PIAC A K I I ÉVES GABONA-, HÚS-, TEJ- ÉS ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS PIACI JELENTÉS. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-információs Szolgálat

Átírás

1 PIAC Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-információs Szolgálat A K I I ÉVES GABONA-, HÚS-, TEJ- ÉS ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS PIACI JELENTÉS AKII BUDAPEST év Tartalom Piaci tendenciák 2003-ban.1 Gabona (Horváth Zsuzsanna)...2 Sertés, marha (Dr. Stummer Ildikó)3 Baromfi (M.né Lázár Virgilia)...5 Tej (Vágó Szabolcs)...7 Zöldség-gyümölcs (Németh Noémi, Varga Viktória, Szente-Orbán Csaba)...8 Ábrák Táblázatok Szerkesztette és összeállította: Vágó Szabolcs Kemény Gábor Kiadó: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-információs Szolgálat Magyarország H-1093 Budapest Zsil u Telefon: (0036) Fax: (0036) Internet: Fontosabb piaci tendenciák 2003-ban Az elmúlt évrl készült összefoglaló jelentésünkben a magyar agrárgazdaság legfontosabb termékpályáinak éves ár- és mennyiségi tendenciáit vizsgáltuk meg, és bizonyos következtetéseket vontunk le a jöv évre vonatkozóan. A 2003-as év egyik legfontosabb eseménye az aszály volt, amely jelents kárt okozott a hazai gazdálkodóknak. Több szektorban súlyos túltermelési problémákkal, értékesítési nehézségekkel kellett szembenézniük a piaci szereplknek. Mivel az egyes piacokon drasztikus változások következtek be, ezért elssorban a graduális ármozgások kezelésére alkalmas Demetra statisztikai programcsomag mellett egyéb módszertani forrásokat is használtunk elemzéseinkben. Ilyen eszköz a Budapesti Árutzsde (BÁT) határids piaca, melynek a jöv évi lejáratokra vonatkozó kötési árai fontos ártendenciákat jeleznek elre, továbbá az egyes termékekre vonatkozó szezonalítások, amelyek a több mint 10 éves adatgyjtésnek köszönheten stabil indikátorai az éven belüli ármozgásoknak. Figyelembe vettük még a szomszédos országok piaci árait és az Európai Unió határids piacait is. A 2004-es év legfontosabb eseménye az Európai Unióhoz való csatlakozásunk lesz, melynek jelents hatása lesz agrárágazatunkra. A Közös Agrárpolitika (KAP), melynek hazánk is részese lesz május 1-e után, reményeink szerint hosszú távon biztos, kiszámítható keretfeltételeket biztosít az ágazat fejldéséhez, és közvetlenül kihat az egyes termékpályák alakulására. A 2004-es év viszont az alkalmazkodás és a változások éve lesz, ami néhány termékpályán komoly gondokhoz vezethet. A tej és a sertés szektor termelésének visszaesése például nagyszámú termel ellehetetlenülését eredményezheti. A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák viszont már a csatlakozás els évében javuló körülményekkel kalkulálhatnak.

2 GABONA Bevezetés A évi hazai gabonapiacot az aszály okozta rendkívül alacsony termésmennyiségek és hozamok, illetve a nagy terméskiesés indukálta erteljes gabona áremelkedés jellemezte. Az elre nem jelezhet idjárási szélsségek következtében az egy évvel ezeltt készített prognózisunkhoz képest így a vártnál magasabb árak alakultak ki. A termeli és tzsdei árak folyamatos és nagy mérték növekedése az év végére átgyrzött a malomipari termékek értékesítési és fogyasztói, illetve a takarmánykeverékek áraira is. A fbb gabonafélék piaci tendenciái 2003-ban, a rendkívül meleg és csapadékszegény nyár következtében 2-3 héttel korábban kezddött a búza aratása (1,1 millió hektárról, ami a korábbi évhez képest 2%-os területnövekedést jelent). szi búzából 2,93 millió tonnát takarítottak be (2,65 t/ha termésátlaggal), 24%-kal kevesebbet, mint 2002-ben (3,89 millió tonna, 3,52 t/ha). A rendkívül gyenge kínálat hatására a búza termeli és tzsdei ára már a betakarítás ideje alatt erteljes emelkedésnek indult (a szezonra jellemztl eltéren), és év végére az étkezési búza termeli ára már 45 ezer forint felett alakult, több mint 20 ezer forintot emelkedett a év végi termeli árhoz képest (2002-ben az étkezési búza termeli ára tartósan alacsony, ezer forintos árszinten mozgott az egész év folyamán). A közraktárakban december 31-i adatok szerint a 2002-es évinél jelentsen kevesebb, mintegy 800 ezer tonna búzát helyeztek el, aminek felszabadulása valószínleg nem fogja mérsékelni a rendkívül magas árszintet. A évi hazai termeli búzaár tendenciájában követi a világpiaci árként is elfogadott alapminség franciaországi búzaárat, a magyar búza értéke 2-3 ezer forinttal marad el a franciaországi ártól (2002-ben ez a különbség még 5-8 ezer forint volt a világpiaci ár javára). A gyenge búzatermés ellenére I-X. hónapja között 1,167 millió tonna búza került kivitelre, 182 ezer tonnával több, mint 2002-ben. A évi exportár (133 USD, 30 ezer forint) csak 2-4 ezer forinttal haladja meg az elz év kiviteli árszintjét (100 USD, 26 ezer forint), aminek hátterében elssorban a dollár gyengülése áll. Valószínsíthet, hogy ban a még készleten lév, ezer forinton vásárolt ótermés került kivitelre ban 4,1-4,5 millió tonna kukorica került betakarításra, mintegy másfélmillió tonnával kevesebb, mint 2002-ben. A jelents terméskiesést a kukorica esetén is a meleg, csapadékszegény nyár okozta. A termeli ár június-júliustól (a többi gabonafélével együtt) fokozatos emelkedésnek indult, és év végére meghaladta a 30 ezer forintot. A táblázatból jól látható, hogy a évi átlagár mintegy 50%-ot emelkedett a korábbi évhez viszonyítva, és majdnem a duplája az évi átlagárnak. A közraktárakban december 31-ig 1,397 millió tengerit raktároztak be, ami némileg elmarad az egy évvel korábbi szinttl. A világpiaci árnak elfogadott kukorica (USA 3 Yellow Corn, Gulf) értéke júniustól 25 ezer forint közelében ingadozik, a hazai termény ára év végén közel 10 ezer forinttal haladja meg az amerikai kukoricaárat. Kukoricaexportunk I-X. hónapja között 1,17 millió tonna volt, ami közel 50%-kal elmarad a év ugyanezen idszakától (2002. I-X. hónapja között 1,841 millió tonna kukorica került kivitelre), hátterében elssorban az idei év gyenge kukorica kínálata áll. A 444 ezer tonnás szi árpatermés 2003-ban több mint 150 ezer tonnával maradt el a tavalyi évtl (2002-ben 596 ezer termett), a tavaszi árpa kínálata is mintegy 70 ezer tonnával kevesebb, mint 2002-ben. Az árpa termeli ára is a betakarítás idszaka alatt jelentsen emelkedett a korábbi évhez képest, és a éves átlagár 35%-kal múlja felül évi termeli árszintet. 2

