A évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014"

Átírás

1 Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör: Népesség: Módszertan: A felmérést készítette: EU szavazóképes életkorú (legalább 18./Ausztriában legalább 16. életévét betöltött) európai polgár Személyes interjú (CAPI) TNS Opinion, május 30. és június 27. között BEVEZETÉS... 3 I. RÉSZVÉTEL II. SZAVAZÁS III. TARTÓZKODÁS IV. AZ EURÓPAI POLGÁROK HOZZÁÁLLÁSA A VÁLASZTÁSOKHOZ V. A POLITIKA IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS ÁLTALÁBAN VI. TÁJÉKOZTATÁS ÉS A RÉSZVÉTELRE BUZDÍTÓ KAMPÁNY Közvélemény-figyelő Osztály Jacques Nancy

2 Fontos megjegyzés Ez a felmérés a választásokkal kapcsolatos szerződés keretében készült (az alkalmazott módszer a 2009-es választások utólagos értékelésére vonatkozó felméréstől eltérően a személyes interjú volt). A választások utáni felmérés adatfelvételi kritériumai a nem, az életkor, a lakóhely szerinti régió és az európai választásokon való részvétel, valamint a leadott szavazat rekonstrukciója voltak. 2

3 BEVEZETÉS A felmérés háttere A felmérést a TNS opinion a helyszínen végezte, közvetlenül a 2014 májusában lebonyolított európai választások után. Célja annak feltárása, hogy milyen okok miatt döntöttek az európai választók a részvétel vagy a távolmaradás mellett. Miként az ilyen jellegű felmérések során mindig, ezúttal is szem előtt kell tartani a felmérés helyszínén és időpontjában aktuális nemzeti, európai és nemzetközi vonatkozások szövevényes hálóját. Az európai viszonyokat már hat éve is elsősorban a monetáris, pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság következményei alakították, és ez érvényes az Európai Parlament mostani felmérésének hátterére is. Újdonság azonban a 2009-es európai választásokhoz képest, hogy az EU-ban tapasztalható politikai helyzet azóta jelentős változásokon ment át: az Európai Unió egy új tagállammal, Horvátországgal bővült, a Lisszaboni Szerződés által bevezetett új szabályok következtében az Európai Parlament képviselőinek száma 766-ról 751-re változott, első alkalommal került sor arra, hogy az Európai Tanács javasolt jelöltet az Európai Bizottság elnöki tisztségére, figyelembe véve az európai választások eredményeit. Az Európai Parlament új hatáskörét gyakorolva július 15-én Jean-Claude Junckert választotta meg a Bizottság elnökévé, ezen kívül, a polgárok több tagállamban nemzeti szinten is a szavazóurnákhoz járultak: az európai választással párhuzamosan választásokra került sor Belgiumban (szövetségi és és regionális választások), Litvániában (elnökválasztások), Görögországban (helyi választások), Németországban (helyi választások), Írországban (helyi választások), Olaszországban (megyei és helyhatósági választások), Máltán (helyi választások) és az Egyesült Királyságban (helyi választások). 3

