JAVASLAT. az önkormányzat évi költségvetésének megállapítására, a költségvetési rendelet megalkotására

Átírás

1 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Pü.: /2008. Miskolc megyei jogú Város Közgyűlése H e l y b e n JAVASLAT az önkormányzat évi költségvetésének megállapítására, a költségvetési rendelet megalkotására és egyéb kapcsolódó döntések meghozatalára Összeállította: N y i l a s Ferencné főosztályvezető irányításával a Pénzügyi és Gazdálkodási Osztály Törvényességi véleményezésre bemutatva: dr. M é s z á r o s Miklós jegyző

2 2

3 Tisztelt Közgyűlés! I. Tartalmi összefoglaló A tervező munka első ütemében számítások és elemzések készültek az önkormányzat évi forráslehetőségeire, az ellátandó feladatokra és kötelezettségekre vonatkozóan. A számítások alapján elkészült az önkormányzat költségvetési koncepciója, melyet a közgyűlés a tervezés további feladatait is megfogalmazó határozattal együtt decemberi ülésén fogadott el. Az önkormányzat költségvetési javaslata, illetve költségvetési rendelettervezete a tervkészítés következő szakaszában a koncepcióból kiindulva a költségvetési törvényben megállapított szabályozók és keretfeltételek alapulvételével, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvényben foglaltak szerint, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően került összeállításra. A költségvetési tervezet mérlegszerűen bemutatja az önkormányzat működési és felhalmozási bevételeit és kiadásait elkülönítetten és együttesen is. Tartalmazza az előterjesztés a tervezett működési és fenntartási kiadásokat költségvetési intézményenként, valamint a polgármesteri hivatal tervezett kiadásait. A felhalmozási kiadások között kerülnek bemutatásra a tervezett beruházási és felújítási kiadások. Tartalmazza az előterjesztés a tartalék előirányzatokat, az éves létszám kereteket. Bemutatja az anyag a települési kisebbségi önkormányzatok költségvetési előirányzatait is. Az előterjesztésben a gazdasági előrejelzések alapján szerepelnek a következő két év várható költségvetési bevételei és kiadásai is. A költségvetési rendelet tervezete javaslatot tesz az egyes előirányzatok megállapítására. Emellett helyileg szabályozható kérdésekben előírásokat fogalmaz meg a költségvetés végrehajtására vonatkozóan. II. Az önkormányzat stratégiájához való viszony Mint a költségvetési koncepcióban is megfogalmazásra került, a koncepcióban szerepeltetett ágazati igények és feladatok az önkormányzat gazdasági programjában, az ágazatok részkoncepcióiban megfogalmazott stratégiai elképzeléseken alapulnak. 3

4 A költségvetési javaslat a forráslehetőségekhez igazodva ezen igények kielégítésére tesz javaslatot a determinizmusokra is figyelemmel. A költségvetési javaslat összeállításánál kiemelt szempont volt a kötelezően ellátandó feladatok felvállalása. Fedezetet biztosít a javaslat így többek között a központi bérfejlesztés és egyéb jogszabályi kötelezettségek teljesítésére, a folyamatban lévő, a szerződéssel már lekötött feladatokra, a már elnyert pályázatokhoz szükséges önerőre, a további pályázatok benyújtásához szükséges önrészre keretjelleggel és természetesen a korábbi években vállalt, tárgyévben esedékes kötelezettségek így az adósságszolgálat teljesítésére is. III. Előzmények A évi költségvetési koncepció elfogadásakor a közgyűlés számos olyan döntést hozott, mely különböző mértékben kapcsolódik a költségvetéshez, hatással van egyes előirányzatokra. Többek között rendelet született az önkormányzati adóhatósági körbe tartozó adókról szóló rendeletek módosításáról, egyes közszolgáltatások díjainak megállapításáról (pl. helyi tömegközlekedés árhatósági árformába tartozó viteldíjai, távhőszolgáltatás díja, víz- és csatornadíjak, fizető parkolás, stb.) IV. Várható szakmai hatások A költségvetésben megállapított előirányzatok a tervezett bevételek realizálása esetén biztosítják a megfelelő kereteket a tervezett szakmai feladatok végrehajtásához. A költségvetés jóváhagyását követően megkezdődhetnek a kötelezettségvállalások, megtehetők azok a szükséges intézkedések, melyekre az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet még nem adott felhatalmazást. A költségvetés végrehajtásából, a bevételek beszedéséből, a kiadások teljesítéséből feladatai vannak szakterületük vonatkozásában a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek, a költségvetési szerveknek, a holdingnak, a hozzá tartozó gazdasági társaságoknak és a holdingon kívüli gazdálkodó szerveknek. V. Várható gazdasági hatások A költségvetésben szereplő feladatok végrehajtása összességében az ellátórendszer zavartalan működését, fenntartását, a tervezett beruházások, felújítások megvalósítása az önkormányzat vagyonának gyarapítását, az ellátórendszer bőví- 4