3 A feldolgozott termékek áralakulása 2003-ban A malomipari termékek feldolgozói értékesítési árai 1-2 hónapos csúszással (augusztus-szeptember) követik az étkezési búza termeli árának júniustól kezdd emelkedését, és ennek hatására a évi feldolgozói értékesítési árak év végére már 5-10%- kal haladják meg a évi átlagárakat. Az értékesítési árak növekedése a fogyasztói árakat is felfelé húzta, az étkezési búza, valamint az energia árának emelkedése a fehér kenyér fogyasztói árában várhatóan januárban realizálódik. Elrejelzés 2004-re A gabonafélék árelrejelzésénél a következ megállapításokat tehetjük: május 1-én belépünk a KAP-ba, így az uniós intervenciós ár (101,31 euró/tonna, a devizaárfolyamoktól függen kb Ft.), mely a búzára, durumbúzára, árpára, rozsra, kukoricára és cirokra egyaránt vonatkozik, meg fogja határozni a hazai árszint alsó korlátját, ennél lejjebb csak rövid idre süllyedhet az ár. További fontos tény, hogy ha az ECU-ben és euróban számolt gabonaárak elmúlt 12 évbeli változását vesszük figyelembe, a korábbi jelentéseinkben már elemzett 2,5-3 éves ciklusnak a jöv év második felében leszálló ágába kerülünk, így az új termés learatásával jelents áresésre számíthatunk már közepes termés esetén is. Addig azonban, tekintve, hogy a környez országokban sincs jelents exportálható gabonamennyiség, valószínleg megmaradnak a magas gabonaárak. A búza árelrejelzésének alapját a BÁT 2004-es lejáratra szóló határids jegyzéseire alapoztuk. Ezek jelents trendfordulót jeleznek az aratás utáni idszakra, így komolyabb áresésre számíthatunk, mint amennyit az átlagos szezonalításból kiolvashatunk. Tehát júniusig folyamatosan emelked árakkal számolhatunk, ezer Ft körüli maximális értékekkel, aratás után pedig várhatóan 30 ezer forintos áron kel el a búzatermés (1. ábra). Ezzel a búzaár valószínleg hasonló pályát fut be, mint az uniós standard búzaár, vagyis a francia. Az árpa jöv évi áralakulásának elrejelzését az elmúlt 10 év átlagos szezonalításának figyelembevételével, a búza ártrendjének várható alakulása alapján készítettük el. Így a jöv év közepéig várhatóan 37 ezer Ft-ig emelkedik a tonnánkénti ár, aratás után pedig 27 ezer forint körüli árra számíthatunk. A kukoricaár extrapolálásánál az árpánál használt módszert alkalmaztuk, a búzaárparitást vettük alapul, tekintettel a korábbi években megfigyelt szezonalításra. Az árak mozgása az árpáéhoz lesz hasonló, eltekintve attól, hogy a kukorica áresése késbb következik be annak október végi aratása miatt. SERTÉS, MARHA A sertéstenyésztés piaci helyzete 2003-ban A sertéspiac kínálati jellege 2003-ban is megmaradt. Az ország sertésállománya a korábbi évekhez hasonlóan 5 millió darab körül alakult, augusztusban a szezonális hatásoknak megfelelen még kismértékben emelkedett, ugyanakkor az anyakoca állomány folyamatos mérsékldése már elrevetítette az állomány számottev csökkenését. A sertésállomány fejldésére kedveztlen hatást gyakorolt, hogy 2002 második felétl a vágósertés-takarmány árarány folyamatosan romlott ban a száraz idjárás és az aszálykárok miatt jelentsen emelked takarmányárak, valamint a csökken sertésárak tovább rontották a sertéstartás jövedelmezségét. A sertéstartás biológiai összefüggéseit és közgazdasági feltételeit tekintve, a sertésállomány csökkenése 2004-ben jelents mérték lesz, amely együtt jár a nem megfelel minségi színvonalon termel üzemek, és egyúttal a felesleges kapacitások leépülésével. 3

