TARTALOM - * % = + ELÕSZÓ
|
|
- Ferenc Balázs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TARTALOM ELÕSZÓ 1. Diszkrimináció Európában: megítélés és hozzáállás 1.1 Áttekintés Etnikai származás Fogyatékkal élõk Szexuális irányultság Életkor szerinti diszkrimináció Vallás és hitbeli meggyõzõdés ek Képviselet és részvétel a társadalomban Egyenlõ esélyek a foglalkoztatás terén 2.1 Hátrányként megjelölt szempontok Foglalkoztatás, képzés, elõléptetési esély Esélyegyenlõség biztosítására vonatkozó intézkedések 20 a foglalkoztatásban 3. Diszkrimináció elleni harc 3.1 A diszkrimináció elleni harc erõfeszítéseinek értékelése A diszkrimináció elleni harc résztvevõi Érzékeny információ nyújtására való hajlandóság Figyelemfelkeltés 4.1 A diszkrimináció elleni törvények ismerete Ismerike jogaikat a diszkrimináció áldozatai? 25 Összegzés 26 Kiegészítés 1. Megítélés és hozzáállás Jogok ismerete Diszkrimináció elleni harc 33 * + 1
2 ELÕSZÓ 2 Két EK irányelv (a Faji egyenlõségrõl szóló irányelv valamint a Foglalkoztatásról szóló keretirányelv) határozza meg azokat az elveket, amelyek az Európai Unióban mindenki számára biztosítják a diszkrimináció elleni alapvetõ jogi védelmet. Ezek az irányelvek az etnikai alapon, valláson ill. hitbeli meggyõzõdésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, elsõsorban munkahelyi diszkriminációt igyekeznek megelõzni az Európai Unióban. Ezen túlmenõen, az elmúlt 30 évben számos törvény született a nemi alapú diszkrimináció kiküszöbölése, illetve a nõk és férfiak közötti egyenlõ munkahelyi bánásmód érdekében. A széleskörû jogvédelem ellenére a diszkrimináció továbbra is létezõ jelenség. További erõfeszítéseket kell tehát tenni annak érdekében, hogy a Bulgária és Románia csatlakozásával tovább bõvült Európában hatékonyan biztosítsuk a megkülönböztetés elleni jogok érvényesítését. Az Európai Unió már 2003ban elindította az egyenlõ bánásmódot és diszkriminációmentességet hirdetõ, valamennyi tagállamra kiterjedõ tájékoztatási kampányát. Ennek tapasztalatai alapján 2007et az Egyenlõ Esélyek Európai Évének nyilvánították. Az Év célja, hogy a lakosságot tájékoztassák jogaikról, elfogadtassák a sokszínûséget, és mindenki számára érzékelhetõvé tegyék az esélyegyenlõség megvalósulását az Európai Unióban. Az alábbi tanulmányban a TNS Opinion & Socialnak az európai diszkriminációt és egyenlõtlenséget vizsgáló közvéleménykutatását összegezzük. A felmérés a Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlõségi Fõigazgatóság megbízásából készült az Európai Unió 25 tagállamában és a két, akkor még tagjelölt országban június 7. és július 12. között. Az alkalmazott módszertan megfelel a Kommunikációs Fõigazgatóság (a Közvélemény és Média Megfigyelõ Osztályának) Standard (általános) Eurobarometer közvéleménykutatási módszertanának. A tanulmány hat, jogilag tiltott diszkriminációfajtát vizsgál: nemen, etnikai származáson, vallási ill. hitbeli meggyõzõdésen, életkoron, fogyatékosságon és szexuális irányultságon alapuló diszkriminációt. A tanulmányban használt rövidítések: EU 25: az Európai Unió 25 tagállama, Bulgária és Románia csatlakozása elõtt EU 15: az Európai Unió 15 tagállama a bõvítés elsõ köre (2004. május 1.) elõtt NT: nem tudja Felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy a közvéleménykutatás csak becslés, amely mintavételen és százalékos alapú számításokon alapul. 3 * +
3 1. DISZKRIMINÁCIÓ EURÓPÁBAN: MEGÍTÉLÉS ÉS HOZZÁÁLLÁS 1.1 Áttekintés Az európaiak szerint a diszkrimináció széles körben elterjedt Európában. Úgy gondolják: ezen belül is elsõsorban az etnikai alapon, a fogyatékosságon és a szexuális beállítottságon alapuló diszkrimináció a legelterjedtebb. könnyû megmagyarázni, vajon mi lehet az oka az országok közötti eltéréseknek. Az emberek diszkriminációról alkotott felfogása személyes tapasztalatokon és hiedelmeken alapul, de meghatározó lehet akár egyegy aktuális eset is. A diszkriminációról alkotott véleményt a társadalmi normák és sztenderdek is alakítják. Így a széleskörû kifejezés többféleképpen is értelmezhetõ annak függvényében, hogy miként is definiálják az emberek a norma fogalmát. Ennek ellenére vannak olyan mutatók, melyek segítenek az eligazodásban. A különbözõ társadalmi csoportok helyzetének megítélése Általánosságban megállapítható, hogy az európai polgárok többsége szerint a fogyatékos, a roma, az idõs, a más etnikai csoporthoz tartozó, vagy homoszexuális személyek a diszkrimináció elsõdleges áldozatai hazájukban. Tíz európai polgárból nyolc véli úgy, hogy a fogyatékos (79), vagy roma (77) személyeket diszkriminálják. 