A évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014"

Átírás

1 Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör: Népesség: Módszertan: A felmérést készítette: EU szavazóképes életkorú (legalább 18./Ausztriában legalább 16. életévét betöltött) európai polgár Személyes interjú (CAPI) TNS Opinion, május 30. és június 27. között BEVEZETÉS... 3 I. RÉSZVÉTEL II. SZAVAZÁS III. TARTÓZKODÁS IV. AZ EURÓPAI POLGÁROK HOZZÁÁLLÁSA A VÁLASZTÁSOKHOZ V. A POLITIKA IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS ÁLTALÁBAN VI. TÁJÉKOZTATÁS ÉS A RÉSZVÉTELRE BUZDÍTÓ KAMPÁNY Közvélemény-figyelő Osztály Jacques Nancy

2 Fontos megjegyzés Ez a felmérés a választásokkal kapcsolatos szerződés keretében készült (az alkalmazott módszer a 2009-es választások utólagos értékelésére vonatkozó felméréstől eltérően a személyes interjú volt). A választások utáni felmérés adatfelvételi kritériumai a nem, az életkor, a lakóhely szerinti régió és az európai választásokon való részvétel, valamint a leadott szavazat rekonstrukciója voltak. 2

3 BEVEZETÉS A felmérés háttere A felmérést a TNS opinion a helyszínen végezte, közvetlenül a 2014 májusában lebonyolított európai választások után. Célja annak feltárása, hogy milyen okok miatt döntöttek az európai választók a részvétel vagy a távolmaradás mellett. Miként az ilyen jellegű felmérések során mindig, ezúttal is szem előtt kell tartani a felmérés helyszínén és időpontjában aktuális nemzeti, európai és nemzetközi vonatkozások szövevényes hálóját. Az európai viszonyokat már hat éve is elsősorban a monetáris, pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság következményei alakították, és ez érvényes az Európai Parlament mostani felmérésének hátterére is. Újdonság azonban a 2009-es európai választásokhoz képest, hogy az EU-ban tapasztalható politikai helyzet azóta jelentős változásokon ment át: az Európai Unió egy új tagállammal, Horvátországgal bővült, a Lisszaboni Szerződés által bevezetett új szabályok következtében az Európai Parlament képviselőinek száma 766-ról 751-re változott, első alkalommal került sor arra, hogy az Európai Tanács javasolt jelöltet az Európai Bizottság elnöki tisztségére, figyelembe véve az európai választások eredményeit. Az Európai Parlament új hatáskörét gyakorolva július 15-én Jean-Claude Junckert választotta meg a Bizottság elnökévé, ezen kívül, a polgárok több tagállamban nemzeti szinten is a szavazóurnákhoz járultak: az európai választással párhuzamosan választásokra került sor Belgiumban (szövetségi és és regionális választások), Litvániában (elnökválasztások), Görögországban (helyi választások), Németországban (helyi választások), Írországban (helyi választások), Olaszországban (megyei és helyhatósági választások), Máltán (helyi választások) és az Egyesült Királyságban (helyi választások). 3

4 FŐBB TANULSÁGOK 1. Részvétel: A 2014 európai választások részvételi aránya 42,54% (2009-ben 43%). Ez az arányszám európai átlag, amely mögött a 28 tagállamban jelentős különbségek húzódnak meg az alábbi két szélső érték közötti skálán: a legmagasabb részvételi arány Belgiumban (76,5%), a legalacsonyabb pedig Szlovákiában (13,1%) volt tapasztalható. Hét tagállamban a részvételi arány jelentős növekedése, hatban pedig csaknem azonos szintje figyelhető meg, és visszaesés állapítható meg a többi 15 tagállamban (közöttük azon országok többségében, amelyek az EU-hoz 2004-ben, 2007-ben és 2013-ban csatlakoztak). 2. A szavazáson való részvétel,, illetve az attól való távolmaradás okai Azok a polgárok, akik elmentek szavazni, elsősorban azért járultak az urnákhoz (miként 2009-ben is), mert: polgári kötelességüket kívánták teljesíteni, mert rendszeres szavazók, vagy mert valamelyik, hozzájuk közelállónak érzett politikai pártot kívántak támogatni. E hagyományos indokokat közvetlenül követik a kifejezetten európai megfontolások: mert kifejezésre kívánták juttatni az EU melletti támogatásukat, mert Ön európainak vagy az EU polgárának érzi magát, illetve mert az európai választásokon való részvétellel Ön változtathat a dolgokon. A Lisszaboni Szerződés intézményi rendelkezéseinek hatálybalépését követően egy új választható válasz került fel a májusában megkérdezettek közül a szavazatukat ténylegesen leadó személyek számára készített listára: Mert befolyásolni kívánja az Európai Bizottság elnökének kiválasztását. Ezt a választ a válaszadók átlagosan 5%-a jelölte meg azon három lehetséges válasz közül, amelyek a szavazáson való részvétel indokolására rendelkezésre álltak. Érdekes megállapítás, hogy három országban ez az arány eléri vagy túllépi a 10%-os határértéket: Ausztriában (12%), Németországban (10%) és Luxemburgban (10%). Ami a szavazástól távolmaradók leggyakrabban hivatkozott indokait illeti, ezek (miként 2009-ben is) a politika iránti általános bizalom és érdeklődés hiányát mutatják: általában nem bízom a politikában vagy elégedetlen vagyok vele, nem érdekel a politika, szavazatomnak nincsenek következményei vagy úgysem változtatna semmit. Ki kell emelni, hogy a távolmaradás indokaként az EU-val szembeni ellenérzésre hivatkozó válaszok nem szerepeltek a válaszadók leggyakoribb választásai között: ilyen indok lehetett az európai ügyek iránti érdeklődés hiánya, az Európai 4

5 Parlamenttel szembeni elégedetlenség, az EU-ra vonatkozó ismeretek hiánya, az uniós integrációval ellentétes vélemény és a nyilvános vita hiánya. 3. A leadott szavazatok tétjei: Az európai választásokon való részvétel mellett döntő polgárok számára a szavazás legfőbb tétjét a munkanélküliség problémája jelentette. A polgárok szemében a második legfontosabb tét a gazdasági növekedés volt. A harmadik helyre a bevándorlás témája került, ami uniós szinten jelentős növekedést mutat a 2009-ben tapasztalt eredményekhez képest. 4. Az Európai Unió megítélése Az EU-hoz tartozás a válaszadók abszolút többségének véleménye szerint jó dolog. Ami az EU melletti elkötelezettséget illeti, ezt mind a résztvevő, mind pedig a távolmaradó európai polgárok nagy többsége ismét kinyilvánította. Továbbra is abszolút többségben vannak azok az európai polgárok, akik uniós polgárnak vallják magukat, jóllehet ez az érzés jelentősen csökkent a válság által a legkeményebben sújtott országokban. Ezzel szemben megállapítható, hogy az európai polgárok többségének véleménye szerint az Európai Parlament nem veszi kellőképpen figyelembe az őket aggasztó problémákat (ez a válasz a 2009-ben adottakhoz képest most gyakrabban szerepelt). A polgárok európai intézmények iránti bizalma erősen romlik. E bizalom ugyanis a 2009-ben rögzített adatokhoz képest 15 országban csökkent. Különösen megfigyelhető ez a válság által leginkább érintett országok Görögország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, valamint Franciaország esetében. 5. Az európai választások iránti érdeklődés A válaszadók abszolút többsége véli úgy, hogy minden szükséges információval rendelkezik ahhoz, hogy a választásokon leadja szavazatát. 5

6 6. A részvételre buzdító kampány emléke Miként 2009-ben is, ezúttal is vonatkozott kérdés arra, emlékeznek-e a polgárok a szavazáson való részvételre buzdító kampányra. Tíz európai polgár közül hat nyilatkozott úgy, hogy ez határozottan megmaradt emlékezetében. Az európai átlagérték mögött jelentős nemzeti különbségek húzódnak meg, e kérdés tekintetében ugyanis az EU 28 országa között akár 45%-os eltérés is megfigyelhető (Svédország: 89%, Belgium: 44%). 7. Szociodemográfiai tendenciák: Az összefoglaló mellékletében bizonyos kérdések kapcsán részletes szociodemográfiai elemzés olvasható. A legfontosabb tendenciák között találjuk az alábbiakat: A nők és a férfiak közötti különbség nő, és eléri a 4%-ot. (2009-ben 2% volt.) Miként 2009-ben, a legaktívabbak a vezető beosztásúak és a függetlenek voltak. Megfigyelhető azonban, hogy a diákok és a munkanélküliek részvétele nőtt. Ezúttal is a fiatalok (a 18 és 24 év közöttiek) körében a legmagasabb a távolmaradás aránya, viszont ők nyilatkoznak a legpozitívabban az EU-val kapcsolatos kérdésekben. Ami a részvételre buzdító kampányt illeti, ilyenre a legkevésbé emlékeztek a nők, a kevésbé iskolázottak, valamint a háztartásbeliként élő nők/férfiak. 6

7 I. RÉSZVÉTEL A. A részvétel az EU 28 tagállamának összesített szintjén a korábbi szinten maradt A 2014-es európai választásokon való részvételi arány összesített európai szinten 42,54% volt. B. Nemzeti szinten a részvétel tekintetében határozott különbségek mutatkoznak 1 76,5%-os eltérés mutatkozik a legerősebb és a leggyengébb részvételi arányt képviselő ország között (Belgiumban, ahol a szavazás kötelező, és az európai szavazásokkal egyidejűleg parlamenti szavazást is tartottak, a szavazásra jogosultak 89,6%-a szavazott, Szlovákiában pedig mindössze 13,1%-uk). C. A részvételi arányra vonatkozó nemzeti kimutatások hez képest a részvétel jelentős növekedése figyelhető meg hét országban: Litvániában (47,3% ; +26,3), Görögországban (60% ; +7,4), Svédországban (51,1% ; +5,6), Németországban (48,1% ; +4,8), Romániában (32,4% ; +4,7), Horvátországban (25,24% ; +4,4 3 ) és Franciaországban (42,4%, +1,8). A részvételi arány szinten marad (+/- 1% eltérést megengedve) hat tagállamban: Belgiumban, Ausztriában, Finnországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban. A részvétel csökken a többi tagállamban, közülük a legerőteljesebben Lettországban (a korábbi 30,2%-ról 23,5%-re). 1 A választásokon való részvétel kötelező Belgiumban, Luxemburgban, Görögországban és Cipruson. 2 A számítások időpontjában még nem álltak rendelkezésre végleges adatok Finnországról és az Egyesült Királyságról. 3 Horvátország esetében 2013-hoz viszonyítva. 7

8 II. A szavazók profilja A hez viszonyítva a szavazók későbbi szakaszban döntenek úgy, hogy részt vesznek a szavazáson A szavazáson való részvétel elhatározásának időpontja közelebb kerül a szavazás napjához. A legtöbb szavazó (45%-a) úgy nyilatkozott, hogy 2014-ben is az általa minden szavazáson követett időrend szerint döntött. Ez a válasz azonban 5%-os csökkenést jelent (2009-ben 50% volt), a szavazás napjához közelebbi időpont javára. Azon szavazók számának csekély arányú növekedése figyelhető meg ugyanis, akik úgy nyilatkoznak, hogy a szavazáson való részvétel melletti döntésük időpontja a szavazást megelőző hónapokra (23%, +2), hetekre (14%, +1), napokra (10%, +1) vagy magára a szavazás napjára (7%, +1) esik. Nemzeti szinten: Azon szavazók aránya, akik a választásokat megelőző néhány hónap vagy néhány hét folyamán döntenek a részvétel mellett, a legmagasabb Görögországban (48%), Olaszországban (47%), Olaszországban, Írországban és Svédországban (mindkét esetben 43%). Azon szavazók aránya, akik a választásokat megelőző néhány nap folyamán döntenek a részvétel mellett, a legmagasabb a Cseh Köztársaságban (19%), Dániában és Hollandiában (18 18%) és Svédországban (17%). B. A szavazat okai A megnevezett indokok gyakorisági sorrendje nem változott a 2009-ben megfigyelhető sorrendhez képest. A szavazáson megjelentek indokainak élén álló válaszok a szavazás polgári kötelességem (41%, -6) és a rendszeres szavazó vagyok (41%, +1) voltak. Ezután következik a szavazatommal a hozzám közelállónak érzett politikai pártot kívántam támogatni válasz (22, -2%). Ezek után három maradéktalanul európai válasz következik: támogatom az EU-t (14%, -2) ; európainak érzem magam (13%, =) ; az európai választásokon való részvétellel változtathatok a dolgokon (12%, -7). Az ezek után következő válaszok tekintetében három jelentős fejleményre érdemes felhívni a figyelmet: csökken azok aránya, akik a szavazással változtatni kívánnak a dolgokon (12%, -7), miközben nő azoké, akik célja az EU-val kapcsolatos 8

9 elégedetlenség kifejezése (7%, +5) és a nemzeti kormánnyal kapcsolatos elégedetlenség kifejezése (10%, +5). C. A szavazat tétje A jelenlegi válsággal összefüggésben a szavazók számára a szavazás legfőbb tétjét (45%, +8) a munkanélküliség jelentette. Ezután a legtöbben a gazdasági növekedést jelölték meg (40%, -1). Meg kell jegyezni, hogy 2009-ben is ez a két válasz volt a leggyakoribb, 2014-ben azonban a sorrendjük fordított. A bevándorlás (23%, +7) válasz erőteljes növekedést mutat 2009-hez képest. A nyugdíjasok jövője válasz 22%-kal szinten maradt. Az EU szerepe a nemzetközi porondon válasz kis mértékben csökkent (20%, -2). Megjegyzendő, hogy az egységes pénznemre vonatkozó válaszok aránya 17%, ami 5%-os növekedést jelent. A 2009-hez képest csökkenést mutató válaszok a terrorizmus (7%, 4) és az éghajlatváltozás elleni küzdelem (12%, 4). Nemzeti szinten: A munkanélküliség megjelölése került az első helyre a válság által leginkább sújtott országokban: Görögországban (73%, +13), Cipruson (67%, +28), Spanyolországban (66%, +1) és Olaszországban (65%, +29). A gazdasági növekedést nevezték meg a leggyakrabban Portugáliában (55%, +12), Lettországban (50%, 7) és Litvániában (49%, 5). A bevándorlás tétje nő 19 tagállamban, egyes esetekben akár kétszeresére is, például az Egyesült Királyságban (42%, +21% 2009-hez képest), valamint Franciaországban (21%, +11). 9

10 III. A SZAVAZÁSTÓL TÁVOLMARADÓK PROFILJA A 2014-es európai választásokról való távolmaradási arány összesített európai szinten 57,46% volt. A. A nem szavazók profilja megegyezik a 2009-ben tapasztalttal Ezen elemzésből egyértelműen kiderül, hogy a szavazástól távolmaradó minden öt személy közül egy a szavazás napján döntött úgy, hogy nem megy el szavazni. Az e kérdésre adott válaszok elemzéséhez a 2009-es szavazásokat követően megvalósított desk research eredményeként kapott besorolást használtunk. A 2009-es adatokkal való összevetés kimutatja, hogy a távolmaradók profilja tekintetében alig van eltérés. 1. A feltétlenül távolmaradók Ők sohasem szavaznak. A nem szavazók 24%-át képviselik, és ezzel arányuk 2%- kal emelkedett 2009-hez viszonyítva. 2. A megfontolt távolmaradók E besorolásba azok tartoznak, akik a szavazás napját megelőző hónapok (18%, ben is) vagy hetek (13%, 2). folyamán döntöttek a szavazástól való távolmaradás mellett. Ők összesen a távolmaradók 31%-át alkotják. 3. Az impulzív távolmaradók Összesen a távolmaradók 34%-át képviselik: csupán a szavazás előtti napokban (15%, -1) vagy a szavazás napján (19%, +3) döntenek úgy, hogy nem mennek el szavazni. 4. A határozatlan távolmaradók E nem-szavazók, akik a távolmaradók 11%-át (-2%) képviselik, nem tudják, hogy mikor döntöttek az európai szavazástól való távolmaradás mellett. Számuk 2009-hez képest 2%-kal csökkent. Nemzeti szinten: Az impulzív távolmaradók aránya a legmagasabb Dániában (57%, +15), Hollandiában (56%, +12) és Svédországban (43%, -1). A határozatlan" távolmaradók aránya az Egyesült Királyságban a legmagasabb (23%, +6). 10

11 B. A választástól való távolmaradás okai Jóllehet a távolmaradók leggyakrabban megjelölt indoka miként 2009-ben is a politika iránti bizalom általános hiánya, ez a válasz csökkenést mutat (23%, -5). Nemzeti szinten ez a válasz került első helyre Cipruson (56%, +12), Spanyolországban (41%, +17) és Bulgáriában (38%, -7). Ezzel szemben e válasz igen ritkán fordult elő Dániában (7%), Belgiumban és Luxemburgban (9%). A második megnevezett indok a politika iránti érdeklődés hiánya (19%, +2%). Nemzeti szinten ez a válasz került első helyre Magyarországon (32%, +3), Spanyolországban (30%, +4) és Portugáliában (27%, +4). A soron következő indok a részvételnek nincsen következménye/nem változtat semmin (14%, -3). Nemzeti szinten a részvételnek nincsen következménye választ a leggyakrabban Bulgáriában (29%, -2), Cipruson (25%, +4) és Lettországban (22%, -16) adták Ezzel szemben a legkevésbé hivatkoztak erre Dániában (6%), az Egyesült Királyságban (6%) és Írországban (8%). Fontos megjegyezni, hogy az EU-ra, az Európai Parlamentre vagy az európai parlamenti választásokra vonatkozó ismeretek hiánya 7%-kal (-3) csak a 9. helyre került. Nemzeti szinten erre a válaszra a legtöbben Svédországban (22%) és Hollandiában hivatkoznak. 11

12 IV. AZ EURÓPAI POLGÁROK HOZZÁÁLLÁSA A VÁLASZTÁSOKHOZ 1. Az EU-hoz tartozás E kérdés nem szerepelt a 2009-es választásokat követően végzett felmérés kérdései között. Az összehasonlítás ezért az Eurobarométer által 2009 tavasza óta végzett különböző vizsgálatokra támaszkodik. A válaszok az EU-hoz tartozás érzésének stabilitását erősítik meg: az EU-hoz tartozni a válaszadók abszolút többségének (51%) véleménye szerint jó dolog. Különbségek vannak azonban a szavazáson részt vevők és az attól távolmaradók között: a szavazók 63%-a és a távolmaradók 42%-a gondolja úgy, hogy az EU-hoz tartozni jó dolog. Megjegyzendő, hogy az európai polgárok 28%-a gondolja úgy, hogy az EU-hoz tartozni sem jó, sem rossz dolog : az így gondolkodók aránya 22% a szavazók és 34% a távolmaradók esetében. Nemzeti szinten: Az EU-hoz tartozást a leginkább Luxemburgban (78%), Belgiumban (69%) és Máltán (68%) tartják jó dolognak. Ezzel szemben a legkevésbé vélik így a Cseh Köztársaságban (27%), Olaszországban (35%) és Cipruson. 2. A saját országhoz és Európához fűződő érzelem Tíz válaszadó közül kilenc érzi saját országához tartozónak magát (90%, -1% 2009-hez képest). Ezzel párhuzamosan 62% (-2%) Európához tartozónak is érzi magát. Fontos mozzanat, hogy mind a szavazók, mind pedig a távolmaradók többsége (jóllehet meglehetősen eltérő arányban) Európához tartozónak érzi magát (72% az előbbiek, és 56% az utóbbiak esetében). Nemzeti szinten: Az Európához tartozás érzése a legalacsonyabb Görögországban (41%, -12), Cipruson (41%, -15) és Olaszországban (45%, -14). 12

13 Az Egyesült Királyság is azon országok közé tartozik, ahol az Európához tartozás érzése viszonylag a leggyengébb (47%). Meg kell azonban jegyezni, hogy ez 2009-hez képest 1%-os emelkedést jelent. 3. Az uniós polgárság érzése A válaszadók 63%-a (-1) az EU polgárának érzi magát. Ez többségi érzés, jóllehet meglehetősen eltérő arányokban nyilvánul meg a szavazók (72%) és a távolmaradók (56%) esetében. Nemzeti szinten: 24 tagállamban a válaszadók abszolút többsége érzi magát az EU polgárának. Ismét megfigyelhető, hogy a legnagyobb csökkenés a válság által leginkább sújtott országokban a legjelentősebb: Cipruson (52%, -19), Görögországban (46%, -17) és Olaszországban (45%, -16). 4. Az európai intézmények iránti bizalom E kérdéssel kapcsolatban ugyanaz a csökkenő tendencia tapasztalható, mint az Eurobarométer által az utóbbi évek során végzett felmérésekben is. Eszerint a válaszadók 43%-a nyilatkozik úgy, hogy megbízik az intézményekben. A 2009-es választások után végzett felmérés során ez az arány 50% volt. A bizalom meglétének aránya 55% a szavazók és 35% a távolmaradók esetében. Az európai polgárok 52%-a (+12) azonban nem bízik meg az európai intézményekben. Nemzeti szinten: 2009-hez képest az európai intézmények iránti bizalom 27 tagállam közül 15-ben csökkent 4. A bizalomvesztés a válság által érintett egyes országokban különösen nagyarányú: Olaszországban (35%, -25), Portugáliában (34%, -24) Spanyolországban (38 %, -21), Cipruson (48%, -18), Görögországban (39%, -12), és ezeken kívül Franciaországban is (36%, -10) ben Horvátország nem volt ez Európai Unió tagja 13

14 Érdekes jelenség hogy egyes országokban jelentős arányban voltak olyan polgárok, akik e kérdésre a nem tudom választ adták: Lengyelországban (13%), az Egyesült Királyságban (10%) és Észtországban (9%). 5. Figyelembe veszi-e az Európai Parlament az európai polgárokat aggasztó problémákat? A válság körülményei a polgárok aggályait bizonyosan megerősítették, a válaszok mindenesetre az intézményekkel szembeni elégedetlenség növekedését mutatják. A válaszadók 54%-a véli úgy, hogy az Európai Parlament nem veszi megfelelően figyelembe az európai polgárok aggodalmait. Ez az arány 2009-ben 41% volt. Az Európai Parlament a résztvevők 47%-ának véleménye szerint nem veszi megfelelően figyelembe az európai polgárok aggodalmait. A távolmaradók közül 59% gondolja így. Ezzel szemben a válaszadók 38%-a osztja azt a véleményt, hogy az Európai Parlament megfelelően figyelembe veszi aggodalmaikat: az arány 48% a résztvevők és 31% a távolmaradók esetében. Nemzeti szinten: Az az érzés, hogy az Európai Parlament figyelembe veszi a polgárokat aggasztó problémákat, 19 tagállamban mutat csökkenő tendenciát. A csökkenés 2009-hez képest a legjelentősebb Spanyolországban (27%, -26), Cipruson (35%, -25) és Szlovákiában. Növekszik azonban 8 tagállamban, közöttük főleg Máltán (63%, +5), Németországban (48%, +5) és Bulgáriában (39%, +4). 14

15 V. A POLITIKA IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS ÁLTALÁBAN Ma az EU polgárainak abszolút többsége nyilatkozik úgy, hogy nem érdekli a politika (54%), ez azonban olyan erőteljes különbségeket mutat a tagállamok között, amelyek elérik akár a 43%-ot. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az érdeklődés hiánya 37% a szavazók, azonban 68% a távolmaradók körében. Nemzeti szinten: A politika iránti érdektelenség a legerőteljesebb Horvátországban (75%), a Cseh Köztársaságban és Portugáliában (71% 71%), valamint Romániában (70%) Ezzel szemben a legkevésbé jellemző Dániában (32%), Luxemburgban és Németországban (33% 33%). 15

16 VI. TÁJÉKOZTATÁS ÉS A RÉSZVÉTELRE BUZDÍTÓ KAMPÁNY A. A választáson való részvételhez elegendő információ Az európai polgárok 57%-a (+4) véli úgy, hogy minden szükséges információval rendelkezik annak eldöntéséhez, hogy kire adja le szavazatát az európai választásokon. Ezt a véleményt a szavazók 75%-a és a távolmaradók 44%-a osztja. Nemzeti szinten: 28 országból 26-ban a polgárok abszolút többsége nyilatkozta, hogy rendelkezik a választáshoz szükséges minden információval. Pozitív változás következett be 16 országban, közöttük mindenekelőtt Bulgáriában (65%, +16), Litvániában (71%, +14) és az Egyesült Királyságban (55%, +13). Csupán két országban fordult elő, hogy a válaszadók abszolút többsége úgy nyilatkozott, hogy nem rendelkezett minden szükséges információval: Portugáliában (54%, +4) és a Cseh Köztársaságban (53%, +5) B. A részvételre buzdító kampány emléke Amikor a válaszadókat arról kérdeztük, emlékszenek-e a polgárokat az európai választásokon való részvételre buzdító kampányra, 65% (-2) igennel felelt. Ezt az emlékképet abszolút többségben erősítik meg a résztvevők (73%) és a távolmaradók (58%) egyaránt. Nemzeti szinten: Ez azonban európai átlagérték, amely mögött jelentős nemzeti különbségek húzódnak meg, e kérdés tekintetében ugyanis akár 45%-os eltérés is megfigyelhető az első helyen álló Svédország (89%) és az utolsó Belgium (44%) között. 16

17 17

18 I. RÉSZVÉTEL 1. Részvétel 1) Európai átlag Részvétel az európai választásokon (%EU) 18

19 2) Nemzeti eredmények A május i európai választásokon való részvétel a 28 tagállamban 19

20 3) Nemzeti fejlesztések A május i európai választásokon való részvétel a 28 tagállamban Összehasonlítás az előző választással (%) Az előző európai választások eredményei Horvátországban 2013-ra 20

21 II. A SZAVAZAT 1. A szavazásra menetelre irányuló döntés meghatározó pillanata 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 21

22 Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 22

23 2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 23

24 3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 24

25 2. A szavazás okai 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 25

26 2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 26

27 3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 27

28 3. Mi a tét a szavazatban 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 28

29 2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 29

30 3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 30

31 III. TARTÓZKODÁS 1. A tartózkodásra irányuló döntés meghatározó pillanata 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 31

32 Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 32

33 2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 33

34 3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 34

35 2. A tartózkodás okai 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 35

36 2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 36

37 3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 37

38 IV. EURÓPÁHOZ VALÓ HOZZÁÁLLÁS 1. Az EU tagság: jó vagy rossz dolog? 1) Európai átlag 38

39 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 39

40 3) Nemzeti eredmények 40

41 41

42 2. Kötődés Európához 1) Európai átlag 42

43 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 43

44 3) Nemzeti eredmények 44

45 4) Nemzeti fejlesztések 45

46 3. Kötődés az országhoz 1) Európai átlag 46

47 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 47

48 3) Nemzeti eredmények 48

49 4) Nemzeti fejlesztések 49

50 4. Az európai állampolgári érzés 1) Európai átlag 50

51 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 51

52 3) Nemzeti eredmények 52

53 4) Nemzeti fejlesztések 53

54 5. Bizalom az EU intézményekben 1) Európai átlag 54

55 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 55

56 3) Nemzeti eredmények 56

57 4) Nemzeti fejlesztések 57

58 6. Az európai állampolgárok aggodalmainak Európai Parlament általi figyelembe vétele 1) Európai átlag 58

59 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 59

60 3) Nemzeti eredmények 60

61 61

62 4) Nemzeti fejlesztések 62

63 V. ÉRDEKLŐDÉS AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ÉS POLITIKA IRÁNT ÁLTALÁBAN 1. Érdeklődés a politika iránt 1) Európai átlag 63

64 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 64

65 3) Nemzeti eredmények 65

66 4) Nemzeti fejlesztések 66

67 2. Azon ismeret jelentősége, hogy mely jelölteket választották meg Európai Parlamenti képviselőknek 1) Európai átlag 67

68 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 68

69 3) Nemzeti eredmények 69

70 4) Nemzeti fejlesztések 70

71 3. Azon ismeret jelentősége, hogy mely politikai párt rendelkezik a legtöbb Európai Parlamenti képviselővel, akiket az európai választásokon választottak meg 1) Európai átlag 71

72 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 72

73 3) Nemzeti eredmények 73

74 4) Nemzeti fejlesztések 74

75 VI. INFORMÁCIÓ ÉS KAMPÁNYNAK VALÓ KITETTSÉG 1. Tájékozottsági szint a választás napja előtt 1) Európai átlag 75

76 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 76

77 3) Nemzeti eredmények 77

78 4) Nemzeti fejlesztések 78

79 2. Az embereket választásra ösztönző kampány felidézése 1) Európai átlag 79

80 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 80

81 3) Nemzeti eredmények 81

82 4) Nemzeti fejlesztések 82

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Bruttó eredmények: Fókuszban a férfi és női választók megoszlása

EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Bruttó eredmények: Fókuszban a férfi és női választók megoszlása Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 27/10/2009 EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Bruttó eredmények:

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Directorate-General for Communication Public Opinion Monitoring Unit Brüsszel, 2015. január 30. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint 1

EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint 1 Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNYFIGYELŐ OSZTÁLY EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK 24/07/2009 Választás utáni felmérés Első eredmények:

Részletesebben

Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések

Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. szeptember 15. Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

JOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK

JOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK AZ EURÓPAI PARLAMENT: VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság

TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság Parlaméter 2016 Tájékoztató elemzés Az Európai Parlament tematikus Eurobarométer-felmérése TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság Szerző: Jacques Nancy, Közvélemény-figyelő

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

Születések és termékenység az Európai Unióban

Születések és termékenység az Európai Unióban 2011/38 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 38. szám 2011. június 14. A tartalomból 1 Bevezető 1 Élveszületések száma 1 Nyers élveszületési arányszám 2 Teljes termékenységi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 23. OR. en 12366/1/16 REV 1 SOC 540 EMPL 354 FELJEGYZÉS Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 15778/1/13 REV 1 SOC 900 Tárgy:

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA 15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

KORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK

KORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016 KORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK KORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK MAGYARORSZÁGON MAGYARORSZÁGON www.transparency.hu Készítette: Dr. Burai Petra

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.11.10. COM(2010) 655 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az új személygépkocsik

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Az idegenellenesség változó arca. A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra

Az idegenellenesség változó arca. A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra Az idegenellenesség változó arca A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra A vizsgált migrációval kapcsolatos politikai attitűdök Problémaérzékelés szintje

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt

Részletesebben

(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás

(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás I. MELLÉKLET FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMÁK, GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNY- DÓZIS(OK), ALKALMAZÁSI MÓD(OK), FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA(I) A TAGÁLLAMOKBAN 1 Ausztria Belgium Bulgária Ciprus

Részletesebben

Választás utáni felmérés, 2009

Választás utáni felmérés, 2009 Special Eurobarometer EURÓPAI PARLAMENT Európai Bizottság, 2009 Jelentés Terepmunka: 2009. június július Megjelenés: 2009. november Special Eurobarometer 320/ 71.3 hullám TNS opinion & social Erre a felmérésre

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

A K I. 300 Ft/kg. tonna

A K I. 300 Ft/kg. tonna PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I V. évfolyam/13. szám 7.12. 25/ BAROMFI Tartalom Piaci jelentés..........1 A vágócsirke piaci, és a csirkehúsok értékesítési árai...

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13.

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13. TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK SZOCIÁLIS VÉDELMI V RENDSZEREK MST, Balatonfüred 2006. október 12-13. 13. ÁLTALÁNOS MEGKÖZEL ZELÍTÉS A szociális védelem v meghatároz rozása Társadalmi szüks kségletek Nemzetközi

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

EUROBAROMETER AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON INTERREGIONÁLIS ELEMZÉS

EUROBAROMETER AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON INTERREGIONÁLIS ELEMZÉS ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK REGIONÁLIS ELEMZÉSE Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések szabványos

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Képzés és munkaerpiac. Galasi Péter BCE

Képzés és munkaerpiac. Galasi Péter BCE Képzés és munkaerpiac Galasi Péter BCE Oktatás és munkaer-piaci kimenetek Alapmutatók: Részvételi (aktivitási) ráta Foglalkoztatási ráta Mukanélküliségi ráta Inaktivitási ráta Részvételi ráta EU25 Holla

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

EUROBAROMETER 65 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2006 TAVASZ NEMZETI JELENTÉS

EUROBAROMETER 65 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2006 TAVASZ NEMZETI JELENTÉS Standard Eurobarometer Európai Bizottság EUROBAROMETER 65 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 006 TAVASZ NEMZETI JELENTÉS Standard Eurobarometer 65 / 006 Tavasz TNS Opinion & Social MAGYARORSZÁG A kutatás

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

Hatályba lépés: január 06.

Hatályba lépés: január 06. Vodafone Magyarország Zrt. ÜZLETI ÁSZF MÓDOSÍTÁSAINAK LISTÁJA Hatályba lépés: 2017. január 06. Ezúton értesítjük a Tisztelt Előfizetőket az Üzleti Általános Szerződési Feltételek változásairól. I. Üzleti

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

Mit gondol Európa? Mit érez Magyarország?

Mit gondol Európa? Mit érez Magyarország? Mit gondol Európa? Mit érez Magyarország? 2016 tavaszán a Pew Research Center globális attitűd-kutatást végzett, hazánkban 1005 fő személyes lekérdezésével igyekezett választ találni az európai társadalmak

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben