A motiváló tevékenység szervezés a hatékony óvodai tanulásszervezés alapja. Szolnok Városi Óvodák

Átírás

1

2 A motiváló tevékenység szervezés a hatékony óvodai tanulásszervezés alapja

3 motivált felnőtt tud motiválni?... (tréning játék)

4 A motiváció fogalma és jelentősége A cselekvésnek indítéka, indító oka, elindítója van Cselekvésre, viselkedésre kész, ösztönzött helyzet Sajátos testi, biológiai állapot, motoros nyugtalanság, dinamikus mozzanat, belülről űzi, hajtja, nem hagyja nyugodni A megvalósítás akadályai csak fokozzák az erőt drive Nem csupán deficit állapot, hanem belső erőforrás is A cselekvés olyan oka, amely elvileg minden körülmény között hatékony

5 Nem minden cselekvésünk motivált- vannak reflex szerű működések is (nem következik be a késztetésnek az a sajátos állapota, ami a motivált cselekvésben megtörténik) Szükség érzet: fiziológiai, egyensúlyra törekvő Ha az egyensúly megteremtéséhez viselkedési formák, intellektuális működés, pszichikus jelenségek társulnak: motiváció Kapcsolódó fogalom: a vágy- a cselekvés maximalizálása

6 Óvodás életkorban Érzelmi vezéreltség Globális gondolkodás Sémák alakulásának folyamata Eredeti látásmód: friss szemmel nézi a világot Probléma érzékenység Probléma megoldás nem a megszokott utakon jár Váratlan, meghökkentő asszociációk Vonzódás az újhoz Izgalom az ismeretelen helyzetekben (kihívások)

7 Támogató: Motiváltság és környezeti tényezők Szuggesztív környezet (fizikai, szellemi és érzelmi hatások) Szerető környezet (szeretet érzés, én-ideál, önbecsülés) Gátló: A komfort zóna elhagyása: kiegyenlítődésre törekvés A beállítódás megcsontosodása (talán-ról a hogyan-ra) A szokások törvénye (rossz szokásokra könnyű szert tenni )

8 A tanulási motiváció (Józsa Krisztián, ) A tanulási motiváció az eredményes képességfejlesztésnek, az alkalmazható, jól szerveződő tudás elsajátításának nélkülözhetetlen alapját jelenti. Pedagógia szempontjából: elsősorban mint személyiségfejlődést meghatározó tényező. Motívumok: alapvető biológiai, vagy pl. az értelmi fejlődésben kulcs fontosságú elsajátítási motívumok A motívumok változnak, fejlődnek: tanuljuk őket. Az elsajátítási motívumok alapja velünk született: önjutalmazó motívumok. Fejlődésük fontos szerepet játszik a további tanulási motívumok kialakulásában.

9 Miért kezdeményeznek?.. Miért választják?... Miért folytatják?... Nagy József : a motiváció folyamatértelmezése Négy fázis: Érdekértékelés és érdekeltségi döntésre késztetés Érdek értékelés és érdekeltségi döntés Érdekeltségi jelzés Aktivitásra késztetés

10 Érdek értékelés és érdekeltségi döntés Az optimális állapottól céltól eltérés jön létre Ez fenn áll A motívum aktivizálódik Az érzelmi apparátus által jelez A viszonyítási alapnak megfelelő állapot helyreállítására, létrehozására késztet Indul a cselekvés Önmódosuló, önfejlődő Külső/belső környezettel kölcsönhatásban

11 A motiváció és a környezet Az embernek vele született igénye van a kompetenciái növelésére Kompetencia növelési hajlam- egyéni adaptivitás, fejlődés Önjutalmazó motívumok + sikerélmény Külső ösztönzők: jutalmak- bizonyos jutalmak gyakran csökkentik az érdeklődést ( előre beígért..) Szóbeli dicséret, együtt örülni Célok, min motívumok: elsősorban mások elismerésének megszerzésére irányul (szociális közeg szerepe)

12 Fontos szerepe van a versengésnek! Ki lesz előbb kész,kivel játszik óvó néni, hová ül Egérke ( csoportbáb), stb. Eredmény célok Tanulási cél Tanulási énkép mint tanulási motívum- optimális mértékű önbizalom Tapasztalatok és elvárások egyezősége ( célok elérése, közben milyen válaszokat kaptak a környezetüktől) A vele történt sikerek és kudarcok okát minek tulajdonította ( belső vagy külső tényezők)

