TARTALOM - * % = + ELÕSZÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOM - * % = + ELÕSZÓ"

Átírás

1 TARTALOM ELÕSZÓ 1. Diszkrimináció Európában: megítélés és hozzáállás 1.1 Áttekintés Etnikai származás Fogyatékkal élõk Szexuális irányultság Életkor szerinti diszkrimináció Vallás és hitbeli meggyõzõdés ek Képviselet és részvétel a társadalomban Egyenlõ esélyek a foglalkoztatás terén 2.1 Hátrányként megjelölt szempontok Foglalkoztatás, képzés, elõléptetési esély Esélyegyenlõség biztosítására vonatkozó intézkedések 20 a foglalkoztatásban 3. Diszkrimináció elleni harc 3.1 A diszkrimináció elleni harc erõfeszítéseinek értékelése A diszkrimináció elleni harc résztvevõi Érzékeny információ nyújtására való hajlandóság Figyelemfelkeltés 4.1 A diszkrimináció elleni törvények ismerete Ismerike jogaikat a diszkrimináció áldozatai? 25 Összegzés 26 Kiegészítés 1. Megítélés és hozzáállás Jogok ismerete Diszkrimináció elleni harc 33 * + 1

2 ELÕSZÓ 2 Két EK irányelv (a Faji egyenlõségrõl szóló irányelv valamint a Foglalkoztatásról szóló keretirányelv) határozza meg azokat az elveket, amelyek az Európai Unióban mindenki számára biztosítják a diszkrimináció elleni alapvetõ jogi védelmet. Ezek az irányelvek az etnikai alapon, valláson ill. hitbeli meggyõzõdésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, elsõsorban munkahelyi diszkriminációt igyekeznek megelõzni az Európai Unióban. Ezen túlmenõen, az elmúlt 30 évben számos törvény született a nemi alapú diszkrimináció kiküszöbölése, illetve a nõk és férfiak közötti egyenlõ munkahelyi bánásmód érdekében. A széleskörû jogvédelem ellenére a diszkrimináció továbbra is létezõ jelenség. További erõfeszítéseket kell tehát tenni annak érdekében, hogy a Bulgária és Románia csatlakozásával tovább bõvült Európában hatékonyan biztosítsuk a megkülönböztetés elleni jogok érvényesítését. Az Európai Unió már 2003ban elindította az egyenlõ bánásmódot és diszkriminációmentességet hirdetõ, valamennyi tagállamra kiterjedõ tájékoztatási kampányát. Ennek tapasztalatai alapján 2007et az Egyenlõ Esélyek Európai Évének nyilvánították. Az Év célja, hogy a lakosságot tájékoztassák jogaikról, elfogadtassák a sokszínûséget, és mindenki számára érzékelhetõvé tegyék az esélyegyenlõség megvalósulását az Európai Unióban. Az alábbi tanulmányban a TNS Opinion & Socialnak az európai diszkriminációt és egyenlõtlenséget vizsgáló közvéleménykutatását összegezzük. A felmérés a Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlõségi Fõigazgatóság megbízásából készült az Európai Unió 25 tagállamában és a két, akkor még tagjelölt országban június 7. és július 12. között. Az alkalmazott módszertan megfelel a Kommunikációs Fõigazgatóság (a Közvélemény és Média Megfigyelõ Osztályának) Standard (általános) Eurobarometer közvéleménykutatási módszertanának. A tanulmány hat, jogilag tiltott diszkriminációfajtát vizsgál: nemen, etnikai származáson, vallási ill. hitbeli meggyõzõdésen, életkoron, fogyatékosságon és szexuális irányultságon alapuló diszkriminációt. A tanulmányban használt rövidítések: EU 25: az Európai Unió 25 tagállama, Bulgária és Románia csatlakozása elõtt EU 15: az Európai Unió 15 tagállama a bõvítés elsõ köre (2004. május 1.) elõtt NT: nem tudja Felhívjuk Olvasóink figyelmét, hogy a közvéleménykutatás csak becslés, amely mintavételen és százalékos alapú számításokon alapul. 3 * +

