EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Bruttó eredmények: Fókuszban a férfi és női választók megoszlása

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Bruttó eredmények: Fókuszban a férfi és női választók megoszlása"

Átírás

1 Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 27/10/2009 EB ÉVI EURÓPAI PARLAMTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Bruttó eredmények: Fókuszban a férfi és női választók megoszlása Népesség: EU 18+ (Ausztriában 16+) Lefedett terület: EU 27 ( európai polgár) 1 Az adatfelvétel időpontja: június 12. július 6. Férfi: Nő: Az Európai Parlament által végzett választás utáni felmérésről már három feljegyzést tettek közzé az EP honlapján július végén és október végén. E negyedik elemzés a szavazatok férfi és női választók közötti megoszlásáról szól annak jobb ismerete érdekében, hogy mik a nemek szerinti meghatározói a júniusi európai parlamenti választáson való részvételnek március 2-án a nők európai napja alkalmából a Parlament és az Európai Bizottság a nőkről és az európai parlamenti választásokról szóló felmérést 5 tett közzé. E felmérés rávilágított arra, hogy a női választók véleménye szerint az Európai Unió (EU) nem kellően veszi figyelembe az érdekeiket, és még mindig túl nagy a megkülönböztetés a bérek terén, a munkahelyen és általában a társadalomban. Ez megmagyarázza a tavaly márciusban e felmérésben kifejezett érzést, amely szerint eltávolodtak az EU-tól. 1 E választás utáni tanulmány eredményeit szociodemográfiailag és politikailag súlyozták a reprezentativitásuk biztosítása érdekében. 2 Választójoggal rendelkező férfiak. 3 Választójoggal rendelkező nők

2 Ugyanez a felmérés felfedte a nők azon véleményét, hogy a politikai életet a férfiak uralják, és hogy a nők másképp politizálnak. Napjainkban mi a helyzet a női választók európai parlamenti választásokon való részvételével? Megállapíthatjuk, hogy a nők azon érzése, hogy eltávolodtak az EUtól, nem nyilvánul meg kisebb részvételben: 43% az EU egészére vonatkozóan, amelyből 42% a nők és 44% a férfiak aránya. Nyolc országban több nő szavazott, mint férfi, az eltérések plusz 1 százalékponttól 9 százalékpontig terjednek. Három országban hasonló a részvétel, míg tizenhat országban a női szavazók aránya alacsonyabb a férfi szavazókénál, az eltérések mínusz 1 százalékponttól mínusz 10 százalékpontig terjednek. Milyen fokú a politikai közelség? Átlagban a nők úgy nyilatkoznak, hogy kevésbé állnak közel egy politikai párthoz, mint a férfiak: 41% a 45%-kal szemben (-4). A tagállamok közötti eltérések itt is nagyon erőteljesek: plusz 7 százalékponttól mínusz 9 százalékpontig terjednek. Mikor döntünk úgy, hogy elmegyünk szavazni? Jóllehet az időpont, amikor eldöntjük, hogy elmegyünk-e szavazni vagy sem, gyakorlatilag azonos a férfiaknál és a nőknél, a nők átlagosan 50%-a nyilatkozta azt, hogy minden szükséges információval rendelkezett a jelöltje kiválasztásához, míg a férfiak 57%-a nyilatkozott így. A nők azt is kijelentették, hogy kevésbé voltak kitéve a polgárokat szavazásra buzdító tájékoztatási kampánynak: az EU átlagában a válaszadók 67%-a mondta, hogy ki volt téve ilyen kampánynak, a nők 64%-a válaszolt igennel a férfiak 69%-ához képest. A választáson való részvétel okai A szavazó férfiak és nők hasonló arányban helyezték előtérbe méghozzá kimagaslóan az állampolgári okokat: állampolgári kötelességük teljesítése érdekében: 47% az EU szintjén, 47% a férfiaknál; 48% a nőknél; azért, mert mindig is szavazott: 40% (=). Ezzel szemben eltérés figyelhető meg a férfiak és a nők között az Európai Unióval való kapcsolatuk tekintetében. Az európaiak 16%- a szavazott azért, mert támogatja az EU-t: a férfiak 19%-a szemben a nők 14%-ával (-5). Ez az eltérés megmutatkozik az európai polgár érzését illetően is: az EU szintjén 13% érzi magát európai polgárnak, a férfiak 15%-a és a nők 12%-a (-3). Mik indokolták a szavazást? 2/29

3 A 15 indok közül, amelyek motiválhatták a választót, és amelyeket megmutattak a megkérdezetteknek, csak kettőnél mutatkozik tényleges eltérés a férfi és a női szavazók között. Mindenekelőtt a gazdasági növekedés tekintetében: ezt az EU-ban a megkérdezett személyek 41%-a említette, ez az indok szerepel a férfiak 44%-ánál és a nők 38%-ánál (-6). Ugyanakkor az élelmiszerbiztonságot a megkérdezettek átlagban 9%- a említette, a férfiak 7%-a és a nők 10%-a (+3). A választástól való távol maradás okai A távolmaradó férfiak és nők mindenekelőtt azt említik, hogy általában nincs bizalmuk a politika iránt. Második helyen áll a politikával szembeni érdektelenség, majd harmadik helyen az az érzés, hogy a szavazatuknak nem lesz semmilyen következménye. Ezzel szemben egy másik területen újból különbséget találunk a férfiak és a nők között: míg a távolmaradók átlagban 10%-a mondja, hogy azért nem szavazott, mert nem tud eleget az EU-ról vagy az Európai Parlamentről, ez az arány a férfiaknál 8%, a nőknél pedig 13% (+5). 3/29

4 I. RÉSZVÉTEL ÉS POLITIKAI KÖZELSÉG A. Részvétel a évi európai parlamenti választásokon Q1. Részvétel a évi európai parlamenti választásokon Uniós és nemenkénti átlagok EU27 Férfi Nő RÉSZVÉTEL 43% 44% 42% TARTÓZKODÁS 57% 56% 58% Q1. Részvétel a évi európai parlamenti választásokon Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. LT 21% 16% 25% +9 LV 54% 49% 58% +9 FI 40% 38% 42% +4 MT 79% 77% 81% +4 BG 39% 37% 41% +3 SE 46% 44% 47% +3 DE 43% 42% 44% +2 HU 36% 36% 37% +1 EE 44% 44% 44% = IT 65% 65% 65% = NL 37% 37% 37% = CZ 28% 29% 28% -1 BE 90% 91% 90% -2 UK 35% 36% 34% -2 EU27 43% 44% 42% -2 SK 20% 21% 19% -2 IE 59% 60% 58% -2 FR 41% 42% 39% -3 LU 91% 93% 89% -4 DK 60% 61% 58% -4 PL 25% 27% 22% -5 ES 45% 48% 42% -5 PT 37% 40% 34% -6 SI 28% 32% 25% -6 RO 28% 31% 25% -7 AT 46% 50% 42% -8 CY 59% 64% 55% -9 EL 53% 58% 48% -10 NB. Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a szavazói profil itt látható. Nyolc olyan tagállam volt, ahol a nők nagyobb arányban mentek el szavazni, mint a férfiak (a táblázat tetején). A különbség Litvániában és Lettországban a legnagyobb, ahol a nők 9 százalékponttal nagyobb arányban szavaztak, mint a férfiak. A szavazók nemenkénti aránya három országban megegyezett (Észtország, Olaszország, Hollandia). 4/29

