Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS
|
|
- Bertalan Ödön Vincze
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Directorate-General for Communication Public Opinion Monitoring Unit Brüsszel, január 30. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama ( európai polgár) Népesség: 15 éves és annál idősebb európai polgárok Módszer: Személyes interjú (CAPI) Adatgyűjtés: A felmérést a TNS opinion végezte november 29.és december 9. között BEVEZETÉS... 3 I. AZ EURÓPAI PARLAMENT A.INFORMÁCIÓK AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL Média emlékek Az Európai Parlament tevékenységével kapcsolatban tájékozottnak érzi magát B.AZ EURÓPAI PARLAMENT KÉPE ÉS SZEREPE Az Európai Parlament általános képe Az Európai Parlament szerepe C.AZ EURÓPAI PARLAMENT ISMERETE Ahogyan az Európai Parlament működik Ahogyan az Európai Parlament döntéseit elfogadják Az Európai Parlament általános ismerete II. EURÓPAIAK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ A.EURÓPAI INTEGRÁCIÓS AZONOSSÁG, TAGSÁG ÉS ÜTEM Az európai azonosságot alkotó tényezők Európai Unió tagság Az európai integráció üteme Az Európai Uniót legjobban képviselő intézmény B.AZ EURÓPAI ÁLLAMPOLGÁROK VÉLEMÉNYE A véleményem számít Az új bizottság kinevezése C.POLITIKAI ELSŐBBSÉGEK ÉS ÉRTÉKEK Elsőbbséget élvező politikák Az Európai Parlament értékei D.AZ EU TAGSÁG ELŐNYE VAGY HÁTRÁNYA
2 Figyelmeztetés Fontos szem előtt tartani, hogy az európai átlagot súlyoztuk, és hogy a hat legnépesebb tagállam körülbelül 70%-ot képvisel ebben az átlagban. Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy a felmérés eredményei olyan becslések, amelyek pontossága amennyiben a többi tényező azonos a minta méretétől és a százalékos eredményektől függ. A körülbelül 1000 interjúból álló minták esetében (egy tagállamban általában ekkora mintát alkalmaznak) a valódi százalékos arány azaz ha a népesség egészét megkérdezték volna a következő konfidenciaintervallumokon belül változik: Százalékos eredmények Hibahatár 10% vagy 90% +/ 1,9 százalékpont 20% vagy 80% +/ 2,5 százalékpont 30% vagy 70% +/ 2,7 százalékpont 40% vagy 60% +/ 3,0 százalékpont 50% +/ 3,1 százalékpont 2
3 BEVEZETÉS A Parlemeter az Európai Parlament éves felmérése. Az első rész célja annak felmérése, hogy az uniós polgárok hogyan ítélik meg az intézményt, a róla kialakult képet, az intézmény szerepét, és milyen tudással rendelkeznek róla. A második rész az uniós polgárokról és az Európai Unióról szól. A jelentés nemcsak az identitás és az uniós tagság kérdéseivel foglalkozik, hanem azzal is, hogy mennyire számít az uniós polgárok véleménye/szavazata az EU-ban, valamint kitér az Európai Bizottság elnökének megválasztására is. Végezetül első alkalommal kérdeztük meg az európai polgárokat arról, hogy szerintük az EU képvisel-e hozzáadott értéket a felsorolt 15 területen november 29. és december 9. között került sor. A felmérést a TNS Opinion készítette a 28 tagállamban polgár személyes megkérdezésével. Az eredmények összefoglalását a bevezető ismerteti. Az egyes kérdésekre adott, uniós és tagállami szintre lebontott válaszokat táblázatok, térképek és grafikonok formájában találja meg az olvasó a dokumentum második részében. Az európai környezet Mint minden hasonló felmérés esetében, ezúttal is nagyon fontos meghatározni, hogy a felmérés milyen környezetben készült. Ennek megfelelően a terepmunkára a Juncker-féle Európai Bizottság beiktatását követő hetekben került sor, ami néhány kérdés esetében valószínűleg befolyásolta a válaszokat. 3
4 Főbb tanulságok Csakúgy, mint a 2009-es európai parlamenti választások után, 2014 végén is az állapítható meg, hogy az Európai Parlament médiaszereplésére vonatkozó kérdésre az európai választások szókapcsolat említése jelentős volt: 10-ből közel 6 európai polgár emlékezett rá. Ugyanakkor a felmérésből az is kiderül, hogy attól, hogy valaki hallott már az Európai Parlamentről, még nem feltétlenül érzi magát jól tájékozottnak a témakörben. Elmondható, hogy a legtöbb európai polgár tájékozatlannak tartja magát az Európai Parlament tevékenységeivel kapcsolatban. Az uniós polgárok fejében továbbra is többnyire semleges kép él az Európai Parlamentről. Ez a megállapítás 21 tagállamra érvényes. Másrészről az európai polgárok közel fele szívesen látná, ha az Európai Parlament fontosabb szerepet játszana. Ezzel szemben a válaszadók több mint egynegyede vélekedik úgy, hogy a Parlamentnek kevésbé fontos szerepet kellene játszania, és e vélemény aránya 26 tagállamban mutatott növekedést. Az európai polgároknak a Parlament felépítésével és működésével kapcsolatos ismeretei 2013 júniusa óta folyamatos bővülést mutatnak. A jelek szerint az uniós polgárok átpolitizáltabbnak látják az Európai Parlamentet, vélhetően azért, mert az szerepet játszik az Európai Bizottság elnökének megválasztásában. Ezzel kapcsolatban ugyanis két jelenség figyelhető meg. Egyfelől az, hogy a válaszadók ismeretei arról, hogy a parlamenti képviselők mi alapján foglalnak helyet az Európai Parlamentben, most voltak a legpontosabbak azóta, amióta ezt a kérdés a Parlemeterben feltesszük (2007. augusztus). Másfelől először fordult elő az, hogy nagyon kicsivel ugyan, de a válaszadók többsége úgy vélte, hogy az Európai Parlament a döntéseit a képviselők politikai hovatartozása alapján hozza meg. Közel ugyanennyien gondolják azt, hogy a Parlament döntéseit a képviselőket delegáló tagállamoknak az érdekeitől függően hozzák meg. Az uniós polgárok fele szerint az Európai Parlament az az intézmény, amely a legjobban képviseli az Európai Uniót. Amikor az európai polgárokat az európai identitás összetevőiről kérdeztük, egyértelműen a demokrácia és a szabadság értékeit sorolták előre ezek aránya 22 tagállamban emelkedett. 4
5 Az egy évvel korábbi első helyezett egységes fizetőeszköz mára a második helyre szorult, ugyanakkor az euróövezet országaiban továbbra is az identitás fontos összetevőjének számít. Ennek megfelelően az eurót az euróövezet 10 országában tekintik az identitás legfontosabb összetevőjének. Az Eurobarométer hagyományos kérdésére adott válaszok szerint az európai uniós tagságot az uniós polgárok abszolút többsége jó dolognak tartja, és először fordult elő, hogy az euróövezeten kívüli országokban is ez az eredmény született. A 2009 és 2014 közötti időszakot felölelő elemzés azt mutatja, hogy a válaszok alig változnak, függetlenül attól, hogy pozitív, negatív vagy semleges válaszokról van-e szó. Az EU-integráció ütemével kapcsolatban egyre több (közel minden második) uniós polgár úgy gondolja, hogy az új, közös politikák bevezetése előtt érdemesebb lenne megvárni, amíg az összes tagállam készen áll azokra. E válaszok aránya a válság által legsúlyosabban érintett országokban a legnagyobb. Amikor 2013-hoz hasonlóan arról kérdeztük az európai polgárokat, hogy szerintük számít-e a véleményük/szavazatuk, 10-ből majdnem hatan gondolták úgy, hogy véleményük/szavazatuk számít a hazájukban, és 10-ből több mint négyen vélték úgy, hogy a véleményüknek/szavazatuknak súlya van az EU-ban. Ez enyhe növekedést jelent ugyan, ám tagállami szinten különösen a válság által legsúlyosabban érintett országokban komoly különbségek mutatkoznak. Bár továbbra is többségben vannak azok, akik szerint véleményük/szavazatuk nem számít az EU-ban, a számuk valamelyest csökkent. Mindegyik tagállamban egyértelműen az a válasz volt többségben, amely szerint az, hogy a Bizottság elnökét és magát az Európai Bizottságot is az európai választások eredményei alapján választják meg, előrelépés az európai demokrácia szempontjából. 25 tagállamban továbbra is és egyre inkább úgy látják, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az a legfontosabb szakpolitika, amelyet az Európai Parlamentnek prioritásként kellene kezelnie. A legnagyobb mértékben a bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelem említésének aránya nőtt, ami újabb szakadékokra világít rá tagállamok között. Ugyanez mondható el a biztonsági és védelempolitikáról is. Az uniós polgárok számára az emberi jogok védelme messze a legfontosabb azok közül az értékek közül, amelyeket az Európai Parlamentnek védelmeznie kell. Ezt követi a nemek közötti egyenlőség és a szólásszabadság témaköre, amelyek említési aránya ugyancsak nőtt. 5
6 Érdemes megjegyezni, hogy uniós szinten mindössze egyetlen értéket, az Unió tagállamai közötti szolidaritást említették kevesebben a korábbi évekhez képest. Végezetül arra a kérdésre, hogy befolyásolná országuk helyzetét, ha az nem tartozna az uniós tagállamok közé, a megkérdezettek többsége azt válaszolta, hogy a felmért 15 kérdéskör közül 11-ben országának rosszabb lenne az EU nélkül. Négy másik területen a többség úgy gondolta, hogy országának sem jobbat, sem rosszabbat nem tenne, ha nem tartozna az EU tagállamai közé. A válaszadók véleménye azonban az alábbi három területen nagyon megoszlott a jobb lenne és a rosszabb lenne válasz között: infláció és megélhetési költségek, bevándorláspolitika, valamint mezőgazdaság. 6
7 Főbb eredmények I. AZ EURÓPAI PARLAMENT A. AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL SZÓLÓ INFORMÁCIÓ 1. A májusi európai parlamenti választások továbbra is ott vannak a köztudatban Csakúgy, mint a 2009-es európai parlamenti választások után, 2014 végén is az állapítható meg, hogy a Parlament médiaszereplésére vonatkozó kérdések esetében az európai választások szókapcsolat említési aránya jelentős volt: 10-ből közel 6 európai polgár emlékezett rá. Uniós viszonylatban ugyanis a válaszadók 58%-a vallotta azt, hogy mostanában hallott az Európai Parlamentről, ami 2013 júniusa óta 11 százalékpontos növekedést jelent. Közülük azok aránya, akik saját bevallásuk szerint nem emlékeznek arra, hogy mostanában hallottak volna az Európai Parlamentről, már csak 40%-ot tesz ki ( 10 százalékpont júniushoz képest). Tagállami viszonylatban az Európai Parlament médiaszereplésének felidézése Szlovéniában (86%, +23), Luxemburgban (78%, +21), Lengyelországban (56%, +21) és Észtországban (75%, +19) nőtt a legnagyobb arányban. Szintén jelentős mértékben nőtt Franciaországban (44%, +18), jóllehet egyedül itt és Írországban (47%, +3) van 50% alatt azon válaszadók aránya, akik hallottak mostanában a Parlamentről. 2. Tájékozottság az Európai Parlamentről Annak megítélése, hogy az európai polgárok mennyire érzik magukat tájékozottnak a Parlament tevékenységével kapcsolatban, továbbra is alacsony szintű és időben változatlan (2011 novemberéhez képest). Az uniós polgárok valamivel kevesebb mint egyharmada (30%-a) véli úgy, hogy jól tájékozott az Európai Parlament tevékenységével kapcsolatban. Ezzel szemben 67%-uk nem gondolja azt, hogy ebben a tekintetben jól tájékozott lenne. Tagállami viszonylatban kizárólag Litvániában fordult elő, hogy a válaszadók többsége (52%-a) vallotta magát jól tájékozottnak. A megkérdezettek közül 7
8 Franciaországban érzik úgy a legkevesebben (19%), hogy jól tájékozottak az EP tevékenységével kapcsolatban. Azok a válaszadók, akik rosszul tájékozottnak vallják magukat az EP tevékenységével kapcsolatban, Svédországban (80%), Franciaországban (78%) és Spanyolországban (77%) vannak a legtöbben. E felmérés kiértékelése arra mutat rá, hogy attól, hogy valaki említés szintjén hall az Európai Parlamentről, még nem feltétlenül érzi magát jól tájékozottnak az intézmény munkájával kapcsolatban. Tehát azok közül, akik mostanában említés szintjén hallottak az Európai Parlamentről, 41% jól tájékozottnak, 57%-uk viszont rosszul tájékozottnak érzi magát. Tagállami szinten például a svéd megkérdezettek mindössze 20%-a érzi magát jól tájékozottnak, holott a médiaszereplés felidézésének aránya ott 69% volt, ami 2013 júniusához képest 14 százalékpontos növekedést jelent. Társadalmi-demográfiai szempontból megközelítve elmondható, hogy az idősebbek közül többen tudják felidézni az EP médiaszereplését, tájékozottságukat azonban rendkívül alacsonynak vélik. Ahogyan az a különböző felmérésekből is gyakran kiderül, a menedzserek (39%) és a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők (37%) érzik magukat a legtájékozottabbnak. B. AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL ALKOTOTT KÉP ÉS AZ EP SZEREPE 1. Az Európai Parlamentről alkotott általános kép Az uniós polgárok által az Európai Parlamentről alkotott kép kissé javult annak ellenére, hogy 22 tagállamban inkább a semleges benyomás van túlsúlyban júniusához viszonyítva a Parlamentről alkotott kép nem változott: 30%-ot képvisel a pozitív kép (=) és 43%-ot (+1) a semleges kép. A negatív kép 2 százalékponttal, 23%-ra csökkent. Nemzeti szinten: a 28 tagállam közül 22-ben a semleges kép dominál; 23 tagállamban a pozitív kép nagyobb arányban fordul elő, mint a negatív kép. Külön említésre érdemes, hogy júniushoz képest a pozitív kép: o határozottan nőtt Spanyolországban (29%, +10), Svédországban (34%, +9) és Cipruson (34%, +8), valamint Lettországban (25%, +6) és 8
9 Portugáliában (30%, +5). Ugyanakkor megjegyzendő, hogy ezek a szintek továbbra is alacsonynak számítanak. o a semlegesnél nagyobb arányt képvisel Romániában, Bulgáriában, Olaszországban és Máltán; o jelentősen csökkent Írországban (40%, 10), Bulgáriában (48%, 8) és Belgiumban (34%, 7). Ezzel szemben a negatív kép a pozitívnál nagyobb arányt képvisel Görögországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Hollandiában. 2. Az Európai Parlament szerepe Az európai polgárok közel fele szívesen látná, ha az Európai Parlament fontosabb szerepet játszana. Ezzel szemben a válaszadók több mint egynegyede vélekedik úgy, hogy a Parlamentnek kevésbé fontos szerepet kellene játszania. E válasz aránya 26 tagállamban nőtt. Arra a kérdésre, hogy mekkora súllyal essen latba az Európai Parlament szerepe a jövőben, a megkérdezettek nagy többsége (47%, 2 százalékpont júniushoz képest) továbbra is úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha az EP szerepe fontosabb lenne. Érdekesség, hogy egyre kevesebb (12%, 8) azok száma, akik spontán módon azt válaszolták, hogy a Parlamentnek ugyanolyan szerepet kellene játszania, mint eddig, és ezzel párhuzamosan többen (27%, +7) voltak azok, akik azt szeretnék, hogy az EP kevésbé fontos szerepet játsszon, illetve azok, akik nem tudtak válaszolni a kérdésre (14%, +3). Nemzeti szinten: Azok, akik szerint a Parlamentnek a jövőben fontosabb szerepet kellene játszania, 16 tagállamban abszolút többségben, 22 tagállamban pedig többségben vannak; közülük az élen áll Ciprus (84%, +5), Málta és Portugália (67%, +2, illetve +7 százalékpont), Spanyolország és Románia (65%, sorrendben +9 százalékpont, illetve változatlan). A fontosabb szerepet óhajtók száma Portugáliában és Spanyolországban, azaz válság által súlyosan érintett két országban nőtt, de ugyanez a helyzet Görögországban (63%, +2) és Olaszországban is (49%, +4). Azok száma, akik szívesen látnák a Parlamentet egy fontosabb szerepben, Lettországban (58%, +16) és Litvániában (64%, +15) emelkedett a legnagyobb mértékben. Az EP-t kevésbé fontos szerepben látni kívánók száma 26 tagállamban nőtt, ez alól egyedül Ciprus és Lengyelország képez kivételt. 9
10 Ez a válasz képviselte a többséget 6 tagállamban: Dániában (46%, +12), Finnországban (44%, +25), Svédországban (49%, +25), az Egyesült Királyságban (43%, +4), a Cseh Köztársaságban (43%, +19) és Hollandiában (48%, +13). Külön figyelmet érdemel, hogy azok száma, akik szerint az Európai Parlamentnek kisebb szerepet kellene játszania a jövőben, nagyobb mértékben nőtt az euróövezethez tartozó, mint az azon kívüli országokban. C. AZ EURÓPAI PARLAMENT ISMERETE Az európai polgároknak az Európai Parlament felépítésével és működésével kapcsolatos ismeretei június óta egyértelmű bővülést mutatnak. Válaszaikban visszatükröződik a májusi európai választások hatása és az, hogy az intézményt átpolitizáltabbnak látják, ami akár az Európai Bizottság elnökének megválasztásával is összefügghet. Ahogyan azt már a bevezetőben is kiemeltük, az, hogy az EP kulcsszerepet játszik az Európai Bizottság elnökének megválasztásában és az egész testület beiktatásában, minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy az uniós polgárok sokkal átpolitizáltabbnak látják az intézményt. 1. Az Európai Parlament működése A válaszadók 48%-a számára ismert, hogy az európai parlamenti képviselők politikai hovatartozásuk szerint foglalnak helyet az ülésteremben, ami júniushoz képest 5 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 35%-a ( 4) vélekedett úgy, hogy ez a képviselők állampolgársága alapján történik. 17%-ra ( 1) csökkent azoknak a válaszadóknak az aránya, akik azt mondták, hogy nem tudják, mi alapján foglalnak helyet a képviselők a Parlamentben Tagállami viszonylatban nézve azok száma, akik tudják, hogy az EP üléstermében a tagok a politikai hovatartozásuk alapján foglalnak helyet, 23 tagállamban nőtt júniushoz képest. A növekedés Litvániában (60%, +18), Svédországban (70%, +16) és Dániában (60%, +14) volt a legerőteljesebb. 10
11 2. A döntéshozatal módja az Európai Parlamentben Először fordult elő, hogy a válaszadók többsége szerint az Európai Parlament döntéseit a képviselők politikai hovatartozása alapján hozza meg. Ez azt jelenti, hogy az uniós polgárok 40%-a osztja ezt a véleményt, szemben azzal a 38%-kal, akik szerint a döntéseket a képviselőket delegáló tagállamok érdekei alapján hozzák meg. Nemzeti viszonylatban figyelmet érdemel, hogy: tizenöt tagállamban a többség azt válaszolta, hogy a döntéseket az Európai Parlament képviselőinek politikai hovatartozása alapján hozzák meg: a legtöbben Svédországban (62%, +15), Finnországban (55%, +13), Szlovéniában és Hollandiában (51%, +4, illetve +9 százalékpont) vélekedtek így. ezzel szemben tizenegy tagállamban a többség azt gondolja, hogy a döntéseket a nemzeti érdekek határozzák meg, a legtöbb ilyen válasz a Cseh Köztársaságban (56%, 3), Szlovákiában (54%, 2) és Görögországban (52%, +4) született. 3. Az Európai Parlamenttel kapcsolatos általános ismeretek Noha az Európai Parlament tényleges ismertségének aránya továbbra is magas, ez az arány az EU-alapító országokban inkább csökkenő tendenciát mutat. Azt, hogy az uniós polgárok milyen tényleges ismerettel rendelkeznek az intézményről, az Európai Parlament közvetlen megválasztására, a képviselők tagállamonkénti számára, az uniós költségvetés elfogadásának módjára és az uniós jogszabályokra vonatkozó négy kérdésre adott válaszokból mértük fel. Uniós viszonylatban a helyes válaszok átlaga 59%-ot tesz ki, míg a rossz válaszoké 19%-ot. E biztató eredmények mellett azonban figyelmet érdemel, hogy 2013 júniusa óta nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik nem tudtak válaszolni ezekre a kérdésekre (22%, +4). Noha az Európai Parlamenttel kapcsolatos tényleges ismeretek szintje szinte valamennyi tagállamban jónak mondható, júniushoz képest e szint csökkenése figyelhető meg az alapító országokban. Ezzel szemben Bulgáriában júniushoz képest nőtt a négy kérdésre adott helyes válaszok száma. 11
12 II. AZ UNIÓS POLGÁROK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ A. AZ INTÉZMÉNY, AMELY A LEGJOBBAN KÉPVISELI AZ EU-T Az uniós polgárok abszolút többsége szerint az Európai Parlament az az intézmény, amelyik a legjobban képviseli az Európai Uniót. A válaszadók 50%-a (ugyanannyi, mint júniusban) látja az Európai Parlamentben azt az intézményt, amely a legjobban képviseli az Európai Uniót. Az Európai Bizottságot a válaszadók 16%-a említette meg (+1), 9%-uk pedig az Európai Unió Tanácsát ( 6). Megjegyzendő, hogy a megkérdezettek 23%-a (+4) nem tudta megmondani, hogy melyik intézmény képviseli a legjobban az EU-t. Tagállami viszonylatban minden tagállamban a Parlamentet említették meg a legtöbbször (bár az Egyesült Királyságban e válasz aránya alacsonyabb volt, mint a nem tudom válaszoké). A Parlamentet a legtöbben Szlovákiában (67%) és Horvátországban (57%), a legkevesebben pedig az Egyesült Királyságban (36%) és Lettországban (44%) választották. A válaszokat szocio-demográfiai szempontból vizsgálva szintén a Parlament áll az első helyen minden kategóriában. B. IDENTITÁS, UNIÓS TAGSÁG ÉS AZ INTEGRÁCIÓ ÜTEME 1. Az európai identitás elemei A válaszadókat arról kérdeztük, hogy szerintük melyek az európai identitás legfontosabb elemei. Az uniós polgárok szerint az európai identitás legfontosabb elemei a demokrácia és szabadság: e válasz aránya 22 tagállamban nőtt. Az EU28 szintjén mért eredmények a demokrácia és szabadság értékei válasz erőteljes növekedését mutatják (47%, +7 százalékpont júniushoz képest), amely most már megelőzi az egységes fizetőeszközt (40%, 2). A harmadik helyre a kultúra (28%) került, majd sorrendben a történelem (24%), az európai gazdaság sikerei (20%) és a földrajz (18%) következett. A földrajz esetében figyelmet érdemel, hogy ennek említési aránya 25 tagállamban csökkent. 12
13 Tagállami viszonylatban az állapítható meg, hogy a legtöbb tagállamban nőtt a demokrácia és szabadság értékei válasz; a növekedés mértéke júniushoz képest +17 százalékpont volt Hollandiában (65%), +16 százalékpont Belgiumban (57%) és +15 százalékpont Finnországban (60%). Megjegyzendő továbbá, hogy ezeket az értékeket a legmagasabb arányban az EU északi részében (69% Svédországban, 67% Németországban, 65% Hollandiában, 63% Dániában és 60% Finnországban) említették meg a válaszadók, míg a válság által legsúlyosabban érintett országokban kevesebbszer említik: Spanyolország 30% (+1), Görögország 34% (+5), Olaszország 37% ( 2), Ciprus 43% ( 3), Írország 45% (+11) mind az uniós átlag (47%) alatt helyezkednek el. Az egységes fizetőeszköz, az euró egyértelműen az európai identitás tényezőjének számít, hiszen Portugália kivételével (39%) az euróövezethez tartozó országokban az uniós átlagnál (40%) nagyobb arányban említették meg a válaszadók. 2. Az uniós tagság Az európai uniós tagságot az uniós polgárok egyre nagyobb többsége tartja jó dolog -nak, még azokban az országokban is, amelyek nem tartoznak az euróövezethez. Az uniós polgárok 54%-a (+4 százalékpont júniushoz képest) véli úgy, hogy az EU-tagság jó dolog. Az uniós polgárok 29%-a ( 2) gondolja úgy, hogy a tagság se nem jó, se nem rossz dolog. 14%-uk ( 3) szerint pedig az EU-tagság rossz dolog. Tagállami viszonylatban a megkérdezettek közül a legtöbben Luxemburgban (83%, +12 százalékpont júniushoz képest), Németországban (72%, +4) és Belgiumban (70%, +6) gondolják, hogy az uniós tagság jó dolog. E kérdés tekintetében a legnagyobb arányú növekedés Észtországban és Romániában volt tapasztalható: az arány mindkét országban 68% volt (+13 százalékpont), továbbá Luxemburgban (83%, +12), Spanyolországban (59%, +12), Portugáliában (46%, +10) és Lengyelországban (63%, +10). Ezzel szemben azon országok közül, ahol a válaszadók a legnagyobb aránya szerint az EU-tagság rossz dolog, az első kettőt súlyosan érintette a válság, a válaszok aránya azonban nem változott vagy csökkent: Görögország (30%, =) és Ciprus (30%, 6). Az arány szintén nem változott az Egyesült Királyságban (27%, =), és kis mértékben nőtt Ausztriában (23%, +2). 13
14 A válaszokat szocio-demográfiai szempontból vizsgálva megállapítható, hogy az uniós tagságot csakúgy, mint korábban leginkább a férfiak, a fiatalok, a magasabb iskolai végzettségűek és a kiváltságos társadalmi és foglalkozási kategóriákba tartozók támogatják. 3. Az európai integráció üteme Az integráció ütemével kapcsolatban megkérdezett uniós polgároknak két lehetőség közül kellett választaniuk: A kérdés úgy szólt, hogy ahhoz, hogy bizonyos területeken közös európai szakpolitikát vezessen be az EU, meg kell várni, amíg az összes ország készen áll, vagy sem? Egyre több uniós polgár (közel 50%) gondolja azt, hogy inkább meg kellene várni, hogy az összes tagállam készen álljon, mielőtt új közös politikákat vezetnek be. Ezt a megközelítést a válság által legsúlyosabban érintett országokban támogatják a legtöbben. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy az uniós polgárok közel fele (49%, +3) inkább megvárná, hogy az összes tagállam készen álljon a továbblépésre, míg 39%- uk ( 4) szerint egy bizonyos országcsoportnak együtt kellene haladnia anélkül, hogy a többi országot bevárnák. Tagállami viszonylatban a válság által legsúlyosabban érintett országok támogatják leginkább, hogy egy-egy új közös szakpolitika bevezetése előtt meg kell várni, amíg valamennyi tagállam felkészült: Portugália (70%, =), Görögország (62%, +4), Spanyolország (61%, +3), Ciprus (60%, 2) és Írország (53%, +5). Ezzel szemben a második lehetőséget (azt, hogy nem kell várni) Hollandiában (61%, +3), Szlovéniában (54%, +1), illetve Litvániában és Ausztriában (52%, +7, illetve nem változott június óta) választották a legtöbben. C. AZ EURÓPAI POLGÁROK VÉLEMÉNYE/SZAVAZATA 1. A véleményem/szavazatom számít Hogyan érzik az uniós polgárok, a véleményük/szavazatuk számít hazájukban, illetve az EU-ban? Az eredmények azt mutatják, hogy ez az érzés az első esetben erősebb, mint a másodikban. 14
15 a. A véleményem/szavazatom számít a hazámban 2013 júniusa óta nem változott, 58%-ot (=) tesz ki azoknak az uniós polgároknak az aránya, akik szerint véleményük/szavazatuk számít hazájukban, míg 39%-ot ( 1) azoké, akik szerint nem ez a helyzet. b. A véleményem/szavazatom számít az EU-ban Arra a kérdésre, hogy a véleményük/szavazatuk számít-e az EU-ban, az uniós polgárok 41%-a (+2) válaszolt igennel 2014 novemberében és decemberében. Figyelmet érdemel, hogy a 2009-es választások után ez az arány 38% volt. Bár továbbra is többségben vannak azok, akik szerint a véleményük/szavazatuk nem számít az EU-ban, a számuk mégis csökkent az elmúlt két évben (53%, 4 százalékpont június óta). Tagállami viszonylatban elmondható, hogy ebben a kérdésben nagy (akár 54 százalékpontos) különbségek tapasztalhatók. A Svédországban (74%, +10), Dániában (62%, =), Luxemburgban (59%, +6), Belgiumban, Hollandiában és Horvátországban (58%, 2, +9, illetve +1 százalékpont), valamint Németországban (57%, +5) élő válaszadók vannak leginkább meggyőződve arról, hogy a véleményük/szavazatuk számít az EU-ban. Ezzel szemben Görögországban (78%, 3), Cipruson (75%, 5), a Cseh Köztársaságban, Spanyolországban és Olaszországban (68%, sorrendben: 4 százalékpont, változatlan és +2 százalékpont), valamint Portugáliában (66%, 1) gondolják a legtöbben, hogy a véleményük nem számít az EU-ban. 2. Az új Bizottság beiktatása Fontosnak tartottuk felmérni azt, hogy mit gondolnak az uniós polgárok arról, hogy először foganatosították a Lisszaboni Szerződés azon rendelkezését, miszerint a Bizottság elnökét, illetve a Bizottság egészét is az Európai Parlament választja meg. Megállapítható, hogy a tagállamokban kivétel nélkül egyértelműen az a válasz volt többségben, amely szerint az, hogy a Bizottság elnökét, illetve a Bizottságg egészét az európai parlamenti választások eredményei alapján választják meg, előrelépést jelent az európai demokrácia szempontjából. Uniós viszonylatban tehát a válaszadók 62%-a osztja ezt a véleményt, míg 18%-uk nem ért egyet ezzel, 19%-nak pedig nincs erről véleménye. 15
16 Tagállami viszonylatban leginkább a luxemburgi válaszadók értenek egyet ezzel az elemzéssel (81%). A legnagyobb számban (28%) az egyesült királyságbeli válaszadók utasították el ezt az állítást. A legtöbben Észtországban (35%) voltak azok, akik nem nyilvánítottak véleményt a kérdésben. D. PRIORITÁST ÉLVEZŐ POLITIKAI TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK 1. Prioritást élvező szakpolitikák 25 tagállamban továbbra is úgy látják, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az a legfontosabb szakpolitika, amelyet az Európai Parlamentnek prioritásként kellene kezelnie. A bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelem említésének aránya nőtt a legnagyobb mértékben, és ezek kérdések újabb szakadékokra világítanak rá a tagállamok között. Ugyanez mondható el a biztonsági és a védelempolitikáról. Uniós viszonylatban elmondható, hogy 25 tagállamban a megkérdezettek továbbra is a társadalmi kirekesztést és a szegénység leküzdését (54%, +3 százalékpont június óta) említették mint olyan politikát, amelyek prioritásként kellene kezelni. Dániában és Svédországban azonban ezt megelőzi az éghajlatváltozás elleni küzdelem, Észtországban pedig a biztonsági és védelempolitika, amely lehetővé teszi, hogy az EU szembeszálljon nemzetközi válságokkal. A gazdasági, költségvetési és adópolitikák összehangolásának kérdése (31%, +1) ismét a második helyre került, megelőzve a fokozott fogyasztóvédelem és a közegészségügy területét (30%, 3) júniusa óta 4 százalékpontos növekedést mutatva következik a sorrendben a terrorizmus elleni küzdelem, az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása mellett válasz, amely 29%-ot képvisel. A biztonsági és a védelempolitika, amely lehetővé teszi, hogy az EU szembeszálljon nemzetközi válságokkal, 27%-ot (+1) képvisel, megelőzvén a származási országgal összehangolt bevándorlási politikát, amelynek aránya az összes kérdés közül a legnagyobb mértékben nőtt (25%, +6). Érdekesség, hogy a közelmúlt európai és nemzetközi eseményei egyértelműen kihatottak arra, hogy a bevándorlás, a terrorizmus elleni küzdelem, illetve a biztonsági és védelempolitika témaköreit hányan említik, az eredmények pedig egyúttal újabb szakadékokra világítanak rá az egyes tagállamok között. 16
17 Tagállami viszonylatban az első két szakpolitika (a bevándorlás és a terrorizmus elleni küzdelem) 19 tagállamban mutatott növekedést, és ebből 16-ban a két politika egymással párhuzamosan alakult. Ahogyan azt a 2014-es választásokat követő felméréskor is megállapítottuk, a bevándorlás kérdésére adott válaszok aránya nőtt: egyes országokban, így Olaszországban (36%, +20), Máltán (44%, +17) és Svédországban (32%, +13) kiugróan nagy arányban. A terrorizmus elleni küzdelemre adott válaszok száma Lengyelországban (29%, +13), a Cseh Köztársaságban (35%, +11), Máltán (31%, +11) és Ausztriában (27%, +10) nőtt a legnagyobb mértékben. A biztonsági és védelempolitika kérdéskörére nagy valószínűséggel rányomja a bélyegét az ukrajnai helyzet. Az erre adott válaszok száma 15 tagállamban mutatott növekedést, esetenként rekordnagyságú változásokkal, különösen a balti államokban: +21 százalékpont Litvániában (38%), +19 százalékpont Észtországban (45%) és +13 százalékpont Lettországban (35%). Figyelmet érdemel, hogy a változás +16 százalékpont volt Hollandiában (34%), míg 18 százalékpont volt Romániában (29%). Értékek, amelyeket az Európai Parlamentnek prioritásként védelmeznie Az emberi jogok védelme erőteljes növekedést mutat júniushoz képest (60%, +6). Ugyancsak nőtt a nemek közötti egyenlőségre (36%, +3) és a szólásszabadságra (34%, +1) adott válaszok száma. Fontos hangsúlyozni, hogy uniós szinten egyetlen érték, az Unió tagállamai közötti szolidaritás említési aránya esett vissza (30%, 3). Ez a csökkenés 20 tagállamban figyelhető meg. Érdemes kiemelni továbbá, hogy noha az Európai Unió és a világ szegény országai közötti szolidaritás említési aránya 2 százalékponttal 22%-ra nőtt, hosszabb távon vizsgálva csökkent, hiszen október óta 10 százalékponttal esett vissza. A kultúrák és a vallások közötti párbeszéd említettsége az utóbbi három évben nem változott, 20%-ot tesz ki, ugyanakkor 2007 októberéhez viszonyítva 8 százalékponttal csökkent. E. KÉPVISEL-E HOZZÁADOTT ÉRTÉKET AZ EURÓPAI UNIÓ? A Parlemeterben első alkalommal kérdeztük az uniós polgárokat arról, hogy szerintük hogyan befolyásolná országuk helyzetét az, ha nem tartozna az uniós tagállamok közé. Különböző területekkel kapcsolatban kérdeztük őket arról, hogy 17
18 szerintük hazájuknak ez jobb lenne, rosszabb lenne vagy sem jobb, sem rosszabb nem lenne. A tesztelt 15 kérdéskör a következő volt: kereskedelem, foglalkoztatás, tudományos kutatás, külpolitika, oktatás, mezőgazdaság, bevándorlás, egészségügy, nemek közötti egyenlőség, környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, ipar, infláció és megélhetési költség, energiaügy, gazdaság és végül a személyes adatok védelme. Az uniós polgárok többsége 11 kérdéskörrel kapcsolatban úgy véli, hogy hazája rosszabbul járna az EU nélkül. A vélemények azonban nagyon megoszlanak az alábbi három területtel kapcsolatban: infláció és megélhetési költség (34% szerint rosszabb lenne az EU-n kívül, míg 33% szerint jobb lenne az EU-n kívül), bevándorlás (33% szerint rosszabb és 32% szerint jobb ), mezőgazdaság (36% szerint rosszabb és 34% szerint jobb ). A többség négy területtel kapcsolatban válaszolta azt, hogy sem jobb, sem rosszabb : nemek közötti egyenlőség (46%), egészségügy (37%), oktatás és személyes adatok védelme (mindkettő 35%). 18
19 I. AZ EURÓPAI PARLAMENT A. INFORMÁCIÓK AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL 1. Média emlékek 1) EU átlag 19
20 2) Nemzeti eredmények 20
21 3) Nemzeti fejlesztések 21
22 2. Az Európai Parlament tevékenységével kapcsolatban tájékozottnak érzi magát 1) EU átlag 22
23 2) Nemzeti eredmények 23
24 3) Nemzeti fejlesztések * NK = Nem kérdezte. Az előző felmérés során ezt a kérdés nem kérdezték ebben az országban. 24
25 B. AZ EURÓPAI PARLAMENT KÉPE ÉS SZEREPE 1. Az Európai Parlament általános képe 1) EU átlag 25
26 2) Nemzeti eredmények 26
27 3) Nemzeti fejlesztések 27
28 2. Az Európai Parlament szerepe 1) EU átlag 28
29 2) Nemzeti eredmények 29
30 3) Nemzeti fejlesztések 30
31 C. AZ EURÓPAI PARLAMENT ISMERETE 1. Ahogyan az Európai Parlament működik 1) EU átlag 31
32 2) Nemzeti eredmények 32
33 3) Nemzeti fejlesztések 33
34 2. Ahogyan az Európai Parlament döntéseit elfogadják 1) EU átlag 34
35 2) Nemzeti eredmények 35
36 3) Nemzeti fejlesztések 36
37 3. Az Európai Parlament általános ismerete 1) EU átlag 37
38 2) Nemzeti eredmények a. Az Európai Parlament képviselőit a tagállamok állampolgárai közvetlenül választják 38
39 b. Az EU szintjén, az európai jogszabályokban (irányelvekben és rendeletekben) az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak közösen kell megállapodniuk 39
40 c. Az EU költségvetését az Európai Parlament és a tagállamok közösen határozzák meg. 40
41 d. Mindegyik tagállamnak ugyanannyi Európai Parlamenti képviselője van 41
42 3) Nemzeti fejlesztések 42
43 II. EURÓPAIAK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ A. EURÓPAI INTEGRÁCIÓS AZONOSSÁG, TAGSÁG ÉS ÜTEM 1. Az európai azonosságot alkotó tényezők 1) EU átlag 43
44 2) Nemzeti eredmények 44
45 3) Nemzeti fejlesztések Az első négy említett item 45
46 2. Európai Unió tagság 1) EU átlag 46
47 2) Nemzeti eredmények 47
48 3) Nemzeti fejlesztések 48
49 3. Az európai integráció üteme 1) EU átlag 49
50 2) Nemzeti eredmények a. Várniuk kellene a többi EU tagállamra, hogy azok készen álljanak rá 50
51 b. Így kellene tenniük, anélkül, hogy várnának a többi EU tagállamra 51
52 3) Nemzeti fejlesztések 52
53 4. Az Európai Uniót legjobban képviselő intézmény 1) EU átlag 53
54 2) Nemzeti eredmények 54
55 3) Nemzeti fejlesztések 55
56 B. AZ EURÓPAI ÁLLAMPOLGÁROK VÉLEMÉNYE 1. A véleményem számít 1.1 Az én szavam számít Magyarországon 1) EU átlag 56
57 2) Nemzeti eredmények 57
58 3) Nemzeti fejlesztések 58
59 1.2 A véleményem/szavazatom számít az Európai Unióban 1) EU átlag 59
60 2) Nemzeti eredmények 60
61 3) Nemzeti fejlesztések 61
62 2. Az új bizottság kinevezése 1) EU átlag 62
63 2) Nemzeti eredmények 63
64 3) Nemzeti eredmények 64
65 C. POLITIKAI ELSŐBBSÉGEK ÉS ÉRTÉKEK 1. Elsőbbséget élvező politikák 1) EU átlag 65
66 a. Az első hat említett item 66
67 b. Az utolsó hat említett item 67
68 2) Nemzeti eredmények 68
69 3) Nemzeti fejlesztések Az első hat említett item 69
70 2. Az Európai Parlament értékei 1) EU átlag 70
71 71
72 2) Nemzeti eredmények 72
73 3) Nemzeti fejlesztések Az első hat említett item 73
74 D. AZ EU TAGSÁG ELŐNYE VAGY HÁTRÁNYA 1) EU átlag 74
75 2) Nemzeti eredmények a. Mezőgazdaság 75
76 b. Infláció és megélhetési költség 76
77 c. Bevándorláspolitika 77
78 d. Foglalkoztatás 78
79 e. A gazdaság 79
80 f. Egészségügy 80
81 g. Oktatás 81
82 h. Ipar 82
83 i. Személyes adatok védelme 83
84 j. Kereskedelem 84
85 k. Energia 85
86 l. Külpolitika 86
87 m. Környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem 87
88 n. Nemek közötti egyenlőség 88
89 o. Tudományos kutatás 89
EUROBAROMETER PARLAMÉTER: ÉVI REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON EU28 ORSZÁGOS RÉGIÓK
PARLAMÉTER: 2015. ÉVI ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 PARLAMÉTER: 2015. ÉVI MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK E Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) Brüsszel, 2013. november EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A NEMEK SZERINTI VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK A férfiak és
RészletesebbenEUROBAROMETER AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON INTERREGIONÁLIS ELEMZÉS
ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK REGIONÁLIS ELEMZÉSE Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések szabványos
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Brüsszel, 2013. december EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész ANALITIKUS
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák
RészletesebbenTANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság
Parlaméter 2016 Tájékoztató elemzés Az Európai Parlament tematikus Eurobarométer-felmérése TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság Szerző: Jacques Nancy, Közvélemény-figyelő
RészletesebbenEURÓPAI VÁLASZTÁSOK, Standard Eurobarometer (EB 71): január február Első eredmények: európai átlag és fontosabb országos tendenciák
Kommunikációs Főigazgatóság C Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás Osztálya KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2009 2009/03/27 Standard Eurobarometer (EB 71): 2009. január február
RészletesebbenEURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:
RészletesebbenEgészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?
MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,
RészletesebbenVezetői összefoglaló
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - A polgárokkal való kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 2009. március 24. AZ EURÓPAIAK ÉS A GAZDASÁGI VÁLSÁG Eurobarometer-felmérés (EB 71) Népesség:
RészletesebbenA 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014
Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenStandard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban
Közvéleménykutatás az Európai Unióban A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült.
RészletesebbenAz Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. szeptember 15. Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és
RészletesebbenParlaméter 2012. november Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter 2012. november Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Népesség: Módszer:
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (Eb79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT. az intézményekre vonatkozó rész ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. augusztus 21. Európai Parlament Eurobarométer (Eb79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT. az intézményekre vonatkozó
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész SZOCIO DOEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. augusztus 21. Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott
Részletesebben2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenKözlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon
Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi
RészletesebbenMit jelent számomra az Európai Unió?
Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 12. (OR. en) 9046/17 ADD 1 EF 97 ECOFIN 351 AGRIFIN 50 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 8. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenFelkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
RészletesebbenÉszrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
RészletesebbenA évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a évi európai választásokon
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2012. november 13. A 2009. évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a 2009. évi európai választásokon
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok
RészletesebbenAz Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai
Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek
RészletesebbenAZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN
AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös halászati politika (KHP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a tagállamok halászflottái 2014-ben
RészletesebbenMunkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenA közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
Részletesebben2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
Részletesebben2014 tavaszi standard Eurobarométer felmérés: az európai választások változást hoztak
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2014. július 25. 2014 tavaszi standard Eurobarométer felmérés: az európai választások változást hoztak Ma megjelentek a legfrissebb standard Eurobarométer felmérés
RészletesebbenA közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti
RészletesebbenKONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében
KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,
RészletesebbenÁtpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában
Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt
RészletesebbenEUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI
ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,
RészletesebbenFogyasztói Fizetési Felmérés 2013.
Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,
RészletesebbenFIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2017) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése 2016-ban a tagállamoknak 66 új irányelvet kellett átültetniük.
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenEurópa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország
Európa 1930 SW SU GE CS CH LI YU ES CS Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország YU Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenAz Otthonteremtési Program hatásai
Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenNemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban
21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban
RészletesebbenParlemeter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 2013. február 14., Brüsszel Parlemeter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A KORCSOPORTOK A korcsoportokat középpontba helyező
RészletesebbenPIAC A K I ÉLİÁLLAT ÉS HÚS. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. XII. évfolyam/2. szám /5. hét PIACI JELENTÉS
PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I XII. évfolyam/2. szám.02.09. /5. hét ÉLİÁLLAT ÉS HÚS Tartalom Piaci jelentés... 1 Ábrák... 2 Táblázatok... 6 Külpiaci információk...
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. november 30. Élıállat és Hús 2009. 47. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
Részletesebben42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?
42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi
RészletesebbenAz idegenellenesség változó arca. A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra
Az idegenellenesség változó arca A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra A vizsgált migrációval kapcsolatos politikai attitűdök Problémaérzékelés szintje
RészletesebbenNEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG
Candidate Countries Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 2004.1 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A TAGJELÖLT ÉS CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN Terepmunka: 2004 február-március Nyilvánosságra hozatal: 2004 július
Részletesebben12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 23. OR. en 12366/1/16 REV 1 SOC 540 EMPL 354 FELJEGYZÉS Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 15778/1/13 REV 1 SOC 900 Tárgy:
RészletesebbenTematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye
Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....
RészletesebbenADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN
ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek
RészletesebbenEUROBAROMETER 68. Közvéleménykutatás az Európai Unióban
Standard Eurobarometer Európai Bizottság EUROBAROMETER 68 Közvéleménykutatás az Európai Unióban 007 ŐSZ NEMZETI JELENTÉS Standard Eurobarometer 68 / 007 Ősz TNS Opinion & Social MAGYARORSZÁG A kutatás
RészletesebbenA hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek
A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -
Részletesebben2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia
Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek
RészletesebbenGFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018
GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő
RészletesebbenGazdasági és Monetáris Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 18.7.2012 2012/2150(INI) JELENTÉSTERVEZET a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2012. évi prioritások végrehajtása
Részletesebben1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések
1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. Megerősítem, hogy vállalkozásom ipari vagy kereskedelmi jellegű
Részletesebben11129/19 be/zv/ik 1 ECOMP.1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 19. (OR. en) 11129/19 PV CONS 41 ECOFIN 702 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Gazdasági és Pénzügyek) 2019. július 9. 11129/19 be/zv/ik 1 TARTALOM
RészletesebbenBruttó hazai termék, IV. negyedév
Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 1. (OR. en) 10824/19 OJ CRP2 25 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. július 3. és 4. (10.00, 9.00)
RészletesebbenAzon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki
Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.14. COM(2017) 299 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): kötelezettségvállalásokra,
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
Részletesebben8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. szeptember 21. Élıállat és Hús 2009. 37. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.8. COM(2014) 619 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről
RészletesebbenUSE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI
EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI 1. Észak-Európa Norvégia Oslo Svédország Stockholm Finnország Helsinki Dánia Koppenhága Izland Reykjavík 2. Nyugat-Európa Nagy-Britannia vagy Egyesült Királyság, United Kingdom
RészletesebbenEgészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.
Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.
RészletesebbenEB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Bruttó eredmények: Fókuszban a férfi és női választók megoszlása
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 27/10/2009 EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Bruttó eredmények:
RészletesebbenSzakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket
RészletesebbenA BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. március 23. Élıállat és Hús 2009. 11. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenPARLAMÉTER 2017 ERŐSEBB HANG
PARLAMÉTER 2017 ERŐSEBB HANG AZ ÁLLAMPOLGÁROK VÉLEMÉNYE A PARLAMENTRŐL ÉS AZ UNIÓRÓL TANULMÁNY - Közvélemény-kutatási sorozat Az Európai Parlament által megrendelt Eurobarométer felmérés Kommunikációs
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. július 13. Élıállat és Hús 2009. 27. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ÖSSZEGZETT ORSZÁGELEMZÉS
Módszer: személyes MAGYARORSZÁG November - December 2015 ÖSSZEGZETT ORSZÁGELEMZÉS 2013 és 2014 között a magyarországi válaszadók pozitívabbakká váltak a fejlesztés sok szempontját tekintve, de ez a tendencia
RészletesebbenTARTALOM - * % = + ELÕSZÓ
TARTALOM ELÕSZÓ 1. Diszkrimináció Európában: megítélés és hozzáállás 1.1 Áttekintés 4 1.2 Etnikai származás 7 1.3 Fogyatékkal élõk 10 1.4 Szexuális irányultság 11 1.5 Életkor szerinti diszkrimináció 13
RészletesebbenA válaszadóra vonatkozó általános kérdések
Nyilvános konzultáció a növényvédő szerekről és a növényvédőszermaradékokról szóló uniós jogszabályok REFIT-értékeléséről A *-gal jelölt mezőket kötelező kitölteni. A válaszadóra vonatkozó általános kérdések
Részletesebben