1. kérdés: A diszkrimináció értelmezése. (EU25, ) Ritka Gyakori NT (nem tudja) etnikai alapon fogyatékosság alapján szexuális irányultság alapján életkor alapján vallás vagy hitbeli meggyõzõdés alapján nem alapján Az átlagok mögött azonban számottevõ különbségek vannak az egyes tagállamokban mért értékek között, ez elsõsorban gazdasági, szociális, történelmi és kulturális sajátosságokra vezethetõ vissza. A különbözõ etnikai származású vagy vallású ill. hitû emberek jelenléte, illetve aránya is meghatározza az eredményt. Ezeket a késõbbiekben mutatjuk be részletesen. 6. kérdés: Ön szerint az alábbi csoportokhoz való tartozás hátrányos, elõnyös, vagy egyik sem a társadalomban? (EU25, ) Hátrány Egyik sem Elõny fogyatékkal élõ roma év feletti etnikai kisebbséghez tartozó homoszexuális eltérõ vallású nõ év alatti férfi * + 4 5
4 A társadalom sérülékeny rétegeivel kapcsolatos beállítódások A felmérés szerint az EU polgárok általánosságban felismerik azokat a hátrányokat, amelyek a fogyatékossággal, a szexuális beállítottsággal, nemi alapon, illetve az etnikai hovatartozással járhatnak. Az európaiak empátiával viszonyulnak a fogyatékkal élõkhöz, szinte az összes EU polgár (91) egyetért abban, hogy több pénzt kellene fordítani az akadálymentesítésre. Az EU polgárok 68ának véleménye szerint nehéz a homoszexuálisoknak identitásuk kinyilvánítása, éppúgy, mint ahogy a nõk számára családi kötelezettségeik akadályt jelenthetnek a vezetõ pozíciók betöltésénél. A válaszadók 44a szerint a más etnikai származásúaknak nehezebb egy éjszakai szórakozóhelyre bejutni, mint a társadalom más csoportjainak, míg 34 szerint ez nem így van. Végül, a társadalom több mint fele szerint látható vallási szimbólumok viselése a munkahelyeken elfogadott (54), ugyanakkor ezt jelentõs kisebbség (40) cáfolja. 4. kérdés: A hátrányos helyzetû csoportokhoz való hozzáállás a társadalomban (EU25, ) ért egyet Egyetért NT ( tudja) Több pénzt kellene fordítani az akadálymentesítésre Nehéz a homoszexuálisoknak identitásukat kinyílvánítani A nõk számára családi kötelezettségeik akadályt jelentenek a vezetõ pozíciók betöltésénél Az (országunkban) élõ, más etnikai csoporthoz tartozók gazdagítják a (nemzeti) kultúrát Munkahelyeken a látható vallási szimbólumok viselése elfogadott Más etnikai csoporthoz tartozóknak nehezebb bejutni éjszakai szórakozóhelyekre, mint a lakosság többi résznek 1.2 Etnikai származás A diszkrimináció jelen tanulmányban vizsgált hat fõ formája között a leggyakoribb diszkrimináció az etnikai alapú. Öt válaszadó közül közel egy állította biztosan, hogy országában erõs az etnikai alapú diszkrimináció (19) és további 45 állította, hogy a diszkrimináció e formája szélesen elterjedt. Mindössze 2 állította, hogy ilyen típusú diszkrimináció nem létezik 1_1 kérdés: Meg tudjae mondani, hogy Ön szerint a diszkrimináció alábbi formái közül melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Diszkrimináció..alapján Opció: etnikai származás Válaszok: szélesen elterjedt Svédország 85 Hollandia 83 Franciaország 80 Dánia 79 Belgium 78 Olaszország 77 Görögország 76 Spanyolország 71 Ciprus 71 Finnország 70 Málta 69 NagyBritannia 68 Magyarország 66 Európai Unió (25) 64 Portugália 61 Írország 57 Ausztria 56 Szlovénia 55 Cseh Köztársaság 51 Szlovákia 49 Németország 48 Luxemburg 45 Bulgária 42 Románia 39 Észtország 37 Lengyelország 33 Lettország 29 Litvánia 23 Jelmagyarázat * + 6 7
5 Jelentõs eltérések mutatkoznak az EU tagállamokban annak megítélésében, hogy a diszkrimináció mikor számít etnikai alapúnak. Érdekesség, hogy az EU10ben az etnikai alapú diszkriminációt nem tartják olyan erõsnek (42), míg az EU15ben igen (68). A tagállami bontáskor az derült ki, hogy a megkérdezettek szerint a diszkrimináció e formája Svédországban (85), Hollandiában (83), Franciaországban (80), Dániában (79), Belgiumban (78) és Olaszországban (77) a legelterjedtebb, ugyanakkor Litvániában (23) és Lettországban (29) 10 megkérdezettbõl kevesebb mint három említett ilyen jellegû diszkriminációt. A két legutóbb csatlakozott tagállamban (Bulgária, Románia) a polgárok szerint az etnikai alapú diszkrimináció elterjedt, 10 megkérdezettbõl 4 legalábbis ezt állította. Ha a makroszintû