JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI.

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI."

Gusztáv Gáspár
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 216. okóber 7., Budapes JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI.

2 Alapfogalmak, fizikai réeg mindenki álal ismer fogalmak (hobbiból azér rákérdezheek vizsgán): jel, eljesímény, analóg, digiális, jelek frekvenciaarománybeli leírása, frekvenciasáv, minavéeli éel, szűrés Moduláció: a hasznos jele á kell a rádiós csaornán vinni, ado frekvenciasávban ampliúdó moduláció (AM): s()= frekvencia moduláció (FM): fázis moduláció (PM): s()= u() az információ hordozó jel u ( ) cos(2 f ) s( ) cos 2f u( ) d cos( 2 f u( ))

3 Alapfogalmak, fizikai réeg a vivő ampliúdója, frekvenciája vagy fázisa hordozza az információ digiális áviel: álalában egy elemi jel és inverze, ami á kell vinni

4 Jelek alapsávi leírása A jel álalánosan: felbonva: Ahol si ( ) a( )cos( ( )) a fázisban levő komponens, a kvadraúra komponens: s ( ) a( )sin( ( )) Ebből a jel alapsávi ekvivalensének definíciója: s ( ) s ( ) j s ( ) Haszna: nem kell a vivővel örődni, egyszerűbb, álalános összefüggések ugye lászik: s( ) a( )cos( ( )) s( ) s ( )cos( ) s ( )sin( ) I s( ) Re s ( ) e Q ekv Q j ekv I Q

5 Jelek alapsávi leírása Elnevezés: a jel komplex előburkolója: ugye: s ( ) s ( ) j s ( ) a( ) e ekv I Q j( ) s ekv ( ) e j s ekv ( ) e j Im{} a() s ekv () Im{} a() a( ) sin( ( )) s Q () ( ( )) mod 2 s( ) a( ) cos( ( )) Re{} () s I () Re{} szögsebességgel forgó sík szögsebességgel forgó sík

6 Digiális moduláció a bináris forrásból soros/ph áalakíással b bies szavak jönnek jelrendező: a bináris szavaknak megfelelő d I és d Q érékeke állí elő g S (): elemi jelalak szűrő, Dirac impulzusoka ráadva a kíván jelalako érjük el (a gyakorlaban gyakran nem szűrővel, hanem árol jelalakokkal dolgoznak) ezeke ülejük a vivőre (fázisban és kvadraúrában levő komponens) az összegze jelen sávszűrés végrehajva kész a kimenő jel ( n T s ) Bináris forrás b bies S/P Jelrendezõ n n ( n T s ) g s () g s () cos( 2 f ) sin( f ) 2 x() g BP () x ()

7 Digiális moduláció a d I és d Q érékek leheséges érékei síkban ábrázolva az ún. konsellációs diagrammo kapjuk, ez gyakorlailag a vivő fázisá és ampliúdójá muaja elemi jel: min láhaó, ennek megfelelően fog válozni az I és Q összeevők ampliúdója, így az eredei jel fázisa is. legegyszerűbb eseben négyszögjel, a simább ámene és így kisebb sávszélesség érdekében valamilyen lekerekíe jeleke szokak használni Faják: On-OFF keying : b=1, d Q mindig nulla, d I egy vagy nulla, az elemi jele vagy ávisszük, vagy nem jelalak, konsellációs diagram: x() OOK T s

8 Digiális moduláció Ampliúdó billenyűzés, bináris fázisbillenyűzés (ASK, ampliude shif keying, BPSK binary phase shif keying) b=1, d Q mindig nulla, d I egy vagy mínusz egy, az elemi jel, vagy inverze modulálja a koszinusz időfüggvény, konsellációs diagramm x() ASK, BPSK T s

9 Digiális moduláció QPSK (Quadraure Phase shif keying), 4-QAM (4 Quadraure Ampliude modulaion), vizsgán: d I és d Q érékei konsellációs diagrammok és időfüggvények: QPSK 4QAM x() -j +j 1+j -1+j d n x() -j +j 1+j -1+j d n T s T s

10 Digiális moduláció 4 ASK, vizsgán: d érékei és időfüggvény, ha a konsellációs diagramm: 4ASK hasonlóan: 16, 32, 64 QAM használ még: 8PSK 8PSK

11 Digiális moduláció nem lineáris moduláció (frekvencia moduláció) 1 u k {, } 1 b jelrendezõ d n bies g( ) 2h S/P FM mod x( ) b n ( nt s ) h: fázisforgaásra jellemző (2 pí hányad részével fordul a fázis) d n soroza: érékei a {-(M-1)... -1, +1,..., M-1} arományból, M=2 b féle frekvencia érék hordozza az információ elemi jel: ál valamilyen lekerekíe (pl. emel koszinusz, Gauss), hogy a frekvencia ne hirelen válozzon

12 Digiális moduláció példa: FSK (Frequency Shif Keying) időfüggvény: 1 1 vizsgán: 4 FSK időfüggvény

13 A rádiós csaorna Csillapíás: erepől, időjárásól, ávolságól, frekvenciáól, anenna magasságokól, sb. függ Fading: vélelen ingadozás a ve jel eljesíményében (ampliúdójában), szochaszikus modellek Zaj: fehér zaj (Gauss): fehér: az ado sávban konsans eljesíménysűrűségű Inerferencia: azonos csaornás, szomszédos csaornás, rendszerek közi Cél: bihibaarány ado haár ala maradjon, ipikusan.1 ala

Hasonló dokumentumok

JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, 2011. május 19., Budapest

JELEK ALAPSÁVI LEÍRÁSA. MODULÁCIÓK. A CSATORNA LEÍRÁSA, TULAJDONSÁGAI. 2011. május 19., Budapest Alapfogalmak, fizikai réteg mindenki által l ismert fogalmak (hobbiból azért rákérdezhetek k vizsgán): jel,