PSZICHODIAGNOSZTIKA A személyiségvizsgálat módszerei. Perczel - Forintos Dóra Klinikai szakpszichológus szakképzés II.

Átírás

1 PSZICHODIAGNOSZTIKA A személyiségvizsgálat módszerei Perczel - Forintos Dóra Klinikai szakpszichológus szakképzés II. évfolyam

2 Definíciók Persona = maszk (görög), amit megjelenítünk magunkból a világ felé Definíciók: a) Külsı megjelenés szerint: a személyiség a környezetre gyakorolt hatások összessége, másoknak az egyénre adott válaszai, stb. b) Belsı struktúra szerint: az egyénre jellemzı lélektani folyamatok összessége konzisztens megnyilvánulás. c) A személyiség a személyen belüli pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szervezıdése, amely a személyre jellemzı viselkedés-, érzelem-, és gondolatmintázatot létrehozza (Allport, 1961) 2

3 Miért van szükség pszichodiagnosztikai vizsgálatokra? mert az interjú és a megfigyelés során kapott információk nem elegendık (pl. beteg feledékenysége, pontatlan beszámolója miatt) mert mérni kell a jelenséget (pl. IQ) mert a klinikus szimpátiája / antipátiája torzíthatja a véleményét 3

4 Történeti elızmények II. század: Galenus : négy vérmérsékleti típus, a testnedvekkel (Hippocrates) összefüggésben - szangvinikus, melankolikus, kolerikus és flegmatikus 1896: Kraepelin: elmebetegségek osztályozása 1905: Binet-Simon intelligenciateszt megjelenése 1919: Woodworth személyes adatlapja, az elsı standardizált személyiségleltár megjelenik, katonai toborzás céljából 1921: Rorschach pszichodiagnosztikai tesztje megjelenik 1925: Kretschmer szerint a fizikumból lehet következtetni a vérmérsékletre és az elmebetegségekre (piknikus, aszténiás és atletikus) 1926: Goodenough : emberrajz teszt 1935: Murray: TAT, Bender Vizuomotoros alakfelismerés teszt 1940: Guilford faktoranalitikus tesztje 4

5 1940: Guilford faktoranalitikus tesztje : MMPI, Cattel 16 faktoros személyiségteszt, Kelly személyes konstrukciók : egyre elterjedtebb a számítógép használata a személyiségvizsgálatok készítésében, felvételében, pontozásában és értékelésében. 1974: Friedman és Rosenman: A-típusú személyiség leírása : viselkedésdiagnosztikai eljárások elterjedése 1987: CPI megjelenik 1989: MMPI : DSM-IV. megjelenése 1997: Weschler Felnıtt Intelligenciateszt megjelenése 1998: XIII. Mentális Eszközök Évkönyv megjelenése 2014: DSM-V. 5

6 A személyiségvizsgálat célja 1. A pszichés probléma, mőködési zavar megismerése Súlyosság felmérése (kóros-e vagy sem) pl. gyerek agresszivitása, kamasz depressziója, felnıtt szexuális problémája, dolgozó szorongása, idıs személy feledékenysége, gyanakvása Háttér feltárása (intrapszichés és interperszonális folyamatok) Értelmezése a személyiség mőködésének kontextusában (pl. paranoiditás ) 6

7 A személyiségvizsgálat célja 2. Általános cél: a személyiség és a magatartás pontos leírása valamint predikciók kialakítása a jövıbeni viselkedésrıl Konkrét célok: bizonyos jellemzık meglétének vagy hiányának leírása (paranoid tartalmak, szuicid veszély, stb.). Egyéni (ideografikus) eltérések vizsgálata Pszichológiai szakvélemény készítése mind a küldı, mint a páciens számára világos, érthetı és szintetizáló módon (Harris, 2005) 7

8 PSZICHODIAGNOSZTIKA : a személy pszichológiai szempontból történı vizsgálata annak érdekében, hogy meghatározzuk a mentális vagy a viselkedésbeli zavar jellegét, kiterjedését és lehetséges prognózisát (Aiken, 1999). 8

9 FELMÉRÉS A pszichopatológiai állapot felmérése egy tölcsérhez hasonló teljes állapotfelmérés problémaorientáció konkrét tünetek 9

10 MODELLEK A személyiségvizsgálat céljai és választott módszerei nagymértékben különböznek egymástól abban, hogy milyen elméletben vagy személyiségmodellben gondolkozik a szakember. Pszichoanalitikus modellben nagyobb a hangsúly a vizsgáló szubjektív véleményén az adatgyőjtés, rendezés, értelmezés tekintetében. Interjúk, projektív eljárások preferálása.