5 tését, rekonstrukcióját jelenti. A város vonzerejének erősítése a város gazdasági fejlesztését, további vállalkozások letelepítését, a foglalkoztatás bővítését, a lakosság életminőségének javítását szolgálhatja. VI. Kapcsolódások A költségvetési koncepcióhoz hasonlóan, annak folytatásaként a költségvetési javaslat kiindulási alapját képezi az önkormányzat gazdasági programja, az egyes szakterületek szakmai programjai, koncepciói, a közgyűlés korábbi döntései. A költségvetési tervezet a számításba vehető forráslehetőségek által meghatározott mozgástérhez igazodva tesz javaslatot a évi feladatvállalásra. VII. Fennmaradt vitás kérdések Az előterjesztéssel kapcsolatban vitás kérdések nem maradtak fenn. VIII. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az önkormányzat évi költségvetési javaslata összességében 50,6 milliárd Ft felhasználását irányozza elő. A felhasználásra tervezett összegből működési célú kiadás 43 milliárd Ft (az öszszes kiadás 85,1%-a). A működési kiadás 73,5%-a (31,6 milliárd Ft) intézményi körben, míg 26,5%-a (11,4 milliárd Ft) a Polgármesteri Hivatal gazdálkodási körében kerül felhasználásra. A beruházásokra tervezett kiadás 5,8 milliárd Ft (11,4%), míg a felújításokra szolgáló összeg 0,2 milliárd Ft (0,4%). A költségvetés tartalékai 0,2 milliárd Ft (0,4%), az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadásokra 1,4 milliárd Ft (2,7%) szolgál. A tervezett előirányzatok átgondolt, fegyelmezett gazdálkodás mellett - összességében biztosítják a megfelelő keretfeltételeket a feladatok ellátására, a beruházások megvalósítására. Mindez feltételezi azonban, hogy a számításba vett bevételek a megfelelő időben rendelkezésre álljanak, a feladatellátás szervezeti keretei a tervezettnek megfelelően alakuljanak, a szükséges racionalizálási és szervezési intézkedések végrehajtásra kerüljenek. Ehhez minden területen átgondolt, fegyelmezett, szakszerű munkára van szükség. O 5

6 Tisztelt Közgyűlés! Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló törvényt december közepén fogadta el. A költségvetési törvényben meghatározott célkitűzések összhangban vannak a 2006 nyarán elfogadott konvergencia programban foglaltakkal és a évi folyamatok folytatását is jelentik. A konvergencia program aktualizált változata a évi költségvetési törvényjavaslattal összhangban az aktuális makrogazdasági előrejelzések alapján készült. A kormány legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzése az egyensúly jelentős javítása, az egyensúly megőrzését szolgáló reformok megvalósítása az államháztartás terén, valamint a jelentősen bővülő Európai Uniós források igénybevételével széleskörű fejlesztések megvalósítása. Az Országgyűlés által megalkotott költségvetési törvény helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezései a törvényjavaslathoz képest alapvetően nem változtak. Az elfogadott képviselői és egyéb módosító indítványok általában javították az önkormányzatok pénzügyi feltételrendszerét. Így többek között magasabb összegű a normatív támogatás a középiskolába, szakiskolába bejáró tanulók ellátásához, szerkezetében és összegében is változott az alapfokú művészeti oktatással kapcsolatos normatív támogatás. A pénzbeli szociális ellátás normatívájába beépült a lakáshoz jutás támogatásának normatívája. Az előző évitől kedvezőbb az SZJA-ban a jövedelemdifferenciálódás mérséklésére biztosított juttatás számításánál a megyei jogú városokra vonatkozó fajlagos összeg. Ez a tétel a koncepcióban számítotthoz képest több mint 900 millió Ft növekedést eredményez. A kormányprogramban meghatározott célok elérését szolgáló intézkedések az állami feladatvállalás mellett érintik az önkormányzati ellátási területeket is. E téren követelményként fogalmazódik meg a helyi önkormányzatok kistérségi és regionális együttműködésének szélesítése, a racionálisabb szervezettel és kisebb költséggel történő feladatellátás, melyet a kormány anyagi eszközökkel is ösztönöz. A helyi önkormányzatok az előző évihez képest lényegesen nem módosuló pénzügyi szabályozása összességében azt célozza meg, hogy a központi támogatások lehetőleg ne csökkenjenek, azokon a területeken sem, ahol a növekedésre nem nyílik lehetőség. 6

7 A közszolgáltatások finanszírozásában szeptemberétől változást eredményez, hogy az óvodák, az általános és középiskolák után teljesítmény-mutató alapján történik a finanszírozás a kollégiumi, az alapfokú művészetoktatási, valamint a napközis és iskolaotthoni ellátások esetében is. Fokozatos bevezetéssel, méretgazdaságossági elvárások alapján vehető igénybe a normatív támogatás az intézményi társulások óvodai, általános iskolai ellátásai esetében. A továbbiakban ingyenes étkezésre lesznek jogosultak az 5. évfolyamon tanuló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek is. A szociális ellátások terén is cél a rászorultság elvének erősítése. Differenciálódnak a normatív hozzájárulások a szociális étkeztetésnél, a házi segítségnyújtásnál, valamint az időskorúak bentlakásos ellátásánál. Továbbra is ösztönzik a feladatok társulásos formában történő ellátását azzal is, hogy évre is megmarad a évi normatívák fajlagos összege. A társult feladatellátás ösztönzése nagyobb súlyt kap az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatásánál is. Az EU-s támogatások igénybevételét igyekszik elősegíteni az előző évitől jelentősen nagyobb összegű önerő alap és az ehhez kapcsolódó hazai társfinanszírozás is. A helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozása a költségvetési koncepcióban bemutatotthoz képest nem változott, az egyes elemek a következők szerint alakulnak: Személyi jövedelemadóból összességében 40%-os a részesedés évben is. Ebből a településre kimutatott, évre bevallott SZJA 8%-a közvetlenül illeti meg az önkormányzatot. A további 32%-ot a költségvetési törvény mellékletében részletezett szabályok alapján, különféle jogcímeken normatívan, illetve a jövedelemdifferenciálódás alapján kiegészítésként kapják meg a települési és megyei önkormányzatok. A személyi jövedelemadó korábbi normatív eleme évtől beépül a normatív támogatások közé. Az állami támogatások és hozzájárulások igénybevétele az előző évhez hasonlóan történhet. Normatív hozzájárulások 17 fő jogcímen vehetők igénybe. A fő normatívák száma csak 2-vel kevesebb, mint 2007-ben, de belső szerkezetük változott. A normatívák fajlagos összege többnyire az előző évi szinten marad, néhány tétel emelkedik. 7

8 A feladatellátáshoz az önkormányzatok különféle jogcímeken kötött felhasználású normatív, valamint feladatmutatóhoz kötött és egyéb jogcímen vehetnek igénybe támogatást. Az illetékbevételeket évtől az APEH szedi be. Az önkormányzatot az illetékességi területén beszedett illetékbevétel 50%-a illeti meg, azonban ezt a bevételi hányadot terhelik a beszedéssel kapcsolatos összes kiadások. Ennek fedezeteként az APEH az illetékbevétel 8,5%-át visszatartja. Nem változott a szabályozás a következő bevételek vonatkozásában sem. Továbbra is 100%-ban részesedik az önkormányzat gépjárműadóból, a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni SZJA-ból, az önkormányzat által kiszabott környezetvédelmi bírságból (ha a környezetvédelmi felügyelőség szabja ki 30%), valamint szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból. A fizetendő járulékok főösszege nem, de belső összetételük változik. A munkáltatók által fizetett TB járulék mértéke 29%, melyből a Nyugdíjbiztosítási Alapot 24% (az előző évben 21%), az Egészségbiztosítási Alapot 5% (az előző évben 8%) illeti meg. A fix összegű egészségügyi hozzájárulás összege továbbra is Ft/fő/hó. Az előzőekben vázolt pénzügyi szabályozás és feltételrendszer, valamint az önkormányzat saját lehetőségei kereteket szabtak az önkormányzat által felvállalható évi feladatoknak. A költségvetési tervezet a koncepcióból kiindulva tesz javaslatot a számításba vehető bevételek és külső források (hitel, illetve kötvénykibocsátás) megállapítására, a kiadások nagyságrendjére, a kötelezően ellátandó és az önként vállalt feladatok, valamint az esedékes kötelezettségek beépítésére, beruházási, felújítási feladatok megvalósítására, a biztonságos feladatellátás követelményének szem előtt tartásával. A költségvetési javaslatba beépítésre került a közszféra évi átlagosan 5%- os keresetnövekedése, az érdekegyeztetés keretében kialakított belső tartalommal. Többek között emelkednek a közalkalmazotti illetménytáblázatban a garantált illetményminimumok, a köztisztviselők illetményalapja január 1-től 8

9 Ft. A béremelésekhez igényelhető állami hozzájárulást a központosított előirányzatok tartalmazzák. A városüzemelési feladatok előirányzatai összességében emelkednek. Ezáltal biztosíthatók a feltételek a parkok, egyéb közterületek gondozására, karbantartására, közvilágításra és egyéb kommunális, városüzemeltetési feladatokra. E feladatkörben került megtervezésre a helyi tömegközlekedés támogatása is. A szociális feladatok ellátására szolgáló előirányzatok az ellátás iránti igényekhez igazodóan emelkednek. Különösen jelentős az emelkedés a szociális segélyeknél. A költségvetési keretek szűkössége a működési feladatok terén is érezteti hatását, szigorúbb, még átgondoltabb gazdálkodást követel. Az oktatási területek költségvetési kereteinek kialakításánál a központi finanszírozás új rendje mellett figyelembevételre került az előző évben végrehajtott szervezeti intézkedések hatása, valamint a bérpolitikai intézkedések beépítése is. A kulturális és vendégforgalmi, a sport és egyéb működési feladatok költségvetési kereteinek kialakításánál is figyelembe kellett venni a forráslehetőségek által szabott korlátokat. A költségvetési javaslat a szigorúbb feltételek mellett is tartalmazza azokat a korábbi években hagyományteremtő szándékkal indított programokat, rendezvényeket, melyek a város polgárainak valós igényeit elégítik ki, figyelembe veszi a helyi adottságokat és kezdeményezéseket, melyek a város hírnevének, vonzerejének fokozását szolgálják. Így többek között szerepel a költségvetési javaslatban az Operafesztivál, a hagyományos tavaszi, nyári, őszi, téli kulturális és sport rendezvények, kulturális és sportegyesületek, és egyéb feladatok támogatása. A lehetőségekhez igazodva kevesebb jut mecenatúrára is. A költségvetési javaslat ez évben is számol tartalékképzéssel, egyrészt a gazdálkodás biztonsága érdekében hagyományosan általános tartalék, másrészt az iparűzési adóval összefüggésben (felhasználási célok megjelölése) céltartalék elkülönítésére tesz javaslatot. Beruházási, felújítási, rekonstrukciós feladatokra az előző évitől nagyobb összegű ráfordítás szerepel a költségvetési javaslatban. A tervezett feladatok nagy része folyamatban lévő beruházás folytatása, de jelentős nagyságrendet 9

10 képviselnek a szerződéssel nem rendelkező, de elnyert pályázati támogatással megvalósuló beruházások. A teljesség igénye nélkül: folytatódik központi támogatással a nagy volumenű útrekonstrukció, címzett támogatással az Avasi Gimnázium, valamint a Semmelweis Kórház Szülészet és Nőgyógyászat rekonstrukciója, a nagysikerű panel program, a játszóterek fejlesztése, megkezdődik az egyetem területén megvalósuló versenyuszoda építése. Ez évben is elkülönített fedezet áll rendelkezésre EU-s és hazai pályázatokhoz szükséges önrészre, valamint a következő évek beruházásainak előkészítését szolgáló tervek készítésére is. Az előírásoknak megfelelően a költségvetési javaslat keretszámai az intézményvezetőkkel, valamint az érdekképviseleti szervekkel is egyeztetésre kerültek. A beterjesztett költségvetési javaslatot, a rendelettervezetet elfogadásra javaslom. Miskolc, február K á l i Sándor 10

