A címben jelzett feladat legjobb megoldása érdekében vegyük elő azt az eredményt amit korábban a korlátlan sávszélességre kaptunk: c 2. c M.
|
|
- Edit Patakiné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dgáls nformácó-ovábbíás: zajos csaornán, korláozo sávszélesség melle A zajos jel opmáls véelének meghaározásakor nem veünk udomás a sávszélességről. Ső még ponosabb, ha úgy fogalmazunk, hogy korlálannak ekneük a rendelkezésre álló frekvencasávo. Ez a megközelíés öbb szemponból kfogásolhaó: () nem smerünk módszereke végelen frekvencájú jel-összeevők kelésére, ovábbíására, feldolgozására, () még a echnkalag kezelheő frekvencasáv használaára s álalában sok gény jelenkezk, így jellemzően meg kell oszozn a rendelkezésre álló frekvencasávon, am az gényel frekvencasáv mnmalzálására öszönöz. Ugyanakkor az s le kell szögezn, hogy vannak olyan eseek (pl űrávközlés), amkor a legjobb eredmény érdekében szne korlálan frekvencasávo használhaunk, ehá nem érdemes foglalkozn azzal, hogy az valójában véges. Az llesze szűrő A címben jelze felada legjobb megoldása érdekében vegyük elő az az eredmény am korábban a korlálan sávszélességre kapunk: () y X d r () ( ), y c r() () y X d r () ( ), y c Max kereső î () y (M ) y X X d d r( ), r( ), ( ) y ( M ) y c c M c E ln P s s π π Ezek szern a megérkező zajos jelből úgy juunk a legponosabb nformácóhoz, ha a ve jelen szorza-negráloka képezünk a szmbólumoka leíró elem jelekkel. A szorzanegrálról vszon eszünkbe ju, hogy a lneárs dőnvaráns ranszformácó ezzel írhajuk le az dőarományban. Tehá úgy s fogalmazhaunk, hogy konvolúcó kell képezn a bejövő jel és az elem jelek közö, azaz á kell bocsáan a bejövő jele olyan szűrőkön, amelyek súlyfüggvénye az elem jelek haározzák meg. Ezeknek a szűrőknek (ú.n. llesze szűrő) a kmeneen az dőrések végen ugyanaz az érék fog megjelenn, mn a fen ábrában szereplő negráorok kmeneen. Az llesze szűrő súlyfüggvényé egy nagyon egyszerű ranszformácóval kapjuk meg az elem jelből. Korábban a szűrő kmenő jelé az alább módon aduk meg:
2 am azonosan egyenlő: y h x d, y h x d Összeveve a konvolúcó kfejezésé a korább szorza-negrállal, megállapíhajuk, hogy a szűrő szükséges súlyfüggvénye az elem jel dőbel ükörképe kell legyen. A fen felsmeréssel az opmáls véel ennvaló az alább módon s megadhajuk: r () ( ) y c r() r () ( ) y c Max kereső î r( ) ( ) y c r( ) ( M ) y c M c E ln P s s π π Az nem hangsúlyozuk a rajzon, hogy a maxmum keresésé az dőrések végén kell végezn, mer a szűrő kmeneén ebben a pllanaban áll rendelkezésre az az érék, am megegyezk a korább szorza-negrál érékével. Dszperzó plusz zaj A kapo eredmény vszonylag egyszerűen kkövekezeheővé esz, hogy mkén kell eljárn az opmáls véel érdekében, ha az addív zajon kívül a korláozo sávszélességből eredő dszperzó s akadályozza a helyes dönés. A szmbólumköz áhallás-menes ávelre a Nyqus módszer szern olyan ável ua kell bzosían, amelynek konsans a Nyqus ekvvalense, ehá például emel koszmusz ável karakerszkájú. A. ábrán szereplő vzsgál modell- jelenleg annyval egészíjük k, hogy a C csaorna kmenee és V vevőszűrő bemenee közé helyezzük az addív, fehér, gauss zaj-forrás. Ily módon az udjuk, hogy egyrész mlyen eredő ável karakerszka kell, másrész pedg, hogy m kell enn az opmáls véel érdekében. ogyan lehe a keő összeegyezen? α k szmbólumsoroza ν ~ y ~, Y η ~ k mnasoroza szmbólumsoroza F JG A C V MV DK N α ~ k
3 Amennyben a C csaorna deáls (de legalább s messze nagyobb sávszélességű, mn az ável során használ), akkor a válasz gen egyszerű: mvel a zaj leküzdéséhez a vevőszűrő súlyfüggvénye meg kell egyezzen az adóban használ elem jel ükörképével, amely elem jele vszon az adószűrő alakí k, így az adó- és vevőszűrő karakerszkájának megegyezőnek kell lenn. A ké karakerszka szorzaa pedg k kell, hogy elégíse a Nyqus feléel, így egy megoldás a négyzegyök-emel-koszmusz karakerszka használaa az adóban és a vevőben egyarán. Amennyben a csaorna nem eknheő deálsnak, vagy pedg dőben nem állandó, akkor a leggyakrabban használ megoldás a fen kegészíése egy kegyenlíő szűrővel, amelye a vevőszűrő elé helyezve megkíséreljük az deáls csaorná kalakían. Illuszraív megfonolások a megvalósíhaóságról Mérnök beállíoságú ember számára az egész fen elméle kcs gyanús lehe, mer az eredmények szern a szükséges lneárs dőnvaráns ranszformácók nem kauzálsak, azaz súlyfüggvényük nem azonosan nulla a negaív oldalon. Persze hamar eszünkbe ju az s, hogy a ranszformácó egyúal nulla késleleésű, am a megvalósíhaó gyakorlao eknve sznén leheelen. A keő együ vszon leheővé esz a jó gyakorla megközelíheősége: legyen pozív a ranszformácó késleleése, és csonkísuk a súlyfüggvény! Az alábbakban szemlélejük a javasol eljárás emel kosznusz eseére. Nézzünk először egy valós emel kosznusz ável karakerszká: cos( / ), ha < π, egyébkén Az eddg jelölésenk érelmében ez az jelen, hogy sec -o éelezünk fel. ± π sávban cos ( / ) Megjegyezzük, hogy egyszerű rgonomera áalakíással a lesz. π π j j sn(π ) h e d cos ( / ) e d 3 π π Az alább ké ábrán vázoluk a függvényeke: (ek ) (ek ) h Mos hozzunk lére késleleés! Legyen a késleleés például 5! Így az ável ( kek) j 5 karakerszka a ± π sávban cos ( / ) lesz. A súlyfüggvény pedg a kövekező: π π ( kek ) ( kek ) j5 j j ( 5) sn(π ) h e e d cos ( / ) e d π π 3
