A évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a évi európai választásokon

Átírás

1 Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, november 13. A évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a évi európai választásokon FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK Az alábbi összefoglaló a évi európai választásoktól való távolmaradást és a választói magatartásformákat vizsgáló másodelemzésen alapul. Ez a Kommunikációs Főigazgatóság társadalmi piackutatási stratégiája keretében tett első lépés a évi európai választások előkészítése során. Az adatok a TNS Opinion által a évi választásokat követően végzett Eurobarométerfelmérésből származnak. Az adatgyűjtés június 12. és július 6. között zajlott választásra jogosult (18 évnél, illetve Ausztria esetében 16 évnél idősebb) európai polgár részvételével. I. I. RÉSZVÉTELI ARÁNY AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSOKON : Az európai választásokon való részvétel alakulása : A részvétel alakulása a tagállamok csoportjai szerint : Az európai választásokon való részvétel tagállamonként Eltérések a évi európai választásokon és a nemzeti parlamenti választásokon résztvevők arányában... 4 II. A SZAVAZÓK ÉS A NEM SZAVAZÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI PROFILJA... 6 III. SZAVAZÓK ÉS NEM SZAVAZÓK A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOKON: A SZAVAZÓI MAGATARTÁS FÜGGETLEN A SZOCIODEMOGRÁFIAI TÉNYEZŐKTŐL A szavazáson résztvevők (43%) magatartása: A távolmaradók (57%) magatartása:... 8 IV. KÖZÉPPONTBAN A ÉVI SZAVAZÓK A szavazók kategóriái A szavazáson való részvétel okai A szavazáson való részvétel okai: életkor és foglalkozás szerint V. KÖZÉPPONTBAN A ÉVI TÁVOLMARADÓK A távolmaradók kategóriái A szavazásról való távolmaradás okai A szavazásról való távolmaradás okai: életkor és foglalkozás szerint táblázat: A választásokon nem szavazók ( távolmaradók ) négy kategóriájának részletes profilja táblázat: A szavazásról való távolmaradás okai a nem szavazók ( távolmaradók ) kategóriai szerint VI. MELLÉKLETEK... 15

2 I. I. Részvételi arány az európai választásokon : Az európai választásokon való részvétel alakulása Harminc év alatt az európai választásokon való részvétel megközelítőleg 19%-kal csökkent az 1979-es 61,99%-ról a 2009-es 43%-ra. A távolmaradás kb. 27%-kal nőtt, az 1979-es 30,08%-ról a 2009-es 57%-ra : A részvétel alakulása a tagállamok csoportjai szerint A 27 tagállam a részvétel alakulása szempontjából 4 csoportba osztható: A résztvevők számának jelentős növekedése 8 tagállamban A résztvevők száma változatlan 8 tagállamban A részvétel 4 százalékpontnál kisebb arányú csökkenése 7 tagállamban A részvétel csökkenése -6 és -27 százalékpont között 4 tagállamban Észtország Finnország UK Litvánia Lettország Németország Málta Ciprus Dánia Írország Hollandia Görögország Bulgária Luxemburg Magyarország Olaszország Svédország Belgium Franciaország Lengyelország Spanyolország Portugália Ausztria Cseh Köztársaság Románia Szlovákia Szlovénia

3 : Az európai választásokon való részvétel tagállamonként Tagállamok Eltérés Belgium 91.36% 92.09% 90.73% 90.66% 91.05% 90.81% 90.39% Dánia 47.82% 52.38% 46.17% 52.92% 50.46% 47.89% 59.54% Németország 65.73% 56.76% 62.28% 60.02% 45.19% 43.00% 43.30% +0.3 Írország 63.61% 47.56% 68.28% 43.98% 50.21% 58.58% 58.64% Franciaország 60.71% 56.72% 48.80% 52.71% 46.76% 42.76% 40.63% Olaszország 85.65% 82.47% 81.07% 73.60% 69.76% 71.72% 65.05% Luxemburg 88.91% 88.79% 87.39% 88.55% 87.27% 91.35% 90.75% -0.6 Hollandia 58.12% 50.88% 47.48% 35.69% 30.02% 39.26% 36.75% Egyesült Királyság 32.35% 32.57% 36.37% 36.43% 24.00% 38.52% 34.70% Görögország 80.59% 80.03% 73.18% 70.25% 63.22% 52.61% Spanyolország 54.71% 59.14% 63.05% 45.14% 44.90% Portugália 51.10% 35.54% 39.93% 38.60% 36.78% Svédország 38.84% 37.85% 45.53% Ausztria 49.40% 42.43% 45.97% Finnország 30.14% 39.43% 40.30% Csehország 28.30% 28.20% -0.1 Észtország 26.83% 43.90% Ciprus 72.50% 59.40% Litvánia 48.38% 20.98% Lettország 41.34% 53.70% Magyarország 38.50% 36.31% Málta 82.39% 78.79% -3.6 Lengyelország 20.87% 24.53% Szlovénia 28.35% 28.33% Szlovákia 16.97% 19.64% Bulgária 38.99% - Románia 27.67% - ÁTLAG 61.99% 58.98% 58.41% 56.67% 49.51% 45.47% 43.00% Ha nem vesszük figyelembe azt a három országot, ahol a szavazás kötelező, Máltán, (78,8%), Olaszországban (65%) és Dániában (59,5%) a legmagasabb a részvétel. A távolmaradók aránya Szlovákiában (80,4%), Litvániában (79%) és Lengyelországban (75,5%) a legmagasabb. 3

4 4. Eltérések a évi európai választásokon és a nemzeti parlamenti választásokon résztvevők arányában A következő táblázat a évi európai választásokon és a nemzeti parlamenti választásokon résztvevők arányában megmutatkozó eltéréseket mutatja. Minden egyes tagállam esetében összeveti a legutóbbi parlamenti választások részvételi arányát a 2009-es európai választásokon való részvétellel. Az alábbiak állapíthatók meg: óta 23 tagállamban került sor nemzeti parlamenti választásokra. 20 tagállamban a nemzeti választásokon szavazók aránya meghaladta az európai választási részvételi arányt, az eltérés 6,80 százalékpont (Lettország, szeptember) és 39,47 százalékpont (Szlovákia március) között mozog óta 4 tagállamban nem voltak választások. Ennek következtében a évi európai választásokat megelőző nemzeti parlamenti választások eredményeit vették figyelembe a számításoknál. Itt is az látható, hogy többen szavaztak a nemzeti választásokon, mint az európai választásokon, az eltérés a 2008-as ausztriai választások esetében eléri a 32,84 százalékpontot. 4

5 Ország Nemzeti választások Dátum 2008 Részvéte li arány Eltérések a évi európai választásokon és a legutóbbi nemzeti parlamenti választásokon résztvevők arányában Európai Nemzeti választások választások június Részvételi arány Dátum Részvételi arány Dátum Részvételi arány * Franciaországban, Lettországban és Magyarországon a második fordulóban résztvevők aránya. Dátum Részvételi arány Dátum Részvételi arány Eltérés a részvételi arány tekintetében BE 90,39% jún ,28% +1,11 BG 38,99% júl ,20% -21,21 CZ 28,22% máj.10 62,60% -34,38 DK 59,54% szept ,70% -28,16 DE 43,27% szept ,80% -27,53 EE 43,90% márc ,50% -19,60 IE 58,64% febr ,19% -10,55 EL 52,61% jún % -9,86 ES 44,87% nov ,69% -26,82 FR* 40,63% jún % -14,77 IT ápr ,51% 65,05% -15,46 CY 59,40% máj ,70% -19,30 LT* 20,98% okt ,91% -14,93 LV 53,70% szept ,50% -6,80 LU 90,76% jún ,15% +1,61 HU* 36,31% ápr ,17% -7,86 MT márc.8. 93,30% 78,79% -14,51 NL 36,75% szept.12 74,6% -37,85 AT szept ,81% 45,97% -32,84 PL 24,53% okt ,90% -24,37 PT 36,77% jún ,07% -21,30 RO nov ,20% 27,67% -11,53 SI 28,37% dec ,60% -37,23 SK 19,64% márc % -39,47 FI 38,60% ápr ,50% -31,90 SE 45,53% szept.10 84,63% -39,10 UK 34,70% máj.10 65,10% -30,40

6 II. A SZAVAZÓK ÉS A NEM SZAVAZÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI PROFILJA Forrás: Postelectoral EB/EP EU27 Adatgyűjtés: június 19. és július 6. között (TNS Opinion) NEM Részvételi arány a évi európai választásokon SZAVAZOTT NEM SZAVAZOTT Férfi 43.9% 56.1% Női 42.1% 57.9% ÉLETKOR éves 29.1% 70.9% éves 35.7% 64.3% éves 43.7% 56.3% 55 éves vagy idősebb 50.0% 50.0% TANULMÁNYOK (VÉGE) 15 éves vagy fiatalabb 42.6% 57.4% 16 és 19 éves kor között: 39.9% 60.1% 20 éves vagy idősebb 51.9% 48.1% Még tanul 33.9% 66.1% FOGLALKOZÁS Önálló vállalkozó 51.2% 48.8% Vezető 53.5% 46.5% Egyéb szellemi foglalkozású 44.4% 55.6% Fizikai munkás 35.9% 64.1% Háztartásbeli 41.7% 58.3% Munkanélküli 28.0% 72.0% Nyugdíjas 49.0% 51.0% Egyetemi hallgató 33.9% 66.1% LAKÓHELY Falu 44.1% 55.9% Kis- vagy közepes méretű város 43.0% 57.0% Nagyváros 41.4% 58.6% HOVÁ HELYEZI EL ÖNMAGÁT A TÁRSADALMI RANGLÉTRÁN? Alacsonyra (1-4) 33.2% 66.8% Középre 44.3% 55.7% Magasra 53.5% 46.5% INTERNETHASZNÁLAT Minden nap 44.7% 55.3% Gyakran/Néha 44.0% 56.0% Soha 42.9% 57.1% KÖTŐDIK EURÓPÁHOZ Igen 49% 51% Nem 33.5% 66.5% KÖTŐDIK A SAJÁT ORSZÁGÁHOZ Igen 44.1% 55.9% Nem 33.6% 66.4% AZ EU POLGÁRÁNAK ÉRZI MAGÁT Igen 49.1% 50.9% Nem 33.0% 67.0%

7 III. SZAVAZÓK ÉS NEM SZAVAZÓK A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOKON: A SZAVAZÓI MAGATARTÁS FÜGGETLEN A SZOCIODEMOGRÁFIAI TÉNYEZŐKTŐL 1. A szavazáson résztvevők (43%) magatartása: 71% jóval korábban elhatározta, hogy szavazni fog. Mikor döntöttek a szavazás mellett? - A szavazók 50%-a azt állította, hogy mindig ugyanarra a pártra vagy jelöltre szavaz. 21%-uk hónapokkal a választások előtt meghozta döntését. - A szavazók kisebb csoportja hetekkel (13%), illetve napokkal (9%) a választások előtt, illetve a választás napján (6%) döntött. Valószínű, hogy azt a 28%-nyi szavazót befolyásolták leginkább a szavazást megelőző napokban egyre inkább a média érdeklődésének középpontjába kerülő választási kampányok, akik a választások előtti hetekben vagy napokban döntöttek. SZAVAZOTT Mindig így szavazott: Néhány hónappal azelőtt döntött így: Néhány héttel azelőtt döntött így: A választások előtt néhány nappal döntött így: A választás napján döntött így: Nem tudja ÉLETKOR % 28% 17% 17% 8% % 26% 14% 9% 8% 2% % 22% 13% 9% 8% 1% % 17% 12% 8% 4% 1% FOGLALKOZÁS Önálló vállalkozó 52% 24% 13% 5% 4% 2% Egyéb szellemi foglalkozású Vezető 41% 23% 15% 12% 8% 1% 47% 24% 11% 10% 7% 1% Fizikai munkás 43% 23% 14% 10% 9% 1% Háztartásbeli 57% 17% 14% 6% 4% 2% Munkanélküli 41% 25% 12% 10% 12% - Nyugdíjas 60% 16% 11% 8% 4% 1% Egyetemi hallgató 28% 26% 20% 18% 7% 1% Forrás: Postelectoral EB/EP EU27 Adatgyűjtés: június 12. és július 6. között (TNS Opinion) 7

8 2. A távolmaradók (57%) magatartása: 32% az utolsó pillanatban döntött a távolmaradás mellett. Mikor döntöttek a távolmaradás mellett? - A távolmaradók 22%-a állítása szerint soha nem szavaz. - 32%-uk azt állította, hogy vagy napokkal a választások előtt (16%), vagy a választás napján (16%) döntötte el, hogy nem vesz részt a szavazáson. Ez utóbbi csoport esetében joggal lehet arra következtetni, hogy a választások előtti hetekben még nem döntöttek, azaz potenciálisan rábeszélhetők a szavazásra. NEM SZAVAZOTT Soha nem szavaz: Néhány hónappal azelőtt döntött így: Néhány héttel azelőtt döntött így: A választások előtt néhány nappal döntött így: A választás napján döntött így: Nem tudja ÉLETKOR % 11% 8% 17% 14% 17% % 14% 12% 14% 18% 14% % 20% 18% 16% 18% 10% % 23% 18% 18% 13% 12% FOGLALKOZÁS Önálló vállalkozó 18% 19% 14% 18% 20% 11% Egyéb szellemi foglalkozású Vezető 9% 15% 15% 18% 28% 15% 19% 18% 13% 17% 20% 13% Fizikai munkás 24% 18% 15% 15% 15% 13% Háztartásbeli 25% 16% 16% 14% 16% 13% Munkanélküli 38% 17% 12% 12% 11% 10% Nyugdíjas 15% 23% 18% 18% 13% 13% Egyetemi hallgató 26% 9% 8% 21% 16% 20% Forrás: Postelectoral EB/EP EU27 Adatgyűjtés: június 12. és július 6. között (TNS Opinion) 8

9 IV. KÖZÉPPONTBAN A ÉVI SZAVAZÓK 1. A szavazók kategóriái A választásra jogosultak közül a 2009-es választásokon szavazó 43%-ból 50% azt állította, hogy mindig így szavaz. K: Mikor döntött a szavazás mellett? 2. A szavazáson való részvétel okai K: Elsősorban miért döntött úgy, hogy elmegy szavazni az európai választásokon? (legfeljebb 3 válasz) EU27 (a szavazásra jogosultak 43%-a) Indokok kategóriákba sorolva Azért, mert a szavazás kötelező 2% a szavazás kötelező Ez az Ön állampolgári kötelessége 47% Ön mindig elmegy szavazni 40% Azért, hogy támogassa azt a politikai pártot, amelyhez közel érzi magát 24% Azért, hogy támogassa kormányát 9% Azért, hogy kifejezze egyet nem értését 11% Azért, hogy büntesse kormányát 5% Azért, hogy büntesse az EU-t 2% Megváltoztathatja a dolgokat, ha szavaz az európai választásokon 19% Ön támogatja az Európai Uniót 16% Ön európainak/ az EU polgárának érzi magát 13% Az EU fontos szerepet játszik az Ön mindennapi életében 6% Önt nagyon érdeklik az európai ügyek 5% állampolgári kötelesség támogató szavazás tiltakozó szavazás európai szavazás Azok az információk, amelyeket a kampány során kapott, meggyőzték arról, hogy elmenjen 5% a kampányok hatása szavazni Egyéb (spontán válasz) 1% Nem tudja 1% Forrás: Postelectoral EB/EP EU27 Adatgyűjtés: június 12. és július 6. között 9

10 3. A szavazáson való részvétel okai: életkor és foglalkozás szerint Forrás: Postelectoral EB/EP EU27 Adatgyűjtés: június 12. és július 6. között (TNS Opinion) Ez az Ön állampolgári kötelessége Ön mindig elmegy szavazni Azért, hogy támogassa azt a politikai pártot, amelyhez közel érzi magát Megváltoztathatja a dolgokat, ha szavaz az európai választásokon Ön támogatja az Európai Uniót Ön európainak/ az EU polgárának érzi magát Azért, hogy kifejezze egyet nem értését Azért, hogy támogassa kormányát Az EU fontos szerepet játszik az Ön mindennapi életében Azért, hogy büntesse kormányát Önt nagyon érdeklik az európai ügyek Azok az információk, amelyeket a kampány során kapott, meggyőzték arról, hogy elmenjen szavazni Azért, hogy büntesse az EU-t Azért, mert a szavazás kötelező EU27 ÉLETKOR Önálló vállalkozó Vezető Egyéb szellemi foglalkozás ú FOGLALKOZÁS Fizikai munkás Háztartásbe li Munkanélk üli 47% 46% 42% 48% 49% 40% 50% 48% 46% 45% 47% 50% 44% 40% 28% 39% 39% 43% 37% 43% 37% 43% 40% 30% 43% 27% 24% 23% 24% 24% 25% 22% 21% 25% 24% 23% 25% 26% 25% 19% 22% 20% 21% 17% 24% 23% 20% 20% 19% 18% 15% 23% 16% 16% 16% 18% 16% 18% 22% 16% 15% 15% 11% 15% 18% 13% 18% 15% 13% 12% 9% 21% 13% 15% 10% 9% 11% 23% 11% 12% 12% 12% 9% 11% 10% 11% 14% 7% 12% 10% 12% 9% 9% 9% 8% 9% 9% 8% 8% 9% 11% 7% 9% 10% Nyugdíj as 6% 8% 8% 7% 5% 6% 11% 10% 5% 5% 5% 4% 8% 5% 6% 5% 7% 5% 7% 4% 6% 6% 5% 9% 5% 5% 5% 3% 8% 5% 5% 5% 7% 6% 6% 3% 4% 5% 7% 5% 7% 5% 4% 4% 5% 2% 5% 5% 6% 5% 4% 8% 2% 2% 2% 3% 2% 3% 3% 2% 3% 1% 3% 2% 1% 2% 3% 2% 2% 2% 1% 1% 1% 3% 2% 4% 2% 3% Egyetemi hallgató Egyéb (spontán válasz) 1% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 2% 1% 1% 2% 1% 2% Nem tudja 1% 0% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 0%

11 V. KÖZÉPPONTBAN A ÉVI TÁVOLMARADÓK 1. A távolmaradók kategóriái A 2009-es európai választásokon nem szavazók ( távolmaradók ) 57%-át négy kategóriába lehet sorolni. K: Mikor döntött a távolmaradás mellett? 2. A szavazásról való távolmaradás okai 2009-ben a távolmaradás okai főként politikai jellegűek voltak. K: Elsősorban miért döntött úgy, hogy NEM megy el szavazni a legutóbbi európai parlamenti választásokra? Forrás: Postelectoral EB/EP EU27 Adatgyűjtés: június 19. és július 6. között

12 3. A szavazásról való távolmaradás okai: életkor és foglalkozás szerint Forrás: Postelectoral EB/EP EU27 Adatgyűjtés: június 12. és július 6. között ÉLETKOR FOGLALKOZÁS UE Önálló vállalkozó Vezető Egyéb szellemi foglalkozású Fizikai munkás Házta rtásbe li Munkanélk üli Nyugdí jas Egyete mi hallgat ó Bizalom hiánya/ általában a politikával való elégedetlenség 28% 19% 26% 32% 31% 26% 25% 28% 31% 29% 30% 29% 16% Nem érdekli a politika 17% 20% 17% 15% 15% 13% 9% 16% 19% 17% 25% 15% 12% A szavazásnak nincs következménye/ a szavazás semmit nem változtat meg 17% 12% 17% 17% 18% 12% 10% 14% 18% 16% 24% 18% 7% Szabadságon volt/távol volt otthonától 10% 11% 11% 10% 9% 13% 19% 11% 9% 12% 7% 9% 14% Túl elfoglalt/ nem volt rá ideje/ dolgozott 10% 16% 14% 11% 5% 17% 16% 14% 15% 6% 5% 3% 19% Nem nagyon ismeri az EU-t/ EP-t, illetve az európai parlamenti választásokat 10% 9% 12% 8% 12% 7% 6% 8% 13% 13% 9% 12% 10% Ritkán vagy soha nem szavaz 10% 14% 12% 9% 6% 8% 4% 11% 11% 10% 17% 5% 9% Nem érdeklik az európai ügyek 9% 7% 7% 10% 9% 4% 3% 6% 9% 10% 12% 11% 4% Nem igazán elégedett az EP-vel mint intézménnyel Beteg volt/ egészségügyi problémája volt akkor A nyilvános vita hiánya/ A választási kampány hiánya Családi okok miatt/ Szabadidős tevékenységet végzett 8% 5% 7% 9% 10% 6% 12% 7% 9% 8% 7% 10% 4% 7% 2% 4% 5% 14% 3% 3% 2% 3% 11% 4% 18% 2% 6% 5% 5% 6% 6% 6% 7% 5% 6% 5% 6% 6% 4% 5% 5% 7% 5% 5% 8% 7% 7% 6% 7% 4% 3% 6% EU-ellenes 4% 2% 2% 6% 5% 3% 2% 4% 4% 4% 3% 5% 2% Regisztrációs, illetve szavazólappal kapcsolatos problémái voltak 3% 5% 4% 3% 2% 4% 7% 2% 3% 2% 6% 2% 4% Nem tudott a választásokról 2% 3% 2% 1% 1% 2% 1% 1% 2% 1% 2% 1% 2% Egyéb (spontán válasz) 6% 9% 5% 6% 6% 5% 9% 8% 6% 3% 4% 7% 12% Nem tudja 3% 5% 3% 2% 3% 4% 2% 2% 2% 3% 3% 4% 7%

13 1. táblázat: A választásokon nem szavazók ( távolmaradók ) négy kategóriájának részletes profilja MEGFONTOLÁS NÉLKÜL TÁVOLMARADÓK 26% Fogalommeghatározás - Néhány nappal a választások előtt, illetve néha a választás napján döntötték el, hogy nem mennek el szavazni. Szociodemográfiai háttér - Többségében nők - Enyhe többségben vannak a fiatalok (az összes távolmaradóhoz képest 3 százalékponttal több a év közöttiek száma) - Magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek - Többségében dolgozó emberek, náluk kicsit kevesebb a munkanélküliek és a nyugdíjasok száma, a magasabb beosztásúak, főként a vezetők megfelelően képviseltetik magukat - Kicsit nagyobb arányban vannak a vidéki területekről származók (az összes távolmaradóhoz képest 3 százalékponttal több a vidékiek száma) - Igen gyakran használják az internetet: kétharmaduk használja, 44%-uk szinte napi rendszerességgel. - 68%-uk részt vett a legutóbbi országos választásokon A szavazásról való távolmaradás okai Főként politikai okok miatt (az összes távolmaradó 53%-a) Személyes okok miatt (az összes távolmaradó 34%-a) Az EU-hoz közvetlenül köthető okok miatt (az összes távolmaradó 30%-a) MEGFONTOLT TÁVOLMARADÓK 26% 38% 53% 27% Meghatározás - A választások előtt több héttel vagy hónappal döntötték el, hogy nem mennek el szavazni. Szociodemográfiai háttér - Enyhe többségben vannak a férfiak - A legidősebb korosztály (az összes távolmaradóhoz képest 9 százalékponttal több a 40 év felettiek száma) - Enyhe eltérések az iskolai végzettség szempontjából, azonban enyhén magasabb arányban vannak azon válaszadók, akik 20 éves koruk előtt fejezték be tanulmányaikat - Több a nyugdíjas közöttük - Kicsit nagyobb arányban vannak a vidéki területekről származók (az összes távolmaradóhoz képest 3 százalékponttal több a vidékiek száma) - Legritkábban használják az internetet - 58%-uk részt vett a legutóbbi országos választásokon TÁVOLMARADÁSUK OKÁT NEM RÉSZLETEZŐK 30% Fogalommeghatározás - Nem adtak választ arra a kérdésre, hogy mikor döntöttek a távolmaradás mellett. Szociodemográfiai háttér - Enyhe többségben vannak a férfiak - Enyhe többségben vannak az idősebbek (az összes távolmaradóhoz képest 6 százalékponttal több az 55 év felettiek száma) - Kisebb százalékban vannak azok, akik éves korukban maradtak ki az iskolából - Kicsit nagyobb arányú a nyugdíjasok száma - Kevesebb közöttük a munkanélküli és a fizikai munkás - Kicsit nagyobb arányban vannak a városi területekről származók (az összes távolmaradóhoz képest 3 százalékponttal több a kis- és közepes méretű városból származók száma) - Az összes távolmaradóhoz hasonló módon használják az internetet - 73%-uk részt vett a legutóbbi országos választásokon A szavazásról való távolmaradás okai Főként politikai okok miatt (az összes távolmaradó 53%-a) Személyes okok miatt (az összes távolmaradó 34%-a) Az EU-hoz közvetlenül köthető okok miatt (az összes távolmaradó 30%-a) 25% 50% 12% ABSZOLÚT TÁVOLMARADÓK 18% Meghatározás - Soha nem szavaznak. Szociodemográfiai háttér - Főként férfiak - A legfiatalabb korosztály (az összes távolmaradóhoz képest 17 százalékponttal több a év közöttiek száma) - A legkevésbé iskolázottak - Több közöttük a fizikai munkás és elsősorban a munkanélküli - A legtöbben városi területekről származnak (az összes távolmaradóhoz képest 6 százalékponttal több a kis- és közepes méretű, valamint a nagyvárosból származók száma) - Az internetet az átlagosnál csak kicsit gyakrabban használják (meglepő megállapítás ebben a fiatal korcsoportban ) - 14%-uk részt vett a legutóbbi országos választásokon A szavazásról való távolmaradás okai Főként politikai okok miatt (az összes távolmaradó 53%-a) Személyes okok miatt (az összes távolmaradó 34%-a) Az EU-hoz közvetlenül köthető okok miatt (az összes távolmaradó 30%-a) 64% 23% 41% A szavazásról való távolmaradás okai Főként politikai okok miatt (az összes távolmaradó 53%-a) Személyes okok miatt (az összes távolmaradó 34%-a) Az EU-hoz közvetlenül köthető okok miatt (az összes távolmaradó 30%-a) 74% 14% 29%

14 2. táblázat: A szavazásról való távolmaradás okai a nem szavazók ( távolmaradók ) kategóriai szerint ÖSSZES távolmaradó Megfontolás nélküli távolmaradók Megfontolt távolmaradók Abszolút távolmaradók Meg nem határozott indokkal távolmaradók Általános okok 100% 26% 26% 18% 30% Főként politikai okok* 53% 38% 64% 74% 25% Az Európai Unióhoz közvetlenül köthető okok** 30% 27% 41% 29% 12% Személyes okok*** 34% 53% 23% 14% 50% Részletes okok A politika egészével való elégedetlenség/a bizalom hiánya* 28% 23% 43% 23% 12% A szavazásnak nincs következménye/ a szavazás semmit nem változtat meg* 17% 13% 23% 18% 6% Nem érdekli a politika* 17% 11% 17% 29% 9% Nem nagyon ismeri az EU-t/ EP-t, illetve az európai parlamenti választásokat** 10% 10% 13% 11% 6% Túl elfoglalt/ nem volt rá ideje/ dolgozott*** 10% 18% 6% 5% 12% Szabadságon volt/távol volt otthonától*** 10% 15% 8% 2% 20% Ritkán vagy soha nem szavaz* 9% 3% 4% 31% 4% Nem érdeklik az európai ügyek** 9% 6% 11% 12% 4% Nem igazán elégedett az Európai Parlamenttel mint intézménnyel** 8% 7% 14% 5% 1% Beteg volt/ egészségügyi problémája volt akkor *** 7% 11% 6% 3% 7% A nyilvános vita hiánya/ A választási kampány hiánya** 6% 8% 7% 2% 3% Családi okok miatt/ Szabadidős tevékenységet végzett*** 5% 11% 3% 1% 4% EU-ellenes** 4% 2% 7% 3% 1% Regisztrációs, illetve szavazólappal kapcsolatos problémái voltak*** 3% 3% 1% 3% 10% Nem tudott a választásokról 2% 1% 1% 2% 6% Egyéb (spontán válasz) 6% 6% 5% 4% 13% Nem tudja 3% 1% 2% 3% 11% Közvélemény-figyelő osztály

15 VI. MELLÉKLETEK 1) 27 adatlap a távolmaradásról 2) 27 adatlap a szavazói profilról Közvélemény-figyelő Osztály Jacques Nancy EPEurobarometer@europarl.europa.eu