11 B E V É T E L E K

12 Intézményi saját bevételek, 4.4% Támogatási kölcsönök visszatérülése, 0.1% Bankhitel, 9.2% Működési bevételek, 30.2% Támogatásértékű bevételek, 24.6% Felhalmozási és tőke jellegű bevételek, 1.9% Költségvetési támogatások, 29.6% 11

13 2007. év év Bankhitel Működési bevételek Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Költségvetési támogatások Intézményi saját bevételek Támogatási kölcsönök visszatérülése Támogatásértékű bevételek 12

14 B E V É T E L E K (3. sz. melléklet) A költségvetési javaslat évre 45 milliárd 915,6 millió Ft bevétellel és 1,6 milliárd Ft bankhitel, valamint 3 milliárd Ft kötvénykibocsátásból származó pénzeszköz igénybevételével számol az önkormányzat tárgyévi működési, fejlesztési és felújítási feladatainak megvalósításához. Források tekintetében a javasolt előirányzat többmint 2,6 milliárd Ft-tal magasabb az előző évitől. A költségvetési kapcsolatokból származó bevételek, felhalmozási és tőkejellegű bevételek 2008-ra hasonlóan az előző évihez csökkenő tendenciát mutatnak, míg működési bevételeknél (pl.: helyi adók, illetékek), támogatásértékű átvett pénzeszközöknél, a bevételek növekedésével számolunk. A tervezett felhalmozási célú kötvénykibocsátás miatt a külső forrás igénybevétel is emelkedést mutat. A források főbb csoportonkénti megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza: Bevételi jogcím évi eredeti előirányzat évi javaslat Változás 2008/2007. Összeg Megoszlás Összeg Megoszlás Összegben (millió Ft) (%) (millió Ft) (%) (millió Ft) %-ban Működési bevételek ,5 23, ,3 25, ,8 116,9 Ebből: - Helyi adók 6 495,0 13, ,0 15, ,0 122,0 - Gépjárműadó 1 000,0 2, ,0 2,1 50,0 105,0 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 1 101,3 2,3 962,9 1,9-138,4 87,4 Költségvetési kapcsolatokból származó bevételek (állami ,7 43, ,2 38, ,5 92,8 támogatások, SZJA) Támogatásértékű bevételek ,0 22, ,2 24, ,2 114,2 Ebből: - OEP-től átvett 7 593,3 15, ,3 16,2 570,0 107,5 - jöv.pótló támogatások 1 661,4 3, ,6 4,2 466,2 128,1 BEVÉTEL ÖSSZESEN: ,5 92, ,6 90, ,1 104,1 Bankhitelek, kötvénykibocsátás bevétele 3 800,0 7, ,0 9,2 835,0 122,0 FORRÁS ÖSSZESEN: ,5 100, ,6 100, ,1 105,5 A javasolt bevételi előirányzatokat az alábbiakban részletezzük: 13