4 A sertésárak 2003-ban 15 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 2002-ben. A 3. táblázatban jól látszik, hogy a felvásárlásban nagyobb részarányt képvisel, SEU minségi osztályokban 15 százalék körüli volt az árak csökkenése, ugyanakkor a felvásárlás kisebb részét kitev, alacsonyabb színhústartalmú minségi kategóriák esetében az árak visszaesése elérte a 25 százalékot is. Az 5. táblázatban látható, hogy a sertéshúsok értékesítési ára ban hasonló mértékben csökkent, mint a vágósertés termeli ára. A húskészítmények árcsökkenése pedig kisebb mérték, mintegy 5-10 százalék közötti volt, csupán a sertés párizsi értékesítési ára növekedett. A sertésárak 2003 januárjában csaknem 17 százalékkal mérsékldtek 2002 decemberéhez viszonyítva. A januári jelents árcsökkenés még a piaci hatásokból adódhatott, mivel 2002-ben, az év közepére felhalmozódott készleteket az exporttámogatások folyósításával sem sikerült teljesen felszámolni els két hónapjában a helyzetet tovább nehezítette, hogy az élsertések és a sertéshúsok külpiaci elhelyezése is akadozott. Februártól az U minségi kategória árát 265 Ft/kg élsúlyban határozták meg, ezzel április végéig sikerült magasabban tartani az árakat. Ha erre az intézkedésre nem került volna sor, akkor a sertésárak továbbra is alacsony szinten maradtak volna. Ezt támasztja alá az a tény, hogy május elején egyik hétrl a másikra drasztikusan, 20 százalékkal csökkentek a sertésárak, amikor megsznt a 265 Ft/kg élsúlyos árra vonatkozó elírás. A túlkínálat levezetésére februártól exporttámogatást vezettek be az élsertésekre, melynek mértékét áprilistól további 20 forinttal emelték kilogrammonként. A sertéshúsok külpiaci elhelyezéséhez pedig áprilistól 150 Ft/kg mérték export-visszatérítést lehetett igénybe venni. A támogatások hatására átmenetileg ugyan élénkült az export, különösen a júliusi és augusztusi kivitel volt számottev, majd az év hátralév részében ismét csökkenés jellemezte a sertéshúsok és az élsertések exportját. Év végén bséges kínálattal lehetett számolni, melyet az árak csökkenése is jelzett. A támogatások folyósítása 2003-ban nem hozta meg a várva várt eredményt, a kínálat levezetését és a piaci egyensúly megteremtését. Magyarországon 2003 májusától a sertésárakat elssorban az Európai Unió sertéspiaci folyamatait tükröz árak alakították, mivel az Árbizottság az 5 vezet tagállam árai alapján határozta meg a hazai árakat. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kereslet és kínálat változásai eltérek lehetnek Magyarországon, illetve az Európai Unió egyes tagállamiban. Több éve hétrl hétre vizsgálva az Európai Unió sertésárait, megállapítható, hogy az árak jól követték a kínálatban, illetve keresletben bekövetkezett változásokat. Magyarországon ugyanakkor az árak, mint az elzekben láthattuk, többször elszakadtak a valós piaci folyamatoktól els felében, az Európai Unióban folyamatosan mérsékldtek a sertésárak, a bséges kínálat, a stagnáló fogyasztás, valamint a beszkült exportlehetségek miatt. Júniustól megfordult a trend, és az árak emelkedni kezdtek. A rendkívül meleg idjárás hatásaként a kínálat mérsékeltebbé vált, a sertések minsége gyengébb volt, ezért a jó minség sertésekért a vágóhidak hajlandók voltak magasabb árat fizetni. Év végén pedig újra csökken árak, és túlkínálat jellemezte az EU sertéspiacát. A kínálat levezetésére, valamint a sertésárak stabilizálására az EU Bizottság 2003 végén engedélyezte a sertéshús magántárolását. A tárolókból 2004 tavaszán és nyarán kikerül sertéshús várhatóan nyomást fog gyakorolni az Európai Unió, valamint a világ sertéspiacára. A betárolt sertéshúsok elhelyezését nehezítheti, hogy Oroszország részérl 2004-ben is korlátozásokkal kell számolni, Brazília fokozni kívánja jelenlétét a világpiacon, továbbá Japán várhatóan csökkenti importját. Mivel a kitárolás várható idpontjában már Magyarország is az EU tagja lesz, nem zárható ki a tárolókban lév sertéshús megjelenése a csatlakozó országok, így hazánk piacán sem. 4