11 Pszichometriai modell objektív tesztek használata szubjektív interpretációk minimalizálása a kapott pontszámot vagy faktorokat reprezentatív mintán készült normákkal vetik össze (pl. MMPI, BDI, BAI, DAS) ennek alapján állítanak fel diagnózist vagy predikciókat

12 Behaviorista modell Viselkedésdiagnosztika: az egyén mit, mikor, milyen gyakran tesz, mi a következménye, stb. Alapmódszer: a megfigyelés a természetes környezetben vagy szerepjátékban felidézve Kognitív szempontú diagnosztika: nemcsak a megfigyelhetı cselekedetek, hanem gondolatok, érzések felmérése is

13 Általános alapelvek Mindig valamilyen igény/kérés indítja el A konkrét kérdésének megfelelı információk megismerése, nem pusztán több információ! Tesztek megfelelı kiválasztása Vizsgált személy korára, állapotára, képességeire, temperamentumára tekintettel! Interjú és megfigyelés a legnépszerőbb és leggyakrabban használt eszközök a pszichés állapot felmérésére (valójában az interjú is megfigyelés)

14 A klinikai adatgyőjtés forrásai 1) Klinikai interjú 2) Megfigyelések és viselkedésdiagnosztika természetes / irányított megfigyelés 3) Pszichológiai személyiségvizsgáló módszerek 4) Fizikai vizsgálat (pl. anorexia, testsúlymérés) 14

15 A klinikai pszichológiai interjú A küldés körülményei Kapcsolatfelvétel, érzelmi mozzanatok Célkitőzések: anamnézis, probléma hátterének feltárása, differenciáldg?. Pszichés státusz leírása Módszerei: strukturált (DSM, SCID) félig strukturált (viselkedésdg., kognitív dg.) strukturálatlan (Angelander, Rogers) interjú

16 Klinikai pszichodiagnosztikai módszerek Teljesítménytesztek intelligenciatesztek Személyiségvizsgálatok objektív (kérdıíves) msz. projektív msz. (értelmezés szüks.) Egyéb Projektív tesztek Kérdıíve k Tünetlista Megfigyel ések Interjúk Tünetbecslı skálák, kérdıívek 16

17 Mi a teszt? A teszt olyan eszköz,melynek segítségével a személy pszichés mőködésének nem megfigyelhetı jellemzıirıl lehet következtetéseket levonni. Differenciálpszichológiai eljárás: ugyanaz a teszthelyzet más és más reakciót válthat ki a különbözı személyekbıl - ebbıl következtetést tudunk levonni az egyes személyek közötti különbségekre (Tringer, 1999). Reaktivitás azaz megfigyelés hatására megváltozik a magatartás / válaszadás 17

18 Alapfogalmak - Ismétlés Ha azt akarjuk, hogy egy teszt használható legyen, akkor 1) standardizálni kell, 2) be kell bizonyítani, hogy megbízható és 3) érvényes mérıeszköz. 1) STANDARDIZÁLÁS: összehasonlítás érdekében normák megállapítása 2) RELIABILITÁS: megbízhatóság érdekében (0-1 között). - test retest reliabilitás - interrater v. kereszt reliabilitás (kül. pontozók között) 18

19 3) VALIDITÁS: érvényesség konkurrens validitás másik, ua. a jelenséget mérı teszttel összevetve (pl. Hamilton szorongás skála és Beck Szorongás Leltár) tartalmi validitás a vizsgált jelenséget méri-e? prediktív validitás predikciós érték, pl. szuicid prevencióban növekményes validitás az adott mérıeszköz mennyit ad hozzá a más forrásokból elérhetı ismeretekhez, vagyis amit nem lehet levonni az alapadatokból (pl. alacsony növekményes validitás, ha Ro segítségével egy depressziós betegrıl megállapítjuk, hogy beszőkült a gondolkodása). 19

20 Objektív személyiségvizsgáló módszerek központi szerepet játszottak a klinikai pszichológia fejlıdésében face validitás: érthetı, mire vonatkozik a kérdés, pl. evészavar, önértékelés megadott válaszlehetıségek (igen/nem; Likert-skálák, stb. MMPI -1, MMPI-2 (Hathaway és McKinley, 1943) - empirikus adatgyőjtés és értékelés - nem lényeges a face validitás, hanem az, hogy a válaszok alapján elkülöníthetık a pszichopatológiai csoportok Eysenck (EPQ, 1967), Cattel (1986) 20

21 Objektív személyiségvizsgáló módszerek folyt. ELİNYEI Idıtakarékos: sok emberrel felvehetı egyszerre; a kliens egyedül ki tudja tölteni; Kiértékelés: pontos, gyors, objektív; Könnyő értelmezés, kevesebb hibalehetıség; Megbízható (0.85-os együttható). HÁTRÁNYAI Okokra nem ad választ A jelenség több szintjére kérdezhet rá: viselkedés, érzés, gondolat ua. a pontszám egész más személyiséget takarhat; Észlelt és valóságos helyzet különbsége (pl. coping) A válasz nem egyéni, hanem sematikus Szimulálás, disszimulálás elıfordulhat 21

22 Projektív személyiségvizsgáló módszerek Definíció A projektív teszt olyan eljárás, amely az egyén jellegzetes viselkedésmódjait annak megfigyelésével tárja fel, hogy hogyan viselkedik olyan helyzetben, amely nem konkrét választ vált ki. (Trull és Phares,1995) Rorschach (1921), TAT (1943), PFT (Rosenzweig,1945), Mondatkiegészítési technikák: Én szeretnék, Hazatérve. Titokban én Rajztesztek, Világjáték (Bühler, Polcz A.)