4 A függvényeke a kövekező ábrák muaják, ahol a komplex ável karakerszká abszolú érékével és fázsával ábrázoluk. A fázs Arc()-val jelölük, és a sávhaárokon ± π az éréke, am az ábrán nem üneünk fel. (angsúlyozzuk, hogy csak egy lluszraív példá akarunk bemuan, és ezér szerepelnek számok álalános összefüggések helye.) (kek) ( ) Arc.5 (kek) 5 (kek) h Az így kapo késlelee emel kosznusz persze ovábbra sem kauzáls ranszformácó, mer a súlyfüggvénye csak lászara űnk el, valójában csak belesmulnak az érékek a engelybe. Ez azonban reményelvé esz, hogy a csonkíásával jó közelíés kapunk. Melő ez megvzsgáljuk, lluszrácónk legfonosabb céljá, azaz a szükséges ável karakerszka széoszásá az adó és a vevő közö, fogjuk eljesíen. A négyzegyök-emel kosznusz ável karakerszka a kövekező: cos( / ), ha < π, egyébkén Az előzőek érelmében ez a ± π sávban cos( / ) lesz. A megfelelő súlyfüggvény pedg a kövekező: π j 8cos(π ) h cos( / ) d π A függvények az alább ké ábrán láhaók: h Az ável karakerszkához nncs megjegyzésünk, a súlyfüggvényhez s csak anny, hogy fgyeljük meg a null-helyeke, amelyek mos nem egész-számú öbbszöröse. Késlelessük a gyök-emel kosznusz karakerszká! (Megjegyezzük, hogy szándékosan nem a késlelee emel kosznuszból vonunk gyökö, mer akkor elskkadna egy fonos mondanvalónk, amre majd rámuaunk.) Legyen a késleleés érékű!
5 ( k ek ) j cos( / ) lesz, és a Így a késlelee gyök-emel kosznusz a ± π sávban megfelelő súlyfüggvény az alább: π ( k ek ) j ( ) 8cos(π ) h cos( / ) e d π 3 Csonkísuk ez a súlyfüggvény a és 5 közö arományra, majd képezzük a megfelelő ável karakerszka konjugáljá és az késlelessük 5 érékkel! Az alább ábra muaja a csonkío súlyfüggvény és fen procedúra uán kapo ükrözö válozao: 8 ( csk ek ) h 8 ( csk ek ) h Amennyben a fen ké súlyfüggvénnyel ado lneárs ranszformácó használjuk az adóban és a vevőben, akkor az alább eredmény kapjuk (eleknve a csonkíások haásáól): ( k ek ) ( k ek ) j d j d j l ahol d-vel jelölük az adószűrő késleleésé, l-el a véges mpulzusválasz (FIR) hosszá, és * jelöl a komplex konjugálás. Eredményünk ehá az mondja, hogy a fen módon kalakío adóoldal és vevőoldal ranszformácó eredőben egy késlelee emel kosznusz karakerszká hoz lére, amely áhallás-menessége bzosí a szmbólumok közö, és eközben az l dőszak végén kapo mnák alapján opmáls lesz a dönés addív, fehér, Gauss zaj eseén. Még néhány gondolao érdemes hozzáfűzn az eddgekhez. A korláos sávszélesség eseén szmbólumköz áhallás-menessége eredményező lneárs ranszformácó végelen mpulzusválasszal rendelkezk, vagy úgy s fogalmazhaunk, hogy végelenre széerülő elem jelekkel érhenénk el korláos sávszélességben szmbólumköz áhallás-menessége. Amennyben a ranszformácó mpulzusválaszá végesre korláozzuk, akkor a véges dőaramra széerülő elem jelek gyakorlalag s kezelheők lesznek, de az elfoglal frekvencasáv nem lesz véges. Így az lesz a kérdés, hogy a π /, vagy π / - Nyqus frekvencasávon kívül komponensek mekkorák, és mlyen gyorsan csllapodnak, ugyans ezek a szomszéd csaornába esnek asonló szemléleés a részleges - válaszfüggvényű módszer s megérdemel, vagy ponosabban az -5 uolsó megjegyzés ükrében egy összehasonlíás a Nyqus (eljes - válaszfüggvényű) módszerrel. Ennek érdekében bemuaunk három ábrá, amelyeken az emel kosznusz karakerszka, a ké megegyező mnájú (doubnárs) részleges válaszfüggvényű, j l j l 5
6 és a három nem-nulla mná alkalmazó részleges válaszfüggvényű eljárás ável karakerszká láhaók a súlyfüggvények különböző mérékű csonkíása eseén. Az első ábrán a Nyqus módszer amplúdó karakerszká láhajuk arra a négy esere, amkor a súlyfüggvény a maxmuma körül első, másodk, öödk és zedk nulla-helynél csonkíouk. Az ábrában felfedezheő az deáls karakerszka s egy-egy ks zöld vonal formájában, amelyek -55 db környékén megszakadnak, de nagyrész elakarják a csonkío karakerszkák, amelyek - és - db körül spekráls komponenseke eredményeznek a π/ Nyqus sávon kívül. Az alább ábrák a részleges válaszfüggvényű eseeke lluszrálják. A baloldal ábrán kék vonal muaja az deáls emel kosznusz karakerszká, egy zöld vonal (jobbára akarásban) az deáls duobnárs karakerszká, és ennek csonkío súlyfüggvényű válozaá adja a lla vonal. A jobboldal ábrán egy ürkzkék és egy lla görbe muaja, hogy mlyen lesz a három nem-nulla mna eseén az amplúdó karakerszka, ké