3 1. DISZKRIMINÁCIÓ EURÓPÁBAN: MEGÍTÉLÉS ÉS HOZZÁÁLLÁS 1.1 Áttekintés Az európaiak szerint a diszkrimináció széles körben elterjedt Európában. Úgy gondolják: ezen belül is elsõsorban az etnikai alapon, a fogyatékosságon és a szexuális beállítottságon alapuló diszkrimináció a legelterjedtebb. könnyû megmagyarázni, vajon mi lehet az oka az országok közötti eltéréseknek. Az emberek diszkriminációról alkotott felfogása személyes tapasztalatokon és hiedelmeken alapul, de meghatározó lehet akár egyegy aktuális eset is. A diszkriminációról alkotott véleményt a társadalmi normák és sztenderdek is alakítják. Így a széleskörû kifejezés többféleképpen is értelmezhetõ annak függvényében, hogy miként is definiálják az emberek a norma fogalmát. Ennek ellenére vannak olyan mutatók, melyek segítenek az eligazodásban. A különbözõ társadalmi csoportok helyzetének megítélése Általánosságban megállapítható, hogy az európai polgárok többsége szerint a fogyatékos, a roma, az idõs, a más etnikai csoporthoz tartozó, vagy homoszexuális személyek a diszkrimináció elsõdleges áldozatai hazájukban. Tíz európai polgárból nyolc véli úgy, hogy a fogyatékos (79), vagy roma (77) személyeket diszkriminálják. 1. kérdés: A diszkrimináció értelmezése. (EU25, ) Ritka Gyakori NT (nem tudja) etnikai alapon fogyatékosság alapján szexuális irányultság alapján életkor alapján vallás vagy hitbeli meggyõzõdés alapján nem alapján Az átlagok mögött azonban számottevõ különbségek vannak az egyes tagállamokban mért értékek között, ez elsõsorban gazdasági, szociális, történelmi és kulturális sajátosságokra vezethetõ vissza. A különbözõ etnikai származású vagy vallású ill. hitû emberek jelenléte, illetve aránya is meghatározza az eredményt. Ezeket a késõbbiekben mutatjuk be részletesen. 6. kérdés: Ön szerint az alábbi csoportokhoz való tartozás hátrányos, elõnyös, vagy egyik sem a társadalomban? (EU25, ) Hátrány Egyik sem Elõny fogyatékkal élõ roma év feletti etnikai kisebbséghez tartozó homoszexuális eltérõ vallású nõ év alatti férfi * + 4 5

4 A társadalom sérülékeny rétegeivel kapcsolatos beállítódások A felmérés szerint az EU polgárok általánosságban felismerik azokat a hátrányokat, amelyek a fogyatékossággal, a szexuális beállítottsággal, nemi alapon, illetve az etnikai hovatartozással járhatnak. Az európaiak empátiával viszonyulnak a fogyatékkal élõkhöz, szinte az összes EU polgár (91) egyetért abban, hogy több pénzt kellene fordítani az akadálymentesítésre. Az EU polgárok 68ának véleménye szerint nehéz a homoszexuálisoknak identitásuk kinyilvánítása, éppúgy, mint ahogy a nõk számára családi kötelezettségeik akadályt jelenthetnek a vezetõ pozíciók betöltésénél. A válaszadók 44a szerint a más etnikai származásúaknak nehezebb egy éjszakai szórakozóhelyre bejutni, mint a társadalom más csoportjainak, míg 34 szerint ez nem így van. Végül, a társadalom több mint fele szerint látható vallási szimbólumok viselése a munkahelyeken elfogadott (54), ugyanakkor ezt jelentõs kisebbség (40) cáfolja. 4. kérdés: A hátrányos helyzetû csoportokhoz való hozzáállás a társadalomban (EU25, ) ért egyet Egyetért NT ( tudja) Több pénzt kellene fordítani az akadálymentesítésre Nehéz a homoszexuálisoknak identitásukat kinyílvánítani A nõk számára családi kötelezettségeik akadályt jelentenek a vezetõ pozíciók betöltésénél Az (országunkban) élõ, más etnikai csoporthoz tartozók gazdagítják a (nemzeti) kultúrát Munkahelyeken a látható vallási szimbólumok viselése elfogadott Más etnikai csoporthoz tartozóknak nehezebb bejutni éjszakai szórakozóhelyekre, mint a lakosság többi résznek 1.2 Etnikai származás A diszkrimináció jelen tanulmányban vizsgált hat fõ formája között a leggyakoribb diszkrimináció az etnikai alapú. Öt válaszadó közül közel egy állította biztosan, hogy országában erõs az etnikai alapú diszkrimináció (19) és további 45 állította, hogy a diszkrimináció e formája szélesen elterjedt. Mindössze 2 állította, hogy ilyen típusú diszkrimináció nem létezik 1_1 kérdés: Meg tudjae mondani, hogy Ön szerint a diszkrimináció alábbi formái közül melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Diszkrimináció..alapján Opció: etnikai származás Válaszok: szélesen elterjedt Svédország 85 Hollandia 83 Franciaország 80 Dánia 79 Belgium 78 Olaszország 77 Görögország 76 Spanyolország 71 Ciprus 71 Finnország 70 Málta 69 NagyBritannia 68 Magyarország 66 Európai Unió (25) 64 Portugália 61 Írország 57 Ausztria 56 Szlovénia 55 Cseh Köztársaság 51 Szlovákia 49 Németország 48 Luxemburg 45 Bulgária 42 Románia 39 Észtország 37 Lengyelország 33 Lettország 29 Litvánia 23 Jelmagyarázat * + 6 7

5 Jelentõs eltérések mutatkoznak az EU tagállamokban annak megítélésében, hogy a diszkrimináció mikor számít etnikai alapúnak. Érdekesség, hogy az EU10ben az etnikai alapú diszkriminációt nem tartják olyan erõsnek (42), míg az EU15ben igen (68). A tagállami bontáskor az derült ki, hogy a megkérdezettek szerint a diszkrimináció e formája Svédországban (85), Hollandiában (83), Franciaországban (80), Dániában (79), Belgiumban (78) és Olaszországban (77) a legelterjedtebb, ugyanakkor Litvániában (23) és Lettországban (29) 10 megkérdezettbõl kevesebb mint három említett ilyen jellegû diszkriminációt. A két legutóbb csatlakozott tagállamban (Bulgária, Románia) a polgárok szerint az etnikai alapú diszkrimináció elterjedt, 10 megkérdezettbõl 4 legalábbis ezt állította. Ha a makroszintû adatokat nézzük, elemezni kell az emberek saját helyzete és az attitûd közötti kapcsolatot. A felmérés szerint ez korfüggõ: míg az 55 felettiek 58a gondolja úgy, hogy az etnikai alapú diszkrimináció elterjedt, a fiatalabbaknak már 69a állította ugyanezt. Másik tényezõ, ami befolyásolja véleményüket, az az, hogy a megkérdezetteknek vane más etnikai csoporthoz tartozó közeli ismerõsük. Azok, akiknek van, inkább állítják, hogy létezik az etnikai alapú diszkrimináció, mint akiknek nincs (71 és 56). Õk azok, akik szerint az elmúlt 5 évben erõsödött az etnikai alapú diszkrimináció (53 és 44). Azaz az érintettség befolyásolja a véleményalkotást. Továbbá, a felmérés szerint azok az emberek, akik azt állítják, hogy a diszkrimináció egyéb formái is elterjedtek, ugyanezt állítják az etnikai alapú diszkriminációval kapcsolatban is. Ez különösen így van a vallás és hit alapú diszkriminációval kapcsolatban. Utóbbiak 85a véli úgy, hogy az etnikai alapú diszkrimináció is elterjedt (összehasonlítva a 49kal, akik szerint a vallás és hitbeli diszkrimináció csekély mértékû). Négy kivételével az összes többi tagállamban úgy vélik a polgárok, hogy más etnikai csoporthoz tartozó népcsoportok gazdagítják a kultúrát. Ugyanakkor jelentõs különbségeket fedezhetünk fel a tagállamok között, ha azt vizsgáljuk milyen mértékben fogadják el a multikulturális társadalom koncepcióját a megkérdezettek. Svédországban (86) és Finnországban (81) határozottan azt állítják, hogy a különbözõ etnikai csoportok együttélése erõsíti országuk saját kultúráját, míg ebben a vonatkozásban sereghajtó Málta (32) és Ciprus (39), ahol 10 válaszadóból kevesebb mint 4 állította ugyanezt. A multikulturális társadalom elfogadottsága szorosan összefügg a polgárok társadalmidemográfiai hátterével: minél magasabb az iskolai végzettségük, annál inkább vallják magukénak a multikulturális társadalom elõnyeit. Egyértelmûen befolyásolja az emberek véleményét, hogy vannake más etnikai csoporthoz tartozó barátai vagy ismerõsei. Akiknek vannak ilyen barátai, inkább egyetértenek azzal az állítással, hogy a különbözõ etnikai csoportok gazdagítják országuk kultúráját, mint azok, akiknek nincsenek ilyen barátaik (73 ill. 56). 4_1 kérdés: Teljesen egyetért, inkább egyetért, inkább nem ért egyet, vagy egyáltalán nem ért egyet az alábbi állításokkal: Opció: Eltérõ etnikumú emberek erõsítik a (nemzeti) kultúrát Válaszok: egyetért Svédország 86 Finnország 81 Franciaország 76 Luxemburg 74 Magyarország 72 Hollandia 69 Lengyelország 67 Dánia 66 NagyBritannia 66 Európai Unió (25) 65 Németország 64 Spanyolország 63 Írország 62 Portugália 61 Belgium 60 Olaszország 60 Észtország 58 Szlovákia 58 Bulgária 57 Románia 53 Görögország 53 Lettország 53 Litvánia 52 Cseh Köztársaság 51 Szlovénia 48 Ausztria 46 Ciprus 39 Málta 32 Jelmagyarázat A romákról, akik a kibõvített EU legnagyobb etnikai kisebbségét alkotják, az európaiak 77a úgy gondolja, hogy romának lenni hátrányt jelent a társadalomban. De ez lényegesen változó érték országonként. 10 megkérdezett svéd polgár közül kilenc azt állította, romának lenni hátrányt jelent a társadalomban, míg az újonnan csatlakozott Bulgáriában és Romániában tízbõl csak hat válaszadó állította ugyanezt. * + 8 9

6 1.3 Fogyatékkal élõk A fogyatékkal élõk diszkriminációjával kapcsolatosan jelentõs eltérések vannak a tagállamok között. Míg az EU15 és EU10 között általánosságban az eltérés nem jelentõs (53 és 52 ), lényeges a különbség ugyanakkor az egyes tagállamok között. Olaszországban (68) és Franciaországban (66) a legelterjedtebb az a vélekedés, hogy a fogyatékkal élõket diszkriminálják, legkevesebben pedig Dániában (32) gondolják így. 1_6 kérdés: Meg tudjae mondani, hogy a diszkrimináció alábbi formái közül melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Opció: fogyatékosság Válaszok: szélesen elterjedt A két legutóbb csatlakozott tagállamban a megkérdezettek közel fele szerint a fogyatékkal élõk jelentõs diszkriminációval néznek szembe. A válaszadók társadalmidemográfiai hátterének elemzése alapján a fogyatékkal élõk diszkriminációjának megítélése a megkérdezettek nemétõl és korától függõen változik. A nõk inkább vélik úgy, hogy a fogyatékkal élõk diszkriminációja elterjedt, mint a férfiak (56 és 49). Továbbá minél idõsebb a válaszadó, annál kevésbé véli úgy, hogy a fogyatékkal élõk diszkriminációja szélesen elterjedt lenne (48 az 55 éven felüliek körében, szemben a 1524 év közöttiek 57ával). Végül, azok, akiknek van fogyatékkal élõ barátjuk vagy ismerõsük, inkább bizonyosak abban, hogy létezik a fogyatékkal élõk diszkriminációja (55 az 50kal szemben). Igaz, a különbség nem jelentõs. Ugyanez a jelenség érzékelhetõ a krónikus fizikai vagy mentális problémáktól szenvedõk körében nekik azonos a véleményük azokéval, akik nem szenvednek ilyen betegségben (53). A társadalom egyértelmûen tisztában van a fogyatékkal élõk nehéz helyzetével, a felmérés minden tagállamban egyetértést tárt fel a tekintetben, hogy a polgárok szerint több pénzt kellene fordítani az akadálymentesítésre (91). Olaszország 68 Franciaország 66 Portugália 60 Magyarország 58 Görögország 56 Spanyolország 54 Európai Unió (25) 53 Belgium 53 Hollandia 53 Svédország 53 Litvánia 53 Lengyelország 53 Ausztria 52 Lettország 51 Cseh Köztársaság 50 Észtország 49 Románia 48 NagyBritannia 47 Ciprus 47 Bulgária 45 Finnország 43 Szlovákia 43 Szlovénia 43 Németország 37 Luxemburg 36 Írország 35 Málta 34 Dánia 32 Jelmagyarázat A szexuális irányultság A szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció tekintetében változatos a kép Európában. A régi és új tagállamok polgárainak megítélésében nagyjából azonos a helyzet (51 és 48), de az egyes nemzetek között meglehetõsen nagy a különbség. A legtöbben Olaszországban (73), Cipruson (72), Görögországban (68), Portugáliában (67) vélik úgy, hogy országukban elterjedt a szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció, legkevesebben Észtországban (26) és Dániában (27) gondolják így. Megjegyzendõ, hogy a balti országokban a "nem tudom" válaszadók száma meglehetõsen magas volt (Észtország 22, Litvánia 20, Lettország 14). A legutóbb csatlakozott két tagállamot vizsgálva a kutatás szerint a szexuális irányultság szerinti diszkriminációt a válaszadók Romániában (47) jóval elterjedtebbnek vélik, mint Bulgáriában (25). A társadalmidemográfiai elemzés alapján a szexuális beállítottság szerinti diszkrimináció megítélése a megkérdezettek korától függõen jelentõsen változik. A fiatalok messze súlyosabbnak ítélik meg ezt a problémát, mint az 55 év felettiek (59 és 45). *

7 A kutatás szerint a homoszexuális barát léte befolyásolja a válaszadók véleményét, habár ez a szempont az életkornál kisebb szerepet játszik. Homoszexuális baráttal rendelkezõk 56a szerint a szexuális irányultság szerinti diszkrimináció széles körben elterjedt, szemben azok 48ával, akiknek nincs ilyen barátja. A déleurópai országokban, különösen Cipruson (86), Görögországban (85) és Portugáliában (83) a lakosság túlnyomó többsége úgy véli, hogy országukban a homoszexualitás még mindig tabunak számít. A spanyol eredmények ettõl eltérnek, itt a lakosság 46a szerint számít még mindig tabunak a homoszexualitás (2kal kevesebb, mint a 48os EUátlag). 1.5 Életkor szerinti diszkrimináció Az európaiak 46a gondolja úgy, hogy az életkoron alapuló diszkrimináció elterjedt. Országok szintjén megállapítható, hogy ez a vélekedés Magyarországon és a Cseh Köztársaságban a legerõsebb (66 és 63), míg Írországban és Luxemburgban a legcsekélyebb (30 és 31). Az EU10 polgárai körében erõsebb ez a meggyõzõdés, mint az EU15ben (49 és 45). A két új tagállam eredményei azt mutatják, hogy az életkor szerinti diszkriminációt Bulgáriában inkább tartják elterjedtnek, mint Romániában. 1_3 kérdés: Meg tudjae mondani, hogy a diszkrimináció alábbi formái közül melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Opció: szexuális irányultság Válaszok: szélesen elterjedt Olaszország 73 Ciprus 72 Görögország 68 Portugália 67 Svédország 63 Szlovénia 61 Lengyelország 59 Franciaország 57 Málta 56 Európai Unió (25) 50 Hollandia 50 Belgium 49 Spanyolország 49 Finnország 49 NagyBritannia 48 Románia 47 Ausztria 43 Litvánia 42 Írország 38 Luxemburg 36 Magyarország 36 Szlovákia 33 Lettország 32 Németország 31 Cseh Köztársaság 30 Dánia 27 Észtország 26 Bulgária 25 Jelmagyarázat _4 kérdés: Meg tudjae mondani, hogy a diszkrimináció alábbi formái közül melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Opció: életkor Válaszok: szélesen elterjedt Magyarország 66 Cseh Köztársaság 63 Lettország 55 Hollandia 53 Litvánia 53 Szlovákia 53 NagyBritannia 51 Bulgária 51 Franciaország 50 Olaszország 49 Finnország 49 Portugália 48 Ciprus 48 Észtország 48 Görögország 47 Európai Unió (25) 46 Románia 46 Ausztria 46 Spanyolország 45 Belgium 42 Szlovénia 41 Lengyelország 40 Málta 39 Dánia 37 Svédország 36 Németország 34 Luxemburg 31 Írország Jelmagyarázat * +

8 * Vallás és hitbeli meggyõzõdés Az európai közvélemény megosztott a vallás vagy hit miatti diszkrimináció megítélésében. Átlagosan a polgárok 44a gondolja azt, hogy vallási alapú diszkrimináció létezik, míg 47uk szerint ez ritka, 5uk szerint pedig nem is létezik. A vallási vagy hitbeli meggyõzõdés miatti diszkrimináció eredményeinek országonkénti megoszlása többékevésbé megegyezik az etnikai alapúéval. Az eredmények itt is eltérnek az EU15 és az EU10 között, utóbbi tagállamokban sokkal kevesebben vélik úgy, hogy a diszkrimináció e formája elterjedt lenne (24 az EU15 tagállamaiban mért 49kal szemben). 1_5 kérdés: A diszkrimináció alábbi formái közül meg tudjae mondani, hogy melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Opció: vallás vagy hitbeli meggyõzõdés Válaszok: szélesen elterjedt Franciaország 63 Dánia 62 Olaszország 62 Belgium 60 Hollandia 59 NagyBritannia 57 Svédország 56 Szlovénia 49 Ciprus 48 Málta 47 Európai Unió (25) 44 Ausztria 44 Görögország 43 Portugália 39 Németország 32 Luxemburg 32 Spanyolország 31 Lengyelország 29 Románia 25 Írország 25 Finnország 24 Bulgária 19 Magyarország 19 Litvánia 15 Észtország 14 Szlovákia 14 Cseh Köztársaság 11 Lettország 10 Jelmagyarázat Az életkor meghatározó tényezõ a vélemények megoszlásában: míg a 1524 évesek 52a szerint a vallási vagy hitbeli meggyõzõdés miatti diszkrimináció széles körben elterjedt, addig az 55 év felettiek 39a szerint kevésbé (a 25 és 39 év közöttiek, valamint a 40 és 54 év közöttiek körében mért adat 48 ill. 43). Más vallású vagy hitû barát léte is meghatározza a vallás vagy hitbeli meggyõzõdésen alapuló diszkriminációról alkotott véleményt, de kevésbé, mint az életkor szerinti. Az ilyen baráttal rendelkezõk 47a gondolja, hogy van ilyen jellegû diszkrimináció, szemben azzal a 40kal, akinek nincs ilyen barátja. A vallási szimbólumok munkahelyi viselése kapcsán az eredmények különbözõek. A franciák 36a és a litvánok 29a tekinti csak elfogadottnak, míg Máltán 10 megkérdezettbõl közel 8 nem lát kivetnivalót ebben (79). 4_5 kérdés: Teljesen egyetért, inkább egyetért, inkább nem ért egyet, vagy egyáltalán nem ért egyet az alábbi állításokkal? Opció: A vallási szimbólumok munkahelyi viselése elfogadható Válaszok: Egyetért Málta 79 Ciprus 70 Lengyelország 70 Olaszország 64 NagyBritannia 63 Lettország 63 Portugália 62 Spanyolország 59 Cseh Köztársaság 59 Szlovákia 59 Románia 58 Görögország 57 Európai Unió (25) 54 Svédország 54 Bulgária 51 Írország 50 Hollandia 50 Észtország 50 Luxemburg 49 Finnország 48 Magyarország 48 Ausztria 47 Szlovénia 46 Dánia 45 Németország 43 Belgium 41 Franciaország 36 Litvánia 29 Jelmagyarázat *

9 1.7 ek Az EU polgárok 40 a szerint létezik nemi alapú diszkrimináció. Néhány országban különösen magas mutatószámot mértek, így Olaszországban (56) és Spanyolországban (55), ahol a megkérdezettek több mint fele gondolta azt, hogy a nemi alapú diszkrimináció elterjedt. A legkevesebben Németországban és Lettországban vélik úgy, hogy országukban elterjedt a nemi alapú diszkrimináció (21). 1_2 kérdés: Meg tudjae mondani, hogy a diszkrimináció alábbi formái közül melyik nagyon elterjedt, viszonylag elterjedt, viszonylag ritka, vagy nagyon ritka (az Ön országában)? Opció: ek közötti diszkrimináció Válaszok: Szélesen elterjedt Olaszország 56 Spanyolország 55 Svédország 50 Franciaország 49 Portugália 47 Ciprus 46 Magyarország 45 Málta 45 Görögország 41 Cseh Köztársaság 41 Európai Unió (25) 40 NagyBritannia 40 Szlovénia 40 Belgium 35 Litvánia 35 Luxemburg 33 Románia 32 Szlovákia 32 Hollandia 30 Ausztria 30 Lengyelország 30 Észtország 29 Dánia 26 Írország 26 Finnország 24 Bulgária 22 Németország 21 Lettország 21 Jelmagyarázat Amint sejthetõ, több nõ, mint férfi gondolja azt, hogy a nemi alapú diszkrimináció elterjedt (43 ill. 36). Azt is megfigyelhetjük, hogy azok, akik szerint a nemi diszkrimináció elterjedt, inkább hajlamosak úgy vélni, hogy nõnek lenni hátrányt jelent (46 szemben azzal a 24kal, akik szerint a nemi alapú diszkrimináció ritka). 1.8 Képviselet és részvétel a társadalomban A felmérés vizsgálta az emberek véleményét arról is, hogy a különbözõ csoportok vajon egyenlõen vannake képviselve a társadalomban. Az eredmények alapján néhány társadalmi csoport alulreprezentáltnak tûnik. Amint az alábbi ábra is jelzi, a megkérdezettek többsége szerint a nõk, a fogyatékosok, valamint az idõsebbek esélyei a legrosszabbak munkaerõpiaci részvétel szempontjából. Az európaiak 72a azt állítja, hogy több nõi parlamenti képviselõre lenne szükség, 44uk szerint pedig több, más etnikai származású parlamenti képviselõre lenne szükség (figyelembe kell venni, hogy a nõk alkotják a népesség felét, ugyanakkor a más etnikai származású polgárok statisztikai szempontból lényegesen kisebb csoportot alkotnak). 8. kérdés: Ön szerint több...re lenne szükség? (EU25, ) Igen NT ( tudja) Vezetõ pozíciót betöltõ nõ a munkahelyeken Fogyatékkal élõk a munkahelyeken 50 év felettiek a vállalatoknál Nõi képviselõk A népesség többsé gétõl eltérõ etnikai származású képviselõk *

10 2. EGYENLÕ ESÉLYEK A FOGLALKOZTATÁS TERÉN 2.1 Hátrányként megjelölt szempontok 5. kérdés: Hátrányként megjelölt szempontok, amikor egy cég két azonos képességû és végzettségû jelölt között választ (EU25, ) kinézet, öltözködés vagy fellépés fogyatékosság kor bõrszín vagy etnikai származás ált. fizikai megjelenés beszédmód, akcentus vallási hovatartozás kifejezése nem szexuális irányultság dohányzó név lakhely nem tudja 3 egyik sem Ha azt a kérdést tesszük fel, melyik szempont jelent hátrányt, amikor egy cég két azonos képességû és végzettségû jelölt között választ, a válaszadók 51a szerint leginkább a jelölt kinézete, öltözködése és fellépése a meghatározó. Ugyanakkor majdnem ugyanannyian tekintik a fogyatékosságot vagy a jelölt életkorát esetleges hátránynak. Ezt a két szempontot a válaszadók 49a jelölte meg. A származás, eredet volt a negyedik leggyakrabban választott szempont (45). A válaszadók szerint a vallási meggyõzõdés (22), a nem (22) és a szexuális irányultság (19) kevésbé jelent hátrányt ebben az összefüggésben. 2.2 Foglalkoztatás, képzés, elõléptetési esély Mint korábban megfigyelhettük, az Európai Unió polgárai úgy ítélik meg, hogy a társadalomban hátrányt jelent fogyatékosnak, romának, vagy idõsnek lenni. Ezt a megállapítást alátámasztja a felmérés azon része is, amely azt vizsgálja: kinek van nagyobb vagy kisebb esélye egy állás betöltésére, egy képzés elnyerésére, vagy elõléptetésre. Általánosságban 10 megkérdezettbõl közel 8 érzi úgy, hogy azonos képzettség mellett egy 50 éves vagy ennél idõsebb személy hátrányban van egy 50 év alatti személlyel szemben, és ugyanez igaz egy fogyatékkal élõ és egy egészséges személy esetében is. A fiatal kor az egyedüli tényezõ, amit a közvélemény egy kisebb része (23) elõnynek tart egy állás megszerzésekor, képzés elnyerésekor, vagy elõléptetéskor. Ugyanakkor még többen állítják azt, hogy a fiatalok nem élveznek elõnyt az életkorukból adódóan (30). 7. kérdés: Ön szerint, azonos végzettség vagy képzettség esetén az alábbi személyeknek kevesebb, azonos vagy több esélyük van egy állás betöltésére, képzés elnyerésére, vagy elõléptetésre, mint a többinek? (EU25, ) Kevesebb Azonos Több 50 év felettiek az 50 év alattiakkal szemben Fogyatékkal élõ egy fogyaték nélkülivel szemben fehérbõrû fehérbõrû személlyel összehasonlítva Más etnikumhoz tartozó a népesség többségével összehasonlítva Külföldi egy helyivel szemben Nõ férfival szemben Homoszexuális heteroszexuálissal szemben A többségtõl eltérõ vallású személy év alatti személy egy 25 év felettivel szemben egyéb * +

11 2.3 Esélyegyenlõség biztosítására vonatkozó intézkedések a foglalkoztatásban Az Európai Unió polgárai körében széleskörû támogatottságot élvez a foglalkoztatás területén megvalósítandó esélyegyenlõség: 87uk támogatja a fogyatékkal élõk és idõskorúak helyzetét javító intézkedéseket, és 66uk a szexuális irányultságot alapul vevõ speciális intézkedéseket. 3 DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI HARC 3.1 A diszkrimináció elleni harc erõfeszítéseinek értékelése : 9. kérdés: Esélyegyenlõség biztosítására vonatkozó intézkedések a foglalkoztatásban Mellette vagy ellene van az intézkedéseknek, ha azok az alábbiaktól függnek? (EU25, ) A válaszadók 51a úgy gondolja, hogy országuk nem tesz elegendõ erõfeszítést a diszkrimináció leküzdésére, 45uk viszont ellentétes véleményen van. A válaszok alapján kitûnik, hogy e téren jelentõsen eltérõ vélemények mérhetõk a tagállamokban. Ha az országokat egyenként vizsgáljuk, kitûnik, hogy Cipruson érzi úgy a megkérdezettek legnagyobb része (67), hogy elegendõ intézkedést tettek 20 Ellene Mellette NT (nem tudja) fogyatékosság életkor nem etnikai származás vallás és hitbeli meggyõzõdés szexuális irányultság Az eredmények vizsgálatakor kiderült, hogy csekély különbség mérhetõ az EU15 és EU10 polgárainak véleménye között, fõleg, amikor az intézkedések a szexuális beállítottságra, etnikai származásra, vallásra és hitbeli meggyõzõdésre és nemre vonatkoznak. A válaszadók kora szintén befolyásolja hajlandóságukat a szexuális irányultságon, etnikai származáson, vallási meggyõzõdésen alapuló, illetve a nemi diszkriminációt felszámoló intézkedések támogatására. A legfiatalabb válaszadók támogatják leginkább ezen intézkedéseket. A válaszadók végzettség szerinti megközelítése nem befolyásolja jelentõsen az eredményt. 10. kérdés: Ön szerint elég erõfeszítést tesznek az Ön országában a diszkrimináció valamennyi fajtája ellen? Opció: Igen Ciprus 67 Finnország 64 Ausztria 61 Szlovénia 58 Görögország 56 Hollandia 55 Portugália 53 Spanyolország 52 NagyBritannia 51 Belgium 50 Románia 50 Németország 49 Írország 49 Luxemburg 47 Szlovákia 47 Cseh Köztársaság 46 Európai Unió (25) 45 Málta 43 Olaszország 42 Észtország 41 Dánia 39 Magyarország 38 Bulgária 37 Franciaország 36 Litvánia 34 Lettország 33 Svédország 28 Lengyelország 24 Jelmagyarázat * +

12 a diszkrimináció bármely fajtájának leküzdésére, Finnországban ez az adat 64, Ausztriában 61. Svédországban és Lengyelországban 10 polgárból közel 7 szerint nem tettek elegendõ lépést ez irányban (69 ill. 68). A válaszadók társadalmidemográfiai jellemzõinek elemzése leginkább a kor és a végzettség szerinti különbségeket mutatott ki. A fiatalok és a legalább 20 éves korukig nappali oktatásban résztvevõk a legkritikusabbak. Az emberek véleménye a diszkrimináció elleni harcról jelentõsen függ attól, hogy mennyire tartják elterjedtnek a diszkrimináció különbözõ formáit. 3.2 A diszkrimináció elleni harc résztvevõi Általános vélemény, hogy a diszkrimináció elleni harcban fontos szerepet kell, hogy játszanak az iskolák és az egyetemek. A válaszadók 42a említette az oktatási intézeteket, amikor a diszkrimináció elleni harc résztvevõit tartalmazó listából kellett választani. A szülõket választotta tízbõl négy válaszadó, ez azt mutatja, hogy a fiatalok képezik az egyik alapvetõ célcsoportot a diszkrimináció elleni harcban. Az eredmények továbbá azt is mutatják, hogy az Európai Unió polgárainak mintegy egyharmada szerint a médiának (34) és saját nemzeti kormányuknak (31) is jelentõs szerepet kellene vállalnia a diszkrimináció elleni harcban. A11 kérdés: Ön szerint az alábbiak közül melyik játszik jelentõs szerepet a diszkrimináció elleni harcban? (EU25, ) iskolák és egyetemek szülõk média (nemzeti) kormány munkaadók/vállalatok politikai pártok (nemzeti) parlament egyházi szervezetek Európai Unió helyi és regionális önkormányzatok nemzetközi szervezetek szakszervezetek civil szervezetek és szövetségek Érzékeny információ nyújtására való hajlandóság A polgárok többsége hajlandó személyes információt nyújtani a diszkrimináció elleni harc érdekében. Az ilyen információ, ami népszámlálásból vagy anonim megkérdezésbõl származik, egyik útja annak, hogy tájékozódjunk a diszkrimináció által potenciálisan érintett személyekrõl. Így jobban megérthetõ és könnyebben megelõzhetõ a megkülönböztetés. Általánosságban elmondható, hogy az európai közvéleményben széleskörû a hajlandóság személyes adatok nyújtására (népszámlálás vagy anonim véleménynyilvánítás során) a diszkrimináció elleni harc segítése érdekében. Az Európai Unió négy polgárából három hajlandó lenne személyes adatokat közölni etnikai származásáról (75), vallásáról és hitbeli meggyõzõdésérõl (74), ugyanakkor szexuális beállítottságáról (65) és egészségi állapotáról (71) valamivel kevésbé. 15. kérdés: Személyes információ nyújtására való hajlandóság népszámlálás keretében, a diszkrimináció elleni harc segítése céljából. Az információnyújtás mellett vagy ellene lenne az alábbi témakörben? (EU25, ) Ellene Mellette NT (nem tudja) etnikai származás vallás vagy hitbeli meggyõzõdés egészségi állapot szexuális irányultság Erre a kérdésre adott válaszok nagyjából megegyeznek az EU15, az EU10 és a két legújabb tagállam polgárainál. más/nincs/nem tudja * +

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS ÖSSZEGZÉS A RÉV Alapítvány által a munkáltatók körében végzett közvéleménykutatási akció eredményéről A közvéleménykutatási akció az Átmeneti Támogatás 2006/018-176.03.01 számú Civil szervezetek és az

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Directorate-General for Communication Public Opinion Monitoring Unit Brüsszel, 2015. január 30. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések

Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. szeptember 15. Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pályázatot hirdet hallgatói részére a 2015/2016-os tanév őszi és tavaszi félévére egyaránt. I. Általános

Részletesebben

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON

Részletesebben

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT 2010.5.7. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 119 A/1 V (Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT PE/123/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14-es besorolási fokozat) JOGI SZOLGÁLAT INTÉZMÉNYI

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN TOLERANCIA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A svéd és dán társadalom a leginkább, míg többek közt a cseh, a szlovák és a magyar a legkevésbé toleráns közösség

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Radioaktív hulladékok

Radioaktív hulladékok Special Eurobarometer Európai Bizottság Radioaktív hulladékok A felmérés ideje: 2005. február március A publikáció ideje: 2005. szeptember Ez a jelentés az Általános Energiaügyi és Szállítási Igazgatóság

Részletesebben

Sereghajtókból éllovass{ a füst elleni harcban A Policy Solutions összehasonlító elemzése a doh{nyz{s magyarorsz{gi és EU-s szab{lyoz{s{ról

Sereghajtókból éllovass{ a füst elleni harcban A Policy Solutions összehasonlító elemzése a doh{nyz{s magyarorsz{gi és EU-s szab{lyoz{s{ról Sereghajtókból éllovass{ a füst elleni harcban A Policy Solutions összehasonlító elemzése a doh{nyz{s magyarorsz{gi és EU-s szab{lyoz{s{ról 2011. december Vezetői összefoglaló 2012. január 1-én az Európai

Részletesebben

Képzés és munkaerpiac. Galasi Péter BCE

Képzés és munkaerpiac. Galasi Péter BCE Képzés és munkaerpiac Galasi Péter BCE Oktatás és munkaer-piaci kimenetek Alapmutatók: Részvételi (aktivitási) ráta Foglalkoztatási ráta Mukanélküliségi ráta Inaktivitási ráta Részvételi ráta EU25 Holla

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

PE/113/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS. IGAZGATÓ (AD 14 besorolási fokozat) (2008/C 145 A/02)

PE/113/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS. IGAZGATÓ (AD 14 besorolási fokozat) (2008/C 145 A/02) C 145 A/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.6.11. PE/113/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14 besorolási fokozat) TOLMÁCSOLÁSI ÉS KONFERENCIASZERVEZÉSI FŐIGAZGATÓSÁG A IGAZGATÓSÁG TOLMÁCSOLÁS (2008/C

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás

(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás I. MELLÉKLET FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMÁK, GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNY- DÓZIS(OK), ALKALMAZÁSI MÓD(OK), FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA(I) A TAGÁLLAMOKBAN 1 Ausztria Belgium Bulgária Ciprus

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

Eurobarometer: először a kulturális értékekről

Eurobarometer: először a kulturális értékekről 34. Eurobarometer: először a kulturális értékekről Eurobarometer: először a kulturális értékekről - a 2007 szeptemberében publikált felmérés összefoglalása - 2007 szeptember végén tette közzé az Eurobarometer

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató

Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Az Erasmus+ programról Dudás Ferencné c. egyetemi docens Nemzetközi Mobilitási Iroda igazgató Mi az az Erasmus+ program? Az Európai Bizottság idén már 28 éves programja Plusz, mert a 28 évvel ezelőtt alapított

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Teremts esélyt magadnak és másoknak! Graczka Sylvia 2008. június 26., Budapest SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány Az esélyegyenlőség fogalma Egyenlő bánásmód Az egyenlő bánásmódról szóló törvény

Részletesebben

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája)

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája) A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája) Makó Csaba Budapesti Gazdasági Főiskola Innováció: a

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója

A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója A Közbeszerzések Tanácsa útmutatója a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. -ának (2)-(3) bekezdéseiben hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai

Részletesebben