15 Az önkormányzati működési bevételekből 785,6 millió Ft-ot irányoztunk elő, melynek részletezését a 3/a. számú melléklet tartalmazza. Az előző évhez képest növekedés főként a kamatbevételeknél mutatkozik, részben a 2007-ben kibocsátott kötvény I., részben a 2008-ban tervezett kötvény kibocsátásból származó pénzeszköz lekötése utáni kamat miatt. Az önkormányzat sajátos működési bevételeiből 14,5 milliárd Ft bevételt vettünk számításba, amely 1,9 milliárd Ft-tal több, mint a tavalyi. az előző évi kedvező teljesítés alapján 950 millió Ft bevétellel számolunk január 1-től a megyei illetékhivatalok feladatait az APEH vette át. Az önkormányzati illetékrészesedési szabályok nem változtak, a beszedés költsége a beszedett illetékbevétel 8,5%-a az önkormányzat illetékbevételéből kerül levonásra. A közel 8 milliárd szerepel a költségvetési javaslatban, melynek részletezését a 3/b. számú melléklet tartalmazza. Az előző évi előirányzathoz viszonyítva építményadónál 230 millió Ft-tal, iparűzési adónál 1,2 milliárd Ft-tal, összességében 1,4 milliárd Ft-tal több bevételt tervezünk. Az építményadó valamennyi típusánál emelkedtek az adómértékek, és kisebb mértékű adóalap növekedéssel is számolhatunk. Iparűzési adónál az adómérték változatlan (2%), a tervezett 1,2 milliárd Ft bevételi növekmény az elmúlt év adatai alapján főként adóalap növekedés kapcsán várható év végén mindkét adónemet érintően változás következett be. Az önkormányzat által helyi rendelettel biztosított mentességek, kedvezmények megszűntek, amely szintén adóalap növekedést eredmé- nyez. Idegenforgalmi adónál 2008-től az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 340-ről 360 Ft/fő összegre emelkedett, ennek alapján 75 millió Ft bevételt irányoztunk elő, figyelembe véve az előző évi 70 millió Ft-os éves teljesítés adatát is. összességében 5,5 milliárd Ft bevételt tervezünk, melynek részletezését a 3/c. számú melléklet szemlélteti. Személyi jövedelemadóból az önkormányzatok együttesen továbbra is 40%-os mértékben részesülnek. A részesedés alapja az állandó lakhely szerinti adózók által évre bevallott személyi jövedelemadó. Az önkormányzatot megilleti a településre kimutatott SZJA 8%-a, így 32% normatívan elosztva kerül vissza az önkormányzatokhoz. Ez utóbbi ebben az évben külön soron, mint SZJA normatív módon elosztott rész nem kerül kimutatásra. Az állami támogatás és SZJA együtt, bruttó módon jelenik meg normatív állami hozzájárulásként. Az SZJA helyben maradó része 209,9 millió Ft-tal, míg a jövedelemkülönbség mér- 14

16 séklésére számított összeg 33,4 millió Ft-tal haladja meg az előző évi előirányzatot. 1 milliárd 50 millió Ft, 2,5 millió Ft bevételt terveztünk. kapcsolatosan a évi tényadatok alapján 100 ezer Ft jövedelemadó bevételt vettünk számításba. A törvény mentesíti a bérbeadás utáni adó megfizetése alól az éves bérleti szerződéssel rendelkező adózókat. az előző évitől 19 millió Ft-tal többet, 121 millió Ft-ot számszerűsítettünk (3/d. számú melléklet). Felhalmozási és tőke jellegű bevételekből összességében 962,9 millió Ft-ot az előző évitől 138,5 millió Ft-tal kevesebbet irányoztunk elő. 689,2 millió Ft-ot számszerűsítettünk, főként ipari és intézményi területek, egyedi ingatlanok, nem lakáscélú helyiségek értékesítéséből. Az ingatlanértékesítésből származó bevételek elszámolása évtől bruttó módon történik, a vételár teljes összege beérkezik a számlánkra. Ennek terhére kerülnek elszámolásra a felmerülő kiadások, költségek (Vagyongazdálkodási funkció kiadásai). a lakásalap bevételeként a kiadással egyezően 64,9 millió Ft-ot terveztünk, főként az előző években részletre történő értékesítések törlesztő részleteiből, illetve a vételár hátralék egyösszegű kiegyenlítéséből. A az előző évtől magasabb öszszeget, 130 millió Ft-ot, kapcsán 25,2 millió Ft földhasználati díj bevételt irányoztunk elő. a MIVÍZ Kft-től 53,6 millió Ft-ot terveztünk (3/e. számú melléklet). A központi költségvetésből kapott költségvetési támogatásokból 14 milliárd 941,2 millió Ft előirányzattal számolunk. Ezen belül a legjelentősebb nagyságrendet 12 milliárd 769,4 millió Ft-ot a normatív állami hozzájárulások teszik ki, melyeket tételesen a 3/g. számú melléklet mutat be. Az egyes normatívák, valamint a normatív kötött felhasználású támogatások összegei 2008-ban bruttó módon kerültek megállapításra, nincsenek megbontva állami támogatás és SZJA normatíva részre. Az előző években rendelet alapján százalékos arányban kellett megosztani a normatívákat. A normatív állami hozzájárulások összege 1,1 milliárd Ft-tal alacsonyabb az előző évitől. A csökkenés több tényezőből tevődik össze. Az Őszi Napsugár Otthon 15

17 2007. december 31-től a Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásába került át, így 2008-ra az ezzel összefüggő mintegy 427 millió Ft normatív állami hozzájárulást a Társulás igényelte. E tétel így ténylegesen nem csökkenés, csak feladatváltozás miatti átrendezés. A pénzbeli szociális juttatásokhoz kapcsolódó normatíva tartalmában bővült a lakáshoz jutás feladataihoz kapcsolódó támogatási jogcímmel, azonban a támogatás összege az előző évihez képest jelentősen (179 millió Ft-tal) csökkent. Az oktatási ágazatban a nagy összegű (581 millió Ft) előirányzat csökkenés egyrészt a gyermek és tanuló létszám csökkenésével, másrészt a közoktatási célú normatíva rendszer múlt évben megkezdett átalakításával van összefüggésben szeptemberétől felzárkóznak a közoktatási teljesítmény-mutató alapján történő finanszírozási rendszerhez az óvodák, általános és középiskolák mellé a kollégiumi, az alapfokú művészetoktatási, valamint a napközis és iskolaotthoni ellátásokhoz kapcsolódó hozzájárulások. Az előző évihez képest néhány normatívánál pl.: körzeti igazgatási, üdülőhelyi, szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatoknál pozitív irányú elmozdulás is történt, amely mérsékelte a nagyarányú kiesést. A szociális ágazatot érintően a normatív hozzájárulások differenciálására került sor a szociális étkeztetésnél, a házi segítségnyújtásnál, melynek célja a szociális rászorultság elvének erősítése, az önkormányzatok nagyobb érdekeltségének megteremtése az alacsonyabb jövedelműek ellátásában. A közoktatáshoz a fentebb említetteken túl jelentősebb változás még az ingyenes étkeztetés kiterjesztése az 5. évfolyamon tanuló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak körére, valamint a középiskolába, szakiskolába bejáró normatíva Ft/fő-ről Ft/fő-re emelése a 2008/2009. tanévre. A normatívákat tételesen a 3/g. számú melléklet, főbb soronkénti összesítésüket a 3/f. számú melléklet tartalmazza. 9 helyi kisebbségi önkormányzat működéséhez 5 millió Ft (555 ezer Ft/kisebbségi önkormányzat) támogatással számolhatunk. A települési és területi kisebbségi önkormányzatok 2008-től általános és feladatalapú támogatásra jogosultak. A támogatás igénylése pályázati rendszerben történik. A működéséhez 33,1 millió Ft-tal, a működéséhez 434 millió Ft-tal járul hozzá a központi költségvetés. Ez utóbbi 45 millió Ft-tal több, mint az előző évi támogatás. (3/h. számú melléklet). A a 3/g. és i. számú melléklet tartalmazza. Ezek a következők: a pedagógus szakvizsga, továbbképzés támogatása, pedagógiai szakszolgálat, önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás támogatása, szociális továbbképzés és szakvizsga, önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása. A segélyezési feladatok ellátásához kapcsolódó jövedelempót- 16

