Ebben a dokumentumban minden kérdésnél a Magyarországra vonatkozó eredmények szerepelnek, az EU átlagával összehasonlítva.
|
|
- Borbála Bodnár
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 30/09/2009 EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Országos profil: Az európai átlag és a magyarországi eredmények Népesség: EU 18+ (Ausztriában 16+) Lefedett terület: EU 27 ( európai polgár) 1 Magyarországi mintanagyság: A magyarországi szavazói minta nagysága: Az adatfelvétel időpontja: június 12. július 6. Ez a feljegyzés az első eredményekről szóló általános dokumentum formátumát és felépítését követi (amelyben az Európai Unió egészére vonatkozó eredmények és a tagállamok közötti különbségek szerepeltek), hogy ezáltal lehetővé tegye a következetes összehasonlítást. Ebben a dokumentumban minden kérdésnél a Magyarországra vonatkozó eredmények szerepelnek, az EU átlagával összehasonlítva. 1 E választás utáni tanulmány eredményeit szociodemográfiailag és politikailag súlyozták a reprezentativitásuk biztosítása érdekében 2 A szavazásra jogosult válaszadók. 3 Azok a válaszadók, akik úgy nyilatkoztak, hogy a 2009-es európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni.
2 I. RÉSZVÉTEL ÉS POLITIKAI KÖZELSÉG A. Részvétel a évi európai parlamenti választásokon Q1. Részvétel a évi európai parlamenti választásokon RÉSZVÉTEL 43% 36,3% TARTÓZKODÁS 57% 63,7% Szavazói profil 4 NEM Férfi 44% 36% Nő 42% 37% ÉLETKOR év 29% 28% év 36% 38% év 44% 37% 55 év vagy idősebb 50% 38% TANULMÁNYOK (vége) 15 éves korban vagy annál hamarabb 43% 32% év 40% 36% 20 év vagy idősebb 52% 43% Még tanul 34% 38% KÖTŐDIK EURÓPÁHOZ igen 49% 39% nem 34% 28% AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYNAK VALÓ KITETTSÉG igen 47% 39% nem 36% 26% *Az Európához való kötődés: az igen válaszok átlaga a szavazókat és a nem szavazókat együttesen tekintve az EU esetében 64%, Magyarország esetében pedig 81%. **A kampánynak való kitettség: az igen válaszok átlaga a szavazókat és a nem szavazókat együttesen tekintve az EU esetében 67%, Magyarország esetében pedig 79%. Megj.: Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a szavazói profil itt látható Magyarországon a 2009-es európai választásokon való részvétel alacsonyabb volt, mint az EU egészében. A szavazók szociodemográfiai elemzése a következőket mutatja: A két nem tagjai hasonló arányban mentek el szavazni (a nők 37%-a és a férfiak 36%-a). Az uniós átlageredményekkel ellentétben a részvétel nem emelkedik párhuzamosan az életkor növekedésével. Tény, hogy a legfiatalabb válaszadók (18-24 évesek) szavaztak a legritkábban, de az EU szintjén nézve ők valójában a kortársaikhoz hasonló arányban mentek el szavazni (Magyarországon 28%, az EU egészében 29%). A magyar 4 A dőltbetűs változókra vonatkozó eredményeket az e kategóriába tartozó válaszadók alacsony száma miatt óvatosan kell értelmezni. 2/13
3 válaszadók többi korcsoportjában viszont nagyon hasonló volt a szavazók aránya (38%, 37% és 38%). Ez azt jelenti, hogy a két legidősebb korcsoport tagjai (a 40 év feletti válaszadók) az EU-hoz viszonyítva sokkal ritkábban mentek el szavazni (az 55 éves vagy idősebb magyar válaszadók közül például 38% járult az urnákhoz, míg az EU szintjén nézve a korosztályuk 50%-a szavazott). B. A nemzeti választásokon való részvétel Q9. A legutóbbi nemzeti választásokon való részvétel RÉSZVÉTEL 72% 69,7% TARTÓZKODÁS Megj. 28% 30,3% Szavazói profil 5 NEM Férfi 72% 70% Nő 72% 70% ÉLETKOR év 38% 31% év 64% 68% év 77% 74% 55 év vagy idősebb 82% 80% TANULMÁNYOK (vége) 15 éves korban vagy annál hamarabb 76% 68% év 70% 72% 20 év vagy idősebb 80% 77% Még tanul 40% 28% KÖTŐDIK A SAJÁT ORSZÁGÁHOZ igen 75% 71% nem 51% 53% *A saját országhoz való kötődés: az igen válaszok átlaga a szavazókat és a nem szavazókat együttesen tekintve az EU esetében 91%, Magyarország esetében pedig 94%. Megj. 1 Beleértve azokat a válaszadókat, akik a nem tudja választ adták: az EU-ban 3%, Magyarországon 3,9%. Megj. 2 Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; a szavazói profil itt látható. A legutóbbi nemzeti választásokon való részvétel Magyarországon az uniós átlaghoz hasonlóan alakult, a 2 százalékpontot éppen csak meghaladó különbséggel. A szavazói profil számos ponton eltér a 2009-es európai parlamenti választásokon részt vevő magyar szavazók profiljától. Az európai választásokhoz hasonlóan a férfiak és a nők részvételi arányát tekintve nem volt különbség (mindkét nemnél 70%). A különböző korcsoportokat vizsgálva megfigyelhető, hogy a legutóbbi nemzeti választásokon való részvétel aránya Magyarországon is az életkorral párhuzamosan emelkedett, akárcsak 5 A dőltbetűs változókra vonatkozó eredményeket az e kategóriába tartozó válaszadók alacsony száma miatt óvatosan kell értelmezni. 3/13
4 C. Politikai közelség Európában úgy általában, így a év közötti válaszadóknál csak 31% volt, ezzel szemben az 55 éves vagy idősebb válaszadók körében 80%-ot ért el. A legkisebb arányban azok a válaszadók mentek el szavazni, akik tanulmányaikat még nem fejezték be, részvételi arányuk az EU egészét tekintve pedig sokkal kisebb, mint az ugyanebbe a kategóriába tartozóké (Magyarországon 28%, az EU-ban átlagosan 40%). Q10. Önhöz közelállónak érzi-e valamelyik politikai pártot? Igen, nagyon közelállónak 13% 11% Igen, valamennyire közelállónak 30% 31% Nem, nem igazán közelállónak 28% 27% Nem, egyáltalán nem közelállónak 26% 29% Nem tudja 3% 2% Ebben a kérdésben nem volt jelentős különbség a magyar szavazók és az uniós átlageredmények között. Q10. Önhöz közelállónak érzi-e valamelyik politikai pártot? EU27 43% 42% NEM Férfi 45% 45% Nő 41% 39% ÉLETKOR év 30% 31% év 36% 38% év 42% 42% 55 év vagy idősebb 52% 46% TANULMÁNYOK (vége) 15 éves korban vagy annál hamarabb 45% 38% év 40% 43% 20 év vagy idősebb 50% 47% Még tanul 36% 33% *Az igen, nagyon közelállónak és az igen, valamennyire közelállónak válaszok összege **A dőltbetűs változókra vonatkozó eredményeket az e kategóriába tartozó válaszadók alacsony száma miatt óvatosan kell értelmezni. Akárcsak az EU-ban általában, a nőkhöz képest a férfiak közül többen érzik magukhoz közelállónak valamelyik politikai pártot. Ez a tendencia Magyarországon még inkább egyértelmű, mivel azoknak a nőknek az aránya, akik magukhoz közelállónak érzik valamelyik 4/13
5 politikai pártot, két százalékponttal alacsonyabb, mint az EU szintjén vett arányuk (39%, szemben a 41%-kal). Az 55 éves és idősebb válaszadók esetében kisebb a valószínűsége annak, hogy valamelyik pártot magukhoz közelállónak érezzék, mint az EU egészének szintjén vizsgált hasonló csoportban (46%, szemben az 52%-kal). II. AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYNAK VALÓ KITETTSÉG Q8. Ön személyesen emlékszik-e arra, hogy a TV-ben, az Interneten vagy plakátokon látta, újságokban olvasta, a rádióban hallotta azt a kampányt, amely az embereket az európai parlamenti választásokon való szavazásra ösztönözte? EU27 67% 79% NEM Férfi 69% 81% Nő 64% 79% ÉLETKOR év 66% 72% év 64% 81% év 69% 81% 55 év vagy idősebb 67% 80% TANULMÁNYOK (vége) 15 éves korban vagy annál hamarabb 60% 79% év 67% 79% 20 év vagy idősebb 73% 87% Még tanul 68% 79% * Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; az igen válaszok összege **A dőltbetűs változókra vonatkozó eredményeket az e kategóriába tartozó válaszadók alacsony száma miatt óvatosan kell értelmezni. Az európai választási kampánynak való kitettség Magyarországon sokkal nagyobb fokú volt, mint az EU-ban átlagosan (a magyar válaszadók 79%-a emlékszik a kampányra, szemben az EU egészében vizsgált válaszadók 67%-ával). A nemek közötti különbség kicsi, mindössze 2 százalékpont (a férfiak 81%-a, szemben a nők 79%-ával). Mindegyik korcsoport az átlagot meghaladó arányban emlékszik a kampányra, az EU szintjén vizsgált hasonló kategóriákkal összehasonlítva. A kampányra a legnagyobb arányban annak a csoportnak a tagjai emlékeznek, akik tanulmányaikat 20 évesen vagy később fejezték be (Magyarországon 87%, szemben az uniós 73%-kal). 5/13
6 III. A SZAVAZÓK PROFIL ÉS ÉRVELÉS Megj.: Az alábbi Q3a., Q4d. és Q5. kérdéseket csak azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy a 2009-es európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni (az EU-ban 43%, Magyarországon pedig 36,6%). A. Az arra vonatkozó döntés időpontja, hogy kire szavazzanak Q3a. Mikor döntötte el, hogy arra a politikai pártra vagy jelöltre fog szavazni, akire a közelmúltbeli európai parlamenti választásokon szavazott? Mindig így szavazott 50% 54% Néhány hónappal azelőtt döntött így 21% 25% Néhány héttel azelőtt döntött így 13% 16% A választások előtt néhány nappal döntött így 9% 4% A választás napján döntött így 6% 1% *Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni Az arra vonatkozó döntés időpontja, hogy kire szavazzanak, Magyarországon az EU átlagában kapott eredményekhez hasonló volt, néhány kisebb különbséggel: A magyarországi válaszadók az átlagot valamivel meghaladó arányban szavaztak úgy a 2009-es európai választásokon, ahogy mindig szavaznak (Magyarországon 54%, az EU egészében 50%). Az átlagnál négy százalékponttal magasabb volt azoknak a részaránya is, akik a választások előtt néhány hónappal döntöttek (Magyarországon 25%, szemben az uniós 21%-kal), de azok a válaszadók is többen voltak, akik néhány héttel azelőtt hozták meg a döntést (16%, szemben a 13%-kal). Ezzel szemben Magyarországon sokkal kisebb volt azoknak a szavazóknak az aránya, akik az utolsó pillanatban döntötték el, kire szavazzanak: csak 4%-uk döntött a választás előtt néhány nappal (az EU-ban 9%), és még kevesebben, mindössze 1%-uk döntött a választás napján (az EU-ban 6%). 6/13
7 B. A választáson való részvétel okai Q4d. Melyek a közelmúltban megtartott európai parlamenti választásokon való részvételének fő okai? Állampolgári kötelességem 47% 30% Mindig elmegyek szavazni 40% 44% Támogatom azt a pártot, amelyhez közel állok 24% 30% Az európai választásokon való részvétellel változtathatok a dolgok menetén 19% 23% Támogatom az EU-t 16% 11% Európainak/uniós polgárnak érzem magam 13% 9% Szembenállásomat kívánom kifejezni 11% 28% Támogatni akarom a kormányt 9% 6% Az EU fontos szerepet játszik a mindennapi életemben 6% 5% A kormány ellen kívánok szavazni 5% 12% Nagyon érdekelnek az európai ügyek 5% 4% A kampány során kapott információk késztettek szavazásra 5% 7% Az EU ellen kívánok szavazni 2% 1% (CSAK AZOKBAN AZ ORSZÁGOKBAN, AHOL A SZAVAZÁS KÖTELEZŐ) Mert kötelező a szavazás 2% - Egyéb (SPONTÁN) 1% 1% Nem tudja 1% 2% *A FÉLKÖVÉR kiemelés a három fő okot jelzi az adott ország esetében **Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni ***A válaszok összege, legfeljebb három választási lehetőség áll fenn. A magyar válaszadók ugyanazt a három fő okot nevezték meg a 2009-es európai választásokon való szavazás indoklására, mint az EU-ban általában, de a válaszok részaránya eltérően alakult: A mindig elmegyek szavazni indokot Magyarországon a szavazók 44%-a nevezte meg (az EU egészében 40%) Állampolgári kötelességére a válaszadók 30%-a hivatkozott (az EUban 47%), és ugyanilyen arányban nevezték meg a válaszadóhoz közelálló párt támogatását is (az EU-ban 24%). Az európai választásokon való részvétel okainak hierarchiája Magyarországon innentől viszont néhány ponton határozottan különbözik az átlagos uniós eredményektől: A magyar szavazók körében a negyedik helyre került az az indok, hogy a szavazással szembenállásukat kívánták kifejezni (28%, szemben az EU egészében mért 11%-kal). A kormány elleni szavazás, mint indok szintén az átlagot meghaladó arányban jelent meg Magyarországon (12%, szemben az 5%-kal). 7/13
8 A szavazók 23%-a szavazott azért, hogy változtasson a dolgok menetén (az EU egészében 19%). Európa-párti indítékokat viszont a magyar szavazók az EU átlagánál alacsonyabb arányban neveztek meg: Az EU támogatását Magyarországon a szavazók 11%-a nevezte meg a szavazás céljaként (az EU-ban 16%). A szavazók 9%-a választotta azt az indokot, hogy uniós polgárnak érzi magát (az EU-ban 13%). C. A választásokon való részvételre ösztönző kérdések QK5. Mely kérdések késztették Önt arra, hogy részt vegyen az európai parlamenti választásokon? Gazdasági növekedés 41% 59% Munkanélküliség 37% 51% A nyugdíjak jövője 22% 49% Az EU szerepe nemzetközi színtéren 22% 15% Az európai intézmények hatásköre és feladatai 19% 13% Bűnözés 18% 13% Infláció és vásárlóerő 18% 33% Bevándorlás 16% 6% Az éghajlatváltozás elleni harc 16% 11% Európai értékek és identitás 16% 10% Energia 13% 18% A közös valuta, az euro 12% 21% Terrorizmus 11% 4% Mezőgazdaság 11% 24% Élelmiszerbiztonság 9% 14% Egyéb (SPONTÁN) 4% 4% Egyik sem (SPONTÁN) 12% 7% Nem tudja 3% 2% *A FÉLKÖVÉR kiemelés a három fő okot jelzi az adott ország esetében **Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával elmentek szavazni ***A válaszok összege, legfeljebb három választási lehetőség áll fenn A magyar válaszadókat túlnyomó részben a gazdasági kérdések késztették a 2009-es európai választásokon való részvételre. A szavazók 59%-át a gazdasági növekedés motiválta (az EU egészében 41%-ot). A munkanélküliség szintén fontosabb kérdésnek bizonyult Magyarországon, mint az EU-ban általában (51%, szemben a 37%- kal). 8/13
9 Az uniós átlag és a magyar eredmények közötti különbség még inkább szembetűnő, ha azt vizsgáljuk, hogy a nyugdíjak jövőjét mint a es európai parlamenti választás egyik legfontosabb kérdését a válaszadók milyen arányban említették: ezt a kérdést Magyarországon a szavazók 49%-a nevezte meg, ezzel szemben az EU egészében csak 22%. Ugyanez igaz az inflációra és a vásárlóerőre (Magyarországon 33%- ban említették, az EU-ban átlagosan 18%). A közös valuta, az euro Magyarországon az európai választásokon sokkal fontosabb kérdésnek bizonyult, mint átlagosan az EU-ban (21%, szemben a 12%-kal). Kisebb jelentőséget tulajdonítottak viszont az EU külügyi szerepének, az uniós intézmények hatáskörének és feladatainak, valamint az európai értékeknek és identitásnak: Az EU szerepe a nemzetközi színtéren: Magyarországon a válaszok 15%-ában szerepelt, míg az EU egészében 22%-ban. Az európai intézmények hatásköre és feladatai: 13%, szemben a 19%- kal. Európai értékek és identitás: 10%, szemben a 16%-kal. 9/13
10 IV. A NEM SZAVAZÓK PROFIL ÉS ÉRVELÉS Megj.: Az alábbi Q3b. és Q4b. kérdéseket csak azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy a 2009-es európai parlamenti választások során NEM mentek el szavazni (az EU-ban 57%, Magyarországon 63,7%). A. A távolmaradásról való döntés időpontja Q3b. A közelmúltban megtartott európai parlamenti választások vonatkozásában mikor döntött úgy, hogy NEM megy el szavazni? Soha nem szavaz 22% 20% Néhány hónappal azelőtt döntött így 18% 26% Néhány héttel azelőtt döntött így 15% 20% A választások előtt néhány nappal döntött így 16% 14% A választás napján döntött így 16% 13% Nem tudja 13% 7% *Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni Az uniós eredmények átlagával összehasonlítva úgy tűnik, hogy a magyar tartózkodók korábban döntötték el, hogy nem járulnak az urnákhoz, mint az EU nem szavazóinak átlaga. A magyar válaszadók közül a szavazástól távolmaradók legnagyobb része a választások előtt néhány hónappal döntött így (26%, szemben az EU egészében mért 18%-kal). Ugyancsak meghaladta az átlagot azoknak az aránya, akik a választások előtt néhány héttel döntöttek a távolmaradás mellett (Magyarországon 20%, az EU egészében 15%). 10/13
11 B. A választástól való távolmaradás okai Q4b. Melyek a közelmúltban megtartott európai parlamenti választásoktól való távolmaradásának fő okai? A politika egészével való elégedetlenség/a bizalom hiánya 28% 36% A politika mint olyan nem érdekli 17% 29% A szavazásnak nincsenek következményei/a szavazás semmit sem változtat meg 17% 22% Szabadságon volt/nem volt otthon 10% 4% Sok a dolga/nincs ideje/dolgozott 10% 7% Keveset tud az Európai Unióról/az Európai Parlamentről vagy az európai parlamenti választásokról 10% 6% Ritkán vagy soha nem szavaz 10% 12% Nem érdeklik az európai uniós ügyek 9% 11% Elégedetlen az Európai Parlamenttel mint intézménnyel 8% 9% Éppen beteg volt/egészségügyi problémái voltak 7% 11% A nyilvános vita hiánya/a választási kampány hiánya 6% 3% Családi/szabadidős programja volt 5% 8% Ellenzi az Európai Uniót 4% 3% Nyilvántartási vagy a szavazókártyával kapcsolatos problémái voltak 3% 1% Nem tudta, hogy választások vannak 2% 1% Egyéb (SPONTÁN) 6% 4% Nem tudja 3% 1% * A FÉLKÖVÉR kiemelés a három fő okot jelzi az adott ország esetében ** Ezt a kérdést azoknak a válaszadóknak tették fel, akik úgy nyilatkoztak, hogy az európai parlamenti választások alkalmával nem mentek el szavazni ***A válaszok összege, legfeljebb három választási lehetőség áll fenn Magyarországon a távolmaradás fő oka a bizalom hiánya / a politika egészével való elégedetlenség volt, amit a nem szavazók átlagon felüli arányban neveztek meg indokként (Magyarországon 36%, az EU egészében 28%). A második helyen a politika iránti általános érdektelenség állt (Magyarországon 29%, az EU-ban 17%). A tartózkodás harmadik leggyakrabban megnevezett oka Magyarországon szintén gyakoribb volt, mint az EU-ban általában. Azt a meggyőződést, miszerint a szavazásnak nincsenek következményei / semmin nem változtat, Magyarországon az esetek 22%-ában választották (az EU átlagát tekintve ez a válaszok 17%-ában szerepelt). 11/13
12 V. AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL FORMÁLT VÉLEMÉNY ÉS A HOZZÁJUK VALÓ VISZONYULÁS A. Az Európai Parlament Q7. Kérjük, hogy az alábbi állítások mindegyike tekintetében jelölje meg, hogy az inkább megfelel, vagy inkább nem felel meg az Ön véleményének vagy hozzáállásának. A közelmúltban megtartott európai parlamenti választások során minden olyan információval rendelkezett, amely lehetővé teszi, hogy eldöntse, 53% 59% kire szavaz Az Európai Parlament figyelembe veszi az európai polgárok által fontosnak tartott kérdéseket 46% 51% * Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; az igen, bizonyos mértékben megfelel válaszok összege Magyarországon a válaszadók átlagon felüli arányban gondolják úgy, hogy elegendő információ állt a rendelkezésükre ahhoz, hogy jelöltet válasszanak maguknak a 2009-es európai választásokon (59%, ezzel szemben az EU egészében 53%). Azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint az Európai Parlament figyelembe veszi a polgárok aggályait, szintén öt százalékponttal fölötte volt az átlagnak (51%, szemben a 46%-kal). B. Az Európai Unió Q7. Kérjük, hogy az alábbi állítások mindegyike tekintetében jelölje meg, hogy az inkább megfelel, vagy inkább nem felel meg az Ön véleményének vagy hozzáállásának. Megbízik az Európai Unió intézményeiben 50% 55% (ORSZÁGUNK) uniós tagsága jó dolog 69% 52% Az Európai Unió polgárának érzi magát 64% 63% Kötődik (ORSZÁGUNK)hoz 91% 94% Kötődik Európához 64% 81% Nagyon érdekli a politika 39% 25% * Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; az igen, bizonyos mértékben megfelel válaszok összege A magyar válaszadók között az EU átlagához képest nagyobb arányt képviselnek azok, akik bíznak az uniós intézményekben (55%, szemben az 50%-kal). Másrészről viszont kevésbé elterjedt az EU-tagsághoz való pozitív viszonyulás (Magyarországon 52%, az EU-ban 69%). A magyar válaszadók az átlagnál nagyobb arányban kötődnek Európához (81%, szemben a 64%-kal). 12/13
13 A politika iránt erősen érdeklődő válaszadók aránya Magyarországon sokkal alacsonyabb, mint az EU-ban általában (25%, szemben a 39%- kal). VI. A VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK ISMERETÉNEK FONTOSSÁGA Q7. Kérjük, hogy az alábbi állítások mindegyike tekintetében jelölje meg, hogy az inkább megfelel, vagy inkább nem felel meg az Ön véleményének vagy hozzáállásának. Nagyon fontos a számára, hogy (ORSZÁGUNK)ban/on melyik jelöltet választották meg európai parlamenti képviselőnek az európai parlamenti 49% 51% választásokon Nagyon fontosnak tartja, hogy tudja, (ORSZÁGUNK)ban/on melyik politikai párt jutott a legtöbb képviselői helyhez az európai parlamenti választásokon 50% 49% * Minden válaszadónak feltették ezt a kérdést; az igen, bizonyos mértékben megfelel válaszok összege Ebben a két kérdésben nem volt számottevő különbség a magyar válaszadók és az uniós átlageredmények között. Közvélemény-figyelő osztály További tájékoztatás: Jacques Nancy ( ) Nives Žun ( ) 13/13
EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Bruttó eredmények: Fókuszban a férfi és női választók megoszlása
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 27/10/2009 EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Bruttó eredmények:
RészletesebbenEB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint 1
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNYFIGYELŐ OSZTÁLY EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK 24/07/2009 Választás utáni felmérés Első eredmények:
RészletesebbenA évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a évi európai választásokon
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2012. november 13. A 2009. évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a 2009. évi európai választásokon
RészletesebbenEB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Első eredmények: A szavazás korcsoportonkénti vizsgálata
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A polgárokkal való kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 16/12/2009 EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Első eredmények:
RészletesebbenEURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:
RészletesebbenA 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014
Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész SZOCIO DOEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. augusztus 21. Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A NEMEK SZERINTI VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK A férfiak és
RészletesebbenEUROBAROMETER PARLAMÉTER: ÉVI REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON EU28 ORSZÁGOS RÉGIÓK
PARLAMÉTER: 2015. ÉVI ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 PARLAMÉTER: 2015. ÉVI MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK E Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések
RészletesebbenEURÓPAI VÁLASZTÁSOK, Standard Eurobarometer (EB 71): január február Első eredmények: európai átlag és fontosabb országos tendenciák
Kommunikációs Főigazgatóság C Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás Osztálya KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2009 2009/03/27 Standard Eurobarometer (EB 71): 2009. január február
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) Brüsszel, 2013. november EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák
RészletesebbenEUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI
ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt
RészletesebbenEUROBAROMETER AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON INTERREGIONÁLIS ELEMZÉS
ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK REGIONÁLIS ELEMZÉSE Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések szabványos
Részletesebben2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer
RészletesebbenStandard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban
Közvéleménykutatás az Európai Unióban A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült.
RészletesebbenZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary
ZA4891 Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 266 WOMEN AND EUROPEAN PARLIAMENT Demographics D1. A kérdezett neme [1] Férfi [2] Nő D2. Hány
RészletesebbenParlemeter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 2013. február 14., Brüsszel Parlemeter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A KORCSOPORTOK A korcsoportokat középpontba helyező
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:
RészletesebbenA évi európai választások utólagos értékelése ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK SZOCIODOEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014. A 2014. évi európai választások utólagos értékelése 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK SZOCIODOEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
RészletesebbenZA5893. Flash Eurobarometer 375 (European Youth: Participation in Democratic Life) Country Questionnaire Hungary
ZA89 Flash Eurobarometer (European Youth: Participation in Democratic Life) Country Questionnaire Hungary FL European Youth - HU D Hány éves Ön? (ÍRJA LE - HA "VISSZAUTASÍTJA", KÓDOLJON '99'-ET) D A kérdezett
Részletesebben30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.
30. hullám II. Gyorsjelentés Adományozási szokások 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések, különös tekintettel a városok
RészletesebbenBérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
RészletesebbenA magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és
RészletesebbenMiért nincs több nő a magyar politikában?
Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity
RészletesebbenEgészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ÖSSZEGZETT ORSZÁGELEMZÉS
Módszer: személyes MAGYARORSZÁG November - December 2015 ÖSSZEGZETT ORSZÁGELEMZÉS 2013 és 2014 között a magyarországi válaszadók pozitívabbakká váltak a fejlesztés sok szempontját tekintve, de ez a tendencia
RészletesebbenIpsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable
Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel
RészletesebbenAlba Radar. 28. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 28. hullám Civil szervezetek megítélése Székesfehérváron 2015. november 6. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉKRŐL - ÁBRÁK -
LAKOSSÁGI VÉLEMÉNYEK AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉKRŐL 201. április - ÁBRÁK - MÓDSZERTANI ÁTTEKINTÉS A kutatást végezte: Ipsos Zrt. Mintanagyság: 1000 fő Mintavétel módja: személyes kérdezés, kérdezőbiztosok által,
RészletesebbenAlba Radar. 24. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 24. hullám Seuso-kiállítással kapcsolatos vélemények 2014. november 12. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Brüsszel, 2013. december EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész ANALITIKUS
RészletesebbenA magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenLakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenA fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése
TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos
RészletesebbenHárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz
Hárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz ugyanebben a körben 40 százalékon áll. A Jobbik támogatottsága
RészletesebbenVÁRÓTERMI KUTATÁS Kutatási jelentés az IDS Medical részére
VÁRÓTERMI KUTATÁS Kutatási jelentés az IDS Medical részére 1 A váróteremben töltött idő A legutóbbi várótermi látogatás tapasztalatai % Plakátok 9% Reklámanyagok olvasása Szórólapok 44% 9% 44% Elolvasta
RészletesebbenVecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.
Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenNemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei
RészletesebbenKik voltak a NOlimpia aláírói?
Kik voltak a NOlimpia aláírói? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A NOlimpia-kampány sikeresen szólította meg a pártnélküli budapestieket és a legtöbb társadalmi csoportot, ám a kormánypárti, valamint
RészletesebbenA TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Népszavazás. Omnibusz 2008/02. A kutatás dokumentációja
A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Népszavazás Omnibusz 2008/02 A kutatás dokumentációja 2008 2 Az adatfelvételben közreműködtek: Balogh Anikó Czeglédi Tibor Dencső Blanka Fáklya Éva Németh Valéria
RészletesebbenTevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
RészletesebbenAlba Radar. 26. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu
RészletesebbenÜgyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára
Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági
RészletesebbenA munkaerô szabad áramlásának lakossági megítélése a közép-keleteurópai
Közép-európai közvélemény: A munkaerô szabad áramlásának lakossági megítélése a közép-keleteurópai államokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2001.
RészletesebbenKutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR
Kutatás a 14-49 év közötti magyar lakosság körében Megrendelő: Café PR Tinédzserek médiahasználata (korábbi Pulzus-kutatás reprezentatív eredménye) TINIK ÉS AZ INTERNET 36% okostelefonfüggőnek tartja magát
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ
RészletesebbenA fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: A fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
Részletesebben2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat
2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat Az állampolgárokra - azaz azon állampolgárokra, akik nem ügyfelei a Hivatalunknak - vonatkozó omnibuszos kutatás lefolytatására a Marketing Centrum Országos Piackutató
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenKözelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL
Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenPROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről
PROKON Kutató és Elemző Társaság Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről Az elemzést készítette: Rotyis Bálint A kérdőívet szerkesztette és ellenőrizte: Vizvári Fanni A PROKON Kutató és Elemző
RészletesebbenÁtpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában
Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenNagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években
Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise
RészletesebbenÖngondoskodás kutatás. Allianz Hungária Zrt. 2017
Öngondoskodás kutatás Allianz Hungária Zrt. 2017 Tartalom 1 Összefoglaló 2 Kilátások és bizalom a piaci szereplőkben 3 Öngondoskodás tervezése 4 Öngondoskodás kezdete 5 Nyugdíjas évek 2 Összefoglaló A
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090
RészletesebbenKözvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.
Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu
RészletesebbenMEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN
MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN reprezentatív felmérés a 1 év feletti lakosság körében (Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna) 11. augusztus Főbb megállapítások 1 A
RészletesebbenNEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG
Candidate Countries Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 2004.1 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A TAGJELÖLT ÉS CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN Terepmunka: 2004 február-március Nyilvánosságra hozatal: 2004 július
RészletesebbenGLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016
GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016 Lakossági attitűdök Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban Martin József Péter ügyvezető igazgató Budapest, 2016. november 16. Transparency International Magyarország
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
Részletesebben2014 tavaszi standard Eurobarométer felmérés: az európai választások változást hoztak
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2014. július 25. 2014 tavaszi standard Eurobarométer felmérés: az európai választások változást hoztak Ma megjelentek a legfrissebb standard Eurobarométer felmérés
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenEUROBAROMETER 65 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2006 TAVASZ NEMZETI JELENTÉS
Standard Eurobarometer Európai Bizottság EUROBAROMETER 65 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 006 TAVASZ NEMZETI JELENTÉS Standard Eurobarometer 65 / 006 Tavasz TNS Opinion & Social MAGYARORSZÁG A kutatás
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenKözösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember
Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön
RészletesebbenKollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI
6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,
RészletesebbenFELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI EREDMÉNYEK. 2017K keresztféléves felvételi eljárás
FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI EREDMÉNYEK 217K keresztféléves felvételi eljárás VERZIÓ: 217. március 27. Készítette: Oktatási Hivatal, Felsőoktatási Elemzési Főosztály E-mail: felsooktatas.elemzes@oh.gov.hu A
RészletesebbenAlba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december
KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL A részére 2013. december TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ EGYES ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE... 3 1.1. ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE A SZEMÉLYES
RészletesebbenFogyasztói Fizetési Felmérés 2013.
Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,
RészletesebbenVezetői összefoglaló
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - A polgárokkal való kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 2009. március 24. AZ EURÓPAIAK ÉS A GAZDASÁGI VÁLSÁG Eurobarometer-felmérés (EB 71) Népesség:
RészletesebbenAZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22
MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS
Directorate-General for Communication Public Opinion Monitoring Unit Brüsszel, 2015. január 30. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama
RészletesebbenLakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei
Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi
RészletesebbenA legpesszimistább várakozásoknál is rosszabb volt a részvétel(1)
1. szint Május-június A legpesszimistább várakozásoknál is rosszabb volt a részvétel(1) A 350 millió uniós állampolgár(2) közül csak 150 millióan vettek részt(3) a választáson(4). Ez még a legpesszimistább
Részletesebben8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség
8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2
A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének
RészletesebbenA Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás április
A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás 200. április 2 Vezetői összefoglaló A 19. kerületi lakosok több mint háromnegyede hallott a Kőbánya- Kispest metróvégállomás környezetében
RészletesebbenA VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE
A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE Készítette: Szabó Orsolya 2012. június 22. A témaválasztás indoklása - Saját élmény, tapasztalat
RészletesebbenAktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:
RészletesebbenA KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 Miskolc 2008, szeptember Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-195-7
RészletesebbenA termékenység területi különbségei
2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20
KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,
RészletesebbenHogyan kerülnek haza a vállalati adatok?
Hogyan kerülnek haza a vállalati adatok? G Data-felmérés G Data. A biztonság németül. Munkahely és magánélet kapcsolata A 18 75 éves internetezők 56%-a rendelkezik teljes munkaidős vagy részmunkaidős állással.
RészletesebbenZA6287 Flash Eurobarometer 418 (Introduction of the Euro in the Member States That Have Not Yet Adopted the Common Currency)
ZA687 Flash Eurobarometer 8 (Introduction of the Euro in the Member States That Have Not Yet Adopted the Common Currency) Country Questionnaire Hungary Q Látott-e már Ön? (OLVASD FEL - SORONKÉNT EGY VÁLASZ
RészletesebbenÚj módszertan a kerékpározás mérésében
Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést
Részletesebben