EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Bruttó eredmények: Fókuszban a férfi és női választók megoszlása

Átírás

1 Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 27/10/2009 EB ÉVI EURÓPAI PARLAMTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Bruttó eredmények: Fókuszban a férfi és női választók megoszlása Népesség: EU 18+ (Ausztriában 16+) Lefedett terület: EU 27 ( európai polgár) 1 Az adatfelvétel időpontja: június 12. július 6. Férfi: Nő: Az Európai Parlament által végzett választás utáni felmérésről már három feljegyzést tettek közzé az EP honlapján július végén és október végén. E negyedik elemzés a szavazatok férfi és női választók közötti megoszlásáról szól annak jobb ismerete érdekében, hogy mik a nemek szerinti meghatározói a júniusi európai parlamenti választáson való részvételnek március 2-án a nők európai napja alkalmából a Parlament és az Európai Bizottság a nőkről és az európai parlamenti választásokról szóló felmérést 5 tett közzé. E felmérés rávilágított arra, hogy a női választók véleménye szerint az Európai Unió (EU) nem kellően veszi figyelembe az érdekeiket, és még mindig túl nagy a megkülönböztetés a bérek terén, a munkahelyen és általában a társadalomban. Ez megmagyarázza a tavaly márciusban e felmérésben kifejezett érzést, amely szerint eltávolodtak az EU-tól. 1 E választás utáni tanulmány eredményeit szociodemográfiailag és politikailag súlyozták a reprezentativitásuk biztosítása érdekében. 2 Választójoggal rendelkező férfiak. 3 Választójoggal rendelkező nők

2 Ugyanez a felmérés felfedte a nők azon véleményét, hogy a politikai életet a férfiak uralják, és hogy a nők másképp politizálnak. Napjainkban mi a helyzet a női választók európai parlamenti választásokon való részvételével? Megállapíthatjuk, hogy a nők azon érzése, hogy eltávolodtak az EUtól, nem nyilvánul meg kisebb részvételben: 43% az EU egészére vonatkozóan, amelyből 42% a nők és 44% a férfiak aránya. Nyolc országban több nő szavazott, mint férfi, az eltérések plusz 1 százalékponttól 9 százalékpontig terjednek. Három országban hasonló a részvétel, míg tizenhat országban a női szavazók aránya alacsonyabb a férfi szavazókénál, az eltérések mínusz 1 százalékponttól mínusz 10 százalékpontig terjednek. Milyen fokú a politikai közelség? Átlagban a nők úgy nyilatkoznak, hogy kevésbé állnak közel egy politikai párthoz, mint a férfiak: 41% a 45%-kal szemben (-4). A tagállamok közötti eltérések itt is nagyon erőteljesek: plusz 7 százalékponttól mínusz 9 százalékpontig terjednek. Mikor döntünk úgy, hogy elmegyünk szavazni? Jóllehet az időpont, amikor eldöntjük, hogy elmegyünk-e szavazni vagy sem, gyakorlatilag azonos a férfiaknál és a nőknél, a nők átlagosan 50%-a nyilatkozta azt, hogy minden szükséges információval rendelkezett a jelöltje kiválasztásához, míg a férfiak 57%-a nyilatkozott így. A nők azt is kijelentették, hogy kevésbé voltak kitéve a polgárokat szavazásra buzdító tájékoztatási kampánynak: az EU átlagában a válaszadók 67%-a mondta, hogy ki volt téve ilyen kampánynak, a nők 64%-a válaszolt igennel a férfiak 69%-ához képest. A választáson való részvétel okai A szavazó férfiak és nők hasonló arányban helyezték előtérbe méghozzá kimagaslóan az állampolgári okokat: állampolgári kötelességük teljesítése érdekében: 47% az EU szintjén, 47% a férfiaknál; 48% a nőknél; azért, mert mindig is szavazott: 40% (=). Ezzel szemben eltérés figyelhető meg a férfiak és a nők között az Európai Unióval való kapcsolatuk tekintetében. Az európaiak 16%- a szavazott azért, mert támogatja az EU-t: a férfiak 19%-a szemben a nők 14%-ával (-5). Ez az eltérés megmutatkozik az európai polgár érzését illetően is: az EU szintjén 13% érzi magát európai polgárnak, a férfiak 15%-a és a nők 12%-a (-3). Mik indokolták a szavazást? 2/29

3 A 15 indok közül, amelyek motiválhatták a választót, és amelyeket megmutattak a megkérdezetteknek, csak kettőnél mutatkozik tényleges eltérés a férfi és a női szavazók között. Mindenekelőtt a gazdasági növekedés tekintetében: ezt az EU-ban a megkérdezett személyek 41%-a említette, ez az indok szerepel a férfiak 44%-ánál és a nők 38%-ánál (-6). Ugyanakkor az élelmiszerbiztonságot a megkérdezettek átlagban 9%- a említette, a férfiak 7%-a és a nők 10%-a (+3). A választástól való távol maradás okai A távolmaradó férfiak és nők mindenekelőtt azt említik, hogy általában nincs bizalmuk a politika iránt. Második helyen áll a politikával szembeni érdektelenség, majd harmadik helyen az az érzés, hogy a szavazatuknak nem lesz semmilyen következménye. Ezzel szemben egy másik területen újból különbséget találunk a férfiak és a nők között: míg a távolmaradók átlagban 10%-a mondja, hogy azért nem szavazott, mert nem tud eleget az EU-ról vagy az Európai Parlamentről, ez az arány a férfiaknál 8%, a nőknél pedig 13% (+5). 3/29

4 I. RÉSZVÉTEL ÉS POLITIKAI KÖZELSÉG A. Részvétel a évi európai parlamenti választásokon Q1. Részvétel a évi európai parlamenti választásokon Uniós és nemenkénti átlagok EU27 Férfi Nő RÉSZVÉTEL 43% 44% 42% TARTÓZKODÁS 57% 56% 58% Q1. Részvétel a évi európai parlamenti választásokon Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. LT 21% 16% 25% +9 LV 54% 49% 58% +9 FI 40% 38% 42% +4 MT 79% 77% 81% +4 BG 39% 37% 41% +3 SE 46% 44% 47% +3 DE 43% 42% 44% +2 HU 36% 36% 37% +1 EE 44% 44% 44% = IT 65% 65% 65% = NL 37% 37% 37% = CZ 28% 29% 28% -1 BE 90% 91% 90% -2 UK 35% 36% 34% -2 EU27 43% 44% 42% -2 SK 20% 21% 19% -2 IE 59% 60% 58% -2 FR 41% 42% 39% -3 LU 91% 93% 89% -4 DK 60% 61% 58% -4 PL 25% 27% 22% -5 ES 45% 48% 42% -5 PT 37% 40% 34% -6 SI 28% 32% 25% -6 RO 28% 31% 25% -7 AT 46% 50% 42% -8 CY 59% 64% 55% -9 EL 53% 58% 48% -10 NB. Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a szavazói profil itt látható. Nyolc olyan tagállam volt, ahol a nők nagyobb arányban mentek el szavazni, mint a férfiak (a táblázat tetején). A különbség Litvániában és Lettországban a legnagyobb, ahol a nők 9 százalékponttal nagyobb arányban szavaztak, mint a férfiak. A szavazók nemenkénti aránya három országban megegyezett (Észtország, Olaszország, Hollandia). 4/29

5 A maradék tizenhét országban a évi európai parlamenti választásokon több férfi ment el szavazni, mint nő. A különbség Görögországban volt a legnagyobb, 10 százalékpont. B. Az országgyűlési választásokon való részvétel Q9. A legutóbbi országgyűlési választásokon való részvétel: uniós és nemenkénti átlagok EU27 Férfi Nő RÉSZVÉTEL 72% 72% 72% TARTÓZKODÁS* 25% 28% 28% NB. Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést * Azon válaszadókat is beleértve, akik a Nem tudom választ választották: az EU-ban 3%, a férfiak 2,7%-a és a nők 3%-a. A legutóbbi országgyűlési választásokon való részvétel átlaga a tagállamokban 72% volt, a férfiak és a nők körében egyaránt. Az egyes tagállamokat vizsgálva sok esetben van különbség a két nem között. Q9. A legutóbbi országgyűlési választásokon való részvétel: tagállamonkénti és nemenkénti bontás MT 91% 87% 95% +8 EE 63% 59% 66% +7 LT 68% 64% 71% +7 LV 72% 68% 74% +6 IT 81% 78% 83% +5 LU 81% 78% 83% +5 FI 80% 78% 82% +4 BG 70% 68% 71% +3 UK 61% 59% -{}-62% +3 CY 89% 88% 90% +2 IE 76% 75% 76% +1 SK 68% 68% 69% +1 RO 63% 62% 63% +1 ES 78% 78% 78% = EU27 72% 72% 72% = DE 72% 72% 72% = HU 70% 70% 70% = BE 91% 91% 91% = FR 76% 77% 76% -1 SE 84% 85% 83% -2 SI 70% 71% 69% -2 NL 80% 81% 79% -2 PL 55% 56% 54% -2 CZ 56% 58% 55% -3 DK 89% 91% 87% -4 EL 87% 89% 85% -4 AT 72% 74% 70% -4 PT 71% 75% 67% -8 A nők 13 országban a férfiaknál nagyobb arányban mentek el szavazni. A nők javára Máltán volt legnagyobb a különbség (8 százalékpont), utána következett a három balti állam, Észtország (7), Litvánia és Lettország (6-6). 5/29

6 D. Politikai közelség 10 tagállamban a férfiak nagyobb arányban szavaztak, mint a nők. Portugáliában 8 százalékpont a különbség, utána következik Ausztria, Görögország és Dánia (mindháromban 4 százalékpont). Q10. Közel érzi Ön magát bármely politikai párthoz? Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Igen, nagyon közel érzem magam 13% 14% 12% -2 Igen, valamelyest közel érzem magam 30% 31% 29% -3 Nem, nem igazán érzem közel magam 28% 27% 29% +2 Nem, egyáltalán nem érzem magam közel 26% 25% 28% +3 Nem tudja 3% 3% 2% -1 Igen* 43% 45% 41% -4 Nem** 54% 52% 57% +5 * Az igen, nagyon közel érzem magam és az igen, valamelyest közel érzem magam válaszok összege ** A nem, nem igazán érzem közel magam és a nem, egyáltalán nem érzem magam közel válaszok összege. NB.: Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést Az EU egészének átlagát tekintve több férfi nyilatkozott úgy, hogy magához közelállónak érzi valamelyik politikai pártot. Az igen, nagyon és az igen, valamelyest válaszokat összeadva a férfiak aránya 45%, a nőké 41%. Megvizsgáltuk a tagállamokon belüli különbségeket is, nem az igen válaszok tényleges arányát tekintve az EU átlagához képest, hanem a két nem összehasonlítását, az országok méret szerinti csoportosítását, valamint a különbség irányát (pozitív vagy negatív). 6/29

7 Q10. Közel érzi Ön magát bármely politikai párthoz? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás MT 78% 74% 81% +7 LT 40% 37% 43% +6 EE 47% 46% 48% +2 EL 56% 55% 57% +2 ES 50% 49% 50% +1 FI 46% 47% 47% = SE 59% 59% 59% = LV 35% 36% 34% -2 BE 54% 55% 53% -2 NL 62% 64% 62% -2 BG 40% 42% 39% -3 CY 60% 61% 58% -3 UK 22% 23% 20% -3 CZ 34% 36% 32% -4 IE 34% 36% 32% -4 EU27 43% 45% 41% -4 AT 55% 57% 52% -5 DE 49% 51% 46% -5 SI 35% 37% 32% -5 FR 38% 40% 35% -5 DK 37% 40% 34% -6 HU 42% 45% 39% -6 SK 47% 50% 44% -6 RO 26% 30% 23% -7 IT 59% 63% 55% -8 LU 57% 61% 52% -9 PL 31% 36% 27% -9 PT 45% 50% 41% -9 NB.: A táblázat az igen, nagyon közel érzem magam és az igen, valamelyest közel érzem magam válaszok összegét mutatja. Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést. Csak öt olyan ország volt, ahol a férfiaknál több nő nyilatkozott úgy, hogy magához közelállónak érzi valamelyik politikai pártot (Málta, Litvánia, Észtország, Görögország és Spanyolország), de a különbség csak az első kettőben volt ténylegesen fontos (Máltán 7 százalékpont, Litvániában 6). 2 országban nem volt különbség a nők és a férfiak között: Finnországban és Svédországban. 21 országban viszont az ellenkező tendencia figyelhető meg, azaz több férfi nyilatkozott arról, hogy valamelyik politikai párttal közelséget érez. A nemek közötti különbség a tagállamok közül Portugáliában, Lengyelországban és Luxemburgban volt a legnagyobb (9 százalékpont). 7/29

8 II. AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYNAK VALÓ KITETTSÉG Q8. Ön személy szerint emlékszik arra, hogy látta a TV-ben, az Interneten vagy plakátokon, vagy olvasta újságban, hallotta a rádióban a kampányt, amely arra buzdította az embereket, hogy menjenek el szavazni az európai parlamenti választásokon? Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Igen 67% 69% 64% -5 Nem 30% 28% 33% +5 Nem tudja 3% 3% 3% = Amikor a válaszadókat arról kérdezték, hogy emlékeznek-e bármire abból a kampányból, amely az embereket az európai parlamenti választásokon való szavazásra ösztönözte, több férfi válaszolt igennel, mint ahány nő (a különbség 5 százalékpont). Q8. Ön személy szerint emlékszik arra, hogy látta a TV-ben, az Interneten vagy plakátokon, vagy olvasta újságban, hallotta a rádióban a kampányt, amely arra buzdította az embereket, hogy menjenek el szavazni az európai parlamenti választásokon? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. LT 72% 69% 74% +5 FI 71% 69% 73% +4 EL 66% 65% 68% +3 EE 80% 79% 81% +2 LU 74% 73% 75% +2 CZ 75% 75% 76% +1 LV 66% 66% 67% +1 SE 86% 87% 86% -1 DK 79% 80% 78% -2 IE 72% 73% 71% -2 IT 60% 61% 59% -2 HU 79% 81% 79% -2 SK 82% 84% 80% -4 NL 78% 80% 76% -4 RO 62% 64% 60% -4 EU 67% 69% 64% -5 DE 69% 72% 67% -5 AT 72% 74% 69% -5 SI 75% 78% 73% -5 FR 66% 69% 63% -6 BG 45% 48% 42% -6 ES 76% 79% 73% -6 MT 89% 92% 86% -6 CY 78% 82% 74% -8 UK 54% 58% 50% -8 BE 53% 58% 48% -10 PL 66% 72% 62% -10 PT 67% 73% 62% -11 NB.: A táblázat az igen válaszok összegét mutatja. Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést. 8/29

9 Bár a különbség átlagban a férfiak javára szól, hét tagállamban a nők aránya volt magasabb. A kampányra való emlékezés szempontjából a nők aránya Litvániában, Finnországban, Görögországban, Észtországban, Luxemburgban, a Cseh Köztársaságban és Lettországban volt magasabb a férfiakénál; a különbség 5 1 százalékpont volt. A többi tagállamban a kampányra a férfiak emlékeztek jobban. A különbség Portugáliában (11 százalékpont), Lengyelországban (10) és Belgiumban (szintén 10) volt a legnagyobb. III. A SZAVAZÓK PROFIL ÉS ÉRVELÉS NB.: Az alábbi Q3a., Q4d. és Q5. kérdéseket csak azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy a 2009-es európai parlamenti választások során elmentek szavazni (az EU egészét tekintve 43%). A. Az arra vonatkozó döntés időpontja, hogy kire szavazzanak Q3a. Mikor döntötte Ön el, hogy mely politikai pártra, vagy jelöltre fog szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Mindig erre szavazott 50% 50% 50% = Néhány hónappal ezelőtt döntötte el 21% 21% 20% -1 Néhány héttel ezelőtt döntötte el 13% 13% 13% = Néhány nappal a választások előtt döntötte el 9% 9% 10% +1 A választás napján döntötte el 6% 6% 6% = Nem tudja 1% 1% 1% = NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Az EU egészének szintjén nem volt különbség a férfiak és nők között a tekintetben, hogy mikor döntötték el, kire szavazzanak az európai parlamenti választásokon. Az egyes tagállamokat külön vizsgálva azonban egyáltalán nem beszélhetünk egységes tendenciákról. Különösen azt a válaszadói csoportot elemeztük, amelynek tagjai azt nyilatkozták, hogy mindig így szoktak szavazni. 9/29

10 Q3a. Mikor döntötte Ön el, hogy mely politikai pártra, vagy jelöltre fog szavazni a mostani európai parlamenti választásokon: tagállamonkénti és nemenkénti bontás. MINDIG ÍGY SZAVAZ LT 50% 43% 54% +11 ES 60% 55% 66% +11 BE 53% 49% 56% +7 MT 66% 63% 69% +6 SI 54% 51% 57% +6 DE 51% 49% 53% +4 PL 49% 48% 50% +2 LV 17% 16% 18% +2 EE 40% 39% 40% +1 FR 41% 41% 42% +1 HU 54% 53% 54% +1 AT 49% 49% 50% +1 IE 41% 40% 41% +1 EU27 50% 50% 50% = BG 46% 46% 45% -1 CY 76% 77% 76% -1 IT 58% 59% 57% -2 DK 40% 42% 39% -3 EL 63% 64% 61% -3 SE 26% 28% 25% -3 FI 38% 41% 36% -5 RO 48% 51% 45% -6 SK 50% 53% 47% -6 NL 40% 44% 36% -8 CZ 50% 55% 46% -9 PT 58% 63% 52% -11 UK 41% 47% 35% -12 LU 42% 51% 32% -19 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Mint említettük, megvizsgáltuk azoknak a válaszadóknak az arányát, akik elmondásuk szerint ugyanúgy szavaztak a 2009-es európai parlamenti választásokon, ahogy mindig szavazni szoktak. Bár az átlagot tekintve az EU-ban nincs különbség (mindkét nemnél 50%), az egyes tagállamok között sok különbséget lehet megfigyelni. 13 országban a férfiaknál magasabb volt azoknak a nőknek az aránya, akik úgy szavaztak, ahogy mindig. Litvánia és Spanyolország volt az a két ország, ahol a férfiaknál lényegesen több nő szavazott így (11 százalékpontnyi különbség). A skála másik végén 14 tagállamban a férfiak körében volt jellemzőbb, hogy úgy szavaztak, ahogy mindig, leginkább Luxemburgban (19 százalékpont különbség), az Egyesült Királyságban (12) és Portugáliában (11). 10/29

11 B. A választáson való részvétel okai Q4d. Mik voltak a legfőbb okai annak, amiért Ön úgy döntött, hogy elmegy szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Ez az Ön állampolgári kötelessége 47% 47% 48% +1 Ön mindig elmegy szavazni 40% 40% 40% = Támogassa azt a politikai pártot, amelyhez közel érzi magát 24% 25% 23% -2 Megváltoztathatja a dolgokat, ha szavaz az európai parlamenti 19% 20% 18% választásokon -2 Ön támogatja az Európai Uniót 16% 19% 14% -5 Ön európainak / EU-állampolgárnak érzi magát 13% 15% 12% -3 Kifejezze elégedetlenségét 11% 11% 10% -1 Támogassa kormányát 9% 8% 9% +1 Az EU fontos szerepet játszik az Ön mindennapi életében 6% 6% 6% = Szankciókat rójon ki a kormányára 5% 6% 5% -1 Önt nagyon érdeklik az európai ügyek 5% 6% 5% -1 Azok az információk, amelyeket a kampány során kapott, 5% 4% 5% meggyőzték arról, hogy elmenjen szavazni +1 Szankciókat rójon ki az EU-ra 2% 2% 2% = (CSAK AZOKBAN AZ ORSZÁGOKBAN, AHOL A 2% 2% 2% SZAVAZÁS KÖTELEZŐ) Azért, mert a szavazás kötelező = Egyéb (SPONTÁN ÉSPEDIG) 1% 1% 2% +1 Nem tudja 1% 1% 1% = NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Legfeljebb három választ lehetett megjelölni. A táblázat a válaszok összegét mutatja. A legutóbbi európai választásokon való szavazásra ösztönző indítékok hierarchiája a férfiak és a nők körében majdnem egyformán alakult. Az egyes okok között nem voltak lényeges különbségek, egy kivétellel: A férfiak közül sokkal többen állították, hogy azért mennek szavazni, mert támogatják az Európai Uniót (a férfiak 19%-a, a nők 14%-a). 11/29

12 Q4d. Mik voltak a legfőbb okai annak, amiért Ön úgy döntött, hogy elmegy szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. ÁLLAMPOLGÁRI KÖTELESSÉGEM DK 64% 57% 71% +14 PT 43% 37% 49% +12 LV 61% 54% 65% +11 NL 43% 38% 49% +11 FI 54% 49% 58% +9 CZ 29% 25% 33% +8 LT 62% 56% 64% +8 AT 35% 31% 38% +7 UK 41% 38% 44% +6 SE 71% 68% 74% +6 BG 63% 60% 65% +5 EL 60% 58% 62% +4 SK 63% 61% 65% +4 IT 35% 33% 37% +4 ES 57% 55% 59% +4 BE 37% 35% 38% +3 MT 74% 73% 75% +2 EU27 47% 47% 48% +1 FR 65% 65% 66% +1 CY 78% 79% 78% -1 LU 60% 61% 59% -2 RO 73% 74% 72% -2 SI 63% 64% 62% -2 IE 68% 70% 67% -3 HU 30% 32% 28% -4 DE 40% 43% 38% -5 PL 44% 47% 42% -5 EE 55% 58% 52% -6 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Az EU egészének szintjén a nők 1 százalékponttal nagyobb arányban szavaztak amiatt a 2009-es európai parlamenti választásokon, mert állampolgári kötelességüknek tartják a szavazást. Ez a különbség azonban egyáltalán nem mindegyik tagállamra jellemző. Összesen 18 tagállamban volt a férfiakénál magasabb azoknak a nőknek az aránya, akik azért mentek el szavazni, mert állampolgári kötelességüknek tartják. A kötelességérzet a nők körében sokkal gyakrabban jelent meg szavazásra ösztönző indokként Dániában (14 százalékpont különbség), Portugáliában (12 százalékpont), Lettországban és Hollandiában (11 százalékpont). Ezzel szemben 9 tagállamban a férfiak nevezték meg nagyobb arányban ezt az okot; a legnagyobb különbséget Észtországban (6 százalékpont), Lengyelországban és Németországban (5 százalékpont) lehetett megfigyelni. 12/29

13 Q4d. Mik voltak a legfőbb okai annak, amiért Ön úgy döntött, hogy elmegy szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. MINDIG ELMEGYEK SZAVAZNI. LU 19% 15% 23% +8 CY 53% 49% 57% +8 SK 34% 31% 37% +6 FI 54% 51% 56% +5 IE 47% 45% 50% +5 BG 43% 41% 45% +4 DK 59% 57% 61% +4 SI 47% 46% 50% +4 ES 27% 26% 28% +2 LT 51% 50% 52% +2 PT 43% 42% 44% +2 SE 39% 38% 40% +2 FR 44% 44% 45% +1 UK 51% 51% 52% +1 EU27 40% 40% 40% = LV 34% 34% 34% = AT 30% 30% 29% -1 PL 34% 34% 33% -1 EE 46% 47% 45% -2 CZ 48% 49% 47% -2 DE 42% 43% 41% -2 NL 49% 50% 48% -2 RO 33% 34% 32% -2 MT 34% 35% 32% -3 IT 39% 40% 37% -3 EL 29% 31% 27% -4 BE 31% 34% 28% -6 HU 44% 47% 41% -6 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. A megszokásból való szavazást tekintve (azért mentem el szavazni, mert mindig el szoktam menni) az EU egészének szintjén nem volt különbség a nők és a férfiak között, az egyes tagállamok szintjén viszont léteznek ilyen különbségek. 14 tagállamban a nők körében jellemzőbb a megszokásból eredő szavazás, mint a férfiaknál, Lettországban pedig a két nem aránya megegyezik. Luxemburgban, Cipruson és Szlovákiában volt a legnagyobb különbség a nők és férfiak között a tekintetben, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokon milyen arányban vettek részt amiatt, hogy mindig el szoktak menni szavazni (a felsoroltak közül az első két országban 8 százalékpont, a harmadikban 6). 12 tagállamban viszont a szavazás ezen indokát a férfiak nevezték meg nagyobb arányban, és ezek közül különösen Magyarországon és Belgiumban volt nagy a különbség (6 százalékpont). 13/29

14 Q4d. Mik voltak a legfőbb okai annak, amiért Ön úgy döntött, hogy elmegy szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. HOGY TÁMOGASSAM AZT A POLITIKAI PÁRTOT, AMELYHEZ KÖZEL ÉRZEM MAGAM CY 42% 36% 49% +13 EL 31% 28% 35% +7 MT 36% 35% 38% +3 EE 18% 16% 19% +3 ES 17% 16% 19% +3 IE 19% 18% 20% +2 CZ 23% 22% 24% +2 DE 34% 33% 34% +1 BE 24% 24% 24% = NL 31% 31% 31% = PL 14% 14% 14% = EU27 24% 25% 23% -2 HU 30% 31% 29% -2 FR 18% 20% 17% -3 UK 21% 22% 19% -3 SI 26% 28% 25% -3 BG 45% 47% 43% -4 SE 29% 31% 27% -4 LV 20% 22% 18% -4 FI 20% 22% 18% -4 LU 17% 19% 14% -5 DK 21% 24% 18% -6 IT 22% 25% 19% -6 PT 10% 13% 7% -6 LT 23% 27% 20% -7 AT 31% 34% 27% -7 SK 41% 44% 37% -7 RO 31% 35% 27% -8 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Az EU-ban átlagosan 2 százalékponttal volt alacsonyabb azoknak a nőknek az aránya, akik a 2009-es európai parlamenti választásokon a hozzájuk közelálló politikai párt támogatása miatt járultak az urnákhoz, mint az ugyanebből az okból szavazó férfiaké. Azoknak a nőknek az aránya, akik ezt az okot nevezték meg a szavazás fő indítékaként, 8 tagállamban volt magasabb a férfiakénál. 16 országban viszont a férfiakra volt jellemzőbb ennek az indoknak a megnevezése. A nők és a férfiak aránya 3 országban volt egyenlő: Belgiumban, Hollandiában és Lengyelországban. A legnagyobb különbséget Cipruson tapasztalták, ahol a nők 49%-a nevezte meg ezt az okot a szavazás három fő oka között, szemben a ciprusi férfiak 36%-ával. Görögországban is elég nagy volt a különbség: a nők 35%-a, szemben a férfiak 28%-ával. 14/29

15 Romániában viszont 8 százalékponttal magasabb volt azoknak a férfiaknak az aránya, akik pártjuk támogatása miatt szavaztak, mint az ugyanezen okból szavazó nőké. Ebből a szempontból Szlovákia, Ausztria és Litvánia szerepelt a második helyen (7 százalékpontos különbséggel). C. A választásokon való részvételre ösztönző kérdések Q5. Milyen érdek késztette arra, hogy elmenjen szavazni az európai parlamenti választásokon? Elsősorban? Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Gazdasági növekedés 41% 44% 38% -6 Munkanélküliség 37% 36% 38% 2 A nyugdíjak jövője 22% 21% 23% 2 Az Európai Unió szerepe nemzetközi színtéren 22% 23% 22% -1 Az európai intézmények hatalma és hozzáértése 19% 20% 18% -2 Bűnözés 18% 18% 19% 1 Infláció és vásárlóerő 18% 18% 18% = Bevándorlás 16% 16% 16% = Az éghajlatváltozás elleni küzdelem 16% 16% 17% 1 Az európai értékek és identitások 16% 16% 16% = Energia 13% 14% 13% -1 Egységes fizetőeszköz, az euro 12% 13% 11% -2 Terrorizmus 11% 11% 12% +1 Mezőgazdaság 11% 10% 11% +1 Az élelmiszer biztonsága 9% 7% 10% +3 Egyéb (SPONTÁN ÉSPEDIG) 4% 3% 4% +1 Egyik sem (SPONTÁN) 12% 11% 13% +2 Nem tudja 3% 3% 4% +1 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Legfeljebb három választ lehetett megjelölni. A táblázat a válaszok összegét mutatja. A válaszadókat az európai parlamenti választásokon való szavazásra késztető kérdések fontossági sorrendje a férfiakat és a nőket külön vizsgálva nagyon hasonlóan alakul. Említésre méltó azonban az alábbi két különbség: A gazdasági növekedést a férfiak fontosabb kérdésnek érzik, mint a nők (a férfiaknál a válaszok 44%-a, a nőknél 38%). A nők számára a munkanélküliség ugyanannyira fontos, mint a gazdasági növekedés (mindkettőt 38%-ban említik). A nők a férfiaknál fontosabb kérdésnek érzik az élelmiszerbiztonságot (3 százalékpontnyi különbség). 15/29

16 Q5. Milyen érdek késztette arra, hogy elmenjen szavazni az európai parlamenti választásokon? Elsősorban? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS CZ 43% 36% 49% +13 EE 42% 36% 46% +10 MT 42% 39% 44% +5 SK 56% 54% 58% +4 BG 63% 62% 64% +2 DK 32% 31% 33% +2 LU 37% 36% 38% +2 DE 46% 45% 46% +1 LV 57% 59% 57% -2 HU 59% 60% 57% -3 BE 39% 41% 37% -4 FI 31% 33% 29% -4 EL 56% 58% 53% -5 LT 54% 58% 52% -6 EU27 41% 44% 38% -6 IT 41% 44% 38% -6 SI 38% 41% 35% -6 NL 31% 35% 28% -7 PL 48% 51% 44% -7 CY 51% 54% 47% -7 SE 34% 38% 30% -8 UK 23% 27% 19% -8 PT 43% 47% 38% -9 RO 55% 59% 50% -9 ES 49% 53% 44% -9 IE 62% 66% 57% -9 FR 29% 34% 24% -10 AT 43% 48% 37% -11 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. Az EU egészét nézve a gazdasági növekedés a nők körében kevésbé volt fontos kiváltó oka a 2009-es európai parlamenti választáson való szavazásnak, mint a férfiaknál (38%, szemben a 44%-kal). Ennek ellenére 8 tagállamban a nők tartották fontosabbnak ezt a kérdést (Cseh Köztársaság, Észtország, Málta, Szlovákia, Bulgária, Dánia, Luxemburg és Németország). A különbség az elsőként említett két országban a legszembetűnőbb: a Cseh Köztársaságban 13 százalékpont (a nők 49%-a, a férfiak 36%-a), Észtországban 10 százalékpont (a nők 46%-a, a férfiak 36%- a). A többi országban a gazdasági növekedés a férfiak számára fontosabb indítéknak bizonyult; az e téren mért különbség az ausztriai 11 százalékpont és a lettországi 2 százalékpont között mozog. 16/29

17 Q5. Milyen érdek késztette arra, hogy elmenjen szavazni az európai parlamenti választásokon? Elsősorban? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. MUNKANÉLKÜLISÉG MT 37% 31% 43% +12 LU 36% 30% 41% +11 EL 60% 55% 65% +10 BG 46% 41% 50% +9 FR 38% 33% 42% +9 PL 33% 29% 37% +8 EE 32% 27% 35% +8 CZ 29% 25% 32% +7 CY 39% 36% 43% +7 IE 64% 62% 66% +4 DK 25% 23% 27% +4 NL 11% 9% 13% +4 PT 48% 46% 50% +4 ES 65% 63% 66% +3 SE 31% 30% 33% +3 IT 36% 34% 37% +3 EU27 37% 36% 38% +2 BE 33% 32% 34% +2 HU 51% 50% 52% +2 AT 44% 43% 44% +1 FI 22% 21% 22% +1 LT 35% 35% 34% -1 UK 25% 25% 24% -1 SI 35% 37% 34% -3 RO 39% 40% 37% -3 SK 39% 41% 37% -4 LV 42% 45% 41% -4 DE 30% 32% 27% -5 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. A gazdasági növekedéssel mint az európai választásokon való részvételre ösztönző indokkal szemben a munkanélküliség a nőknek fontosabb, mint a férfiaknak (az EU átlagában 2 százalékpontnyi a különbség). A nők 20 tagállamban találták fontosabbnak ezt a szempontot, a legnagyobb különbséget Máltán (12 százalékpontnyi különbség: a nők 43%-a sorolta a választások három legfontosabb kérdése közé, szemben a férfiak 31%-ával), Luxemburgban (11 százalékpontnyi különbség) és Görögországban (10 százalékpont különbség a két nem között) mérték. Hét olyan ország volt, ahol a nők kisebb jelentőséget tulajdonítanak a munkanélküliségnek mint az európai választásokon való részvételre késztető kérdésnek: Németország, Lettország, Szlovákia, Románia, Szlovénia, az Egyesült Királyság és Litvánia. 17/29

18 Q5. Milyen érdek késztette arra, hogy elmenjen szavazni az európai parlamenti választásokon? Elsősorban? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. A NYUGDÍJAK JÖVŐJE BG 43% 36% 49% +13 LV 33% 26% 39% +13 SI 40% 35% 46% +11 CZ 30% 25% 35% +10 DE 19% 14% 24% +10 MT 26% 22% 31% +9 EL 37% 33% 42% +9 LT 38% 32% 41% +9 LU 22% 18% 26% +8 FI 15% 10% 18% +8 FR 19% 15% 22% +7 EE 29% 26% 32% +6 DK 8% 6% 11% +5 RO 48% 46% 51% +5 SK 39% 37% 40% +3 EU27 22% 21% 23% +2 BE 24% 23% 25% +2 SE 8% 7% 9% +2 CY 33% 33% 33% = NL 6% 6% 6% = UK 9% 10% 9% -1 IT 19% 20% 18% -2 HU 49% 50% 48% -2 IE 24% 26% 23% -3 PL 24% 26% 23% -3 PT 24% 26% 22% -4 AT 40% 43% 38% -5 ES 24% 27% 22% -5 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni. A nyugdíjak jövője a nőket jobban motiválta a 2009-es európai parlamenti választásokon való szavazásra, mint a férfiakat (az EU szintjén a nők 23%-a sorolta a legfontosabb kérdések közé, szemben a férfiak 21%-ával). Bizonyos tagállamokban valójában nagyon nagy a különbség: A nyugdíjak jövője 17 tagállamban a nőket jobban motiválta a szavazásra, mint a férfiakat. A nők és a férfiak aránya 2 országban volt egyenlő: Cipruson és Hollandiában. Bulgáriában a nők 49%-a említette a nyugdíjak jövőjét az európai választásokon való szavazásra késztető kérdések között, szemben a férfiak 36%-ával. A különbség Lettországban is 13 százalékpontnyi volt (a nők 39%- a, a férfiak 26%-a). A harmadik legnagyobb különbséget Szlovéniában tapasztalták (11 százalékpont). 18/29

19 A skála másik végét nézve, a nyugdíjak jövője a nőket 8 tagállamban kevésbé ösztönözte szavazásra, mint a férfiakat. Ez a kérdés a férfiakkal összehasonlítva a nőket kevésbé motiválta a szavazásra Spanyolországban, Ausztriában (5 százalékpont) és Portugáliában (4). IV. A NEM SZAVAZÓK PROFIL ÉS ÉRVELÉS NB.: Az alábbi Q3b. és Q4b. kérdéseket csak azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy a 2009-es európai parlamenti választások során NEM mentek el szavazni (az EU egészében 57%). A. A távolmaradásról való döntés időpontja Q3b. Mikor döntötte Ön el, hogy NEM fog szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Soha nem szavaz 22% 23% 21% -2 Néhány hónappal ezelőtt döntötte el 18% 19% 17% -2 Néhány héttel ezelőtt döntötte el 15% 14% 15% +1 Néhány nappal a választások előtt döntötte el 16% 16% 17% +1 A választás napján döntötte el 16% 15% 17% +2 Nem tudja 13% 13% 13% = NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni. A 2009-es európai parlamenti választásoktól való távolmaradásról szóló döntés meghozatalának időzítésében nem lehet számottevő különbséget felfedezni a két nem között. Azoknak a nőknek az aránya, akik azért nem szavaztak az európai parlamenti választásokon, mert soha nem mennek el szavazni, 2 százalékponttal alacsonyabb az ugyanezt állító férfiakénál (21%, szemben a 23%-kal). A soha nem szavazok válaszok megoszlását vizsgálva az egyes tagállamokon belüli különbségek a következőképpen alakulnak: 19/29

20 Q3b. Mikor döntötte Ön el, hogy NEM fog szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. SOHA NEM SZAVAZOK SE 17% 13% 21% +8 HU 20% 18% 23% +5 PT 15% 13% 18% +5 AT 19% 17% 21% +4 PL 20% 19% 22% +3 IT 16% 15% 17% +2 MT 23% 22% 24% +2 CZ 29% 28% 30% +2 DE 21% 21% 22% +1 NL 19% 19% 19% = EL 8% 9% 8% -1 CY 11% 11% 10% -1 DK 14% 14% 13% -1 EU27 22% 23% 21% -2 LU 57% 58% 55% -3 RO 6% 7% 4% -3 ES 34% 36% 32% -4 BG 14% 17% 13% -4 IE 23% 25% 21% -4 FR 12% 14% 10% -4 FI 22% 25% 19% -6 SK 11% 14% 8% -6 LT 16% 20% 13% -7 LV 21% 25% 17% -8 BE 50% 54% 46% -8% UK 39% 44% 35% -9% SI 24% 29% 19% -10% EE 23% 30% 17% -13% NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni. Az EU-tagállamok közül kilencben volt magasabb azoknak a nőknek az aránya, akik azért nem szavaztak a legutóbbi európai választásokon, mert valójában soha nem szavaznak. Svédországban a legnagyobb a különbség, ahol a soha nem szavazó nők aránya 21% (ez megegyezik a nőkre vonatkozó uniós átlaggal), a férfiaké viszont csak 13% (ami sokkal alacsonyabb a férfiakra vonatkozó 23%-os uniós átlagnál). 17 országban viszont a férfiak körében volt magasabb azoknak az aránya, akik a 2009-es európai választásokon azért nem járultak az urnákhoz, mert soha nem szavaznak. Ez a különbség a tagállamok közül Észtországban, Szlovéniában és az Egyesült Királyságban volt a legnagyobb. Hollandia az egyetlen olyan ország, ahol a férfiak és a nők aránya ebben a kérdésben megegyezik. 20/29

21 B. A választástól való távolmaradás okai Q4b. Mik voltak a legfőbb okai annak, hogy Ön NEM ment el szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Bizalom hiánya / általában a politikával való elégedetlenség 28% 28% 28% = Nem érdekli a politika 17% 16% 17% +1 A választásoknak nincs következménye / a választások semmit nem változtatnak meg 17% 18% 15% -3 Szabadságon volt / távol volt otthonától 10% 10% 10% = Túl elfoglalt / nem volt rá ideje / dolgozott 10% 11% 10% -1 Nem tud sokat az Európai Unióról / az Európai 10% 8% 13% +5 Parlamentről vagy az európai parlamenti választásokról Ritkán vagy soha nem szavaz 10% 11% 9% -2 Nem érdeklik az európai témák 9% 8% 9% +1 Nem igazán elégedett az Európai Parlamenttel mint intézménnyel 8% 10% 7% -3 Beteg volt / egészségügyi problémája volt akkor 7% 5% 9% +4 A nyilvános vita hiánya / a választási kampány hiánya 6% 7% 5% -2 Családi okok miatt / szabadidős tevékenységet végzett 5% 5% 6% +1 Ellenkezik az Európai Unióval 4% 4% 4% = Regisztrációs vagy választójogi kártya problémái voltak 3% 4% 3% -1 Nem tudott a választásokról 2% 2% 1% -1 Egyéb (SPONTÁN ÉSPEDIG) 6% 7% 6% -1 Nem tudja 3% 3% 3% = NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni. Legfeljebb három választ lehetett megjelölni. A táblázat a válaszok összegét mutatja. A 2009-es európai parlamenti választásoktól való távolmaradás fő oka a nők és a férfiak esetében ugyanaz volt, nevezetesen a bizalom hiánya, illetve általában a politikával való elégedetlenség. Ezt az okot mindkét csoport az esetek 28%-ában említette. A második ok miszerint nem érdekli a politika a két nem esetében szinte azonos súllyal szerepel (a férfiak 16%-a, a nők 17%-a). A harmadik még mindig szinte azonos mértékben van jelen a két csoportban az a meggyőződés, hogy a szavazásnak nincs következménye, de a nők kevesebbszer idézik, mint a férfiak (15% kontra 18%). A tartózkodás okai között holtversenyben a negyedik helyre kerülő indoklás az EUról, az EP-ről vagy az EP-választásokról szóló ismeretek hiánya esetében látható a legnagyobb különbség a nők és a férfiak között. A nők az esetek 13%-ában nevezték meg ezt az okot, míg a férfiak csak 8%-ban. Említésre méltó még a nők magasabb aránya azok között, akik elmondásuk szerint azért nem szavaztak, mert éppen betegek voltak vagy egészségügyi problémájuk volt: a nők 9%-a mondta ezt, szemben a férfiak 5%-ával. A tagállamonkénti elemzéshez csak a tartózkodás leggyakrabban megnevezett okát vizsgáltuk meg, azaz a bizalom hiányát / a politikával való általános elégedetlenséget. 21/29

22 Q4b. Mik voltak a legfőbb okai annak, hogy Ön NEM ment el szavazni a mostani európai parlamenti választásokon? Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. BIZALOM HIÁNYA / ÁLTALÁBAN A POLITIKÁVAL VALÓ ELÉGEDETLSÉG. MT 31% 26% 40% +14 DE 32% 28% 36% +8 AT 25% 22% 27% +5 PL 29% 27% 31% +4 SK 37% 36% 39% +3 LV 28% 26% 29% +3 SE 21% 20% 22% +2 PT 28% 27% 28% +1 SI 30% 30% 30% = UK 20% 20% 20% = EU27 28% 28% 28% = BG 45% 46% 45% -1 EL 51% 51% 50% -1 NL 21% 22% 20% -2 CY 44% 45% 43% -2 HU 36% 37% 34% -3 DK 8% 9% 6% -3 FI 18% 19% 16% -3 IT 37% 38% 35% -3 RO 44% 46% 43% -3 FR 21% 23% 19% -4 LU 11% 14% 8% -6 EE 24% 28% 22% -6 ES 24% 27% 21% -6 LT 24% 28% 21% -7 BE 18% 22% 14% -8 IE 20% 25% 16% -9 CZ 39% 47% 33% -14 NB.: Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni. A bizalom hiánya, illetve a politikával való általános elégedetlenség szempontjából Máltán volt a legszembetűnőbb a nők és férfiak közti különbség, ahol a nők 40%-a nyilatkozta azt, hogy emiatt nem ment szavazni, szemben a férfiak 26%-ával. A Cseh Köztársaságban a férfiak és nők közötti különbség pont fordítva jelentkezik: a nők a férfiaknál 14 százalékponttal alacsonyabb arányban nevezték meg ezt az indokot a 2009-es európai választásokról való távolmaradásuk egyik fő okaként. 22/29

23 V. AZ EURÓPAI PARLAMTRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL FORMÁLT VÉLEMÉNY ÉS A HOZZÁJUK VALÓ VISZONYULÁS A. Az Európai Parlament Q7. A következő állítások mindegyike esetében kérem, mondja meg, hogy azok inkább megegyeznek vagy inkább nem egyeznek meg az Ön álláspontjával, illetve véleményével. Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Önnek minden szükséges információ a rendelkezésére állt ahhoz, hogy eldöntse, kire fog szavazni a mostani európai parlamenti választásokon 53% 57% 50% -7 Az Európai Parlament figyelembe veszi az európai polgárok érdekeit 46% 48% 44% -4 NB.: Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a táblázatban az igen, inkább megegyezik válaszok összege szerepel. A nem meghatározó tényező abban, hogy a válaszadók úgy találják-e, hogy rendelkeztek minden szükséges információval ahhoz, hogy eldöntsék, kire szavaznak az európai választásokon. Az EU szintjén a nők 50%-a ért egyet azzal, hogy elegendő információval rendelkezett, szemben a férfiak 57%-ával. Ugyanez a különbség figyelhető meg annak az állításnak az elemzésekor is, miszerint az Európai Parlament figyelembe veszi az európai polgárok érdekeit. Ezzel kapcsolatban az EU-ban átlagosan 4 százalékpontnyi különbség van a férfiak és a nők között, mivel a nők 44%-a tartja igaznak ezt az állítást, a férfiak közül viszont 48% gondolja így. Azzal az állítással kapcsolatban, hogy a válaszadó minden szükséges információval rendelkezett ahhoz, hogy eldöntse, kire szavazzon az európai választásokon, mindegyik tagállamban megvizsgáltuk a nemek közötti különbségeket, mivel ebben a kérdésben a nemek között nagyobb megosztottság tapasztalható. 23/29

24 Q7. A következő állítások mindegyike esetében kérem, mondja meg, hogy azok inkább megegyeznek vagy inkább nem egyeznek meg az Ön álláspontjával, illetve véleményével. Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. ÖNNEK MIND SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓ A RDELKEZÉSÉRE ÁLLT AHHOZ, HOGY ELDÖNTSE, KIRE FOG SZAVAZNI A MOSTANI EURÓPAI PARLAMTI VÁLASZTÁSOKON. LU 75% 71% 78% +7 LT 57% 56% 58% +2 LV 66% 65% 66% +1 MT 90% 89% 90% +1 BE 69% 69% 69% = FI 70% 70% 69% -1 DE 56% 57% 55% -2 CZ 49% 50% 48% -2 EE 71% 72% 70% -2 SI 60% 61% 59% -2 BG 49% 52% 47% -5 SK 63% 65% 60% -5 IE 67% 70% 64% -6 CY 79% 82% 76% -6 HU 59% 62% 56% -6 SE 58% 61% 55% -6 PL 42% 45% 39% -6 RO 49% 52% 46% -6 DK 60% 63% 57% -6 EU 53% 57% 50% -7 FR 49% 53% 45% -8 UK 42% 46% 38% -8 AT 62% 67% 59% -8 PT 44% 49% 39% -10 EL 68% 74% 63% -11 IT 60% 65% 54% -11 NL 53% 59% 48% -11 ES 54% 61% 47% -14 NB.: Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a táblázatban az igen, inkább megegyezik válaszok összege szerepel. Csak négy országban volt magasabb a nők aránya azok között, akik úgy gondolják, hogy elegendő információval rendelkeztek annak eldöntéséhez, hogy kire szavaznak (Luxemburg, Litvánia, Lettország és Málta), de ez a különbség csak Luxemburgban volt igazán jelentős (7 százalékpont). A nők 22 tagállamban a férfiakhoz képest kevésbé érezték magukat tájékozottnak e kérdésben. A különbség Spanyolországban (14 százalékpont), Hollandiában, Olaszországban és Görögországban (mindháromban 11 százalékpont) volt a legnagyobb. Csak egy országban voltak egyenlő arányban azok a nők és férfiak, akik kellően tájékozottnak érezték magukat a szavazáshoz: Belgiumban. 24/29

25 B. Az Európai Unió Q7. A következő állítások mindegyike esetében kérem, mondja meg, hogy azok inkább megegyeznek vagy inkább nem egyeznek meg az Ön álláspontjával, illetve véleményével. Uniós és nemenkénti átlagok. EU27 Megbízik az európai uniós intézményekben 50% 53% 48% -5 (ORSZÁGUNK) európai uniós tagsága jó dolog 69% 71% 67% -4 Úgy érzi, hogy Ön az Európai Unió polgára 64% 66% 61% -5 Ön kötődik (ORSZÁGUNK)hoz 91% 92% 91% -1 Ön kötődik Európához 64% 67% 61% -6 Nagyon érdekli Önt a politika 39% 46% 33% -13 NB.: Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a táblázatban az igen, inkább megegyezik válaszok összege szerepel. A megadott állításokkal való egyetértés mértéke a nők körében kisebb, mint a férfiaknál, de az arányok között változó különbség figyelhető meg. A legnagyobb különbséget a politika iránti érdeklődésben lehet tapasztalni. Míg a férfiak közül 46% állítja, hogy legalább részben igaz, hogy nagyon érdekli a politika, ugyanezt a nők közül csak 33% mondja magáról. Az Európához való kötődést és az európai uniós polgárság érzését tekintve is nagy a különbség. Összességében a férfiak 67%-a mondja azt, hogy legalább részben igaz rájuk, hogy kötődnek Európához, szemben a nők 61%-ával. Az európai uniós polgárság érzése esetében a nők és a férfiak között 5 százalékpont a különbség. 25/29

26 Q7. A következő állítások mindegyike esetében kérem, mondja meg, hogy azok inkább megegyeznek vagy inkább nem egyeznek meg az Ön álláspontjával, illetve véleményével. Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. NAGYON ÉRDEKLI ÖNT A POLITIKA. LT 36% 35% 37% +2 LV 66% 65% 66% +1 LU 48% 50% 46% -4 IT 33% 37% 29% -8 RO 20% 24% 15% -9 BG 22% 27% 18% -9 EE 39% 44% 35% -9 ES 30% 35% 25% -10 MT 36% 41% 31% -10 SK 23% 28% 18% -10 SE 40% 45% 35% -10 SI 24% 30% 18% -12 EU 39% 46% 33% -13 FI 47% 53% 40% -13 CZ 24% 31% 17% -14 IE 37% 44% 30% -14 FR 37% 44% 30% -14 DE 62% 69% 54% -15 HU 25% 32% 17% -15 PT 29% 37% 22% -15 EL 47% 54% 39% -15 UK 38% 46% 31% -15 DK 52% 61% 44% -17 PL 28% 37% 20% -17 NL 53% 62% 44% -18 AT 55% 65% 46% -19 BE 40% 51% 31% -20 CY 49% 61% 38% -23 NB.: Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a táblázatban az igen, inkább megegyezik válaszok összege szerepel. Csak két tagállamban volt valamivel magasabb a nők aránya azok között, akiket állításuk szerint nagyon érdekel a politika (Litvániában 2 százalékpont, Lettországban pedig 1 százalékpont a különbség). Az országok nagy többségében a nők sokkal kevésbé érdeklődnek a politika iránt. A skála legvégén Ciprust (23 százalékpont különbség), Belgiumot (20) és Ausztriát (19) találjuk. 26/29

27 Q7. A következő állítások mindegyike esetében kérem, mondja meg, hogy azok inkább megegyeznek vagy inkább nem egyeznek meg az Ön álláspontjával, illetve véleményével. Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. ÖN KÖTŐDIK EURÓPÁHOZ ES 79% 78% 81% +3 LV 58% 56% 59% +3 FI 64% 63% 65% +2 LU 84% 84% 85% +1 SK 71% 71% 71% = SE 76% 76% 76% = HU 81% 82% 81% -1 EE 71% 71% 70% -1 BG 56% 57% 55% -2 IE 57% 58% 56% -2 DK 80% 81% 78% -3 RO 58% 60% 57% -3 NL 70% 72% 68% -4 LT 48% 50% 46% -4 SI 75% 77% 73% -4 CZ 69% 72% 67% -5 IT 59% 62% 57% -5 AT 62% 65% 60% -5 EU 64% 67% 61% -6 BE 74% 77% 71% -6 EL 53% 57% 50% -7 PL 69% 73% 65% -8 DE 73% 77% 69% -8 FR 62% 67% 58% -9 UK 34% 39% 29% -10 CY 56% 62% 51% -11 MT 64% 70% 59% -11 PT 68% 75% 62% -13 NB.: Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a táblázatban az igen, inkább megegyezik válaszok összege szerepel. Négy tagállamban volt a férfiakénál valamivel magasabb azoknak a nőknek az aránya, akik kötődnek Európához (Spanyolország és Lettország: 3 százalékpontnyi különbség, Finnország 2 százalékpont, Luxemburg 1 százalékpont). A többi ország túlnyomó többségében (összesen 21-ben) a nők sokkal kevésbé kötődtek Európához, mint a férfiak, ami különösen Portugáliában (13 százalékpontnyi különbség), Máltán és Cipruson (11 százalékpont) érvényesült. Az Európához való kötődés szempontjából 2 országban nem volt különbség a nők és a férfiak között: Szlovákiában és Svédországban. 27/29

28 Q7. A következő állítások mindegyike esetében kérem, mondja meg, hogy azok inkább megegyeznek vagy inkább nem egyeznek meg az Ön álláspontjával, illetve véleményével. Tagállamonkénti és nemenkénti bontás. ÚGY ÉRZI, HOGY ÖN AZ EURÓPAI UNIÓ POLGÁRA. FI 74% 72% 75% +3 EE 71% 71% 72% +1 LU 86% 85% 86% +1 SK 78% 78% 79% +1 CZ 60% 60% 60% = ES 82% 82% 82% = LV 51% 51% 50% -1 AT 56% 57% 55% -2 DE 71% 72% 69% -3 RO 54% 56% 53% -3 MT 67% 69% 65% -4 NL 66% 68% 64% -4 EU 64% 66% 61% -5 DK 76% 78% 73% -5 EL 63% 66% 61% -5 IE 69% 72% 66% -6 CY 71% 74% 68% -6 BG 47% 50% 44% -6 FR 64% 67% 61% -6 HU 63% 66% 60% -6 SI 77% 80% 74% -6 UK 37% 41% 34% -7 BE 76% 80% 73% -7 IT 61% 64% 57% -7 LT 63% 67% 60% -7 PL 70% 74% 65% -9 SE 73% 78% 67% -11 PT 70% 76% 64% -12 NB.: Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a táblázatban az igen, inkább megegyezik válaszok összege szerepel. A tagállamok többségében a nők a férfiaknál kisebb arányban érzik magukat az Európai Unió polgárának. A legnagyobb különbséget Portugáliában (12 százalékpont), Svédországban (11 százalékpont) és Lengyelországban (9 százalékpont) figyelték meg. Csak négy olyan tagállam volt, ahol az így érző nők aránya magasabb a férfiakénál, de a különbség ezekben is kicsi (Finnországban 3 százalékpont, Észtországban, Luxemburgban és Szlovákiában 1 százalékpont). 28/29

29 VI. A VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK ISMERETÉNEK FONTOSSÁGA Q7. A következő állítások mindegyike esetében kérem, mondja meg, hogy azok inkább megegyeznek vagy inkább nem egyeznek meg az Ön álláspontjával, illetve véleményével. EU27 Önnek nagyon fontos, hogy kik azok a jelöltek, akiket európai parlamenti képviselőnek választottak (ORSZÁGUNK)ban az európai parlamenti 49% 52% 46% -6 választásokon Önnek nagyon fontos tudni azt, hogy melyik pártnak lett több európai parlamenti képviselője az európai parlamenti választásokon (ORSZÁGUNK)ban 50% 53% 47% -6 NB. Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a táblázatban az igen, inkább megegyezik válaszok összege szerepel. Az EU átlagát tekintve a nők számára kevésbé volt fontos, mint a férfiaknak, hogy tudják, melyik jelöltet választották be az Európai Parlamentbe, illetve hogy tudják, melyik politikai párt jutott a legtöbb képviselői helyhez (mindkét állítás esetében 6 százalékpont a különbség). Közvélemény-figyelő osztály További tájékoztatásért: Jacques Nancy ( ) Nives Žun ( ) 29/29