5 Prognózis Elz éves kiadványunkban hosszú távú trend alapján, 2003 végére még a sertésárak mérsékelt emelkedését vártuk. Év közben, figyelembe véve a sertésárak csökkenését, többször módosítottuk a prognózist, és év végére már csak Ft/kg élsúly árat jeleztünk. Az év végi bséges kínálat, valamint az akadozó export miatt azonban a tényleges árak kissé jobban csökkentek (2003. decemberében 221 Ft/ kg élsúly). A trend alapján megállapítható, hogy a sertésárak növekv és csökken szakaszai általában két, két és félévente ismétldnek, kétszer szabályos ciklust írtak le (9. ábra). A trend alapján, két és három év közötti ciklust feltételezve, 2004-tl már a sertésárak kisebb emelkedését várnánk. Ezzel szemben modellünk a sertésárak mérsékelt csökkenését jelzi 2004 els felében, és csak a második félévben vetíti elre az árak emelkedését. Ez abból adódhat, hogy az 1998 végétl, 1999 elejétl induló második ciklus idben elhúzódik az elz ciklushoz viszonyítva. A modell által jelzett áralakulást a sertésállomány folyamatos csökkenése mellett is reálisnak tartjuk. A jelenlegi kínálat - a lényegében változatlan bels fogyasztás és az akadozó export mellett - soknak tnik. A sertésárak véleményünk szerint akkor stabilizálódhatnának, ha a sertésállomány 3-3,5 millió darabra csökkenne, ez a bels fogyasztás zavartalan biztosítása mellett még kismérték versenyképes exportot is lehetvé tenne. Jelentsen befolyásolja az ágazat helyzetét, hogy a jelenlegi támogatásokat május 1-ig lehet fenntartani, és a csatlakozás után más szabályozás (magántárolási támogatás) lép életbe. A marhapiac 2003 évi folyamatai és várható tendenciák A húsfeldolgozó szervezetek 2003-ban az elz évinél alacsonyabb áron vásárolták fel a vágómarhákat (4. táblázat). Az Extrém és az I. osztályba tartozó vágómarhák ára nem változott számotteven, az árak elssorban a többi minségi kategória esetében csökkentek. A vágómarha árának éven belüli ingadozása kicsi volt, hasonlóan az elz évekhez. A marhaárak éven belüli változása csaknem ugyanolyan volt, mint a több év alapján számított szezonindex. Az év utolsó hónapjaiban viszont a marhaárak nem emelkedtek olyan mértékben, mint ami az elmúlt évek szezonindexe alapján várható lett volna. A marhahúsok közül a csontos marhahús, negyedben, eleje termék értékesítési ára csaknem 10 százalékkal volt alacsonyabb 2003-ban, mint az elz évben, ugyanakkor a csontos marhahús, negyedben, hátulja termék ára alig csökkent. A többéves trend a vágómarha termeli árának lényeges változását nem mutatja ben (12. ábra). Magyarország EU csatlakozása után viszont kedvez lehet számunkra, hogy a hazai marhaárak alacsonyabbak az EU-s áraknál, annál is inkább, mert az Európai Unióban a marhahústermelés csökkenése 2004-ben is folytatódik. Hosszabb távon a marhaágazat felértékeldésére lehet számítani, mely együtt járhat az árak emelkedésével. VÁGÓCSIRKE ÉS TOJÁS Trendalakulás és ciklusok a vágócsirke-piacon A 2002 végén készített termeli ár elrejelzésünk vágócsirke esetében 2003-ra folyamatos, de csak nagyon enyhe emelkedést mutatott. Ez úgy valósult meg, hogy az év közepéig csökkentek az árak és csak júliustól indult el egy lassú növekedés, amely a piac kínálati jellegének kezdd csökkenését jelentheti. A trendábrán (13. ábra) megfigyelhet, hogy az utolsó 5 évet figyelembe véve ( ) a vágócsirke termeli árának alakulásában másfél éves periódusokat, növekv és csökken szakaszokat figyelhetünk meg els felében nem csökkent olyan mértékben az ár, mint II., illetve I. félévében, ezáltal a évre vonatkozó elrejelzés a termeli árak tekintetében nagyobb mérték áremelkedést mutat, mint a 2003 évi elrejelzés. 5

6 2003 év végére elrejelzett termeli árat a vágócsirke esetében majdnem elérte a tényleges ár. Figyelembe kell vennünk, hogy vágócsirkébl túlkínálat van a szektorban, amely lenyomja az árakat. Várhatóan 2004-ben éves viszonylatban emelkedni fognak az árak, amennyiben az ágazatban sikerül csökkenteni a bséges kínálatot. Mivel az Európai Unióban kizárólag az unión kívüli export kap támogatást, május 1-e után nem lehet, eltte pedig nem várható, hogy a kínálat csökkentésében a termelk bármilyen állami segítséget kapnak majd (kivétel a minségi baromfi támogatása, amelyre 2007-ig az Unió haladékot adott). A megoldás a termelés, illetve feldolgozás kisebb mérték visszafogása, illetve újabb export célországok felkutatása lehet. Áralakulás 2003-ban Az éves vágócsirke termeli átlagárakat tekintve a évi ár, mintegy 4-5 százalékkal elmaradt az elz évi átlagártól (6. táblázat). Az elz évhez képest a I-XI. havi KSH adatok ismeretében a vágócsirke felvásárolt mennyisége 2003-ben lényegében nem változott, ezt a PÁIR adatai is alátámasztják. A csirkehúsok feldolgozói értékesítési ára az egész csirke esetében enyhén elmarad a évitl, a friss csirkecombé nem változott, ugyanakkor a csirkemáj-szívvel terméké ntt néhány százalékkal. A feldolgozók számára nagyon kedvezen alakult a csirkemell értékesítési ára 2003-ban, ugyanis 20 százalékkal ntt az elz évhez képest. Csirkehús export A csirkehús kivitele a I-XI. havi adatok alapján valamelyest visszaesett a teljes exporton belül, de megfelel a korábbi évek átlagának ( tonna). Mind baromfihúsból, mind csirkehúsból Németországba szállítottuk a legtöbbet. Fontos export-célországunk volt 2003-ban csirkehúsból a volt szovjet államok, Svájc és Ukrajna is. A korábbi évekre jellemz évi ezer tonnás baromfihús export az október végéig rendelkezésre álló Kopint-Datorg adatok alapján minden bizonnyal 2003-ban is hasonló lesz, st mérsékelten meg is haladhatja a 2002 évi szintet. Az ágazat export árbevétele is javult 2003-ban 2002-höz képest, megközelítleg 8-9 százalékkal (eltekintve az árfolyamváltozás hatásaitól). De nemcsak az elz évhez képest ért el a szektor kedvezbb árbevételt, hanem az elmúlt néhány évhez képest is ( ). A tojásár változása 2003-ban 2003 az els év, amikor már teljes évre vonatkozó tojás árakkal rendelkezünk.( ábra) Magyarországon az M és az L méretosztályú tojást kedvelik a fogyasztók, elssorban a tojás nagysága és a tojáshéj szilárdsága miatt. Az S és az XL méret tojás leginkább exportra, vagy törüzembe kerül, ahol a piac igényei szerint létojás vagy tojáspor készül. A tojásszektorra is jellemz az éven belüli szezonalítás, amely elssorban a fbb ünnepekhez kapcsolódik. Évek óta tapasztalható, hogy a húsvét eltti idszakban megélénkül a kereslet a tojás iránt, majd az ünnepek után megnnek a készletek, amennyiben a kínálatot nem tudják exporttal levezetni. Ugyanez a folyamat tapasztalható a karácsonyi ünnepek eltt, illetve után is. Az ábrákon megfigyelhet, hogy húsvét eltti idszakban enyhe áremelkedés jellemzi a piacot, de ez jóval elmarad a karácsony eltti idszakhoz képest, amikor is a háztáji tojók tojástermelése a fényhiány, illetve a hidegebb idjárás következtében lecsökken. Az idén az év utolsó pár hetében (45-52.hét) a tojás értékesítési ára jóval meghaladta az elz év ugyanazon idszakának árait, mindkét méretosztály esetében. Tojásexport 2003-ban nagyon kedvezen alakult az export, a nyugat-európai országok baromfi betegségei miatt. Míg korábban csak néhány millió darab tojás került a külpiacokra, addig a tavalyi 6