különböző mérékű súlyfüggvénycsonkíás melle A nem-alapsáv ável Lneárs modulácó Amennyben a dgáls nformácó ovábbíása lneárs modulácó alkalmazásával örénk, akkor csupán arra a megjegyzésre van szükség, hogy mnden válozalanul gaz a moduláló jelre, am elmondunk az alapsáv ávelnél az elem jelekre. Nemlneárs modulácó Sajnos gyökeresen más a helyze nemlneárs modulácó, így például FSK használaánál. Leszögezhejük, hogy nem smerünk olyan sznézs módszer, amely leheővé enné a szmbólumköz áhallás-menessége korláos sávszélesség eseén. Így ezzel szemben az analzálhajuk, hogy mekkora sávszélessége gényel a modulál jel különböző módon örénő kalakíása, amre szemléleő példáka muaunk. A sávszélesség, vagy ponosabban a modulál jel spekráls sűrűségének vzsgálaá nem végezzük el, mer bonyolul és hosszadalmas, csak a jel kalakíására emlíünk öleeke, és megmuajuk a numerkusan becsül spekráls sűrűsége szemléleő ábrákon. A modulál jel kedvező spekruma (leheő ks sávszélessége) érdekében az ú.n. GMSK modulácó használják, például a GSM-ben s. A GMSK (Gaussan Mnmum Shf Keyng) modulácó a moduláló jel sajáos kalakíásával jön lére. A bnárs szmbólumokkal nem ugrásszerűen válogajuk a modulál jel frekvencájá, hanem egy lényegesen smább (szelídebb) frekvencaválozás valósíunk meg. Erre már muaunk példá a Modulácó című fejezeben, ahol emel kosznusz frekvenca-
7 mpulzus muaunk be, mos vszon a frekvenca-mpulzus mkén az elnevezés s muaja egy Gauss görbéből állíjuk elő. Az előállíás lényegében a dőaramú mpulzusnak (amely egy sma FSK- hozna lére) a konvolúcója egy Gauss görbével. A fázsválozás függvénye pedg az előbb negrálja. Példakén a GSM-ben használ paraméerekkel muajuk meg az eddgeke. A Gauss görbe: δ ( δ ) h e, ahol δ π,3, π ln() a frekvenca-mpulzus: g δ e π ( δ ) d ahol az erf hbafüggvény a kövekező: A fázsválozás pedg az alább lesz: erf δ erf δ, q erf ( x) g d. π x e d. Az így kapo frekvenca-mpulzus és a fázs-függvény a kövekező: Összehasonlíásul szaggao görbék muaják a h vel jelöl Gauss függvény alakjá, amelye konvolválunk az mpulzussal. Emlékezeőül feldézzük, hogy a modulál jel a kövekező alakú lesz: η A cos( Ω μ Φ), ahol a fázsmodulácó az alábbak szern számíhajuk k: μ m π ξ q, ahol MSK eseén m ½ és a ξ soroza ± érékű. Elvleg készen lennénk, de gyakorlalag a végelen arójú, nem kauzáls függvények megvalósíhaalanok, ezér csonkían és késlelen kell azoka. Vszon alán még ennél s fonosabb az észrevenn, hogy a fen frekvenc-mpulzus jelenős része úlnyúlk egy dőrés hosszán. A görbének a engelyből kemelkedő része 3 dőrés hosszúságú. Ez az jelen, hogy egy-egy szmbólum álal kele frekvencaválozás nem zajlk le egy-egy dőrésen belül, hanem úlnyúlk azon, azaz részleges válaszfüggvényű a javasol módszer. Így várhaó, hogy a modulál jel spekruma kedvező, azaz sávszélessége ksebb lesz, mn az MSK korábban megsmer válozaaé. 7
8 Vszon ha megengedjük a öbb dőrésen kereszül örénő fázsválozás, azaz részleges válaszfüggvényű módszer alkalmazunk, akkor a modulácóval foglalkozó fejezeben már megsmer emel kosznusz alakú frekvenca-mpulzus s érdemes újra elővenn, mer a GMSK-hoz hasonlóan kedvező spekrumo eredményez. Az alább ábrákon példá muaunk a fázsválozásra egy vélelen bnárs sorozara az MSK, a 3 dőrésny emel-kosznusz és a dőrésny GMSK eseén, lleve a becsül spekráls sűrűségekre: a 3 dőrésny fázsválozások közül az első (kék) az MSK, amely szögleesen válozk, vszon hozzá képes késk az emel kosznusz (zöld), amely smábban válozk, és még ovább késk a GMSK (pros). Az alább ábrán ugyanezzel a színezéssel láhajuk a spekráls sűrűségeke. A vvő körül ± π / sáv szélén a 3 dőrésny emel-kosznusz csaknem 5 db, míg a dőrésny GMSK közel 7 db csllapíás eredményez a spekráls komponensekben. - MSK RC - -GMSK - -π/ Ω π/ Megállapíhajuk, hogy a moduláló jel megfelelő kalakíásával kellően jól be lehe szorían a spekráls komponenseke a vvő körül szűk sávba, vszon kezeln kell a szomszédos szmbólumok egymásra haásá s. 8
Tiszta és kevert stratégiák
sza és kever sraégák sza sraéga: Az -edk áékos az sraégá és ez alkalmazza. S sraégahalmazból egyérelműen válasz k egy eknsük a kövekező áéko. Ké vállala I és II azonos erméke állí elő. Azon gondolkodnak,
RészletesebbenHF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és
Házi feladaok megoldása 0. nov. 6. HF. Haározza meg az f 5 ugyanabban a koordináarendszerben. Mi a leheséges legbővebb érelmezési arománya és érékkészlee az f és az f függvényeknek? ( ) = függvény inverzé.
RészletesebbenFourier-sorok konvergenciájáról
Fourier-sorok konvergenciájáról A szereplő függvényekről mindenü felesszük, hogy szerin periodikusak. Az ilyen függvények megközelíésére (nem a polinomok, hanem) a rigonomerikus polinomok űnnek ermészees
RészletesebbenJELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI.
