A évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014
|
|
- Regina Balla
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör: Népesség: Módszertan: A felmérést készítette: EU szavazóképes életkorú (legalább 18./Ausztriában legalább 16. életévét betöltött) európai polgár Személyes interjú (CAPI) TNS Opinion, május 30. és június 27. között BEVEZETÉS... 3 I. RÉSZVÉTEL II. SZAVAZÁS III. TARTÓZKODÁS IV. AZ EURÓPAI POLGÁROK HOZZÁÁLLÁSA A VÁLASZTÁSOKHOZ V. A POLITIKA IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS ÁLTALÁBAN VI. TÁJÉKOZTATÁS ÉS A RÉSZVÉTELRE BUZDÍTÓ KAMPÁNY Közvélemény-figyelő Osztály Jacques Nancy EPEurobarometer@europarl.europa.eu 1
2 Fontos megjegyzés Ez a felmérés a választásokkal kapcsolatos szerződés keretében készült (az alkalmazott módszer a 2009-es választások utólagos értékelésére vonatkozó felméréstől eltérően a személyes interjú volt). A választások utáni felmérés adatfelvételi kritériumai a nem, az életkor, a lakóhely szerinti régió és az európai választásokon való részvétel, valamint a leadott szavazat rekonstrukciója voltak. 2
3 BEVEZETÉS A felmérés háttere A felmérést a TNS opinion a helyszínen végezte, közvetlenül a 2014 májusában lebonyolított európai választások után. Célja annak feltárása, hogy milyen okok miatt döntöttek az európai választók a részvétel vagy a távolmaradás mellett. Miként az ilyen jellegű felmérések során mindig, ezúttal is szem előtt kell tartani a felmérés helyszínén és időpontjában aktuális nemzeti, európai és nemzetközi vonatkozások szövevényes hálóját. Az európai viszonyokat már hat éve is elsősorban a monetáris, pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság következményei alakították, és ez érvényes az Európai Parlament mostani felmérésének hátterére is. Újdonság azonban a 2009-es európai választásokhoz képest, hogy az EU-ban tapasztalható politikai helyzet azóta jelentős változásokon ment át: az Európai Unió egy új tagállammal, Horvátországgal bővült, a Lisszaboni Szerződés által bevezetett új szabályok következtében az Európai Parlament képviselőinek száma 766-ról 751-re változott, első alkalommal került sor arra, hogy az Európai Tanács javasolt jelöltet az Európai Bizottság elnöki tisztségére, figyelembe véve az európai választások eredményeit. Az Európai Parlament új hatáskörét gyakorolva július 15-én Jean-Claude Junckert választotta meg a Bizottság elnökévé, ezen kívül, a polgárok több tagállamban nemzeti szinten is a szavazóurnákhoz járultak: az európai választással párhuzamosan választásokra került sor Belgiumban (szövetségi és és regionális választások), Litvániában (elnökválasztások), Görögországban (helyi választások), Németországban (helyi választások), Írországban (helyi választások), Olaszországban (megyei és helyhatósági választások), Máltán (helyi választások) és az Egyesült Királyságban (helyi választások). 3
4 FŐBB TANULSÁGOK 1. Részvétel: A 2014 európai választások részvételi aránya 42,54% (2009-ben 43%). Ez az arányszám európai átlag, amely mögött a 28 tagállamban jelentős különbségek húzódnak meg az alábbi két szélső érték közötti skálán: a legmagasabb részvételi arány Belgiumban (76,5%), a legalacsonyabb pedig Szlovákiában (13,1%) volt tapasztalható. Hét tagállamban a részvételi arány jelentős növekedése, hatban pedig csaknem azonos szintje figyelhető meg, és visszaesés állapítható meg a többi 15 tagállamban (közöttük azon országok többségében, amelyek az EU-hoz 2004-ben, 2007-ben és 2013-ban csatlakoztak). 2. A szavazáson való részvétel,, illetve az attól való távolmaradás okai Azok a polgárok, akik elmentek szavazni, elsősorban azért járultak az urnákhoz (miként 2009-ben is), mert: polgári kötelességüket kívánták teljesíteni, mert rendszeres szavazók, vagy mert valamelyik, hozzájuk közelállónak érzett politikai pártot kívántak támogatni. E hagyományos indokokat közvetlenül követik a kifejezetten európai megfontolások: mert kifejezésre kívánták juttatni az EU melletti támogatásukat, mert Ön európainak vagy az EU polgárának érzi magát, illetve mert az európai választásokon való részvétellel Ön változtathat a dolgokon. A Lisszaboni Szerződés intézményi rendelkezéseinek hatálybalépését követően egy új választható válasz került fel a májusában megkérdezettek közül a szavazatukat ténylegesen leadó személyek számára készített listára: Mert befolyásolni kívánja az Európai Bizottság elnökének kiválasztását. Ezt a választ a válaszadók