4 FŐBB TANULSÁGOK 1. Részvétel: A 2014 európai választások részvételi aránya 42,54% (2009-ben 43%). Ez az arányszám európai átlag, amely mögött a 28 tagállamban jelentős különbségek húzódnak meg az alábbi két szélső érték közötti skálán: a legmagasabb részvételi arány Belgiumban (76,5%), a legalacsonyabb pedig Szlovákiában (13,1%) volt tapasztalható. Hét tagállamban a részvételi arány jelentős növekedése, hatban pedig csaknem azonos szintje figyelhető meg, és visszaesés állapítható meg a többi 15 tagállamban (közöttük azon országok többségében, amelyek az EU-hoz 2004-ben, 2007-ben és 2013-ban csatlakoztak). 2. A szavazáson való részvétel,, illetve az attól való távolmaradás okai Azok a polgárok, akik elmentek szavazni, elsősorban azért járultak az urnákhoz (miként 2009-ben is), mert: polgári kötelességüket kívánták teljesíteni, mert rendszeres szavazók, vagy mert valamelyik, hozzájuk közelállónak érzett politikai pártot kívántak támogatni. E hagyományos indokokat közvetlenül követik a kifejezetten európai megfontolások: mert kifejezésre kívánták juttatni az EU melletti támogatásukat, mert Ön európainak vagy az EU polgárának érzi magát, illetve mert az európai választásokon való részvétellel Ön változtathat a dolgokon. A Lisszaboni Szerződés intézményi rendelkezéseinek hatálybalépését követően egy új választható válasz került fel a májusában megkérdezettek közül a szavazatukat ténylegesen leadó személyek számára készített listára: Mert befolyásolni kívánja az Európai Bizottság elnökének kiválasztását. Ezt a választ a válaszadók átlagosan 5%-a jelölte meg azon három lehetséges válasz közül, amelyek a szavazáson való részvétel indokolására rendelkezésre álltak. Érdekes megállapítás, hogy három országban ez az arány eléri vagy túllépi a 10%-os határértéket: Ausztriában (12%), Németországban (10%) és Luxemburgban (10%). Ami a szavazástól távolmaradók leggyakrabban hivatkozott indokait illeti, ezek (miként 2009-ben is) a politika iránti általános bizalom és érdeklődés hiányát mutatják: általában nem bízom a politikában vagy elégedetlen vagyok vele, nem érdekel a politika, szavazatomnak nincsenek következményei vagy úgysem változtatna semmit. Ki kell emelni, hogy a távolmaradás indokaként az EU-val szembeni ellenérzésre hivatkozó válaszok nem szerepeltek a válaszadók leggyakoribb választásai között: ilyen indok lehetett az európai ügyek iránti érdeklődés hiánya, az Európai 4

5 Parlamenttel szembeni elégedetlenség, az EU-ra vonatkozó ismeretek hiánya, az uniós integrációval ellentétes vélemény és a nyilvános vita hiánya. 3. A leadott szavazatok tétjei: Az európai választásokon való részvétel mellett döntő polgárok számára a szavazás legfőbb tétjét a munkanélküliség problémája jelentette. A polgárok szemében a második legfontosabb tét a gazdasági növekedés volt. A harmadik helyre a bevándorlás témája került, ami uniós szinten jelentős növekedést mutat a 2009-ben tapasztalt eredményekhez képest. 4. Az Európai Unió megítélése Az EU-hoz tartozás a válaszadók abszolút többségének véleménye szerint jó dolog. Ami az EU melletti elkötelezettséget illeti, ezt mind a résztvevő, mind pedig a távolmaradó európai polgárok nagy többsége ismét kinyilvánította. Továbbra is abszolút többségben vannak azok az európai polgárok, akik uniós polgárnak vallják magukat, jóllehet ez az érzés jelentősen csökkent a válság által a legkeményebben sújtott országokban. Ezzel szemben megállapítható, hogy az európai polgárok többségének véleménye szerint az Európai Parlament nem veszi kellőképpen figyelembe az őket aggasztó problémákat (ez a válasz a 2009-ben adottakhoz képest most gyakrabban szerepelt). A polgárok európai intézmények iránti bizalma erősen romlik. E bizalom ugyanis a 2009-ben rögzített adatokhoz képest 15 országban csökkent. Különösen megfigyelhető ez a válság által leginkább érintett országok Görögország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, valamint Franciaország esetében. 5. Az európai választások iránti érdeklődés A válaszadók abszolút többsége véli úgy, hogy minden szükséges információval rendelkezik ahhoz, hogy a választásokon leadja szavazatát. 5

6 6. A részvételre buzdító kampány emléke Miként 2009-ben is, ezúttal is vonatkozott kérdés arra, emlékeznek-e a polgárok a szavazáson való részvételre buzdító kampányra. Tíz európai polgár közül hat nyilatkozott úgy, hogy ez határozottan megmaradt emlékezetében. Az európai átlagérték mögött jelentős nemzeti különbségek húzódnak meg, e kérdés tekintetében ugyanis az EU 28 országa között akár 45%-os eltérés is megfigyelhető (Svédország: 89%, Belgium: 44%). 7. Szociodemográfiai tendenciák: Az összefoglaló mellékletében bizonyos kérdések kapcsán részletes szociodemográfiai elemzés olvasható. A legfontosabb tendenciák között találjuk az alábbiakat: A nők és a férfiak közötti különbség nő, és eléri a 4%-ot. (2009-ben 2% volt.) Miként 2009-ben, a legaktívabbak a vezető beosztásúak és a függetlenek voltak. Megfigyelhető azonban, hogy a diákok és a munkanélküliek részvétele nőtt. Ezúttal is a fiatalok (a 18 és 24 év közöttiek) körében a legmagasabb a távolmaradás aránya, viszont ők nyilatkoznak a legpozitívabban az EU-val kapcsolatos kérdésekben. Ami a részvételre buzdító kampányt illeti, ilyenre a legkevésbé emlékeztek a nők, a kevésbé iskolázottak, valamint a háztartásbeliként élő nők/férfiak. 6

7 I. RÉSZVÉTEL A. A részvétel az EU 28 tagállamának összesített szintjén a korábbi szinten maradt A 2014-es európai választásokon való részvételi arány összesített európai szinten 42,54% volt. B. Nemzeti szinten a részvétel tekintetében határozott különbségek mutatkoznak 1 76,5%-os eltérés mutatkozik a legerősebb és a leggyengébb részvételi arányt képviselő ország között (Belgiumban, ahol a szavazás kötelező, és az európai szavazásokkal egyidejűleg parlamenti szavazást is tartottak, a szavazásra jogosultak 89,6%-a szavazott, Szlovákiában pedig mindössze 13,1%-uk). C. A részvételi arányra vonatkozó nemzeti kimutatások hez képest a részvétel jelentős növekedése figyelhető meg hét országban: Litvániában (47,3% ; +26,3), Görögországban (60% ; +7,4), Svédországban (51,1% ; +5,6), Németországban (48,1% ; +4,8), Romániában (32,4% ; +4,7), Horvátországban (25,24% ; +4,4 3 ) és Franciaországban (42,4%, +1,8). A részvételi arány szinten marad (+/- 1% eltérést megengedve) hat tagállamban: Belgiumban, Ausztriában, Finnországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban. A részvétel csökken a többi tagállamban, közülük a legerőteljesebben Lettországban (a korábbi 30,2%-ról 23,5%-re). 1 A választásokon való részvétel kötelező Belgiumban, Luxemburgban, Görögországban és Cipruson. 2 A számítások időpontjában még nem álltak rendelkezésre végleges adatok Finnországról és az Egyesült Királyságról. 3 Horvátország esetében 2013-hoz viszonyítva. 7

8 II. A szavazók profilja A hez viszonyítva a szavazók későbbi szakaszban döntenek úgy, hogy részt vesznek a szavazáson A szavazáson való részvétel elhatározásának időpontja közelebb kerül a szavazás napjához. A legtöbb szavazó (45%-a) úgy nyilatkozott, hogy 2014-ben is az általa minden szavazáson követett időrend szerint döntött. Ez a válasz azonban 5%-os csökkenést jelent (2009-ben 50% volt), a szavazás napjához közelebbi időpont javára. Azon szavazók számának csekély arányú növekedése figyelhető meg ugyanis, akik úgy nyilatkoznak, hogy a szavazáson való részvétel melletti döntésük időpontja a szavazást megelőző hónapokra (23%, +2), hetekre (14%, +1), napokra (10%, +1) vagy magára a szavazás napjára (7%, +1) esik. Nemzeti szinten: Azon szavazók aránya, akik a választásokat megelőző néhány hónap vagy néhány hét folyamán döntenek a részvétel mellett, a legmagasabb Görögországban (48%), Olaszországban (47%), Olaszországban, Írországban és Svédországban (mindkét esetben 43%). Azon szavazók aránya, akik a választásokat megelőző néhány nap folyamán döntenek a részvétel mellett, a legmagasabb a Cseh Köztársaságban (19%), Dániában és Hollandiában (18 18%) és Svédországban (17%). B. A szavazat okai A megnevezett indokok gyakorisági sorrendje nem változott a 2009-ben megfigyelhető sorrendhez képest. A szavazáson megjelentek indokainak élén álló válaszok a szavazás polgári kötelességem (41%, -6) és a rendszeres szavazó vagyok (41%, +1) voltak. Ezután következik a szavazatommal a hozzám közelállónak érzett politikai pártot kívántam támogatni válasz (22, -2%). Ezek után három maradéktalanul európai válasz következik: támogatom az EU-t (14%, -2) ; európainak érzem magam (13%, =) ; az európai választásokon való részvétellel változtathatok a dolgokon (12%, -7). Az ezek után következő válaszok tekintetében három jelentős fejleményre érdemes felhívni a figyelmet: csökken azok aránya, akik a szavazással változtatni kívánnak a dolgokon (12%, -7), miközben nő azoké, akik célja az EU-val kapcsolatos 8

9 elégedetlenség kifejezése (7%, +5) és a nemzeti kormánnyal kapcsolatos elégedetlenség kifejezése (10%, +5). C. A szavazat tétje A jelenlegi válsággal összefüggésben a szavazók számára a szavazás legfőbb tétjét (45%, +8) a munkanélküliség jelentette. Ezután a legtöbben a gazdasági növekedést jelölték meg (40%, -1). Meg kell jegyezni, hogy 2009-ben is ez a két válasz volt a leggyakoribb, 2014-ben azonban a sorrendjük fordított. A bevándorlás (23%, +7) válasz erőteljes növekedést mutat 2009-hez képest. A nyugdíjasok jövője válasz 22%-kal szinten maradt. Az EU szerepe a nemzetközi porondon válasz kis mértékben csökkent (20%, -2). Megjegyzendő, hogy az egységes pénznemre vonatkozó válaszok aránya 17%, ami 5%-os növekedést jelent. A 2009-hez képest csökkenést mutató válaszok a terrorizmus (7%, 4) és az éghajlatváltozás elleni küzdelem (12%, 4). Nemzeti szinten: A munkanélküliség megjelölése került az első helyre a válság által leginkább sújtott országokban: Görögországban (73%, +13), Cipruson (67%, +28), Spanyolországban (66%, +1) és Olaszországban (65%, +29). A gazdasági növekedést nevezték meg a leggyakrabban Portugáliában (55%, +12), Lettországban (50%, 7) és Litvániában (49%, 5). A bevándorlás tétje nő 19 tagállamban, egyes esetekben akár kétszeresére is, például az Egyesült Királyságban (42%, +21% 2009-hez képest), valamint Franciaországban (21%, +11). 9

10 III. A SZAVAZÁSTÓL TÁVOLMARADÓK PROFILJA A 2014-es európai választásokról való távolmaradási arány összesített európai szinten 57,46% volt. A. A nem szavazók profilja megegyezik a 2009-ben tapasztalttal Ezen elemzésből egyértelműen kiderül, hogy a szavazástól távolmaradó minden öt személy közül egy a szavazás napján döntött úgy, hogy nem megy el szavazni. Az e kérdésre adott válaszok elemzéséhez a 2009-es szavazásokat követően megvalósított desk research eredményeként kapott besorolást használtunk. A 2009-es adatokkal való összevetés kimutatja, hogy a távolmaradók profilja tekintetében alig van eltérés. 1. A feltétlenül távolmaradók Ők sohasem szavaznak. A nem szavazók 24%-át képviselik, és ezzel arányuk 2%- kal emelkedett 2009-hez viszonyítva. 2. A megfontolt távolmaradók E besorolásba azok tartoznak, akik a szavazás napját megelőző hónapok (18%, ben is) vagy hetek (13%, 2). folyamán döntöttek a szavazástól való távolmaradás mellett. Ők összesen a távolmaradók 31%-át alkotják. 3. Az impulzív távolmaradók Összesen a távolmaradók 34%-át képviselik: csupán a szavazás előtti napokban (15%, -1) vagy a szavazás napján (19%, +3) döntenek úgy, hogy nem mennek el szavazni. 4. A határozatlan távolmaradók E nem-szavazók, akik a távolmaradók 11%-át (-2%) képviselik, nem tudják, hogy mikor döntöttek az európai szavazástól való távolmaradás mellett. Számuk 2009-hez képest 2%-kal csökkent. Nemzeti szinten: Az impulzív távolmaradók aránya a legmagasabb Dániában (57%, +15), Hollandiában (56%, +12) és Svédországban (43%, -1). A határozatlan" távolmaradók aránya az Egyesült Királyságban a legmagasabb (23%, +6). 10