5 A maradék tizenhét országban a évi európai parlamenti választásokon több férfi ment el szavazni, mint nő. A különbség Görögországban volt a legnagyobb, 10 százalékpont. B. Az országgyűlési választásokon való részvétel Q9. A legutóbbi országgyűlési választásokon való részvétel: uniós és nemenkénti átlagok EU27 Férfi Nő RÉSZVÉTEL 72% 72% 72% TARTÓZKODÁS* 25% 28% 28% NB. Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést * Azon válaszadókat is beleértve, akik a Nem tudom választ választották: az EU-ban 3%, a férfiak 2,7%-a és a nők 3%-a. A legutóbbi országgyűlési választásokon való részvétel átlaga a tagállamokban 72% volt, a férfiak és a nők körében egyaránt. Az egyes tagállamokat vizsgálva sok esetben van különbség a két nem között. Q9. A legutóbbi országgyűlési választásokon való részvétel: tagállamonkénti és nemenkénti bontás MT 91% 87% 95% +8 EE 63% 59% 66% +7 LT 68% 64% 71% +7 LV 72% 68% 74% +6 IT 81% 78% 83% +5 LU 81% 78% 83% +5 FI 80% 78% 82% +4 BG 70% 68% 71% +3 UK 61% 59% -{}-62% +3 CY 89% 88% 90% +2 IE 76% 75% 76% +1 SK 68% 68% 69% +1 RO 63% 62% 63% +1 ES 78% 78% 78% = EU27 72% 72% 72% = DE 72% 72% 72% = HU 70% 70% 70% = BE 91% 91% 91% = FR 76% 77% 76% -1 SE 84% 85% 83% -2 SI 70% 71% 69% -2 NL 80% 81% 79% -2 PL 55% 56% 54% -2 CZ 56% 58% 55% -3 DK 89% 91% 87% -4 EL 87% 89% 85% -4 AT 72% 74% 70% -4 PT 71% 75% 67% -8 A nők 13 országban a férfiaknál nagyobb arányban mentek el szavazni. A nők javára Máltán volt legnagyobb a különbség (8 százalékpont), utána következett a három balti állam, Észtország (7), Litvánia és Lettország (6-6). 5/29

6 D. Politikai közelség 10 tagállamban a férfiak nagyobb arányban szavaztak, mint a nők. Portugáliában 8 százalékpont a különbség, utána következik Ausztria, Görögország és Dánia (mindháromban 4 százalékpont). Q10. Közel érzi Ön magát bármely politikai párthoz? Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Igen, nagyon közel érzem magam 13% 14% 12% -2 Igen, valamelyest közel érzem magam 30% 31% 29% -3 Nem, nem igazán érzem közel magam 28% 27% 29% +2 Nem, egyáltalán nem érzem magam közel 26% 25% 28% +3 Nem tudja 3% 3% 2% -1 Igen* 43% 45% 41% -4 Nem** 54% 52% 57% +5 * Az igen, nagyon közel érzem magam és az igen, valamelyest közel érzem magam válaszok összege ** A nem, nem igazán érzem közel magam és a nem, egyáltalán nem érzem magam közel válaszok összege. NB.: Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést Az EU egészének átlagát tekintve több férfi nyilatkozott úgy, hogy magához közelállónak érzi valamelyik politikai pártot. Az igen, nagyon és az igen, valamelyest válaszokat összeadva a férfiak aránya 45%, a nőké 41%. Megvizsgáltuk a tagállamokon belüli különbségeket is, nem az igen válaszok tényleges arányát tekintve az EU átlagához képest, hanem a két nem összehasonlítását, az országok méret szerinti csoportosítását, valamint a különbség irányát (pozitív vagy negatív). 6/29

7 Q10. Közel érzi Ön magát bármely politikai párthoz? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás MT 78% 74% 81% +7 LT 40% 37% 43% +6 EE 47% 46% 48% +2 EL 56% 55% 57% +2 ES 50% 49% 50% +1 FI 46% 47% 47% = SE 59% 59% 59% = LV 35% 36% 34% -2 BE 54% 55% 53% -2 NL 62% 64% 62% -2 BG 40% 42% 39% -3 CY 60% 61% 58% -3 UK 22% 23% 20% -3 CZ 34% 36% 32% -4 IE 34% 36% 32% -4 EU27 43% 45% 41% -4 AT 55% 57% 52% -5 DE 49% 51% 46% -5 SI 35% 37% 32% -5 FR 38% 40% 35% -5 DK 37% 40% 34% -6 HU 42% 45% 39% -6 SK 47% 50% 44% -6 RO 26% 30% 23% -7 IT 59% 63% 55% -8 LU 57% 61% 52% -9 PL 31% 36% 27% -9 PT 45% 50% 41% -9 NB.: A táblázat az igen, nagyon közel érzem magam és az igen, valamelyest közel érzem magam válaszok összegét mutatja. Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést. Csak öt olyan ország volt, ahol a férfiaknál több nő nyilatkozott úgy, hogy magához közelállónak érzi valamelyik politikai pártot (Málta, Litvánia, Észtország, Görögország és Spanyolország), de a különbség csak az első kettőben volt ténylegesen fontos (Máltán 7 százalékpont, Litvániában 6). 2 országban nem volt különbség a nők és a férfiak között: Finnországban és Svédországban. 21 országban viszont az ellenkező tendencia figyelhető meg, azaz több férfi nyilatkozott arról, hogy valamelyik politikai párttal közelséget érez. A nemek közötti különbség a tagállamok közül Portugáliában, Lengyelországban és Luxemburgban volt a legnagyobb (9 százalékpont). 7/29

8 II. AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYNAK VALÓ KITETTSÉG Q8. Ön személy szerint emlékszik arra, hogy látta a TV-ben, az Interneten vagy plakátokon, vagy olvasta újságban, hallotta a rádióban a kampányt, amely arra buzdította az embereket, hogy menjenek el szavazni az európai parlamenti választásokon? Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Igen 67% 69% 64% -5 Nem 30% 28% 33% +5 Nem tudja 3% 3% 3% = Amikor a válaszadókat arról kérdezték, hogy emlékeznek-e bármire abból a kampányból, amely az embereket az európai parlamenti választásokon való szavazásra ösztönözte, több férfi válaszolt igennel, mint ahány nő (a különbség 5 százalékpont). Q8. Ön személy szerint emlékszik arra, hogy látta a TV-ben, az Interneten vagy plakátokon, vagy olvasta újságban, hallotta a rádióban a kampányt, amely arra buzdította az embereket, hogy menjenek el szavazni az európai parlamenti választásokon? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. LT 72% 69% 74% +5 FI 71% 69% 73% +4 EL 66% 65% 68% +3 EE 80% 79% 81% +2 LU 74% 73% 75% +2 CZ 75% 75% 76% +1 LV 66% 66% 67% +1 SE 86% 87% 86% -1 DK 79% 80% 78% -2 IE 72% 73% 71% -2 IT 60% 61% 59% -2 HU 79% 81% 79% -2 SK 82% 84% 80% -4 NL 78% 80% 76% -4 RO 62% 64% 60% -4 EU 67% 69% 64% -5 DE 69% 72% 67% -5 AT 72% 74% 69% -5 SI 75% 78% 73% -5 FR 66% 69% 63% -6 BG 45% 48% 42% -6 ES 76% 79% 73% -6 MT 89% 92% 86% -6 CY 78% 82% 74% -8 UK 54% 58% 50% -8 BE 53% 58% 48% -10 PL 66% 72% 62% -10 PT 67% 73% 62% -11 NB.: A táblázat az igen válaszok összegét mutatja. Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést. 8/29

9 Bár a különbség átlagban a férfiak javára szól, hét tagállamban a nők aránya volt magasabb. A kampányra való emlékezés szempontjából a nők aránya Litvániában, Finnországban, Görögországban, Észtországban, Luxemburgban, a Cseh Köztársaságban és Lettországban volt magasabb a férfiakénál; a különbség 5 1 százalékpont volt. A többi tagállamban a kampányra a férfiak emlékeztek jobban. A különbség Portugáliában (11 százalékpont), Lengyelországban (10) és Belgiumban (szintén 10) volt a legnagyobb. III. A SZAVAZÓK PROFIL ÉS ÉRVELÉS NB.: Az alábbi Q3a., Q4d. és Q5. kérdéseket csak azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy a 2009-es európai parlamenti választások során elmentek szavazni (az EU egészét tekintve 43%). A. Az arra vonatkozó döntés időpontja, hogy kire szavazzanak Q3a. Mikor döntötte Ön el, hogy mely politikai pártra, vagy jelöltre fog szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Mindig erre szavazott 50% 50% 50% = Néhány hónappal ezelőtt döntötte el 21% 21% 20% -1 Néhány héttel ezelőtt döntötte el 13% 13% 13% = Néhány nappal a választások előtt döntötte el 9% 9% 10% +1 A választás napján döntötte el 6% 6% 6% = Nem tudja 1% 1% 1% = NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Az EU egészének szintjén nem volt különbség a férfiak és nők között a tekintetben, hogy mikor döntötték el, kire szavazzanak az európai parlamenti választásokon. Az egyes tagállamokat külön vizsgálva azonban egyáltalán nem beszélhetünk egységes tendenciákról. Különösen azt a válaszadói csoportot elemeztük, amelynek tagjai azt nyilatkozták, hogy mindig így szoktak szavazni. 9/29