7 exportált mennyiség több tízmillió darabra tehet. Az exportárak is kedvezen alakultak, a tojás kilogrammjáért 1,1-1,2 eurót fizettek. Elsdleges célországok: Hollandia, Németország és Ausztria voltak. Számos elrejelzés szerint az év végére a nyugat-európai országokhoz hasonlóan a tojás fogyasztói árának el kellett volna érnie a 30 Ft/db-ot, ezzel szemben a magyarországi üzletláncokban ez az ár 25 Ft/db körül alakult. TEJ ÉS TEJTERMÉKEK A nyerstej mennyiségének és átlagárának alakulása 2003-ban A magyar tejszektor évek óta súlyos túltermelési problémákkal küzd, a felesleg levezetésének sikere évrl-évre meghatározza a tejpiac mködésének, az árak alakulásának irányvonalát. A 2002-es évihez hasonló nagyságrend, mintegy 400 millió literes tejfelesleg kivonása a belpiacról tavaly csak nagy nehézségekkel, a piaci szereplk, és az állam komoly áldozatvállalásával valósulhatott meg. A felvásárolt nyerstej mennyisége 2003-ban a termelés visszafogását célzó állami lépések ellenére nem tért el lényegesen az elz évitl. A Tej Terméktanács által felügyelt export veszteségtérítési kassza többszöri kimerülése, illetve a szaktárca késedelmes intézkedései miatt, az év során több alkalommal felborulni látszott a hazai tejpiac. Az év utolsó hónapjaira nyilvánvalóvá vált, hogy nem tartható fenn a tejtermékek hatalmas veszteséggel terhelt exportjának finanszírozása, és a termelk által az extra tej literjéért kialkudott 72 forintos ár. Elször augusztusban, a terméktanács exporttámogatási kasszájának aktuális kimerülésekor csökkentették jelentsen a feldolgozók felvásárlási áraikat, amit azonban a helyzet rendezdésével utólag még korrigáltak. Novemberben azonban kiderült, hogy a továbbiakban állami szabályozásra nemigen lehet számítani, és várhatóan a tényleges kereslet-kínálat fogja alakítani az árakat. Emiatt egyre több tejipari cég csökkenti a nyerstejért fizetend árait. A nyerstej termeli átlagára az év során végig az ágazati megállapodás szerinti 72 forintos szinthez igazodott, ami egybevág az egy évvel ezeltt készített 2003-as évre vonatkozó prognózisunkkal is. Ettl az árszinttl való eltérés lényegében csak a minség ingadozásának és a beltartalmi mutatók változásainak tudható be. A nyári erteljes minségromlás így 70 forintig vitte le az átlagárat. Az árak év végi szokásos ersödése ebben az évben is elkezddött, de novemberben, a fent vázolt okok miatt éles trendtörés következett be. Az elz évhez hasonlóan 2003-ban is nagyobb ütemben drágultak a gyenge minségi osztályokba tartozó tejek, aminek viszont a következ évtl, a jogszabályi háttér változása miatt már nem lesz nagy jelentsége (január 1-tl már csak extra minség tej vásárolható fel). A nyerstej minsége az évközi ingadozások után sokat javul, az extra tej aránya az összes felvásárlásból novemberre 96%-ig emelkedett. Ez azt mutatja, hogy valószínleg májusig nem lesznek komolyabb problémák a minséggel kapcsolatban, nyáron azonban súlyos gondokra kell felkészülni. A magyar nyerstej a környez országokkal összehasonlítva drágának számít, bár 2003 második felében némileg javult a magyar tej pozíciója. (18. ábra). Export-import viszonyok A tejtermékek külkereskedelmére jellemz, hogy minden termékcsoportban növekedett a behozatal, míg az export esetében vegyes a kép. Sajtból és srített tejbl növekedett exportunk, viszont a többi termékbl komoly visszaesés következett be. Dollárban számolva az export és import árak növekedtek 2003-ban, bár ez nagyrészt az amerikai fizeteszköz árfolyamának múlt évi mélyrepülésével indokolható. 7