216. okóber 7., Budapes JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI. Alapfogalmak, fizikai réeg mindenki álal ismer fogalmak (hobbiból azér rákérdezheek vizsgán): jel, eljesímény,
RészletesebbenHAVRAN DÁNIEL. Pénzgazdálkodási szokások hatása a működőtőkére. A Magyar Posta példája
HAVRAN DÁNIEL Pénzgazdálkodás szokások haása a működőőkére. A Magyar Posa példája A hálózaos parágakban, ahogy a posa szolgálaásoknál s, a forgalomban lévő készpénz nagyméreű működőőké jelenhe. A Magyar
Részletesebben8. előadás Ultrarövid impulzusok mérése - autokorreláció
Ágazai Á felkészíés a hazai LI projekel összefüggő ő képzési é és KF feladaokra" " 8. előadás Ulrarövid impulzusok mérése - auokorreláció TÁMOP-4.1.1.C-1/1/KONV-1-5 projek 1 Bevezeés Jelen fejezeben áekinjük,
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin ÉETTSÉG VZSGA 0. május. ELEKTONKA ALAPSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL ÉETTSÉG VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉMA Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám:
Részletesebben3. feladatsor: Görbe ívhossza, görbementi integrál (megoldás)
Maemaika A3 gyakorla Energeika és Mecharonika BSc szakok, 6/7 avasz 3. feladasor: Görbe ívhossza, görbemeni inegrál megoldás. Mi az r 3 3 i + 6 5 5 j + 9 k görbe ívhossza a [, ] inervallumon? A megado
RészletesebbenBevezetés 2. Az igény összetevői 3. Konstans jellegű igény előrejelzése 5. Lineáris trenddel rendelkező igény előrejelzése 14
Termelésmenedzsmen lőrejelzés módszerek Bevezeés Az gény összeevő 3 Konsans jellegű gény előrejelzése 5 lőrejelzés mozgó álaggal 6 Mozgó álaggal előre jelze gény 6 Gyakorló felada 8 Megoldás 9 lőrejelzés
RészletesebbenA termelési, szolgáltatási igény előrejelzése
A ermelés, szolgálaás gény előrejelzése Termelés- és szolgálaásmenedzsmen r. alló oém egyeem docens Menedzsmen és Vállalagazdaságan Tanszék Termelés- és szolgálaásmenedzsmen Részdős üzle meserszakok r.
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉGI VIZSGA 0. okór 5. ELEKTONIKAI ALAPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTATÓ EMBEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIMA Egyszerű, rövid feladaok
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉG VZSG 04. május 0. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉM Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám: 40.)
Részletesebben4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia.
4 Lneárs csllapíalan szabad rezgés Lneárs csllapío szabad rezgés Gyenge csllapíás Ger-jesze rezgés Aplúdó rezonanca Lneárs csllapíalan szabad rezgés: Téelezzük fel hogy a öegponra a kvázelaszkus vagy közel
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, szept. 1
Gngl Zolán, Szeged, 8. 8 szep. 8 szep. z Ohm örvény, Krchhoff örvénye érvényese z alarészeen eső feszülség és áram pllanany érée nem mndg arányos apcsola ovábbra s lneárs 8 szep. 3 d di L d I I Feszülség
Részletesebben5. Differenciálegyenlet rendszerek
5 Differenciálegyenle rendszerek Elsőrendű explici differenciálegyenle rendszer álalános alakja: d = f (, x, x,, x n ) d = f (, x, x,, x n ) (5) n d = f n (, x, x,, x n ) ömörebben: d = f(, x) Definíció:
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, :41 Elektronika - Váltófeszültségű házatok
Gngl Zolán, Szeged, 6. 6.. 3. 7:4 Elerona - Válófeszülségű házao 6.. 3. 7:4 Elerona - Válófeszülségű házao z Ohm örvény, Krchhoff örvénye érvényese z alarészeen eső feszülség és áram pllanany érée nem
Részletesebben) leképezést jelenti, ahol a ξ. moduláló jelet az f (.) funkcionál leképezi az η
Moduláció Bevezeés moduláció lénege, céla. moduláció röviden válozaás elen. Például a zenében a kulcs megválozaásá, míg a hírközlésben a vivőhullám valamel ellemzőének válozaásá nevezik modulációnak. Persze
RészletesebbenFizika A2E, 11. feladatsor
Fizika AE, 11. feladasor Vida György József vidagyorgy@gmail.com 1. felada: Állandó, =,1 A er sség áram öl egy a = 5 cm él, d = 4 mm ávolságban lév, négyze alakú lapokból álló síkkondenzáor. a Haározzuk
RészletesebbenElőszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak.
Plel Álalános áekinés, jel és rendszerechnikai alapfogalmak. Jelek feloszása (folyonos idejű, diszkré idejű és folyonos érékű, diszkré érékű, deerminiszikus és szochaszikus. Előszó Anyagi világunkban,
RészletesebbenSíkalapok vizsgálata - az EC-7 bevezetése
Szilvágyi László - Wolf Ákos Síkalapok vizsgálaa - az EC-7 bevezeése Síkalapozási feladaokkal a geoehnikus mérnökök szine minden nap alálkoznak annak ellenére, hogy mosanában egyre inkább a mélyépíés kerül
RészletesebbenIV. A mágneses tér alapfogalmai, alaptörvényei, mágneses
V. A mágneses ér alapfogalma, alapörvénye, mágneses körök A nyugvó vllamos ölések közö erőhaásoka a vllamos ér közveí (Coulomb örvénye). A mozgó ölések (vllamos áramo vvő vezeők) közö s fellép erőhaás,
RészletesebbenHullámtan. Hullám Valamilyen közeg kis tartományában keltett, a közegben tovaterjedő zavar.
Hulláan A hullá fogala. A hulláok oszályozása. Kísérleek Kis súlyokkal összeköö ingsor elején kele rezgés áerjed a öbbi ingára is [0:6] Kifeszíe guiköélen kele zavar végig fu a köélen [0:08] Kifeszíe rugón
Részletesebben1. Előadás: Készletezési modellek, I-II.
. Előadás: Készleezési modellek, I-II. Készleeke rendszerin azér arunk hogy, valamely szükséglee, igény kielégísünk. A szóban forgó anyag, cikk iráni igény, keresle a készle fogyásá idézi elő. Gondoskodnunk
RészletesebbenHíradástechikai jelfeldolgozás
Híradásechka jelfeldolgozás 6. Előadás 05. 05. 07. észsávú és ranszformácós kódolás 05. május 8. Budapes Dr. Gaál József docens BME Hálóza endszerek és SzolgálaásokTanszék gaal@h.bme.hu észsávú kódolás
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI INTÉZET ELEKTROTECHNIKAI- ELEKTRONIKAI TANSZÉK DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II/2. (ERŐSÍTŐK) ELŐADÁS JEGYZET 2003.