10 Q3a. Mikor döntötte Ön el, hogy mely politikai pártra, vagy jelöltre fog szavazni a mostani európai parlamenti választásokon: tagállamonkénti és nemenkénti bontás. MINDIG ÍGY SZAVAZ LT 50% 43% 54% +11 ES 60% 55% 66% +11 BE 53% 49% 56% +7 MT 66% 63% 69% +6 SI 54% 51% 57% +6 DE 51% 49% 53% +4 PL 49% 48% 50% +2 LV 17% 16% 18% +2 EE 40% 39% 40% +1 FR 41% 41% 42% +1 HU 54% 53% 54% +1 AT 49% 49% 50% +1 IE 41% 40% 41% +1 EU27 50% 50% 50% = BG 46% 46% 45% -1 CY 76% 77% 76% -1 IT 58% 59% 57% -2 DK 40% 42% 39% -3 EL 63% 64% 61% -3 SE 26% 28% 25% -3 FI 38% 41% 36% -5 RO 48% 51% 45% -6 SK 50% 53% 47% -6 NL 40% 44% 36% -8 CZ 50% 55% 46% -9 PT 58% 63% 52% -11 UK 41% 47% 35% -12 LU 42% 51% 32% -19 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Mint említettük, megvizsgáltuk azoknak a válaszadóknak az arányát, akik elmondásuk szerint ugyanúgy szavaztak a 2009-es európai parlamenti választásokon, ahogy mindig szavazni szoktak. Bár az átlagot tekintve az EU-ban nincs különbség (mindkét nemnél 50%), az egyes tagállamok között sok különbséget lehet megfigyelni. 13 országban a férfiaknál magasabb volt azoknak a nőknek az aránya, akik úgy szavaztak, ahogy mindig. Litvánia és Spanyolország volt az a két ország, ahol a férfiaknál lényegesen több nő szavazott így (11 százalékpontnyi különbség). A skála másik végén 14 tagállamban a férfiak körében volt jellemzőbb, hogy úgy szavaztak, ahogy mindig, leginkább Luxemburgban (19 százalékpont különbség), az Egyesült Királyságban (12) és Portugáliában (11). 10/29

11 B. A választáson való részvétel okai Q4d. Mik voltak a legfőbb okai annak, amiért Ön úgy döntött, hogy elmegy szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Ez az Ön állampolgári kötelessége 47% 47% 48% +1 Ön mindig elmegy szavazni 40% 40% 40% = Támogassa azt a politikai pártot, amelyhez közel érzi magát 24% 25% 23% -2 Megváltoztathatja a dolgokat, ha szavaz az európai parlamenti 19% 20% 18% választásokon -2 Ön támogatja az Európai Uniót 16% 19% 14% -5 Ön európainak / EU-állampolgárnak érzi magát 13% 15% 12% -3 Kifejezze elégedetlenségét 11% 11% 10% -1 Támogassa kormányát 9% 8% 9% +1 Az EU fontos szerepet játszik az Ön mindennapi életében 6% 6% 6% = Szankciókat rójon ki a kormányára 5% 6% 5% -1 Önt nagyon érdeklik az európai ügyek 5% 6% 5% -1 Azok az információk, amelyeket a kampány során kapott, 5% 4% 5% meggyőzték arról, hogy elmenjen szavazni +1 Szankciókat rójon ki az EU-ra 2% 2% 2% = (CSAK AZOKBAN AZ ORSZÁGOKBAN, AHOL A 2% 2% 2% SZAVAZÁS KÖTELEZŐ) Azért, mert a szavazás kötelező = Egyéb (SPONTÁN ÉSPEDIG) 1% 1% 2% +1 Nem tudja 1% 1% 1% = NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Legfeljebb három választ lehetett megjelölni. A táblázat a válaszok összegét mutatja. A legutóbbi európai választásokon való szavazásra ösztönző indítékok hierarchiája a férfiak és a nők körében majdnem egyformán alakult. Az egyes okok között nem voltak lényeges különbségek, egy kivétellel: A férfiak közül sokkal többen állították, hogy azért mennek szavazni, mert támogatják az Európai Uniót (a férfiak 19%-a, a nők 14%-a). 11/29

12 Q4d. Mik voltak a legfőbb okai annak, amiért Ön úgy döntött, hogy elmegy szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. ÁLLAMPOLGÁRI KÖTELESSÉGEM DK 64% 57% 71% +14 PT 43% 37% 49% +12 LV 61% 54% 65% +11 NL 43% 38% 49% +11 FI 54% 49% 58% +9 CZ 29% 25% 33% +8 LT 62% 56% 64% +8 AT 35% 31% 38% +7 UK 41% 38% 44% +6 SE 71% 68% 74% +6 BG 63% 60% 65% +5 EL 60% 58% 62% +4 SK 63% 61% 65% +4 IT 35% 33% 37% +4 ES 57% 55% 59% +4 BE 37% 35% 38% +3 MT 74% 73% 75% +2 EU27 47% 47% 48% +1 FR 65% 65% 66% +1 CY 78% 79% 78% -1 LU 60% 61% 59% -2 RO 73% 74% 72% -2 SI 63% 64% 62% -2 IE 68% 70% 67% -3 HU 30% 32% 28% -4 DE 40% 43% 38% -5 PL 44% 47% 42% -5 EE 55% 58% 52% -6 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Az EU egészének szintjén a nők 1 százalékponttal nagyobb arányban szavaztak amiatt a 2009-es európai parlamenti választásokon, mert állampolgári kötelességüknek tartják a szavazást. Ez a különbség azonban egyáltalán nem mindegyik tagállamra jellemző. Összesen 18 tagállamban volt a férfiakénál magasabb azoknak a nőknek az aránya, akik azért mentek el szavazni, mert állampolgári kötelességüknek tartják. A kötelességérzet a nők körében sokkal gyakrabban jelent meg szavazásra ösztönző indokként Dániában (14 százalékpont különbség), Portugáliában (12 százalékpont), Lettországban és Hollandiában (11 százalékpont). Ezzel szemben 9 tagállamban a férfiak nevezték meg nagyobb arányban ezt az okot; a legnagyobb különbséget Észtországban (6 százalékpont), Lengyelországban és Németországban (5 százalékpont) lehetett megfigyelni. 12/29

13 Q4d. Mik voltak a legfőbb okai annak, amiért Ön úgy döntött, hogy elmegy szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. MINDIG ELMEGYEK SZAVAZNI. LU 19% 15% 23% +8 CY 53% 49% 57% +8 SK 34% 31% 37% +6 FI 54% 51% 56% +5 IE 47% 45% 50% +5 BG 43% 41% 45% +4 DK 59% 57% 61% +4 SI 47% 46% 50% +4 ES 27% 26% 28% +2 LT 51% 50% 52% +2 PT 43% 42% 44% +2 SE 39% 38% 40% +2 FR 44% 44% 45% +1 UK 51% 51% 52% +1 EU27 40% 40% 40% = LV 34% 34% 34% = AT 30% 30% 29% -1 PL 34% 34% 33% -1 EE 46% 47% 45% -2 CZ 48% 49% 47% -2 DE 42% 43% 41% -2 NL 49% 50% 48% -2 RO 33% 34% 32% -2 MT 34% 35% 32% -3 IT 39% 40% 37% -3 EL 29% 31% 27% -4 BE 31% 34% 28% -6 HU 44% 47% 41% -6 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. A megszokásból való szavazást tekintve (azért mentem el szavazni, mert mindig el szoktam menni) az EU egészének szintjén nem volt különbség a nők és a férfiak között, az egyes tagállamok szintjén viszont léteznek ilyen különbségek. 14 tagállamban a nők körében jellemzőbb a megszokásból eredő szavazás, mint a férfiaknál, Lettországban pedig a két nem aránya megegyezik. Luxemburgban, Cipruson és Szlovákiában volt a legnagyobb különbség a nők és férfiak között a tekintetben, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokon milyen arányban vettek részt amiatt, hogy mindig el szoktak menni szavazni (a felsoroltak közül az első két országban 8 százalékpont, a harmadikban 6). 12 tagállamban viszont a szavazás ezen indokát a férfiak nevezték meg nagyobb arányban, és ezek közül különösen Magyarországon és Belgiumban volt nagy a különbség (6 százalékpont). 13/29