8 Tejtermékárak a piac különböz szintjein A tejtermékek feldolgozói értékesítési ára nagy ingadozásokon esett át, a nyári válsághelyzetben az eddigieknél jóval erteljesebben estek vissza az árak. szre azonban rendre visszatértek az év eleji szintre, illetve néhány termék ára meg is haladta azt. A Trappista sajt és a vaj produkálta a legnagyobb áringadozást az éven belül, elbbi 27, utóbbi. 31%-ot emelkedett a nyári minimumához képest. A megfigyelt tejipari termékek fogyasztói árai többé-kevésbé követték az feldolgozói értékesítési árak változásait. Az értékesítési ár emelkedése általában gyorsabban, határozottabban, míg csökkenése kevésbé egyértelmen jelent meg a fogyasztói árakban. Elrejelzés 2004-re A hosszú távú idsorból számított trend alapján forint között kellene alakulnia a belföldi nyerstej termeli árának, a jövre bekövetkez változások azonban alapvet trendváltást vetítenek elre minden bizonnyal átmeneti év lesz, amikor a belföldi árak egy hozzávetleg 10-15%-kal alacsonyabb szintre helyezdnek át. Az EU csatlakozás után szabaddá váló külkereskedelem, és a várhatón ersöd importnyomás miatt a feldolgozók csak alacsonyabb nyersanyagárak mellett rizhetik meg versenyképességüket. Az EU jelenlegi és leend tagországainak árait tekintve Magyarországon 60 Ft/kg körüli árszint kialakulása valószín. Több tényez is amellett szól, hogy a termelés volumene 2004-ben csökkenni fog. Egyrészt a minségi követelményeknek való meg nem felelés szoríthatja vissza a termelést, másrészt a csökken árak miatt nagyszámú termel ellehetetlenülése valószín. Mindezek következményeként szinte biztosra vehet, hogy Magyarország uniós kvótáját (1,945 milliárd liter) nem fogja elérni a termelés. Az ersöd versenyhelyzet és a csökken alapanyagárak miatt a tejtermékek ára is várhatóan lefelé mozdul el. A nyerstej piaci árának 2004-ben várható alakulásáról a 17. ábra tájékoztat. A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMÉKEK ÉS A BURGONYA ÉVI JELLEMZ PIACI TENDENCIÁI Mennyiségi folyamatok A 2003-as év a hazai kertészeti ágazat szempontjából a piaci kudarcok (market failures) évének tekinthet több, az ágazat szempontjából meghatározó faj esetében. A rendkívüli aszály, mint legjelentsebb tényez mind a kínálatot, mind a termékminséget kedveztlenül befolyásolta. Több faj esetében ez az érési id meghosszabbodásával is járt. Egyes zöldség fajok belföldi termelési adatai (1000 t): % 2003** Összes friss zöldség % Összes friss zöldség mínusz csemegekukorica % Paradicsom % 18% 222 Görögdinnye ,6% 11% Fejes káposzta ,5% 11% Vöröshagyma ,5% 9% 95 Sárgarépa ,6% 7,5% Zöldpaprika ,5% 6% 8

9 A zöldség fajok esetében (csemegekukorica kivételével) a belföldi termelés 63%-át, hat faj termésmennyisége adta. A gyümölcs fajok tekintetében mindössze három faj teszi ki a teljes mennyiség 87%-át. Ezen termékek piaci ártendenciájának vizsgálata alapján megítélhet a teljes ágazat bevételének alakulása, és következtethetünk a kínálat nagyságára. A 2003-as év a tárolási burgonya esetében kedveztlenül alakult. A becsült termésmennyiség az elz évi 70%-át teszi ki. (A burgonyánál a korai burgonyát a zöldségféléknél, míg a tárolási fajtákat a szántóföldi növényeknél tartják számon.) Egyes gyümölcs fajok belföldi termelési adatai (1000 t): % 2003** Összes gyümölcs % Alma % 500 Szilva % Meggy ,5% A burgonya belföldi termelési adatai (1000 t): Forrás: KSH*, ** becsült adat % 2003** Burgonya % 550 Külkereskedelemi adatok A kereslet és kínálat 2003-as évi alakulását jól tükrözik a külkereskedelmi adatok. A friss zöldség termékek exportja októberig minden hónapban alacsonyabb az elz évhez képest, átlagosan mintegy 17%-kal. Ezzel szemben a friss gyümölcs export els tíz hónapra vonatkozó adatai 25%-kal meghaladták az elz év azonos idszakára vonatkozó kivitelt. Az importszállítások az exporttal ellentétesen alakultak. A friss zöldségimport októberig kumulált adatai 78%-kal haladják meg 2002-es év adatait. Ezzel szemben friss gyümölcsbl október végéig megközelítleg az elz évhez hasonló mennyiséget importáltunk, ez csak 5%-kal növekedett. A friss, fagyasztott és szárított zöldség-gyümölcs külkereskedelmi adatai: hónap (1000 t): Forrás: Kopint-Datorg EXPORT IMPORT Zöldség KN Gyümölcs KN Az egyes termékpiacok 2003-ban A kereslet és kínálat alakulását a külkereskedelmi adatok mellett a belföldi, reprezentatívnak tekinthet Budapesti Nagykrösi Úti Nagybani Piacon regisztrált ártendencia is mutatja. A legjelentsebb gyümölcsfajunk, az alma kínálata az elz évek 9