MSKOL GYTM VLLMOSMÉNÖK NTÉZT LKTOTHNK- LKTONK TNSZÉK D. KOVÁS NŐ LKTONK /. (ŐSÍTŐK) LŐDÁS JGYZT 3. Mskolc gyeem lekroechnka-lekronka Tanszék.6. rősíők z erősíők az erősíő ípsú dszkré félvezeők és negrál
RészletesebbenOptikai mérési módszerek
Ágazai Á felkészíés a hazai LI projekel összefüggő ő képzési é és KF feladaokra" " Opikai mérési módszerek Máron Zsuzsanna 1,,3,4,5,7 3457 Tóh György 8,9,1,11,1 Pálfalvi László 6 TÁMOP-4.1.1.C-1/1/KONV-1-5
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmaó 09 ÉETTSÉGI VIZSG 00. májs 4. ELEKTONIKI LPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ OKTTÁSI ÉS KULTUÁLIS MINISZTÉIUM
RészletesebbenElektronika 2. TFBE1302
DE, Kísérlei Fizika Tanszék Elekronika 2. TFBE302 Jelparaméerek és üzemi paraméerek mérési módszerei TFBE302 Elekronika 2. DE, Kísérlei Fizika Tanszék Analóg elekronika, jelparaméerek Impulzus paraméerek
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin 080 ÉETTSÉGI VISGA 009. május. EEKTONIKAI AAPISMEETEK EMET SINTŰ ÍÁSBEI ÉETTSÉGI VISGA JAVÍTÁSI-ÉTÉKEÉSI ÚTMTATÓ OKTATÁSI ÉS KTÁIS MINISTÉIM Egyszerű, rövid feladaok
RészletesebbenA mágneses tér alapfogalmai, alaptörvényei
A mágneses ér alapfogalma, alapörvénye A nyugvó vllamos ölések közö erőhaásoka a vllamos ér közveí (Coulomb örvénye). A mozgó ölések (vllamos áramo vvő vezeők) közö s fellép erőhaás, am a mágneses ér közveí.
RészletesebbenVolt-e likviditási válság?
KÜLÖNSZÁM 69 VÁRADI KATA 1 Vol-e lkvdás válság? Volalás és lkvdás kapcsolaának vzsgálaa Széleskörűen aláámaszo, emprkus ény, hogy önmagában a nagyobb volalás csökken a pac lkvdásá, vagys válozékonyabb
Részletesebben3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása
3. Gyakorla A soros áramkör anlmányozása. A gyakorla célkiőzései Válakozó áramú áramkörökben a ekercsek és kondenzáorok frekvenciafüggı reakív ellenállással ún. reakanciával rendelkeznek. Sajáságos lajdonságaik
RészletesebbenGAZDASÁGI ÉS ÜZLETI STATISZTIKA jegyzet ÜZLETI ELŐREJELZÉSI MÓDSZEREK
BG PzK Módszerani Inézei Tanszéki Oszály GAZDAÁGI É ÜZLETI TATIZTIKA jegyze ÜZLETI ELŐREJELZÉI MÓDZEREK A jegyzee a BG Módszerani Inézei Tanszékének okaói készíeék 00-ben. Az idősoros vizsgálaok legfonosabb
RészletesebbenELVÉTELES KONDENZÁCIÓS ÉS ELLENNYOMÁSÚ GŐZTURBINÁS ERŐMŰEGYSÉGEK MEGBÍZHATÓSÁGI MODELLEZÉSE
EVÉEES KONENZÁCIÓS ÉS EENNYOMÁSÚ GŐZURBINÁS ERŐMŰEGYSÉGEK MEGBÍZHAÓSÁGI MOEEZÉSE r. Fazekas Anrás Isván Magyar Vllamos Művek Zr. / Buapes Buapes Műszak és Gazaságuomány Egyeem Energeka Gépek és Renszerek
RészletesebbenAtomfizika előadás 4. Elektromágneses sugárzás október 1.
Aomfka előadás 4. lekromágneses sugárás 4. okóber. Alapkísérleek Ampere-féle gerjesés örvén mágneses ér örvénessége elekromos áram elekromos ér váloása Farada ndukcós örvéne elekromos ér örvénessége mágneses
RészletesebbenFuzzy rendszerek. A fuzzy halmaz és a fuzzy logika
Fuzzy rendszerek A fuzzy halmaz és a fuzzy logka A hagyományos kétértékű logka, melyet évezredek óta alkalmazunk a tudományban, és amelyet George Boole (1815-1864) fogalmazott meg matematkalag, azon a
RészletesebbenFüggvények december 6. Határozza meg a következő határértékeket! 1. Feladat: x 0 7x 15 x ) = lim. Megoldás: lim. 2. Feladat: lim.
Függvények 05. december 6. Határozza meg a következő határértékeket!. Feladat: ( + 7 5 ) ( + 7 5 ) ( + 0 ). Feladat: ( + 7 5 ) ( + 7 5 ) ( + 0) 3. Feladat: ( + 0 7 5 ) 4. Feladat: ( + 0 7 5 ) ( + 7 0 5
RészletesebbenDIFFÚZIÓ. BIOFIZIKA I Október 20. Bugyi Beáta
BIOFIZIKA I 010. Okóber 0. Bugyi Beáa TRANSZPORTELENSÉGEK Transzpor folyama: egy fizikai mennyiség érbeli eloszlása megválozik Emlékezeő: ermodinamika 0. főéele az egyensúly álalános feléele TERMODINAMIKAI
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmuaó 063 ÉETTSÉG VZSG 006. okóber 4. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ OKTTÁS ÉS KTÁS MNSZTÉM Elekronikai alapismereek
RészletesebbenA sztochasztikus idősorelemzés alapjai
A szochaszikus idősorelemzés alapjai Ferenci Tamás BCE, Saiszika Tanszék amas.ferenci@medsa.hu 2011. december 19. Taralomjegyzék 1. Az idősorelemzés fogalma, megközelíései 2 1.1. Az idősor fogalma...................................
RészletesebbenA kúpszeletekről - V.