23 A projektív személyiségvizsgálatok jellemzıi Pszichoanalitikus elméleti háttér Strukturálatlan, többértelmő ingerekre kell választ adni (folt, jelenet) - a személy kénytelen saját maga strukturálni az anyagot, saját jellemzıinek megfelelıen fog választ adni Indirekt módszer a személy nincs tudatában a teszt rendeltetésének, nem közvetlenül kérdezik meg vágyairól, szükségleteirıl 23

24 A mérés és standardizálás problémái a projektív teszteknél Az eredményhez értelmezés szükséges, ami több dimenziót, szempontot vesz figyelembe (lokalizáció, forma, szín, tartalom, méret, gyakoriság, originalitás, stb.) tág tere van a szubjektív véleménynek Standardizált normák hiánya Reliabilitás = (nem tekinthetı megbízhatónak) Mennyi a megengedhetı eltérés a szakemberek véleménye között? Validitás: pontosan mit mér a teszt? 24

25 Projektív személyiségvizsgáló módszerek folyt. Elınyei Háttértényezıket megpróbálja feltárni A jelenség több szintjére kérdez rá: viselkedés, érzés, gondolat Csak saját élményvilágából és magatartásából tud meríteni a kliens A válasz egyéni, nem sematikus Hátrányai Idıigényes Kiértékelése lassú Nehéz értelmezni, tág tere a szubjektív véleménynek, ezért sok hibalehetıség; Nem megbízható ( ). Szimulálás, disszimulálás elıfordulhat 25

26 Hogyan végezzük a személyiségvizsgálatot? Mi a klinikai kérdés? (Vizsgálatkérı lap!) A klinikai képhez illeszkedı adekvát vizsgálómódszer kiválasztása (személyiségzavar: SCID II. abúzus, trauma: PTSD kérdıív, magatartászavar: gyermekviselkedés kérdıív BDI inadekvát pl. szorongásos kórképeknél, MAWI fölösleges minden betegnél, Ro inadekvát a depresszió súlyosságának felmérésére) Számítógépes vizsgálatnál fontos a zavartalan környezeti feltételek biztosítása 26

27 Pszichiátriai konzílium kérı lap Beteg neve: Bekerülés körülményei:. Panaszok, tünetek: Feltételezett diagnózis (BNO): Eddigi kezelések, gyógyszerelés:... Pszichiátriai konzílium indikációja:. Pszichiátriai felvétel: javasolt - nem javasolt Köszönettel: Dátum: 20.. pszichológus 27

28 Neutrális attitőd: túlzott bátorítás vagy hidegség nélkül (se megerısítı, se szorongást keltı módon) Kérdésekre: semleges válasz, se nem kritizáló, se nem sajnálkozó Vizsgált személy korára, állapotára, képességeire, temperamentumára tekintettel (flexibilitás) nagyon fiatal vagy nagyon idıs, mentálisan zavart, fogyatékos, kisebbségi személyeknél alacsony figyelmi kapacitás miatt rövidebb vizsgálatok ill. hosszabb idıi ráhagyás

29 Pontozás Még mindig leginkább papír ceruza formában történik Kettıs ellenırzés, hibalehetıségek (pl. MEPS) Projektív teszteknél objektív pontozás nem lehetséges: csak képzett személy adhat véleményt A szakember és a vizsgálati személy közötti érzelmi kapcsolat is módosíthatja az értékelést: nem vak a vizsgáló.

30 Vizsgálat utáni teendık Gondoskodni kell a páciensrıl (megnyugtatás, kis jutalom a gyereknek, visszakísérni a helyére) Tájékoztatási kötelezettség arról, hogy mi történik az eredményekkel (ki kapja meg ill. erredmények ill. vélemény megbeszélése) kísérıt pácienst érthetı módon betegjogoknak megfelelıen Eredmények megbeszélése a pácienssel 30

31 A kompetens teszthasználó jellemzıi Eszközismerettel és szakértelemmel rendelkezik Etikusan tevékenykedik és felelısséget vállal Biztosítja 1) a biztonságos tárolást, 2) a korrekt tesztfelvételt, 3) a pontos értékelést és értelmezést, 4) a kliens pontos tájékoztatását, 5) a dokumentációt 6) a teszt relevanciáját. 31

32 Diagnózis felállításának folyamata Adatgyőjtés exploráció és anamnézis klinikai kép, tünettan releváns pszichodiagnosztika differenciáldiagnózis diagnózis felállítása (BNO, DSM) Adatok értelmezése Klinikai pszichológiai vélemény megírása 32

33 Irodalomjegyzék 1. Aiken, L. (1999): Personality Assessment Hogreve & Huber Publications, Seattle. 2. Barlow, D. & Durand, M. (1995): Abnormal Psychology - An Integrative Approach. Brooks, NY. 3. Tringer, L. (2000): A pszichiátria tankönyve. Semmelweis Kiadó, Budapest 4. Trull, T. & Phares, J. (2005): Klinikai pszichológia. Osiris, Budapest. 33