14 Q4d. Mik voltak a legfőbb okai annak, amiért Ön úgy döntött, hogy elmegy szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. HOGY TÁMOGASSAM AZT A POLITIKAI PÁRTOT, AMELYHEZ KÖZEL ÉRZEM MAGAM CY 42% 36% 49% +13 EL 31% 28% 35% +7 MT 36% 35% 38% +3 EE 18% 16% 19% +3 ES 17% 16% 19% +3 IE 19% 18% 20% +2 CZ 23% 22% 24% +2 DE 34% 33% 34% +1 BE 24% 24% 24% = NL 31% 31% 31% = PL 14% 14% 14% = EU27 24% 25% 23% -2 HU 30% 31% 29% -2 FR 18% 20% 17% -3 UK 21% 22% 19% -3 SI 26% 28% 25% -3 BG 45% 47% 43% -4 SE 29% 31% 27% -4 LV 20% 22% 18% -4 FI 20% 22% 18% -4 LU 17% 19% 14% -5 DK 21% 24% 18% -6 IT 22% 25% 19% -6 PT 10% 13% 7% -6 LT 23% 27% 20% -7 AT 31% 34% 27% -7 SK 41% 44% 37% -7 RO 31% 35% 27% -8 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Az EU-ban átlagosan 2 százalékponttal volt alacsonyabb azoknak a nőknek az aránya, akik a 2009-es európai parlamenti választásokon a hozzájuk közelálló politikai párt támogatása miatt járultak az urnákhoz, mint az ugyanebből az okból szavazó férfiaké. Azoknak a nőknek az aránya, akik ezt az okot nevezték meg a szavazás fő indítékaként, 8 tagállamban volt magasabb a férfiakénál. 16 országban viszont a férfiakra volt jellemzőbb ennek az indoknak a megnevezése. A nők és a férfiak aránya 3 országban volt egyenlő: Belgiumban, Hollandiában és Lengyelországban. A legnagyobb különbséget Cipruson tapasztalták, ahol a nők 49%-a nevezte meg ezt az okot a szavazás három fő oka között, szemben a ciprusi férfiak 36%-ával. Görögországban is elég nagy volt a különbség: a nők 35%-a, szemben a férfiak 28%-ával. 14/29

15 Romániában viszont 8 százalékponttal magasabb volt azoknak a férfiaknak az aránya, akik pártjuk támogatása miatt szavaztak, mint az ugyanezen okból szavazó nőké. Ebből a szempontból Szlovákia, Ausztria és Litvánia szerepelt a második helyen (7 százalékpontos különbséggel). C. A választásokon való részvételre ösztönző kérdések Q5. Milyen érdek késztette arra, hogy elmenjen szavazni az európai parlamenti választásokon? Elsősorban? Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Gazdasági növekedés 41% 44% 38% -6 Munkanélküliség 37% 36% 38% 2 A nyugdíjak jövője 22% 21% 23% 2 Az Európai Unió szerepe nemzetközi színtéren 22% 23% 22% -1 Az európai intézmények hatalma és hozzáértése 19% 20% 18% -2 Bűnözés 18% 18% 19% 1 Infláció és vásárlóerő 18% 18% 18% = Bevándorlás 16% 16% 16% = Az éghajlatváltozás elleni küzdelem 16% 16% 17% 1 Az európai értékek és identitások 16% 16% 16% = Energia 13% 14% 13% -1 Egységes fizetőeszköz, az euro 12% 13% 11% -2 Terrorizmus 11% 11% 12% +1 Mezőgazdaság 11% 10% 11% +1 Az élelmiszer biztonsága 9% 7% 10% +3 Egyéb (SPONTÁN ÉSPEDIG) 4% 3% 4% +1 Egyik sem (SPONTÁN) 12% 11% 13% +2 Nem tudja 3% 3% 4% +1 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Legfeljebb három választ lehetett megjelölni. A táblázat a válaszok összegét mutatja. A válaszadókat az európai parlamenti választásokon való szavazásra késztető kérdések fontossági sorrendje a férfiakat és a nőket külön vizsgálva nagyon hasonlóan alakul. Említésre méltó azonban az alábbi két különbség: A gazdasági növekedést a férfiak fontosabb kérdésnek érzik, mint a nők (a férfiaknál a válaszok 44%-a, a nőknél 38%). A nők számára a munkanélküliség ugyanannyira fontos, mint a gazdasági növekedés (mindkettőt 38%-ban említik). A nők a férfiaknál fontosabb kérdésnek érzik az élelmiszerbiztonságot (3 százalékpontnyi különbség). 15/29

16 Q5. Milyen érdek késztette arra, hogy elmenjen szavazni az európai parlamenti választásokon? Elsősorban? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS CZ 43% 36% 49% +13 EE 42% 36% 46% +10 MT 42% 39% 44% +5 SK 56% 54% 58% +4 BG 63% 62% 64% +2 DK 32% 31% 33% +2 LU 37% 36% 38% +2 DE 46% 45% 46% +1 LV 57% 59% 57% -2 HU 59% 60% 57% -3 BE 39% 41% 37% -4 FI 31% 33% 29% -4 EL 56% 58% 53% -5 LT 54% 58% 52% -6 EU27 41% 44% 38% -6 IT 41% 44% 38% -6 SI 38% 41% 35% -6 NL 31% 35% 28% -7 PL 48% 51% 44% -7 CY 51% 54% 47% -7 SE 34% 38% 30% -8 UK 23% 27% 19% -8 PT 43% 47% 38% -9 RO 55% 59% 50% -9 ES 49% 53% 44% -9 IE 62% 66% 57% -9 FR 29% 34% 24% -10 AT 43% 48% 37% -11 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Az EU egészét nézve a gazdasági növekedés a nők körében kevésbé volt fontos kiváltó oka a 2009-es európai parlamenti választáson való szavazásnak, mint a férfiaknál (38%, szemben a 44%-kal). Ennek ellenére 8 tagállamban a nők tartották fontosabbnak ezt a kérdést (Cseh Köztársaság, Észtország, Málta, Szlovákia, Bulgária, Dánia, Luxemburg és Németország). A különbség az elsőként említett két országban a legszembetűnőbb: a Cseh Köztársaságban 13 százalékpont (a nők 49%-a, a férfiak 36%-a), Észtországban 10 százalékpont (a nők 46%-a, a férfiak 36%- a). A többi országban a gazdasági növekedés a férfiak számára fontosabb indítéknak bizonyult; az e téren mért különbség az ausztriai 11 százalékpont és a lettországi 2 százalékpont között mozog. 16/29

17 Q5. Milyen érdek késztette arra, hogy elmenjen szavazni az európai parlamenti választásokon? Elsősorban? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. MUNKANÉLKÜLISÉG MT 37% 31% 43% +12 LU 36% 30% 41% +11 EL 60% 55% 65% +10 BG 46% 41% 50% +9 FR 38% 33% 42% +9 PL 33% 29% 37% +8 EE 32% 27% 35% +8 CZ 29% 25% 32% +7 CY 39% 36% 43% +7 IE 64% 62% 66% +4 DK 25% 23% 27% +4 NL 11% 9% 13% +4 PT 48% 46% 50% +4 ES 65% 63% 66% +3 SE 31% 30% 33% +3 IT 36% 34% 37% +3 EU27 37% 36% 38% +2 BE 33% 32% 34% +2 HU 51% 50% 52% +2 AT 44% 43% 44% +1 FI 22% 21% 22% +1 LT 35% 35% 34% -1 UK 25% 25% 24% -1 SI 35% 37% 34% -3 RO 39% 40% 37% -3 SK 39% 41% 37% -4 LV 42% 45% 41% -4 DE 30% 32% 27% -5 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. A gazdasági növekedéssel mint az európai választásokon való részvételre ösztönző indokkal szemben a munkanélküliség a nőknek fontosabb, mint a férfiaknak (az EU átlagában 2 százalékpontnyi a különbség). A nők 20 tagállamban találták fontosabbnak ezt a szempontot, a legnagyobb különbséget Máltán (12 százalékpontnyi különbség: a nők 43%-a sorolta a választások három legfontosabb kérdése közé, szemben a férfiak 31%-ával), Luxemburgban (11 százalékpontnyi különbség) és Görögországban (10 százalékpont különbség a két nem között) mérték. Hét olyan ország volt, ahol a nők kisebb jelentőséget tulajdonítanak a munkanélküliségnek mint az európai választásokon való részvételre késztető kérdésnek: Németország, Lettország, Szlovákia, Románia, Szlovénia, az Egyesült Királyság és Litvánia. 17/29