13 A tanulási motiváció és a környezet a motívumok nem ragadhatók ki a társas környezetből Motívumok versengése: egymást erősíthetik, gyengíthetik A biztos kötődés az alap. Óvodáskor: első sikerek és kudarcok Iskolakezdés sikeressége: tanulási motívumok+ elemi alapkészségek Elsajátítás és tudásgyarapodás sikerélményének megélése FONTOS! Társakkal való összehasonlítás: közösségben elfoglalt hely, relatív eredményesség

14 A pedagógushoz fűződő viszony, kötődés meghatározó. Az elsajátítási motiváció összetevői: 1.Értelmi elsajátítási motívum: Ok-okozati összefüggések felismerése Feladatorientált, célorientált motívumok Készségek elsajátítási motivációja Ismeretjellegű tudás elsajátítása ÉRDEKLŐDÉS- mint motívum

15 2.Szociális elsajátítási motívumok: a környezettel való hatékony interakcióra való képesség Szociális interakció kezdeményezése, fenntartása, befolyásolása A szociális tanulás alapvető motívuma Alapvetően megkülönböztethetőek-e azok a gyermekek, akik inkább szociális, vagy inkább feladat irányultságúak??

16 Elsajátítási öröm: eredményesség érzésének egyértelmű jele feladatvégzése közben: öröm, mosolygás, pozitív figyelem Én-megerősítés, visszacsatolás Barett és Morgan (1995): öröm, érdeklődés, büszkeség, frusztráció/düh, szomorúság, szégyen érzet Megjelennek, de nem szükséges jelek

17 Motiváció és aktivációs szint: a fordított U összefüggés, Yerkes-Dodson-törvény (Szabó, 2004, 173.o.)

18 Az elsajátítási motiváció összetevői: Jó teljesítmény utáni vágy Sztenderdek kialakulása Megküzdési stratégiák hibázás esetén A viselkedés és az események közötti együtt járások megfigyelése, összefüggések Újdonság preferálása Kihívást jelentő, megoldható feladatok preferálása Megoldhatónak gondolt feladatok preferálása Kontroll preferálása a megfigyeléssel szemben Az elsajátításhoz célszerű eszközök megválasztása

19 Ismert és gyakran alkalmatlan eszközök használata az elsajátítási próbálkozás során Végig gondolt próbálkozás a több lépésből álló feladatok megoldására Kitartás kissé nehéz feladatokban Nagyon sablonos, ismétlődő elemekből álló viselkedésben mutatott kitartás óvodáskorban nem az elsajátítási motiváció jellemzője!! (inkább elfogadás iránti vágy) Kitartás+ érzelmi viszony+ feladatvállalás!

20 Elsajátítási motiváció megfigyelése spontán játék közben (Morgan, Maslin-Cole, Biringen és Harmon (1991)) Szempontok: Aktív játék időaránya, figyelem koncentráltság és kitartás Nem fókuszált játék aránya (pl. más gy. figyelése) Játék komplexitása: négy éves korig a viselkedés elemek száma, később annak kognitív szintje

21 Kutatási eredmények: A kitartás nem feltétlenül elsajátítási motiváció Elképzelhető, hogy csak lassabb az információ feldolgozás Van-e a tevékenység végzésnek határozott célja? Kihívást jelent-e a végzése? Nincs egyértelmű visszaigazolás

22 Elsajátítási motiváció megfigyelése strukturált feladatvégzés közben Egyénre szabott, optimális kihívó erővel bíró feladatrendszer Akik leginkább motiváltak, azok ugyanolyan kitartóan próbálkoznak a nehéz feladatok elvégzésével is, mint az optimális nehézségűével Kivitelezési kapacitás: a legfejlettebb kognitív szintű spontán játéka és a strukturált feladathelyzetben mutatott legfejlettebb játéka közötti kapcsolat Az erős elsajátítási motivációval rendelkező gyermekek spontán játék közben is kihasználják teljes kompetenciáikat

23 Elsajátítási motívumok fejlődése 4-7 éves kor között (legfejlettebbtől lefelé) Középső csoport Elsajátítási öröm Szociális kortárs kapcsolat motívuma Motoros motívum szorosan: Elsajátítási motiváció Szociális felnőtt kapcsolat motívuma Értelmi motívum Nagycsoport Szociális kortárs kapcsolat motívuma Elsajátítási öröm Elsajátítási motiváció Motoros motívum Szociális felnőtt kapcsolat motívuma Értelmi motívum

