Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Átírás

1 Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, augusztus Mintavételi kör: Népesség: Módszertan: A felmérés készült: UE27 /UE éves vagy idősebb európai polgár Személyes interjú (CAPI) június 7 23., a kutatást a TNS Opinion végezte BEVEZETÉS... 2 A. AZ EURÓ SZEREPE... 7 B. MELYIK EURÓ ZÓNA 2025-BEN? C. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE D. HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT E. AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN Horvátország július 1-jei csatlakozása következtében, ami 8 nappal e felmérés terepmunkájának befejezése után történt, az erre az országra vonatkozó egyes kérdéseket kis mértékben módosítva tettük fel annak érdekében, hogy az eredmények megfelelően beilleszthetők legyenek ebbe az Eurobarométer felmérésbe. JOGI NYILATKOZAT A felmérést a TNS Opinion készítette 28 uniós országban polgár személyes megkérdezésével. Az eredményeket a 27 tagú EU-ra vonatkozó tendenciák formájában, vagy az új kérdések esetében a 28 tagú EU viszonylatában mutatjuk be. Az Európai Parlament e felmérése egy olyan kérdéssel egészült ki, amelyet az Európai Bizottság által július 23-án közzétett standard Eurobarométer felmérés (EB79.3) keretében tettek közzé. Közvélemény-figyelő Osztály Jacques Nancy EPEurobarometer@europarl.europa.eu 1

2 Életkor Nem Foglalkozás Euróövezet/nem euróövezet BEVEZETÉS Az eredményeknek az európai válaszadók neme, életkora és foglalkozási kategóriája, valamint származási országa (euróövezet/nem euróövezet) szerinti vizsgálata bizonyos szocio-demográfiai tendenciákra mutat rá. Összességében a nemek szerinti különbségek nem túl markánsak, bár megállapítható, hogy a férfiak körében erősebb az az érzés, hogy az euró globálisan enyhítette a válság negatív hatásait, mint a nők körében, és hogy az utóbbiak általában érzékenyebbek a szociális kérdések iránt. A kor szerinti különbségek markánsabbak: a legtöbben a fiatalok (15 24 év) közül támogatják a tagállamok összehangolt fellépését, és kívánják, hogy az EU az oktatásra és képzésre fordítsa költségvetését; Az idősebbek (55+) közül vélik úgy a legtöbben, hogy az EU költségvetése túl nagy. Bizonyos különbségek mutatkoznak a foglalkozási kategóriák között: a vezetők pozitívabbak az euró válságban betöltött szerepe kapcsán, az önálló vállalkozók pedig úgy vélik, hogy az uniós költségvetésnek a növekedésre kell helyeznie a hangsúlyt. A háztartásbeliek és a munkanélküliek közül vélik úgy a legkevesebben, hogy az Európai Unió van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy 2025-ben a leghatékonyabban juttassa el számukra a globalizáció pozitív hatásait vagy hogy megvédje őket annak negatív hatásaitól. Elég jelentős különbségek vannak az euróövezethez tartozó és az azon kívüli válaszadók között: az előbbiek egyértelműen támogatják az összehangolt intézkedéseket, és többen vélik úgy, hogy a bankrendszer reformja hatékonyabb lenne európai szinten, míg az utóbbiak inkább az egyedi intézkedéseket kedvelik, és úgy gondolják, hogy a pénzügyi rendszert hatékonyabb lenne nemzeti intézkedések révén megreformálni. Részletesen: A válsággal szembeni reakciók a válaszolók nagy része támogatja a tagállamok összehangolt intézkedéseit a válsággal szembeni küzdelem területén (kivéve a nem euróövezetben). Magasan a foglalkoztatás marad az EU legfontosabb prioritása a válság tekintetében. - Az európaiak összességében előnyben részesítik az összehangolt intézkedéseket az egyedi intézkedésekkel szemben, különösen a vezetők (61%) és a diákok (58%). - Azonban e kérdés kapcsán erős eltérés van az euróövezet és a nem euróövezet között: a nem euróövezetben a válaszadók az egyedi intézkedéseket preferálják (49%, míg 41% az összehangolt intézkedéseket), az euróövezetben pedig éppen ennek ellenkezője tapasztalható (36% 55%-kal szemben). Az Európai Unió a legmegfelelőbb szereplő a válság hatékony kezeléséhez, különösen a diákok 2

3 (27%), a évesek (25%) és az euróövezet lakói (23%) szerint. Valamennyi kategóriában megoszlanak a válaszok az Európai Unió és a nemzeti kormány között, a nem euróövezetben az utóbbi aránya a legmagasabb (27%). - A válság keretében az EU prioritása a foglalkoztatás kell legyen, különösen a munkanélküliek (83%) szerint. A vásárlóerőt és az államadósságot gyakrabban említik az euróövezetben, a nem euróövezetben pedig a lakhatást. Az euró szerepe: valamennyi kategóriában domináns az az érzés, hogy az euró nem tette lehetővé a válság hatásainak enyhítését, bár 2011 szeptembere óta erősödött az a gondolat, hogy az euró mérsékelte a válság hatásait. A nem euróövezetben a válaszadók megosztottak azzal kapcsolatban, hogy országukban 2025-ig bevezetik-e az eurót. - A férfiak (41%) és a vezetők (43%) közül egy kicsivel többen vélik úgy, hogy az euró enyhítette a válság hatásait, mint a nők (35%), a háztartásbeliek és a munkanélküliek (mindkét esetben 34%). Az életkor alapján szinte semmilyen különbség nem figyelhető meg. - A nem euróövezetben a nők többsége úgy gondolja, hogy országuk 2025-re be fogja vezetni az eurót (47% igen, 44% nem), míg a férfiak szkeptikusabbak (45% igen, 48% nem). - A 40 évnél fiatalabbak, a háztartásbeliek és a munkanélküliek többsége a nem euróövezetben meg van győződve arról, hogy 2025-ig országuk bevezeti az eurót. A 40 évnél idősebbek, az önálló vállalkozók és a vezetők viszont úgy gondolják, hogy országuk megőrzi nemzeti valutájukat. Az EU költségvetését az európaiak valamennyi kategóriája megfelelőnek találja, különösen a férfiak (42%), a évesek (43%), a vezetők (47%) és az alkalmazottak (49%). - A férfiak (25%), a 40 év alattiak (24%) és a vezetők (25%) közül többen gondolják úgy, hogy az EU költségvetési nem elég nagy, mint a nők (19%), az 55 évnél idősebbek (19%) és a nyugdíjasok (19%). - Az euróövezetben a válaszadók inkább vélik úgy, hogy az EU költségvetése nem elég nagy (25%), mint a nem euróövezetben (17%). Az uniós költségvetés prioritásai jelentősen eltérnek a kategóriák szerint. - A férfiak (50%) és az önálló vállalkozók (55%) a növekedésre helyezik a hangsúlyt. - A nők (52%), az aktívak (a év közöttiek 52%-a), a fizikai munkások (51%), a háztartásbeliek (50%) és a munkanélküliek (57%) a szociális kérdéseket és a foglalkoztatást helyezik előtérbe. - A évesek (51%) és a diákok (54%) szerint az uniós költségvetést elsősorban oktatásra és képzésre kellene fordítani. 3

4 - A szociális ügyek és a foglalkoztatás az euróövezet válaszadóinak első számú költségvetési prioritásai (53% a nem euróövezet 43%-ával szemben). Szintén többen említik az oktatást és a képzést (48% 36%-kal szemben), valamint a tudományos kutatást (25% 16%-kal szemben), mint a nem euróövezetben. - A nem euróövezetben a válaszadók szerint a növekedésnek kellene a legfontosabb uniós költségvetési tétel lennie (47%). Összességében az európaiak többsége szerint a bankrendszer globális reformja hatékonyabb lenne európai szinten, bár megosztottak a polgárok bankbetét-garanciája tekintetében. - A férfiak és a év közöttiek (a nehéz helyzetbe került bankok megsegítése kivételével) és a vezetők között többségben vannak azok, akik szerint a bankrendszer reformját célzó különféle intézkedések európai szinten hatékonyabbak lennének. - A nők (46%), az 55 évnél idősebbek (48%), a háztartásbeliek (48%) és a nyugdíjasok (47%) többsége szerint a bankbetét-garancia hatékonyabban működne nemzeti szinten. - Jelentős különbségek vannak az euróövezetbeli és a nem euróövezetbeli válaszadók között: az előbbiek többsége úgy véli, hogy a különféle intézkedéseket hatékonyabb lenne európai szinten meghozni. Ezzel ellentétben, a nem euróövezetben négy közül három intézkedést hatékonyabbnak tartanak nemzeti szinten. Az európai gazdaság teljesítményének növelése érdekében az európaiak szerint először az oktatást és a szakképzést kell fejleszteni. A többi kezdeményezést csak ez európaiak egyharmada említette meg, elég kis eltéréssel a kategóriák között. - A fiatalok (53%) és a diákok (55%) említik a legtöbben az oktatás és a szakképzés fejlesztését, amely minden kategóriában az élen végzett. - A vállalkozások létrehozásának megkönnyítését kissé ritkábban említik a évesek (34%) és főként a munkanélküliek (39%). - A férfiak (34%), a évesek (33%) és főként a vezetők (41%) említik a legtöbben a kutatásba és az innovációba történő befektetést. - Az első öt kezdeményezést, és különösen a kutatásba és az innovációba történő befektetést többen említik az euróövezetben (35% 24%-kal szemben). Fordított a helyzet a közlekedésbe történő beruházás esetében, amelyet többen említenek a nem euróövezetben (18%, míg az euróövezetben 9%). Az európaiak és a globalizáció 2005-ben: az Európai Unió a leghatékonyabb szereplő a globalizáció pozitív hatásainak közvetítése, illetve annak negatív hatásaitól történő védelem terén (egyformán a nemzeti kormánnyal). A válaszadók szerint 2025-re egyértelműen Kína és az Egyesült Államok lesz a legerősebb gazdasági hatalom. - A férfiak közül többen gondolják úgy mint a nők közül, hogy 2025-re az EU és a többi gazdasági szereplő közvetíti leghatékonyabban a globalizáció áldásait és 4

5 véd meg annak negatív hatásaitól. Ennek oka az, hogy a nők nagyobb arányban válaszoltak nem tudom -mal (22%, a férfiak 14%-ával szemben a pozitív hatások tekintetében; 23%, a férfiak 15%-ával szemben a negatív hatások tekintetében); - Az Európai Uniót a évesek (53% a pozitív hatások vonatkozásában; 52% a negatív hatások tekintetében), a diákok (57%; 54%) és a vezetők (55%; 56%) említik a legtöbben. Ez utóbbiak az átlagnál többször említik a nemzeti kormányt, amelyet első helyre sorolnak a globalizáció negatív hatásaitól való védelem terén (58%). - A nem euróövezetben a nemzeti kormány a legalkalmasabb szereplő a polgárok megvédésére a globalizáció negatív hatásaitól 2025-ben (53%, az EU 47%-ával szemben). Az euróövezetben ez fordítva van (46% 49%-kal szemben). 5

6 6

7 A. AZ EURÓ SZEREPE 7

8 Korosztály csoportok AZ EURÓ SZEREPE ELEMZÉS KOR SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q35 Meg tudná mondani, hogy Ön teljes mértékben egyetért, inkább egyetért, inkább nem ért egyet vagy egyáltalán nem ért egyet a következő kijelentéssel: összességében az euró enyhítette a gazdasági válság negatív hatásait. 8

9 AZ EURÓ SZEREPE Korosztály csoportok 2. Nemzeti eredmények 9

10 A kérdezett neme AZ EURÓ SZEREPE ELEMZÉS NEMEK SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q35 Meg tudná mondani, hogy Ön teljes mértékben egyetért, inkább egyetért, inkább nem ért egyet vagy egyáltalán nem ért egyet a következő kijelentéssel: összességében az euró enyhítette a gazdasági válság negatív hatásait. 10

11 AZ EURÓ SZEREPE A kérdezett neme 2. Nemzeti eredmények 11

12 Foglalkoztatottsági csoportok AZ EURÓ SZEREPE ELEMZÉS FOGLALKOZÁSOK SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q35 Meg tudná mondani, hogy Ön teljes mértékben egyetért, inkább egyetért, inkább nem ért egyet vagy egyáltalán nem ért egyet a következő kijelentéssel: összességében az euró enyhítette a gazdasági válság negatív hatásait. 12

13 AZ EURÓ SZEREPE Foglalkoztatottsági csoportok 2. Nemzeti eredmények 13

14 Euró zóna - Nem euró zóna AZ EURÓ SZEREPE ELEMZÉS EURÓÖVEZETI/NEM EURÓÖVEZETI MEGOSZLÁS SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q35 Meg tudná mondani, hogy Ön teljes mértékben egyetért, inkább egyetért, inkább nem ért egyet vagy egyáltalán nem ért egyet a következő kijelentéssel: összességében az euró enyhítette a gazdasági válság negatív hatásait. 14

15 AZ EURÓ SZEREPE Euró zóna - Nem euró zóna 2. Nemzeti eredmények 15

16 B. MELYIK EURÓ ZÓNA 2025-BEN? Ezt a kérdést csak a nem euró országokban tették fel 16

17 Ezt a kérdést csak a nem euró országokban tették fel 17

18 Korosztály csoportok MELYIK EURÓ ZÓNA 2025-BEN? ELEMZÉS KOR SZERINT 1. Nem euró zóna eredmények Q36 Mit gondol, 2025-re (ORSZÁG) bevezeti az eurót? Ezt a kérdést csak a nem euró országokban tették fel 18

19 MELYIK EURÓ ZÓNA 2025-BEN? Korosztály csoportok 2. Nemzeti eredmények Ezt a kérdést csak a nem euró országokban tették fel 19

20 A kérdezett neme MELYIK EURÓ ZÓNA 2025-BEN? ELEMZÉS NEMEK SZERINT 1. Nem euró zóna eredmények Q36 Mit gondol, 2025-re (ORSZÁG) bevezeti az eurót? Ezt a kérdést csak a nem euró országokban tették fel 20

21 MELYIK EURÓ ZÓNA 2025-BEN? A kérdezett neme 2. Nemzeti eredmények Ezt a kérdést csak a nem euró országokban tették fel 21

22 Foglalkoztatottsági csoportok MELYIK EURÓ ZÓNA 2025-BEN? ELEMZÉS FOGLALKOZÁSOK SZERINT 1. Nem euró zóna eredmények Q36 Mit gondol, 2025-re (ORSZÁG) bevezeti az eurót? Ezt a kérdést csak a nem euró országokban tették fel 22

23 MELYIK EURÓ ZÓNA 2025-BEN? Foglalkoztatottsági csoportok 2. Nemzeti eredmények Ezt a kérdést csak a nem euró országokban tették fel 23

24 24

25 C. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE 25

26 Korosztály csoportok AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE ELEMZÉS KOR SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q41 Az EU teljes költségvetése az összes tagállam bruttó hazai össztermékének (GDP) nagyjából 1%-át képviseli, azaz mintegy 145 milliárd eurót. Mit mondana, ez az arány túl magas, pont megfelelő, vagy túl alacsony? 26

27 AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE Korosztály csoportok 2. Nemzeti eredmények 27

28 A kérdezett neme AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE ELEMZÉS NEMEK SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q41 Az EU teljes költségvetése az összes tagállam bruttó hazai össztermékének (GDP) nagyjából 1%-át képviseli, azaz mintegy 145 milliárd eurót. Mit mondana, ez az arány túl magas, pont megfelelő, vagy túl alacsony? 28

29 AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE A kérdezett neme 2. Nemzeti eredmények 29

30 Foglalkoztatottsági csoportok AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE ELEMZÉS FOGLALKOZÁSOK SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q41 Az EU teljes költségvetése az összes tagállam bruttó hazai össztermékének (GDP) nagyjából 1%-át képviseli, azaz mintegy 145 milliárd eurót. Mit mondana, ez az arány túl magas, pont megfelelő, vagy túl alacsony? 30

31 AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE Foglalkoztatottsági csoportok 2. Nemzeti eredmények 31

32 Euró zóna - Nem euró zóna AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE ELEMZÉS EURÓÖVEZETI/NEM EURÓÖVEZETI MEGOSZLÁS SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q41 Az EU teljes költségvetése az összes tagállam bruttó hazai össztermékének (GDP) nagyjából 1%-át képviseli, azaz mintegy 145 milliárd eurót. Mit mondana, ez az arány túl magas, pont megfelelő, vagy túl alacsony? 32

33 AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE Euró zóna - Nem euró zóna 2. Nemzeti eredmények 33

34 34

35 D. HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT 35

36 Korosztály csoportok HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT ELEMZÉS KOR SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q43 Melyik három kezdeményezés javítaná leginkább az európai gazdaság teljesítményét? (MAX. 3 VÁLASZ) 36

37 HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT Korosztály csoportok 2. Nemzeti eredmények 37

38 A kérdezett neme HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT 1. Európai Uniós eredmények ELEMZÉS NEMEK SZERINT Q43 Melyik három kezdeményezés javítaná leginkább az európai gazdaság teljesítményét? (MAX. 3 VÁLASZ) 38

39 HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT A kérdezett neme 2. Nemzeti eredmények 39

40 Foglalkoztatottsági csoportok HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT 1. Európai Uniós eredmények ELEMZÉS FOGLALKOZÁSOK SZERINT Q43 Melyik három kezdeményezés javítaná leginkább az európai gazdaság teljesítményét? (MAX. 3 VÁLASZ) 40

41 HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT Foglalkoztatottsági csoportok 2. Nemzeti eredmények 41

42 Euró zóna - Nem euró zóna HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT ELEMZÉS EURÓÖVEZETI/NEM EURÓÖVEZETI MEGOSZLÁS SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q43 Melyik három kezdeményezés javítaná leginkább az európai gazdaság teljesítményét? (MAX. 3 VÁLASZ) 42

43 HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK JAVÍTÁSÁÉRT Euró zóna - Nem euró zóna 2. Nemzeti eredmények 43

44 44

45 E. AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN 1. A legjobb helyzetben levő szereplők, akik lehetővé tehetik az Ön számára, hogy élvezhesse a globalizáció pozitív hatásait 45

46 Korosztály csoportok AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN ELEMZÉS KOR SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q37T Ön szerint 2025-ben az alábbi szereplők közül melyik teszi majd Önt a leghatékonyabban képessé arra, hogy élvezze a globalizáció pozitív hatásait? Elsősorban? És másodsorban? (Max. 2 válasz) 46

47 AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN Korosztály csoportok 2. Nemzeti eredmények 47

48 A kérdezett neme AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN ELEMZÉS NEMEK SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q37T Ön szerint 2025-ben az alábbi szereplők közül melyik teszi majd Önt a leghatékonyabban képessé arra, hogy élvezze a globalizáció pozitív hatásait? Elsősorban? És másodsorban? (Max. 2 válasz) 48

49 AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN A kérdezett neme 2. Nemzeti eredmények 49

50 Foglalkoztatottsági csoportok AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN ELEMZÉS FOGLALKOZÁSOK SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q37T Ön szerint 2025-ben az alábbi szereplők közül melyik teszi majd Önt a leghatékonyabban képessé arra, hogy élvezze a globalizáció pozitív hatásait? Elsősorban? És másodsorban? (Max. 2 válasz) 50

51 AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN Foglalkoztatottsági csoportok 2. Nemzeti eredmények 51

52 Euró zóna - Nem euró zóna AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN ELEMZÉS EURÓÖVEZETI/NEM EURÓÖVEZETI MEGOSZLÁS SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q37T Ön szerint 2025-ben az alábbi szereplők közül melyik teszi majd Önt a leghatékonyabban képessé arra, hogy élvezze a globalizáció pozitív hatásait? Elsősorban? És másodsorban? (Max. 2 válasz) 52

53 AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN Euró zóna - Nem euró zóna 2. Nemzeti eredmények 53

54 54

55 2. A legjobb helyzetben levő szereplők, akik megvédhetik Önt a globalizáció negatív hatásaitól 55

56 Korosztály csoportok AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN ELEMZÉS KOR SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q38T És Ön szerint 2025-ben az alábbi szereplők közül melyik tudja majd a leghatékonyabban megvédeni Önt a globalizáció negatív hatásaitól? Elsősorban? És másodsorban? (Max. 2 válasz) 56

57 AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN Korosztály csoportok 2. Nemzeti eredmények 57

58 A kérdezett neme AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN ELEMZÉS NEMEK SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q38T És Ön szerint 2025-ben az alábbi szereplők közül melyik tudja majd a leghatékonyabban megvédeni Önt a globalizáció negatív hatásaitól? Elsősorban? És másodsorban? (Max. 2 válasz) 58

59 AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN A kérdezett neme 2. Nemzeti eredmények 59

60 Foglalkoztatottsági csoportok AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN ELEMZÉS FOGLALKOZÁSOK SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q38T És Ön szerint 2025-ben az alábbi szereplők közül melyik tudja majd a leghatékonyabban megvédeni Önt a globalizáció negatív hatásaitól? Elsősorban? És másodsorban? (Max. 2 válasz) 60

61 AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN Foglalkoztatottsági csoportok 2. Nemzeti eredmények 61

62 Euró zóna - Nem euró zóna AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN ELEMZÉS EURÓÖVEZETI/NEM EURÓÖVEZETI MEGOSZLÁS SZERINT 1. Európai Uniós eredmények Q38T És Ön szerint 2025-ben az alábbi szereplők közül melyik tudja majd a leghatékonyabban megvédeni Önt a globalizáció negatív hatásaitól? Elsősorban? És másodsorban? (Max. 2 válasz) 62

63 AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-BEN Euró zóna - Nem euró zóna 2. Nemzeti eredmények 63