18 Q5. Milyen érdek késztette arra, hogy elmenjen szavazni az európai parlamenti választásokon? Elsősorban? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. A NYUGDÍJAK JÖVŐJE BG 43% 36% 49% +13 LV 33% 26% 39% +13 SI 40% 35% 46% +11 CZ 30% 25% 35% +10 DE 19% 14% 24% +10 MT 26% 22% 31% +9 EL 37% 33% 42% +9 LT 38% 32% 41% +9 LU 22% 18% 26% +8 FI 15% 10% 18% +8 FR 19% 15% 22% +7 EE 29% 26% 32% +6 DK 8% 6% 11% +5 RO 48% 46% 51% +5 SK 39% 37% 40% +3 EU27 22% 21% 23% +2 BE 24% 23% 25% +2 SE 8% 7% 9% +2 CY 33% 33% 33% = NL 6% 6% 6% = UK 9% 10% 9% -1 IT 19% 20% 18% -2 HU 49% 50% 48% -2 IE 24% 26% 23% -3 PL 24% 26% 23% -3 PT 24% 26% 22% -4 AT 40% 43% 38% -5 ES 24% 27% 22% -5 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. A nyugdíjak jövője a nőket jobban motiválta a 2009-es európai parlamenti választásokon való szavazásra, mint a férfiakat (az EU szintjén a nők 23%-a sorolta a legfontosabb kérdések közé, szemben a férfiak 21%-ával). Bizonyos tagállamokban valójában nagyon nagy a különbség: A nyugdíjak jövője 17 tagállamban a nőket jobban motiválta a szavazásra, mint a férfiakat. A nők és a férfiak aránya 2 országban volt egyenlő: Cipruson és Hollandiában. Bulgáriában a nők 49%-a említette a nyugdíjak jövőjét az európai választásokon való szavazásra késztető kérdések között, szemben a férfiak 36%-ával. A különbség Lettországban is 13 százalékpontnyi volt (a nők 39%- a, a férfiak 26%-a). A harmadik legnagyobb különbséget Szlovéniában tapasztalták (11 százalékpont). 18/29

19 A skála másik végét nézve, a nyugdíjak jövője a nőket 8 tagállamban kevésbé ösztönözte szavazásra, mint a férfiakat. Ez a kérdés a férfiakkal összehasonlítva a nőket kevésbé motiválta a szavazásra Spanyolországban, Ausztriában (5 százalékpont) és Portugáliában (4). IV. A NEM SZAVAZÓK PROFIL ÉS ÉRVELÉS NB.: Az alábbi Q3b. és Q4b. kérdéseket csak azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy a 2009-es európai parlamenti választások során NEM mentek el szavazni (az EU egészében 57%). A. A távolmaradásról való döntés időpontja Q3b. Mikor döntötte Ön el, hogy NEM fog szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Soha nem szavaz 22% 23% 21% -2 Néhány hónappal ezelőtt döntötte el 18% 19% 17% -2 Néhány héttel ezelőtt döntötte el 15% 14% 15% +1 Néhány nappal a választások előtt döntötte el 16% 16% 17% +1 A választás napján döntötte el 16% 15% 17% +2 Nem tudja 13% 13% 13% = NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni. A 2009-es európai parlamenti választásoktól való távolmaradásról szóló döntés meghozatalának időzítésében nem lehet számottevő különbséget felfedezni a két nem között. Azoknak a nőknek az aránya, akik azért nem szavaztak az európai parlamenti választásokon, mert soha nem mennek el szavazni, 2 százalékponttal alacsonyabb az ugyanezt állító férfiakénál (21%, szemben a 23%-kal). A soha nem szavazok válaszok megoszlását vizsgálva az egyes tagállamokon belüli különbségek a következőképpen alakulnak: 19/29

20 Q3b. Mikor döntötte Ön el, hogy NEM fog szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. SOHA NEM SZAVAZOK SE 17% 13% 21% +8 HU 20% 18% 23% +5 PT 15% 13% 18% +5 AT 19% 17% 21% +4 PL 20% 19% 22% +3 IT 16% 15% 17% +2 MT 23% 22% 24% +2 CZ 29% 28% 30% +2 DE 21% 21% 22% +1 NL 19% 19% 19% = EL 8% 9% 8% -1 CY 11% 11% 10% -1 DK 14% 14% 13% -1 EU27 22% 23% 21% -2 LU 57% 58% 55% -3 RO 6% 7% 4% -3 ES 34% 36% 32% -4 BG 14% 17% 13% -4 IE 23% 25% 21% -4 FR 12% 14% 10% -4 FI 22% 25% 19% -6 SK 11% 14% 8% -6 LT 16% 20% 13% -7 LV 21% 25% 17% -8 BE 50% 54% 46% -8% UK 39% 44% 35% -9% SI 24% 29% 19% -10% EE 23% 30% 17% -13% NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni. Az EU-tagállamok közül kilencben volt magasabb azoknak a nőknek az aránya, akik azért nem szavaztak a legutóbbi európai választásokon, mert valójában soha nem szavaznak. Svédországban a legnagyobb a különbség, ahol a soha nem szavazó nők aránya 21% (ez megegyezik a nőkre vonatkozó uniós átlaggal), a férfiaké viszont csak 13% (ami sokkal alacsonyabb a férfiakra vonatkozó 23%-os uniós átlagnál). 17 országban viszont a férfiak körében volt magasabb azoknak az aránya, akik a 2009-es európai választásokon azért nem járultak az urnákhoz, mert soha nem szavaznak. Ez a különbség a tagállamok közül Észtországban, Szlovéniában és az Egyesült Királyságban volt a legnagyobb. Hollandia az egyetlen olyan ország, ahol a férfiak és a nők aránya ebben a kérdésben megegyezik. 20/29

21 B. A választástól való távolmaradás okai Q4b. Mik voltak a legfőbb okai annak, hogy Ön NEM ment el szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Bizalom hiánya / általában a politikával való elégedetlenség 28% 28% 28% = Nem érdekli a politika 17% 16% 17% +1 A választásoknak nincs következménye / a választások semmit nem változtatnak meg 17% 18% 15% -3 Szabadságon volt / távol volt otthonától 10% 10% 10% = Túl elfoglalt / nem volt rá ideje / dolgozott 10% 11% 10% -1 Nem tud sokat az Európai Unióról / az Európai 10% 8% 13% +5 Parlamentről vagy az európai parlamenti választásokról Ritkán vagy soha nem szavaz 10% 11% 9% -2 Nem érdeklik az európai témák 9% 8% 9% +1 Nem igazán elégedett az Európai Parlamenttel mint intézménnyel 8% 10% 7% -3 Beteg volt / egészségügyi problémája volt akkor 7% 5% 9% +4 A nyilvános vita hiánya / a választási kampány hiánya 6% 7% 5% -2 Családi okok miatt / szabadidős tevékenységet végzett 5% 5% 6% +1 Ellenkezik az Európai Unióval 4% 4% 4% = Regisztrációs vagy választójogi kártya problémái voltak 3% 4% 3% -1 Nem tudott a választásokról 2% 2% 1% -1 Egyéb (SPONTÁN ÉSPEDIG) 6% 7% 6% -1 Nem tudja 3% 3% 3% = NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni. Legfeljebb három választ lehetett megjelölni. A táblázat a válaszok összegét mutatja. A 2009-es európai parlamenti választásoktól való távolmaradás fő oka a nők és a férfiak esetében ugyanaz volt, nevezetesen a bizalom hiánya, illetve általában a politikával való elégedetlenség. Ezt az okot mindkét csoport az esetek 28%-ában említette. A második ok miszerint nem érdekli a politika a két nem esetében szinte azonos súllyal szerepel (a férfiak 16%-a, a nők 17%-a). A harmadik még mindig szinte azonos mértékben van jelen a két csoportban az a meggyőződés, hogy a szavazásnak nincs következménye, de a nők kevesebbszer idézik, mint a férfiak (15% kontra 18%). A tartózkodás okai között holtversenyben a negyedik helyre kerülő indoklás az EUról, az EP-ről vagy az EP-választásokról szóló ismeretek hiánya esetében látható a legnagyobb különbség a nők és a férfiak között. A nők az esetek 13%-ában nevezték meg ezt az okot, míg a férfiak csak 8%-ban. Említésre méltó még a nők magasabb aránya azok között, akik elmondásuk szerint azért nem szavaztak, mert éppen betegek voltak vagy egészségügyi problémájuk volt: a nők 9%-a mondta ezt, szemben a férfiak 5%-ával. A tagállamonkénti elemzéshez csak a tartózkodás leggyakrabban megnevezett okát vizsgáltuk meg, azaz a bizalom hiányát / a politikával való általános elégedetlenséget. 21/29