24 Korszerű pedagógiai módszerek az óvodai tevékenység szervezésben

25

26 Az óvoda feladata: ( A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása, kielégítése A kreativitás előtérbe helyezése A kompetencia érzés kialakítása Ennek érdekében: A nevelői irányítás indirekt Az egyes gyermek igényéhez igazodó A tevékenységben való részvételt biztosítja A választás lehetőségét meghagyja Probléma orientált helyzetet alakít élményszerűség, játék dominanciája

27 Nem harsány kezdeményezés, hanem kínálás Az érdeklődés fenntartása, folyamatos motiválás Cselekvő részvétel a tapasztalatok szerzésében, felfedezés, önállóság és alkotás lehetősége A tapasztalatszerzés konkrét, szemléletes és helyzetben

28 A műveltségtartalom megjeleníthetősége az óvodában az alábbiakban szemléltethető: Tiszta típusú tevékenységek Ilyen esetben a tartalom külön-külön tevékenységben jelenik meg, közöttük a tartalmi kapcsolat nincs kimunkálva. Komplex tevékenység-együttesek összetettsége abban rejlik, hogy többféle fejlesztési terület, műveltségtartalom kapcsolódik össze egymás után, tartalmi kapcsolatuk alapján, miközben mindegyikük megőrzi sajátos, önmagára jellemző struktúráját. (átvezetés, vagy beleágyazódás)

29 Integrált megjelenítés: egy műveltségi területhez kapcsolódó tevékenységbe beleolvad egy másik műveltségi területhez kapcsolódó tevékenység tartalma, miközben alárendelődik annak, és struktúrája elveszti önállóságát az egész struktúrának erősítése érdekében játékba integrált tanulási tevékenység munka jellegű tevékenységbe integrált tanulási tevékenység Témába, hagyománykörbe, gondozásba, stb. integrált tanulási tartalmak

30 Projekt módszer, projekt típusú tanulás szervezés: konstruktív életvezetésre nevelés problémaérzékenység, nyitottság, kíváncsiság, sikerorientáltság, döntőképesség az egyes problémák felfedezése cselekvő aktivitás jelenléte valós élet problémáinak valós megoldására helyezzük a hangsúlyt sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás saját környezetéből szerzett problémák

31 A kooperációra - együttműködésre épülő tanulásszervezési módok Kooperatív pedagógia= társas együttműködő tevékenységek Szervezési módok: csoportmunka, páros munka Sok kooperatív tanítási-tanulási módszer létezik: pl. a projektmódszer, a vitamódszer, a probléma alapú (központú) tanulás, a felfedező tanulás. Kooperatív technikák, feladatok:

32 1. Vizsgálódás 2. Tanakodás 3. Kétely ébresztése 4. Hitetlenkedés 5. Elbeszélés 6. Leírás 7. Vita, provokálás 8. Kíváncsiság 9. Vitára, magyarázatra, véleménynyilvánításra késztetés 10. A gondolkodás fejlesztésére irányuló kérdés 11. Figyelem felhívó 12. Összehasonlítást eredményező 13. Tisztázást kívánó 14. Szintézisre, okokra, elemzésre 15. irányuló 16. Provokatív, nyitott kérdések 17. Átfogalmazó kérdés 18. Visszakérdezés 19. Segítő kérdés 20. Bátorító megjegyzés 21. Késleltetés 22. Kivárás 23. Próbálkozás 24. Tévedések lehetőségének biztosítása 25. Problémahelyzet teremtés 26. Ráhangolódás 27. Bevonás 28. Dialógus 29. Közvetítés 30. Fejlesztő, támogató értékelés 31. Folyamatterv készítése 32. Serkentés 33. Érvelés 34. Reflexió 35. Relaxációs technikák

33 motiváltság probléma érzékenység kreativitás nagyfokú elkötelezettség tökéletességre való törekvés társas együttlét öröme eredetiség

34 Köszönöm a figyelmet!

35 Felhasznált szakirodalom: Dr Geréb György (szerk.) :Tanárképző Főiskolai Tankönyvek- Pszichológia, Tankönyvkiadó, Bp., Brian Tracy: Maximális teljesítmény, Bagolyvár Kiadó, Bp., Dr Buda Mariann: Óriás leszel, Dinasztia Tankönyvkiadó, Bp., Józsa Krisztián: Az elsajátítási motiváció, Műszaki Kiadó, Bp.,