EUROBAROMETER PARLAMÉTER: ÉVI REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON EU28 ORSZÁGOS RÉGIÓK

Átírás

1 PARLAMÉTER: ÉVI ORSZÁGOS RÉGIÓK 1

2 PARLAMÉTER: ÉVI MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK E Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések szabványos méretű, 15 éves és annál idősebb európai polgárokból álló országos minta alapján készülnek, amely országos szinten reprezentatív eredményt biztosít. Így minden országban hozzávetőlegesen 1000 interjú készül, kivéve Németországban (N1500), az Egyesült Királyságban (N1300), Luxemburgban (N500), Cipruson (N500) és Máltán (N500). Ugyanakkor az egyes régiókban elvégzett interjúk száma még a legnagyobb országokban is túl alacsony ahhoz, hogy egyetlen felmérés eredményei regionális szinten megbízhatók legyenek. Ugyanakkor egyesítve több olyan EB/EP-felmérés adatait, amelyekben ugyanazokat a kérdéseket tették fel, regionális eredmények megállapítása is lehetővé válik. Ahhoz, hogy a regionális trendekről következtetéseket lehessen levonni, elégséges számú számú interjúalanyra (általában legalább 150-re) van szükség. Az adatok jelen összesítéséhez felhasznált tizenhét felmérés az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatóságának megbízásából készült. A felméréseket a TNS Opinion & Social készítette 2007 szeptembere és 2015 szeptembere között 1. Megjegyzendő, hogy egyes kérdések esetében az elemzés ennél rövidebb időszakot ölel fel, és csak azokra a felmérési hullámokra terjed ki, amelynek keretében azokat feltették. Megjegyzendő, hogy egyes országok földrajzi jellemzői miatt előfordulhat, hogy egy adott ország területének legfeljebb 5%-a kimarad az Eurobarométer-felmérésekből. Közvélemény-figyelő Osztály public.opinion.monitoring@europarl.europa.eu 1 A jelen elemzés keretében figyelembe vett tizenhét felmérés a következő: EB/EP 84.1 (az adatgyűjtés szeptember között zajlott); EB/EP 82.4 (2014. november 29 december 9. között zajlott); EB/EP 79.5 (2013. június 7 23); EB/EP 78.2 (2012. november 17 december 2.); EB/EP 77.4 (2012. június 2 17.); EB/EP 77.2 (2012. március ); EB/EP 76.3 (2011. november 5 20.); EB/EP 76.1 (2011. szeptember 3 18.); EB/EP 75.2 (2011. április 13 május 8.); EB/EP 74.3 (2010. november 25 december 17.); EB/EP 74.1 (2010. augusztus 26 szeptember 16.); EB/EP 73.4 (2010. május 5 28.); EB/EP 73.1 (2010. január 29 február 17.); EB/EP 71.3 (2009. június 12 július 6.); EB/EP 71.1 (2009. január 16 február 22.); EB/EP 70.1 (2008. október 6 november 6.); EB/EP 68.1 (2007. szeptember 22 november 3.). 2

3 PARLAMÉTER: ÉVI AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL SZÓLÓ HÍRADÁSOK FELIDÉZÉSE: Az Európai Parlamentről szóló híradások felidézése Magyarországon némileg magasabb (58%) az európai átlagnál (55%). Hat magyarországi régióban a válaszadók abszolút többsége emlékszik arra, hogy a közelmúltban olvasott, látott vagy hallott az Európai Parlamenttel kapcsolatos információt a médiában, az 53%-os észak-magyarországi aránytól a 66%-os dél-alföldi arányig terjedően. Dél-Dunántúlon a válaszadók kis többsége nem emlékszik rá, hogy a közelmúltban információról értesült az EP-vel kapcsolatban (50%, a pozitív válaszadók 48%-ával szemben). SZUBJEKTÍV ISMERETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT TEVÉKENYSÉGÉRŐL: Magyarországon a válaszadók 33%-a érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az Európai Parlament tevékenységéről, ez valamivel nagyobb arány, mint az Unió egészében (29%). Minden magyar régióban tíz válaszadó közül legalább hat véli úgy, hogy nem megfelelően tájékozott az Európai Parlament tevékenységét illetően, arányuk Dél-Dunántúlon a legnagyobb (77%), és Dél-Alföldön a legalacsonyabb (60%). SZÁMÍT A VÉLEMÉNYEM: a) AZ UNIÓBAN: A magyarországi válaszadók 41%-a egyetért azzal, hogy számít a véleményük az Unióban, míg a válaszadók abszolút többsége szerint ez nincs így (55%). Ezek az arányok hasonlóak az Unió egészében mért adatokhoz (38% egyetért, míg 56% nem ért egyet). Minden magyar régióban a válaszadók kisebbik része ítéli meg úgy, hogy számít a véleményük az Unióban, a 25%-os dél-dunántúli aránytól a 47%-os észak-magyarországi és észak-alföldi arányig terjedően. b) AZ ORSZÁGUNKBAN: A magyarországi válaszadók 49%-a egyetért azzal, hogy számít a véleményük az országukban (50% nem ért ezzel egyet), amely arány alacsonyabb az Unió egészében mértnél (59% egyetért, 39% nem ért egyet). Négy magyar régióban a válaszadók többsége egyetért azzal, hogy számít a véleményük, arányuk Észak-Magyarországon a legnagyobb (59%); ám kisebbségben vannak Dél-Dunántúlon (29%), Nyugat-Dunántúlon (46%) és Észak-Alföldön (46%). UNIÓS TAGSÁG: A magyarországi válaszadók kis többsége úgy véli, hogy az ország uniós tagsága se nem jó, se nem rossz dolog (arányuk 42%, a tagságot jó dolognakˮ tartók 40%-ával szemben), amely sokkal magasabb arány, mint az uniós átlag (30% és 52%). A többség négy magyar régióban osztja ezt a véleményt, arányuk a közép-magyarországi 40%-tól a középdunántúli 49%-ig terjed; Nyugat-Dunántúl az egyetlen régió, ahol a többség jó dolognak tartja az uniós tagságot (arányuk 48%, míg a se nem jó, se nem rosszˮ választ adóké 33%). Dél-Alföldön (mindkét választási lehetőség 43%-ot kapott) és Észak- Magyarországon (40%) a válaszadók megoszlása egyenletes. AZ EP-RŐL ALKOTOTT KÉP: A magyarországi válaszadók 47%-ának semleges az EP-ről alkotott képe (az EU egészének 43%- ával szemben). A válaszadók 32%-ának pozitív az EP-ről alkotott képe, 20%-ának negatív (az Unió egészében mért arányok 30% illetve 23%). A többségnek a hét magyar régióban semleges az EP-ről alkotott képe, arányuk a közép-magyarországi 38%-tól a dél-dunántúli 57%-ig terjed. AZ EP-TŐL ELVÁRT SZEREP: A magyarországi válaszadók abszolút többsége azt szeretné, hogy az EP fontosabb szerepet játsszon, mint jelenleg (51%), amely valamivel több, mint az európai átlag (49%). A válaszadók többsége minden magyar régióban nagyobb szerepet szánna az EP-nek, az arányuk a közép-dunántúli 44%-tól a dél-alföldi 57%-ig terjed. 3

4 PARLAMÉTER: ÉVI AZ EP MŰKÖDÉSÉNEK ISMERETE: A magyarországi válaszadók megosztottak az EP működésének ismerete tekintetében: 45%-uk tudja, hogy az EP-képviselők politikai hovatartozásuk alapján ülnek együtt, míg 45%-uk helytelenül azt hiszi, hogy állampolgárságuk alapján ülnek együtt (az Unió egészében mért 42%-kal, illetve 38%-kal szemben). A válaszadók többsége helyes választ adott Nyugat-Dunántúlon (52%), Közép-Magyarországon (47%) és Észak-Magyarországon (46%), míg a helyes választ adók kisebbségben vannak Dél-Dunántúlon (35%), Közép-Dunántúlon (41%) és Dél-Alföldön (44%). Észak- Alföldön a válaszadók megoszlása egyenletes (44% a helyes és a helytelen válaszok aránya is). AZ EP DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMATÁNAK ISMERETE: A magyarországi válaszadók 40%-a úgy gondolja, hogy az EP-ben hozott döntéseket elsősorban azon tagállamok érdekeinek megfelelően fogadják el, amelyekből az EP-képviselők származnak, míg 31% véli úgy, hogy az EP-képviselők politikai hovatartozása fontosabb szempont (az uniós átlag 37%, illetve 35%). A többség a tagállamok érdekeit említi hat magyar régióban, arányuk Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön a legnagyobb (45-45%), és Észak-Alföldön a legalacsonyabb (37%). Nyugat-Dunántúlon a válaszadók megoszlása egyenletes (mindkét választási lehetőség 37%-ot kapott). AZ EP MEGVÁLASZTÁSI MÓDJÁNAK ISMERETE: A magyarországi válaszadók 61%-a tudja, hogy az EP-képviselőket a tagállamok polgárai közvetlenül választják, ez az arány az Unió egészében 57%. A helyesen válaszolók mindegyik magyar régióban abszolút többségben voltak, de változó arányban: a nyugat-dunántúli régióban 50% volt ez az arány, míg Dél-Alföldön elérte a 68%-ot. KIEMELT POLITIKÁK: A szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdése a magyarországi válaszadók által azonosított elsődleges cél (57%), az EU egészéhez hasonlóan (51%). Ezt a politikát legtöbben Dél-Alföldön említették (65%), a legkevesebben Közép-Magyarországon (48%). A gazdasági, költségvetési és adópolitikák összehangolásaˮ a második helyen szerepel a magyarországi válaszadók körében (44%, szemben az uniós 31%-kal). Ezt a politikát legtöbbször Észak- Alföldön említették (52%), a legkevesebben Észak-Magyarországon (38%). A magyarországi válaszadók a közös energiapolitika, amelynek célja az EU energiafüggetlenségének biztosításaˮ választ tekintették a harmadik helyen kiemelt politikának (33% Magyarországon, az Unió 20%-os arányával szemben). Ezt a politikát legtöbbször Közép- Magyarországon említették (39%), a legkevesebben Nyugat-Dunántúlon (26%). KIEMELT ÉRTÉKEK: Az emberi jogok védelme a legfontosabb érték, amelyet az EP-nek meg kell védenie a magyarországi válaszadók szerint, akárcsak az Unió egészében (62% Magyarországon, 58% az Unióban). Ezt a politikát legtöbbször Közép- Dunántúlon említették (69%), legkevesebbszer pedig Közép-Magyarországon (57%). A Európai Unió tagállamai közötti szolidaritásˮ a második helyen szerepel a magyarországi válaszadók körében (40%, szemben az uniós 33%-kal); a középdunántúli válaszadók említik a leggyakrabban ezt az értéket (45%), a legritkábban a dél-alföldiek (34%). Az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritásˮ a harmadik leggyakrabban említett érték Magyarországon (28%, az uniós 25%-kal szemben). Aránya a dél-dunántúli és dél-alföldi 24%-tól az észak-alföldi 32%-ig terjed. A női-férfi egyenjogúság a negyedik helyen áll Magyarországon (26%, szemben az uniós 34%-kal), aránya az észak-magyarországi 23% és a közép-dunántúli 30% között alakul. 4

5 PARLAMÉTER: ÉVI Az EURÓPAI PARLAMENTRŐL SZÓLÓ HÍRADÁSOK FELIDÉZÉSE EP1 SZUBJEKTÍV ISMERETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT TEVÉKENYSÉGÉRŐL EP2 5

6 PARLAMÉTER: ÉVI SZÁMÍT A VÉLEMÉNYEM AZ EURÓPAI UNIÓBAN EP13 SZÁMÍT A VÉLEMÉNYEM ORSZÁGUNKBAN EP18 6

7 PARLAMÉTER: ÉVI UNIÓS TAGSÁG EP17 AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL ALKOTOTT KÉP EP10 7

8 PARLAMÉTER: ÉVI AZ EURÓPAI PARLAMENTTŐL ELVÁRT SZEREP EP6 AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ISMERETE EP5 8

9 PARLAMÉTER: ÉVI AZ EURÓPAI PARLAMENT DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMATÁNAK ISMERETE EP12 AZ INTÉZMÉNY TAGJAINAK MEGVÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ ISMERET EP4.1 9

10 PARLAMÉTER: ÉVI KIEMELT POLITIKÁK Az Európai Parlament bizonyos politikák fejlődését segíti az Európai Unió szintjén. Az Ön véleménye szerint az alábbi politikák közül melyiknek kellene elsőbbséget adni? (MAX. 4 VÁLASZ) Göngyölt eredmények Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl Észak- Magyarország Észak- Alföld Dél- Alföld A szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdése A gazdasági, költségvetési, és adópolitikák összehangolása 51% 57% 48% 64% 55% 55% 58% 64% 65% EP7 31% 44% 41% 50% 41% 46% 38% 52% 45% Közös energiapolitika, melynek célja az Európai Unió energia-függetlenségének biztosítása 20% 33% 39% 33% 26% 31% 29% 35% 31% Biztonsági és védelmi politika, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió szembeszálljon nemzetközi válságokkal 27% 31% 34% 37% 27% 28% 28% 33% 24% Környezetbarát mezőgazdasági politika, amely hozzájárul a globális élelmiszer egyensúlyhoz 23% 31% 34% 30% 33% 31% 28% 27% 30% A fogyasztóvédelem és a közegészségvédelem fejlesztése 31% 24% 25% 25% 32% 26% 19% 25% 21% A terrorizmus elleni küzdelem, az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartásával 27% 21% 21% 19% 22% 21% 25% 22% 15% Éghajlatváltozás elleni küzdelem 23% 21% 21% 20% 25% 21% 23% 17% 19% Az európai szociális modell érvényesítése 14% 19% 24% 17% 22% 14% 15% 17% 18% Kutatási és fejlesztési politika (K&F), amely biztosítja a versenyképességet és az újítást 15% 15% 18% 17% 13% 12% 13% 12% 19% Bevándorlási politika, amelyet a származási országokkal konzultálva valósítottak meg 22% 15% 18% 13% 16% 13% 15% 14% 13% A külpolitika, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió egyhangúlag beszéljen a nemzetközi színtéren 20% 13% 16% 15% 14% 10% 11% 14% 11% 10

11 PARLAMÉTER: ÉVI KIEMELT POLITIKÁK: A NÉGY FŐ POLITIKA MAGYARORSZÁGON EP7.1 EP7.2 11

12 PARLAMÉTER: ÉVI KIEMELT POLITIKÁK: A NÉGY FŐ POLITIKA MAGYARORSZÁGON EP7.3 EP7.4 12

13 PARLAMÉTER: ÉVI KIEMELT ÉRTÉKEK Az Ön véleménye szerint a következő értékek közül az Európai Parlamentnek melyeket kellene kiemelt módon védelmeznie? (Max. 3 válasz) Göngyölt eredmények Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél- Dunántúl Észak- Magyarország Észak- Alföld Dél- Alföld EP8 Az emberi jogok védelme 58% 62% 57% 69% 63% 66% 61% 64% 62% Az Európai Unió tagállamai közötti szolidaritás 33% 40% 44% 45% 40% 37% 39% 36% 34% Az Európai Unió és a világ szegény országai közötti szolidaritás 25% 28% 29% 27% 29% 24% 29% 32% 24% A női-férfi egyenjogúság 34% 26% 25% 30% 25% 25% 23% 29% 29% Szólásszabadság 33% 24% 26% 22% 24% 25% 24% 23% 22% A kisebbségek védelme 20% 23% 23% 20% 19% 29% 23% 26% 22% A kultúrák és a vallások közötti párbeszéd 22% 21% 24% 20% 25% 21% 21% 17% 19% A halálbüntetés eltörlése az egész világon 14% 6% 9% 4% 9% 4% 6% 6% 5% 13

14 PARLAMÉTER: ÉVI KIEMELT ÉRTÉKEK: A NÉGY FŐ ÉRTÉK MAGYARORSZÁGON EP8.1 EP8.2 14

15 PARLAMÉTER: ÉVI KIEMELT ÉRTÉKEK: A NÉGY FŐ ÉRTÉK MAGYARORSZÁGON EP8.3 EP8.4 15