22 Q4b. Mik voltak a legfőbb okai annak, hogy Ön NEM ment el szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. BIZALOM HIÁNYA / ÁLTALÁBAN A POLITIKÁVAL VALÓ ELÉGEDETLSÉG. MT 31% 26% 40% +14 DE 32% 28% 36% +8 AT 25% 22% 27% +5 PL 29% 27% 31% +4 SK 37% 36% 39% +3 LV 28% 26% 29% +3 SE 21% 20% 22% +2 PT 28% 27% 28% +1 SI 30% 30% 30% = UK 20% 20% 20% = EU27 28% 28% 28% = BG 45% 46% 45% -1 EL 51% 51% 50% -1 NL 21% 22% 20% -2 CY 44% 45% 43% -2 HU 36% 37% 34% -3 DK 8% 9% 6% -3 FI 18% 19% 16% -3 IT 37% 38% 35% -3 RO 44% 46% 43% -3 FR 21% 23% 19% -4 LU 11% 14% 8% -6 EE 24% 28% 22% -6 ES 24% 27% 21% -6 LT 24% 28% 21% -7 BE 18% 22% 14% -8 IE 20% 25% 16% -9 CZ 39% 47% 33% -14 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni. A bizalom hiánya, illetve a politikával való általános elégedetlenség szempontjából Máltán volt a legszembetűnőbb a nők és férfiak közti különbség, ahol a nők 40%-a nyilatkozta azt, hogy emiatt nem ment szavazni, szemben a férfiak 26%-ával. A Cseh Köztársaságban a férfiak és nők közötti különbség pont fordítva jelentkezik: a nők a férfiaknál 14 százalékponttal alacsonyabb arányban nevezték meg ezt az indokot a 2009-es európai választásokról való távolmaradásuk egyik fő okaként. 22/29

23 V. AZ EURÓPAI PARLAMTRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL FORMÁLT VÉLEMÉNY ÉS A HOZZÁJUK VALÓ VISZONYULÁS A. Az Európai Parlament Q7. A következő állítások mindegyike esetében kérem, mondja meg, hogy azok inkább megegyeznek vagy inkább nem egyeznek meg az Ön álláspontjával, illetve véleményével. Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Önnek minden szükséges információ a rendelkezésére állt ahhoz, hogy eldöntse, kire fog szavazni a mostani európai parlamenti választásokon 53% 57% 50% -7 Az Európai Parlament figyelembe veszi az európai polgárok érdekeit 46% 48% 44% -4 NB.: Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a táblázatban az igen, inkább megegyezik válaszok összege szerepel. A nem meghatározó tényező abban, hogy a válaszadók úgy találják-e, hogy rendelkeztek minden szükséges információval ahhoz, hogy eldöntsék, kire szavaznak az európai választásokon. Az EU szintjén a nők 50%-a ért egyet azzal, hogy elegendő információval rendelkezett, szemben a férfiak 57%-ával. Ugyanez a különbség figyelhető meg annak az állításnak az elemzésekor is, miszerint az Európai Parlament figyelembe veszi az európai polgárok érdekeit. Ezzel kapcsolatban az EU-ban átlagosan 4 százalékpontnyi különbség van a férfiak és a nők között, mivel a nők 44%-a tartja igaznak ezt az állítást, a férfiak közül viszont 48% gondolja így. Azzal az állítással kapcsolatban, hogy a válaszadó minden szükséges információval rendelkezett ahhoz, hogy eldöntse, kire szavazzon az európai választásokon, mindegyik tagállamban megvizsgáltuk a nemek közötti különbségeket, mivel ebben a kérdésben a nemek között nagyobb megosztottság tapasztalható. 23/29

24 Q7. A következő állítások mindegyike esetében kérem, mondja meg, hogy azok inkább megegyeznek vagy inkább nem egyeznek meg az Ön álláspontjával, illetve véleményével. Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. ÖNNEK MIND SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓ A RDELKEZÉSÉRE ÁLLT AHHOZ, HOGY ELDÖNTSE, KIRE FOG SZAVAZNI A MOSTANI EURÓPAI PARLAMTI VÁLASZTÁSOKON. LU 75% 71% 78% +7 LT 57% 56% 58% +2 LV 66% 65% 66% +1 MT 90% 89% 90% +1 BE 69% 69% 69% = FI 70% 70% 69% -1 DE 56% 57% 55% -2 CZ 49% 50% 48% -2 EE 71% 72% 70% -2 SI 60% 61% 59% -2 BG 49% 52% 47% -5 SK 63% 65% 60% -5 IE 67% 70% 64% -6 CY 79% 82% 76% -6 HU 59% 62% 56% -6 SE 58% 61% 55% -6 PL 42% 45% 39% -6 RO 49% 52% 46% -6 DK 60% 63% 57% -6 EU 53% 57% 50% -7 FR 49% 53% 45% -8 UK 42% 46% 38% -8 AT 62% 67% 59% -8 PT 44% 49% 39% -10 EL 68% 74% 63% -11 IT 60% 65% 54% -11 NL 53% 59% 48% -11 ES 54% 61% 47% -14 NB.: Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a táblázatban az igen, inkább megegyezik válaszok összege szerepel. Csak négy országban volt magasabb a nők aránya azok között, akik úgy gondolják, hogy elegendő információval rendelkeztek annak eldöntéséhez, hogy kire szavaznak (Luxemburg, Litvánia, Lettország és Málta), de ez a különbség csak Luxemburgban volt igazán jelentős (7 százalékpont). A nők 22 tagállamban a férfiakhoz képest kevésbé érezték magukat tájékozottnak e kérdésben. A különbség Spanyolországban (14 százalékpont), Hollandiában, Olaszországban és Görögországban (mindháromban 11 százalékpont) volt a legnagyobb. Csak egy országban voltak egyenlő arányban azok a nők és férfiak, akik kellően tájékozottnak érezték magukat a szavazáshoz: Belgiumban. 24/29

25 B. Az Európai Unió Q7. A következő állítások mindegyike esetében kérem, mondja meg, hogy azok inkább megegyeznek vagy inkább nem egyeznek meg az Ön álláspontjával, illetve véleményével. Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Megbízik az európai uniós intézményekben 50% 53% 48% -5 (ORSZÁGUNK) európai uniós tagsága jó dolog 69% 71% 67% -4 Úgy érzi, hogy Ön az Európai Unió polgára 64% 66% 61% -5 Ön kötődik (ORSZÁGUNK)hoz 91% 92% 91% -1 Ön kötődik Európához 64% 67% 61% -6 Nagyon érdekli Önt a politika 39% 46% 33% -13 NB.: Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a táblázatban az igen, inkább megegyezik válaszok összege szerepel. A megadott állításokkal való egyetértés mértéke a nők körében kisebb, mint a férfiaknál, de az arányok között változó különbség figyelhető meg. A legnagyobb különbséget a politika iránti érdeklődésben lehet tapasztalni. Míg a férfiak közül 46% állítja, hogy legalább részben igaz, hogy nagyon érdekli a politika, ugyanezt a nők közül csak 33% mondja magáról. Az Európához való kötődést és az európai uniós polgárság érzését tekintve is nagy a különbség. Összességében a férfiak 67%-a mondja azt, hogy legalább részben igaz rájuk, hogy kötődnek Európához, szemben a nők 61%-ával. Az európai uniós polgárság érzése esetében a nők és a férfiak között 5 százalékpont a különbség. 25/29

26 Q7. A következő állítások mindegyike esetében kérem, mondja meg, hogy azok inkább megegyeznek vagy inkább nem egyeznek meg az Ön álláspontjával, illetve véleményével. Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. NAGYON ÉRDEKLI ÖNT A POLITIKA. LT 36% 35% 37% +2 LV 66% 65% 66% +1 LU 48% 50% 46% -4 IT 33% 37% 29% -8 RO 20% 24% 15% -9 BG 22% 27% 18% -9 EE 39% 44% 35% -9 ES 30% 35% 25% -10 MT 36% 41% 31% -10 SK 23% 28% 18% -10 SE 40% 45% 35% -10 SI 24% 30% 18% -12 EU 39% 46% 33% -13 FI 47% 53% 40% -13 CZ 24% 31% 17% -14 IE 37% 44% 30% -14 FR 37% 44% 30% -14 DE 62% 69% 54% -15 HU 25% 32% 17% -15 PT 29% 37% 22% -15 EL 47% 54% 39% -15 UK 38% 46% 31% -15 DK 52% 61% 44% -17 PL 28% 37% 20% -17 NL 53% 62% 44% -18 AT 55% 65% 46% -19 BE 40% 51% 31% -20 CY 49% 61% 38% -23 NB.: Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a táblázatban az igen, inkább megegyezik válaszok összege szerepel. Csak két tagállamban volt valamivel magasabb a nők aránya azok között, akiket állításuk szerint nagyon érdekel a politika (Litvániában 2 százalékpont, Lettországban pedig 1 százalékpont a különbség). Az országok nagy többségében a nők sokkal kevésbé érdeklődnek a politika iránt. A skála legvégén Ciprust (23 százalékpont különbség), Belgiumot (20) és Ausztriát (19) találjuk. 26/29

27 Q7. A következő állítások mindegyike esetében kérem, mondja meg, hogy azok inkább megegyeznek vagy inkább nem egyeznek meg az Ön álláspontjával, illetve véleményével. Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. ÖN KÖTŐDIK EURÓPÁHOZ ES 79% 78% 81% +3 LV 58% 56% 59% +3 FI 64% 63% 65% +2 LU 84% 84% 85% +1 SK 71% 71% 71% = SE 76% 76% 76% = HU 81% 82% 81% -1 EE 71% 71% 70% -1 BG 56% 57% 55% -2 IE 57% 58% 56% -2 DK 80% 81% 78% -3 RO 58% 60% 57% -3 NL 70% 72% 68% -4 LT 48% 50% 46% -4 SI 75% 77% 73% -4 CZ 69% 72% 67% -5 IT 59% 62% 57% -5 AT 62% 65% 60% -5 EU 64% 67% 61% -6 BE 74% 77% 71% -6 EL 53% 57% 50% -7 PL 69% 73% 65% -8 DE 73% 77% 69% -8 FR 62% 67% 58% -9 UK 34% 39% 29% -10 CY 56% 62% 51% -11 MT 64% 70% 59% -11 PT 68% 75% 62% -13 NB.: Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a táblázatban az igen, inkább megegyezik válaszok összege szerepel. Négy tagállamban volt a férfiakénál valamivel magasabb azoknak a nőknek az aránya, akik kötődnek Európához (Spanyolország és Lettország: 3 százalékpontnyi különbség, Finnország 2 százalékpont, Luxemburg 1 százalékpont). A többi ország túlnyomó többségében (összesen 21-ben) a nők sokkal kevésbé kötődtek Európához, mint a férfiak, ami különösen Portugáliában (13 százalékpontnyi különbség), Máltán és Cipruson (11 százalékpont) érvényesült. Az Európához való kötődés szempontjából 2 országban nem volt különbség a nők és a férfiak között: Szlovákiában és Svédországban. 27/29

28 Q7. A következő állítások mindegyike esetében kérem, mondja meg, hogy azok inkább megegyeznek vagy inkább nem egyeznek meg az Ön álláspontjával, illetve véleményével. Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. ÚGY ÉRZI, HOGY ÖN AZ EURÓPAI UNIÓ POLGÁRA. FI 74% 72% 75% +3 EE 71% 71% 72% +1 LU 86% 85% 86% +1 SK 78% 78% 79% +1 CZ 60% 60% 60% = ES 82% 82% 82% = LV 51% 51% 50% -1 AT 56% 57% 55% -2 DE 71% 72% 69% -3 RO 54% 56% 53% -3 MT 67% 69% 65% -4 NL 66% 68% 64% -4 EU 64% 66% 61% -5 DK 76% 78% 73% -5 EL 63% 66% 61% -5 IE 69% 72% 66% -6 CY 71% 74% 68% -6 BG 47% 50% 44% -6 FR 64% 67% 61% -6 HU 63% 66% 60% -6 SI 77% 80% 74% -6 UK 37% 41% 34% -7 BE 76% 80% 73% -7 IT 61% 64% 57% -7 LT 63% 67% 60% -7 PL 70% 74% 65% -9 SE 73% 78% 67% -11 PT 70% 76% 64% -12 NB.: Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a táblázatban az igen, inkább megegyezik válaszok összege szerepel. A tagállamok többségében a nők a férfiaknál kisebb arányban érzik magukat az Európai Unió polgárának. A legnagyobb különbséget Portugáliában (12 százalékpont), Svédországban (11 százalékpont) és Lengyelországban (9 százalékpont) figyelték meg. Csak négy olyan tagállam volt, ahol az így érző nők aránya magasabb a férfiakénál, de a különbség ezekben is kicsi (Finnországban 3 százalékpont, Észtországban, Luxemburgban és Szlovákiában 1 százalékpont). 28/29

29 VI. A VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK ISMERETÉNEK FONTOSSÁGA Q7. A következő állítások mindegyike esetében kérem, mondja meg, hogy azok inkább megegyeznek vagy inkább nem egyeznek meg az Ön álláspontjával, illetve véleményével. EU27 Önnek nagyon fontos, hogy kik azok a jelöltek, akiket európai parlamenti képviselőnek választottak (ORSZÁGUNK)ban az európai parlamenti 49% 52% 46% -6 választásokon Önnek nagyon fontos tudni azt, hogy melyik pártnak lett több európai parlamenti képviselője az európai parlamenti választásokon (ORSZÁGUNK)ban 50% 53% 47% -6 NB. Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a táblázatban az igen, inkább megegyezik válaszok összege szerepel. Az EU átlagát tekintve a nők számára kevésbé volt fontos, mint a férfiaknak, hogy tudják, melyik jelöltet választották be az Európai Parlamentbe, illetve hogy tudják, melyik politikai párt jutott a legtöbb képviselői helyhez (mindkét állítás esetében 6 százalékpont a különbség). Közvélemény-figyelő osztály További tájékoztatásért: Jacques Nancy ( ) Nives Žun ( ) 29/29

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint 1

EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint 1 Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNYFIGYELŐ OSZTÁLY EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK 24/07/2009 Választás utáni felmérés Első eredmények:

Részletesebben

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:

Részletesebben

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 2 tagországában Eredményeket tartalmazó csomag az EU2 és Magyarország

Részletesebben

TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság

TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság Parlaméter 2016 Tájékoztató elemzés Az Európai Parlament tematikus Eurobarométer-felmérése TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság Szerző: Jacques Nancy, Közvélemény-figyelő

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22 Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.7.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 189/19 A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2010. július 19.) a 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról (az értesítés a C(2010) 4889. számú dokumentummal

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény

Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény Munkahelyi sokszínűség és üzleti teljesítmény 31/03/2008-28/04/2008 A beállított feltételeknek 371 felel meg a(z) 371 válaszból 0. A válaszadó adatai Ország DE - Németország 58 (15.6%) PL - Lengyelország

Részletesebben

Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a karunkon

Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a karunkon Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a karunkon Miért érdemes pályázni? Erasmus + Hogyan pályázzak? Pályázási szempontok Ösztöndíj Nyelvismeret fejlesztése Szakmai ismeretek bővítése Új iskola-, oktatási

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2016/2017-ES TANÉVRE

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2016/2017-ES TANÉVRE PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2016/2017-ES TANÉVRE 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi

Részletesebben

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai 2015. április 22. Budapest, MTA Vázlat Foglalkoztatottság Jövedelmek Szegénység Roma statisztikák Munkanélküliségi ráta 12,0 Munkanélküliségi

Részletesebben

NEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG

NEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG Candidate Countries Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 2004.1 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A TAGJELÖLT ÉS CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN Terepmunka: 2004 február-március Nyilvánosságra hozatal: 2004 július

Részletesebben

EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan

EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan 25.05.2005-31.12.2005 A beállított feltételeknek 826 felel meg a(z) 826 válaszból. Jelölje meg vállalkozásának

Részletesebben

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi

Részletesebben

2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9

2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9 2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9 A BIZOTTSÁG 653/2007/EK RENDELETE (2007. június 13.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok

Részletesebben

Plenáris hírlevél, 2009. november 23-26. Gumiabroncsok címkézése: jobb tájékoztatás. Koppenhágai csúcs: ambiciózus megállapodást szeretne az EP

Plenáris hírlevél, 2009. november 23-26. Gumiabroncsok címkézése: jobb tájékoztatás. Koppenhágai csúcs: ambiciózus megállapodást szeretne az EP Plenáris hírlevél, 2009. november 23-26. Végszavazás a telekom-csomagról: garantált internethozzáférés Gumiabroncsok címkézése: jobb tájékoztatás Koppenhágai csúcs: ambiciózus megállapodást szeretne az

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 214. október 21. Jelentés a 213. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 2,9, illetve

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.18. COM(2016) 156 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következő javaslathoz: A Tanács határozata az autóbusszal végzett nemzetközi különjárati személyszállításról szóló Interbusmegállapodással

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Directorate-General for Communication Public Opinion Monitoring Unit Brüsszel, 2015. január 30. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A tagállamonkénti aláírók legalacsonyabb száma

A tagállamonkénti aláírók legalacsonyabb száma I. MELLÉKLET A tagállamonkénti aláírók legalacsonyabb száma Belgium 15 750 Bulgária 12 750 Cseh Köztársaság 15 750 Dánia 9 750 Németország 72 000 Észtország 4 500 Írország 8 250 Görögország 15 750 Spanyolország

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:

Részletesebben

Az ADR ellenőrzés EU szabályozása és gyakorlati végrehajtásának fő jellemzői

Az ADR ellenőrzés EU szabályozása és gyakorlati végrehajtásának fő jellemzői Dr. Lázár Gábor Az ADR ellenőrzés EU szabályozása és gyakorlati végrehajtásának fő jellemzői Szerzőnk az említett biztonsági intézkedés vizsgálatát is magában foglaló közúti ellenőrzés európai uniós szabályozását,

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 916 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló 2009/21/EK

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Az Európai Unió támogatási alapjai

Az Európai Unió támogatási alapjai Az Európai Unió támogatási alapjai Kazatsay Zoltán főigazgató-helyettes Európai Bizottság Foglalkoztatás, Társadalmi Ügyek, Szociális Befogadás Főigazgatóság kohéziós politika Az Európai Unió Intézményei

Részletesebben

INFORMÁCIÓKÉRÉS A CSALÁDI JUTTATÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL A CSALÁDTAGOK LAKÓHELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN

INFORMÁCIÓKÉRÉS A CSALÁDI JUTTATÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL A CSALÁDTAGOK LAKÓHELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 4. oldalon E 411 ( 1 ) INFORMÁCIÓKÉRÉS A CSALÁDI JUTTATÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL A CSALÁDTAGOK LAKÓHELYE

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.14. COM(2012) 659 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 2011. ÉVRE VONATKOZÓAN AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSSAL KEZELT ÉLELMISZEREKRŐL ÉS ÉLELMISZER-ÖSSZETEVŐKRŐL

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Dr. Baja Ferenc informatikáért felelıs kormánybiztos, Miniszterelnöki Hivatal államtitkára október

Dr. Baja Ferenc informatikáért felelıs kormánybiztos, Miniszterelnöki Hivatal államtitkára október Dr. Baja Ferenc informatikáért felelıs kormánybiztos, Miniszterelnöki Hivatal államtitkára 16. TÁVKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI HÁLÓZATOK SZEMINÁRIUM ÉS KIÁLLÍTÁS 2008. október A kormányzati informatikai feladatok

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések

Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. szeptember 15. Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Választás utáni felmérés, 2009

Választás utáni felmérés, 2009 Special Eurobarometer EURÓPAI PARLAMENT Európai Bizottság, 2009 Jelentés Terepmunka: 2009. június július Megjelenés: 2009. november Special Eurobarometer 320/ 71.3 hullám TNS opinion & social Erre a felmérésre

Részletesebben

HALLGATÓI ERASMUS + ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZAT /2017-es TANÉV

HALLGATÓI ERASMUS + ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZAT /2017-es TANÉV HALLGATÓI ERASMUS + ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZAT - 2016 /2017-es TANÉV SZAKMAI GYAKORLAT A Színház- és Filmművészeti Egyetem pályázatot hirdet az egyetem hallgatói részére ERASMUS+ ösztöndíj elnyerésére európai

Részletesebben

HALLGATÓI ERASMUS + ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZAT /2018-as TANÉV

HALLGATÓI ERASMUS + ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZAT /2018-as TANÉV HALLGATÓI ERASMUS + ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZAT - 2017 /2018-as TANÉV TANULMÁNYOK A Színház- és Filmművészeti Egyetem pályázatot hirdet az egyetem hallgatói részére tanulmányi ERASMUS+ ösztöndíj elnyerésére európai

Részletesebben

Parlaméter 2012. november Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter 2012. november Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter 2012. november Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Népesség: Módszer:

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

EUROBAROMETER AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON INTERREGIONÁLIS ELEMZÉS

EUROBAROMETER AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON INTERREGIONÁLIS ELEMZÉS ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK REGIONÁLIS ELEMZÉSE Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések szabványos

Részletesebben

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal 900 800 700 600 Kohéziós támogatások 2000-2013 (Phare, ISPA, SAPARD,

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Radioaktív hulladékok

Radioaktív hulladékok Special Eurobarometer Európai Bizottság Radioaktív hulladékok A felmérés ideje: 2005. február március A publikáció ideje: 2005. szeptember Ez a jelentés az Általános Energiaügyi és Szállítási Igazgatóság

Részletesebben

BEVEZETÉS. http://ue.eu.int/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/71025.pdf - 1 -

BEVEZETÉS. http://ue.eu.int/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/71025.pdf - 1 - BEVEZETÉS Ma az Európai Unió 450 millió, különböző etnikai, kulturális és nyelvi közegben élő ember otthona. Az európai országok nyelvi térképe tarka képet mutat, azt a történelem, a földrajzi tényezők

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Egységes európai megközelítés kialakítása közlekedési projektek értékelésében 1

Egységes európai megközelítés kialakítása közlekedési projektek értékelésében 1 Egységes európai megközelítés kialakítása közlekedési projektek értékelésében 1 BME Közlekedésgazdasági Tanszék Mészáros Ferenc Bevezetés A közlekedési létesítmények magas minőségi színvonala elemi fontosságú

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

JOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK

JOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK AZ EURÓPAI PARLAMENT: VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A ÉVRE VONATKOZÓAN AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSSAL KEZELT ÉLELMISZER-ÖSSZETEVŐKRŐL

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A ÉVRE VONATKOZÓAN AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSSAL KEZELT ÉLELMISZER-ÖSSZETEVŐKRŐL EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.4. COM(2014) 52 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 2012. ÉVRE VONATKOZÓAN AZ IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSSAL KEZELT ÉLELMISZER-ÖSSZETEVŐKRŐL HU

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények)

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Makó Csaba Szociológiai Kutatóintézet Magyar Tudományos Akadémia,

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Működőtőke-befektetések Adatok és tények Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,

Részletesebben

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 23. OR. en 12366/1/16 REV 1 SOC 540 EMPL 354 FELJEGYZÉS Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 15778/1/13 REV 1 SOC 900 Tárgy:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban

A hazai szállítmányozók és logisztikai szolgáltatók szerepe a gazdaságban Karmazin György Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) regionalitásért és rendezvényekért felelős alelnök BI-KA Logisztika Kft. tulajdonos A hazai szállítmányozók és logisztikai

Részletesebben

(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás

(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás I. MELLÉKLET FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMÁK, GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNY- DÓZIS(OK), ALKALMAZÁSI MÓD(OK), FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA(I) A TAGÁLLAMOKBAN 1 Ausztria Belgium Bulgária Ciprus

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary ZA4891 Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 266 WOMEN AND EUROPEAN PARLIAMENT Demographics D1. A kérdezett neme [1] Férfi [2] Nő D2. Hány

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

A harmadik pillérbe tartozó nyugdíjtermékek fogyasztóvédelmi kérdései

A harmadik pillérbe tartozó nyugdíjtermékek fogyasztóvédelmi kérdései EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Brüsszel, 2013. április 11. BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A harmadik pillérbe tartozó nyugdíjtermékek fogyasztóvédelmi kérdései KONZULTÁCIÓS

Részletesebben