adatokat nézzük, elemezni kell az emberek saját helyzete és az attitûd közötti kapcsolatot. A felmérés szerint ez korfüggõ: míg az 55 felettiek 58a gondolja úgy, hogy az etnikai alapú diszkrimináció elterjedt, a fiatalabbaknak már 69a állította ugyanezt. Másik tényezõ, ami befolyásolja véleményüket, az az, hogy a megkérdezetteknek vane más etnikai csoporthoz tartozó közeli ismerõsük. Azok, akiknek van, inkább állítják, hogy létezik az etnikai alapú diszkrimináció, mint akiknek nincs (71 és 56). Õk azok, akik szerint az elmúlt 5 évben erõsödött az etnikai alapú diszkrimináció (53 és 44). Azaz az érintettség befolyásolja a véleményalkotást. Továbbá, a felmérés szerint azok az emberek, akik azt állítják, hogy a diszkrimináció egyéb formái is elterjedtek, ugyanezt állítják az etnikai alapú diszkriminációval kapcsolatban is. Ez különösen így van a vallás és hit alapú diszkriminációval kapcsolatban. Utóbbiak 85a véli úgy, hogy az etnikai alapú diszkrimináció is elterjedt (összehasonlítva a 49kal, akik szerint a vallás és hitbeli diszkrimináció csekély mértékû). Négy kivételével az összes többi tagállamban úgy vélik a polgárok, hogy más etnikai csoporthoz tartozó népcsoportok gazdagítják a kultúrát. Ugyanakkor jelentõs különbségeket fedezhetünk fel a tagállamok között, ha azt vizsgáljuk milyen mértékben fogadják el a multikulturális társadalom koncepcióját a megkérdezettek. Svédországban (86) és Finnországban (81) határozottan azt állítják, hogy a különbözõ etnikai csoportok együttélése erõsíti országuk saját kultúráját, míg ebben a vonatkozásban sereghajtó Málta (32) és Ciprus (39), ahol 10 válaszadóból kevesebb mint 4 állította ugyanezt. A multikulturális társadalom elfogadottsága szorosan összefügg a polgárok társadalmidemográfiai hátterével: minél magasabb az iskolai végzettségük, annál inkább vallják magukénak a multikulturális társadalom elõnyeit. Egyértelmûen befolyásolja az emberek véleményét, hogy vannake más etnikai csoporthoz tartozó barátai vagy ismerõsei. Akiknek vannak ilyen barátai, inkább egyetértenek azzal az állítással, hogy a különbözõ etnikai csoportok gazdagítják országuk kultúráját, mint azok, akiknek nincsenek ilyen barátaik (73 ill. 56). 4_1 kérdés: Teljesen egyetért, inkább egyetért, inkább nem ért egyet, vagy egyáltalán nem ért egyet az alábbi állításokkal: Opció: Eltérõ etnikumú emberek erõsítik a (nemzeti) kultúrát Válaszok: egyetért Svédország 86 Finnország 81 Franciaország 76 Luxemburg 74 Magyarország 72 Hollandia 69 Lengyelország 67 Dánia 66 NagyBritannia 66 Európai Unió (25) 65 Németország 64 Spanyolország 63 Írország 62 Portugália 61 Belgium 60 Olaszország 60 Észtország 58 Szlovákia 58 Bulgária 57 Románia 53 Görögország 53 Lettország 53 Litvánia 52 Cseh Köztársaság 51 Szlovénia 48 Ausztria 46 Ciprus 39 Málta 32 Jelmagyarázat A romákról, akik a kibõvített EU legnagyobb etnikai kisebbségét alkotják, az európaiak 77a úgy gondolja, hogy romának lenni hátrányt jelent a társadalomban. De ez lényegesen változó érték országonként. 10 megkérdezett svéd polgár közül kilenc azt állította, romának lenni hátrányt jelent a társadalomban, míg az újonnan csatlakozott Bulgáriában és Romániában tízbõl csak hat válaszadó állította ugyanezt. * + 8 9
6 1.3 Fogyatékkal élõk A fogyatékkal élõk diszkriminációjával kapcsolatosan jelentõs eltérések vannak a tagállamok között. Míg az EU15 és EU10 között általánosságban az eltérés nem jelentõs (53 és 52 ), lényeges a különbség ugyanakkor az egyes tagállamok között. Olaszországban (68) és Franciaországban (66) a legelterjedtebb az a vélekedés, hogy a fogyatékkal élõket diszkriminálják, legkevesebben pedig Dániában (32) gondolják így. 1_6 kérdés: Meg tudjae mondani, hogy a diszkrimináció alábbi formái közül melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Opció: fogyatékosság Válaszok: szélesen elterjedt A két legutóbb csatlakozott tagállamban a megkérdezettek közel fele szerint a fogyatékkal élõk jelentõs diszkriminációval néznek szembe. A válaszadók társadalmidemográfiai hátterének elemzése alapján a fogyatékkal élõk diszkriminációjának megítélése a megkérdezettek nemétõl és korától függõen változik. A nõk inkább vélik úgy, hogy a fogyatékkal élõk diszkriminációja elterjedt, mint a férfiak (56 és 49). Továbbá minél idõsebb a válaszadó, annál kevésbé véli úgy, hogy a fogyatékkal élõk diszkriminációja szélesen elterjedt lenne (48 az 55 