18 ló támogatásokat a támogatásértékű működési célú bevételek között tervezzük, a támogatás év közben a tényleges igénybevételnek megfelelően kerül kimutatásra az állami támogatások között. címén 635,8 millió Ft előirányzattal számolunk évre. A címzett és céljellegű decentralizált támogatással megvalósuló beruházási feladatokat a 3/j. számú melléklet tartalmazza. Támogatásértékű bevételek, visszatérülések címén mintegy 12,5 milliárd Ft támogatást, ezen belül a működtetéshez 11,6 milliárd Ft-ot, beruházásokra közel 900 millió Ft-ot irányoztunk elő, melyeket a 3/k-l-m. számú mellékletek tartalmaznak részletesen. Jelentős összegű 8,2 milliárd Ft támogatásértékű bevétel az Országos Egészségbiztosítási Pénztárból átvett pénzeszköz, melyet közvetlenül a Miskolci Egészségügyi Központ kap meg a kórházi feladatok finanszírozására. Helyi közforgalmi közlekedés támogatása címén 500 millió Ft-ot tartalmaz az előterjesztés. A évi bérpolitikai intézkedésekhez előzetesen 707 millió Ft központi támogatással számolunk. A tényleges adatok felmérésére márciusáprilis hónapokban kerül sor, melynek alapján a tervezett bevétel pontosulhat. A segélyezési feladatok ellátásához kapcsolódó jövedelempótló támogatásokból több mint 2,1 milliárd Ft támogatást irányoztunk elő, amely 466,2 millió Ft-tal haladja meg a évi tervet. Az önkormányzat az előző évekhez hasonlóan az általa kifizetett összegek 90%-át igényelheti vissza a központi költségvetésből, az állam ez által garantálja az önkormányzati segélyezés biztonságát. Támogatási kölcsönök visszatérüléséből döntően az első lakáshoz jutók viszszatérítendő támogatásának törlesztő részleteiből 75 millió Ft-ot tartalmaz az előterjesztés. Intézményi működési bevételekre 2,2 milliárd Ft-ot irányoztunk elő, amely 213,4 millió Ft-tal kevesebb az előző évitől. A csökkenést főként a társulás fenntartásába átkerült Őszi Napsugár Otthon működési bevételeinek kiesése okozza. A számításoknál figyelembe vettük az év elejétől hatályos élelmezési normaemelés hatását, amely mérsékelte a bevételi csökkenést. Forrásaink kiegészítésére 1,6 milliárd Ft felvételével, továbbá beruházásokhoz 3 milliárd Ft származó pénzeszköz igénybevételével számolunk. 17

19 A helyi adókat érintő, közvetett támogatásnak minősülő évre tervezett adókedvezmények előirányzott összegét a 10. sz. mellékletben mutatjuk be. Adókedvezményt csak a helyi iparűzési adónál biztosítunk, összességében 110 millió Ft-os nagyságrendben. 18

20 A évi költségvetés mérlege (1/a. melléklet ) Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásainak eleget téve összeállítottuk a működési és felhalmozási kiadások mérlegét, melyet az 1/a. sz. melléklet mutat be. 1) Működési célú bevételek és kiadások mérlege A működési célú bevételek és kiadások mérlegének összeállításánál forrás oldalon a működési célú saját bevételeken túlmenően az átengedett központi adók és a központi költségvetés által nyújtott támogatások működéshez kapcsolódó részét, valamint a működési célú támogatásértékű bevételeket, illetve a szociális kölcsön visszatérülését vettük figyelembe. A működési feladatokkal összefüggésben összességében 200 millió Ft hitel szerepel a tervjavaslatban, melynek igénybevételére csak akkor kerül sor, ha azt az egyensúlyi helyzet feltétlenül megköveteli. A működési kiadások között döntő hányadában a klasszikus értelemben vett működési kiadásokat számszerűsítettük. E mellett itt vettük figyelembe a rövid lejáratú hitelek kamatát, valamint az általános tartalékra előirányzott 150 millió Ft-ot. Az előterjesztésben szereplő bevételek 85,4 %-a a működési feladatok fedezetéül szolgál, míg a működési célú hitel nagyságrendje 0,4%. A kiadások 85,8%-a működési célú kiadás. 2) Felhalmozási célú bevételek és kiadások mérlege A felhalmozási célú bevételek számbavételénél a fejlesztési célú támogatásokat, a felhalmozási és tőkejellegű bevételeket, valamint a támogatásértékű bevételek felhalmozási jellegű részét vettük figyelembe. Ezen túlmenően a jogszabályi kereteken belül itt számszerűsítettük az átengedett központi adókból a lakáshozjutás és a lakásfenntartási támogatás normatívan járó összegének egy részét, valamint a magánszemélyek építmény és telekadójának, valamint luxusadójának a 20%-át, illetve a felhalmozási célú kölcsönök évi törlesztésének összegét. Felhalmozási célú hitel felvételeként 1,4 milliárd Ft, míg kötvénykibocsátás címén 3 milliárd Ft került beépítésre a költségvetési javaslatba. A felhalmozási kiadások között a beruházási és felújítási kiadások mellett a hosszúlejáratú hitelek kamatait és tőketörlesztését, a kötvények kamatát, valamint az iparűzési adóval összefüggő céltartalékot számszerűsítettük. 19