11 B. A választástól való távolmaradás okai Jóllehet a távolmaradók leggyakrabban megjelölt indoka miként 2009-ben is a politika iránti bizalom általános hiánya, ez a válasz csökkenést mutat (23%, -5). Nemzeti szinten ez a válasz került első helyre Cipruson (56%, +12), Spanyolországban (41%, +17) és Bulgáriában (38%, -7). Ezzel szemben e válasz igen ritkán fordult elő Dániában (7%), Belgiumban és Luxemburgban (9%). A második megnevezett indok a politika iránti érdeklődés hiánya (19%, +2%). Nemzeti szinten ez a válasz került első helyre Magyarországon (32%, +3), Spanyolországban (30%, +4) és Portugáliában (27%, +4). A soron következő indok a részvételnek nincsen következménye/nem változtat semmin (14%, -3). Nemzeti szinten a részvételnek nincsen következménye választ a leggyakrabban Bulgáriában (29%, -2), Cipruson (25%, +4) és Lettországban (22%, -16) adták Ezzel szemben a legkevésbé hivatkoztak erre Dániában (6%), az Egyesült Királyságban (6%) és Írországban (8%). Fontos megjegyezni, hogy az EU-ra, az Európai Parlamentre vagy az európai parlamenti választásokra vonatkozó ismeretek hiánya 7%-kal (-3) csak a 9. helyre került. Nemzeti szinten erre a válaszra a legtöbben Svédországban (22%) és Hollandiában hivatkoznak. 11

12 IV. AZ EURÓPAI POLGÁROK HOZZÁÁLLÁSA A VÁLASZTÁSOKHOZ 1. Az EU-hoz tartozás E kérdés nem szerepelt a 2009-es választásokat követően végzett felmérés kérdései között. Az összehasonlítás ezért az Eurobarométer által 2009 tavasza óta végzett különböző vizsgálatokra támaszkodik. A válaszok az EU-hoz tartozás érzésének stabilitását erősítik meg: az EU-hoz tartozni a válaszadók abszolút többségének (51%) véleménye szerint jó dolog. Különbségek vannak azonban a szavazáson részt vevők és az attól távolmaradók között: a szavazók 63%-a és a távolmaradók 42%-a gondolja úgy, hogy az EU-hoz tartozni jó dolog. Megjegyzendő, hogy az európai polgárok 28%-a gondolja úgy, hogy az EU-hoz tartozni sem jó, sem rossz dolog : az így gondolkodók aránya 22% a szavazók és 34% a távolmaradók esetében. Nemzeti szinten: Az EU-hoz tartozást a leginkább Luxemburgban (78%), Belgiumban (69%) és Máltán (68%) tartják jó dolognak. Ezzel szemben a legkevésbé vélik így a Cseh Köztársaságban (27%), Olaszországban (35%) és Cipruson. 2. A saját országhoz és Európához fűződő érzelem Tíz válaszadó közül kilenc érzi saját országához tartozónak magát (90%, -1% 2009-hez képest). Ezzel párhuzamosan 62% (-2%) Európához tartozónak is érzi magát. Fontos mozzanat, hogy mind a szavazók, mind pedig a távolmaradók többsége (jóllehet meglehetősen eltérő arányban) Európához tartozónak érzi magát (72% az előbbiek, és 56% az utóbbiak esetében). Nemzeti szinten: Az Európához tartozás érzése a legalacsonyabb Görögországban (41%, -12), Cipruson (41%, -15) és Olaszországban (45%, -14). 12

13 Az Egyesült Királyság is azon országok közé tartozik, ahol az Európához tartozás érzése viszonylag a leggyengébb (47%). Meg kell azonban jegyezni, hogy ez 2009-hez képest 1%-os emelkedést jelent. 3. Az uniós polgárság érzése A válaszadók 63%-a (-1) az EU polgárának érzi magát. Ez többségi érzés, jóllehet meglehetősen eltérő arányokban nyilvánul meg a szavazók (72%) és a távolmaradók (56%) esetében. Nemzeti szinten: 24 tagállamban a válaszadók abszolút többsége érzi magát az EU polgárának. Ismét megfigyelhető, hogy a legnagyobb csökkenés a válság által leginkább sújtott országokban a legjelentősebb: Cipruson (52%, -19), Görögországban (46%, -17) és Olaszországban (45%, -16). 4. Az európai intézmények iránti bizalom E kérdéssel kapcsolatban ugyanaz a csökkenő tendencia tapasztalható, mint az Eurobarométer által az utóbbi évek során végzett felmérésekben is. Eszerint a válaszadók 43%-a nyilatkozik úgy, hogy megbízik az intézményekben. A 2009-es választások után végzett felmérés során ez az arány 50% volt. A bizalom meglétének aránya 55% a szavazók és 35% a távolmaradók esetében. Az európai polgárok 52%-a (+12) azonban nem bízik meg az európai intézményekben. Nemzeti szinten: 2009-hez képest az európai intézmények iránti bizalom 27 tagállam közül 15-ben csökkent 4. A bizalomvesztés a válság által érintett egyes országokban különösen nagyarányú: Olaszországban (35%, -25), Portugáliában (34%, -24) Spanyolországban (38 %, -21), Cipruson (48%, -18), Görögországban (39%, -12), és ezeken kívül Franciaországban is (36%, -10) ben Horvátország nem volt ez Európai Unió tagja 13

14 Érdekes jelenség hogy egyes országokban jelentős arányban voltak olyan polgárok, akik e kérdésre a nem tudom választ adták: Lengyelországban (13%), az Egyesült Királyságban (10%) és Észtországban (9%). 5. Figyelembe veszi-e az Európai Parlament az európai polgárokat aggasztó problémákat? A válság körülményei a polgárok aggályait bizonyosan megerősítették, a válaszok mindenesetre az intézményekkel szembeni elégedetlenség növekedését mutatják. A válaszadók 54%-a véli úgy, hogy az Európai Parlament nem veszi megfelelően figyelembe az európai polgárok aggodalmait. Ez az arány 2009-ben 41% volt. Az Európai Parlament a résztvevők 47%-ának véleménye szerint nem veszi megfelelően figyelembe az európai polgárok aggodalmait. A távolmaradók közül 59% gondolja így. Ezzel szemben a válaszadók 38%-a osztja azt a véleményt, hogy az Európai Parlament megfelelően figyelembe veszi aggodalmaikat: az arány 48% a résztvevők és 31% a távolmaradók esetében. Nemzeti szinten: Az az érzés, hogy az Európai Parlament figyelembe veszi a polgárokat aggasztó problémákat, 19 tagállamban mutat csökkenő tendenciát. A csökkenés 2009-hez képest a legjelentősebb Spanyolországban (27%, -26), Cipruson (35%, -25) és Szlovákiában. Növekszik azonban 8 tagállamban, közöttük főleg Máltán (63%, +5), Németországban (48%, +5) és Bulgáriában (39%, +4). 14

15 V. A POLITIKA IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS ÁLTALÁBAN Ma az EU polgárainak abszolút többsége nyilatkozik úgy, hogy nem érdekli a politika (54%), ez azonban olyan erőteljes különbségeket mutat a tagállamok között, amelyek elérik akár a 43%-ot. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az érdeklődés hiánya 37% a szavazók, azonban 68% a távolmaradók körében. Nemzeti szinten: A politika iránti érdektelenség a legerőteljesebb Horvátországban (75%), a Cseh Köztársaságban és Portugáliában (71% 71%), valamint Romániában (70%) Ezzel szemben a legkevésbé jellemző Dániában (32%), Luxemburgban és Németországban (33% 33%). 15

16 VI. TÁJÉKOZTATÁS ÉS A RÉSZVÉTELRE BUZDÍTÓ KAMPÁNY A. A választáson való részvételhez elegendő információ Az európai polgárok 57%-a (+4) véli úgy, hogy minden szükséges információval rendelkezik annak eldöntéséhez, hogy kire adja le szavazatát az európai választásokon. Ezt a véleményt a szavazók 75%-a és a távolmaradók 44%-a osztja. Nemzeti szinten: 28 országból 26-ban a polgárok abszolút többsége nyilatkozta, hogy rendelkezik a választáshoz szükséges minden információval. Pozitív változás következett be 16 országban, közöttük mindenekelőtt Bulgáriában (65%, +16), Litvániában (71%, +14) és az Egyesült Királyságban (55%, +13). Csupán két országban fordult elő, hogy a válaszadók abszolút többsége úgy nyilatkozott, hogy nem rendelkezett minden szükséges információval: Portugáliában (54%, +4) és a Cseh Köztársaságban (53%, +5) B. A részvételre buzdító kampány emléke Amikor a válaszadókat arról kérdeztük, emlékszenek-e a polgárokat az európai választásokon való részvételre buzdító kampányra, 65% (-2) igennel felelt. Ezt az emlékképet abszolút többségben erősítik meg a résztvevők (73%) és a távolmaradók (58%) egyaránt. Nemzeti szinten: Ez azonban európai átlagérték, amely mögött jelentős nemzeti különbségek húzódnak meg, e kérdés tekintetében ugyanis akár 45%-os eltérés is megfigyelhető az első helyen álló Svédország (89%) és az utolsó Belgium (44%) között. 16

17 17

18 I. RÉSZVÉTEL 1. Részvétel 1) Európai átlag Részvétel az európai választásokon (%EU) 18

19 2) Nemzeti eredmények A május i európai választásokon való részvétel a 28 tagállamban 19

20 3) Nemzeti fejlesztések A május i európai választásokon való részvétel a 28 tagállamban Összehasonlítás az előző választással (%) Az előző európai választások eredményei Horvátországban 2013-ra 20

21 II. A SZAVAZAT 1. A szavazásra menetelre irányuló döntés meghatározó pillanata 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 21

22 Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 22

23 2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 23

24 3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 24

25 2. A szavazás okai 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 25

26 2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 26

27 3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 27

28 3. Mi a tét a szavazatban 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 28

29 2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 29

30 3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 30

31 III. TARTÓZKODÁS 1. A tartózkodásra irányuló döntés meghatározó pillanata 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 31

32 Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 32

33 2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 33

34 3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 34

35 2. A tartózkodás okai 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 35

36 2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 36

37 3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 37

38 IV. EURÓPÁHOZ VALÓ HOZZÁÁLLÁS 1. Az EU tagság: jó vagy rossz dolog? 1) Európai átlag 38

39 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 39

40 3) Nemzeti eredmények 40

41 41

42 2. Kötődés Európához 1) Európai átlag 42

43 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 43

44 3) Nemzeti eredmények 44

45 4) Nemzeti fejlesztések 45

46 3. Kötődés az országhoz 1) Európai átlag 46

47 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 47

48 3) Nemzeti eredmények 48

49 4) Nemzeti fejlesztések 49

50 4. Az európai állampolgári érzés 1) Európai átlag 50

51 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 51

52 3) Nemzeti eredmények 52

53 4) Nemzeti fejlesztések 53

54 5. Bizalom az EU intézményekben 1) Európai átlag 54

55 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 55

56 3) Nemzeti eredmények 56

57 4) Nemzeti fejlesztések 57

58 6. Az európai állampolgárok aggodalmainak Európai Parlament általi figyelembe vétele 1) Európai átlag 58

59 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 59

60 3) Nemzeti eredmények 60

61 61

62 4) Nemzeti fejlesztések 62

63 V. ÉRDEKLŐDÉS AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ÉS POLITIKA IRÁNT ÁLTALÁBAN 1. Érdeklődés a politika iránt 1) Európai átlag 63

64 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 64

65 3) Nemzeti eredmények 65

66 4) Nemzeti fejlesztések 66

67 2. Azon ismeret jelentősége, hogy mely jelölteket választották meg Európai Parlamenti képviselőknek 1) Európai átlag 67

68 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 68

69 3) Nemzeti eredmények 69

70 4) Nemzeti fejlesztések 70

71 3. Azon ismeret jelentősége, hogy mely politikai párt rendelkezik a legtöbb Európai Parlamenti képviselővel, akiket az európai választásokon választottak meg 1) Európai átlag 71

72 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 72

73 3) Nemzeti eredmények 73

74 4) Nemzeti fejlesztések 74

75 VI. INFORMÁCIÓ ÉS KAMPÁNYNAK VALÓ KITETTSÉG 1. Tájékozottsági szint a választás napja előtt 1) Európai átlag 75

76 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 76

77 3) Nemzeti eredmények 77

78 4) Nemzeti fejlesztések 78

79 2. Az embereket választásra ösztönző kampány felidézése 1) Európai átlag 79

80 2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 80

81 3) Nemzeti eredmények 81

82 4) Nemzeti fejlesztések 82

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Directorate-General for Communication Public Opinion Monitoring Unit Brüsszel, 2015. január 30. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések

Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. szeptember 15. Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Választás utáni felmérés, 2009

Választás utáni felmérés, 2009 Special Eurobarometer EURÓPAI PARLAMENT Európai Bizottság, 2009 Jelentés Terepmunka: 2009. június július Megjelenés: 2009. november Special Eurobarometer 320/ 71.3 hullám TNS opinion & social Erre a felmérésre

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás

(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás I. MELLÉKLET FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMÁK, GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNY- DÓZIS(OK), ALKALMAZÁSI MÓD(OK), FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA(I) A TAGÁLLAMOKBAN 1 Ausztria Belgium Bulgária Ciprus