éven felüliek körében, szemben a 1524 év közöttiek 57ával). Végül, azok, akiknek van fogyatékkal élõ barátjuk vagy ismerõsük, inkább bizonyosak abban, hogy létezik a fogyatékkal élõk diszkriminációja (55 az 50kal szemben). Igaz, a különbség nem jelentõs. Ugyanez a jelenség érzékelhetõ a krónikus fizikai vagy mentális problémáktól szenvedõk körében nekik azonos a véleményük azokéval, akik nem szenvednek ilyen betegségben (53). A társadalom egyértelmûen tisztában van a fogyatékkal élõk nehéz helyzetével, a felmérés minden tagállamban egyetértést tárt fel a tekintetben, hogy a polgárok szerint több pénzt kellene fordítani az akadálymentesítésre (91). Olaszország 68 Franciaország 66 Portugália 60 Magyarország 58 Görögország 56 Spanyolország 54 Európai Unió (25) 53 Belgium 53 Hollandia 53 Svédország 53 Litvánia 53 Lengyelország 53 Ausztria 52 Lettország 51 Cseh Köztársaság 50 Észtország 49 Románia 48 NagyBritannia 47 Ciprus 47 Bulgária 45 Finnország 43 Szlovákia 43 Szlovénia 43 Németország 37 Luxemburg 36 Írország 35 Málta 34 Dánia 32 Jelmagyarázat A szexuális irányultság A szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció tekintetében változatos a kép Európában. A régi és új tagállamok polgárainak megítélésében nagyjából azonos a helyzet (51 és 48), de az egyes nemzetek között meglehetõsen nagy a különbség. A legtöbben Olaszországban (73), Cipruson (72), Görögországban (68), Portugáliában (67) vélik úgy, hogy országukban elterjedt a szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció, legkevesebben Észtországban (26) és Dániában (27) gondolják így. Megjegyzendõ, hogy a balti országokban a "nem tudom" válaszadók száma meglehetõsen magas volt (Észtország 22, Litvánia 20, Lettország 14). A legutóbb csatlakozott két tagállamot vizsgálva a kutatás szerint a szexuális irányultság szerinti diszkriminációt a válaszadók Romániában (47) jóval elterjedtebbnek vélik, mint Bulgáriában (25). A társadalmidemográfiai elemzés alapján a szexuális beállítottság szerinti diszkrimináció megítélése a megkérdezettek korától függõen jelentõsen változik. A fiatalok messze súlyosabbnak ítélik meg ezt a problémát, mint az 55 év felettiek (59 és 45). *
7 A kutatás szerint a homoszexuális barát léte befolyásolja a válaszadók véleményét, habár ez a szempont az életkornál kisebb szerepet játszik. Homoszexuális baráttal rendelkezõk 56a szerint a szexuális irányultság szerinti diszkrimináció széles körben elterjedt, szemben azok 48ával, akiknek nincs ilyen barátja. A déleurópai országokban, különösen Cipruson (86), Görögországban (85) és Portugáliában (83) a lakosság túlnyomó többsége úgy véli, hogy országukban a homoszexualitás még mindig tabunak számít. A spanyol eredmények ettõl eltérnek, itt a lakosság 46a szerint számít még mindig tabunak a homoszexualitás (2kal kevesebb, mint a 48os EUátlag). 1.5 Életkor szerinti diszkrimináció Az európaiak 46a gondolja úgy, hogy az életkoron alapuló diszkrimináció elterjedt. Országok szintjén megállapítható, hogy ez a vélekedés Magyarországon és a Cseh Köztársaságban a legerõsebb (66 és 63), míg Írországban és Luxemburgban a legcsekélyebb (30 és 31). Az EU10 polgárai körében erõsebb ez a meggyõzõdés, mint az EU15ben (49 és 45). A két új tagállam eredményei azt mutatják, hogy az életkor szerinti diszkriminációt Bulgáriában inkább tartják elterjedtnek, mint Romániában. 1_3 kérdés: Meg tudjae mondani, hogy a diszkrimináció alábbi formái közül melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Opció: szexuális irányultság Válaszok: szélesen elterjedt Olaszország 73 Ciprus 72 Görögország 68 Portugália 67 Svédország 63 Szlovénia 61 Lengyelország 59 Franciaország 57 Málta 56 Európai Unió (25) 50 Hollandia 50 Belgium 49 Spanyolország 49 Finnország 49 NagyBritannia 48 Románia 47 Ausztria 43 Litvánia 42 Írország 38 Luxemburg 36 Magyarország 36 Szlovákia 33 Lettország 32 Németország 31 Cseh Köztársaság 30 Dánia 27 Észtország 26 Bulgária 25 Jelmagyarázat _4 kérdés: Meg tudjae mondani, hogy a diszkrimináció alábbi formái közül melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Opció: életkor Válaszok: szélesen elterjedt Magyarország 66 Cseh Köztársaság 63 Lettország 55 Hollandia 53 Litvánia 53 Szlovákia 53 NagyBritannia 51 Bulgária 51 Franciaország 50 Olaszország 49 Finnország 49 Portugália 48 Ciprus 48 Észtország 48 Görögország 47 Európai Unió (25) 46 Románia 46 Ausztria 46 Spanyolország 45 Belgium 42 Szlovénia 41 Lengyelország 40 Málta 39 Dánia 37 Svédország 36 Németország 34 Luxemburg 31 Írország Jelmagyarázat * +