10 tendenciáját folytatva, tovább esett az elmúlt évben. Az Unió országaiban hasonló folyamat volt megfigyelhet. A hazai fajták nagybani piaci áralakulását vizsgálva fajtánként eltér ártendenciát tapasztaltunk az szi betakarítások után. Míg a Golden ára 2002-ben magasabb volt, mint 2003-ban, a Jonathan esetében ellentétes piaci áralakulást figyeltünk meg. A gyümölcsexportunkban els helyen, míg a teljes gyümölcstermelésünkben harmadik helyen álló meggy évi szezonja egy héttel elbb indult, valamelyest alacsonyabb áron, és két héttel késbb, de magasabb áron fejezdött be, mint az elz évben (19. ábra). Mind a friss gyümölcs exportban, mind a belföldi termelésben, mennyiségét tekintve második helyet elfoglaló szilva a 2002-es évvel azonos árszinten került forgalomba a f érési szezonban. A zöldségtermesztk közül legnagyobb terméskieséssel a vöröshagyma termesztknek kellett szembesülniük. A betakarított termés a belföldi igényeket csak mintegy 70-80%-ban elégíti ki. A kínálat visszaesésének következménye volt, hogy az árszínvonal az elz évhez képest 60%-kal ntt, az import mennyisége pedig 2,5-szeresére emelkedett (20. ábra). A friss zöldségexportban az els legnagyobb volumennel rendelkez termékünket, a görögdinnyét a korszer termesztés-technológiának köszönheten nem érintette kedveztlenül az aszálykár. Az érési id els felében az elz évi árszint alatt, a második felében pedig e felett alakult a piaci ár (21. ábra). A csemegekukorica után a legnagyobb mennyiségben termesztett paradicsom kínálata és piaci ártendenciája hasonló szint a es évihez. A burgonya belföldi kínálatának visszaesése megegyezik a vöröshagymánál tapasztaltakkal. A regisztrált piaci ár az év második felétl kétszerese az elz évinek (22. ábra). A következ hónapokban várható tendenciák els hónapjaiban a jelents tárolási zöldségfélék (hagyma, gyökérzöldség) és a burgonya esetében 2003-hoz viszonyítva jelents drágulásra számítunk. Ezzel ellentétben az egyéb, fleg importból származó zöldségféléknél és a tárolási gyümölcsfajoknál csak az inflációt követ áremelkedés valószínsíthet. A jöv évi piaci kilátásokat befolyásolja, hogy új piaci helyzethez kell alkalmazkodnunk. Az ágazat versenyképességét elssorban a mennyiségi folyamatokban kiemelt termékeink árpozíciója, valamint a minségi elvárásoknak való megfelelésük fogja meghatározni. 10

11 1. ábra 2. ábra 11

12 3. ábra *EU, Franciao. alapminség - a világpiaci árnak elfogadott EU támogatások nélküli franciaországi ár 4. ábra 12

13 5. ábra 6. ábra * US YC 3- US No. 3 Yellow Corn 13

14 7. ábra 8. ábra 14

15 9. ábra 10. ábra 15

16 11. ábra 12. ábra 16

17 13. ábra 14. ábra 17

18 15. ábra 16. ábra 18

19 17. ábra 18. ábra 19

20 19. ábra 20. ábra 20

21 21. ábra 22. ábra 21

22 A GABONAFÉLÉK TERMELI ÁRA 1. táblázat Termék * 2003/1999 % 2003/2002 % Ft/t Étkezési búza ,29 136,51 Takarmánybúza ,23 134,28 Takarmánykukorica ,37 146,42 Takarmányárpa ,77 2. táblázat A MALOMIPARI TERMÉKEK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA Ft/kg Termék * 2003/1999 % 2003/2002 % Finomliszt BL 55 35,85 46,50 52,31 44,50 48,96 136,56 110,04 Rétesliszt BFF 55 44,42 59,20 63,76 57,17 60,03 135,13 105,00 Fehér kenyérliszt BL 80 32,90 41,87 46,93 39,45 43,47 132,12 110,19 Tésztaipari liszt 39,30 47,67 52,56 49,48 53,35 135,78 107,82 Étkezési búzadara AD 46,62 63,29 68,20 59,69 63,82 136,90 106,92 * várható (az heti adatok nélkül) 22

23 3. táblázat A VÁGÓSERTÉS TERMELI ÁRA Ft/kg hasított súly Minségi osztály * 2003/1999 % 2003/2002 % S 256,34 307,74 421,59 352,53 302,41 117,97 85,78 E 260,25 311,75 418,45 350,53 297,77 114,42 84,95 U 245,77 298,93 404,27 337,48 289,75 117,89 85,86 R 230,70 288,62 387,65 308,72 239,58 103,85 77,61 O 214,94 259,30 371,88 291,55 219,54 102,14 75,30 P 212,86 245,90 373,55 286,41 217,95 102,39 76,10 Nem minsített 219,19 291,56 383,49 303,92 233,02 106,31 76,67 M1 215,48 252,58 385,91 317,34 248,76 115,44 78,39 Vágósertés összesen * várható (az heti adatok nélkül) 241,23 292,21 401,64 333,95 282,04 116,92 84,46 A VÁGÓMARHA TERMELI ÁRA 4. táblázat Ft/kg élsúly Minségi osztály * 2003/1999 % 2003/2002 % Extrém 239,92 242,90 244,40 280,36 283,10 118,00 100,98 I. osztály 242,78 241,69 244,50 269,22 265,86 109,51 98,75 II. osztály 172,33 189,34 212,56 214,91 191,97 111,40 89,33 III. osztály 158,60 179,12 186,47 188,25 167,69 105,73 89,07 IV. osztály 147,70 155,82 167,61 164,72 138,95 94,08 84,36 Vágómarha összesen * várható (az heti adatok nélkül) 200,36 208,00 204,81 207,37 183,07 91,37 88,28 23

24 5. táblázat A NYERS HÚSOK ÉS A HÚSKÉSZÍTMÉNYEK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA Ft/kg Termék * 2003/1999 % 2003/2002 % Csontos marhahús frissen, negyedben, eleje 385,68 429,68 499,96 576,53 523,28 135,68 90,76 Csontos marhahús frissen, negyedben, hátulja 494,39 544,72 546,86 567,19 555,65 112,39 97,97 Csontos sertéshús, lehúzott, félben 410,09 533,74 680,51 611,06 502,52 122,54 82,24 Szalonnás és brös sertéshús, félben 293,96 424,55 493,23 423,27 369,63 125,74 87,33 Sertés párizsi, egészben 265,60 298,46 396,87 371,41 388,76 146,37 104,67 Mbeles virsli, sertéshúsból 304,45 337,47 421,76 412,01 405,28 133,12 98,37 1/2 kg-os étkezési sertészsír, csomagolt 117,45 152,19 211,19 195,93 136,71 116,40 69,78 Olasz felvágott, egészben 376,56 428,07 534,15 498,65 478,43 127,05 95,94 Lecsókolbász 266,11 295,92 374,89 357,00 335,70 126,15 94,04 Gépsonka (formázott, ftt) 613,05 698,52 917,98 867,43 820,83 133,89 94,63 Ftt császárszalonna (csont nélkül) 469,83 644,10 893,39 827,12 752,01 160,06 90,92 * várható (az heti adatok nélkül) 24

25 A VÁGÓBAROMFI-FÉLÉK TERMELI ÁRA 6. táblázat Ft/kg Termék /1999% 2003/2002% Vágócsirke 156,30 163,40 194,27 177,95 169,52 108,46 95,26 Vágópulyka 214,30 226,50 255,73 255,38 252,17 117,67 98,74 Vágóliba 296,60 328,90 404,45 412,80 377,46 127,26 91,44 Vágókacsa 178,80 188,90 265,56 224,79 202,57 113,29 90,12 7. táblázat A VÁGÓBAROMFI-FÉLÉK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRA Ft/kg Termék /2002 (%) Fagyasztott csirke egészben* 356,28 348,56 97,83 Fagyasztott csirke egészben (70 %-os)** Fagyasztott csirke egészben (65 %-os)** 313,55 309,55 Friss csirke egészben* 334,48 324,87 97,13 Friss csirke egészben (70 %-os)** Friss csirke egészben (65 %-os)** 338,58 360,25 Friss csirkecomb, csontos 379,34 379,28 99,98 Friss csirkemáj-szívvel 450,15 454,80 101,03 Friss csirkemell 605,75 727,49 120,10 Friss pulykacomb alsó, csontos 251,55 226,67 90,11 Friss pulykacomb fels, csontos 507,80 484,33 95,38 Friss pulykamell filé 784,80 993,27 126,56 Friss libacomb, csontos 836,04 954,24 114,17 Friss libamell 1180, ,00 106,28 Pecsenye liba, egészben 729,85 635,42 87,06 Friss pecsenyekacsa egész 497,09 406,43 81,76 Forrás: 1999,2000 KSH adatok, 2001,2002 BTT adatok, 2003 AKII adatgyjtés 25

26 8. táblázat A NYERS TEHÉNTEJ TERMELI ÁRA Minségi osztály * 2003/1999 % Ft/mennyiségi egység 2003/2002 % Extra 62,28 65,62 70,88 72,77 72,47 116,36 99,59 Kis extra** 52,78 54,54 60,35 64,29 67,77 128,40 105,41 Osztályon kívüli 40,35 41,95 44,45 46,71 48,57 120,37 103,98 Minségi osztály összesen 59,57 63,25 69,26 71,03 71,45 119,94 100,59 ** 2003 május eltti adatok az I., II. és III osztályú tere vonatkoznak * várható (a decemberi adatok nélkül) 26

27 9. táblázat A FELDOLGOZOTT TEJ ÉS A FBB TEJTERMÉKEK FELDOLGOZÓI ÉRTÉKESÍTÉSI ÁTLAGÁRA* Termék /1999 % Ft/mennyiségi egység 2003/2002 % 2,8% zsírtartalmú 1 l-es polytej 76,1 91,7 103,8 112,4 112,2 147,53 99,83 2,8% zsírtartalmú 1 l-es dobozos tej 80,4 96,6 116,3 128,9 127,1 158,12 98,63 2,8% zsírtartalmú 1 l-es dobozos tartós tej 112,1 114,7 121,4 134,0 135,2 120,54 100,86 Adagolt vaj, 1 kg 679,9 782,5 836,3 859,8 900,6 132,47 104,74 Vajkrém natúr, 1 kg 534,8 618,7 651,6 696,4 687,6 128,58 98,75 Tehéntúró, 1 kg 422,4 500,5 545,0 574,1 564,4 133,60 98,31 Tejföl, 1 kg 224,5 270,4 280,7 273,4 292,6 130,33 107,06 Érlelt keménysajt, 1 kg 1174,1 1173,4 1308,9 1457,0 1143,1 97,36 78,46 Érlelt félkemény sajt, 1 kg 727,5 879,8 931,6 936,6 933,35 128,29 99,66 * 2003 májusában a megfigyelt termékek jellemziben változások történtek 27

28 A Piac-információs Szolgálat adatszolgáltatói valamint a rendszerhez még csatlakozni kívánó szervezetek számára a kiadványhoz való hozzájutás térítésmentes. Az Éves piaci jelentésen kívül kínáljuk még a Gabona és Ipari Növények Élállat és Hús Baromfi Tej és Tejtermékek Zöldség-gyümölcs kiadványokat is A Tej és Tejtermékek kiadvány havonta jelenik meg, a többi kéthetente. A kiadványokkal kapcsolatban részletesebb felvilágosítást ad: Kamarásné Hegeds Nóra, tel Kiadványaink a hazai piaci információkon kívül tájékoztatnak a szomszédos országok és az EU piaci árairól is. A hazai és külpiaci ártendenciák összehasonlítása, valamint a világpiaci folyamatok figyelése alapján a kiadványok megkönnyíthetik a hazai termékek piaci helyzetének megítélését és esetleg e termékek külpiacon való elhelyezését is. KIADJA Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-információs Szolgálat H-1093 Budapest, Zsil u Telefon: (0036) Fax: (0036) Internet: akii@akii.hu A K I I 28