Verbális adatszerzési technikák. interjú

Átírás

1 Verbális adatszerzési technikák interjú

2 Az interjú a kérdıívekkel együtt a társadalomtudományokban nagyon gyakran használt felmérés (survey) módszer egyik fajtája. A felmérés információgyőjtı módszer leíró vagy bejósló céllal. Méretét tekintve lehet országos (nagy, reprezentatív) mintát érintı, de lehet speciális mintán végzett. Az interjú önbeszámolós módszer, amelynek legáltalánosabb értelemben vett célja az interjúalany (vizsgálati személy) észleleteinek, képzeteinek, véleményének stb. feltárása magáról, a helyzetrıl, ezek kapcsolatáról, stb.

3 Az interjúkialakítás folyamata Az elsı lépés az interjú céljának egyértelmő meghatározása. Ezt követi a hipotézis és a vizsgálatára illesztett eszköz (nyílt végő, strukturált, stb.) kiválasztása, vagyis annak operacionalizálása, hogy milyen információt akar nyerni a kutató, ill. ezen belül konkrétan mit akar tudni. Meg kell határozni a válaszolók (vizsgálati minta) sajátosságait, és ki kell alakítani a témához illesztett kérdéseket és a válaszformákat. A kialakított kérdéseket tematikus vagy egyéb rendbe kell csoportosítani. Végül nagyon ajánlatos az interjú kérdéssor eltesztelése valamelyik alábbi módszerrel: Résztvevı teszteléssel: ekkor teljesen beavatják a résztvevıt mindenbe, így kell válaszolnia, és azonnal be is kell számolnia az élményeirıl, tapasztalatairól. Nem résztvevı teszteléssel: a résztvevıket arra kérik, hogy úgy válaszoljanak, mintha a majdani célcsoport tagjai lennének

4 Nyílt vagy zárt-vég: kérdések A nyílt kérdések nem adnak a válaszoló számára válasz-alternatívákat, hanem szabad véleménykifejtésre adnak lehetıséget A zárt kérdésekre az interjúkban általában célzottabb, pontosabb válaszok érkeznek, ugyanis ezekre a kérdésekre egyértelmő, korlátozott számú válasz-alternatívát (akár skálákat, szóbeli kiegészítéssel) kínálunk a megkérdezettnek.

5 Anamnézis, exploráció Mindkét módszer lényegében szóbeli kikérdezés, azaz interjú, amelynek eredményeként nem elsısorban a velük megszerzett adatok jelentsek, hanem az egyéb vizsgálati eredmények (pl. teszt-adatok) értelmezésének szolgálatában állnak. Az anamnézis a vizsgált jelenség elızményeinek feltárását és tisztázását jelenti (pl. annak felderítése, hogy mi történt a vizsgálati személlyel a jelenig). Az exploráció a jelen helyzetet tárja fel, valamint sok esetben az anamnézis adatainak teljes pontosítása, megértése is célja. Általában az anamnézisre és az explorációra feltáró jellegükbıl és egyéni illesztettségükbıl adódóan nem adható meg sztenderd forma, mind a kérdéseket, mind a sorrendjüket a lehet legteljesebben annak szolgálatába kell állítani, hogy a célszemély egyéni életeseményeit feltárjuk.

6 Interjú tervezési gyakorlat

7 Feladat I. Tervezzék meg ugyanazt az interjús kutatást a tanulási motivációkkal kapcsolatban zárt kérdésekre építve, nyílt kérdésekre építve A feladat megoldására 20 perc áll rendelkezésükre

8 Telefoninterjú Ez a módszer elsısorban közvélemény-kutatások, fogyasztói viselkedés mérése és hasonló témák esetén fordul el. A telefonos interjúk idıtartamára vonatkozóan: nem ajánlatos túllépni a 30 percet. Fontos, hogy ne legyenek túl bonyolultak a kérdések, mert telefonon mindkét félnek nehezebb a magyarázkodás. A telefoninterjú általában akkor a legjobban alkalmazható kikérdezéses módszer, ha rövid, semleges témában, célzottan kell megkérdezni számos, nagy területen elszórva élı embert.

9 Telefoninterjú tervezési gyakorlat

10 Otthon végzendı feladat Tervezzen meg lépésrıl lépésre egy telefonos interjúhelyzetet! Fordítson különös figyelmet az instrukció kidolgozására és a kikérdez kiképzésének szempontjaira! A kész anyagot töltse fel a moodle keretrendszerbe