8 * Vallás és hitbeli meggyõzõdés Az európai közvélemény megosztott a vallás vagy hit miatti diszkrimináció megítélésében. Átlagosan a polgárok 44a gondolja azt, hogy vallási alapú diszkrimináció létezik, míg 47uk szerint ez ritka, 5uk szerint pedig nem is létezik. A vallási vagy hitbeli meggyõzõdés miatti diszkrimináció eredményeinek országonkénti megoszlása többékevésbé megegyezik az etnikai alapúéval. Az eredmények itt is eltérnek az EU15 és az EU10 között, utóbbi tagállamokban sokkal kevesebben vélik úgy, hogy a diszkrimináció e formája elterjedt lenne (24 az EU15 tagállamaiban mért 49kal szemben). 1_5 kérdés: A diszkrimináció alábbi formái közül meg tudjae mondani, hogy melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Opció: vallás vagy hitbeli meggyõzõdés Válaszok: szélesen elterjedt Franciaország 63 Dánia 62 Olaszország 62 Belgium 60 Hollandia 59 NagyBritannia 57 Svédország 56 Szlovénia 49 Ciprus 48 Málta 47 Európai Unió (25) 44 Ausztria 44 Görögország 43 Portugália 39 Németország 32 Luxemburg 32 Spanyolország 31 Lengyelország 29 Románia 25 Írország 25 Finnország 24 Bulgária 19 Magyarország 19 Litvánia 15 Észtország 14 Szlovákia 14 Cseh Köztársaság 11 Lettország 10 Jelmagyarázat Az életkor meghatározó tényezõ a vélemények megoszlásában: míg a 1524 évesek 52a szerint a vallási vagy hitbeli meggyõzõdés miatti diszkrimináció széles körben elterjedt, addig az 55 év felettiek 39a szerint kevésbé (a 25 és 39 év közöttiek, valamint a 40 és 54 év közöttiek körében mért adat 48 ill. 43). Más vallású vagy hitû barát léte is meghatározza a vallás vagy hitbeli meggyõzõdésen alapuló diszkriminációról alkotott véleményt, de kevésbé, mint az életkor szerinti. Az ilyen baráttal rendelkezõk 47a gondolja, hogy van ilyen jellegû diszkrimináció, szemben azzal a 40kal, akinek nincs ilyen barátja. A vallási szimbólumok munkahelyi viselése kapcsán az eredmények különbözõek. A franciák 36a és a litvánok 29a tekinti csak elfogadottnak, míg Máltán 10 megkérdezettbõl közel 8 nem lát kivetnivalót ebben (79). 4_5 kérdés: Teljesen egyetért, inkább egyetért, inkább nem ért egyet, vagy egyáltalán nem ért egyet az alábbi állításokkal? Opció: A vallási szimbólumok munkahelyi viselése elfogadható Válaszok: Egyetért Málta 79 Ciprus 70 Lengyelország 70 Olaszország 64 NagyBritannia 63 Lettország 63 Portugália 62 Spanyolország 59 Cseh Köztársaság 59 Szlovákia 59 Románia 58 Görögország 57 Európai Unió (25) 54 Svédország 54 Bulgária 51 Írország 50 Hollandia 50 Észtország 50 Luxemburg 49 Finnország 48 Magyarország 48 Ausztria 47 Szlovénia 46 Dánia 45 Németország 43 Belgium 41 Franciaország 36 Litvánia 29 Jelmagyarázat *
9 1.7 ek Az EU polgárok 40 a szerint létezik nemi alapú diszkrimináció. Néhány országban különösen magas mutatószámot mértek, így Olaszországban (56) és Spanyolországban (55), ahol a megkérdezettek több mint fele gondolta azt, hogy a nemi alapú diszkrimináció elterjedt. A legkevesebben Németországban és Lettországban vélik úgy, hogy országukban elterjedt a nemi alapú diszkrimináció (21). 1_2 kérdés: Meg tudjae mondani, hogy a diszkrimináció alábbi formái közül melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Opció: ek közötti diszkrimináció Válaszok: Szélesen elterjedt Olaszország 56 Spanyolország 55 Svédország 50 Franciaország 49 Portugália 47 Ciprus 46 Magyarország 45 Málta 45 Görögország 41 Cseh Köztársaság 41 Európai Unió (25) 40 NagyBritannia 40 Szlovénia 40 Belgium 35 Litvánia 35 Luxemburg 33 Románia 32 Szlovákia 32 Hollandia 30 Ausztria 30 Lengyelország 30 Észtország 29 Dánia 26 Írország 26 Finnország 24 Bulgária 22 Németország 21 Lettország 21 Jelmagyarázat Amint sejthetõ, több nõ, mint férfi gondolja azt, hogy a nemi alapú diszkrimináció elterjedt (43 ill. 36). Azt is megfigyelhetjük, hogy azok, akik szerint a nemi diszkrimináció elterjedt, inkább hajlamosak úgy vélni, hogy nõnek lenni hátrányt jelent (46 szemben azzal a 24kal, akik szerint a nemi alapú diszkrimináció ritka). 1.8 Képviselet és részvétel a társadalomban A felmérés vizsgálta az emberek véleményét arról is, hogy a különbözõ csoportok vajon egyenlõen vannake képviselve a társadalomban. Az eredmények alapján néhány társadalmi csoport alulreprezentáltnak tûnik. Amint az alábbi ábra is jelzi, a megkérdezettek többsége szerint a nõk, a fogyatékosok, valamint az idõsebbek esélyei a legrosszabbak munkaerõpiaci részvétel szempontjából. Az európaiak 72a azt állítja, hogy több nõi parlamenti képviselõre lenne szükség, 44uk szerint pedig több, más etnikai származású parlamenti képviselõre lenne szükség (figyelembe kell venni, hogy a nõk alkotják a népesség felét, ugyanakkor a más etnikai származású polgárok statisztikai szempontból lényegesen kisebb csoportot alkotnak). 8. kérdés: Ön szerint több...re lenne szükség? (EU25, ) Igen NT ( tudja) Vezetõ pozíciót betöltõ nõ a munkahelyeken Fogyatékkal élõk a munkahelyeken 50 év felettiek a vállalatoknál Nõi képviselõk A népesség többsé gétõl eltérõ etnikai származású képviselõk *
10 2. EGYENLÕ ESÉLYEK A FOGLALKOZTATÁS TERÉN 2.1 Hátrányként megjelölt szempontok 5. kérdés: Hátrányként megjelölt szempontok, amikor egy cég két azonos képességû és végzettségû jelölt között választ (EU25, ) kinézet, öltözködés vagy fellépés fogyatékosság kor bõrszín vagy etnikai származás ált. fizikai megjelenés beszédmód, akcentus vallási hovatartozás kifejezése nem szexuális irányultság dohányzó név lakhely nem tudja 3 egyik sem Ha azt a kérdést tesszük fel, melyik szempont jelent hátrányt, amikor egy cég két azonos képességû és végzettségû jelölt között választ, a válaszadók 51a szerint leginkább a jelölt kinézete, öltözködése és fellépése a meghatározó. Ugyanakkor majdnem ugyanannyian tekintik a fogyatékosságot vagy a jelölt életkorát esetleges hátránynak. Ezt a két szempontot a válaszadók 49a jelölte meg. A származás, eredet volt a negyedik leggyakrabban választott szempont (45). A válaszadók szerint a vallási meggyõzõdés (22), a nem (22) és a szexuális irányultság (19) kevésbé jelent hátrányt ebben az összefüggésben. 2.2 Foglalkoztatás, képzés, elõléptetési esély Mint korábban megfigyelhettük, az Európai Unió polgárai úgy ítélik meg, hogy a társadalomban hátrányt jelent fogyatékosnak, romának, vagy idõsnek lenni. Ezt a megállapítást alátámasztja a felmérés azon része is, amely azt vizsgálja: kinek van nagyobb vagy kisebb esélye egy állás betöltésére, egy képzés elnyerésére, vagy elõléptetésre. Általánosságban 10 megkérdezettbõl közel 8 érzi úgy, hogy azonos képzettség mellett egy 50 éves vagy ennél idõsebb személy hátrányban van egy 50 év alatti személlyel szemben, és ugyanez igaz egy fogyatékkal élõ és egy egészséges személy esetében is. A fiatal kor az egyedüli tényezõ, amit a közvélemény egy kisebb része (23) elõnynek tart egy állás megszerzésekor, képzés elnyerésekor, vagy elõléptetéskor. Ugyanakkor még többen állítják azt, hogy a fiatalok nem élveznek elõnyt az életkorukból adódóan (30). 7. kérdés: Ön szerint, azonos végzettség vagy képzettség esetén az alábbi személyeknek kevesebb, azonos vagy több esélyük van egy állás betöltésére, képzés elnyerésére, vagy elõléptetésre, mint a többinek? (EU25, ) Kevesebb Azonos Több 50 év felettiek az 50 év alattiakkal szemben Fogyatékkal élõ egy fogyaték nélkülivel szemben fehérbõrû fehérbõrû személlyel összehasonlítva Más etnikumhoz tartozó a népesség többségével összehasonlítva Külföldi egy helyivel szemben Nõ férfival szemben Homoszexuális heteroszexuálissal szemben A többségtõl eltérõ vallású személy év alatti személy egy 25 év felettivel szemben egyéb * +
11 2.3 Esélyegyenlõség biztosítására vonatkozó intézkedések a foglalkoztatásban Az Európai Unió polgárai körében széleskörû támogatottságot élvez a foglalkoztatás területén megvalósítandó esélyegyenlõség: 87uk támogatja a fogyatékkal élõk és idõskorúak helyzetét javító intézkedéseket, és 66uk a szexuális irányultságot alapul vevõ speciális intézkedéseket. 3 DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI HARC 3.1 A diszkrimináció elleni harc erõfeszítéseinek értékelése : 9. kérdés: Esélyegyenlõség biztosítására vonatkozó intézkedések a foglalkoztatásban Mellette vagy ellene van az intézkedéseknek, ha azok az alábbiaktól függnek? (EU25, ) A válaszadók 51a úgy gondolja, hogy országuk nem tesz elegendõ erõfeszítést a diszkrimináció leküzdésére, 45uk viszont ellentétes véleményen van. A válaszok alapján kitûnik, hogy e téren jelentõsen eltérõ vélemények mérhetõk a tagállamokban. Ha az országokat egyenként vizsgáljuk, kitûnik, hogy Cipruson érzi úgy a megkérdezettek legnagyobb része (67), hogy elegendõ intézkedést tettek 20 Ellene Mellette NT (nem tudja) fogyatékosság életkor nem etnikai származás vallás és hitbeli meggyõzõdés szexuális irányultság Az eredmények vizsgálatakor kiderült, hogy csekély különbség mérhetõ az EU15 és EU10 polgárainak véleménye között, fõleg, amikor az intézkedések a szexuális beállítottságra, etnikai származásra, vallásra és hitbeli meggyõzõdésre és nemre vonatkoznak. A válaszadók kora szintén befolyásolja hajlandóságukat a szexuális irányultságon, etnikai származáson, vallási meggyõzõdésen alapuló, illetve a nemi diszkriminációt felszámoló intézkedések támogatására. A legfiatalabb válaszadók támogatják leginkább ezen intézkedéseket. A válaszadók végzettség szerinti megközelítése nem befolyásolja jelentõsen az eredményt. 10. kérdés: Ön szerint elég erõfeszítést tesznek az Ön országában a diszkrimináció valamennyi fajtája ellen? Opció: Igen Ciprus 67 Finnország 64 Ausztria 61 Szlovénia 58 Görögország 56 Hollandia 55 Portugália 53 Spanyolország 52 NagyBritannia 51 Belgium 50 Románia 50 Németország 49 Írország 49 Luxemburg 47 Szlovákia 47 Cseh Köztársaság 46 Európai Unió (25) 45 Málta 43 Olaszország 42 Észtország 41 Dánia 39 Magyarország 38 Bulgária 37 Franciaország 36 Litvánia 34 Lettország 33 Svédország 28 Lengyelország 24 Jelmagyarázat * +
12 a diszkrimináció bármely fajtájának leküzdésére, Finnországban ez az adat 64, Ausztriában 61. Svédországban és Lengyelországban 10 polgárból közel 7 szerint nem tettek elegendõ lépést ez irányban (69 ill. 68). A válaszadók társadalmidemográfiai jellemzõinek elemzése leginkább a kor és a végzettség szerinti különbségeket mutatott ki. A fiatalok és a legalább 20 éves korukig nappali oktatásban résztvevõk a legkritikusabbak. Az emberek véleménye a diszkrimináció elleni harcról jelentõsen függ attól, hogy mennyire tartják elterjedtnek a diszkrimináció különbözõ formáit. 3.2 A diszkrimináció elleni harc résztvevõi Általános vélemény, hogy a diszkrimináció elleni harcban fontos szerepet kell, hogy játszanak az iskolák és az egyetemek. A válaszadók 42a említette az oktatási intézeteket, amikor a diszkrimináció elleni harc résztvevõit tartalmazó listából kellett választani. A szülõket választotta tízbõl négy válaszadó, ez azt mutatja, hogy a fiatalok képezik az egyik alapvetõ célcsoportot a diszkrimináció elleni harcban. Az eredmények továbbá azt is mutatják, hogy az Európai Unió polgárainak mintegy egyharmada szerint a médiának (34) és saját nemzeti kormányuknak (31) is jelentõs szerepet kellene vállalnia a diszkrimináció elleni harcban. A11 kérdés: Ön szerint az alábbiak közül melyik játszik jelentõs szerepet a diszkrimináció elleni harcban? (EU25, ) iskolák és egyetemek szülõk média (nemzeti) kormány munkaadók/vállalatok politikai pártok (nemzeti) parlament egyházi szervezetek Európai Unió helyi és regionális önkormányzatok nemzetközi szervezetek szakszervezetek civil szervezetek és szövetségek Érzékeny információ nyújtására való hajlandóság A polgárok többsége hajlandó személyes információt nyújtani a diszkrimináció elleni harc érdekében. Az ilyen információ, ami népszámlálásból vagy anonim megkérdezésbõl származik, egyik útja annak, hogy tájékozódjunk a diszkrimináció által potenciálisan érintett személyekrõl. Így jobban megérthetõ és könnyebben megelõzhetõ a megkülönböztetés. Általánosságban elmondható, hogy az európai közvéleményben széleskörû a hajlandóság személyes adatok nyújtására (népszámlálás vagy anonim véleménynyilvánítás során) a diszkrimináció elleni harc segítése érdekében. Az Európai Unió négy polgárából három hajlandó lenne személyes adatokat közölni etnikai származásáról (75), vallásáról és hitbeli meggyõzõdésérõl (74), ugyanakkor szexuális beállítottságáról (65) és egészségi állapotáról (71) valamivel kevésbé. 15. kérdés: Személyes információ nyújtására való hajlandóság népszámlálás keretében, a diszkrimináció elleni harc segítése céljából. Az információnyújtás mellett vagy ellene lenne az alábbi témakörben? (EU25, ) Ellene Mellette NT (nem tudja) etnikai származás vallás vagy hitbeli meggyõzõdés egészségi állapot szexuális irányultság Erre a kérdésre adott válaszok nagyjából megegyeznek az EU15, az EU10 és a két legújabb tagállam polgárainál. más/nincs/nem tudja * +
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás
RészletesebbenEURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:
RészletesebbenEgészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?
MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,
RészletesebbenEUROBAROMETER PARLAMÉTER: ÉVI REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON EU28 ORSZÁGOS RÉGIÓK
PARLAMÉTER: 2015. ÉVI ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 PARLAMÉTER: 2015. ÉVI MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK E Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések
RészletesebbenREGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS
ÖSSZEGZÉS A RÉV Alapítvány által a munkáltatók körében végzett közvéleménykutatási akció eredményéről A közvéleménykutatási akció az Átmeneti Támogatás 2006/018-176.03.01 számú Civil szervezetek és az
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:
RészletesebbenA fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenA közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) Brüsszel, 2013. november EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI
RészletesebbenKözlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon
Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi
RészletesebbenVezetői összefoglaló
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - A polgárokkal való kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 2009. március 24. AZ EURÓPAIAK ÉS A GAZDASÁGI VÁLSÁG Eurobarometer-felmérés (EB 71) Népesség:
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
RészletesebbenA évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a évi európai választásokon
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2012. november 13. A 2009. évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a 2009. évi európai választásokon
RészletesebbenA közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális
RészletesebbenBérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A NEMEK SZERINTI VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK A férfiak és
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenIpsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable
Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott
RészletesebbenEURÓPAI VÁLASZTÁSOK, Standard Eurobarometer (EB 71): január február Első eredmények: európai átlag és fontosabb országos tendenciák
Kommunikációs Főigazgatóság C Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás Osztálya KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2009 2009/03/27 Standard Eurobarometer (EB 71): 2009. január február
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész SZOCIO DOEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. augusztus 21. Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész
RészletesebbenÁtpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában
Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,
RészletesebbenFelkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és
RészletesebbenAZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN
AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös halászati politika (KHP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a tagállamok halászflottái 2014-ben
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenSzakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket
RészletesebbenNyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban
Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 12. (OR. en) 9046/17 ADD 1 EF 97 ECOFIN 351 AGRIFIN 50 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 8. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS
Directorate-General for Communication Public Opinion Monitoring Unit Brüsszel, 2015. január 30. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenÉszrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
RészletesebbenFIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:
RészletesebbenEgészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.
Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap
Részletesebben2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
RészletesebbenTALIS 2018 eredmények
TALIS 2018 eredmények TALIS 2018 eredmények A TALIS főbb jellemzői A TALIS lebonyolítása Résztvevő országok Az eredmények értelmezési kerete Eredmények A TALIS-vizsgálat főbb jellemzői TALIS: Teaching
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
RészletesebbenA hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek
A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -
RészletesebbenA női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2017) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése 2016-ban a tagállamoknak 66 új irányelvet kellett átültetniük.
RészletesebbenGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok
RészletesebbenA Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás
A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik
RészletesebbenÉletkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012
Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.8. COM(2014) 619 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről
RészletesebbenVárosföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.
Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári
RészletesebbenMit jelent számomra az Európai Unió?
Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
Részletesebben2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenA BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ
RészletesebbenAz Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai
Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek
RészletesebbenFogyasztói Fizetési Felmérés 2013.
Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,
RészletesebbenEUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI
ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt
RészletesebbenA 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014
Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:
RészletesebbenPán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában
Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 2 tagországában Eredményeket tartalmazó csomag az EU2 és Magyarország
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE
Részletesebben12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 23. OR. en 12366/1/16 REV 1 SOC 540 EMPL 354 FELJEGYZÉS Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 15778/1/13 REV 1 SOC 900 Tárgy:
RészletesebbenKORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK
GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016 KORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK KORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK MAGYARORSZÁGON MAGYARORSZÁGON www.transparency.hu Készítette: Dr. Burai Petra
Részletesebben3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)
3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)
Részletesebben(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT
2010.5.7. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 119 A/1 V (Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT PE/123/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14-es besorolási fokozat) JOGI SZOLGÁLAT INTÉZMÉNYI
RészletesebbenGFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018
GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő
RészletesebbenZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1
ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
RészletesebbenKONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében
KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot
RészletesebbenHonvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése
RészletesebbenElőször éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában
Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban
RészletesebbenEurópa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország
Európa 1930 SW SU GE CS CH LI YU ES CS Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország YU Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia
Részletesebben1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
RészletesebbenA válaszadóra vonatkozó általános kérdések
Nyilvános konzultáció a növényvédő szerekről és a növényvédőszermaradékokról szóló uniós jogszabályok REFIT-értékeléséről A *-gal jelölt mezőket kötelező kitölteni. A válaszadóra vonatkozó általános kérdések
RészletesebbenTematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye
Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenLakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
Részletesebben1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 9586/16 BUDGET 15 MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS Tárgy: 2. sz. költségvetés-módosítási tervezet a 2016. évi általános költségvetéshez: a 2015-ös pénzügyi
RészletesebbenAz Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. szeptember 15. Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és
RészletesebbenEUROBAROMETER AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON INTERREGIONÁLIS ELEMZÉS
ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK REGIONÁLIS ELEMZÉSE Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések szabványos
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3
2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenEurópai visszaélési és korrupciós felmérés. magyarországi eredmények május. Page 1
i visszaélési és korrupciós felmérés magyarországi eredmények 2009 2009. május Page 1 A felmérésről és résztvevőkről 2009 január-februárban a kutatóink egy 2246 interjúból álló, telefonon vagy interneten
RészletesebbenAzon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki
Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael
RészletesebbenA megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ
A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás
RészletesebbenAMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013
AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 Bátorítani a vállalkozó szellemet megszűntetni a kudarctól való félelmet A Survey of Amway Europe, October 2013 A kutatás Adatfelvétel: Minta: Országok: Módszer: Intézet:
RészletesebbenIdegenellenesség Magyarországon és a visegrádi országokban Bernát Anikó (TÁRKI)
Idegenellenesség Magyarországon és a visegrádi országokban Bernát Anikó (TÁRKI) Előzetes verzió az IDEA magyarországi műhelyvitájára 2008. június 10. Az idegenellenesség mérése 1992 óta Mo.: azonos kérdéssor
RészletesebbenErasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016
Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pályázatot hirdet hallgatói részére a 2015/2016-os tanév őszi és tavaszi félévére egyaránt. I. Általános
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 25.3.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Teresa Hayes, ír állampolgár és 12 további személy által benyújtott 0840/2007. számú petíció az ír kormány
RészletesebbenMUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E
IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...
Részletesebben