átlagosan 5%-a jelölte meg azon három lehetséges válasz közül, amelyek a szavazáson való részvétel indokolására rendelkezésre álltak. Érdekes megállapítás, hogy három országban ez az arány eléri vagy túllépi a 10%-os határértéket: Ausztriában (12%), Németországban (10%) és Luxemburgban (10%). Ami a szavazástól távolmaradók leggyakrabban hivatkozott indokait illeti, ezek (miként 2009-ben is) a politika iránti általános bizalom és érdeklődés hiányát mutatják: általában nem bízom a politikában vagy elégedetlen vagyok vele, nem érdekel a politika, szavazatomnak nincsenek következményei vagy úgysem változtatna semmit. Ki kell emelni, hogy a távolmaradás indokaként az EU-val szembeni ellenérzésre hivatkozó válaszok nem szerepeltek a válaszadók leggyakoribb választásai között: ilyen indok lehetett az európai ügyek iránti érdeklődés hiánya, az Európai 4
5 Parlamenttel szembeni elégedetlenség, az EU-ra vonatkozó ismeretek hiánya, az uniós integrációval ellentétes vélemény és a nyilvános vita hiánya. 3. A leadott szavazatok tétjei: Az európai választásokon való részvétel mellett döntő polgárok számára a szavazás legfőbb tétjét a munkanélküliség problémája jelentette. A polgárok szemében a második legfontosabb tét a gazdasági növekedés volt. A harmadik helyre a bevándorlás témája került, ami uniós szinten jelentős növekedést mutat a 2009-ben tapasztalt eredményekhez képest. 4. Az Európai Unió megítélése Az EU-hoz tartozás a válaszadók abszolút többségének véleménye szerint jó dolog. Ami az EU melletti elkötelezettséget illeti, ezt mind a résztvevő, mind pedig a távolmaradó európai polgárok nagy többsége ismét kinyilvánította. Továbbra is abszolút többségben vannak azok az európai polgárok, akik uniós polgárnak vallják magukat, jóllehet ez az érzés jelentősen csökkent a válság által a legkeményebben sújtott országokban. Ezzel szemben megállapítható, hogy az európai polgárok többségének véleménye szerint az Európai Parlament nem veszi kellőképpen figyelembe az őket aggasztó problémákat (ez a válasz a 2009-ben adottakhoz képest most gyakrabban szerepelt). A polgárok európai intézmények iránti bizalma erősen romlik. E bizalom ugyanis a 2009-ben rögzített adatokhoz képest 15 országban csökkent. Különösen megfigyelhető ez a válság által leginkább érintett országok Görögország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, valamint Franciaország esetében. 5. Az európai választások iránti érdeklődés A válaszadók abszolút többsége véli úgy, hogy minden szükséges információval rendelkezik ahhoz, hogy a választásokon leadja szavazatát. 5
6 6. A részvételre buzdító kampány emléke Miként 2009-ben is, ezúttal is vonatkozott kérdés arra, emlékeznek-e a polgárok a szavazáson való részvételre buzdító kampányra. Tíz európai polgár közül hat nyilatkozott úgy, hogy ez határozottan megmaradt emlékezetében. Az európai átlagérték mögött jelentős nemzeti különbségek húzódnak meg, e kérdés tekintetében ugyanis az EU 28 országa között akár 45%-os eltérés is megfigyelhető (Svédország: 89%, Belgium: 44%). 7. Szociodemográfiai tendenciák: Az összefoglaló mellékletében bizonyos kérdések kapcsán részletes szociodemográfiai elemzés olvasható. A legfontosabb tendenciák között találjuk az alábbiakat: A nők és a férfiak közötti különbség nő, és eléri a 4%-ot. (2009-ben 2% volt.) Miként 2009-ben, a legaktívabbak a vezető beosztásúak és a függetlenek voltak. Megfigyelhető azonban, hogy a diákok és a munkanélküliek részvétele nőtt. Ezúttal is a fiatalok (a 18 és 24 év közöttiek) körében a legmagasabb a távolmaradás aránya, viszont ők nyilatkoznak a legpozitívabban az EU-val kapcsolatos kérdésekben. Ami a részvételre buzdító kampányt illeti, ilyenre a legkevésbé emlékeztek a nők, a kevésbé iskolázottak, valamint a háztartásbeliként élő nők/férfiak. 6
7 I. RÉSZVÉTEL A. A részvétel az EU 28 tagállamának összesített szintjén a korábbi szinten maradt A 2014-es európai választásokon való részvételi arány összesített európai szinten 42,54% volt. B. Nemzeti szinten a részvétel tekintetében határozott különbségek mutatkoznak 1 76,5%-os eltérés mutatkozik a legerősebb és a leggyengébb részvételi arányt képviselő ország között (Belgiumban, ahol a szavazás kötelező, és az európai szavazásokkal egyidejűleg parlamenti szavazást is tartottak, a szavazásra jogosultak 89,6%-a szavazott, Szlovákiában pedig mindössze 13,1%-uk). C. A részvételi arányra vonatkozó nemzeti kimutatások hez képest a részvétel jelentős növekedése figyelhető meg hét országban: Litvániában (47,3% ; +26,3), Görögországban (60% ; +7,4), Svédországban (51,1% ; +5,6), Németországban (48,1% ; +4,8), Romániában (32,4% ; +4,7), Horvátországban (25,24% ; +4,4 3 ) és Franciaországban (42,4%, +1,8). A részvételi arány szinten marad (+/- 1% eltérést megengedve) hat tagállamban: Belgiumban, Ausztriában, Finnországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban. A részvétel csökken a többi tagállamban, közülük a legerőteljesebben Lettországban (a korábbi 30,2%-ról 23,5%-re). 1 A választásokon való részvétel kötelező Belgiumban, Luxemburgban, Görögországban és Cipruson. 2 A számítások időpontjában még nem álltak rendelkezésre végleges adatok Finnországról és az Egyesült Királyságról. 3 Horvátország esetében 2013-hoz viszonyítva. 7
8 II. A szavazók profilja A hez viszonyítva a szavazók későbbi szakaszban döntenek úgy, hogy részt vesznek a szavazáson A szavazáson való részvétel elhatározásának időpontja közelebb kerül a szavazás napjához. A legtöbb szavazó (45%-a) úgy nyilatkozott, hogy 2014-ben is az általa minden szavazáson követett időrend szerint döntött. Ez a válasz azonban 5%-os csökkenést jelent (2009-ben 50% volt), a szavazás napjához közelebbi időpont javára. Azon szavazók számának csekély arányú növekedése figyelhető meg ugyanis, akik úgy nyilatkoznak, hogy a szavazáson való részvétel melletti döntésük időpontja a szavazást megelőző hónapokra (23%, +2), hetekre (14%, +1), napokra (10%, +1) vagy magára a szavazás napjára (7%, +1) esik. Nemzeti szinten: Azon szavazók aránya, akik a választásokat megelőző néhány hónap vagy néhány hét folyamán döntenek a részvétel mellett, a legmagasabb Görögországban (48%), Olaszországban (47%), Olaszországban, Írországban és Svédországban (mindkét esetben 43%). Azon szavazók aránya, akik a választásokat megelőző néhány nap folyamán döntenek a részvétel mellett, a legmagasabb a Cseh Köztársaságban (19%), Dániában és Hollandiában (18 18%) és Svédországban (17%). B. A szavazat okai A megnevezett indokok gyakorisági sorrendje nem változott a 2009-ben megfigyelhető sorrendhez képest. A szavazáson megjelentek indokainak élén álló válaszok a szavazás polgári kötelességem (41%, -6) és a rendszeres szavazó vagyok (41%, +1) voltak. Ezután következik a szavazatommal a hozzám közelállónak érzett politikai pártot kívántam támogatni válasz (22, -2%). Ezek után három maradéktalanul európai válasz következik: támogatom az EU-t (14%, -2) ; európainak érzem magam (13%, =) ; az európai választásokon való részvétellel változtathatok a dolgokon (12%, -7). Az ezek után következő válaszok tekintetében három jelentős fejleményre érdemes felhívni a figyelmet: csökken azok aránya, akik a szavazással változtatni kívánnak a dolgokon (12%, -7), miközben nő azoké, akik célja az EU-val kapcsolatos 8
9 elégedetlenség kifejezése (7%, +5) és a nemzeti kormánnyal kapcsolatos elégedetlenség kifejezése (10%, +5). C. A szavazat tétje A jelenlegi válsággal összefüggésben a szavazók számára a szavazás legfőbb tétjét (45%, +8) a munkanélküliség jelentette. Ezután a legtöbben a gazdasági növekedést jelölték meg (40%, -1). Meg kell jegyezni, hogy 2009-ben is ez a két válasz volt a leggyakoribb, 2014-ben azonban a sorrendjük fordított. A bevándorlás (23%, +7) válasz erőteljes növekedést mutat 2009-hez képest. A nyugdíjasok jövője válasz 22%-kal szinten maradt. Az EU szerepe a nemzetközi porondon válasz kis mértékben csökkent (20%, -2). Megjegyzendő, hogy az egységes pénznemre vonatkozó válaszok aránya 17%, ami 5%-os növekedést jelent. A 2009-hez képest csökkenést mutató válaszok a terrorizmus (7%, 4) és az éghajlatváltozás elleni küzdelem (12%, 4). Nemzeti szinten: A munkanélküliség megjelölése került az első helyre a válság által leginkább sújtott országokban: Görögországban (73%, +13), Cipruson (67%, +28), Spanyolországban (66%, +1) és Olaszországban (65%, +29). A gazdasági növekedést nevezték meg a leggyakrabban Portugáliában (55%, +12), Lettországban (50%, 7) és Litvániában (49%, 5). A bevándorlás tétje nő 19 tagállamban, egyes esetekben akár kétszeresére is, például az Egyesült Királyságban (42%, +21% 2009-hez képest), valamint Franciaországban (21%, +11). 9
10 III. A SZAVAZÁSTÓL TÁVOLMARADÓK PROFILJA A 2014-es európai választásokról való távolmaradási arány összesített európai szinten 57,46% volt. A. A nem szavazók profilja megegyezik a 2009-ben tapasztalttal Ezen elemzésből egyértelműen kiderül, hogy a szavazástól távolmaradó minden öt személy közül egy a szavazás napján döntött úgy, hogy nem megy el szavazni. Az e kérdésre adott válaszok elemzéséhez a 2009-es szavazásokat követően megvalósított desk research eredményeként kapott besorolást használtunk. A 2009-es adatokkal való összevetés kimutatja, hogy a távolmaradók profilja tekintetében alig van eltérés. 1. A feltétlenül távolmaradók Ők sohasem szavaznak. A nem szavazók 24%-át képviselik, és ezzel arányuk 2%- kal emelkedett 2009-hez viszonyítva. 2. A megfontolt távolmaradók E besorolásba azok tartoznak, akik a szavazás napját megelőző hónapok (18%, ben is) vagy hetek (13%, 2). folyamán döntöttek a szavazástól való távolmaradás mellett. Ők összesen a távolmaradók 31%-át alkotják. 3. Az impulzív távolmaradók Összesen a távolmaradók 34%-át képviselik: csupán a szavazás előtti napokban (15%, -1) vagy a szavazás napján (19%, +3) döntenek úgy, hogy nem mennek el szavazni. 4. A határozatlan távolmaradók E nem-szavazók, akik a távolmaradók 11%-át (-2%) képviselik, nem tudják, hogy mikor döntöttek az európai szavazástól való távolmaradás mellett. Számuk 2009-hez képest 2%-kal csökkent. Nemzeti szinten: Az impulzív távolmaradók aránya a legmagasabb Dániában (57%, +15), Hollandiában (56%, +12) és Svédországban (43%, -1). A határozatlan" távolmaradók aránya az Egyesült Királyságban a legmagasabb (23%, +6). 10
11 B. A választástól való távolmaradás okai Jóllehet a távolmaradók leggyakrabban megjelölt indoka miként 2009-ben is a politika iránti bizalom általános hiánya, ez a válasz csökkenést mutat (23%, -5). Nemzeti szinten ez a válasz került első helyre Cipruson (56%, +12), Spanyolországban (41%, +17) és Bulgáriában (38%, -7). Ezzel szemben e válasz igen ritkán fordult elő Dániában (7%), Belgiumban és Luxemburgban (9%). A második megnevezett indok a politika iránti érdeklődés hiánya (19%, +2%). Nemzeti szinten ez a válasz került első helyre Magyarországon (32%, +3), Spanyolországban (30%, +4) és Portugáliában (27%, +4). A soron következő indok a részvételnek nincsen következménye/nem változtat semmin (14%, -3). Nemzeti szinten a részvételnek nincsen következménye választ a leggyakrabban Bulgáriában (29%, -2), Cipruson (25%, +4) és Lettországban (22%, -16) adták Ezzel szemben a legkevésbé hivatkoztak erre Dániában (6%), az Egyesült Királyságban (6%) és Írországban (8%). Fontos megjegyezni, hogy az EU-ra, az Európai Parlamentre vagy az európai parlamenti választásokra vonatkozó ismeretek hiánya 7%-kal (-3) csak a 9. helyre került. Nemzeti szinten erre a válaszra a legtöbben Svédországban (22%) és Hollandiában hivatkoznak. 11
12 IV. AZ EURÓPAI POLGÁROK HOZZÁÁLLÁSA A VÁLASZTÁSOKHOZ 1. Az EU-hoz tartozás E kérdés nem szerepelt a 2009-es választásokat követően végzett felmérés kérdései között. Az összehasonlítás ezért az Eurobarométer által 2009 tavasza óta végzett különböző vizsgálatokra támaszkodik. A válaszok az EU-hoz tartozás érzésének stabilitását erősítik meg: az EU-hoz tartozni a válaszadók abszolút többségének (51%) véleménye szerint jó dolog. Különbségek vannak azonban a szavazáson részt vevők és az attól távolmaradók között: a szavazók 63%-a és a távolmaradók 42%-a gondolja úgy, hogy az EU-hoz tartozni jó dolog. Megjegyzendő, hogy az európai polgárok 28%-a gondolja úgy, hogy az EU-hoz tartozni sem jó, sem rossz dolog : az így gondolkodók aránya 22% a szavazók és 34% a távolmaradók esetében. Nemzeti szinten: Az EU-hoz tartozást a leginkább Luxemburgban (78%), Belgiumban (69%) és Máltán (68%) tartják jó dolognak. Ezzel szemben a legkevésbé vélik így a Cseh Köztársaságban (27%), Olaszországban (35%) és Cipruson. 2. A saját országhoz és Európához fűződő érzelem Tíz válaszadó közül kilenc érzi saját országához tartozónak magát (90%, -1% 2009-hez képest). Ezzel párhuzamosan 62% (-2%) Európához tartozónak is érzi magát. Fontos mozzanat, hogy mind a szavazók, mind pedig a távolmaradók többsége (jóllehet meglehetősen eltérő arányban) Európához tartozónak érzi magát (72% az előbbiek, és 56% az utóbbiak esetében). Nemzeti szinten: Az Európához tartozás érzése a legalacsonyabb Görögországban (41%, -12), Cipruson (41%, -15) és Olaszországban (45%, -14). 12
13 Az Egyesült Királyság is azon országok közé tartozik, ahol az Európához tartozás érzése viszonylag a leggyengébb (47%). Meg kell azonban jegyezni, hogy ez 2009-hez képest 1%-os emelkedést jelent. 3. Az uniós polgárság érzése A válaszadók 63%-a (-1) az EU polgárának érzi magát. Ez többségi érzés, jóllehet meglehetősen eltérő arányokban nyilvánul meg a szavazók (72%) és a távolmaradók (56%) esetében. Nemzeti szinten: 24 tagállamban a válaszadók abszolút többsége érzi magát az EU polgárának. Ismét megfigyelhető, hogy a legnagyobb csökkenés a válság által leginkább sújtott országokban a legjelentősebb: Cipruson (52%, -19), Görögországban (46%, -17) és Olaszországban (45%, -16). 4. Az európai intézmények iránti bizalom E kérdéssel kapcsolatban ugyanaz a csökkenő tendencia tapasztalható, mint az Eurobarométer által az utóbbi évek során végzett felmérésekben is. Eszerint a válaszadók 43%-a nyilatkozik úgy, hogy megbízik az intézményekben. A 2009-es választások után végzett felmérés során ez az arány 50% volt. A bizalom meglétének aránya 55% a szavazók és 35% a távolmaradók esetében. Az európai polgárok 52%-a (+12) azonban nem bízik meg az európai intézményekben. Nemzeti szinten: 2009-hez képest az európai intézmények iránti bizalom 27 tagállam közül 15-ben csökkent 4. A bizalomvesztés a válság által érintett egyes országokban különösen nagyarányú: Olaszországban (35%, -25), Portugáliában (34%, -24) Spanyolországban (38 %, -21), Cipruson (48%, -18), Görögországban (39%, -12), és ezeken kívül Franciaországban is (36%, -10) ben Horvátország nem volt ez Európai Unió tagja 13
14 Érdekes jelenség hogy egyes országokban jelentős arányban voltak olyan polgárok, akik e kérdésre a nem tudom választ adták: Lengyelországban (13%), az Egyesült Királyságban (10%) és Észtországban (9%). 5. Figyelembe veszi-e az Európai Parlament az európai polgárokat aggasztó problémákat? A válság körülményei a polgárok aggályait bizonyosan megerősítették, a válaszok mindenesetre az intézményekkel szembeni elégedetlenség növekedését mutatják. A válaszadók 54%-a véli úgy, hogy az Európai Parlament nem veszi megfelelően figyelembe az európai polgárok aggodalmait. Ez az arány 2009-ben 41% volt. Az Európai Parlament a résztvevők 47%-ának véleménye szerint nem veszi megfelelően figyelembe az európai polgárok aggodalmait. A távolmaradók közül 59% gondolja így. Ezzel szemben a válaszadók 38%-a osztja azt a véleményt, hogy az Európai Parlament megfelelően figyelembe veszi aggodalmaikat: az arány 48% a résztvevők és 31% a távolmaradók esetében. Nemzeti szinten: Az az érzés, hogy az Európai Parlament figyelembe veszi a polgárokat aggasztó problémákat, 19 tagállamban mutat csökkenő tendenciát. A csökkenés 2009-hez képest a legjelentősebb Spanyolországban (27%, -26), Cipruson (35%, -25) és Szlovákiában. Növekszik azonban 8 tagállamban, közöttük főleg Máltán (63%, +5), Németországban (48%, +5) és Bulgáriában (39%, +4). 14
15 V. A POLITIKA IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS ÁLTALÁBAN Ma az EU polgárainak abszolút többsége nyilatkozik úgy, hogy nem érdekli a politika (54%), ez azonban olyan erőteljes különbségeket mutat a tagállamok között, amelyek elérik akár a 43%-ot. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az érdeklődés hiánya 37% a szavazók, azonban 68% a távolmaradók körében. Nemzeti szinten: A politika iránti érdektelenség a legerőteljesebb Horvátországban (75%), a Cseh Köztársaságban és Portugáliában (71% 71%), valamint Romániában (70%) Ezzel szemben a legkevésbé jellemző Dániában (32%), Luxemburgban és Németországban (33% 33%). 15
16 VI. TÁJÉKOZTATÁS ÉS A RÉSZVÉTELRE BUZDÍTÓ KAMPÁNY A. A választáson való részvételhez elegendő információ Az európai polgárok 57%-a (+4) véli úgy, hogy minden szükséges információval rendelkezik annak eldöntéséhez, hogy kire adja le szavazatát az európai választásokon. Ezt a véleményt a szavazók 75%-a és a távolmaradók 44%-a osztja. Nemzeti szinten: 28 országból 26-ban a polgárok abszolút többsége nyilatkozta, hogy rendelkezik a választáshoz szükséges minden információval. Pozitív változás következett be 16 országban, közöttük mindenekelőtt Bulgáriában (65%, +16), Litvániában (71%, +14) és az Egyesült Királyságban (55%, +13). Csupán két országban fordult elő, hogy a válaszadók abszolút többsége úgy nyilatkozott, hogy nem rendelkezett minden szükséges információval: Portugáliában (54%, +4) és a Cseh Köztársaságban (53%, +5) B. A részvételre buzdító kampány emléke Amikor a válaszadókat arról kérdeztük, emlékszenek-e a polgárokat az európai választásokon való részvételre buzdító kampányra, 65% (-2) igennel felelt. Ezt az emlékképet abszolút többségben erősítik meg a résztvevők (73%) és a távolmaradók (58%) egyaránt. Nemzeti szinten: Ez azonban európai átlagérték, amely mögött jelentős nemzeti különbségek húzódnak meg, e kérdés tekintetében ugyanis akár 45%-os eltérés is megfigyelhető az első helyen álló Svédország (89%) és az utolsó Belgium (44%) között. 16
17 17
18 I. RÉSZVÉTEL 1. Részvétel 1) Európai átlag Részvétel az európai választásokon (%EU) 18
19 2) Nemzeti eredmények A május i európai választásokon való részvétel a 28 tagállamban 19
20 3) Nemzeti fejlesztések A május i európai választásokon való részvétel a 28 tagállamban Összehasonlítás az előző választással (%) Az előző európai választások eredményei Horvátországban 2013-ra 20
21 II. A SZAVAZAT 1. A szavazásra menetelre irányuló döntés meghatározó pillanata 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 21
22 Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 22
23 2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 23
24 3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 24
25 2. A szavazás okai 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 25
26 2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 26
27 3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 27
28 3. Mi a tét a szavazatban 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 28
29 2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 29
30 3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 30
31 III. TARTÓZKODÁS 1. A tartózkodásra irányuló döntés meghatározó pillanata 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 31
32 Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 32
33 2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 33
34 3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 34
35 2. A tartózkodás okai 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 35
36 2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 36
37 3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 37
38 IV. EURÓPÁHOZ VALÓ HOZZÁÁLLÁS 1. Az EU tagság: jó vagy rossz dolog? 1) Európai átlag 38
39 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 39
40 3) Nemzeti eredmények 40
41 41
42 2. Kötődés Európához 1) Európai átlag 42
43 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 43
44 3) Nemzeti eredmények 44
45 4) Nemzeti fejlesztések 45
46 3. Kötődés az országhoz 1) Európai átlag 46
47 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 47
48 3) Nemzeti eredmények 48
49 4) Nemzeti fejlesztések 49
50 4. Az európai állampolgári érzés 1) Európai átlag 50
51 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 51
52 3) Nemzeti eredmények 52
53 4) Nemzeti fejlesztések 53
54 5. Bizalom az EU intézményekben 1) Európai átlag 54
55 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 55
56 3) Nemzeti eredmények 56
57 4) Nemzeti fejlesztések 57
58 6. Az európai állampolgárok aggodalmainak Európai Parlament általi figyelembe vétele 1) Európai átlag 58
59 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 59
60 3) Nemzeti eredmények 60
61 61
62 4) Nemzeti fejlesztések 62
63 V. ÉRDEKLŐDÉS AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ÉS POLITIKA IRÁNT ÁLTALÁBAN 1. Érdeklődés a politika iránt 1) Európai átlag 63
64 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 64
65 3) Nemzeti eredmények 65
66 4) Nemzeti fejlesztések 66
67 2. Azon ismeret jelentősége, hogy mely jelölteket választották meg Európai Parlamenti képviselőknek 1) Európai átlag 67
68 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 68
69 3) Nemzeti eredmények 69
70 4) Nemzeti fejlesztések 70
71 3. Azon ismeret jelentősége, hogy mely politikai párt rendelkezik a legtöbb Európai Parlamenti képviselővel, akiket az európai választásokon választottak meg 1) Európai átlag 71
72 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 72
73 3) Nemzeti eredmények 73
74 4) Nemzeti fejlesztések 74
75 VI. INFORMÁCIÓ ÉS KAMPÁNYNAK VALÓ KITETTSÉG 1. Tájékozottsági szint a választás napja előtt 1) Európai átlag 75
76 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 76
77 3) Nemzeti eredmények 77
78 4) Nemzeti fejlesztések 78
79 2. Az embereket választásra ösztönző kampány felidézése 1) Európai átlag 79
80 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 80
81 3) Nemzeti eredmények 81
82 4) Nemzeti fejlesztések 82
EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:
RészletesebbenA évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a évi európai választásokon
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2012. november 13. A 2009. évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a 2009. évi európai választásokon
RészletesebbenEbben a dokumentumban minden kérdésnél a Magyarországra vonatkozó eredmények szerepelnek, az EU átlagával összehasonlítva.
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 30/09/2009 EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Országos profil:
RészletesebbenEB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Bruttó eredmények: Fókuszban a férfi és női választók megoszlása
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 27/10/2009 EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Bruttó eredmények:
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenEURÓPAI VÁLASZTÁSOK, Standard Eurobarometer (EB 71): január február Első eredmények: európai átlag és fontosabb országos tendenciák
Kommunikációs Főigazgatóság C Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás Osztálya KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2009 2009/03/27 Standard Eurobarometer (EB 71): 2009. január február
RészletesebbenEgészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?
MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
Részletesebben2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 12. (OR. en) 9046/17 ADD 1 EF 97 ECOFIN 351 AGRIFIN 50 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 8. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenVezetői összefoglaló
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - A polgárokkal való kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 2009. március 24. AZ EURÓPAIAK ÉS A GAZDASÁGI VÁLSÁG Eurobarometer-felmérés (EB 71) Népesség:
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS
Directorate-General for Communication Public Opinion Monitoring Unit Brüsszel, 2015. január 30. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész SZOCIO DOEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. augusztus 21. Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
RészletesebbenMunkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenEB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint 1
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNYFIGYELŐ OSZTÁLY EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK 24/07/2009 Választás utáni felmérés Első eredmények:
RészletesebbenFelkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Brüsszel, 2013. december EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész ANALITIKUS
RészletesebbenAz Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. szeptember 15. Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és
RészletesebbenKözlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon
Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (Eb79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT. az intézményekre vonatkozó rész ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. augusztus 21. Európai Parlament Eurobarométer (Eb79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT. az intézményekre vonatkozó
RészletesebbenA Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás
A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik
RészletesebbenÁtpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában
Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
Részletesebben2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) Brüsszel, 2013. november EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:
RészletesebbenAZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN
AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös halászati politika (KHP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a tagállamok halászflottái 2014-ben
RészletesebbenA közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
RészletesebbenA közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális
RészletesebbenGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
RészletesebbenAz Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai
Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek
RészletesebbenJOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT: VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként
RészletesebbenA BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre
RészletesebbenMit jelent számomra az Európai Unió?
Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,
RészletesebbenKONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében
KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot
RészletesebbenJOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT: VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként
Részletesebben8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai
RészletesebbenRESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt
RészletesebbenAzon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki
Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael
RészletesebbenTANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság
Parlaméter 2016 Tájékoztató elemzés Az Európai Parlament tematikus Eurobarométer-felmérése TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság Szerző: Jacques Nancy, Közvélemény-figyelő
Részletesebben3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)
3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)
RészletesebbenA magyarországi közbeszerzések átláthatósága
A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2017) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése 2016-ban a tagállamoknak 66 új irányelvet kellett átültetniük.
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3
2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és
RészletesebbenÁltalános Szerződési Feltételek Conclude Befektetési Zrt. GoldTresor online nemesfém kereskedési rendszer
Általános Szerződési Feltételek Conclude Befektetési Zrt. GoldTresor online nemesfém kereskedési rendszer Érvényben: 2018. június 14-től visszavonásig I. Általános információk A Szolgáltató adatai: Szerződő
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK BAROMFI 2011. március 7. 2011. 8. hét Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Thury Eszter thury.eszter@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenKicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása
Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Az MNB programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos
RészletesebbenNyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban
Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai
RészletesebbenÉszrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
Részletesebben2014 tavaszi standard Eurobarométer felmérés: az európai választások változást hoztak
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2014. július 25. 2014 tavaszi standard Eurobarométer felmérés: az európai választások változást hoztak Ma megjelentek a legfrissebb standard Eurobarométer felmérés
RészletesebbenEurópai visszaélési és korrupciós felmérés. magyarországi eredmények május. Page 1
i visszaélési és korrupciós felmérés magyarországi eredmények 2009 2009. május Page 1 A felmérésről és résztvevőkről 2009 január-februárban a kutatóink egy 2246 interjúból álló, telefonon vagy interneten
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,
RészletesebbenA évi európai választások utólagos értékelése ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK SZOCIODOEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014. A 2014. évi európai választások utólagos értékelése 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK SZOCIODOEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
RészletesebbenEurópa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország
Európa 1930 SW SU GE CS CH LI YU ES CS Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország YU Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenFogyasztói Fizetési Felmérés 2013.
Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,
Részletesebben12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 23. OR. en 12366/1/16 REV 1 SOC 540 EMPL 354 FELJEGYZÉS Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 15778/1/13 REV 1 SOC 900 Tárgy:
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 1. (OR. en) 10824/19 OJ CRP2 25 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. július 3. és 4. (10.00, 9.00)
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenEB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Első eredmények: A szavazás korcsoportonkénti vizsgálata
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A polgárokkal való kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 16/12/2009 EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Első eredmények:
RészletesebbenMagyarország népesedésföldrajza
Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE
RészletesebbenSzületések és termékenység az Európai Unióban
2011/38 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 38. szám 2011. június 14. A tartalomból 1 Bevezető 1 Élveszületések száma 1 Nyers élveszületési arányszám 2 Teljes termékenységi
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,
RészletesebbenGFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018
GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő
RészletesebbenPolónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.
Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A NEMEK SZERINTI VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK A férfiak és
RészletesebbenADÓAZONOSÍTÓ SZÁM Az adóazonosító számokkal kapcsolatos egyes témák: Az adóazonosító szám felépítése. 1. AT Ausztria. 2. BE Belgium. 3.
ADÓAZONOSÍTÓ SZÁM Az adóazonosító számokkal kapcsolatos egyes témák: Az adóazonosító szám felépítése 1. AT Ausztria 99-999/9999 9 számjegy A kötőjelet és a perjelet egyes esetekben (például elektronikus
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenEUROBAROMETER PARLAMÉTER: ÉVI REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON EU28 ORSZÁGOS RÉGIÓK
PARLAMÉTER: 2015. ÉVI ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 PARLAMÉTER: 2015. ÉVI MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK E Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
Részletesebben1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések
1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. Megerősítem, hogy vállalkozásom ipari vagy kereskedelmi jellegű
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. szeptember 21. Élıállat és Hús 2009. 37. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja:
Részletesebben2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia
Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek
RészletesebbenAz Otthonteremtési Program hatásai
Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.
RészletesebbenAz EUREKA és a EUROSTARS program
Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének
RészletesebbenA hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek
A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -
RészletesebbenAGRÁRPIACI JELENTÉSEK
AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. július 13. Élıállat és Hús 2009. 27. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági
RészletesebbenKitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2
Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai
Részletesebben1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 9586/16 BUDGET 15 MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS Tárgy: 2. sz. költségvetés-módosítási tervezet a 2016. évi általános költségvetéshez: a 2015-ös pénzügyi
RészletesebbenGazdasági Havi Tájékoztató
Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt
RészletesebbenStandard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban
Közvéleménykutatás az Európai Unióban A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült.
RészletesebbenA magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások
A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban
Részletesebben