A kúpszeleekről - V. A kúpszeleekről szóló munkánk III. részének 10. ábrájá kiegészíve láhajuk az 1. ábrán. Mos ez alapján dolgozva állíunk fel összefüggéseke a kúpszeleek Dandelin - gömbös / körös vizsgálaának
Részletesebben1. DINAMIKUS OPTIMALIZÁLÁS
Szolnok Tudományos özlemények XV. Szolnok, 2011. Fazekas Tamás 1 A DINAMIUS OPTIMALIZÁLÁS MÓDSZERÉNE ALALMAZÁSA A MAROÖONÓMIAI MODELLEZÉSBEN A anulmányban rövd összefoglaló és áeknés adok arról, hogy a
RészletesebbenTanulási folyamat számítógéppel történő kölcsönhatásban
Eövös Loránd Tudományegyeem Természeudomány Kar Tanulás folyama számíógéppel örénő kölcsönhaásban Dplomamunka Bakos kole maemaka anár szakos hallgaó Témavezeő: dr. habl. Lőrncz András udományos főmunkaárs
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó ÉETTSÉGI VIZSG 0. okóber. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ EMEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIUM Elekronikai
RészletesebbenFolyamatszemléleti lehetőségek az agro-ökoszisztémák modellezésében
Folyamaszemléle leheőségek az agro-ökoszszémák modellezésében Dokor (D) érekezés ézse Ladány Mára Témavezeő: Dr. Harnos Zsol, MHAS, egyeem anár BCE, Kerészeudomány Kar, Maemaka és Informaka Tanszék Szakma
RészletesebbenMATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)
Okaási Hivaal A 015/016 anévi Országos Közéiskolai Tanulmányi Verseny dönő forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javíási-érékelési úmuaó 1 Ado három egymásól és nulláól különböző számjegy, melyekből
RészletesebbenA DÖNTÉSELMÉLET ALAPJAI
J 2 A DÖNTÉSELMÉLET ALAJAI óformán életünk mnden percében döntéseket kell hoznunk, és tesszük ezt mnden elmélet megalapozottság nélkül. Sajnos a mndennap életben felmerülő egyed döntésekre még nem skerült
RészletesebbenBékefi Zoltán. Közlekedési létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vizsgálati módszereinek fejlesztése. PhD Disszertáció
Közlekedés létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vzsgálat módszerenek fejlesztése PhD Dsszertácó Budapest, 2006 Alulírott kjelentem, hogy ezt a doktor értekezést magam készítettem, és abban
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin 05 ÉETTSÉGI VIZSGA 005. május 0. ELEKTONIKAI ALAPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÉETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időarama: 0 perc JAVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉIM
RészletesebbenANALÓG ELEKTRONIKA - előadás vázlat -
Analó elekronka - előaás vázla ANAÓG EEKONIKA - előaás vázla - Eyen mennyséek (eyen-áramú körök) vzsálaa áramkör alkaelemek: -akív / passzív fesz/áramo ermelő elemeke szokás akív, öbke passzív elemeknek
RészletesebbenGyakorlat 34A-25. kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? I o = U o R = 156 V = 1, 56 A (3.1) ezekkel a pillanatnyi értékek:
3. Gyakorlat 34-5 Egy Ω ellenállású elektromos fűtőtestre 56 V amplitúdójú váltakozó feszültséget kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? Jelölések: R = Ω, U o = 56 V fűtőtestben folyó áram amplitudója
RészletesebbenFüggvények július 13. Határozza meg a következ határértékeket! 1. Feladat: x 0 7x 15 x ) = lim. x 7 x 15 x ) = (2 + 0) = lim.
Függvények 205. július 3. Határozza meg a következ határértékeket!. Feladat: 2. Feladat: 3. Feladat: 4. Feladat: (2 + 7 5 ) (2 + 7 5 ) (2 + 0 ) (2 + 7 5 ) (2 + 7 5 ) (2 + 0) (2 + 0 7 5 ) (2 + 0 7 5 ) (2
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó 0 ÉETTSÉGI VIZSG 0. május 3. EEKTONIKI PISMEETEK EMET SZINTŰ ÍÁSBEI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKEÉSI ÚTMTTÓ NEMZETI EŐFOÁS MINISZTÉIM Elekronikai
Részletesebbend(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1.
Fxponttétel Már a hétköznap életben s gyakran tapasztaltuk, hogy két pont között a távolságot nem feltétlenül a " kettő között egyenes szakasz hossza" adja Pl két település között a távolságot közlekedés
Részletesebben4. HÁZI FELADAT 1 szabadsági fokú csillapított lengırendszer
Lenésan 4.1. HF BME, Mőszaki Mechanikai sz. Lenésan 4. HÁZI FELD 1 szabadsái fokú csillapío lenırendszer 4.1. Felada z ábrán vázol lenırendszer (az m öme anyai ponnak ekinheı, a 3l hosszúsáú rúd merev,
Részletesebben3. ábra nem periodikus, változó jel 4. ábra periodikusan változó jel
Válakozó (hibásan váló-) menniségeknek nevezzük azoka a jeleke, melek időbeli lefolásuk közben polariás (előjele) válanak, legalább egszer. A legalább eg nullámenei (polariásválás) kriériumnak megfelelnek
RészletesebbenMETROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS
METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS Metrológa alapfogalmak A metrológa a mérések tudománya, a mérésekkel kapcsolatos smereteket fogja össze. Méréssel egy objektum valamlyen tulajdonságáról számszerű értéket kapunk.
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin 5 ÉETTSÉGI VIZSG 06. május 8. EEKTONIKI PISMEETEK EMET SZINTŰ ÍÁSEI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKEÉSI ÚTMTTÓ EMEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIM Egyszerű, rövid feladaok Maximális
RészletesebbenA sebességállapot ismert, ha meg tudjuk határozni bármely pont sebességét és bármely pont szögsebességét. Analógia: Erőrendszer
Kinemaikai egyensúly éele: Téel: zár kinemaikai lánc relaív szögsebesség-vekorrendszere egyensúlyi. Mechanizmusok sebességállapoa a kinemaikai egyensúly éelével is meghaározhaó. sebességállapo ismer, ha
Részletesebben5. HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS 1. Hőmérséklet, hőmérők Termoelemek
5. HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS 1. Hőmérsékle, hőmérők A hőmérsékle a esek egyik állapohaározója. A hőmérsékle a es olyan sajáossága, ami meghaározza, hogy a es ermikus egyensúlyban van-e más esekkel. Ezen alapszik
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó ÉETTSÉG VZSG 05. okóber. ELEKTONK LPSMEETEK EMELT SZNTŰ ÍÁSBEL ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTTÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉM Elekronikai alapismereek
Részletesebben2. gyakorlat: Z épület ferdeségmérésének mérése
. gyakorla: Z épüle ferdeségének mérése. gyakorla: Z épüle ferdeségmérésének mérése Felada: Épíésellenőrzési feladakén egy 1 szines épüle függőleges élének érbeli helyzeé kell meghaározni, majd az 1986-ban
RészletesebbenA Lorentz transzformáció néhány következménye
A Lorenz ranszformáció néhány köekezménye Abban az eseben, ha léezik egy sebesség, amely minden inercia rendszerben egyforma nagyságú, akkor az egyik inercia rendszerből az áérés a másik inercia rendszerre
RészletesebbenA T LED-ek "fehér könyve" Alapvetõ ismeretek a LED-ekrõl
A T LED-ek "fehér könyve" Alapveõ ismereek a LED-ekrõl Bevezeés Fényemiáló dióda A LED félvezeõ alapú fényforrás. Jelenõs mérékben különbözik a hagyományos fényforrásokól, amelyeknél a fény izzószál vagy
RészletesebbenElektronika 2. TFBE1302
Elekronika. TFE30 Analóg elekronika áramköri elemei TFE30 Elekronika. Analóg elekronika Elekronika árom fő ága: Analóg elekronika A jelordozó mennyiség érékkészlee az érelmezési arományon belül folyonos.
