Választás utáni felmérés, 2009

Átírás

1 Special Eurobarometer EURÓPAI PARLAMENT Európai Bizottság, 2009 Jelentés Terepmunka: június július Megjelenés: november Special Eurobarometer 320/ 71.3 hullám TNS opinion & social Erre a felmérésre az Európai Parlament adott felkérést; elvégzését az Európai Bizottság Kommunikációs Fıigazgatósága koordinálta. Ez a dokumentum nem képviseli az Európai Parlament álláspontját. A dokumentumban közölt értelmezések és vélemények kizárólag a szerzık nézeteit tükrözik. DV\795510HU.doc

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 BEVEZETÉS A részvétel összességében véve csökken, de az országok szerinti eredmények eltérı képet alkotnak Az európai különbségek...7 Azok az országok, ahol nıtt a részvétel Azok az országok, ahol a részvétel stabil (kevesebb, mint plusz vagy mínusz egy pontos változás) Azok az országok, ahol csökkent a részvétel Kik maradtak távol a választástól? a. A nem szavazók szociodemográfiai profilja b. A távolmaradás gyakorisága A távolmaradás elhatározásának idıpontja A távolmaradás okai A megkérdezettek politikai irányultsága A szavazáshoz szükséges tájékoztatás mértéke Az európai választási kampánynak való kitettség A választásokon való részvételre ösztönzı kampányról ırzött emlék Az európai kérdések súlya a szavazáson A döntés pillanata A választáson való részvétel okai A választók döntését befolyásoló legfontosabb tétek Az Európával szembeni attitőd és az euroszkepticizmus súlya KÖVETKEZTETÉS...73 TECHNIKAI ELİÍRÁSOK.. 75 KÉRDİÍV. 78 TÁBLÁZATOK 87 2/75

3 BEVEZETÉS Idén június 4. és június 7. között az EU 27 tagállamának több mint 387 millió választópolgárát hívták az urnákhoz, hogy megválasszák az Európai Parlament 736 képviselıjét. A választások eredményeibıl több fontos tanulságot lehet levonni: A távolmaradók aránya 57% (2,5 ponttal több, mint 2004-ben), azonban a részvételi arány csökkenésének mérséklıdése figyelhetı meg. A tagállamokban a részvételi arányok alakulása igen nagy eltéréseket mutat. Az EU-hoz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamokban továbbra is alacsony a részvételi arány, ám jelentıs növekedést mutat. Azokban a tagállamokban, amelyek 1979 óta részt vesznek különbözı választásokon, csökkenı tendenciát mutat. E fı tanulságok figyelembe vételével döntött az Európa Parlament a választások utáni nagy páneurópai felmérés elvégzésérıl, amely elsısorban a következı tényezık vizsgálatára irányult: a nagyarányú távolmaradás okai, a szavazók és a nem szavazók attitődje az európai problematikával szemben és az eurofil érzés alakulása megannyi elemzés arról, hogy milyen fellépések segíthetnék a folyamatosan csökkenı részvétel tendenciájának megfordítását. Nem szabad tehát elhallgatni az elemzés esetleg aggasztó pontjait, ugyanakkor azonban hangsúlyozni kell a pozitív elemeket is, amelyek reményre adnak okot. Ez a célja e széleskörő választás utáni felmérésnek, amelyet az Európai Unió 27 tagállamában az Európai Parlament (Tájékoztatási Fıigazgatóság) kérésére végeztek el, az Európai Bizottság (Kommunikációs Fıigazgatóság) Eurobarometer Standard felmérései keretében. 3/75

4 A felmérés eredményei a következıket mutatják ki: Az Unióhoz való tartozás és az európai polgárság érzése összességében növekszik. Azokban az országokban nı, amelyek 2004-ben csatlakoztak az EU-hoz, a többi országban némiképp csökken. Az uniós intézmények iránti bizalom enyhén növekszik, de elsısorban a legutóbb csatlakozott EU-s tagállamoknál tapasztalható jelentıs növekedés. A választáson való részvétel fı oka: inkább az állampolgári kötelesség teljesítése, mintsem az EU-hoz való tartozás kifejezése. A választástól való távolmaradás fı oka: inkább a politika egészével szembeni bizalom hiánya, mintsem az EU-val szembeni bizalmatlanság kifejezése. A vizsgálati jelentés e pontok mindegyikét részletesen tárgyalja. A június 7-i választás után megkérdezetteknél a felejtés kockázatának minimálisra csökkentése végett a kérdéseket június 15. és július 7. között tették fel életévét betöltött személynek 1. Ezt a választásokra vonatkozó Eurobarometer felmérést a TNS Opinion & Social készítette. Az alkalmazott módszertan megfelel a Kommunikációs Fıigazgatóság (a Közvélemény és Média Megfigyelı Osztályának) Standard (általános) Eurobarometer közvéleménykutatási módszertanának. A TNS Opinion & Social hálózat intézetei által készített felmérésekre vonatkozó technikai feljegyzés e jelentés mellékletében található. E technikai feljegyzés tartalmazza a felmérés elkészítése során alkalmazott módszert, valamint a bizalmi intervallumokat. E választás utáni felmérés elkészítésének szempontjai voltak a nem, az életkor, a lakóhely szerinti régió, valamint az európai választásokon való részvétel, a szavazás, továbbá az egyes tagállamokban legutóbb megrendezett általános választáson való részvétel felmérése. E jelentés három kérdéskör alapján kívánja elemezni e felmérés eredményeit: 1 Ausztriában a 16. életévüket betöltöttek. Ugyanakkor e jelentésben megszokásból mindenhol a év közötti fiatalokról teszünk említést. 4/75

5 Távolmaradás: profil és indokok A szavazásra ösztönzı kampánynak való kitettség Az európai kérdések súlya a szavazáson Az Európai Unió (EU-27) szintjén vizsgált eredményeken túl e tanulmány rá kíván mutatni a tagállamok vagy tagállamok csoportjai között szociodemográfiai szinten fennálló, esetenként jelentıs eltérésekre, valamint néhány egyéb változó úgymint a választás napján tanúsított attitőd (szavazók vagy távolmaradók), valamint az Európai Unióról alkotott vélemény szerinti különbségekre. A két legutóbbi európai választás összehasonlíthatósága érdekében e felmérés eredményeit a TNS opinion (akkoriban EOS Gallup Europe) által júniusban, közvetlenül az elızı európai választások után készített választás utáni felmérés eredményeivel hasonlítjuk össze. Bár ennek az összehasonlító elemzésnek figyelembe kell vennie néhány különbséget 2, mégis rendkívül hasznos és érdekes információkat nyújt a választások megértéséhez. 2 Flash Eurobarometer 162. A különbségek az adatgyőjtés módját (a kérdéseket többségében telefonon tették fel), valamint a felmérés kiterjesztését (EU-25, mivel Románia és Bulgária csak 2007-ben csatlakozott) érintik. A 2004-es választás utáni felmérésrıl szóló teljes jelentés itt érhetı el: 5/75

6 Megjegyzés Ez a speciális Eurobarometer június 12. és július 7. között készült, és az Eurobarometer 71. része. A jelentésben az országokat a hivatalos rövidítések jelölik. RÖVIDÍTÉSEK EU27 NT BE CZ BG DK DE EE EL ES FR IE IT CY LT LV LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK Európai Unió - 27 tagállam Nem tudja Belgium Cseh Köztársaság Bulgária Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprusi Köztársaság Litvánia Lettország Luxembourg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság 6/75

7 1. A részvétel összességében véve csökken, de az országok szerinti eredmények eltérı képet alkotnak Az európai választásokon való részvételi arány továbbra is csökken. Ugyanakkor a csökkenés enyhébb mértékő, mint 1999 és 2004 között. Megkíséreljük elemezni és részletesen leírni a távolmaradás okait, valamint megrajzolni az európai választásoktól távolmaradók szociodemográfiai profilját. 1.1 Az európai különbségek - A részvétel tovább csökken - A kibıvített Európai Unió szintjén a választópolgárok 43%-a ment el a szavazóhelyiségekbe 3. Ez 2,5 pontos csökkenést 4 jelent a 2004-es európai választásokhoz képest, amikor már szintén rekord méreteket öltött a távolmaradás. Evolution of turnout in the European elections (in %) A részvételi arány az 1979-es elsı európai választások óta (akkor az Európai Uniónak 9 tagja volt) folyamatosan csökkent. Ugyanakkor ezúttal a csökkenés mérséklıdik: ha a demokrácia valóságos kudarca mellett mégis örülhetünk valaminek, az az, hogy kimutathatjuk, hogy a részvételi arány folyamatos csökkenése, amit az 1979-ben tartott elsı választások óta sohasem 3 QK1: Az európai parlamenti választásokat (A PONTOS DÁTUMOT AZ ADOTT ORSZÁG SZERINT KELL BEILLESZTENI) tartották. Különbözı okokból (AZ ORSZÁGUNKBAN) néhány ember nem vett részt a szavazáson a választások során. Ön személy szerint elment szavazni a legutóbbi európai parlamenti választásokon? 4 Az egyszerőség kedvéért ebben az elemzésben a részvételi számadatok csak egy tizedessel szerepelnek. Ugyanakkor néhány táblázatban és grafikonon az eredményeket két tizedessel tüntetjük fel. 7/75

8 tagadtak, 2004 és 2009 között jelentısen mérséklıdött, az 1994 és 1999 között (-7,2 pont) valamint az 1999 és 2004 között (-4 pont) regisztrált nagymértékő visszaesés után. Tagállamok közötti összehasonlítás Mielıtt a részvételi arány változását összevetnénk az elızı választás adataival, elıször a részvételre vonatkozó adatokat adjuk meg tagállamok szerinti bontásban. A részvétel 3 országban kiemelkedıen magas volt: Luxembourgban (90,76%), Belgiumban (90,39%) és Máltán (78,79%). Emlékeztetni kívánunk arra, hogy az elsı két országban a szavazás kötelezı, és aki nem tesz eleget e kötelezettségének, arra bírságot szabnak ki. Máltán a potenciális szavazóknak több mint a háromnegyede (78,79%) ment el szavazni annak ellenére, hogy ott nem kötelezı a szavazás. Az európai átlagnál magasabb volt a részvétel 11 országban: Olaszországban, Dániában, Cipruson, Írországban, Lettországban, Görögországban, Ausztriában, Svédországban, Spanyolországban, Észtországban és Németországban; ezekben az országokban a részvétel 43,27% (Németország) és 65,05% (Olaszország) között mozgott. Emlékeztetni kell arra, hogy Cipruson (59,4%) és Görögországban (52,61%) szintén kötelezı szavazni, de a távolmaradókat nem sújtják bírsággal. Olaszországban a szavazás 1993-ig volt kötelezı. A 43%-os európai átlagnál alacsonyabb volt a részvétel 7 országban: Franciaországban, Finnországban, Bulgáriában, Portugáliában, Hollandiában, Magyarországon és az Egyesült Királyságban, de a potenciális szavazók több mint egyharmada elment szavazni. Ezekben az országokban a részvételi arány 40,63% (Franciaország) és 34,7% (Egyesült Királyság) között mozgott. Végezetül pedig a részvételi arány 30%-nál alacsonyabb volt a 6 országból álló utolsó csoportban: Szlovéniában, a Cseh Köztársaságban, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában, ahol a potenciális választóknak kevesebb mint az egyötöde (19,64%) szavazott. Megjegyzendı, hogy az európai átlagtól jóval elmaradó utolsó csoportba tartozó valamennyi tagállam közép- vagy kelet-európai ország. 8/75

9 A június 4-tıl 7-ig tartott európai választásokon való részvétel a 27 tagállamban Összehasonlítás az elızı választásokkal LU BE MT IT DK CY IE LV EL AT SE ES EE DE FR FI BG PT NL HU UK SI CZ RO PL LT SK / /75

10 Változások az elızı választásokhoz képest Az elızı választások alkalmával mért adatokon túl különösen érdekes megnézni azt, hogy a részvétel milyen módon alakult a legutóbbi, 2004-es (az akkori 25 tagállamban) és a 2007-es európai választások óta (Romániában és Bulgáriában). E tekintetben tehát három országcsoportot kell megkülönböztetni: azokat az országokat, ahol nıtt a részvétel, azokat, amelyekben stabil maradt, és azokat, amelyekben viszont csökkent a részvétel. Azok az országok, ahol nıtt a részvétel 8 ilyen tagállam van. A részvétel növekedése különösen magas volt Észtországban (43,9%, +17,1 pont), továbbá Lettországban (53,7%, +12,4), Dániában (59,5%, +11,7) és Bulgáriában (39%, +9,8). Meghaladta az 5 százalékpontot Svédországban (45,5%, +7,7), és mérsékeltebb volt a növekedés Lengyelországban (24,5%, +3,7), Ausztriában (46%, +3,5) és Szlovákiában (19,6%, +2,7), ahol a részvétel mindezzel együtt nagyon elmarad az európai átlagtól. 2 balti államról, 2 északi államról és 2 közép-kelet-európai államról, valamint egy földközi-tengeri tagállamról van tehát szó. Úgy látszik, hogy az Unió keleti részén növekedett leginkább a részvétel. Azok az országok, ahol a részvétel stabil (kevesebb, mint plusz vagy mínusz egy pontos változás) A részvétel csak nagyon kis mértékben változott 8 tagállamban. Valamelyest növekedett Szlovéniában (+0,02), Írországban (+0,06) és Németországban (+0,3). Némiképp csökkent a Cseh Köztársaságban (-0,08), Spanyolországban (-0,3), Belgiumban (-0,4), Luxembourgban (-0,6) és Finnországban (-0,8). Belgium és Luxembourg esete ugyanakkor kissé rendhagyó, mivel miként azt már korábban is említettük e két országban kötelezı a szavazás, ezért a részvétel rendkívül magas. 10/75

11 Azok az országok, ahol csökkent a részvétel 11 tagállamban kevesebb választópolgár ment el szavazni 2009 júniusában, mint az elızı európai választások alkalmával. Idetartozik Románia, Portugália, Franciaország, Magyarország, Hollandia, Málta és az Egyesült Királyság, de ezekben az országokban a részvétel csak kevesebb, mint 4 ponttal csökkent. Olaszországban a csökkenés határozottan nagyobb mértékő volt: -6,7 pont a 2004-es európai választásokhoz képest. Végezetül pedig Görögországban, Cipruson és fıleg Litvániában volt a legnagyobb mértékő a részvétel csökkenése, sorrendben -10,6, -13,1 és -27,4 pont. - Az európai választásokon való részvétel erısen összefügg a nemzeti parlamenti választásokon való részvétellel - Érdekes országról országra megvizsgálni a nemzeti parlamenti választásokon és az európai választásokon való részvétel közötti eltérést. Ez olyan elemekkel szolgálhat, amelyek magyarázatot adnak az európai választásoktól való távolmaradás folyamatos növekedésére: vajon kifejezetten az európai ügyek iránti érdektelenséghez kapcsolódó jelenségrıl van-e szó, vagy mindez inkább annak a következménye, hogy az európaiak általában véve csalódtak a politikában? A két (európai és nemzeti) választás részvételi aránya közötti eltérés elemzése országonként jelentıs különbségekre világít rá: a különbség meghaladja a 40 pontot Hollandiában (43,7), és több, mint 35 pont Svédországban (36,5), az Egyesült Királyságban (36,3) valamint Máltán (35), Belgiumban és Luxembourgban pedig kevesebb, mint egy pont. E különbségek hátterében azonban egy általános összefüggés rajzolódik ki: a júniusi európai választásokon való részvétel mindegyik országban alacsonyabb volt, mint a legutolsó nemzeti parlamenti választásokon. A nemzeti és az európai választásokon való részvétel összehasonlításának elemzése bizonyos stabilitást mutat a 2004-ben megfigyelt helyzettel: az eltérés átlagban véve viszonylag stabil maradt, sıt valamelyest csökkent (2004-ben 25,4 pont volt, míg 2009-ben 24,6 pont). 11/75

12 Ez valószínőleg azt jelenti, hogy a részvétel kevésbé gyorsan csökken az európai választásokon, mint a nemzeti választásokon, és következésképpen nem az európaiaknak az Unió iránti érdektelensége az oka, hanem inkább az, hogy az európaiak elszakadtak a választásoktól, sıt, általában véve a politikától. Az is megfigyelhetı, hogy a két sorozat (részvétel a nemzeti választásokon, illetve az európai választásokon) egymással erısen összefügg: a 0,78 értékő pozitív korreláció azt jelenti, hogy a választási viselkedések legalábbis, ami a választásokon való részvételt illeti egyik választásról a másikra összehasonlíthatónak tőnnek az új tagállamokban. Megjegyzendı ugyanakkor, hogy Lettországban, ahol a többi országhoz képest kevesebben szavaznak a nemzeti választásokon, különösen nagy volt a részvétel az európai választásokon. 12/75

13 A nemzeti és az európai választásokon való részvétel az Európai Unióban , 2009 A nemzeti parlamenti Az európai választásoko Európa i vál. / A nemzeti parlamenti Az európai Európa i vál. / választásokon n való nemzet választásokon választásoko nemzet Orsz való részvétel részvétel % i parl. való részvétel n való i parl. ágok % (2004 vagy vál., % részvétel % vál., (2004. június elıtt) 2007) (BG és RO) különb ség (2009. június elıtt) (2009) különb ség LU BE MT IT DK CY IE LV EL AT SE ES EE DE FR FI BG PT NL HU UK SI CZ RO PL LT SK A 2009 elıtti utolsó nemzeti választásokon való részvétel és a 2009-es európai választásokon való részvétel közötti korreláció: /75

14 E táblázat elemzésébıl több következtetést lehet levonni: 1. A nemzeti választásokon a részvétel szisztematikusan magasabb, mint az európai választásokon. 2. Mindazonáltal úgy tőnik, hogy a nemzeti választások és az európai választások közötti különbség erısen csökken. 3. A részvétel országonkénti alakulása nem mutat általánosan érvényes tendenciát a vizsgált országok összessége tekintetében. A helyzet tagállamonként eltérı. Úgy tőnik, nem lehet általános tendenciákat meghatározni, olyannyira eltérı a helyzet az egyes tagállamokban. Az egymással ellentétes észtországi és litvániai eredmények jól mutatják a kontextusok sokféleségét: míg Észtországban az európai választásokon való részvétel csaknem megduplázódott a legutóbbi választások óta (26,8%-ról 43,9%-ra), addig a szomszédos Litvániában homlokegyenest az ellenkezıje történt, a részvétel szó szerint lezuhant, 48,4%-ról 21%-ra csökkent. A részvételi arányok alakulásának elemzésében azt is figyelembe kell venni, hogy ugyanazon a napon más választásokat is tartottak. Ez 10 tagállam esetében volt így. Jóllehet a helyi, regionális és parlamenti vagy népszavazások megtartása általában véve pozitív hatással van az európai választásokon való részvételre, ez a hatás korlátozott és nem szisztematikus. Most pedig térjünk át a távolmaradók szociológiai profiljára. 14/75

15 1.2 Kik maradtak távol a választástól? a. A nem szavazók szociodemográfiai profilja - A távolmaradás fıbb tendenciái megegyeznek a 2004-ben megfigyeltekkel: különösen magas a fiatalok és a leggyengébb anyagi helyzetben lévı válaszadók körében - Részvétel a évi európai parlamenti választásokon Nem Szavazott szavazott Total UE27 43% 57% Nem Férfi 44% 56% Nı 42% 58% Életkor év 29% 71% év 36% 64% év 44% 56% 55 év vagy idısebb 50% 50% Életkor a tanulmányok befejezésekor 15 éves korban vagy annál hamarabb 43% 57% év 40% 60% 20 év vagy idısebb 52% 48% Még tanul 34% 66% Politikai irányultság Bal 55% 45% Közép 41% 59% Jobb 61% 39% Foglalkozás Független munkavállaló 51% 49% Vezetık, igazgatók 53% 47% Egyéb alkalmazottak 44% 56% Fizikai munkások 36% 64% Háztartásbeli férfiak-nık 42% 58% Munkanélküliek 28% 72% Nyugdíjasok 49% 51% Diákok 34% 66% Nehézségek a számlák kifizetésénél Az esetek többségében 34% 66% Idınként 41% 59% Soha 46% 54% Kötıdik Európához Igen 49% 34% Nem 41% 66% 15/75

16 Az Európai Unió szintjén a választásoktól való távolmaradásra nagyobb a hajlam, ha valaki: - 25 év alatti fiatal: a fiatalok 71%-a nem ment el szavazni, míg az 55. életévüket betöltött idısek 50%-a maradt távol éves kora elıtt abbahagyta a tanulást: közülük 57% maradt távol, míg azok körében, akik legalább 20 éves korukig folytatták tanulmányaikat, 48% volt a távolmaradás. Ez annál is inkább figyelmet érdemel, mivel a legidısebb válaszadók közül akik, ahogyan láthattuk, sokkal nagyobb számban mentek el szavazni, mint a fiatalok többen tartoznak azok közé, akik 16 éves koruk elıtt abbahagyták tanulmányaikat. - Nem különösebben érdeklıdik a politika iránt: a távolmaradás határozottan nagyobb arányú azon európai polgárok körében, akik a baloldal jobboldal skálán középre helyezik magukat (59%), mint azok esetében, akik határozottabban kötıdnek a baloldalhoz (45%) vagy a jobboldalhoz (39%). E tekintetben megjegyzendı, hogy gyakran azok a válaszadók foglalkoznak legkevésbé a politikával, azok a legkevésbé elkötelezettek, akik a politikai sakktáblán középre helyezik magukat, ezért logikusan az ı részvételük a legalacsonyabb a választásokon. - Fizikai munkavállaló vagy munkanélküli: a foglalkozási kategóriák tekintetében kimutatható, hogy a fizikai munkavállalók és a munkanélküliek kevesebben mennek el szavazni, mint a többiek, a távolmaradási arány pedig e két kategóriában 68% és 72%. Ezzel szemben a távolmaradás kisebb arányú a magasabb foglalkozási kategóriákban dolgozók, nevezetesen a vezetık és a független munkavállalók körében. Ezek az eredmények összefüggnek a képzettségi szintekre vonatkozóan megfigyelt eredményekkel. - Anyagi nehézségekkel küzd a hónap végén: minél nagyobbak az anyagi nehézségek, annál nagyobb volt a tartózkodás. 66% a tartózkodás aránya azok körében, akik az esetek többségében a hónap végén nehezen tudják befizetni a számláikat, míg 54% azok körében, akik azt állítják, hogy soha nem kerülnek ilyen helyzetbe. Ez azt jelentheti, hogy az Európai Uniónak és intézményeinek nem sikerült meggyızniük az európai polgárokat arról, hogy rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyekkel a jelenlegi gazdasági változásoktól meg tudják védeni ıket. 16/75

17 - Bár elmondható, hogy a nık esetében valamelyest magasabb a tartózkodás (+2 pont), mint a férfiaknál, azt is meg kell említeni, hogy e tekintetben a nemek között nincsenek nagy eltérések. Ezt a jelenséget már az Európai Parlament számára készített külön elemzés 5 is kimutatta: annak ellenére, hogy a nık a férfiakhoz képest bevallottan kisebb érdeklıdést mutatnak általában véve a politika iránt, és különösen az európai ügyek és az európai választások iránt, gyakorlatilag ugyanolyan számban mennek el szavazni, mint a férfiak. Ráadásul nyolc országban a szavazáson résztvevı nık száma magasabb volt, mint a férfiaké. Egyébként, ha a szavazást az Európához való kötıdés szempontjából figyeljük meg, akkor alaposan megcáfolta az Uniót ellenzık állítólagos tömeges mobilizációjával kapcsolatos híreszteléseket: számuk ugyanis alacsonyabb, mint a többieké, akik elmentek szavazni. Ez megfordítva is érvényes, az európaiság érzése a választói kötelezettség teljesítése révén erısíti az Unió életében való részvétel szándékát. A távolmaradás szociológiájának alakulása Gender Male Female 56% 54% 58% 55% Age % 67% 64% 63% % 50% 56% 54% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% Did not vote in 2004 Did not vote in Attitődök és vélemények az európai nık körében a 2009-es EP-választások elıtt az Eurobarometer EB68, EB69 és EB70 alapján. 17/75

18 A 2009-es választásoktól távolmaradók profiljának az elızı, öt évvel ezelıtti európai választásoktól távolmaradók profiljával történı összehasonlítása igazi, tendenciózus folytonosságot mutat. A 2004-ben tapasztaltakkal azonos módon kevéssel több nı maradt távol a választásoktól, mint ahány férfi. A megkérdezettek életkora szerinti folytonosság ugyancsak megegyezik az elızı választások alkalmával megfigyelttel: a fiatalok maradtak a legnagyobb számban távol a szavazástól. A távolmaradás minden kategóriában növekszik, ugyanakkor különbség figyelhetı meg a változás mértékében, elsısorban a megkérdezettek életkorától függıen: míg a távolmaradók aránya viszonylag alacsony maradt a középsı korosztályokban (25-39 év, 64%, +1 pont és év, 56%, +2 pont), addig valamivel magasabb a fiatalok között (71%, +4 pont). A legidısebb válaszadók (55. életévüket betöltöttek) körében a legnagyobb a különbség az elızı választásokhoz képest: míg 2004-ben közülük csak nagyon kevesen nem mentek el szavazni, addig most minden második idıs ember távol maradt, ami 9 pontos növekedésnek felel meg. Továbbra is a legidısebb válaszadók közül mennek el szavazni a legtöbben, azonban az ı részvételük csökkenése volt a legjelentısebb. Az európai választásokon való részvétel csökkenésének megállítása érdekében tehát különös gondot kell fordítani az idısek mozgósítására. 18/75

19 b. A távolmaradás gyakorisága - Többségében eseti jellegő távolmaradás - Amint azt már korábban is kifejtettük, a nemzeti választásokon határozottan magasabb a részvétel, mint az európai választásokon, és ez minden tagállamra igaz. Mielıtt megpróbálnánk megérteni, hogy egyes választók miért maradnak távol, a potenciális választópolgárokat a legutolsó nemzeti és európai választásokon tapasztalt viselkedésük alapján több kategóriába 6 soroltuk. Lássuk, milyen arányt képviselnek az egyes választói kategóriák: - Rendszeresen szavazók: azok, akik mind a saját országukban legutóbb tartott általános választásokon, mind pedig az európai választásokon szavaztak. A megkérdezettek relatív többsége ebbe a csoportba tartozik, mivel arányuk az Európai Unió szintjén 39%-ot tesz ki. - Csak nemzeti szinten aktívak: a saját országukban legutóbb tartott általános választásokon elmentek szavazni, de az európai választásoktól távolmaradtak. A 27 tagállamban 33%-ot tesz ki ez a csoport. - Rendszeresen távolmaradók: nem szavaztak sem a saját országukban legutóbb tartott általános választásokon, sem pedig az európai választásokon. Az Európai Unió választópolgárainak közel egynegyedét (22%) teszi ki ez a csoport. - Európai szinten aktívak: Határozottan elkülönülnek a másik három kategóriától, mivel csupán a legutóbbi európai választásokon mentek el szavazni. A megkérdezettek csupán 3%-a tartozik ide. 6 E kategóriák az európai választásokon való részvétel felmérésére irányuló kérdés (QK1) és a legutóbbi általános választásokon való részvétel felmérésére irányuló kérdés (QK9) segítségével voltak azonosíthatók. 19/75

20 Mind a nemzeti, mind az európai választásokon szavaz Rendszeresen szavazók Csak a nemzeti választásokon szavaz, az európain nem Csak nemzeti szinten aktívak Sem a nemzeti, sem az európai választásokon nem szavaz Rendszeresen távolmaradók A nemzeti választásokon nem, csak az európain szavaz Európai szinten aktívak EU elıtti 15 tagállam +12 tagállam 2004/2007 óta: % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % % A fenti táblázat tehát azt igazolja, hogy a 2004-ben/2007-ben csatlakozott tagállamokban és a többi tagállamban erısen eltérı részvétel oka nem az érdektelenség, sıt az Európai Unióval szemben táplált ellenséges érzület az elsı csoportban, hanem sokkal inkább általában véve a választásoktól való távolmaradásra való hajlam: ily módon, amíg a 2004-ben/2007-ben csatlakozott 12 tagállamban a megkérdezettek 26%-a (2004-hez képest +3 pont) tartozik a rendszeresen szavazók kategóriájába, addig a többi 15 tagállamban 43% (-1 pont). Ennek függvényében a rendszeresen távolmaradók aránya a 2004-ben/2007-ben csatlakozott tagállamokban magasabb (33%, -6 pont), mint a többi 15 tagállamban (19%, -1 pont). Noha e két országcsoportban a részvételi arányok között továbbra is nagy az eltérés, megjegyzendı, hogy a különbség csökken. Úgy tőnik tehát, hogy míg a mind a nemzeti, mind az európai választásokon való részvétel kikerülhetetlenül csökken a 2004 elıtt csatlakozott 15 tagállamban, addig a tendencia inkább javul a többi 12 tagállamban. 20/75

21 Mindezek alapján felvetıdik a kérdés, nem kellene-e különös figyelmet szentelni az európai polgárok azon 33%-ának, akik elmentek szavazni a legutóbbi nemzeti választásokon, de úgy döntöttek, hogy távol maradnak az európai választásoktól. Az e csoportba tartozók tehát nem tekinthetık mindenképpen távolmaradóknak, akik makacsul megtagadják választói kötelességüket. Esetükben a távolmaradás nem szisztematikus magatartás: bizonyítottan van szavazási tapasztalatuk. Ez a csoport potenciálisan mozgósítható szavazókból áll, és az európai intézményeknek elsısorban rájuk kell összpontosítaniuk kommunikációs erıfeszítéseiket. Fel kell tárni, mi volt az oka annak, hogy e csoport tagjai nem mentek el szavazni. Az európai ügyek iránti érdektelenség? Az Unióval szembeni ıszinte ellenségesség? Az európai intézmények megbüntetésére irányuló szándék? Vagy egyszerően a nemzeti kormány megbüntetése volt a cél? A távolmaradás okairól szóló részben erre is választ próbálunk majd adni. 21/75

22 1.3 A távolmaradás elhatározásának idıpontja - A távolmaradóknak valamivel több, mint egyötöde a választások napján döntött - A távolmaradás okainak jobb megértése végett elıször azt az idıpontot kell megvizsgálni, amikor a szavazástól távolmaradó európai polgárok (57%) e döntést meghozták 7 : hirtelen, vagy elıre átgondolt, megfontolt döntésrıl van szó? Ebbıl a szempontból három csoport különböztethetı meg: - Mindenképpen távolmaradók: az európai választásoktól távolmaradó uniós polgárok 22%-a nyilatkozott úgy, hogy sohasem megy el szavazni. - Megfontolt távolmaradók: 33%-ot tesz ki ez a csoport, melynek tagjai a választások elıtt néhány héttel vagy hónappal döntöttek. - Hirtelen döntést hozó távolmaradók: a távolmaradók 32%-a tartozik ebbe a kategóriába. Csupán a választások elıtt pár nappal, vagy aznap döntöttek. 7 QK3b A közelmúltban megtartott európai parlamenti választások vonatkozásában mikor döntött úgy, hogy NEM megy el szavazni? 22/75

23 Ez a táblázat a 27 tagállamra vetített eredményeket tartalmazza: QK3b: A közelmúltban megtartott európai parlamenti választások vonatkozásában mikor döntött úgy, hogy nem megy el szavazni? Alap: távolmaradók a 2009-es európai választásokon (az összes megkérdezett 57%-a) Soha nem szavazok A döntés ideje (néhány hónappal, vagy héttel elıbb) A döntés ideje (néhány nappal elıbb, vagy azon a napon) Távolmaradók aránya EU 27 22% 33% 32% 57% BE 50% 30% 9% 9.6% BG 14% 41% 30% 61.0% CZ 29% 34% 32% 71.8% DK 14% 29% 42% 40.5% DE 21% 40% 30% 56.7% EE 23% 33% 27% 56.2% IE 23% 28% 20% 41.4% EL 8% 59% 30% 47.4% ES 34% 30% 25% 55.1% FR 12% 29% 40% 59.4% IT 16% 45% 34% 35.0% CY 11% 49% 34% 40.6% LV 21% 38% 34% 46.3% LT 16% 35% 40% 79.0% LU 57% 12% 10% 9.2% HU 20% 46% 27% 63.7% MT 23% 50% 13% 21.2% NL 19% 24% 44% 63.2% AT 19% 41% 31% 54.0% PL 20% 34% 30% 75.5% PT 15% 49% 27% 63.2% RO 6% 35% 43% 72.3% SI 24% 29% 40% 71.6% SK 11% 34% 46% 80.4% FI 22% 33% 39% 61.4% SE 17% 30% 44% 54.5% UK 39% 20% 24% 65.2% E kérdés eredményeinek földrajzi szempontból történı elemzése azt mutatja, hogy a távolmaradásról hozott döntések száma inkább a dél-európai országokban magas. Ugyanis Görögországban (59%), Máltán (50%), Portugáliában és Cipruson (49%) a legmagasabb azoknak a távolmaradóknak az aránya, akik a választások elıtt több héttel vagy hónappal eldöntötték, hogy nem mennek szavazni. Szintén magas ez 23/75

24 az arány Olaszországban (45% az aránya azoknak, akik a választások elıtti utolsó napokban döntöttek), míg e tekintetben Spanyolország kivételnek számít (30%). Ezzel szemben úgy tőnik, hogy a távolmaradók kevéssel a választások elıtt döntenek a legtöbb észak-európai országban, elsısorban Svédországban (44%), Hollandiában (44%), Dániában (42%) és Finnországban (39%). Jelentıs pozitív összefüggés figyelhetı meg a távolmaradás aránya és azon távolmaradók aránya között, akik az utolsó napokban döntöttek (0,69): ez azt mutatja, hogy a távolmaradók azokban az országokban döntöttek a legkevesebb idıvel korábban, ahol a legkevesebben mentek el szavazni. Ez különösen igaz Szlovákiára (a távolmaradás 80,4%; a távolmaradók 46%-a döntött az utolsó pillanatban), Litvániára (79%; 40%) és Romániára (72,3%; 43%). Ugyanez elmondható az EU-15 tagállama közül néhány esetében is, elsısorban Hollandia esetében (a távolmaradás 63,2%; a távolmaradók 44%-a a választások elıtti utolsó napokban döntött). Bizonyos értelemben ez az eredmény biztató jelnek is felfogható a következı választásokra nézve, mert arra enged következtetni, hogy emelhetı a részvételi arány azokban az országokban, ahol a legnagyobb a távolmaradás: valójában az a meglehetısen sok válaszadó, aki az utolsó pillanatban (néhány nappal elıbb, vagy az utolsó napon) döntött úgy, hogy nem megy el szavazni, nem sokáig gondolkodott a távolmaradásról hozott döntésén. Esetükben nagy valószínőséggel spontán döntésrıl van szó. Valószínőleg mobilizálhatók, amennyiben megértik a választások tétjeit és jelentıségét. Következésképpen meg kell vizsgálni az utolsó napokban döntı távolmaradók profilját (mert úgy tőnik, hogy ık mobilizálhatók a legkönnyebben): ez a kép hasznos lehet a következı európai választásokon való részvétel növelése szempontjából. 24/75

25 QK3b: A közelmúltban megtartott európai parlamenti választások vonatkozásában mikor döntött úgy, hogy nem megy el szavazni? Alap: távolmaradók a 2009-es európai választásokon (az összes megkérdezett 57%-a) Soha nem szavazok Néhány hónappal elıbb döntötte el Néhány héttel elıbb döntötte el Néhány nappal elıbb döntötte el A választások napján döntötte el Nem tudja A döntés ideje (néhány hónappal, vagy héttel elıbb) A döntés ideje (néhány nappal elıbb vagy azon a napon) EU 27 22% 18% 15% 16% 16% 13% 33% 32% NEM Férfi 23% 19% 14% 16% 15% 13% 33% 31% Nı 21% 17% 15% 17% 17% 13% 32% 34% Életkor év 33% 11% 8% 17% 14% 17% 19% 31% év 28% 14% 12% 14% 18% 14% 26% 32% év 18% 20% 18% 16% 18% 10% 38% 34% 55 év vagy 16% 23% 18% 18% 13% 12% 41% 31% idısebb Tanulmányok (vége) 15 éves korban vagy annál hamarabb 25% 20% 18% 15% 12% 10% 38% 27% év 23% 19% 14% 16% 16% 12% 33% 32% 20 év vagy idısebb 14% 18% 14% 18% 22% 14% 32% 40% Még tanul 26% 9% 8% 21% 16% 20% 17% 37% FOGLALKOZÁS Független munkavállaló Vezetık, igazgatók Egyéb alkalmazottak 18% 19% 14% 18% 20% 11% 9% 15% 15% 18% 28% 15% 19% 18% 13% 17% 20% 13% 33% 38% 30% 46% 31% 37% Fizikai munkások 24% 18% 15% 15% 15% 13% 33% 30% Háztartásbeli férfiak-nık 25% 16% 16% 14% 16% 13% 32% 30% Munkanélküliek 38% 17% 12% 12% 11% 10% 29% 23% Nyugdíjasok 15% 23% 18% 18% 13% 13% 41% 31% Diákok 26% 9% 8% 21% 16% 20% 17% 37% SZAVAZÁS A NEMZETI VÁLASZTÁSOKON Igen 6% 19% 18% 21% 22% 14% 37% 43% Nem 41% 17% 11% 11% 9% 11% 28% 20% 25/75

26 Az eredmények szociodemográfiai elemzése alapján nem mutatható ki nagy különbség a megkérdezettek neme vagy életkora szerint, annak ellenére, hogy úgy tőnik, a nık és a év közötti válaszadók (a két kategóriában 34%) közül valamivel többen döntöttek úgy az utolsó napokban, hogy nem szavaznak az európai választásokon. Ezzel szemben a képzettségi szint és a foglalkozás két alapvetıen összefüggı kritérium meghatározó jellegő. A távolmaradók közül azok, akik hosszabb ideig folytatták tanulmányaikat (40%), vagy akik felelıs beosztásban dolgoznak (46%), nagyobb számban döntöttek az utolsó pillanatban. Azok közül pedig, akik elmentek szavazni a legutóbbi nemzeti választásokon, de tartózkodtak az európai választásokon, szintén sokan döntöttek a választások elıtti utolsó napokban. Megállapítható tehát, hogy a távolmaradók közül azokba a válaszadó kategóriákba tartozók döntöttek a legnagyobb számban úgy az utolsó napokban, hogy nem mennek el szavazni az idén június 4. és 7. között tartott páneurópai választásokon, amely kategóriákban általában leginkább szavaznak, és amelyekben a 2009-es európai választásokon is a legtöbben szavaztak. Ez az eredmény is biztató jelnek tekinthetı, ami alapján arra lehet következtetni, hogy ezek a választópolgárok könnyebben újra mobilizálhatóak lesznek a következı választásokon. 26/75

27 1.4 A távolmaradás okai - A tartózkodás oka elsısorban az általában vett politikával szembeni bizalom hiánya - A távolmaradás okainak megértése több szempontból is fontos: egyrészt meghatározó tényezı a választások megértéséhez; másrészt hasznosnak bizonyulhat a következı választásokon, ahol meg kell fordítani az európai választások sorában tapasztalható könyörtelenül csökkenı részvétel tendenciáját. A távolmaradókat megkérdeztük, hogy melyek voltak azok az okok igen sok lehet, személyes, munkahelyi vagy ideológiai, amelyek miatt nem mentek el szavazni 8. A válaszadók döntésük magyarázatául három indokot is megjelölhettek. A távolmaradás okai Alap: azok a válaszadók, akik nem mentek el szavazni (az összes megkérdezett 57%- a) Lack of trust in/ dissatisfaction with politics generally 28% Not interested in politics as such Vote has no consequences/ vote does not change anything 17% 17% On holiday/ away from home Too busy/ no time/ work Do not know much about the EU/ EP or the EP elections Rarely or never vote 10% 10% 10% 10% Not interested in European matters 9% Not really satisfied with the European Parliament as an institution 8% Sick/ health problem at the time 7% Lack of public debate/ lack of electoral campaign 6% Involved in a family/ leisure activity 5% Opposed to the EU 4% Registration or voting card problems 3% Did not know there were elections 2% Other (SPONTANEOUS) 6% DK 3% 8 QK4b: Melyek a közelmúltban megtartott európai parlamenti választásoktól való távolmaradásának fı okai? 27/75

28 A politika egészével szembeni bizalom hiánya vagy elégedetlenség az, ami elég egyértelmően vezet a távolmaradók által adott válaszok között (28%). Második helyen, jócskán elmaradva az elsı indoktól, a válaszadók a politika iránti érdeklıdés hiányát jelölték meg, valamint azt, hogy úgy érzik, általában véve nincsen értelme elmenni szavazni (mindkét válasz 17%-ot ért el). Megjegyzendı tehát, hogy a távolmaradás indokaként elsı három helyen megadott válaszok közül egy sem függ össze közvetlenül az Európai Unióval vagy annak intézményeivel. A megkérdezettek csupán 10%-a indokolta döntését az EU-ról és az EP-rıl rendelkezésre álló információ hiányával, és csupán 8%-a esetében volt az EP-vel szembeni elégedetlenség az indok. Ez után egy három elemet tartalmazó csoport következik, ezek mindegyikét az európai választásoktól távolmaradók (a választópolgárok 57%-ának) 10-10%-a említette meg: a választásokon való részvétel fizikai akadálya, akár szabadság, akár idıhiány miatt, vagy egyszerően csak az a tény, hogy a távolmaradó ritkán, vagy soha nem megy el szavazni. A többi elemet az európai polgárok távolmaradó 57%-ából csak 10%-nál kevesebben jelölték meg. Tagállamok közötti összehasonlítás A választásoktól való távolmaradás indokai mögött tehát különbözı tematikák figyelhetık meg: 1/ Általában a politikával szembeni érdektelenség vagy kritika. Ebbe a tematikába tartozik a válaszok túlnyomó része: - az általában vett politikával szembeni bizalom hiánya vagy elégedetlenség (28%): ez az indok rendkívül magas arányban jelenik meg a görögöknél (51%), a bolgároknál (45%), a ciprusiaknál és a románoknál (mindkét esetben 44%). 28/75

29 - az a gondolat, hogy az adott szavazat úgysem jár semmilyen következménnyel (17%): ezt az indokot elsısorban a lettek (38%), az osztrákok (35%) és a bolgárok (31%) említették meg. - A politika iránti általános érdektelenség (17%): a magyarok és a máltaiak (mindkét esetben 29%), valamint a spanyolok (26%) jelölték meg legnagyobb számban ezt az indokot a távolmaradásuk magyarázataként. - A választási kötelezettség általában vett elutasítása (10%): ez az elem igen magas Szlovéniában (23%). 29/75

30 E felmérés egyébként mérte a távolmaradóknak a politikával való szakítását, ezúttal az összes válaszadónál: az európai polgárok csupán 39%-a állítja azt, hogy nagyon érdekli a politika 9, ami 2004-hez képest 7 pontos csökkenést jelent. Az alábbi térkép a távolmaradók 28%-a által megemlített, a politika egészével való elégedetlenség/a bizalom hiánya indok nemzetenkénti eredményét szemlélteti. Alap: azok az európaiak, akik nem mentek el szavazni (az összes megkérdezett 57%-a) 9 QK7.10: Kérjük, hogy az alábbi állítások mindegyike tekintetében jelölje meg, hogy az inkább megfelel, vagy inkább nem felel meg az Ön véleményének vagy hozzáállásának: Nagyon érdekli Önt a politika ben a pontos megfogalmazás így szólt: Nagyon érdekli Önt a politika és az általános ügyek. 30/75

31 2/ Az Európai Unióval közvetlenül összefüggı okok miatt való távolmaradás. Az Európai Unióval közvetlenül összefüggı okokat, legyenek azok az intézmények és mőködésük hiányos ismerete, az érdektelenség vagy ellenséges érzület, sokkal ritkábban jelölték meg. - Az Európai Unióról és az Európai Parlamentrıl vagy az európai választásokról rendelkezésre álló információk nem megfelelı szintje (10%): ezt az elemet a tartózkodó svéd szavazópolgárok 20%-a, az osztrákok 17%-a, a franciáknak pedig 16%-a említette meg. - Az európai ügyek iránti érdeklıdés hiánya (9%): a távolmaradó osztrák szavazók 17%-a jelölte meg ezt az okot. - Az Európai Parlamenttel szembeni elégedetlenség (8%): ezt az okot legnagyobb számban a választásoktól távolmaradó osztrákok (24%) és svédek (16%) jelölték meg. - a választásokkal kapcsolatos nyilvános vita és a választási kampány hiánya (6%): a választásoktól való távolmaradás mellett döntı európai polgárok közül néhányan úgy vélik, hogy a választási kampány túl késın indult el. - Az Unió iránti ellenséges érzület (4%): ezt az indokot csak marginálisan jelölték meg a válaszadók, de aránya Svédországban 13%, Ausztriában pedig 11%-ot ért el. Érdekes eltérés figyelhetı meg a távolmaradók eredményei között Ausztriában és az Egyesült Királyságban, amely országokat olykor az euroszkeptikusok táborába sorolják: az osztrákok közül az európai átlagnál többen indokolták távolmaradásukat az Európai Unióval közvetlenül összefüggı okokkal, míg a britek elsı helyen a politika egészével szembeni bizalmatlanságot, valamint tényszerő okokat említenek, amelyeket késıbb részletezünk. 31/75

32 3/ Személyes okokból való távolmaradás: A távollét vagy a túlzott elfoglaltság (mindkét esetben 10%), az egészségügyi problémák (7%), a családi okok (5%), vagy a választási névjegyzékbe való feliratkozással kapcsolatos problémák (3%) alkotják a legutóbbi európai választásoktól való távolmaradás magyarázatául megjelölt indokok harmadik tematikáját. E tényszerő, tehát a priori konjunkturális okok nem kapcsolódnak az általában vett politikához és az Európai Unióhoz. Azok a távolmaradók, akik ezzel érvelnek, kevéssé valószínő, hogy elmennek majd szavazni a legközelebbi európai választásokon: itt tulajdonképpen nem a politikával vagy az európai ügyekkel szembeni érdektelenségrıl vagy ellenségességrıl van szó, hanem inkább a körülmények egybeesésérıl. Annak alapján, hogy a távolmaradók 10%-a nyilatkozott úgy, hogy azért nem ment el szavazni, mert szabadságon volt, felvetıdik a kérdés, hogy az európai választások megtartására kiválasztott idıpont nem befolyásolja-e negatívan a részvételt. Ha az európai választásokat ısszel vagy márciusban tartanák, akkor a részvétel kétségkívül magasabb volna. Az egyes tagállamok szintjén a következı elemek emelhetık ki 10 : - Minél nagyobb arányú a távolmaradás egy országban, annál élesebb a távolmaradók kritikája a politikai rendszer egészével szemben. Ez különösen igaz Szlovákiában (37%), a Cseh Köztársaságban (39%), és még inkább Romániában (44%). - A távolmaradók kritikája vagy ismerethiánya az európai kérdés tekintetében rendkívül magas Svédországban, de legfıképpen Ausztriában. Eszerint az osztrákok 24%-a, a svédeknek pedig 16%-a vallja azt, hogy nem igazán elégedett az Európai Parlamenttel mint intézménnyel. Összehasonlításképpen: a szavazástól távolmaradó britek e tekintetben az európai átlaghoz tartoznak (9%, az egész Unióban elért 8%-hoz képest). 10 Részletesebben lásd a jelentés mellékletében található összesített eredményeket. 32/75

33 - Kérdés, hogy egyes országok esetében nem volna-e célszerőbb munkanap helyett vasárnap tartani a szavazást (ez elsısorban Szlovákiára, Hollandiára és az Egyesült Királyságra vonatkozik). Ezek az országok, amelyekben kivétel nélkül az európai átlag felett volt a távolmaradók aránya, a többi országnál gyakrabban említik meg azokat az akadályokat, amelyek a szavazáson való részvétel kapcsán jelentkeztek. A britek 15%-a, a hollandok 19%-a, a szlovákoknak pedig 20%-a állítja azt, hogy nem volt ideje elmenni szavazni, mert túl elfoglalt volt. Más szóval feltehetı: az a tény, hogy az európai választásokat egyes országokban hétköznap tartják, negatívan hat a részvételi arányra. 33/75

34 1.5 A megkérdezettek politikai irányultsága - Az európai polgároknak több mint a fele nem érzi közelállónak magát egyetlen politikai párthoz sem - Az imént láthattuk, hogy az európai választásoktól távolmaradó európai polgárok által távolmaradásuk magyarázataként felsorolt okok között fıként a politika iránti általános érdektelenség, sıt bizonyos fokú bizalmatlanság szerepel. Az európai polgároknak a pártokhoz való közelségére irányuló elemzés azt igazolja, hogy az európaiak fokozatosan eltávolodnak a politikától: a válaszadóknak kevesebb, mint a fele vallja azt, hogy közel áll valamelyik párthoz (43%, míg 54% inkább nem, sıt egyáltalán nem érzi magát közel) K10 Önhöz közelállónak érzi-e valamelyik politikai pártot? Igen, nagyon közelállónak; Igen, valamennyire közelállónak; Nem, nem igazán közelállónak; Nem, egyáltalán nem közelállónak. 34/75

35 Tagállamok közötti összehasonlítás A valamely politikai párthoz való közelség különösen erıs Máltán, ahol a megkérdezettek 78%-a vallja magát egy politikai párthoz nagyon vagy valamennyire közelállónak. Ez az érzés magas még Hollandiában (62%), Cipruson (60%), Olaszországban és Svédországban (mindkét esetben 59%) is. Luxembourgban, Görögországban, Ausztriában, Belgiumban illetve Spanyolországban a válaszadóknak szintén legalább 50%-a vallotta magát valamely politikai párthoz közelállónak. Ezzel szemben rendkívül kevesen éreznek így az Egyesült Királyságban (22%), Romániában (26%) és Lengyelországban (31%). Általában véve úgy tőnik, hogy a politikai pártokhoz való kötıdés gyengébb a középés kelet-európai országokban. Magyarországon, Bulgáriában, Litvániában, Lettországban, Szlovéniában, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban és Romániában a politikai formációk támogatottsága ugyanis kevésbé erıs, mint az egész Európai Unióban, ahol az európai polgárok 43%-a osztja ezt a nézetet. Szavazók / nem szavazók összehasonlítása Egyértelmő-e a politikai közelség és az európai választásokon való részvétel közötti kapcsolat? Logikusnak tőnik, és ellenırizhetı a földrajzi elemzésben: pozitív korreláció (0,56) állapítható meg az európai választásokon való részvételi arány és a valamely politikai párthoz való bevallott közelállás között, annak ellenére, hogy van néhány kivétel, például Hollandia, ahol a válaszadók erıs ideológiai vonzódást éreznek egy párthoz, mégsem mentek el szavazni. A politikai irányultság és a választásokon való részvétel közötti kapcsolatot közvetlenül igazolta a támogatói közelségnek az idén júniusban tartott európai választásokon leadott szavazatok szerinti elemzése is; bár az európai választásokon megjelent szavazók nagy többsége azt vallja, hogy közel áll valamelyik politikai formációhoz (63%, az ellenkezı véleményt valló 36%-kal szemben), fordított helyzet áll fenn azoknál a válaszadóknál, akik nem szavaztak: csupán egynegyedük vallja azt, hogy kötıdik egy politikai formációhoz, míg 72%-uk ennek az ellenkezıjét állítja. Ez ismételten alátámasztja azt az elméletet, amely szerint a távolmaradásnak az európai vagy a nemzeti választásokon megfigyelt formája mindenekelıtt a gyenge 35/75

36 politikai irányultsággal, sıt mi több, a politikával szembeni gyanakvással függ össze. Szociodemográfiai elemzés Az eredmények szociodemográfiai profilok szerinti elemzése a következıket mutatja: - Úgy tőnik, hogy a férfiak némileg közelebb állnak egy párthoz, mint a nık, - A megkérdezettek politikai érdeklıdése egyenes arányban nı az életkorukkal: a év közöttiek 30%-a vallja magát egy párthoz közelállónak, de a évesek körében 36%, a év közöttieknél 42% és az 55. életévüket betöltötteknél pedig 52% ez az arány. Kétségkívül ez az elem is magyarázatot ad a fiatalok magas távolmaradási arányára, - Azok a válaszadók, akik hosszabb ideig folytatták tanulmányaikat, nagyobb arányban foglalkoznak a politikával (50%), mint azok, akik 16 és 19 éves koruk között befejezték a tanulmányaikat (40%). A tanulmányaikat legkorábban befejezı európai polgárok párthoz való kötıdése e két arány között helyezkedik el (45%), de lehet, hogy itt az életkor is szerepet játszik, mivel a tanulmányaikat 16 éves koruk elıtt befejezı európai polgárok között kimagaslóan magas az idısek aránya, - Azoknak a válaszadóknak, akik azt állítják, hogy kötıdnek az Európai Unióhoz, közel a fele vallja magát közelállónak egy politikai párthoz (49%), míg csupán egyharmaduk érzi úgy, hogy nem kötıdik az Unióhoz (33%). 36/75

37 QK10 Közel érzi Ön magát bármely politikai párthoz? Igen Nem NT EU27 43% 54% 3% Nem Férfi 45% 52% 3% Nı 41% 57% 2% Életkor év 30% 68% 2% év 36% 61% 3% év 42% 55% 3% 55 év vagy idısebb 52% 46% 2% Életkor a tanulmányok befejezésekor 15 éves korban vagy 53% 2% annál hamarabb év 57% 3% 20 év vagy idısebb 48% 2% Még tanul 61% 3% Kötıdik Európához Igen 49% 49% 2% Nem 33% 65% 2% Szavazott az elızı európai választásokon Igen 36% 1% Nem 72% 3% A politikával leginkább foglalkozó kategóriák idısek, képzettebbek, az Európai Unióhoz kötıdık azok, amelyek a legnagyobb számban vettek részt a legutóbbi választásokon. Most pedig térjünk át a válaszadók által megjelölt tájékoztatási szint vizsgálatára. 37/75

38 1.6 A szavazáshoz szükséges tájékoztatás mértéke - Az információhiány érzékelése alacsony, de az elızı európai választások óta valamelyest nıtt - Láthattuk, hogy az európai polgárok képzettségi szintje és politika iráni érdeklıdésének mértéke befolyásolta az idén június 4. és 7. között tartott választásokon való részvételt. Valószínő, hogy ebbıl a szempontból a tájékozottságuk mértéke is szerepet játszik. Összességében a megkérdezettek abszolút többsége (53%) vallja azt, hogy minden szükséges információval rendelkezett ahhoz, hogy kiválassza, kire kívánja leadni voksát a legutóbbi európai választásokon. Annak ellenére, hogy összességében véve az eredmény pozitív, megjegyzendı, hogy a jól informáltság érzése erısen csökkent a 2004-es választások óta, amikor ez az arány 59% volt (míg 2009-ben 53%). Ezzel ellentétben a megkérdezettek 42%-a állítja azt, hogy nem rendelkezett a szavazáshoz szükséges valamennyi információval: nem elhanyagolható ez az arány, azonban továbbra is alacsony, azzal együtt, hogy a 2004-es európai választásokhoz képest emelkedett (42%, +3 pont). Miközben a 2004-es választások idején valódi információs szakadék választotta el a 15 régi uniós tagállamot attól a 10 országtól, melyek csupán néhány héttel korábban csatlakoztak az Európai Unióhoz, 2004-ben a 10 új tagállam választópolgárai közül 42% nyilatkozta, hogy úgy érzi, minden szükséges információval rendelkezik ahhoz, hogy kiválaszthassa, kire szavaz az európai választásokon; a többi 15 tagállamban ez az arány 62% volt. Ez a vélemény 5 év alatt 7 ponttal nıtt a 2004 óta csatlakozott 12 tagállamban, ahol most már a többség ezt képviseli, miközben a többi 15 tagállamban 8 ponttal csökkent ez az arány. E tekintetben úgy tőnik, hogy a 15 régi tagállam és a 2004 óta csatlakozott tagállamok közötti különbség már eltőnt. 38/75

39 Az utolsó két ízben tartott európai választásokon megszerzett információk szintje 2004-es európai választások 2009-es európai választások EU EU elıtti tagállam elıtti tagálla /20 15 m 2004 tagálla 07 óta tagálla óta m m válaszok %-a: Inkább igen. A közelmúltban megtartott európai parlamenti választások során minden olyan információval rendelkezett, amely lehetıvé teszi, hogy eldöntse, kire szavaz. Kül elıtti 15 tagállam 2004 óta belépett 10 új tagállam Kül elıtti 15 tagállam 2004 óta belépett 12 új tagállam 59% 62% 42% % 54% 49% +5 Tagállamok közötti összehasonlítás Az eredmények országonkénti elemzése azt mutatja, hogy erıs összefüggés van a részvételi arány és a szavazáshoz szükséges összes információhoz való hozzájutás érzése között 12. Két szélsıséges példa szemlélteti ezt az eredményt: a skála egyik végén a máltaiak 90%-os aránya áll, akik azt állítják, hogy elegendı mértékő volt a tájékoztatás ahhoz, hogy elmenjenek szavazni, ami 78,8%-os részvételi arányt eredményezett, a legmagasabbat az Európai Unió azon országai között, amelyekben nem kötelezı a szavazás. Ugyanakkor a lengyeleknek csupán 42%-a nyilatkozta azt, hogy úgy érzi, hogy minden információ a rendelkezésére állt ahhoz, hogy részt vegyen a júniusban tartott európai választásokon (vagyis jóval elmaradt az egész Európai Unióban tapasztalt 53% mögött), és végül közülük 24,5% ment el valóban szavazni (ez volt az Unióban a harmadik legalacsonyabb részvételi arány). 12 Korreláció: 0,66. 39/75

40 Részvétel a 2009-es európai választásokon a megszerzett információk szintje szerint Rendelkezett a szavazáshoz szükséges összes információval % Inkább igen. Szavazott a 2009-es európai választásoko n EU27 53% 43.0% MT 90% 78.8% CY 79% 59.4% LU 75% 90.8% EE 71% 43.8% FI 70% 38.6% BE 69% 90.4% EL 68% 52.6% IE 67% 58.6% LV 66% 53.7% SK 63% 19.6% AT 62% 46.0% DK 60% 59.5% IT 60% 65.0% SI 60% 28.4% HU 59% 36.3% SE 58% 45.5% LT 57% 21.0% DE 56% 43.3% ES 54% 44.9% NL 53% 36.8% BG 49% 39.0% CZ 49% 28.2% FR 49% 40.6% RO 49% 27.7% PT 44% 36.8% PL 42% 24.5% UK 42% 34.8% 40/75

41 Szociodemográfiai elemzés Az érzékelt tájékozottsági szint és a részvétel közötti kapcsolat közvetlenül ellenırizhetı a következı táblázatban: azok, akik úgy érezték, hogy elegendı információval rendelkeznek, többnyire elmentek szavazni. Azok, akik ezzel ellentétesen vélekedtek, többnyire nem szavaztak. A közelmúltban megtartott európai parlamenti választások során minden olyan információval rendelkezett, amely lehetıvé teszi, hogy eldöntse, kire szavaz Inkább igen Nem, inkább nem Nem tudja EU27 53% 42% 5% Nem Férfi 57% 38% 5% Nı 50% 45% 5% Életkor év 44% 50% 6% év 49% 45% 6% év 57% 39% 4% 55 év vagy idısebb 55% 40% 5% Életkor a tanulmányok befejezésekor 15 éves korban vagy annál 47% 47% 6% hamarabb év 53% 42% 5% 20 év vagy idısebb 61% 36% 3% Még tanul 51% 43% 6% Szavazott az elızı európai választásokon Igen 69% 29% 2% Nem 37% 56% 7% Találkozott tájékoztató kampánnyal Igen 63% 34% 3% Nem 35% 59% 6% Az eredmények szociodemográfiai elemzése egyébként ezt a következtetést igazolja: azok a kategóriák, amelyek a legtöbb információval rendelkeztek, ugyanazok, mint amelyek legnagyobb arányban részt vettek a szavazáson. Elsısorban a 40 éves és 41/75

42 idısebb korosztályba tartozókról, a tanulmányaikat leghosszabb ideig folytatókról, valamint a szavazásra buzdító tájékoztató kampánynak jobban kitett személyekrıl van szó. A szavazásra buzdító kampány hatásait a következı részben tárgyaljuk részletesen. 42/75

43 2. Az európai választási kampánynak való kitettség A távolmaradás elemzése és az okok megértésére irányuló kísérlet után a második részben azt tanulmányozzuk, hogy az európai polgárok milyen mértékben voltak kitéve a szavazásra ösztönzı tájékoztató kampányoknak. Vajon ezek az akár európai, akár nemzeti kampányok befolyásolták-e a választási viselkedést? Volt-e pozitív hatásuk a szavazáson való részvételrıl hozott döntésre? Meghozta-e gyümölcsét az üzenet, amelyet az európai intézmények és a tagállamok kívántak eljuttatni? Levonható-e ebbıl olyan tanulság, amely a jövıben segítheti általában véve az európai intézmények, és különösen az Európai Parlament kommunikációját? 2.1 A választásokon való részvételre ösztönzı kampányról ırzött emlék - Az általános jó emlék határozottan növekedett 2004-hez képest, de nem volt tényleges hatása a részvételre - Az európai polgárok kétharmada (67%) emlékszik úgy, hogy látott, hallott, vagy olvasott olyan kampányt, amely a választókat az európai választásokon való részvételre ösztönözte 13. Ha ezt összehasonlítjuk a 2004-es helyzettel, amikor a kérdést teljesen másképpen tették fel 14, akkor láthatjuk, hogy a növekedés eléri a 30 pontot! 13 Ön személy szerint emlékszik arra, hogy látta a TV-ben, az Interneten vagy plakátokon, vagy olvasta az újságban, hallotta a rádióban a kampányt, amely arra buzdította az embereket, hogy menjenek el szavazni az európai parlamenti választásokon? 14 Találkozott-e olyan kampánnyal vagy hirdetéssel, amely nem politikai pártoktól származott, és az európai választásokon való részvételre ösztönözte az embereket? Igen; Nem. 43/75

44 Tagállamok közötti összehasonlítás A választásokon való részvételre ösztönzı kampányról ırzött emlék mértéke Részvétel a 2009-es európai választásokon A választásokon való részvételre ösztönzı kampányról ırzött Részvétel a 2009-es európai választásokon emlék EU27 67% 43.0% MT 89% 78.8% SE 86% 45.5% SK 82% 19.6% EE 80% 43.8% DK 79% 59.5% HU 79% 36.3% CY 78% 59.4% NL 78% 36.8% ES 76% 44.9% CZ 75% 28.2% SI 75% 28.4% LU 74% 90.8% IE 72% 58.6% LT 72% 21.0% AT 72% 46.0% FI 71% 38.6% DE 69% 43.3% PT 67% 36.8% EL 66% 52.6% FR 66% 40.6% LV 66% 53.7% PL 66% 24.5% RO 62% 27.7% IT 60% 65.0% UK 54% 34.8% BE 53% 90.4% BG 45% 39.0% Az emlék igen eltérı az egyes országokban: a máltai válaszadók (89%; magas, 78,8%-os részvételi aránnyal) és a svéd válaszadók (86%; 45,5%),de a szlovákok is (82%; 19,6%), akik részvétel tekintetében az utolsó helyen állnak az országok között, 44/75

45 igen nagy számban nyilatkoztak úgy, hogy látták a kampányokat. Megállapítható tehát, hogy az emlékezet magas aránya nem függ össze módszeresen a magas részvételi aránnyal. Hasonló módon igen eltérı részvételi arányok figyelhetık meg azokban az országokban, ahol ez az emlék kisebb mértékő volt: Bulgária (45% emlék, 39%-os részvétel), Egyesült Királyság (54%; 34,7%) Olaszország (60% ; 65%). E táblázat alapján megállapítható, hogy az emlékezet aránya azonos az Európai Unióhoz újonnan (2004-ben és 2007-ben) csatlakozott és a többi tagállam között. Pedig a részvétel az elsı országcsoportban jóval alacsonyabb volt, mint a másodikban. Szociodemográfiai elemzés A válaszadók szociodemográfiai profiljának elemzése rámutat néhány eltérésre, de a különbségek csekélyek. Az eredmények jobbak a következı csoportokban: - Férfiak (69%) a nıkkel (64%) összehasonlítva; - A 19 éves koruk után tanulmányaikat folytató válaszadók (73%) azokkal összehasonlítva, akik 16 éves koruk után befejezték tanulmányaikat (60%); - A politikával nagyobb mértékben foglalkozó, a politikai mércén jobb vagy baloldalra helyezkedı válaszadók (mindkét esetben 72%) azokkal összehasonlítva, akik középre helyezik magukat (66%); - Azok a válaszadók, akik európai polgárnak érzik magukat (74%) azokkal összehasonlítva, akik nem éreznek így (55%). Ez a jelentıs különbség (19 százalékpont) kétségkívül annak tudható be, hogy azok a válaszadók, akik európai polgárnak érzik magukat, sokkal érzékenyebbek az európai ügyek iránt. 45/75

46 Általában véve azok a válaszadók, akik elmentek szavazni, az átlagnál valamivel nagyobb számban emlékeznek egy kampányra (73%), míg a távolmaradók közül csak 61%. Részvétel a 2009-es európai választásokon EU 27 Szavazott Nem szavazott Emlékszik az európai választásokon való részvételre ösztönzı kampányra 67% 73% 61% Nem emlékszik az európai választásokon való részvételre ösztönzı kampányra 30% 25% 36% Nem tudja 3% 2% 3% Ezzel szimmetrikusan, míg az európai választásokon szavazóknak csupán az egynegyede nem emlékezik kampányra, addig a távolmaradóknak több mint a harmada állítja azt, hogy nem emlékszik az európai választásokon való részvételre buzdító kampányokra (36%). A szavazók szociodemográfiai profiljának elemzését a jelentés elsı része tartalmazza. 46/75

47 3. Az európai kérdések súlya a szavazáson Az elemzés utolsó része kimondottan azokkal az európai polgárokkal foglalkozik, akik szavaztak az európai választásokon, és az összes megkérdezett 43%-át teszik ki: mikor döntöttek és fıleg mivel indokolták választásukat ezek azok a kérdések, amelyekre megpróbálunk választ adni. Ezek az elemek segíthetnek annak a megértésében is, hogy mik voltak az alacsony részvétel okai: a választók által a szavazás mellett meghozott döntésük indokaként kiemelt érvek elemzése közvetve rámutathat azokra az okokra, amelyek miatt a távolmaradók nem mentek el szavazni. 3.1 A döntés pillanata - A választók nagy többsége ugyanúgy szavaz, illetve döntését már jóval a választások elıtt meghozta - A választók fele állítja azt, hogy mindig ugyanúgy szavaz 15. A választók gyakran kitartanak pártjuk vagy jelöltjük mellett, és ez független a választások típusától. Valamivel több, mint egyharmaduk dönt néhány hónappal, vagy néhány héttel a választások elıtt. Felmerül az a kérdés is, hogy a választási kampány ami általában az utolsó hetekben indul el befolyásolhatja-e ténylegesen a választásukat. A választásokon résztvevıknek csupán a 15%-a döntött az utolsó napokban vagy a legutolsó napon. 15 QK3a: Mikor döntötte el, hogy arra a politikai pártra vagy jelöltre fog szavazni, akire a közelmúltbeli európai parlamenti választásokon szavazott? 47/75

48 Ezek az eredmények összességében véve viszonylag stabilak a 2004-es európai választásokhoz képest. Csak azt lehet megjegyezni, hogy bár a mindig ugyanúgy szavazó hőséges választók aránya csökkent (-2 pont), addig nıtt azoknak az aránya, akik jelöltjüket jóval korábban kiválasztották (néhány héttel vagy hónappal a választás napja elıtt), és eléri a 34%-ot (+6 pont). Ezzel párhuzamosan azon válaszadók, akik a választások elıtt az utolsó pillanatban döntöttek, valamivel kevesebben vannak, mint 2004-ben (15%, -4 pont). 48/75

49 Tagállamok közötti összehasonlítás QK3a: Mikor döntötte el, hogy arra a politikai pártra vagy jelöltre fog szavazni, akire a közelmúltbeli európai parlamenti választásokon szavazott? Alap: szavazók a 2009-es európai választásokon (az összes megkérdezett 43%-a) Mindig így szavaz döntés ideje (néhány hónappal, vagy héttel elıbb) döntés ideje (néhány nappal elıbb, vagy azon a napon) Szavazott % EU 27 50% 34% 15% 43.0% LV 17% 51% 32% 53.7% FR 41% 28% 30% 40.6% SE 26% 46% 27% 45.5% NL 40% 34% 26% 36.8% DK 40% 34% 25% 59.5% FI 38% 37% 25% 38.6% CZ 50% 28% 22% 28.2% UK 41% 36% 22% 34.8% LT 50% 31% 19% 21.0% BE 53% 29% 18% 90.4% EE 40% 41% 18% 43.8% AT 49% 33% 18% 46.0% SI 54% 28% 18% 28.4% RO 48% 33% 17% 27.7% LU 42% 41% 16% 90.8% SK 50% 34% 16% 19.6% IE 41% 46% 13% 58.6% EL 63% 24% 13% 52.6% DE 51% 36% 12% 43.3% MT 66% 22% 12% 78.8% CY 76% 13% 11% 59.4% BG 46% 42% 11% 39.0% ES 60% 28% 11% 44.9% PL 49% 36% 10% 24.5% PT 58% 32% 8% 36.8% IT 58% 35% 6% 65.0% HU 54% 41% 5% 36.3% A táblázat elemzése azt mutatja, hogy 2004-gyel ellentétben az idén nagyon kis különbség volt az európai választásokon 2004 óta résztvevı 12 tagállam és a többi tagállam között. Az eredmények országok szerinti elemzése elég egyértelmő különbségekre mutat rá a választók viselkedésében: A választók közel egyharmada csupán néhány nappal elıbb, 49/75

50 vagy a választások napján döntött úgy, hogy elmegy szavazni Lettországban (32%), Franciaországban (30%), Svédországban (27%) és Hollandiában (26%). Ezzel szimmetrikusan ezekben az országokban alacsonyabb azoknak a hőséges szavazóknak aránya, akik azt állítják, hogy úgy szavaztak, ahogyan máskor is szoktak. Ez különösen igaz Lettországra, ahol csupán 17% mondta azt, hogy mindig ugyanúgy szavaz. Általában véve úgy tőnik, hogy a választás idıpontja tekintetében egy Észak-Dél törésvonal áll fenn. A déli államok lakói közül döntenek legtöbben elıre ık szavaznak mindig ugyanúgy, illetve döntenek több héttel vagy hónappal korábban, míg az északi államok lakói kevésbé határozottak, sokan az utolsó pillanatig haboznak. A görögök (13%), a máltaiak (12%), a ciprusiak és a spanyolok (11-11%), a portugálok (8%), valamint az olaszok (6%) közül kevesebben döntöttek a választások elıtti utolsó pillanatban vagy az utolsó napon, mint az európai átlag (15%); ezzel ellentétben a letteknek, a svédeknek, a hollandoknak, a dánoknak és a finneknek több mint negyede döntött az utolsó pillanatban vagy a választások utolsó napján. Elızıleg már láthattuk, hogy azokban az országokban, ahol a távolmaradók száma magas volt, azok, akik nem mentek el szavazni, a választások elıtti utolsó napokban döntöttek így. Ezzel szemben megállapítható, hogy gyakorlatilag nincsen kapcsolat a döntés idıpontja és a részvételi arány között: nem szavaznak többen azokban az országokban, ahol a választók jóval elıre döntenek 16. Szociodemográfiai elemzés Szociodemográfiai szempontból megjegyzendı, hogy fıleg a fiatal választók döntöttek az utolsó pillanatban az idısebbekhez viszonyítva (a év közötti szavazók 25%- a 17, míg a év közöttieknek 17%-a, és az 55 év felettieknek 12%-a). Mivel kisebb a választásokon szerzett tapasztalatuk, valószínőleg hosszabb ideig haboznak, mielıtt döntenének. 16 Összefüggés a részvétel és az között, hogy jóval korábban eldönti a választó, kire fog szavazni (vagy mindig ugyanúgy szavaz, vagy több héttel, hónappal korábban dönt): 0,1 17 Ausztriában a 16. életévüket betöltöttek. 50/75

51 3.2 A választáson való részvétel okai - A szavazást elsısorban az állampolgári kötelesség motiválta - Amint azt már a fentiekben is láthattuk, az Európai Unióhoz közvetlenül kapcsolódó okok nem szerepelnek a távolmaradók által döntésük magyarázatául felhozott indokok között a lista élén. Ezzel párhuzamosan azok a választók, akik részt vettek az európai választásokon, ezt elsısorban állampolgári kötelességbıl tették, a politikai és európai motivációk csak ez után következtek. A szavazók 47%-a, vagyis majdnem a fele az állampolgári kötelessége teljesítésével indokolta azt, hogy szavazott, míg 40%-uk azzal, hogy mindig el szokott menni szavazni 18. E csoportot követi jócskán elmaradva a szavazóknak valamivel kevesebb, mint a negyede, akik azt állítják, hogy egy hozzájuk közel álló politikai pártot támogattak a szavazatukkal (24%). A többi okot a szavazóknak kevesebb, mint 20%-a jelölte meg. Tagállamok közötti összehasonlítás Részletes vizsgálat alapján a szavazás indokai több tematikába sorolhatók:. 1/ Az állampolgári kötelességbıl történı szavazás: A választók által adott válaszok legnagyobb része ide tartozik: - A szavazópolgárok 47%-a az állampolgári kötelességgel magyarázza szavazását. A ciprusiak akik számára kötelezı a szavazás (78%), a máltaiak (74%), a románok (73%) és a svédek (71%) nyilatkoztak a legnagyobb számban úgy, hogy állampolgári kötelességbıl szavaztak. Sokkal kevésbé igaz ez Magyarország (30%) és a Cseh Köztársaság (29%) esetében. - Egyébként a szavazók 40%-a mondja azt, hogy azért ment el szavazni, mert mindig szokott szavazni. Ez különösen igaz a finnekre (59%) és a dánokra (54%). A luxembourgiak, akik számára kötelezı a szavazás, kevesebben adták ezt a választ (19%). 18 QK4d. Mik voltak a legfıbb okai annak, amiért Ön úgy döntött, hogy elmegy szavazni az európai parlamenti választásokon? 51/75

52 Alap: azok az európaiak, akik elmentek szavazni (az összes megkérdezett 43%-a) 2/ A támogató szavazat: Az európai polgárok közül néhányan úgy gondolják, hogy a szavazással támogatják kedvenc pártjukat, illetve (valamivel kevesebben) azt gondolják, hogy ily módon a kormányukat támogatják. - Az európai polgárok 24%-a szavazott azért az európai parlamenti választásokon, mert egy politikai pártot támogatott. E támogató szavazatok aránya különösen magas Bulgáriában (45%), Cipruson 52/75

53 (42%) és Szlovákiában (41%), vagyis olyan országokban, ahol a mobilizáció mértéke rendkívül eltérı volt. - A szavazók 9%-a szavazott azért, mert kormányát kívánta támogatni. Alap: azok az európaiak, akik elmentek szavazni (az összes megkérdezett 43%-a) 53/75

54 3/ Az európai okokhoz kapcsolódó szavazás: Az európai ügyekhez közvetlenül kapcsolódó elsı indok, vagyis az, hogy a leadott szavazattal megváltoztatható az ügyek menete, sorrendben csupán a negyedik helyen áll, 19%-kal. Ugyanakkor nagyon fontos, hiszen az európai polgárokat szavazásra buzdító tájékoztató kampányok egyik fı tengelyérıl van szó 19 : az európai politikák közvetlen hatással vannak a polgárok életére, akik szavazatukon keresztül befolyásolhatják az Európai Parlament politikai döntéseit. - Az európai okok között elsı helyen, 19% gondolja úgy, hogy az európai választásokon leadott szavazatával megváltoztathatja a dolgokat. Ez a gondolat rendkívül erıs Svédországban, ahol ez a felsorolt indokok között második helyen áll. - Második helyen az európaiak 16%-a szavazott azért, mert támogatja az Európai Uniót. Ez tehát támogató szavazást jelent. Hangsúlyozandó, hogy a román és a szlovák választók, akik közül kevesen mentek el szavazni, érveltek ezzel az indokkal a legtöbben (mindkét országban 27%). - Ezután a választók 13% mondta azt, hogy azért ment el szavazni, mert európainak érzi magát. Az ilyen választók valamivel többen vannak az Unió alapító tagállamaiban, Luxembourgban (24%), Németországban és Franciaországban (23-23%), valamint Hollandiában (18%). - Végezetül pedig a szavazók kisebb része magyarázta a szavazáson való részvételét egyéb európai indokokkal: 6% mondta azt, hogy azért szavazott, mert az Európai Unió fontos szerepet játszik az életében, 5% állította, hogy azért, mert érdeklik az európai ügyek, és 5% pedig a kampány alatt kapott tájékoztatást hozta fel indokként. 19 Kampány: Éljen a szavazatával a június 7-i EP választásokon! 54/75

55 4/ Az elégedetlenséget kifejezı szavazat: Az eredmények elemzésébıl kitőnik, hogy az elégedetlenséget kifejezı szavazás, függetlenül annak formájától, csak marginális volt ezen az európai választáson. Ez több módon is kifejezıdhet: - Lehet általános elégedetlenség: ellentétben az alkotmányszerzıdésnek a franciaországi és hollandiai népszavazáson 20, és a Lisszaboni Szerzıdésnek az írországi 21 népszavazáson történt elutasításával, csupán a szavazók 11%-a fejezte ki elégedetlenségét szavazatával, az országok között pedig jól láthatóak az eltérések: ez az elégedetlenség 28%-ban jelent meg Magyarországon, és 22%-ban az Egyesült Királyságban. - Ennek célja lehet a kormány megbüntetése: ez a típusú szavazás összesen csak 5%-ot ért el, de jelentıs különbségekkel. Így Görögországban 19%, Magyarországon 12%, Franciaországban 11% volt, míg Svédországban és Szlovéniában csupán 1%, Romániában pedig 2% volt. - Célja lehet az Európai Unió megbüntetése. Az Európai Unió szintjén csupán 2% szavazott ilyen szándékkal. 20 Az Alkotmányszerzıdésrıl 2005-ben 21 A Lisszaboni Szerzıdésrıl 2008-ban 55/75

56 QK4d What are the main reasons why you decided to go to vote on the European elections? (ROTATION - MAX. 3 ANSWERS) This is your duty as citizen You always vote To support the political party you feel close to You can make things change in voting on the European elections You are in favour of the EU You feel European/ citizen of the EU To express your disagreement To support your Government The EU plays an important role in your everyday life EU27 47% 40% 24% 19% 16% 13% 11% 9% 6% BE 37% 31% 24% 10% 11% 13% 6% 7% 6% BG 63% 43% 45% 18% 23% 10% 3% 6% 3% CZ 29% 48% 23% 17% 12% 15% 16% 7% 5% DK 64% 59% 21% 24% 14% 17% 11% 6% 9% DE 40% 42% 34% 23% 26% 23% 7% 10% 7% EE 55% 46% 18% 13% 10% 15% 9% 10% 3% IE 68% 47% 19% 19% 20% 5% 14% 8% 8% EL 60% 29% 31% 13% 7% 8% 19% 13% 6% ES 57% 27% 17% 21% 19% 6% 11% 12% 6% FR 65% 44% 18% 20% 17% 23% 14% 8% 4% IT 35% 39% 22% 19% 13% 10% 7% 10% 8% CY 78% 53% 42% 17% 11% 5% 8% 13% 10% LV 61% 34% 20% 15% 6% 8% 20% 6% 2% LT 62% 51% 23% 12% 7% 10% 3% 10% 3% LU 60% 19% 17% 21% 18% 24% 8% 8% 9% HU 30% 44% 30% 23% 11% 9% 28% 6% 5% MT 74% 34% 36% 22% 23% 11% 11% 9% 10% NL 43% 49% 31% 22% 25% 18% 11% 6% 6% AT 35% 30% 31% 26% 16% 16% 18% 14% 7% PL 44% 34% 14% 10% 7% 13% 3% 6% 3% PT 43% 43% 10% 15% 6% 6% 6% 4% 5% RO 73% 33% 31% 18% 27% 7% 4% 4% 8% SI 63% 47% 26% 15% 9% 11% 10% 11% 5% SK 63% 34% 41% 22% 27% 13% 7% 9% 6% FI 54% 54% 20% 18% 11% 16% 6% 9% 5% SE 71% 39% 29% 42% 15% 14% 9% 5% 5% UK 41% 51% 21% 12% 7% 4% 22% 8% 4% Highest percentage by item Highest percentage by country *The other items have been chosen by 5% of the respondents or less. Base: Europeans who did vote (43% of total sample) Lowest percentage by item Lowest percentage by country 56/75

57 Szociodemográfiai elemzés A szavazás okainak a válaszadók szociodemográfiai profilja szerinti elemzése általában véve kevés jelentıs eltérésre világít rá. Néhányat ezek közül mégis érdemes kiemelni, mindenekelıtt a válaszadók életkora, képzettsége, és logikusan az Unióhoz való viszonyulása szerint. Míg kevés eltérés tapasztalható az állampolgári kötelesség teljesítése kapcsán, addig az idısebbek közül akiknek nagyobb a választási gyakorlatuk - többen (43%) válaszolták azt, hogy mindig el szoktak menni szavazni, mint a legfiatalabbak közül (28% a évesek körében). A választók körében az érzés, hogy szavazatukkal megváltoztathatják a dolgokat, valamivel nagyobb arányú a legmagasabb végzettségőek esetében (21% azok között, akik 19 éves koruk után fejezték be tanulmányaikat, míg 16% azok között, akik 16 éves koruk elıtt befejezték az iskolát). Érdekes megállapítani azt is, hogy ezt az okot kicsivel többen jelölték meg azok a választópolgárok, akik emlékeztek a szavazásra buzdító kampányra. Ez azt igazolja, hogy a kommunikációs fellépéseknek csekély mértékben ugyan, de mégiscsak volt hatásuk. Végül pedig azon szavazók közül, akik nem érzik magukat európai polgárnak, 18% szavazott azért, hogy kifejezze elégedetlenségét (nem szabad elfelejteni, hogy az összes szavazó 11%-ából). 57/75

58 3.3 A választók döntését befolyásoló legfontosabb tétek - A gazdasági válság és a munkanélküliség meghatározó tényezık a választók döntéseiben - Nem meglepı, és a választások elıtti különféle felméréseket 22 igazolja, hogy a gazdasági válság teljes súlyával ránehezedett az európai választásokra. Arra a kérdésre, hogy melyek azok a legfontosabb tétek, amelyek miatt elmentek szavazni 23, a választók elsı helyen, messze a többi elıtt a gazdasági okokat (41%) és a munkanélküliséget (37%) említik. Az uniós intézmények kompetenciájára vonatkozó témakörök (19%), a szociális és társadalmi aspektusok viszont csak messze e két ok után következnek. Egyébként érdekességként megjegyzendı, hogy a választók közül viszonylag sokan helyezték a különféle európai téteket közvetlenül a gazdasági jellegőek után: az Európai Unió nemzetközi szerepe (22%) tehát megelızi a biztonság hiányát (18%), a bevándorlást (16%), valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelmet (16%). Országcsoportok szerinti összehasonlítás Míg igen kevés eltérés volt a 2004 elıtt tartott európai választásokon résztvevı 15 tagállam és a 2004/2007 óta résztvevı 12 tagállam között a részvétel okaként megjelölt válaszok tekintetében, addig igen jelentısek a különbségek a választásukat befolyásoló tétek tekintetében. A gazdasági növekedés (a 12 új tagállamban 52%, míg a többi 15-ben 39%), a nyugdíjak jövıje (36% és 19%) és a mezıgazdaság (23% és 9%) volt a legfontosabb a legutóbb csatlakozott tagállamok választópolgárai számára. Ennek függvényében az Európai Unió illetékessége és hatáskörei (20% és 13%), a bevándorlás (18% az EU-15-nél, 6% a 12 új tagállamban) és az éghajlatváltozás elleni küzdelem (17% és 11%) voltak azok a kérdések, amelyek nagyobb szerepet játszottak a 2004 elıtt tartott európai választásokon résztvevı 15 tagállam választópolgárainak részvétele szempontjából. A munkanélküliség szerepe viszont ugyanolyan mértékő volt mindkét országcsoportban (38% a 12 új tagállamban, 37% a 15 régi tagállamban). 22 Speciális Eurobarometer: A évi európai parlamenti választások, megjelent áprilisban. Speciális Eurobarometer: A évi európai választások: az európai polgárok elvárásai: 23 QK5T Milyen érdek késztette arra, hogy elmenjen szavazni az európai parlamenti választásokon? 58/75

59 QK5T. Mi késztette arra, hogy elmenjen szavazni az európai parlamenti választásokon? Elsısorban? További indokok? Alap: azok az európaiak, akik elmentek szavazni (az összes megkérdezett 43%-a) EU elıtti 15 tagállam +12 tagállam 2004 óta Kül elıtti 15 tagállam 2004 óta belépett 12 új tagállam Gazdasági növekedés 41% 39% 52% +13 Munkanélküliség 37% 37% 38% +1 Az EU szerepe nemzetközi szinten 22% 23% 18% -5 A nyugdíjak jövıje 22% 19% 36% +17 Az európai intézmények illetékessége és hatáskörei 19% 20% 13% -7 A biztonság hiánya 18% 18% 19% +1 Infláció és vásárlóerı 18% 18% 20% +2 Az éghajlatváltozás elleni küzdelem 16% 18% 6% -12 Bevándorlás 16% 17% 11% -6 Európai értékek és identitás 16% 16% 14% -2 Energia 13% 12% 17% +5 Egységes fizetıeszköz, az euro 12% 12% 14% +2 Terrorizmus 11% 12% 8% -4 Mezıgazdaság 11% 9% 23% /75

60 Tagállamok szerinti összehasonlítás Most pedig részletesebben elemezzük az eredményeket országok szerinti bontásban, a téteket három fı témakörbe sorolva: gazdasági, európai, valamint szociális és társadalmi tétek. 1/ Gazdasági kérdések: - Logikus módon a növekedést láthatólag többször említik meg azokban az országokban, amelyeket a gazdasági válság leginkább sújt. Eszerint az élen áll Bulgária (63%), Írország (62%), Magyarország (59% és Lettország (57%). A sor végére kerültek azok az országok, ahol ezt kevesebben említették meg, ide tartoznak a britek (23%), a franciák (29%), valamint a finnek és a hollandok (31-31%). - Láthatjuk, hogy a munkanélküliséget ugyanolyan gyakran említették meg a választók az új és a régi tagállamokban. Mindazonáltal néhány jelentıs különbség tapasztalható az egyes országok között: Spanyolországban, ahol a foglalkoztatást erısen sújtotta a válság, a választóknak közel kétharmada említi meg a munkanélküliséget (65%). Ugyanez érvényes az írekre (64%) és a görögökre (60%). Viszont a hollandok e tekintetben kilógnak a sorból: közülük csupán 11% említi meg ezt a tényezıt. - A gazdasági problémakör hármas fogatát az infláció egészíti ki, amelyet 18% említ. 60/75

61 Alap: azok az európaiak, akik elmentek szavazni (az összes megkérdezett 43%-a) 61/75