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Képzés és munkaerpiac. Galasi Péter BCE

Képzés és munkaerpiac. Galasi Péter BCE Képzés és munkaerpiac Galasi Péter BCE Oktatás és munkaer-piaci kimenetek Alapmutatók: Részvételi (aktivitási) ráta Foglalkoztatási ráta Mukanélküliségi ráta Inaktivitási ráta Részvételi ráta EU25 Holla

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

EUROBAROMETER 65 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2006 TAVASZ NEMZETI JELENTÉS

EUROBAROMETER 65 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2006 TAVASZ NEMZETI JELENTÉS Standard Eurobarometer Európai Bizottság EUROBAROMETER 65 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 006 TAVASZ NEMZETI JELENTÉS Standard Eurobarometer 65 / 006 Tavasz TNS Opinion & Social MAGYARORSZÁG A kutatás

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

TARTALOM - * % = + ELÕSZÓ

TARTALOM - * % = + ELÕSZÓ TARTALOM ELÕSZÓ 1. Diszkrimináció Európában: megítélés és hozzáállás 1.1 Áttekintés 4 1.2 Etnikai származás 7 1.3 Fogyatékkal élõk 10 1.4 Szexuális irányultság 11 1.5 Életkor szerinti diszkrimináció 13

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pályázatot hirdet hallgatói részére a 2015/2016-os tanév őszi és tavaszi félévére egyaránt. I. Általános

Részletesebben

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT 2010.5.7. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 119 A/1 V (Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT PE/123/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14-es besorolási fokozat) JOGI SZOLGÁLAT INTÉZMÉNYI

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

NEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG

NEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG Candidate Countries Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 2004.1 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A TAGJELÖLT ÉS CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN Terepmunka: 2004 február-március Nyilvánosságra hozatal: 2004 július

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

PE/113/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS. IGAZGATÓ (AD 14 besorolási fokozat) (2008/C 145 A/02)

PE/113/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS. IGAZGATÓ (AD 14 besorolási fokozat) (2008/C 145 A/02) C 145 A/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.6.11. PE/113/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14 besorolási fokozat) TOLMÁCSOLÁSI ÉS KONFERENCIASZERVEZÉSI FŐIGAZGATÓSÁG A IGAZGATÓSÁG TOLMÁCSOLÁS (2008/C

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Sereghajtókból éllovass{ a füst elleni harcban A Policy Solutions összehasonlító elemzése a doh{nyz{s magyarorsz{gi és EU-s szab{lyoz{s{ról

Sereghajtókból éllovass{ a füst elleni harcban A Policy Solutions összehasonlító elemzése a doh{nyz{s magyarorsz{gi és EU-s szab{lyoz{s{ról Sereghajtókból éllovass{ a füst elleni harcban A Policy Solutions összehasonlító elemzése a doh{nyz{s magyarorsz{gi és EU-s szab{lyoz{s{ról 2011. december Vezetői összefoglaló 2012. január 1-én az Európai

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet TÁJÉKOZTATÓ A devizában végzett műveletek teljesítési rendjéről Hatályos: 2012. január 2-től 1 I. Általános feltételek A Takarékszövetkezet csak tartalmi, nyelvi és alaki

Részletesebben

EUROBAROMETER 66 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN NEMZETI JELENTÉS

EUROBAROMETER 66 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN NEMZETI JELENTÉS Standard Eurobarometer Európai Bizottság EUROBAROMETER 66 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2006 ŐSZ NEMZETI JELENTÉS Standard Eurobarometer 66 / 2006 Ősz TNS Opinion & Social MAGYARORSZÁG A kutatás

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére Campus Hungary Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére az intézményi ERASMUS+ pályázaton pályázatot benyújtott vagy benyújtani szándékozó hallgatóknak.

Részletesebben

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010.

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010. Közlekedés az EU-ban Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2010. A Közlekedés Jogosítvány Az EU bármely tagállamában megszerzett jogosítvány az egész Európai Unión belül érvényes. Az Európai

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

Az európai polgári kezdeményezés aláírásának feltételei

Az európai polgári kezdeményezés aláírásának feltételei Az európai plgári kezdeményezés aláírásának feltételei ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK Az európai plgári kezdeményezések támgatásáhz az aláíróknak uniós államplgárknak (valamely EU-tagállam államplgárainak) kell

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben