Radioaktív hulladékok

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Radioaktív hulladékok"

Átírás

1 Special Eurobarometer Európai Bizottság Radioaktív hulladékok A felmérés ideje: február március A publikáció ideje: szeptember Ez a jelentés az Általános Energiaügyi és Szállítási Igazgatóság megbízásából az Általános Tájékoztatási és Sajtó Igazgatóság közreműködésével készült. Ez a dokumentum nem reprezentálja az Európai Bizottság álláspontját. A benne lévő értékelések és vélemények kizárólag a szerzők írásai.

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS.. 3 ELEMZÉS A radioaktív hulladékról, és nukleáris energiáról alkotott kép A radioaktív hulladékokról való informáltság Aktuális tudás a radioaktív hulladékokról A radioaktív hulladékok veszélyességének mértéke A kutatóközpontok által termelt radioaktív hulladékok A kórházak által termelt radioaktív hulladékok A radioaktív hulladékok különböző típusainak létezése A nem-nukleáris intézmények által termelt radioaktív hulladékok A nukleáris reaktorok által termelt radioaktív hulladékok A radioaktív hulladékok mennyisége Átlagos aktuális ismeretek A nukleáris energia támogatottsága A radioaktív hulladékokkal kapcsolatos problémák A nukleáris energia megítélése Az energiaforrások sokfélesége A kőolajtól való függőség Az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátása A radioaktív hulladékok veszélyességének megítélése Szállítás Tárolás Végleges tároló létesítésével kapcsolatos félelmek A polgárok részvétele egy tároló telephely létesítésével kapcsolatban A radioaktív hulladékok tárolása Általános vélemény a nem szennyezett anyagok újrahasznosításáról Az újrahasznosított anyagok felhasználása Ismeretek a hulladékkezelésről Ideiglenes tárolás A radioaktív hulladékok föld alatti elhelyezése Tárolás acélhordókban Más országokba való szállítás Tengeriben történő elhelyezés Átlagos aktuális tudás Az információk forrásai 65 1

3 4. A föld alatti elhelyezésről alkotott közvélemény Sürgős megoldás szükségessége Mi a biztonságos módja az ilyen hulladékoktól való megszabadulásnak? A politikai népszerűtlenség A föld alatti elhelyezés megoldása A radioaktív hulladékok kezelésének európai dimenziói KÖVETKEZTETÉS

4 BEVEZETÉS Az Európai Unió energiapolitikájának elsődleges célja a közösségen belüli fenntartható fejlődés, energiaellátás és biztonság biztosítása végén az Európai Bizottság kiadott egy Zöld Könyvet az energiaellátás biztonságáról, mely nagy hangsúlyt fektetett egy közös stratégia kialakításának szükségességére, továbbá a Bizottság hatókörének kiterjesztésére az energiaügyben 1. Ezzel kívánja az EU-t az e területen kitűzött céljai megvalósításában jobban ellenőrizni. A Bizottság előterjesztett egy hosszú-távú stratégiát és belekezdett a nukleáris energia középtávú kezelésébe is. Várhatóan bármilyen közbeavatkozás hiányában a nukleáris energia részaránya a jövőben csökkenni fog. A nukleáris energia jövőbeli részarányát vizsgálva olyan kéréseket kell figyelembe venni, mint a klíma változása, a gázellátás biztosítása illetve a fenntartható fejlődés. Továbbá a nukleáris hulladékok biztonságos kezelésével kapcsolatos kutatásokkal sem szabad leállni. Egy 2004-ben előterjesztett irányelv hangsúlyozta a nukleáris biztonság magas szinten való megerősítését a tagországokban a nukleáris üzemanyagok és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan, megvédve ezzel a közegészséget és a környezetet 2. A fent említetteket figyelembe véve, ennek a tanulmánynak az a célja, hogy az EU polgárainak egyéni véleményét vizsgálja a nukleáris energiáról és a radioaktív hulladékokról. Ez a felmérés február 9. és március 20. között készült az EU 25 tagállamában EU polgár megkérdezésével. A felmérést a TNS Opinion & Social készítette. Az alkalmazott módszer az Eurobarometer közvélemény-kutatásainál használt módszer, amit a Általános Tájékoztatási és Sajtó Igazgatóság (közvélemény-kutató, Press Rewievs, Europe Direct) határoz meg. Az interjúk levezetésével kapcsolatos technikai információk e tanulmány mellékletében megtalálhatók a TNS Opinion & Social intézményeiben. Ez a melléklet tartalmazza az interjúk készítésének módját és a konfidencia intervallumokat. Megjegyzendő, hogy korábban ebben a témakörben már készült két tanulmány 15 tagország részvételével 1998 és 2001 végén 3. Az ekkor használt kérdőíveket most is adaptálták, a visszatérő szükségletek összehasonlíthatósága és a főbb trendek meghatározhatósága miatt. 1 Zöld Könyv, Európai Stratégia az energiaellátás biztonságáról (Com(2000) 769) 2 Az Euratom által a Tanácsnak előterjesztett irányelv a nukleáris üzemanyagok felhasználásáról és a radioaktív hulladékok kezeléséről (Com(2004) 526 final) 3 EB 50.0 EB Special október-novemberben elvégezve EB 56.2 EB Special október-novemberben elvégezve 3

5 Ezek a jelentések a következő témaköröket veszik sorra: Az EU polgárok viszonya a nukleáris energiához és a radioaktív hulladékokhoz A radioaktív hulladékok által jelentett veszélyek A radioaktív hulladékok elhelyezése A nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése A radioaktív hulladékok kezelésének európai dimenziói Ezekben a témakörökben analizálnunk kell az európai átlagot, és ha lehetséges, összehasonlítást tennünk az előző felmérésekkel. Ezt követően megnézzük az országok jelenlegi helyzetét, és rövid megjegyzéseket teszünk az EU lakosság szocio-demográfiai változóiról 4. 4 Minden táblázat megtalálható a függelékben. A kerekítési eljárások használata miatt a bemutatott számadatok különbözhetnek az egyes egyéni adatoktól. Megjegyzendő, hogy azoknál a kérdéseknél, ahol a megkérdezettek több válsz közül is választhattak, a táblázatokban a százalékok összege meghaladhatja a 100%-ot. 4

6 ELEMZÉS 1. A radioaktív hulladékról, és nukleáris energiáról alkotott kép A jelentés első része arra fókuszál, hogy az Európai Unió polgárai mit tudnak a radioaktív hulladékokról, és mi a véleményük a nukleáris energiáról: Mennyire tartják magukat jól informáltnak a radioaktív hulladékokról? Mit tudnak jelenleg a hulladékok ezen típusáról? Mi a véleményük a nukleáris energiáról? 1.1. A radioaktív hulladékokról való informáltság Kérdőívi forrás: Q1 Nézzük meg először az EU polgárok tudásszintjének változását a radioaktív hulladékokkal kapcsolatban. Ezt a kérdést 1998-ban és 2001-ben is föltették. - az alacsony informáltsági szint kissé növekedett elején az EU polgárok háromnegyede érezte magát rosszul informáltnak a témával kapcsolatban (74%). Ezzel párhuzamosan egynegyedük jól informáltnak érezte magát (25%). Ez gyenge növekedést mutat összehasonlítva a négy évvel ezelőtti eredménnyel (+4 százalékpont). Mennyire Q1. Mennyire érzi magát érzi magát jól jól informáltnak a a radioaktív hulladékokról? hulladékokról? %EU EB 50.0: 10-11/1999 EB 56.2: 10-11/2001 EB 63.2: 02/2005 Nem jól informált 74% 77% 76% Jól informált 25% 21% 22% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 5

7 Az Európai Unión belül a Svédország tűnt a legjobban informáltnak: két válaszadóból egy jól informált volt (51%). Az informáltság szintje minden más országban határozottan alacsonyabb volt, hiszen az emberek kisebb része érezte csak magát jól informáltnak. Szlovéniában és Finnországban több mint tízből négyen érezték magukat jól informáltnak ebben a témakörben (46% illetve 43%). Ötből kevesebb, mint egy polgár adott pozitív választ a kérdésre Lengyelországban (), Cipruson (18%), Ausztriában (17%), Görögországban (16%), Olaszországban (16%), Spanyolországban (15%), és Portugáliában (15%). Az Unió déli országai szenvednek leginkább az információk hiányában. Q1. Mennyire érzi magát jól informáltnak a radioaktív hulladékokról? Q1. Mennyire érzi magát jól informáltnak a radioaktív hulladékokról? Jól informált Nem jól informált NT EU25 25% 74% SE 51% 49% SI 46% 54% FI 43% 56% NL 37% 63% DE 36% 63% HU 32% 68% LU 31% 68% DK 31% 68% IE 26% 71% SK 25% 73% CZ 25% 75% UK 25% 73% LV 76% EE 76% BE 77% MT 22% 66% 12% FR 22% 77% LT 20% 77% PL 80% CY 18% 79% AT 17% 82% IT 16% 83% EL 16% 84% PT 15% 80% ES 15% 83% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 6

8 A lenti térkép grafikusan jeleníti meg a tagországok informáltságát a radioaktív hulladékokról. Q1. Mennyire érzi magát jól informáltnak a radioaktív hulladékokról? 7

9 Néhány fontos információval szolgálhat az informáltság témakörében a szocio-demográfiai analízis. Leginkább a következő tulajdonságokkal jellemezhető a jól informált polgár: Férfi 40 évnél idősebb Legalább 20 éves koráig tanult Politikailag inkább jobb vagy baloldali, mintsem középre húzó Igazgató vagy vezető beosztású Nagyvárosban él Végül, összehasonlítva a nukleáris energia támogatottságáról feltett kérdés eredményeivel, azok a polgárok, akik támogatják a nukleáris energiát, jobban informáltnak érzik magukat, mint akik nem támogatják (35% és 20%). Q1. Jól informált Nem jól informált EU 25 25% 74% Nemek Férfi 29% 70% Nő 21% 78% Kor % % 77% % 72% % 70% Tanulmányok befejezése % 81% % 74% % 65% még tanuló 76% Politikai beállítottság bal 29% 70% közép 25% 75% jobb 28% 71% Válaszadók foglalkozás szerinti skálája magánvállalkozó 27% 72% vezető beosztásúak 36% 63% egyéb értelmiségiek 24% 75% fizikai munkások 20% 79% háztartásbeliek 16% 82% munkanélküliek 22% 76% nyugdíjasok 28% 70% tanulók 76% Településforma szerint falu 75% kis város 24% 76% nagy város 29% 70% Nukleáris energiát támogató támogatja 35% 65% ellenzi 20% 79% 8

10 1.2. Aktuális tudás a radioaktív hulladékokról Kérdőívi forrás: Q5 A közvélemény-kutatás során a megkérdezetteknek hét állításról kellett eldönteniük, hogy igazak-e vagy hamisak. Ezek a válaszok alapján derült fény a radioaktív hulladékokról való aktuális tudásra. - Tíz válaszadóból nyolc gondolja azt, hogy minden radioaktív hulladék nagyon veszélyes A feltett hét állítás tükrében megállapítottuk, hogy nagyon alacsony szintű a radioaktív hulladékok veszélyességéről való tudás. Az EU polgárok 79%-a gondolja nagyon veszélyesnek az ilyen hulladékok minden típusát, holott ez nem igaz. Mindössze 14% adott helyes választ. Több mint tízből heten válaszoltak helyesen arra az állításra, hogy bizonyos kutatóközpontok is termelnek radioaktív hulladékot (77%), és kórházak kis-aktivitású hulladékot (73). 71%-uk a válaszadóknak tudta, hogy a radioaktív hulladékoknak különböző típusai vannak. A megkérdezettek kétharmada tudta helyesen, hogy néhány nem nukleáris iparág is termel radioaktív hulladékot (66%). Ezzel szemben kisebb azoknak az aránya, akik szerint a nagy-aktivitású hulladékot nem csupán az atomerőmű reaktorai termelik (35%). Az EU polgárainak 37%-a hisz azt, hogy a radioaktív hulladék és az egyéb veszélyes hulladék nagyjából azonos arányban fordul elő, míg 37% hiszi ennek ellenkezőjét. Megjegyzendő, hogy 26% nem válaszolt a kérdésre. Q5. Ön szerint a következő állítások igazak, vagy hamisak? %EU Q5. Ön szerint a következő állítások igazak, vagy hamisak? % EU Q5. Ön szerint a következő állítások igazak, vagy hamisak? %EU IGAZ HAMIS NEM TUDOM Minden radioaktív hulladék nagyon veszélyes. Helyes válas z: HAMIS 79% 14% 7% Néhány kutatólaboratórium is termel radioaktív hulladékot. Helyes válasz: IGAZ 77% 7% 16% Vannak olyan kórházak, ahol kis aktivitású radioaktív hulladékok keletkeznek. Helyes válasz: IGAZ 73% 10% 17% A radioaktív hulladékoknak több típusa van. Helyes válasz: IGAZ 71% 10% Néhány nem nukleáris iparág is termel radioaktív hulladékot. Helyes válasz: IGAZ 66% 12% 22% A nagy aktivitású radioaktív hulladékot csak az atomerőmű reaktorai termelik. Helyes válasz: HAMIS 45% 35% A radioaktív hulladékok hasonló mennyiségben keletkeznek, mint az egyéb veszélyes hulladékok. Helyes válasz: HAMIS 37% 37% 26% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 9

11 A radioaktív hulladékok veszélyességének mértéke Az EU polgárainak tudása a radioaktív hulladékok veszélyességére vonatkozóan a leghiányosabb: majdnem tízből nyolc válaszadó állította azt helytelenül, hogy minden radioaktív hulladék nagyon veszélyes (79%). Csak 14% adta azt a választ, hogy különböző mértékű a radioaktív hulladékok veszélyessége, és 8% nem válaszolt. A négy évvel ezelőtti kutatással összehasonlítva a rossz válaszok száma emelkedett (+4 százalékpont). Minden Q5.7. radioaktív Minden radioaktív hulladék hulladék nagyon nagyon veszélyes. - % Helyes EU Helyes válasz: HAMIS válasz: HAMIS HAMIS IGAZ NEM TUDOM EB 56.2: 10-11/ % 75% 11% EB 63.2: 02/ % 79% 8% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Szocio-demográfiai szempontból vizsgálva, több férfi, fiatal, magasabb végzettségű és nagyvárosban élő adott helyes választ, miszerint hamis, hogy minden radioaktív hulladék nagyon veszélyes. A jól informált, és a nukleáris energiát támogatók közül is többen adtak helyes választ a kérdésre. Q5.7 HAMIS IGAZ NEM TUDOM EU 25 14% 79% 8% Nemek Férfi 17% 77% 6% Nő 11% 80% 9% Kor % 75% 8% % 76% 7% % 80% 6% 55+ 9% 81% 10% Tanulmányok befejezése 15. 8% 80% 12% % 7% % 5% még tanuló 75% 5% Településforma szerint falu 12% 79% 8% kis város 14% 79% 7% nagy város 16% 76% 8% Információ szintje jól informált 20% 76% 4% nem jól informált 12% 80% 8% Nukleáris energiát támogató támogatja 20% 75% 5% ellenzi 10% 83% 7% 10

12 A 25 tagállam válaszadóinak nagy többsége állítja, hogy minden radioaktív hulladék nagyon veszélyes. Hollandiában adták a legtöbb helyes választ: a válaszadók harmada állította, hogy nem minden radioaktív hulladék nagyon veszélyes (34%). Őket követik a Svédország (30%) és Dánia (27%). Ezzel ellentétben nagyon magas a tudatlanság aránya a különböző mértékben veszélyes radioaktív hulladékokról a következő országokban: Lettország, Görögország, Szlovákia és Lengyelország. Ezekben az országokban 91% hiszi azt rosszul, hogy minden radioaktív hulladék nagyon veszélyes. Q5.7. Minden radioaktív hulladék nagyon veszélyes. Helyes válasz: HAMIS Q5.7. Minden radioaktív hulladék nagyon veszélyes. Helyes válasz: HAMIS HAMIS IGAZ NT EU25 14% 79% 8% NL 34% 59% 8% SE 30% 65% 5% DK 27% 66% 7% BE 25% 74% UK 22% 62% 16% FI 22% 73% 4% FR 16% 79% 5% SI 85% IT 80% 7% LU 12% 83% 5% MT 11% 76% 12% CZ 11% 88% PT 10% 74% 16% AT 9% 83% 8% IE 9% 81% 10% ES 9% 77% 14% DE 9% 87% 4% HU 8% 89% PL 6% 91% SK 5% 91% LT 5% 89% 6% CY 5% 90% 5% LV 4% 91% 5% EE 4% 89% 7% EL 4% 91% 5% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 11

13 A kutatóközpontok által termelt radioaktív hulladékok Az egész Uniót figyelembe véve a polgárok több mint háromnegyede tudja helyesen, hogy néhány kutatóközpont termel radioaktív hulladékot. Belgiumban, Svédországban és Szlovéniában a helyes válaszok aránya elérte a 87%-ot. Ez az arány igen magas még Dániában (86%), Németországban, Csehországban és Magyarországon (84%). Ezzel szemben Írországban, Portugáliában és Máltán kevesen tudnak ilyen kutatóközpontok létezéséről. Bár a többség itt is helyesen válaszolt, figyelemre méltó, hogy a polgárok harmada nem tudott válaszolni ezekben az országokban. Q5.4. Néhány kutatóközpont is termel radioaktív hulladékot. Helyes válasz: IGAZ Q5.4. Néhány kutatólaboratórium is termel radioaktív hulladékot. Helyes válasz: IGAZ IGAZ HAMIS NT EU25 77% 7% 16% SI SE BE DK HU CZ DE NL FR SK FI PL LU LV AT IT EL UK EE ES CY LT IE PT MT 87% 87% 87% 86% 84% 84% 84% 83% 81% 80% 80% 79% 79% 76% 75% 72% 72% 70% 69% 69% 68% 63% 59% 57% 54% 7% 5% 8% 6% 8% 5% 3% 12% 6% 10% 7% 9% 7% 9% 5% 12% 5% 15% 9% 11% 10% 10% 9% 12% 5% 16% 7% 17% 7% 18% 12% 16% 9% 5% 26% 10% 20% 7% 24% 7% 25% 9% 28% 8% 32% 10% 33% 33% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 12

14 Azt a tényt, hogy néhány kutatóközpont is termel radioaktív hulladékot, jobban tudják a férfiak, a éves korosztály, a vezető beosztásúak, magánvállalkozók illetve egyéb értelmiségiek, valamint a nagyvárosban élők. Magas volt a válaszadást megtagadók aránya az 55 évnél idősebbek, a kevésbé képzettek, a háztartásbeliek és a nyugdíjasok körében. Végül, azok, akik jól informáltnak érzik magukat a radioaktív hulladékokkal kapcsolatban, és azok, akik támogatják a nukleáris energiát, jobban tudták a helyes választ erre a kérdésre is. Q5.4. IGAZ HAMIS NEM TUDOM EU 25 77% 7% 16% Nemek Férfi 80% 7% 12% Nő 73% 7% Kor % 11% 14% % 7% % 6% 12% % 7% 22% Tanulmányok befejezése % 9% 25% % 7% 15% % 5% 10% még tanuló 78% 11% 11% Válaszadók foglalkozás szerinti skálája magánvállalkozó 82% 7% 11% vezető beosztásúak 86% 5% 9% egyéb értelmiségiek 82% 8% 11% fizikai munkások 78% 7% 15% háztartásbeliek 67% 8% 25% munkanélküliek 77% 6% 17% nyugdíjasok 71% 7% 22% tanulók 78% 11% 11% Településforma szerint falu 76% 7% 18% kis város 76% 8% 16% nagy város 79% 7% 14% Információ szintje jól informált 86% 6% 9% nem jól informált 74% 8% 18% Nukleáris energiát támogató támogatja 82% 7% 11% ellenzi 77% 8% 15% 13

15 A kórházak által termelt radioaktív hulladékok Az EU polgárainak 73%-a állítja, hogy a kórházak termelhetnek kis aktivitású radioaktív hulladékot, 10% mondta, hogy nem, 17% pedig nem tudott válaszolni. Tízből több mint nyolcan adták a helyes választ IGAZ Hollandiában (85%), Szlovéniában (85%), Belgiumban (84%) és Svédországban (81%). Néhány országban, bár a többség tudja, hogy a kórházak termelhetnek kis-aktivitású radioaktív hulladékot, a rossz, vagy nem adott válaszok száma is elég magas. Ez a helyzet Cipruson, Észtországban, Litvániában és Lettországban áll fenn. Portugáliában 50% adott helyes választ, a rossz válaszok, illetve a nem válaszolók száma szintén 50%. Máltán kevesebb, mint a válaszadók fele válaszolt helyesen (49%) míg 39% nem adott választ. Q5.2. Vannak olyan kórházak, ahol kis-aktivitású radioaktív hulladék keletkezik. Helyes válasz: IGAZ Q5.2. Vannak olyan kórházak, ahol kis aktivitású radioaktív hulladék keletkezik. Helyes válasz: IGAZ IGAZ HAMIS NT EU25 73% 10% 17% SI 85% 8% 7% NL 85% 6% 9% BE 84% 10% 6% SE 81% 7% 12% FI 79% 11% 11% LU 79% 7% 14% FR 79% 7% 14% HU 77% 11% 12% CZ 77% 14% 9% DE 77% 11% 12% DK 73% 9% 18% SK 71% 14% 15% UK 71% 5% 24% IE 71% 8% 21% ES 71% 10% 20% PL 70% 12% 18% EL 69% 11% 20% AT 68% 11% 21% IT 66% 14% 20% CY 54% 34% EE 53% 16% 31% LV 52% 15% 33% LT 51% 16% 33% PT 50% 31% MT 49% 12% 39% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 14

16 A férfiak, a 40 és 54 év közöttiek, a legalább 20 éves korukig tanulók, szakképzettek, vagy vezető beosztásúak válaszoltak inkább helyesen a kérdésre. Akik inkább rossz választ adtak, azok az 55 éves, vagy idősebb polgárok, a nők, az alacsonyabb képzettségűek, illetve a háztartásbeli férfiak. Akárcsak az előző állításoknál, most is jobban válaszoltak azok, akik jól informáltak a radioaktív hulladékokkal kapcsolatban, illetve bár kisebb százalékban azok, akik támogatják a nukleáris energiát. Q5.2. IGAZ HAMIS NEM TUDOM EU 25 73% 10% 17% Nemek Férfi 77% 10% 14% Nő 69% 11% 20% Kor % 15% 18% % 9% 15% % 9% 12% % 9% 22% Tanulmányok befejezése % 12% 25% % 10% 16% % 7% 10% még tanuló 71% 15% Válaszadók foglalkozás szerinti skálája magánvállalkozó 76% 10% vezető beosztásúak 83% 7% 10% egyéb értelmiségiek 77% 11% 12% fizikai munkások 74% 11% 16% háztartásbeliek 64% 10% 26% munkanélküliek 71% 11% 17% nyugdíjasok 69% 9% 21% tanulók 71% 15% Információ szintje jól informált 83% 9% 9% nem jól informált 70% 11% Nukleáris energiát támogató támogatja 79% 9% 12% ellenzi 72% 12% 17% 15

17 A radioaktív hulladékok különböző típusainak létezése elején az EU polgárok 71%-a gondolta úgy, hogy a radioaktív hulladékok több kategóriába sorolhatók. Ez az arány kicsivel kevesebb jó választ mutat, mint 2001-ben (-5 százalékponttal). Az ellenkező véleményen lévő válaszadók aránya 6 százalékponttal emelkedett, míg a nem válaszolóké 1 százalékponttal csökkent. Q5.1. A Q5.1. radioaktív A radioaktív hulladékoknak több több típusa típusa van - % van. EU Helyes Helyes válasz: válasz: IGAZ IGAZ IGAZ HAMIS NEM TUDOM EB 56.2: 10-11/ % 4% 20% EB 63.2: 02/ % 10% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Szocio-demográfiai szempontból vizsgálva, a radioaktív hulladékok több típusának létezésére vonatkozóan jobb az ismeretük a férfiaknak, az 55 évnél fiatalabbaknak, magasabb végzettségűeknek, a jelenleg is tanulóknak, városlakóknak, a radioaktív hulladékokról jól informáltaknak és a nukleáris energiát támogatóknak. Q5.1 IGAZ HAMIS NEM TUDOM EU 25 71% 10% Nemek Férfi 75% 10% 15% Nő 68% 9% Kor % 10% 15% % 9% 16% % 10% 17% % 10% 25% Tanulmányok befejezése % 11% 27% % 10% 18% % 8% 14% még tanuló 77% 9% 14% Településforma szerint falu 69% 10% 21% kis város 72% 10% 18% nagy város 73% 9% 18% Információ szintje jól informált 81% 9% 10% nem jól informált 69% 10% 22% Nukleáris energiát támogató támogatja 78% 9% 14% ellenzi 70% 11% 16

18 Szlovéniában tízből több mint kilencen állítják, hogy a radioaktív hulladékoknak több típusa van (92%). A sorban következő országok, akik a legjobban informáltak a radioaktív hulladékok típusairól: Szlovákia (80%), Belgium (79%), Svédország (79%), és Magyarország (79%). A NEM TUDOM válaszok száma Litvániában volt a legmagasabb (35%), őt követi Észtország (31%) és Ausztria (30%). Végül, a rossz válaszok legnagyobb arányban Csehországban születtek (16%). Q5.1. A radioaktív hulladékoknak több típusa van. Helyes válasz: IGAZ Q5.1. A radioaktív hulladékoknak több típusa van. Helyes válasz: IGAZ IGAZ HAMIS NT EU25 71% 10% SI 92% 3% 4% SK 80% 9% 11% HU 79% 7% SE 79% 11% 10% BE 79% 14% 8% LU 75% 6% 18% DE 75% 12% FI 74% 14% FR 74% 6% 20% EL 74% 9% 17% NL 73% 11% 16% IE 73% 4% MT 72% 6% 22% CY 72% 4% DK 71% 10% IT 70% 18% UK 69% 4% 26% ES 69% 6% 25% PT 67% 7% 27% PL 66% 12% 22% LV 66% 7% 27% CZ 65% 16% EE 60% 9% 31% AT 59% 11% 30% LT 55% 10% 35% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 17

19 A nem-nukleáris intézmények által termelt radioaktív hulladékok A megkérdezett EU polgárok kétharmada válaszolt helyesen arra a feltevésre, hogy néhány nem-nukleáris intézmény is termel kis-aktivitású radioaktív hulladékot (66%). 12% állította az ellenkezőjét, míg 22% nem tudott válaszolni. Nagyon magas százalékban válaszoltak helyesen a kérdésre Csehországban (85%), Belgiumban (81%), Szlovéniában (80%) és Finnországban (78%). Portugáliában 20% gondolja azt, hogy a nem-nukleáris intézmények nem termelhetnek radioaktív hulladékot, további 35% pedig nem tudott válaszolni. A nem tudja válaszok száma magas volt továbbá Litvániában (36%), az Egyesült Királyságban (33%), Cipruson (33%) és Ausztriában (33%). Q5.3. Néhány nem nukleáris iparág is termel radioaktív hulladékot. Helyes válasz: IGAZ Q5.3. Néhány nem-nukleáris iparág is termel radioaktív hulladékot. Helyes válasz: IGAZ IGAZ HAMIS NT EU25 66% 12% 22% CZ BE SI FI SE FR DK PL SK HU ES DE LU NL LV IT EE EL IE UK CY AT LT MT PT 85% 81% 80% 78% 73% 72% 72% 70% 67% 67% 67% 67% 66% 65% 63% 62% 61% 60% 59% 56% 55% 54% 53% 50% 45% 17% 16% 8% 15% 11% 12% 11% 15% 16% 11% 11% 12% 10% 14% 20% 8% 7% 12% 7% 10% 10% 10% 12% 10% 17% 10% 18% 8% 20% 12% 17% 16% 17% 25% 18% 26% 27% 24% 31% 33% 33% 33% 36% 36% 35% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 18

20 Az EU polgárok szocio-demográfiai tulajdonságai is befolyásolták az adott válaszokat A férfiak, a évesek, a magasabb végzettségűek, a vezető beosztásúak, és az egyéni vállalkozók tudták inkább, hogy a nem-nukleáris iparágak is termelhetnek kis-aktivitású radioaktív hulladékot. Az 55 évnél idősebbek, az alacsonyabb végzettségűek, a háztartásbeliek és a nyugdíjasok körében tudtak a legkevesebben válaszolni a kérdésre. Q5.3 IGAZ HAMIS NEM TUDOM EU 25 66% 12% 22% Nemek Férfi 70% 12% 18% Nő 62% 26% Kor % 18% 18% % 12% % 11% 18% % 11% 30% Tanulmányok befejezése % 33% % 12% 20% % 9% 15% még tanuló 68% 17% 15% Válaszadók foglalkozás szerinti skálája magánvállalkozó 73% 11% 16% vezető beosztásúak 78% 9% 14% egyéb értelmiségiek 69% 12% 18% fizikai munkások 67% 20% háztartásbeliek 58% 12% 31% munkanélküliek 54% 18% 18% nyugdíjasok 59% 11% 30% tanulók 68% 17% 15% Információ szintje jól informált 74% 12% 14% nem jól informált 63% 24% Nukleáris energiát támogató támogatja 72% 12% 16% ellenzi 65% 22% 19

21 A nukleáris reaktorok által termelt radioaktív hulladékok A megkérdezettek többsége rossz választ adott a nagy-aktivitású hulladékok termeléséről feltett kérdésre. 45% hitte azt, hogy ezt a fajta hulladékot csak a nukleáris reaktorok termelik. A helyes választ mindössze 35% adta. nem tudott válaszolni a kérdésre. Magyarország az egyetlen olyan ország, ahol a polgárok több mint fele tudja úgy, hogy nem kizárólag a nukleáris reaktorok termelik a nagy-aktivitású radioaktív hulladékot (56%). Kevesebb, mint ötből egy megkérdezett tudta a helyes választ Litvániában () és Ausztriában (16%). Q5.5. Nagy-aktivitású radioaktív hulladékok kizárólag az atomerőművek Q5.5. Nagy aktivitású radioaktív hulladékok kizárólag az atomerőművek reaktoraiban reaktoraiban keletkeznek. keletkeznek. Helyes válasz: Helyes HAMIS válasz: HAMIS HAMIS IGAZ NT EU25 35% 45% HU FR CZ BE FI IT SE PL SI EL MT UK SK CY LU ES EE LV PT IE DE DK NL LT AT 56% 48% 41% 41% 40% 40% 38% 36% 35% 35% 34% 34% 33% 33% 32% 32% 30% 29% 29% 29% 29% 26% 24% 16% 37% 6% 33% 52% 7% 50% 9% 51% 8% 38% 22% 46% 16% 50% 14% 55% 10% 48% 17% 25% 41% 32% 34% 56% 11% 40% 27% 49% 45% 51% 44% 27% 35% 36% 41% 30% 62% 9% 50% 24% 54% 22% 57% 24% 62% 22% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 20

22 Az ebből a szempontból megvizsgált szocio-demográfiai változók a következő adatokat mutatják: A férfiak sokkal inkább tudtak válaszolni a kérdésre, mint a nők, de nagyobb arányban válaszoltak rosszul. A 15 és 24 év közötti fiatalok, illetve akik még mindig tanulmányaikat végzik, jobban tudták, hogy nem csak a nukleáris reaktorokban keletkezhet nagyaktivitású hulladék. Minél jobban urbanizálódott településen él a válaszadó, annál inkább tudta a helyes választ. Azzal ellentétben, hogy az előző kérdéseknél nagy szerepet játszott a radioaktív hulladékokról való informáltság, ebben a kérdésben nem befolyásolta a válaszokat. Akik jól informáltnak vallották magukat, magasabb arányban adtak rossz választ erre a kérdésre, akik viszont rosszul informáltak voltak, azok több nem tudom választ adtak. A nukleáris energia támogatottsága sem volt meghatározó befolyással az e témakörben feltett kérdésre. Q5.5 HAMIS IGAZ NEM TUDOM EU 25 35% 45% Nemek Férfi 37% 48% 15% Nő 34% 42% Kor % 39% 17% % 42% 18% % 47% 16% % 50% 24% Tanulmányok befejezése % 46% 27% % 46% 17% % 47% 15% még tanuló 47% 39% 14% Településforma szerint falu 33% 47% 20% kis város 36% 44% nagy város 37% 44% 18% Információ szintje jól informált 36% 52% 12% nem jól informált 36% 44% 21% Nukleáris energiát támogató támogatja 37% 48% 15% ellenzi 36% 46% 18% 21

23 A radioaktív hulladékok mennyisége Az egész Uniót tekintve ugyanannyi megkérdezett adott helyes, mint amennyi helytelen választ az állításra, miszerint megközelítőleg ugyanannyi a nukleáris hulladék mennyisége, mint az egyéb veszélyes hulladéké (37%). A megkérdezettek 26%-a nem tudott válaszolni a kérdésre. Tíz polgárból több mint hatan tudták helyesen Svédországban (64%), Finnországban (63%) és Hollandiában (62%), hogy nem egyezik meg a két hulladékfajta mennyisége. Ezzel szemben tízből több mint hatan adtak rossz választ Görögországban (63%), ahol mindössze válaszolt helyesen. Végül, a legkevesebb jó válasz Ciprusról érkezett (7%), ahol 53% válaszolt rosszul, és 41% nem tudta a választ. Q5.6. A radioaktív hulladékok hasonló hasonló mennyiségű, mennyiségű, mint mint az egyéb az egyéb veszélyes veszélyes hulladék. hulladék. Helyes válasz: HAMIS HAMIS IGAZ NT EU25 37% 37% 26% SE FI NL CZ BE SI DK DE HU EE IT AT LV SK PL LT LU UK FR IE ES PT MT EL CY 64% 14% 63% 20% 17% 62% 25% 55% 29% 16% 55% 36% 8% 53% 35% 11% 53% 46% 38% 17% 43% 30% 27% 42% 25% 33% 39% 39% 37% 31% 32% 36% 32% 32% 35% 47% 18% 34% 42% 24% 29% 35% 36% 29% 37% 34% 27% 31% 42% 26% 49% 25% 25% 41% 35% 25% 42% 33% 21% 37% 42% 17% 48% 35% 63% 24% 7% 53% 41% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 22

24 Szocio-demográfiai szempontból vizsgálva több férfi adott helyes választ, miszerint a radioaktív hulladékok mennyisége nem egyezik meg a többi veszélyes hulladék mennyiségével. Ez vonatkozik a legalább 20 éves korukig tanulókra, a jelenleg is tanulmányaikat folytatókra, a vezető beosztásúakra, az értelmiségiekre, a nagyvárosban élőkre, valamint a radioaktív hulladékokról jól informáltakra és a nukleáris energiát támogatókra. Itt is magasabb a válaszolni nem tudók között a nők, az 55 év felettiek, az alacsonyabb képzettségűek, a háztartásbeliek és a nyugdíjasok aránya. Q5.6 HAMIS IGAZ NEM TUDOM EU 25 37% 37% 26% Nemek Férfi 41% 36% 22% Nő 32% 38% 30% Kor % 39% 20% % 37% 25% % 36% 24% % 39% 31% Tanulmányok befejezése % 42% 33% % 38% 26% % 32% 22% még tanuló 45% 37% 17% Válaszadók foglalkozás szerinti skálája magánvállalkozó 41% 36% vezető beosztásúak 45% 31% 24% egyéb értelmiségiek 44% 34% 22% fizikai munkások 35% 39% 25% háztartásbeliek 27% 39% 34% munkanélküliek 36% 41% nyugdíjasok 30% 39% 31% tanulók 45% 37% 17% Településforma szerint falu 35% 38% 27% kis város 37% 39% 25% nagy város 38% 35% 26% Információ szintje jól informált 46% 37% 18% nem jól informált 34% 38% 28% Nukleáris energiát támogató támogatja 43% 35% 21% ellenzi 35% 40% 25% 23

25 Átlagos aktuális tudás Bizonyos következtetések levonásához ezt a fejezetet lezárólag, mely részleteiben taglalta az Európai Unió polgárainak aktuális tudását a radioaktív hulladékokról, lássunk egy kiegészítő információkat megjelenítő elemzést a fenti hét kérdésre adott válaszok átlaga alapján. Az egész Uniót figyelembe véve a helyes válaszok száma elérte az 53%-ot, míg a helyteleneké 29% volt. A nem tudom válaszok aránya 18%. Az átlagosan legtöbb jó választ adók Svédország (65%), Belgium (64%), Szlovénia (64%), Finnország (62%), Hollandia (61%) és Csehország (60%) voltak. A jó válaszok tekintetében a legrosszabbul Ciprus (42%), Málta (41%), Portugália (40%) és Litvánia (39%) állnak. Q5. Az előző hét pontban adott válaszok átlaga Q5. Az előző hét pontban adott válaszok átlaga Helyes válaszok átlaga Helytelen válaszok átlaga NT EU25 53% 29% 18% SE 65% 22% SI 64% 29% 7% BE 64% 29% 6% FI 62% 27% 11% NL 61% 16% CZ 60% 31% 10% HU 59% 28% DK 58% 24% 18% FR 57% 27% 17% DE 55% 33% 11% SK 53% 35% 12% LU 53% 28% PL 52% 33% 16% IT 52% 30% 18% UK 50% 21% 29% ES 49% 28% EL 47% 35% 18% LV 46% 30% 24% IE 46% 28% 26% EE 46% 30% 24% AT 45% 31% CY 42% 31% 27% MT 41% 28% 31% PT 40% 29% 31% LT 39% 32% 28% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 24

26 Szocio-demográfiailag vizsgálva: Átlagosan a férfiak több jó választ adtak, a nők viszont inkább nem tudtak válaszolni. Az 55 év felettiek kisebb arányban adtak helyes válaszokat, viszont nagyobb arányban válaszoltak nem tudom -mal Minél magasabb a képzettség, annál több a helyes válaszok száma. A foglalkozás tekintetében a vezetők a legjobban informáltak a radioaktív hulladékokkal kapcsolatban, míg a háztartásbeliek, és a nyugdíjasok adták a legkevesebb választ. A városi környezetben élő polgárok több helyes választ adtak. Azok, akik jól informáltnak tartották magukat a radioaktív hulladékokról, úgy tűnik, jobb aktuális tudással rendelkeznek, bár a rossz válaszok száma nagyjából ugyanannyi, mint a rosszabbul informált polgároké. A második csoportban több a nem tudom válasz. Végül, akik a nukleáris energia támogatói, több helyes választ adtak, mint az ellenzői. Q5. Helyes válaszok átlaga Helytelen válaszok átlaga NEM TUDOM EU 25 53% 29% 18% Nemek Férfi 57% 29% 15% Nő 50% 29% 21% Kor % 29% 16% % 27% 16% % 28% 15% % 30% Tanulmányok befejezése % 30% 26% % 29% 17% % 26% még tanuló 58% 29% Válaszadók foglalkozás szerinti skálája magánvállalkozó 57% 29% 14% vezető beosztásúak 62% 25% egyéb értelmiségiek 58% 28% 14% fizikai munkások 54% 29% 17% háztartásbeliek 45% 28% 27% munkanélküliek 53% 30% 17% nyugdíjasok 47% 30% tanulók 58% 29% Településforma szerint falu 52% 29% kis város 53% 29% 18% nagy város 55% 28% 17% Információ szintje jól informált 61% 29% 11% nem jól informált 51% 29% 20% Nukleáris energiát támogató támogatja 59% 28% ellenzi 52% 30% 17% 25

27 1.3. A nukleáris energia támogatottsága A tanulmány következő három pontja különösképpen a nukleáris energia megítélésére az Európai Unión belül, helyezi a hangsúlyt. Először is azt kell látni, hogy mekkora támogatást élvez a nukleáris energia, mielőtt megvizsgáljuk, hogy a radioaktív hulladékok problémájával érvként kell-e számolni az ellenzői szempontjából. Végül a nukleáris energia különböző felhasználásának módjairól kérdeztünk. Kérdőívi forrás: Q2 - a nukleáris energia támogatói kisebbségben vannak - Unió szerte a megkérdezettek 37%-a támogatja az atomerőműben termelt nukleáris energiát, 55%-uk ellenzi azt, míg 8% nem nyilatkozott. Q2. Q2. Teljes mértékben támogatja, inkább támogatja, inkább nem ellenzi, támogatja, vagy teljes vagy teljes mértékben mértékben ellenzi ellenzi az atomerőművek az atomerőművek által által előállított előállított nukleáris nukleáris energiát? energiát? % EU % EU Teljes mértékben támogatja Inkább támogatja Inkább ellenzi Teljes mértékben ellenzi NT 1 7% 30% 31% 24% 8% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Ezen százalékok részletes lebontásban azt mutatják, hogy mindössze 7% támogatja teljes mértékben, 30% pedig inkább támogatja, mint ellenzi a nukleáris energiát. Az ellenzők közül a megkérdezettek 31%-a inkább ellenzi, 24%-a pedig teljes mértékben ellenzi az atomerőművekben előállított nukleáris energiát. Nagy különbség van azok között is, akik ellenszenvvel fordulnak a nukleáris energia felé. 26

28 Figyelemre méltó különbségek mutatkoznak a tagországok között az atomerőművekben előállított nukleáris energiáról. Tízből több mint hat polgár támogatja ezt a fajta energiát Magyarországon (65%), Svédországban (64%), Csehországban (61%) és Litvániában (60%). Megjegyzendő, hogy ezeknek az országoknak különböző a nukleáris politikája. Miközben Svédország a nukleáris irányvonal leépítését tervezi a következő negyven évben, addig Csehország két új reaktor felállítását irányozta elő. A megkérdezettek többsége foglalt állást a nukleáris energia mellett a következő országokban is: Finnország (58%), Szlovákia (56%), Franciaország (52%), Hollandia (52%) és Belgium (50%). A nukleáris energia ellenzői is nagy többségben vannak jelen, elsősorban Ausztriában, ahol 88% foglal állást a nukleáris energia ellen, de Görögországban 86%, Cipruson 81%, Spanyolországban 71%, Dániában 66%, Olaszországban 66% és Luxemburgban 65% ellenzi. Megjegyzendő, hogy Ausztria adoptált egy törvényt, mely tiltja az atomerőműveknek, hogy elektromos áramot termeljenek, így lemond a nukleáris energia használatáról. Továbbá célul tűzte ki, egy atomenergia-mentes övezet kialakítását Közép-Európában. Ennek az áll a hátterében, hogy Ausztria be kívánja záratni a határától 60 kilométerre fekvő Temelinben lévő csehországi, orosz tervezésű atomerőművet, ahova re két új reaktor létesítését tervezik. Végül, Portugáliában a megkérdezettek negyede nem tudott válaszolni a feltett kérdésre (26% nem tudom válasz). Q2. Teljes mértékben támogatja, inkább támogatja, inkább ellenzi, vagy teljes mértékben ellenzi az atomerőművek által előállított nukleáris energiát? Q2. Teljes mértékben támogatja, inkább támogatja, inkább nem támogatja, vagy teljes mértékben ellenzi az atomerőművek által előállított nukleáris energiát? Támogatja Ellenzi NT EU25 37% 55% 8% HU 65% 31% 5% SE 64% 33% CZ 61% 37% LT 60% 27% FI 58% 38% 4% SK 56% 40% 4% NL 52% 44% 5% FR 52% 41% 7% BE 50% 48% SI 44% 54% UK 44% 41% 15% EE 40% 50% 10% LV 39% 49% 12% DE 38% 59% 4% LU 31% 65% 4% IT 30% 66% 5% DK 29% 66% 5% PL 26% 66% 8% PT 21% 53% 26% MT 17% 62% 21% ES 16% 71% IE 70% 17% CY 10% 81% 10% EL 9% 86% 5% AT 8% 88% 4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 27

29 Az alábbi térkép az atomerőművek által termelt nukleáris energia támogatottságának százalékos megoszlását mutatja be a tagállamok között. Q2. Teljes mértékben támogatja, inkább támogatja, inkább nem támogatja, vagy teljes mértékben ellenzi az atomerőművek által előállított villamos energiát? 28

30 A szocio-demográfiai tulajdonságok komoly szerepet játszanak a vélemények kialakításában, a nukleáris energia tekintetében: Míg a férfiak 47%-a támogató véleménnyel volt, addig a nőknél ez mindössze 29% volt (17 százalékpontos különbség). Az alacsonyabb képzettségű polgárok inkább ellenzik a nukleáris energiát. A politikailag jobboldali szimpatizáns polgárok inkább támogatják, míg a baloldaliak inkább ellenzik a nukleáris energiát. Több értelmiségi és vezető beosztású polgár támogatja, és több háztartásbeli ellenzi a nukleáris energiát. A radioaktív hulladékokról jól informált polgárok jobban hajlanak a támogatás felé. Végül, a kor és a lakóhely típusa nem játszik meghatározó szerepet a döntésben. Q2. Támogatja Ellenzi Nem tudja EU 25 37% 55% 8% Nemek Férfi 46% 49% 5% Nő 29% 60% 11% Tanulmányok befejezése % 60% 12% % 53% 8% % 53% 4% még tanuló 37% 56% 7% Politikai beállítottság bal 34% 61% 5% közép 40% 53% 7% jobb 49% 46% 5% Válaszadók foglalkozás szerinti skálája magánvállalkozó 38% 57% 5% vezető beosztásúak 49% 48% 3% egyéb értelmiségiek 39% 56% 5% fizikai munkások 37% 55% 8% háztartásbeliek 24% 62% 14% munkanélküliek 33% 58% 9% nyugdíjasok 37% 53% 10% tanulók 37% 56% 7% Információ szintje jól informált 52% 44% 3% nem jól informált 32% 59% 9% 29

31 1.4. A radioaktív hulladékokkal kapcsolatos problémák Kérdőívi forrás: Q3 A nukleáris energia ellenzőit megkérdeztük, hogy változna-e a véleményük, ha a radioaktív hulladékok problémája megoldódna. - A nukleáris energia ellenzőinek többsége nem változtatna álláspontján, ha a radioaktív hulladékok kérdése megoldódna.- Tízből kevesebb mint négyen változtatnák meg a nukleáris energia ellenzői közül a véleményüket, ha a radioaktív hulladékok problémája megoldódna (38%). 57% azonban megtartaná korábbi nézőpontját akkor is, ha a radioaktív hulladékok kérdése megoldódna. Az ellenzők többsége, akik véleményében változás állna be a nukleáris energiáról alkotott képben, ha lenne megoldás a radioaktív hulladékok kérdésében Belgiumban (58%), Hollandiában (58%), Svédországban (51%), Litvániában (51%), Máltán (51%) és az Egyesült Királyságban (48%) található. A radioaktív hulladékok problémáinak megoldása nem befolyásolná jelentősen a nukleáris energiát ellenzők véleményét Ausztriában, ahol 84% tartaná meg ellenző véleményét, Portugáliában (74%) illetve Cipruson (72%). Q3. Ha NEM TÁMOGATTA Ha a radioaktív hulladékok problémája Q3. HA AZ ATOMERŐMŰVEK ÁLTAL TERMELT NUKLEÁRIS ENERGIÁT NEM TÁMOGATTA megoldódna, Ha a radioaktív megváltoztatná-e hulladékok a véleményét kibocsátásának az atomerőművek? problémája megoldódna, megváltoztatná-e a véleményét az atomerőművekben termelt nukleáris energiáról? Támogatja Ellenzi NT EU25 38% 57% 5% NL 58% 38% BE 58% 41% MT 51% 34% 16% LT 51% 43% 6% SE 51% 44% 5% FR 50% 47% UK 48% 46% 6% LU 41% 57% DE 41% 56% DK 40% 57% EE 38% 58% 4% PL 36% 57% 7% CZ 36% 61% SI 34% 63% EL 34% 62% 4% SZ 33% 64% LV 33% 61% 6% FI 32% 66% HU 30% 67% IT 30% 67% 4% ES 30% 58% 12% CY 25% 72% IE 64% PT 21% 72% 7% AT 12% 84% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 30

32 Szocio-demográfiai szempontból vizsgálva: A férfiak és a nők hasonló módon reagáltak a feltevésre. Több fiatal változtatna véleményén, ha a hulladékok problémája megoldódna. Az alacsonyabb képzettségű ellenzőket a probléma megoldódása sem befolyásolná álláspontjukban. Valamivel több nagyvárosban élő polgár változtatna véleményén, ha megoldódna a radioaktív hulladékok problémája. Az ellenzők közül a radioaktív hulladékokról jól informáltak többsége megtartaná véleményét. Végül, a politikai nézetek nincsenek meghatározó hatással a döntés szempontjából. Q3. Támogatja Ellenzi Nem tudja EU 25 38% 57% 5% Nemek Férfi 37% 58% 5% Nő 38% 56% 6% Kor % 49% 5% % 57% 4% % 59% 5% % 60% 7% Tanulmányok befejezése % 63% 7% % 55% 5% % 56% 4% még tanuló 47% 49% 4% Politikai beállítottság bal 38% 58% 4% közép 40% 55% 5% jobb 39% 58% 3% Településforma szerint falu 37% 57% 6% kis város 37% 59% 5% nagy város 40% 55% 6% Információ szintje jól informált 43% 54% 3% nem jól informált 36% 58% 6% 31

33 1.5. A nukleáris energia megítélése Kérdőívi forrás: Q4 Három állításról kérdeztük az EU polgárait a nukleáris energiával kapcsolatban Az energiaforrások sokfélesége Az egész Uniót tekintve, tízből több mint hat megkérdezett egyetért azzal, hogy a nukleáris energia használata az európai országokban elősegíti az energiaellátás több lábon állását (62%). Magyarországon az ezen állítással való egyetértés mértéke elérte a 80%-ot. A polgárok több mint kétharmada értett egyet az állítással Csehországban (79%), Hollandiában (77%), Svédországban (77%) és Szlovákiában (76%). Ezzel ellentétben minden megkérdezett több mint fele nem értett egyet az állítással Ausztriában (56%). Q4.1. A nukleáris energia használata az európai országokban elősegíti az energiaellátás több lábon állását. Q4.1. A nukleáris energia használata az európai országokban elősegíti az energiaellátás több lábon állását. Egyetért Nem ért egyet NT EU25 62% 14% HU 80% 14% 6% CZ 79% 16% 5% SE 77% 18% 5% NL 77% 16% 7% SK 76% 5% BE 74% 22% 4% DK 72% 20% 8% FR 69% 12% LT 69% 18% SI 68% 28% 4% EE 68% FI 66% 29% 5% PL 65% 20% 14% DE 63% 29% 8% LV 62% 20% 18% UK 57% 16% 27% PT 57% 18% 25% IT 56% 32% 11% ES 53% 20% 26% EL 51% 27% 22% LU 51% 35% 14% IE 41% 24% 35% MT 40% 27% 33% CY 39% 29% 32% AT 36% 56% 8% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 32

34 A kőolajtól való függőség Az EU polgárainak 61%-a gondolja azt, hogy csökkenthetnénk a kőolajtól való függőségünket, ha több nukleáris energiát használnánk. 27% nem ért egyet az állítással. Svédországban a polgárok 85%-a ért egyet az állítással. Magyarországon 75%, Dániában 74%, Hollandiában 72% és Finnországban 71% szintén egyet éretnek. Ahogy azt az energiaellátás több lábon állására vonatkozó állításnál is megfigyelhettük, a megkérdezettek többsége Ausztriában ezzel az állítással sem ért egyet (58%). Hasonló álláspontjukkal többségben vannak még Görögországban (44%) és Luxemburgban (45%). Q4.2. Csökkenthetnénk a kőolajtól való függőségünket, ha több nukleáris energiát Q4.2. Csökkenthetnénk a kőolajtól való függőségünket, ha több nukleáris energiát használnánk. használnánk. Egyetért Nem ért egyet NT EU25 61% 27% 12% SE HU DK NL FI BE UK FR SK DE EE PL SI CZ LT IT PT IE ES MT LV LU CY EL AT 85% 75% 74% 72% 71% 69% 66% 64% 64% 64% 61% 60% 60% 60% 59% 56% 54% 49% 48% 47% 46% 44% 42% 39% 34% 12% 18% 21% 24% 28% 6% 7% 6% 5% 16% 18% 25% 11% 28% 8% 30% 6% 26% 25% 15% 34% 6% 32% 8% 22% 34% 10% 26% 25% 27% 29% 29% 24% 35% 20% 45% 12% 33% 25% 44% 17% 58% 8% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 33

35 Az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátása A harmadik állítás a következő volt: A nukleáris energia egyik előnye, hogy kevesebb üvegházhatást előidéző gázt bocsát ki, mint más energiaforrások, például a szén vagy az olaj.. Ezt a kérdés 2001-ben is feltették, de akkor a szövegezés nem tartalmazta a szén és az olaj szavakat elején az EU polgárok 62%-a értett egyet azzal az állítással, hogy a kevesebb üvegházhatást okozó gáz kibocsátása a nukleáris energia egyik előnye. Ez 21 százalékpontos növekedést jelent a 2001-ben adott válaszokhoz képest. Azok aránya, akik nem értettek egyet az állítással kissé csökkent (-2 százalékpont). Az egyetértők számának növekedése a nem válaszolók, vagy a nem tudom választ adók számának nagymértékű csökkenésével magyarázható (19 százalékpontos csökkenés). Feltételezhető, hogy a 2005-ös felmérésben a kérdés szövegezése miatt növekedett meg a határozottan állást foglalók száma, hiszen két példa is említésre került, mint üvegházhatást kialakító gázok kibocsátói (az olaj és a szén). Másfelől a Kyotoi Egyezmény (nemzetközi egyezmény az egyes országok üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásának csökkentéséről, és a évvel történő végrehajtásról) médiában való szerepeltetése is hatással lehetett a válaszadókra. Q4.3. A nukleáris A nukleáris energia energia egyik előnye, egyik hogy előnye, kevesebb hogy üvegházhatást kevesebb előidéző bocsát üvegházhatást ki, gázt mint bocsát más energiaforrások, ki, előidéző mint más gázt energiaforrások, például bocsát a szén vagy ki, az például mint olaj - más % a EU szán vagy az olaj. % EU energiaforrások, például a szán vagy az olaj. % EU Q4.3. A nukleáris energia egyik előnye, hogy kevesebb üvegházhatást előidéző gázt EB 56.2: 10_11/2001 EB 63.2: 02/2005 Egyetértek 41% 62% Nem értek egyet NEM TUDOM 21% 38% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 34

36 2005-ben a nukleáris energiának azon előnyét, hogy kevesebb üvegházhatást előidéző gázt bocsát ki, mint más energiaforrások, Svédországban fogadták el leginkább. Tízből majdnem kilencen vannak tudatában ennek az előnynek (87%). Több mint háromnegyede a megkérdezetteknek van hasonló véleményen Finnországban (79%), Csehországban (77%) és Belgiumban (76%). A másik oldalra térve, Ausztria ismét kifejezte az idegenkedését, hiszen az állítással nem egyetértők többségben vannak ebben az országban (44%). Végül, a megkérdezettek több mint harmada nem tudott válaszolni Írországban (38%), Portugáliában (35%), Cipruson (32%) és Spanyolországban (32%). Q4.3. A nukleáris energia egyik előnye, hogy kevesebb üvegházhatást előidéző gázt bocsát ki, mint más energiaforrások, például a szén vagy az olaj. Q4.3. A nukleáris energia egyik előnye, hogy kevesebb üvegházhatást előidéző gázt bocsát ki, mint más energiaforrások, például a szán vagy az olaj. Egyetért Nem ért egyet NT EU25 62% SE FI CZ BE NL DE HU SI DK SK LT EE FR PL UK LV MT LU IT CY ES AT PT IE EL 87% 79% 77% 76% 74% 72% 72% 71% 70% 69% 66% 66% 65% 64% 62% 56% 54% 54% 53% 48% 45% 41% 41% 40% 40% 15% 16% 11% 20% 5% 8% 7% 8% 8% 15% 9% 14% 10% 18% 11% 12% 22% 15% 22% 17% 11% 27% 20% 24% 17% 29% 28% 18% 31% 17% 20% 32% 22% 32% 44% 15% 24% 35% 22% 38% 29% 30% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 35

37 Az egyetértés mértékének szocio-demográfiai szempontból történő vizsgálata e három állításra (1.5.1, 1.5.2, 1.5.3) vonatkozóan a következő eredményeket mutatja: Több férfi értett egyet az itt feltett állításokkal, mint nő. Bár a legkevésbé az 55 éves vagy annál idősebbek értettek egyet a nukleáris energia miatti több lábon állás elméletével, a 15 és 24 év közötti fiatalok tudták a legkevésbé, hogy a nukleáris energia kevesebb üvegházhatást előidéző gázt bocsát ki, mint más energiaforrások. Minél magasabb képzettségű volt a válaszadó, annál inkább értett egyet az állításokkal. Elmondható, hogy a politikailag jobb oldali szimpatizánsok inkább egyetértettek a három állítással, míg a bal oldaliak kevésbé. Jobban egyetértettek az állításokkal a vezető beosztásúak, a háztartásbeliek kevésbé. A nagyvárosban élők egyetértése kissé magasabb volt, mint a vidéken élőké. A radioaktív hulladékokról jól informált polgárok jobban egyetértettek a nukleáris energia következő három előnyével az energiaforrások diverzifikációja, az olajtól való kisebb függőség és a kevesebb üvegházhatást előidéző gáz kibocsátása. Végül, a vélemények különbözősége nyilvánvalóan a nukleáris energia támogatottságára vonatkozóan mutatható ki. Míg a támogatók egyértelműen kifejezték egyetértésüket (82 és 87% közötti eredmények) addig az ellenzők sokkal lemaradtak erről. Megjegyzendő, hogy az ellenzők is szép számmal értettek egyet a három állítással (49 és 52% közötti eredmények). A következő táblázat mutatja meg az egyetértés százalékos arányát mindhárom állításnál, szocio-demográfiai szempontok szerinti bontásban. 36

38 Q4. % Egyetért A nukleáris energia használata az európai országokban elősegíti az energiaellátás több lábon állását. Csökkenthetnénk a kőolajtól való függőségünket, ha több nukleáris energiát használnánk. A nukleáris energia egyik előnye, hogy kevesebb üvegházhatást előidéző gázt bocsát ki, mint más energiaforrások, például a szán vagy az olaj. EU 25 62% 61% 62% Nemek Férfi 68% 66% 69% Nő 57% 56% 56% Kor % 60% 59% % 62% 63% % 62% 64% % 60% 61% Tanulmányok befejezése % 52% 51% % 62% 64% % 68% 71% még tanuló 65% 63% 65% Politikai beállítottság bal 62% 59% 63% közép 65% 64% 65% jobb 71% 70% 69% Válaszadók foglalkozás szerinti skálája magánvállalkozó 66% 61% 65% vezető beosztásúak 71% 71% 73% egyéb értelmiségiek 67% 63% 64% fizikai munkások 61% 61% 61% háztartásbeliek 50% 49% 48% munkanélküliek 61% 59% 57% nyugdíjasok 61% 61% 62% tanulók 65% 63% 65% Településforma szerint falu 61% 61% 62% kis város 63% 61% 62% nagy város 64% 62% 64% Információ szintje jól informált 74% 70% 77% nem jól informált 59% 59% 58% Nukleáris energiát támogató támogatja 87% 82% 83% ellenzi 50% 49% 52% 37

39 2. A radioaktív hulladékok veszélyességének megítélése Ebben a részben megtudhatjuk, hogy az EU polgárai mennyire ítélik veszélyesnek a radioaktív hulladékok szállítását és tárolását. Ezután megvizsgáljuk a félelmeiket arra az esetre, ha a lakóhelyük közelében egy föld alatti radioaktív hulladéktároló épülne, valamint, hogy milyen szerepet szeretnének játszani egy ilyen konstrukció megvalósulása esetén a döntéshozatalban Szállítás Kérdőívi forrás: Q7 - Tízből hét polgár hiszi azt, hogy a kis-aktivitású radioaktív hulladékok szállítása veszélyt jelent - A megkérdezettek nagy többsége hiszi azt, hogy a kis-aktivitású radioaktív hulladékok szállítása veszélyt jelent (71%). Ebből 42% állítja, hogy magas, 29% pedig, hogy nagyon magas kockázattal jár a radioaktív hulladékok ezen fajtájának szállítása. Továbbá, a megkérdezettek majdnem negyede szerint jár a szállítás alacsony kockázattal (), 2% szerint, pedig nincs kockázata a kis-aktivitású hulladékok szállításának. Q7. Q7. Ön Ön szerint szerint a a kis-aktivitású hulladékok radioaktív szállítása hulladékok nagyon szállítása magas, nagyon magas, magas, alacsony magas, alacsony kockázattal kockázattal jár, vagy jár, nem vagy jár kockázattal? nem jár kockázattal? Nagyon magas kockázat Magas kockázat Alacsony kockázat Nincs kockázat NT 1 29% 42% 2%3% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 38

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 2 tagországában Eredményeket tartalmazó csomag az EU2 és Magyarország

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22 Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Bruttó eredmények: Fókuszban a férfi és női választók megoszlása

EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Bruttó eredmények: Fókuszban a férfi és női választók megoszlása Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 27/10/2009 EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Bruttó eredmények:

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2016/2017-ES TANÉVRE

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2016/2017-ES TANÉVRE PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2016/2017-ES TANÉVRE 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a karunkon

Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a karunkon Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a karunkon Miért érdemes pályázni? Erasmus + Hogyan pályázzak? Pályázási szempontok Ösztöndíj Nyelvismeret fejlesztése Szakmai ismeretek bővítése Új iskola-, oktatási

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 214. október 21. Jelentés a 213. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 2,9, illetve

Részletesebben

XV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

XV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS XV. évfolyam, 2. szám, 202 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XV. évfolyam, 2. szám, 202 Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék Piaci

Részletesebben

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.18. COM(2016) 156 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következő javaslathoz: A Tanács határozata az autóbusszal végzett nemzetközi különjárati személyszállításról szóló Interbusmegállapodással

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Directorate-General for Communication Public Opinion Monitoring Unit Brüsszel, 2015. január 30. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

NEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG

NEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG Candidate Countries Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 2004.1 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A TAGJELÖLT ÉS CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN Terepmunka: 2004 február-március Nyilvánosságra hozatal: 2004 július

Részletesebben

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai

Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

Dr. Fazekas András István Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban. Problémafelvetés, célkitűzés

Dr. Fazekas András István Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban. Problémafelvetés, célkitűzés Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban Problémafelvetés, célkitűzés A Magyar Energetika 2010/11-12 számában Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések

Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. szeptember 15. Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és

Részletesebben

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről PROKON Kutató és Elemző Társaság Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről Az elemzést készítette: Rotyis Bálint A kérdőívet szerkesztette és ellenőrizte: Vizvári Fanni A PROKON Kutató és Elemző

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2010.7.22. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 189/19 A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2010. július 19.) a 2004/49/EK irányelv 7. cikkében említett közös biztonsági célokról (az értesítés a C(2010) 4889. számú dokumentummal

Részletesebben

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények)

Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Szervezeti innovációk és tudás felhasználási minták összehasonlító vizsgálata: szektor- és ország különbségek (Elızetes kutatási eredmények) Makó Csaba Szociológiai Kutatóintézet Magyar Tudományos Akadémia,

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt

Részletesebben

INFORMÁCIÓKÉRÉS A CSALÁDI JUTTATÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL A CSALÁDTAGOK LAKÓHELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN

INFORMÁCIÓKÉRÉS A CSALÁDI JUTTATÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL A CSALÁDTAGOK LAKÓHELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 4. oldalon E 411 ( 1 ) INFORMÁCIÓKÉRÉS A CSALÁDI JUTTATÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL A CSALÁDTAGOK LAKÓHELYE

Részletesebben

TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság

TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság Parlaméter 2016 Tájékoztató elemzés Az Európai Parlament tematikus Eurobarométer-felmérése TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság Szerző: Jacques Nancy, Közvélemény-figyelő

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

HALLGATÓI ERASMUS + ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZAT /2017-es TANÉV

HALLGATÓI ERASMUS + ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZAT /2017-es TANÉV HALLGATÓI ERASMUS + ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZAT - 2016 /2017-es TANÉV SZAKMAI GYAKORLAT A Színház- és Filmművészeti Egyetem pályázatot hirdet az egyetem hallgatói részére ERASMUS+ ösztöndíj elnyerésére európai

Részletesebben

HALLGATÓI ERASMUS + ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZAT /2018-as TANÉV

HALLGATÓI ERASMUS + ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZAT /2018-as TANÉV HALLGATÓI ERASMUS + ÖSZTÖNDÍJ PÁLYÁZAT - 2017 /2018-as TANÉV TANULMÁNYOK A Színház- és Filmművészeti Egyetem pályázatot hirdet az egyetem hallgatói részére tanulmányi ERASMUS+ ösztöndíj elnyerésére európai

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal 900 800 700 600 Kohéziós támogatások 2000-2013 (Phare, ISPA, SAPARD,

Részletesebben

EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan

EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan 25.05.2005-31.12.2005 A beállított feltételeknek 826 felel meg a(z) 826 válaszból. Jelölje meg vállalkozásának

Részletesebben

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA

Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai. 2015. április 22. Budapest, MTA Foglalkoztatottság összefüggései a szegénységgel és roma aspektusai 2015. április 22. Budapest, MTA Vázlat Foglalkoztatottság Jövedelmek Szegénység Roma statisztikák Munkanélküliségi ráta 12,0 Munkanélküliségi

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Az ADR ellenőrzés EU szabályozása és gyakorlati végrehajtásának fő jellemzői

Az ADR ellenőrzés EU szabályozása és gyakorlati végrehajtásának fő jellemzői Dr. Lázár Gábor Az ADR ellenőrzés EU szabályozása és gyakorlati végrehajtásának fő jellemzői Szerzőnk az említett biztonsági intézkedés vizsgálatát is magában foglaló közúti ellenőrzés európai uniós szabályozását,

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.11.10. COM(2010) 655 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az új személygépkocsik

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 4 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 18 Budapest, Horváth Mihály tér 8. Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály szövegértés 1 18

Részletesebben

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2010. április 19. Élıállat és Hús Élıállat és Hús 2010. 14. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

Dr. Baja Ferenc informatikáért felelıs kormánybiztos, Miniszterelnöki Hivatal államtitkára október

Dr. Baja Ferenc informatikáért felelıs kormánybiztos, Miniszterelnöki Hivatal államtitkára október Dr. Baja Ferenc informatikáért felelıs kormánybiztos, Miniszterelnöki Hivatal államtitkára 16. TÁVKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI HÁLÓZATOK SZEMINÁRIUM ÉS KIÁLLÍTÁS 2008. október A kormányzati informatikai feladatok

Részletesebben

2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9

2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9 2007.6.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 153/9 A BIZOTTSÁG 653/2007/EK RENDELETE (2007. június 13.) a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

ALAPÁLLAPOT KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉS - ELŐZETES EREDMÉNYEK NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

ALAPÁLLAPOT KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉS - ELŐZETES EREDMÉNYEK NEMZETKÖZI KITEKINTÉS ALAPÁLLAPOT KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉS - ELŐZETES EREDMÉNYEK NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Spórolunk@kiloWattal - Munkahelyi EnergiaKözösségek enerigamegtakarítási program célja, hogy a közszféra dolgozói energiatudatosabban

Részletesebben

A fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban

A fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: A fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

A tagállamonkénti aláírók legalacsonyabb száma

A tagállamonkénti aláírók legalacsonyabb száma I. MELLÉKLET A tagállamonkénti aláírók legalacsonyabb száma Belgium 15 750 Bulgária 12 750 Cseh Köztársaság 15 750 Dánia 9 750 Németország 72 000 Észtország 4 500 Írország 8 250 Görögország 15 750 Spanyolország

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

TARTALOM - * % = + ELÕSZÓ

TARTALOM - * % = + ELÕSZÓ TARTALOM ELÕSZÓ 1. Diszkrimináció Európában: megítélés és hozzáállás 1.1 Áttekintés 4 1.2 Etnikai származás 7 1.3 Fogyatékkal élõk 10 1.4 Szexuális irányultság 11 1.5 Életkor szerinti diszkrimináció 13

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:

Részletesebben

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9.

Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja, november 9. A harcsatenyésztés fejlesztésének lehetősége itthon Lengyel Péter, Udvari Zsolt Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Legyen Magyarország a harcsatenyésztés európai központja,

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

BEVEZETÉS. http://ue.eu.int/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/71025.pdf - 1 -

BEVEZETÉS. http://ue.eu.int/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/71025.pdf - 1 - BEVEZETÉS Ma az Európai Unió 450 millió, különböző etnikai, kulturális és nyelvi közegben élő ember otthona. Az európai országok nyelvi térképe tarka képet mutat, azt a történelem, a földrajzi tényezők

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás

(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás I. MELLÉKLET FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMÁK, GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNY- DÓZIS(OK), ALKALMAZÁSI MÓD(OK), FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA(I) A TAGÁLLAMOKBAN 1 Ausztria Belgium Bulgária Ciprus

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 350 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az

Részletesebben

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13.

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13. TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK SZOCIÁLIS VÉDELMI V RENDSZEREK MST, Balatonfüred 2006. október 12-13. 13. ÁLTALÁNOS MEGKÖZEL ZELÍTÉS A szociális védelem v meghatároz rozása Társadalmi szüks kségletek Nemzetközi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 916 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a lobogó szerinti állammal szembeni követelmények teljesítéséről szóló 2009/21/EK

Részletesebben

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. MEE Szakmai nap 2008. Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Hatvani György az Igazgatóság elnöke A hazai erőművek beépített teljesítőképessége

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint 1

EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint 1 Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNYFIGYELŐ OSZTÁLY EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK 24/07/2009 Választás utáni felmérés Első eredmények:

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben