TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság

Átírás

1 Parlaméter 2016 Tájékoztató elemzés Az Európai Parlament tematikus Eurobarométer-felmérése TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság Szerző: Jacques Nancy, Közvélemény-figyelő Osztály Kiadta az EPRS Az Európai Parlament Kutatószolgálata PE november 1

2 European Union, For further information : 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. AZ EURÓPAIAK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ A. TAGSÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS TAGSÁG ELŐNYEI Európai Uniós tagság A tagság előnyei Az ország előnyeinek okai Milyen irányba mennek a dolgok az EU-ban? B. AZ EURÓPAI ÁLLAMPOLGÁROK VÉLEMÉNYE A véleményem számít A véleményem számít a hazánkban A véleményem számít az Európai Unióban C. EURÓPAI IDENTITÁS ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁG Identitás Ami összeköti az európai állampolgárokat/ami elválasztja őket Az európai identitást alkotó tényezők Állampolgárság Az európai állampolgárság érzését erősítő tényezők II. AZ EURÓPAI PARLAMENT...42 A. INFORMÁCIÓK AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL Média emlékek A tájékozottság érzése az Európai Parlament tevékenységeit illetően B. AZ EURÓPAI PARLAMENT KÉPE, SZEREPE ÉS A BELÉ VETETT BIZALOM Az Európai Parlament általános képe Az Európai Parlament szerepe a jövőben C. AZ EURÓPAI PARLAMENT ISMERETE Hogyan működik az Európai Parlament Az Európai Parlament döntéshozatali eljárása D. POLITIKAI PRIORITÁSOK ÉS ÉRTÉKEK Prioritás politikák Az Európai Parlament értékei

4 Technikai specifikációk Lefedettség: Népesség: Módszertan: Terepmunka: EU éves vagy idősebb európai Személyes A felmérést a Kantar Public végezte szeptember 24. és október 3. között Megjegyzés Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy a felmérés eredményei becslések, melyek pontossága, ha minden egyenlő, a minta méretétől és a megfigyelt aránytól függ. Körülbelül 1000 interjúnál (ami a tagállami szinten általában alkalmazott minta méret), a valós arány, azaz, ha a teljes népességet megkérdezik, az alábbi megbízhatósági határok között mozog: Megfigyelt arányok 10% or 90% 20% or 80% 30% or 70% 40% or 60% 50% Hibaszázalékok +/- 1,9 pont +/- 2,5 pont +/- 2,7 pont +/- 3,0 pont +/- 3,1 pont 4

5 BEVEZETÉS Az Európai Parlament 2016-os Parlameter felmérését a Kantar Public (a volt TNS Opinion) készítette 28 uniós tagállamban szeptember 24-től október 3-ig. Mint minden évben, a mostani felmérés is arra vonatkozott, hogy az uniós polgárok hogyan ítélik meg az Európai Parlamentet, a róla kialakult képet, a szerepét és milyen tudással rendelkeznek róla, valamint tartalmazott az európai uniós tagságra, az identitásra, az állampolgárságra, a prioritást élvező politikákra és az értékekre vonatkozó kérdéseket. Miként minden ilyen típusú felmérés esetében, az eredmények elemzése során tekintetbe kell venni az interjúk közegéül szolgáló nemzeti, európai és nemzetközi összefüggésrendszert. Nemzeti viszonylatban több parlamenti választás és népszavazás nyomta rá bélyegét a felmérés terepmunkáját megelőző vagy követő időszakra szeptemberében parlamenti választásokat tartottak Horvátországban. Regionális választások voltak Németország egyes tartományaiban is, valamint Spanyolország két régiójában. Októberben Észtországban a Parlament először választott meg egy nőt köztársasági elnöknek. Magyarországon népszavazást tartottak a menekültkvótákról, amelynek eredményei nagy visszhangot váltottak ki. Szintén októberben parlamenti választások voltak Litvániában, valamint regionális és szenátusi választásokat tartottak a Cseh Köztársaságban. Bulgáriában október 25-én népszavazásra készülnek az alkotmányról, novemberben elnökválasztást tartanak, decemberben pedig parlamenti választások lesznek. Olaszországban december 4-ére népszavazást írtak ki az alkotmányról, ugyanaznap tartanak elnökválasztást Ausztriában, amelyet másodszor halasztottak el. Más későbbi választások uralják a napi híreket már most is Franciaországban, ahol májusban elnökválasztás, júniusban pedig parlamenti választások lesznek, valamint Németországban, ahol szeptemberben tartanak majd parlamenti választásokat. Spanyolországban a júniusi új választások óta még mindig nem alakult meg a kormány. Az Egyesült Királyságban ez volt az első Parlameter felmérés a június 23-i Brexit után. Uniós viszonylatban a felmérés terepmunkáit megelőző heteket az Unió helyzetéről szóló viták, valamint a brit Brexit következményei fémjelezték. Ezen felül ki kell emelni a továbbra is tartó migrációs hullámot, és annak emberi és politikai következményeit. 5

6 A nemzetközi színtéren a híreket továbbra is a szíriai konfliktus és a migrációs válság uralja. A felmérés terepmunkájának idején az amerikai elnökválasztási kampányról, az elnökjelöltek szeptember 26-i első vitájáról szintén sok szó esett a hírekben. Végül ki kell emelni a Bahamas-akták" ügy kirobbanását is, amelyről szeptember 21-én jelentek meg az első cikkek. Az Európai Parlament mostani Eurobarométer-felmérése eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy ezek a háttéresemények nagyon nagymértékben kihatottak a megkérdezettek válaszaira. Szem előtt kell tartani, hogy az európai átlagot súlyoztuk, és hogy a hat legnépesebb tagállam (Németország, Olaszország, Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország és Lengyelország) körülbelül 70%-ot képvisel ebben az átlagban. 6

7 Főbb tanulságok Az éves felmérés főbb tanulságait ebben az elemzésben foglaltuk össze; ezt követik a teljes eredmények, amelyek a dokumentum második részében tartalmazzák az országonkénti részletes grafikonokat és táblázatokat. Amint azt fentebb is elmondtuk, az országos, európai és nemzetközi napi események mint minden felmérés esetében hatást gyakoroltak a megkérdezett emberek válaszaira. Így tehát a következő változások figyelhetők meg: A terrorizmus elleni küzdelem az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartásával, amelynek aránya a Parlameterben 2012 óta folyamatos növekedést mutat, tovább nőtt az Európai Parlament által kiemelten folytatandó politikák között, és most már a második helyen áll. Másrészt vannak olyan mutatók, amelyek nem változtak. Az uniós polgárok abszolút többsége tehát továbbra is úgy véli, hogy az EU-tagság jó dolog, és hogy az Európai Unióhoz való tartozás az országa előnyére vált. Hasonlóképpen a válaszadók körülbelül héttizede gondolja azt, hogy ami az európai polgárokat összeköti, fontosabb, mint az, ami elválasztja őket. Az európai polgárok közel fele osztja azt a véleményt is, hogy egy összehangolt társadalmi jóléti rendszer erősítené bennük az európai állampolgárság érzését. Megjegyzendő továbbá, hogy két mutató, azaz az európai polgárok által az Európai Parlamentről alkotott semleges kép, és az, hogy azt szeretnék, ha az EP szerepe fontosabb lenne, nem változott. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az európaiak Európai Parlamentre vonatkozó ismeretei továbbra is jók. Végül más eredmények aránya csökkent a felmérésben. Például az európai polgárok úgy érzik, hogy a véleményük/szavazatuk nemzeti és európai szinten is egyre kevésbé számít. Ugyanakkor a 28 tagállamból 26-ban vélik úgy, hogy a véleményük/szavazatuk jobban számít a hazájukban, mint az EU-ban. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy milyen irányban haladnak a dolgok az EU-ban, illetve a hazájukban, az európai polgárok egyre pesszimistábbak. Az európai azonosság alkotóelemei között az egységes fizetőeszköz mint az európai azonosság alapvető eleme jelentős visszaesése is tapasztalható, különösen az euróövezetben. 7

8 Főbb európai és nemzeti eredmények Átlagban az európai polgárok kicsivel több, mint a fele véli úgy, hogy az EU-tagság jó dolog, a tagállamok közötti különbségek azonban egyre nagyobbak Az európai polgárok 53%-a szerint (2015. szeptemberhez képest -2 százalékpont) az EUtagság jó dolog. 29%-uk szerint (+1) az se nem jó, se nem rossz dolog, 16%-uk (+1) pedig úgy véli, hogy az rossz dolog. Nemzeti szinten az EU-hoz tartozás támogatottsága 14 tagállamban nőtt vagy nem változott. Ezzel szemben a jó dolog válasz aránya 13 tagállamban nem éri el az abszolút többséget, és 50 százalékpontos különbségek figyelhetők meg (Luxemburgban a jó dolog válasz aránya 81%, míg Görögországban 31%). Az EU-tagság támogatottsága éppen Görögországban csökkent a legnagyobb mértékben, a különbség szeptemberhez képest -14 százalékpont. Kisebb mértékben, de ugyanez a helyzet 13 másik tagállamban is. Táblázat megtekintése(kattintson az oldalszámra): 15 oldal Az EU-tagságot az európai polgárok hattizede továbbra is előnyösnek tartja Csakúgy, mint 2015 szeptemberében, az európai polgárok átlagban 60%-a véli úgy, hogy az EU-hoz tartozás az országa előnyére vált, míg közel egyharmaduk szerint nem ez a helyzet (31%, nem változott). Nemzeti szinten a válaszadók 23 tagállamban gondolják abszolút többségben, hogy az EU-hoz tartozás előnyös az országuk számára. Öt ország azonban nem éri el az 50%-ot: Olaszország, Görögország, Ciprus, Ausztria és Bulgária. Táblázat megtekintése(kattintson az oldalszámra): 18 oldal Milyen okokból vált országom előnyére az EU-hoz tartozás? A 60%-os arányt képviselő azon válaszadók szerint, akik az előző kérdésre válaszolva úgy vélték, hogy az EU-hoz tartozás előnyös az országuk számára, ennek legfőbb okai a következők: 35% szerint (az arány nem változott 2015-höz képest) az EU hozzájárul országuk gazdasági növekedéséhez. E válaszok aránya Hollandiában (62%, +8), Németországban (48%, +2), Írországban (48%, -3) és Litvániában (46%, =) a legmagasabb; 8

9 30% szerint (+2) e válasz aránya nőtt a rangsorolásban az EU új munkalehetőségeket ad a [hazai állampolgároknak], a legnagyobb arányok Bulgáriában (53%, nem változott), Észtországban (50%, +3), illetve 49%-kal Magyarországon (+5) és Finnországban (+8) figyelhetők meg; 30%-ot tesz ki (-2) a béke fenntartása és a biztonság megerősítése, a legnagyobb arányban Cipruson (52%, +2), Görögországban (44%, -7) és Németországban (42%, +2) válaszolták ezt; 29%-ot ért el (-2) a hazája és a többi uniós ország közötti együttműködés. Ezzel a témával kapcsolatban Hollandiában (58%, -2), Svédországban (53%, -6) és Finnországban a legmagasabbak az eredmények. Táblázat megtekintése(kattintson az oldalszámra): 21 oldal A válaszadók többsége szerint rossz irányban haladnak a dolgok Amikor az európai polgárokat arról kérdeztük, hogy milyen fordulatot vesznek a dolgok a hazájukban és az EU-ban, a válaszok két véglet között oszlanak meg. A válaszadók egyre nagyobb többsége továbbra is úgy véli, hogy rossz irányban haladnak a dolgok. Kisebb mértékben, de azok aránya is nőtt, akik szerint az EU-ban jobban haladnak a dolgok. Ebben az évben valójában kevesebben válaszolták spontán módon azt, hogy sem egyik, sem másik irányban. 1. Milyen irányban haladnak a dolgok a hazámban? szeptemberhez képest átlagban: a válaszadók 58%-a (+14) szerint rossz irányban haladnak a dolgok ; 27% (-1) szerint jó irányban haladnak; 9% szerint (-14) sem egyik, sem másik irányban nem haladnak. 2. Milyen irányban haladnak a dolgok az EU-ban? Ezen a szinten szeptemberhez képest átlagban: 54% (+13) véli úgy, hogy rossz irányban haladnak; 25% (+3) véli úgy, hogy jó irányban haladnak; 11% (-14) pedig úgy véli, hogy sem egyik, sem másik irányban. 9

10 Annak alapján, hogy a megítélésük szerint milyen irányban haladnak a dolgok, a tagállamok két csoportba sorolhatók: Vannak azok a tagállamok, amelyek úgy vélik, hogy a dolgok inkább a hazájukban, mint az EU-ban fordultak rossz irányba. Ez a helyzet 13 tagállamban, amelyekben vagy parlamenti választások vagy népszavazás (Litvánia, Bulgária, Románia, Spanyolország, Horvátország és Olaszország), vagy bonyolult politikai helyzet határozta meg a hátteret (Görögország, Franciaország, Lengyelország, Belgium, Lettország, Szlovénia és Szlovákia). És vannak azok a tagállamok, amelyek szerint a dolgok inkább európai szinten haladnak rossz irányban, mint a hazájukban. Ez a megállapítás 15 tagállamra érvényes: Luxemburg, Cseh Köztársaság, Hollandia, Svédország, Írország, Finnország, Egyesült Királyság, Ausztria, Magyarország, Németország, Málta, Észtország, Portugália, Ciprus és Dánia. Táblázat megtekintése(kattintson az oldalszámra): 24 oldal Az európai polgárok úgy érzik, hogy a véleményük/szavazatuk nemzeti és európai szinten is egyre kevésbé számít 1. Számít-e a véleményem/szavazatom a hazámban? Bár továbbra is többségben vannak, de szeptemberhez képest számottevően, 53%- ra (-10) csökkent azoknak az európai polgároknak a száma, akik úgy vélik, hogy a véleményük/szavazatuk számít a hazájukban. Ezzel szemben egyre több válaszadó gondolja, hogy nem számít (44%, +9). 2. Számít-e a véleményem/szavazatom az EU-ban? A válaszadók 37%-a (2015-höz képest -2 százalékpont) gondolja, hogy a véleménye/szavazata számít az EU-ban. Ezzel ellentétben az európai polgárok többsége (59%, +3) úgy véli, hogy a véleménye/szavazata nem számít az EU-ban, és arányuk egy év óta nőtt. Nemzeti szinten egyre nagyobb különbségek tapasztalhatók a tagállamok között, amelyek 57 százalékpontot is elérnek Dánia, ahol a válaszadók 70%-a (egy év alatt +8 százalékpont) véli úgy, hogy a véleménye/szavazata számít az EU-ban, és Görögország között, ahol a polgárok csupán 13%-a (-10) vélekedik így. 10

11 A 28-ból 26 tagállamban vélik úgy, hogy a véleményük/szavazatuk jobban számít a hazájukban, mint az EU-ban. Két tagállam képez kivételt e megállapítás alól: Litvánia és Románia. Táblázat megtekintése(kattintson az oldalszámra): 27 oldal Fontosabbak az európaiakat összekötő dolgok, mint amik elválasztják őket Európai szinten a válaszadók 71%-a egyetért ezzel a kijelentéssel (-3 százalékpont áprilishoz képest). Bár ez az átlag egyre nagyobb különbségeket rejt a tagállamok között, a 28 tagállamban a válaszadók abszolút többsége osztja azt a véleményt, hogy fontosabbak az európaiakat összekötő dolgok, mint amik elválasztják őket. Táblázat megtekintése(kattintson az oldalszámra): 33 oldal Az egységes fizetőeszköz visszaesése az európai azonosság elemeként Európai szinten az európai azonosság alkotóelemeinek sorrendje ugyanaz maradt, élen a demokrácia és a szabadság értékeivel, amelyek továbbra is az európai azonosság azon elemei, amelyeket a válaszadók a legtöbbször említettek meg (50%, 2015-höz képest +1 százalékpont). Azonban 2015 óta az egységes fizetőeszköz jelentős visszaesése állapítható meg az európai azonosság elemeként (33%, -6). A visszaesés erőteljesebb az euróövezetben, a csökkenés mértéke a -12 százalékpontot is eléri Észtországban (43%), Hollandiában (43%) és Portugáliában (33%). Az erre a kérdésre adott válaszok aránya az euróövezethez utolsóként csatlakozó Litvániában (28%) is -11 ponttal csökkent, és tíz ponttal Cipruson (37%). A kultúra került a harmadik helyre (32%, +2), majd ezt követte a történelem (28%, +1), az európai gazdaság sikerei (22%, +3) és a földrajz (20%, +1), melyek mindegyike növekedést mutat. Táblázat megtekintése(kattintson az oldalszámra): 36 oldal Az európai polgári tudat legfontosabb alkotóeleme: a harmonizált szociális védelmi rendszer Európai szinten a tagállamok között összehangolt társadalmi jóléti rendszer (egészségügyi ellátás, oktatás, nyugdíj stb.) továbbra is messze az európai polgárok legelső válasza (46%, +1). 11

12 A második és harmadik leggyakrabban említett elem az Európai katasztrófaelhárítás a nemzetközi természeti csapások elleni küzdelemhez (27%, -1) és az, hogy az EU-ban bárhol lehessen élni a nyugdíjba vonulás után és ott megkapni a nyugdíjat (27%, +1). Továbbra is nő az EU elnökét a tagállamok állampolgárai közvetlenül válasszák meg kérdésre adott válaszok aránya és 2016-ban 22%-ot ért el, ami szeptemberhez képest 2, 2014-hez képest pedig 6 százalékpontos emelkedést jelent. Táblázat megtekintése(kattintson az oldalszámra): 39 oldal Az uniós polgárok által az Európai Parlamentről alkotott kép nem változott Európai szinten a semleges kép az uralkodó 44%-kal (2015-höz képest -2 százalékpont). A megkérdezettek 25%-ában él pozitív kép az Európai Parlamentről. Ezzel szemben 28%- ukban (+1) negatív kép él róla. Nemzeti szinten a pozitív kép aránya 14 tagállamban nőtt, a legnagyobb növekedés a 2016 szeptemberében az EU Tanács elnökségét betöltő Szlovákiában volt tapasztalható (28%, +9), illetve Svédországban (31%, +6). Táblázat megtekintése(kattintson az oldalszámra): 49 oldal Az európai polgárok többsége továbbra is azt szeretné, hogy az Európai Parlament a jövőben fontosabb szerepet játsszon Arra a kérdésre, hogy mekkora súllyal essen latba az Európai Parlament szerepe a jövőben, az európai polgárok többsége (46%, +2 százalékpont 2015-höz képest) továbbra is úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha az EP szerepe fontosabb lenne. Ezzel kapcsolatban jelentős változások figyelhetők meg a fontosabb szerep irányában, +17 ponttal Szlovákiában (47%), +12-vel Litvániában (62%), +11-gyel Szlovéniában (54%) és Svédországban (42%). Ugyanakkor számottevően, 28%-ra (+7) nőtt azok aránya, akik azt szeretnék, hogy az EP kevésbé fontos szerepet játsszon. Nemzeti szinten a változás +16 százalékpontot ér el a Cseh Köztársaságban (53%), +15 pontot Lengyelországban (31%), +13-at Hollandiában (42%) és Írországban (30%). Jelentős mértékben, 13%-ra (-12) csökkent azon válaszadók aránya, akik spontán módon azt válaszolták, hogy ugyanolyan szerepet kellene játszania. Táblázat megtekintése(kattintson az oldalszámra): 52 oldal 12

13 Miután 2015-ben jelentősen nőtt, 2016-ban csökkent az Európai Parlament médiaszereplésének felidézése Európai szinten a válaszadók 60%-a állítja, hogy a közelmúltban hallott beszélni az Európai Parlamentről (-6 százalékpont 2015 óta). 39% (+6) azon európai polgárok aránya, akik bevallásuk szerint nem emlékeznek arra, hogy mostanában hallottak volna az Európai Parlamentről. Erre a csökkenésre többek között az ad magyarázatot, hogy a 2015-ös felmérés idején az Európai Parlament éppen Jean-Claude Juncker-nek az azzal kapcsolatos javaslatait vitatta meg, hogy az EU hogyan feleljen meg a migrációs válság kihívásaira. Táblázat megtekintése(kattintson az oldalszámra): 42 oldal Információhiány az Európai Parlament tevékenységeiről Kismértékben, 32%-ra csökkent (-3 százalékpont 2015-höz képest) azon európaiak részaránya, akik saját megítélésük szerint jól tájékozottak az Európai Parlament tevékenységeiről. Ezzel szemben az európaiak 66%-a (+3) állítja, hogy nem jól tájékozott az EP tevékenységeiről. Táblázat megtekintése(kattintson az oldalszámra): 45 oldal Az európaiak Európai Parlamentre vonatkozó ismeretei továbbra is jók A válaszadók 47%-a (egy év alatt -1) tisztában van azzal, hogy az európai képviselők a politikai hovatartozásuk alapján foglalnak helyet az ülésteremben. A válaszadók 35%-a (-3) vélekedett úgy, hogy ez a képviselők állampolgársága alapján történik. 18%-ra (+4) nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik bevallásuk szerint nem tudják, mi alapján foglalnak helyet a képviselők. Másrészt az európaiak 43%-a (+5) gondolja úgy, hogy az Európai Parlament döntéseit a tagjai politikai hovatartozása alapján hozzák meg. E válasz aránya 23 tagállamban nőtt. Szintén növekvő arányt mutatva 35% (+3) gondolja, hogy a határozatokat azon tagállamok érdekeinek függvényében hozzák meg, amelyekből a képviselők származnak. A megkérdezettek 9%-a (-11) válaszolta azt spontán módon, hogy mind az európai képviselők politikai hovatartozása, mind a nemzeti érdekektől függően; e válasz aránya 26 tagállamban csökkent, Észtországban pedig egészen 27 százalékponttal esett vissza. Táblázat megtekintése(kattintson az oldalszámra): 55 oldal 13

14 A terrorizmus elleni küzdelem erős növekedést mutat az Európai Parlament által kiemelten folytatandó politikák között A terrorizmus elleni küzdelem az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartásával aránya valójában már több éve folyamatosan nő, 2016-ban 42% volt (+8 százalékpont 2015 óta), és közvetlenül a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem után következik (50%, -1). A terrorizmus elleni küzdelem válasz arányának növekedése 25 tagállamot érint, és a legnagyobb mértékben Magyarországon (50%, +14) és Spanyolországban (38%, +14), valamint Ausztriában (42%, +13), Portugáliában (45%, +12), Bulgáriában (43%, +12) és Svédországban (42%, +12) nőtt. A bevándorlási politika, amelyet a származási országokkal konzultálva valósítottak meg válasz, amelynek aránya 21 tagállamban csökkent, áll a harmadik helyen 33%-kal (egy év alatt -5 pont). Az ezzel a témával kapcsolatos válaszok aránya csak Bulgáriában mutat erőteljes növekedést (42%, +10), míg a legnagyobb mértékben Luxemburgban (18%, -12), az Egyesült Királyságban (30%, -11) és Szlovákiában (25%, -11) csökkent. Táblázat megtekintése(kattintson az oldalszámra): 61 oldal Továbbra is az emberi jogok jelentik a legfontosabb értéket, amelyet az Európai Parlamentnek kiemelten kell védelmeznie Az emberi jogok védelme (57%, 2015 óta -2 százalékpont) áll az első helyen az uniós szintű értékek közül. A második helyen a véleménynyilvánítás szabadsága áll, továbbra is 34%-kal. 33%-ot (+1) képvisel a nők és a férfiak közötti egyenlőség (-4%), és 30%-ot (-2) az EU tagállamai közötti szolidaritás. Ezek után következik az Európai Unió és a világ szegény országai közötti szolidaritás (23%, nem változott), a kultúrák és a vallások közötti párbeszéd (23%, +2), és a kisebbségek védelme (18%, nem változott), valamint a halálbüntetés eltörlése a világon mindenhol (12%, +1). Táblázat megtekintése(kattintson az oldalszámra): 66 oldal 14

15 I. AZ EURÓPAIAK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ A. TAGSÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS TAGSÁG ELŐNYEI 1. Európai Uniós tagság 1) EU átlag Q12 Általában véve, Ön szerint (ORSZÁG) EU tagsága egy? (%) Jó dolog Rossz dolog Se nem jó, se nem rossz dolog Nem tudja 70% 60% 50% % 30% % % % okt.-nov. EB június EB okt.-nov. EB máj. EB máj. EB június EB június EB nov.-dec. EB szept. EB szept.-okt. 15

16 2) Országos eredmények Q12 Általában véve, Ön szerint (ORSZÁG) EU tagsága egy? Jó dolog (%) (Változás 2015 szept szept.-okt.) 16

17 3) Országos változások Q12 Általában véve, Ön szerint (ORSZÁG) EU tagsága egy? (%) Jó dolog Rossz dolog Se nem jó, se nem rossz dolog Nem tudja EU = EURÓ ZÓNA = = NEM EURÓ = 2-1 SK = SE FI IE = NL = 0-1 BG = 4 = SI EE = 28 = 2-1 HU = AT = DE 71 = 9 = LT 67 = = LV 48 = = UK 47 = LU PL PT HR = 36 = 2 +2 CY CZ = BE = DK = = ES = FR = MT = IT RO EL (Változás 2015 szept szept.-okt.) 17

18 2. A tagság előnyei 1) EU átlag Q13 Mindent figyelembe véve, Ön szerint (ORSZÁGNAK) előnyére vált EU-s tagsága? (%) 80% Előnyére vált Nem vált előnyére Nem tudja 70% 60% % 40% 30% % 10% % okt.-nov. EB június EB okt.-nov. EB máj. EB máj. EB június EB szept. EB szept.-okt. 18

19 2) Országos eredmények Q13 Mindent figyelembe véve, Ön szerint (ORSZÁGNAK) előnyére vált EU-s tagsága? (%) Előnyére vált (%) (Változás 2015 szept szept.-okt.) 19

20 3) Országos változások Q13 Mindent figyelembe véve, Ön szerint (ORSZÁGNAK) előnyére vált EU-s tagsága? (%) Előnyére vált Nem vált előnyére Nem tudja EU28 60 = 31 = 9 = EURÓ ZÓNA NEM EURÓ = CY = NL SK FI SI UK BE = 2-4 DE = SE = IE DK BG LT = EE = 7-1 HU CZ AT = LU 85 = MT 84 = 8 = 8 = PL LV PT FR HR IT RO = ES EL (Változás 2015 szept szept.-okt.) 20

21 3. Az ország előnyeinek okai 1) EU átlag Q14 Az alábbiak közül melyek a fő okai annak, hogy úgy gondolja, hogy (ORSZÁG) előnyére vált EU-s tagsága? (MAX. 3 VÁLASZ) (%) Alap: azok a válaszadók, akik azt mondanák, hogy országuknak előnyére vált az EU tagság 21

22 2) Országos eredmények Q14 Az alábbiak közül melyek a fő okai annak, hogy úgy gondolja, hogy (ORSZÁG) előnyére vált EU-s tagsága? (MAX. 3 VÁLASZ) Az EU hozzájárul a gazdasági növekedéshez (ORSZÁGBAN) (%) Alap: azok a válaszadók, akik azt mondanák, hogy országuknak előnyére vált az EU tagság (Változás 2015 szept szept.-okt.) 22

23 2016. Szept.- Okt Szept.- Okt Szept.- Okt Szept.- Okt Szept.- Okt Szept.- Okt. 3) Országos változások Q14 Az alábbiak közül melyek a fő okai annak, hogy úgy gondolja, hogy (ORSZÁG) előnyére vált EU-s tagsága? (MAX. 3 VÁLASZ) Az EU hozzájárul a gazdasági növekedéshez (ORSZÁGBAN) Az EU új munkalehetőségeket nyújt a (NEMZETI) embereknek Az EU hozzájárul a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez Az EU tagság javítja az együttműködést (ORSZÁG) és az EU többi országa között Az EU nagyobb beleszólást biztosít a (NEMZETI) embereknek a világban Az EU javítja a (NEMZETI) emberek életszínvonalát EU28 35 = EURÓ ZÓNA = NEM EURÓ = 25 = = LU = = 19 = NL = SI = SE = 2-1 EE AT = HR FI = DE PT HU = IT FR LT 46 = = LV 36 = SK 31 = 47 = RO 27 = BG 23 = 53 = DK = PL = IE = ES CY = CZ BE = UK = 21 = EL MT Alap: azok a válaszadók, akik azt mondanák, hogy országuknak előnyére vált az EU tagság (Változás 2015 szept szept.-okt.) 23

24 4. Milyen irányba mennek a dolgok az EU-ban? 1) EU átlag D73.2 Jelen pillanatban, általában véve, Ön hogyan gondolja, hogy a dolgok jó irányba vagy rossz irányba mennek? Az Európai Unióban (%) 24

25 2) Országos eredmények D73.2 Jelen pillanatban, általában véve, Ön hogyan gondolja, hogy a dolgok jó irányba vagy rossz irányba mennek? Az Európai Unióban (%) A dolgok jó irányba mennek (%) (Változás 2015 szept szept.-okt.) 25

26 3) Országos változások D73.2 Jelen pillanatban, általában véve, Ön hogyan gondolja, hogy a dolgok jó irányba vagy rossz irányba mennek? Az Európai Unióban (%) A dolgok jó irányba mennek A dolgok rossz irányba mennek Se nem jó, se nem rossz irányba (SPONTÁN) Nem tudja EU EURÓ ZÓNA NEM EURÓ SK FI MT HR = CY IE = LU BG DE SI HU LV = CZ AT EE PL BE IT PT = LT NL EL SE 30 = UK 16 = FR ES RO DK (Változás 2015 szept szept.-okt.) 26

27 B. AZ EURÓPAI ÁLLAMPOLGÁROK VÉLEMÉNYE 1. A véleményem számít 1.1. A véleményem számít a hazánkban 1) EU átlag D72.2 Kérem, mondja meg, milyen mértékben ért egyet vagy nem ért egyet az alábbi kijelentésekkel. Az én szavam számít (ORSZÁGBAN) (%) 80% Összes 'Egyetért' Összes 'Nem ért egyet' Nem tudja 70% 63 60% 50% % 30% % 10% 0% június EB máj. EB június EB nov.-dec. EB június EB nov.-dec. EB szept. EB szept.-okt. 27

28 2) Országos eredmények D72.2 Kérem, mondja meg, milyen mértékben ért egyet vagy nem ért egyet az alábbi kijelentésekkel. Az én szavam számít (ORSZÁGBAN) Összes Egyetért (%) (Változás 2015 szept szept.-okt.) 28

29 3) Országos változások D72.2 Kérem, mondja meg, milyen mértékben ért egyet vagy nem ért egyet az alábbi kijelentésekkel. Az én szavam számít (ORSZÁGBAN) (%) Összes 'Egyetért' Összes 'Nem ért egyet' Nem tudja EU EURÓ ZÓNA NEM EURÓ BE NL = FI AT = 2 +1 DK = LU DE SE = CZ IE = SK SI UK HU HR = EE LV = BG CY FR MT IT PT ES = LT PL RO = EL (Változás 2015 szept szept.-okt.) 29

30 1.2. A véleményem számít az Európai Unióban 1) EU átlag D72.1 Kérem, mondja meg, milyen mértékben ért egyet vagy nem ért egyet az alábbi kijelentésekkel. A véleményem számít az EU-ban (%) Összes 'Egyetért' Összes 'Nem ért egyet' Nem tudja 70% 60% % 40% % 20% 10% % június EB máj. EB június EB nov.-dec. EB június EB nov.-dec. EB szept. EB szept.-okt. 30

31 2) Országos eredmények D72.1 Kérem, mondja meg, milyen mértékben ért egyet vagy nem ért egyet az alábbi kijelentésekkel. A véleményem számít az EU-ban Összes Egyetért (%) (Változás 2015 szept szept.-okt.) 31

32 3) Országos változások D72.2 Kérem, mondja meg, milyen mértékben ért egyet vagy nem ért egyet az alábbi kijelentésekkel. A véleményem számít az EU-ban (%) Összes 'Egyetért' Összes 'Nem ért egyet' Nem tudja EU EURÓ ZÓNA = NEM EURÓ DK NL FI BE AT = SK SE IE = CZ DE = SI = FR 35 = 61 = 4 = UK = CY = 4 +1 LU BG HR PL EE LV = RO PT = IT HU ES = MT = EL LT = (Változás 2015 szept szept.-okt.) 32

33 C. EURÓPAI IDENTITÁS ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁG 1. Identitás 1.1. Ami összeköti az európai állampolgárokat/ami elválasztja őket 1) EU átlag Q9 Megmondaná kérem, hogy egyetért vagy nem ért egyet a következő kijelentéssel: ami összeköti a különböző EU tagállamok állampolgárait, fontosabb, mint az, ami elválasztja őket. (%) Nem tudja 7 (=) Összes 'Nem ért egyet' 22 (+3) Összes 'Egyetért' 71 (-3) (Változás 2016 április szept.-okt.) 33

34 2) Országos eredmények Q9 Megmondaná kérem, hogy egyetért vagy nem ért egyet a következő kijelentéssel: ami összeköti a különböző EU tagállamok állampolgárait, fontosabb, mint az, ami elválasztja őket. Összes Egyetért (%) (Változás 2016 április szept.-okt.) 34

35 3) Országos változások Q9 Megmondaná kérem, hogy egyetért vagy nem ért egyet a következő kijelentéssel: ami összeköti a különböző EU tagállamok állampolgárait, fontosabb, mint az, ami elválasztja őket. (%) Összes 'Egyetért' Összes 'Nem ért egyet' Nem tudja - Ápr Ápr Ápr EU = EURÓ ZÓNA NEM EURÓ LV FI NL = LU = 3-4 BE = 1-3 UK = 9-3 AT LT EL FR = SI 82 = IE SE = 3 +2 SK = CZ = 6 +2 DE DK PL EE MT CY BG HU RO IT ES PT HR = (Változás 2016 április szept.-okt.) 35

36 1.2. Az európai identitást alkotó tényezők 1) EU átlag Q10 Az európai azonosságot különböző tényezők alkothatják. Az Ön véleménye szerint az alább felsoroltak közül, melyek a legfontosabb elemek, amelyek az európai azonosságot alkotják? (MAX. 3 VÁLASZ) (%) 50% 40% 30% 20% 10% 0% máj. EB június EB június EB nov.-dec. EB szept. EB szept.-okt. A demokrácia és szabadság értékei Egységes fizetőeszköz, az euró Kultúra Történelem Az európai gazdaság sikerei Földrajz Az EU jelmondata "Egység a sokféleségben" Az európai zászló Az európai himnusz 36

37 Q10 2) Országos eredmények Az európai azonosságot különböző tényezők alkothatják. Az Ön véleménye szerint az alább felsoroltak közül, melyek a legfontosabb elemek, amelyek az európai azonosságot alkotják? (MAX. 3 VÁLASZ) Az egységes fizetőeszköz, az euró (%) (Változás 2015 szept szept.-okt.) 37

38 3) Országos változások Q10 Az európai azonosságot különböző tényezők alkothatják. Az Ön véleménye szerint az alább felsoroltak közül, melyek a legfontosabb elemek, amelyek az európai azonosságot alkotják? (MAX. 3 VÁLASZ) (%) A demokrácia és szabadság értékei Egységes fizetőeszköz, az euró Kultúra Történelem EU EURÓ ZÓNA 51 = NEM EURÓ PT = 22-1 LU = 28-3 NL BE BG SE FI = AT IE SI EL RO LV = SK MT CZ LT HU UK PL DE 66 = FR CY DK EE IT = 25 = HR ES Az első négy említett item (Változás 2015 szept szept.-okt.) 38

39 2. Állampolgárság 2.1 Az európai állampolgárság érzését erősítő tényezők 1) EU átlag Q11T A következő elemek közül melyek erősítenék meg leginkább Önben európai állampolgár-tudatát? Elsősorban? És még? (MAX. 4 VÁLASZ) (%) 39

40 2) Országos eredmények Q11T A következő elemek közül melyek erősítenék meg leginkább Önben európai állampolgár-tudatát? Elsősorban? És még? (MAX. 4 VÁLASZ) Európai társadalmi jóléti rendszer összehangolása a tagállamok között (egészségügy, oktatás, nyugdíjak, stb.) (%) (Változás 2015 szept szept.-okt.) 40

41 3) Országos változások Q11T A következő elemek közül melyek erősítenék meg leginkább Önben európai állampolgár-tudatát? Elsősorban? És még? (MAX. 4 VÁLASZ) Európai társadalmi jóléti rendszer összehangolása a tagállamok között (egészségügy, oktatás, nyugdíjak, stb.) Ha bármelyik EU országba költözhetne nyugdíjazás után, és magával vihetné a nyugdíját Európai katasztrófaelhárítás a nemzetközi természeti csapások elleni küzdelemhez Az EU elnökét közvetlenül az összes tagállam állampolgárai választják meg EU EURÓ ZÓNA = NEM EURÓ 41 = FI = PT NL HU IE SE = LT = 8-1 DE = SI FR = BE LU IT CZ UK DK 42 = CY BG SK LV = 18 = 12-2 EL ES RO AT = MT = HR = = PL EE Az első négy említett item (Változás 2015 szept szept.-okt.) 41

42 II. AZ EURÓPAI PARLAMENT A. INFORMÁCIÓK AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL 1. Média emlékek 1) EU átlag Q1 Mostanában olvasott-e a sajtóban, látott-e az interneten vagy a televízióban, vagy hallott-e a rádióban valamit az Európai Parlamentről? (%) Igen Nem Nem tudja 80% 70% 60% 50% % 30% % 10% 0% okt.-nov. EB okt. EB jan.-febr. EB jan.-febr. EB nov.-dec. EB nov. EB nov.-dec. EB június EB nov.-dec. EB szept. EB szept.-okt. 42

43 2) Országos eredmények Q1 Mostanában olvasott-e a sajtóban, látott-e az interneten vagy a televízióban, vagy hallott-e a rádióban valamit az Európai Parlamentről? Igen (%) (Változás 2015 szept szept.-okt.) 43

44 3) Országos változások Q1 Mostanában olvasott-e a sajtóban, látott-e az interneten vagy a televízióban, vagy hallott-e a rádióban valamit az Európai Parlamentről? (%) Igen Nem Nem tudja EU = EURÓ ZÓNA = NEM EURÓ = UK = MT = 0-1 LT = FI = SI = PT = PL = IE = SE DK = EE = LV EL = BG = ES = CZ CY = FR = SK NL = DE BE LU = HR = IT HU AT RO (Változás 2015 szept szept.-okt.) 44

45 2. A tájékozottság érzése az Európai Parlament tevékenységeit illetően 1) EU átlag Q2 Általánosságban véve, Ön úgy gondolja, hogy Ön nagyon jól, eléggé jól, eléggé rosszul, vagy nagyon rosszul tájékozott az Európai Parlament tevékenységével kapcsolatban? (%) Nem tudja 2 (=) Összes 'Tájékozott' 32 (-3) Összes 'Nem tájékozott' 66 (+3) (Változás 2015 szept szept.-okt.) 45

46 2) Országos eredmények Q2 Általánosságban véve, Ön úgy gondolja, hogy Ön nagyon jól, eléggé jól, eléggé rosszul, vagy nagyon rosszul tájékozott az Európai Parlament tevékenységével kapcsolatban? Összes Tájékozott (%) (Változás 2015 szept szept.-okt.) 46

47 Q2 Általánosságban véve, Ön úgy gondolja, hogy Ön nagyon jól, eléggé jól, eléggé rosszul, vagy nagyon rosszul tájékozott az Európai Parlament tevékenységével kapcsolatban? Összes Nem tájékozott (%) (Változás 2015 szept szept.-okt.) 47

48 3) Országos változások Q2 Általánosságban véve, Ön úgy gondolja, hogy Ön nagyon jól, eléggé jól, eléggé rosszul, vagy nagyon rosszul tájékozott az Európai Parlament tevékenységével kapcsolatban? (%) Összes 'Tájékozott' Összes 'Nem tájékozott' Nem tudja EU = EURÓ ZÓNA = NEM EURÓ 38 = UK = MT = IE 41 = AT = SK = RO = CZ = 3 +2 PL SI = BE = LV = NL = ES = FR = DK DE HR = IT FI = BG = EL = PT LT LU CY SE = HU = EE (Változás 2015 szept szept.-okt.) 48

49 B. AZ EURÓPAI PARLAMENT KÉPE, SZEREPE ÉS A BELÉ VETETT BIZALOM 1. Az Európai Parlament általános képe 1) EU átlag Q3 Általánosságban véve, Önnek az Európai Parlament nagyon pozitív, eléggé pozitív, semleges, eléggé negatív, vagy pedig nagyon negatív képet idéz fel? (%) Összes 'Pozitív' Semleges Összes 'Negatív' Nem tudja 60% 50% 40% % 20% % % okt.-nov. EB okt. EB nov. EB nov.-dec. EB június EB nov.-dec. EB szept. EB szept.-okt. 49

50 2) Országos eredmények Q3 Általánosságban véve, Önnek az Európai Parlament nagyon pozitív, eléggé pozitív, semleges, eléggé negatív, vagy pedig nagyon negatív képet idéz fel? Összes Pozitív (%) (Változás 2015 szept szept.-okt.) 50

51 3) Országos változások Q3 Általánosságban véve, Önnek az Európai Parlament nagyon pozitív, eléggé pozitív, semleges, eléggé negatív, vagy pedig nagyon negatív képet idéz fel? (%) Összes 'Pozitív' Semleges Összes 'Negatív' Nem tudja EU = EURÓ ZÓNA 23 = NEM EURÓ = 4 +1 SK SE PT IE CZ DK DE = 3 +1 UK = = RO = NL = BG MT = CY HU = SI 21 = 51 = 26 = 2 = EE 18 = 63 = PL IT BE = AT FI LU ES = FR HR LT EL = LV (Változás 2015 szept szept.-okt.) 51

52 2. Az Európai Parlament szerepe a jövőben 1) EU átlag Q4 Ön személy szerint azt szeretné, hogy az Európai Parlament a jelenleginél fontosabb, vagy kevésbé fontos szerepet játsszon? (%) Fontosabb Kevésbé fontos Ugyanolyan (SPONTÁN) Nem tudja 70% 60% 50% % 30% 20% 10% % okt.-nov. EB okt. EB jan.-febr. EB jan.-febr. EB nov.-dec. EB nov. EB nov.-dec. EB június EB nov.-dec. EB szept. EB szept.-okt. 52

53 2) Országos eredmények Q4 Ön személy szerint azt szeretné, hogy az Európai Parlament a jelenleginél fontosabb, vagy kevésbé fontos szerepet játsszon? Fontosabb (%) (Változás 2015 szept szept.-okt.) 53

54 3) Országos változások Q4 Ön személy szerint azt szeretné, hogy az Európai Parlament a jelenleginél fontosabb, vagy kevésbé fontos szerepet játsszon? Fontosabb Kevésbé fontos Ugyanolyan (SPONTÁN) Nem tudja EU EURÓ ZÓNA NEM EURÓ 39 = SK = LT SI SE = LU FI PT LV MT ES = BE BG IE IT NL = EE CY FR CZ = PL DK HR 45 = RO EL UK AT HU DE (Változás 2015 szept szept.-okt.) 54

55 C. AZ EURÓPAI PARLAMENT ISMERETE 1. Hogyan működik az Európai Parlament 1) EU átlag Q5 És az Ön véleménye szerint, az Európai Parlamenti képviselők mi alapján foglalnak helyet az Európai Parlamentben? A politikai hovatartozásuk alapján Az állampolgárságuk alapján Nem tudja 60% 50% % 30% % 10% % okt.-nov. EB jan.-febr. EB jan.-febr. EB nov.-dec. EB nov. EB nov.-dec. EB június EB nov.-dec. EB szept. EB szept.-okt. 55

56 2) Országos eredmények Q5 És az Ön véleménye szerint, az Európai Parlamenti képviselők mi alapján foglalnak helyet az Európai Parlamentben? A politikai hovatartozásuk alapján (%) (Változás 2015 szept szept.-okt.) 56

57 3) Országos változások Q5 És az Ön véleménye szerint, az Európai Parlamenti képviselők mi alapján foglalnak helyet az Európai Parlamentben? A politikai hovatartozásuk alapján Az állampolgárságuk alapján Nem tudja EU EURÓ ZÓNA NEM EURÓ PL FI CY PT = LV ES FR UK BE 63 = EL 46 = SK SI = RO DE = CZ NL = 5 +3 IT HR LU HU MT AT SE DK IE EE LT BG (Változás 2015 szept szept.-okt.) 57

58 2. Az Európai Parlament döntéshozatali eljárása 1) EU átlag Q6 Ön szerint, az Európai Parlament döntéseit mindenekelőtt mi alapján hozzák meg? 50% 40% 30% % % % okt.-nov. EB okt. EB nov. EB nov.-dec. EB június EB nov.-dec. EB szept. EB szept.-okt. Az Európai Parlament képviselőinek politikai hovatartozása alapján Azoknak a tagállamoknak az érdekei alapján, amelyekből az Európai Parlament képviselői érkeznek Mindkettő alapján (SPONTÁN) Nem tudja 58

59 2) Országos eredmények Q6 Ön szerint, az Európai Parlament döntéseit mindenekelőtt mi alapján hozzák meg? Az Európai Parlament képviselőinek politikai hovatartozása alapján (%) (Változás 2015 szept szept.-okt.) 59

60 3) Országos változások Q6 Ön szerint, az Európai Parlament döntéseit mindenekelőtt mi alapján hozzák meg? Az Európai Parlament képviselőinek politikai hovatartozása alapján Azoknak a tagállamoknak az érdekei alapján, amelyekből az Európai Parlament képviselői érkeznek Mindkettő alapján (SPONTÁN) Nem tudja EU EURÓ ZÓNA NEM EURÓ LV PL CY = MT FI EE FR SI DE ES SE BE RO LU = IE AT CZ = SK NL DK IT EL HR LT 33 = = HU BG PT UK = (Változás 2015 szept szept.-okt.) 60

61 D. POLITIKAI PRIORITÁSOK ÉS ÉRTÉKEK 1. Prioritás politikák 1) EU átlag Q7T Az Európai Parlament támogatja bizonyos politikák kidolgozását az EU szintjén. Az alábbi politikák közül az Ön véleménye szerint melyiknek kellene elsőbbséget adni? Elsősorban? És még? (MAX. 4 VÁLASZ) (%) 61

62 Q7T Az Európai Parlament támogatja bizonyos politikák kidolgozását az EU szintjén. Az alábbi politikák közül az Ön véleménye szerint melyiknek kellene elsőbbséget adni? Elsősorban? És még? (MAX. 4 VÁLASZ) (%) 60% 50% 40% 30% 20% % 0% jan.-febr. EB aug.-szept. EB ápr.-máj. EB nov. EB június EB nov.-dec. EB június EB nov.-dec. EB szept. EB szept.-okt. A szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdése A terrorizmus elleni küzdelem, az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartásával Bevándorlási politika, amelyet a származási országokkal konzultálva valósítottak meg Biztonsági és védelmi politika, amely lehetővé teszi, hogy az EU szembeszálljon nemzetközi válságokkal A fogyasztóvédelem és a közegészség-védelem fejlesztése A gazdasági, költségvetési, és adópolitikák összehangolása Az első hat említett item 62

63 Q7T Az Európai Parlament támogatja bizonyos politikák kidolgozását az EU szintjén. Az alábbi politikák közül az Ön véleménye szerint melyiknek kellene elsőbbséget adni? Elsősorban? És még? (MAX. 4 VÁLASZ) (%) 40% 34 30% 20% 10% % jan.-febr. EB aug.-szept. EB ápr.-máj. EB nov. EB június EB nov.-dec. EB június EB nov.-dec. EB szept. EB szept.-okt. Éghajlatváltozás elleni küzdelem Környezetbarát mezőgazdasági politika, amely hozzájárul a globális élelmiszer egyensúlyhoz Külpolitika, amely lehetővé teszi, hogy az EU egyhangúlag beszéljen a nemzetközi színtéren Közös energiapolitika, melynek célja az EU energiafüggetlenségének biztosítása Az európai szociális modell érvényesítése Kutatási és fejlesztési politika (K&F), amely biztosítja a versenyképességet és az újítást Az utolsó hat említett item 63

64 2) Országos eredmények Q7T Az Európai Parlament támogatja bizonyos politikák kidolgozását az EU szintjén. Az alábbi politikák közül az Ön véleménye szerint melyiknek kellene elsőbbséget adni? Elsősorban? És még? (MAX. 4 VÁLASZ) A szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdése (%) (Változás 2015 szept szept.-okt.) 64

65 3) Országos változások Q7T Az Európai Parlament támogatja bizonyos politikák kidolgozását az EU szintjén. Az alábbi politikák közül az Ön véleménye szerint melyiknek kellene elsőbbséget adni? Elsősorban? És még? (MAX. 4 VÁLASZ) (%) A szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdése A terrorizmus elleni küzdelem, az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartásával Bevándorlási politika, amelyet a származási országokkal konzultálva valósítottak meg Biztonsági és védelmi politika, amely lehetővé teszi, hogy az EU szembeszálljon nemzetközi válságokkal A fogyasztóvédelem és a közegészségvédelem fejlesztése A gazdasági, költségvetési, és adópolitikák összehangolása EU = EURÓ ZÓNA 52 = NEM EURÓ FI PT MT CY = LV LT = 45-3 IT HR SI = SK HU DK = EE = CZ ES 71 = SE 55 = DE 45 = = PL BG IE FR = 24 = 24-5 NL LU AT UK EL = RO BE = Az első hat említett item (Változás 2015 szept szept.-okt.) 65

66 2. Az Európai Parlament értékei 1) EU átlag Q8 Az Ön véleménye szerint a következő értékek közül az Európai Parlamentnek melyeket kellene kiemelt módon védelmeznie? (MAX. 3 VÁLASZ) (%) 66

67 Q8 Az Ön véleménye szerint a következő értékek közül az Európai Parlamentnek melyeket kellene kiemelt módon védelmeznie? (MAX. 3 VÁLASZ) (%) 70% 60% % 40% 30% 20% 10% % okt.-nov. EB okt. EB jan.-febr. EB jan.-febr. EB nov. EB nov.-dec. EB június EB nov.-dec. EB szept. EB szept.-okt. Az emberi jogok védelme A női-férfi egyenjogúság Az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritás A kisebbségek védelme Szólásszabadság Az EU tagállamai közötti szolidaritás A kultúrák és a vallások közötti párbeszéd A halálbüntetés eltörlése az egész világon 67

68 2) Országos eredmények Q8 Az Ön véleménye szerint a következő értékek közül az Európai Parlamentnek melyeket kellene kiemelt módon védelmeznie? (MAX. 3 VÁLASZ) Az emberi jogok védelme (%) (Változás 2015 szept szept.-okt.) 68

69 3) Országos változások Q8 Az Ön véleménye szerint a következő értékek közül az Európai Parlamentnek melyeket kellene kiemelt módon védelmeznie? (MAX. 3 VÁLASZ) Az emberi jogok védelme Szólásszabadság A női-férfi egyenjogúság Az EU tagállamai közötti szolidaritás Az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritás A kultúrák és a vallások közötti párbeszéd EU = = EURÓ ZÓNA = = NEM EURÓ = PT HR CY = = 11-4 SI FI IE = EE 63 = IT 49 = LT LV EL LU BE SE NL = DE DK ES HU = 21 = 19-1 SK = UK = BG = CZ = 13-2 FR RO = AT = PL = MT Az első hat említett item (Változás 2015 szept szept.-okt.) 69

70 Az Európai Parlament jelen, 2016-os Parlaméterét (EP/EB 86.1) az Európai Unió 28 tagállamában a Kantar Public (korábban TNS opinion) végezte el szeptember 24-től október 3-ig. Jelen felmérés az európaiak Európai Parlamentről, annak képéről és szerepéről alkotott nézeteire irányul, valamint arra, hogy mennyire tájékozottak az intézményről. Bemutatja az EU tagság, identitás, állampolgárság, prioritás politikák és értékek kulcsfontosságú kérdéseit is. Ez a dokumentum a Közvélemény-figyelő Osztály kiadványa Kommunikációs Főigazgatóság, Európai Parlament PE ISBN: DOI: /96041 QA EN-N Jelen dokumentum tartalmáért a szerző kizárólagos felelősséggel tartozik, és az abban megfogalmazott vélemény nem feltétlenül tükrözi az Európai Parlament hivatalos álláspontját. A dokumentum a képviselők és az EP személyzetének parlamenti munkájához készült. Európai Unió,