RészletesebbenElosztott rendszerek és szenzorhálózatok 1.
Mérési úmuaó a Beágyazo és ambiens rendszerek laboraórium (vimia350) Eloszo rendszerek és szenzorhálózaok 1. című méréséhez Készíee: Orosz György, Dr. Sujber László BME-MIT 2008. március 9. mérés Eloszo
RészletesebbenBODE-diagram szerkesztés
BODE-diagram szerkeszés Egy lineáris ulajdonságú szabályozandó szakasz (process) dinamikus viselkedése egyérelmű kapcsolaban áll a rendszer szinuszos jelekre ado válaszával, vagyis a G(j) frekvenciaávieli
RészletesebbenIntraspecifikus verseny
Inraspecifikus verseny Források limiálsága evolúciós (finesz) kövekezmény aszimmeria Denziás-függés Park és msai (930-as évek, Chicago) - Tribolium casaneum = denziás-függelen (D-ID) 2 = alulkompenzál
RészletesebbenNs/m, y0 3 mm, v0 0,18 m/s. Feladat: meghatározása. meghatározása. 4 2 k 1600 Ns 1. , rad/s, rad/s. 0,209 s.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 8. MECHANIKA-EZGÉSTAN GYAKOLAT (kidoloza: Fehér Lajos, sz. mérnök; Tarnai Gábor, mérnök anár; Molnár Zolán, ey. adj., Dr. Nay Zolán, ey. adj.) Ey
RészletesebbenOktatási segédlet. Hegesztett szerkezetek költségszámítása. Dr. Jármai Károly. Miskolci Egyetem
Okaás segédle Hegesze szerkezeek kölségszámíása a Léesímények acélszerkezee árgy hallgaónak Dr. Járma Károly Mskolc Egyeem 013 1 Kölségszámíás Az opmálás első sádumában és alkalmazásakor álalában a ömeg,
RészletesebbenIDA ELŐADÁS I. Bolgár Bence október 17.
IDA ELŐADÁS I. Bolgár Bence 2014. október 17. I. Generatív és dszkrmnatív modellek Korábban megsmerkedtünk a felügyelt tanulással (supervsed learnng). Legyen adott a D = {, y } P =1 tanító halmaz, ahol
RészletesebbenIndirekt térfogat-vizualizáció. Fourier térfogat-vizualizáció. Tomográfiás rekonstrukció. Radon-transzformáció. A Fourier vetítő sík tétel
Vzualzácós algortmusok csoportosítása Indrekt térfogat-vzualzácó Csébfalv Balázs Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Irányítástechnka és Informatka Tanszék Drekt vzualzácó: Közvetlenül a dszkrét
RészletesebbenLegfontosabb farmakokinetikai paraméterek definíciói és számításuk. Farmakokinetikai paraméterek Számítási mód
Legfonosabb farmakokineikai paraméerek definíciói és számíásuk Paraméer armakokineikai paraméerek Név Számíási mód max maximális plazma koncenráció ideje mér érékek alapján; a max () érékhez arozó érék
RészletesebbenMechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)
Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai
RészletesebbenLeica DISTOTMD510. X310 The original laser distance meter. The original laser distance meter
TM Leca DISTO Leca DISTOTMD510 X10 The orgnal laser dstance meter The orgnal laser dstance meter Tartalomjegyzék A műszer beállítása - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2 Bevezetés - - -
RészletesebbenVárható érték:... p Módusz:...
NEVEZETES ELOSZLÁSOK. Bernoull-eloszlás: B(, p p ha x = Súlyfüggvény:... P( X = x; p =...ahol: q=-p q ha x = 0 ha p q Várható érték:... p Módusz:... 0 ha p q Varanca:... pq Relatív szórás:... q p. ÁBRA.
RészletesebbenCRT Monitor gammakarakteriszikájának
Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Mechatronka, Optka és Gépészet Informatka Tanszék CRT Montor gammakarakterszkájának felvétele 9. mérés Mérés célja: Számítógéppel vezérelt CRT montor gamma karaktersztkájának
RészletesebbenOPTIKA STATISZTIKUS OPTIKA IDŐBELI KOHERENCIA. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Atomfizika Tanszék, dr. Erdei Gábor
OPTIK STTISZTIKUS OPTIK IDŐELI KOHERENCI udpesi Műszki és Gzdságudományi Egyeem omfizik Tnszék, dr. Erdei Gáor Ágzi felkészíés hzi ELI projekel összefüggő képzési és K+F feldokr TÁMOP-4...C-//KONV-0-0005
RészletesebbenMNB Füzetek 2000/5 MIRE JÓ A FOGYASZTÓI-ÁR STATISZTIKA. Ferenczi Barnabás Valkovszky Sándor Vincze János: 2000. augusztus
MNB Füzeek 2/5 Ferencz Barnabás Valkovszky Sándor Vncze János: MIRE JÓ A FOGYASZTÓI-ÁR STATISZTIKA 2. auguszus ISSN 29 9575 ISBN 963 957 77 Onlne ISSN: 585 5597 Ferencz Barnabás: Közgazdaság és kuaás főoszály,
RészletesebbenElméleti közgazdaságtan II.
Elméle közgazdaságan II. Makroökonóma Műszak haladás műszak haladás lehe uonóm és ndukál Megesesül és nem megesesül Hcks szern semleges Harrod szern semleges Solow szern semleges Műszak haladás műszak
RészletesebbenF1301 Bevezetés az elektronikába Műveleti erősítők
F3 Beezeés az elekronikába Műelei erősíők F3 Be. az elekronikába MŰVELET EŐSÍTŐK Műelei erősíők: Kiáló minőségű differenciálerősíő inegrál áramkör, amely egyenfeszülség erősíésére is alkalmas. nalóg számíás
RészletesebbenIgazolható-e az üzleti ciklus az iparágak viselkedésével?
Mőhelyanulmányok Vállalagazdaságan Inéze 193 Budaes, Fıvám ér 8., 1828 Budaes, Pf. 489 +36 1 482-5424, fa: 482-5567, www.un-corvnus.hu/vallgazd Igazolhaó-e az üzle cklus az arágak vselkedésével? Dobos
Részletesebben4 2 lapultsági együttható =
Leíró statsztka Egy kísérlet végeztével általában tetemes mennységű adat szokott összegyűln. Állandó probléma, hogy mt s kezdjünk - lletve mt tudunk kezden az adatokkal. A statsztka ebben segít mnket.
RészletesebbenKészítette: Mike Gábor 1
A VALÓSÁGOS FESZÜLTSÉGGENEÁTO A soros kapcsolás modellje és a vele kialakío valóságos eszülséggeneráor erhel üzemmódja lényegéen evezeője a émes vezeőjű ávielechnikai modellnek. A származaás a kövekező:
RészletesebbenStatisztika II. előadás és gyakorlat 1. rész
Saiszika II. Saiszika II. előadás és gyakorla 1. rész T.Nagy Judi Ajánlo irodalom: Ilyésné Molnár Emese Lovasné Avaó Judi: Saiszika II. Feladagyűjemény, Perfek, 2006. Korpás Ailáné (szerk.): Álalános Saiszika
RészletesebbenAlgoritmusok és adatszerkezetek gyakorlat 09 Rendezések
Algortmusok és adatszerkezetek gyakorlat 09 Rendezések Néhány órával ezelőtt megsmerkedtünk már a Merge Sort rendező algortmussal. A Merge Sort-ról tuduk, hogy a legrosszabb eset dőgénye O(n log n). Tetszőleges
RészletesebbenGERSE KÁROLY KAZÁNOK II.
GERSE KÁROLY KAZÁNOK II. Gerse Károly KAZÁNOK II. BME Energeka Gépek és Rendszerek Tanszék, Budapes, 04 Gerse Károly: Kazánok II. Első kadás Szerző jog Gerse Károly, 04 ISBN 978-963-33-00-8 (Nyomao váloza)
RészletesebbenBUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS TANSZÉK
BUDAPESTI MŰ SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR VASÚTI JÁRMŰVEK ÉS JÁRMŰRENDSZERANALÍZIS TANSZÉK MÉRNÖKI MATAMATIKA Segédlet a Bessel-függvények témaköréhez a Közlekedésmérnök
RészletesebbenNegyedik gyakorlat: Szöveges feladatok, Homogén fokszámú egyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc
Negyedik gyakorla: Szöveges feladaok, Homogén fokszámú egyenleek Dierenciálegyenleek, Földudomány és Környezean BSc. Szöveges feladaok A zikában el forduló folyamaok nagy része széválaszhaó egyenleekkel
RészletesebbenElektromos zajok. Átlagérték Időben változó jel átlagértéke alatt a jel idő szerinti integráljának és a közben eltelt időnek a hányadosát értik:
Elektromos zajok Átlagérték, négyzetes átlag, effektív érték Átlagérték dőben változó jel átlagértéke alatt a jel dő szernt ntegráljának és a közben eltelt dőnek a hányadosát értk: τ τ dt Négyzetes átlag
RészletesebbenMódszertani megjegyzések a hitelintézetek összevont mérlegének alakulásáról szóló közleményhez
Módszerani megjegyzések a hielinézeek összevon mérlegének alakulásáról szóló közleményhez 1. A forinosíás és az elszámolás kezelése a moneáris saiszikákban Az egyes fogyaszói kölcsönszerződések devizanemének
RészletesebbenII. Egyenáramú generátorokkal kapcsolatos egyéb tudnivalók:
Bolizsár Zolán Aila Enika -. Eyenáramú eneráorok (NEM ÉGLEGES EZÓ, TT HÁNYOS, HBÁT TATALMAZHAT!!!). Eyenáramú eneráorokkal kapcsolaos eyé univalók: a. alós eneráorok: Természeesen ieális eneráorok nem
RészletesebbenMobil robotok gépi látás alapú navigációja. Vámossy Zoltán Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar
Mobil robook gépi láás alapú navigációja Vámoss Zolán Budapesi Műszaki Főiskola Neumann János nformaikai Kar Taralom Bevezeés és a kuaások előzménei Célkiűzések és alkalmazo módszerek Körbeláó szenzorok,
RészletesebbenSupport Vector Machines
Support Vector Machnes Ormánd Róbert MA-SZE Mest. Int. Kutatócsoport 2009. február 17. Előadás vázlata Rövd bevezetés a gép tanulásba Bevezetés az SVM tanuló módszerbe Alapötlet Nem szeparálható eset Kernel
Részletesebben! Védelmek és automatikák!
! Védelmek és auomaikák! 4. eloadás. Védelme ápláló áramváló méreezése. 2002-2003 év, I. félév " Előadó: Póka Gyula PÓKA GYULA Védelme ápláló áramváló méreezése sacioner és ranziens viszonyokra. PÓKA GYULA
RészletesebbenBor Pál Fizikaverseny. 2015/2016-os tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...
Bor ál Fizikaverseny 2015/201-os anév DÖNTŐ 201. április 1. 8. évfolyam Versenyző neve:... Figyelj arra, hogy ezen kívül még a ovábbi lapokon is fel kell írnod a neved! skola:... Felkészíő anár neve:...
RészletesebbenOpkut 2. zh tematika
Opku. zh emaika. Maximáli folyam felada do egy irányío gráf, az éleken aló é felő korláok, kereünk maximáli folyamo! Ha neked kell kezdő megengede folyamo alálni, akkor 0 aló korláokra lehe zámíani. Ha
RészletesebbenKözelítés: h 21(1) = h 21(2) = h 21 (B 1 = B 2 = B és h 21 = B) 2 B 1
LKTONIK (BMVIMI07) Fázishasíó kapcsolás U + B ukis U - feszülséerősíés az -es kimene felé a F-es, a -es kimene felé pedi a FK-os fokoza erősíésének minájára számíhaó ki: x u x u x x Ha x = x, akkor u =
RészletesebbenΣ imsc
Elekronika.. vizsga 7........ Σ imsc Név: Nepun:. Felada ajzoljon le egy egyszerű, de működőképes differenciál erősíő, mely véges β paraméerű, npn ranziszorpár aralmaz, munkapon állíásra ideális áram-
RészletesebbenElektrotechnika 4. előadás
Óbuda Egyeem ánk Doná Gépész és zonságechnka Kar Mecharonka és uóechnka néze Elekroechnka 4. előadás Összeállíoa: Langer ngrd adjunkus Háromázsú hálózaok gyakorlaban a llamos energa ermelésében, eloszásában
Részletesebben