Standard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban

Átírás

1 Közvéleménykutatás az Európai Unióban A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült. A tanulmány nem az Európai Bizottság véleményét tükrözi. Kizárólag a szerzők véleményét és magyarázatait tartalmazza a jelentés.

2 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN MAGYARORSZÁG A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült.

3 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 2 II. ÖSSZEFOGLALÁS 2 III. AZ EU IRÁNTI BIZALOM, AZ EU SZEREPE ÉS KIHÍVÁSAI 3 IV. EURÓPAI IDENTITÁS 6 V. MIGRÁCIÓ 7 VI. AZ EURÓ TÁMOGATOTTSÁGA 9 VII. KLÍMAVÁLTOZÁS - ENERGIAPOLITIKA 10 1

4 I. BEVEZETÉS A vizsgálat adatfelvételére november 5-e és 19-e között került sor az Európai Unió 28 tagállamában a 15 évnél idősebb lakosság körében. A jelentésben a fél évvel korábbi, 2017 tavaszi felmérés adataival hasonlítjuk össze az eredményeket 1. Mindkét felmérésben 1000 főt kérdeztünk meg. II. ÖSSZEFOGLALÁS Az EU iránti bizalom, az EU szerepe és kihívásai A magyarok Európai Unió iránti bizalma töretlen, a többség derűlátó az EU jövőjével kapcsolatban és úgy gondolja, hogy jobban szembe tud nézni a jövővel az EUn belül. Európai identitás A magyarok háromnegyede az Európai Unió állampolgárának érzi magát, és az EU legpozitívabb eredményének a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlását tekinti. Migráció on az EU-t érintő legfontosabb problémának jelenleg a migrációt tartjuk. A fellépés lehetséges irányait és a migráció megítélését illetően - néhány más országgal - egy negatív szélső póluson foglal helyet a 28 tagállam között. Csak minden harmadik magyar ért azzal egyet, hogy nak segítenie kellene a menekülteket, és a közös európai bevándorlási politika ellenzőinek az aránya is a csehek és az észtek után on a legmagasabb. Az euró támogatottsága Az európai Gazdasági és Monetáris Unió egyetlen közös fizetőeszközzel, az euróval többségi támogatottságot élvez on. Klímaváltozás energiapolitika Az európai energia unió lehetséges célkitűzései közül a magyarok a méltányos energiaárak a fogyasztók számára történő biztosítását és a megújuló energia fejlesztését tartják a két legfontosabb ügynek. 1 Kivéve azokat a témaköröket, amelyeket korábban mértünk, és ahol így csak korábbi adatokkal tudtunk összevetni a 2017 őszi eredményeket. Mindegyik fejezetben utalunk rá, hogy milyen összevetést tettünk meg. 2

5 III. AZ EU IRÁNTI BIZALOM, AZ EU SZEREPE ÉS KIHÍVÁSAI A magyarok töretlen EU-pártiságát mutatja, hogy nincs változás annak megítélésében, hogy az EU-n kívül vagy az EU tagjaként tud-e jobban boldogulni. A jobban szembe tudna nézni a jövővel az EU-n kívül állítást tízből hatan vitatják, továbbra is csak minden harmadik magyar ért vele egyet. Az EU jövőjével kapcsolatban a magyarok többsége optimista: 58% derűlátó, ezzel szemben a borúlátók aránya 36%. A 28 tagállamban az optimisták átlaga szinte ugyanennyi (57%), tavasz óta tizennyolc tagállamban nőtt az arányuk, Ciprus után on a legjelentősebb mértékben, 9 százalékponttal. AZ EU gazdasági helyzetét értékelve is valamelyest bizakodóbbak vagyunk a jövőt illetően: míg tavasszal 19%, most 24% gondolja úgy, hogy a következő 12 hónapban javulni fog az EU gazdasági helyzete (56% helyett 51% gondolja, hogy ugyanolyan marad). Az EU28-ban a helyzet javulására 21% számít. Az EU politikákat, illetve a tagállamok közötti együttműködés lehetséges irányait tekintve a magyarok közül az EU állampolgárok szabad mozgását támogatják a legtöbben (84%), ezt követi a közös energiapolitika (74%) és a közös biztonságpolitika (73%). Az egységes digitális piacot és a közös külpolitikát a magyarok kétharmada támogatja (69%, 66%), az EU további bővítése mellett foglalt állást 63%. A többség egyetértene a Monetáris Unióval (57%), a közös európai bevándorlási politika támogatottsága a legalacsonyabb (50%). Az EU28 átlagához képest különbség mutatkozik néhány vonatkozásban: a Monetáris Unió és a közös európai bevándorlási politika támogatottsága a magyarok között kisebb, mint ez európai átlagé, az EU állampolgárok szabad mozgását, az EU bővítését és az egységes digitális piacot viszont magasabb arányban támogatjuk. QA16. Mi a véleménye a következő kijelentésekkel kapcsolatban? Kérem, mindegyik állításról mondja meg, hogy támogatja vagy ellenzi azt. 3

6 Az EU-ba vetett bizalom nem változott lényegesen 2017 tavaszához képest: a magyarok fele (49%) inkább bízik az Európai Unióban, a másik fele vagy bizonytalan a kérdésben vagy nem bízik, az ő együttes arányuk nem változott, de valamelyest eltolódott a bizonytalanok felé. Ez az arány magasabb, mint a magyar parlament esetében (42%), és a kormány iránti bizalom is csak most érte el újra ezt a szintet (48%, míg tavasszal 39% volt). Az EU28 átlaga 41%, a huszonnyolcból tizennyolcban többségében vannak azok, akik inkább bíznak az EU-ban. Az EU irányában a évesek és a falun élők kevésbé vannak bizalommal. QA8a. Most azt szeretném megkérdezni Öntől, hogy mennyire bízik Ön bizonyos médiumokban és intézményekben? (inkább bízik válaszok aránya, %) EU28 HU Rendőrség 72% 66% Regionális vagy helyi hatóságok 51% 63% Hadsereg 73% 61% Közigazgatás on 49% 58% Televízió 51% 55% Igazságszolgáltatás/magyar jogrendszer 50% 52% az ENSZ 47% 51% Rádió 59% 49% Az internet 34% 49% Az Európai Unióban 41% 49% A Magyar Kormány 36% 48% Az írott sajtó 47% 43% A Magyar Parlament 35% 42% Online közösségi hálózatok 20% 32% Politikai pártok 18% 23% A 2017 tavaszi eredményekhez képest javult az EU-n belüli demokrácia megítélése a magyarok körében: 48% helyett immár 53% elégedett azzal, ahogy a demokrácia az EU-n belül működik (és 46% helyett 39%-ra csökkent azok aránya, akik nem elégedettek). Az elégedettek aránya magasabb, mint az EU28 átlaga (48%). Az Európai Unió megfelelően figyelembe veszi érdekeit állítással egyetértők aránya tavaszhoz képest nőtt (37%-ról 43%-ra), bár a többség még mindig vitatja ezt az állítást (53% a tavaszi 59% helyett). Az EU28-as átlaga a magyar eredményeknél pozitívabb képet fest: átlagosan 49% gondolja úgy, hogy hazája érdekeit figyelembe veszi az EU. A magyarok az EU két legfontosabb problémájának a bevándorlást és a terrorizmust tartják, ezt a két kérdéskört minden másnál sokkal magasabb arányban említik; az EU 28 tagállamának szintjén ugyanezt látják a két legfontosabb EU-t érintő kérdésnek, mindkettőt több mint kétszer annyian említik, mint bármely más problémát. 4

7 QA5. Mit gondol, mi az a két legfontosabb probléma, amelyekkel ma az EU szembenéz? (Maximum két válasz) Ugyanerre a kérdésre válaszul vonatkozásban a legfontosabb problémaként toronymagasan az egészségügyi és szociális biztonság kérdéskörét említették a legtöbben (42%), a második legfontosabb problémának a bevándorlást tartják (28% említi). Ugyan a hazai problémákkal kapcsolatban sokkal jobban megoszlanak a vélemények, de harmadikként (20%) mégis kiemelkedik az áremelkedések, infláció, a megélhetés költségei nehézsége. Az EU28 átlaga némileg más képet mutat: eléggé kiegyenlítetten, hasonló arányban, kb %-a válaszadóknak a munkanélküliséget, a bevándorlást és az egészségügyi és szociális biztonságot említi saját hazájuk fő problémáiként. QA3. Mit gondol, mi az a két legfontosabb probléma, amelyekkel ma / EU28-ban az adott ország szembenéz? (Maximum két válasz) 5

8 IV. EURÓPAI IDENTITÁS A magyarok 76%-a az Európai Unió állampolgárának érzi magát. Ez az eredmény 6 százalékpontos növekedés 2017 tavaszához képest, és pont ugyanennyivel több az EU 28 tagállamának átlagánál (70%). Az Európai Unió legpozitívabb eredményének on a személyek, áruk és szolgáltatások EU-n belüli szabad áramlását tartjuk (61%, 5 százalékpontos növekedés 2017 tavasza óta). Ezt két dolog követi hasonló arányú, kb. 40%-os említési arányban: az EU tagországai közötti béke és a csereprogramok diákok számára. Negyedik legpozitívabb eredmény az EU gazdasági hatalma, és kevesebb említést kapnak: a szociális védelem szintje (18%), az EU politikai és diplomáciai befolyása (18%), az euró (16%) és a Közös Agrárpolitika (16%). QD4. Mit gondol, az alábbiak közül melyik a legpozitívabb eredménye az EU-nak? 6

9 V. MIGRÁCIÓ A 28 tagállam véleménye alapján az EU-t érintő két legfontosabb probléma jelenleg a migráció és a terrorizmus: a migrációt 14 tagállamban említik, mint legfontosabb probléma, köztük legmagasabb arányban Észtországban (62%), Csehországban és on (58-58%); míg 13 országban a terrorizmusban látják a fő problémát. Az EU-n belüli szabad mozgást - más EU tagállamok állampolgárainak bevándorlását - a 28 tagállamban közel kétharmad pozitívan ítéli meg (64%), és a magyarok véleménye ezzel egybevágó (2017 tavaszán és őszén 60 illetve 66%). Azonban az EU-n kívülről érkező emberek bevándorlása lényegesen más megítélés alá esik Európa-szerte, és a magyar eredmény ebben még sokkal szélsőségesebb; amíg az EU állampolgárok 39%-a látja pozitívnak a kívülről érkező bevándorlást, addig on ez az arány csak 19%. A magyar eredményekhez a litván, cseh, észt és szlovák eredmények állnak közel, ezekben az országokban a leginkább negatív az EU-n kívülről érkező bevándorlás megítélése. QB4. Kérem, mondja meg, hogy az alábbi kijelentések pozitív vagy negatív érzéseket keltenek Önben? Ugyan 2017 tavaszához képest 12%-ról 19%-ra nőtt azok aránya, akik szerint a bevándorlók sokat tesznek hozzá hoz, az EU28 átlaga ennél lényegesen magasabb, 48%, így egy negatív szélső póluson foglal helyet a kérdés megítélésében - ismét a litvánokkal, észtekkel, csehekkel és bolgárokkal együtt. Az előbbi országok egy részhalmazával, a csehekkel, bolgárokkal és szlovákokkal együtt annak megítélésében is a negatív szélső álláspontot foglalja el, hogy mennyire kell egy adott országnak segítenie a menekülteket. Míg az EU 28 tagállamának átlaga 67%, a magyaroknak csupán 29%-a gondolja így (ami ugyanakkor emelkedést jelent a tavaszi 25%-hoz képest). 7

10 QD9.4. Ön milyen mértékben ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy nak / EU28-ban az adott országnak segíteni kellene a menekülteket? on tavasztól őszig 47%-ról 50%-ra nőtt a közös európai bevándorlási politikát támogatók aránya, de még így is jóval az EU kétharmados átlaga alatt marad. Ugyanakkor a csehek és az észtek után on a legmagasabb a közös európai bevándorlási politika ellenzőinek az aránya (45% kifejezetten ellenzi) az EU-n belül. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a munkanélküliek és a falusiak között alacsonyabb a közös európai bevándorlási politikát támogatók aránya. 8

11 VI. AZ EURÓ TÁMOGATOTTSÁGA Az európai Gazdasági és Monetáris Unió egyetlen közös fizetőeszközzel, az euróval támogatottsága a többségi vélemény on; 57% támogatja, 36% ellenzi. A tanulók között magasabb, míg a nyugdíjasok és a évesek körében alacsonyabb az euró támogatottsága. Az EU 28 tagállama közül 21-ben a többség mellette foglal állást, és 16 országban nőtt a támogatók aránya tavasz óta, köztük on is, 5 százalékponttal. 9

12 Környezetvédelem A megújuló energia fejlesztése A klímaváltozás elleni küzdelem Méltányos energiaárak biztosítása a fogyasztók számára Az energiafogyasztás csökkentése Az energiaellátás folyamatosságának biztosítása Az EU függetlenségének biztosítása az energia területén Méltányos energiaárak biztosítása a vállalatok számára Az EU ipar versenyképességének biztosítása Az EU tagállamok tárgyalóerejének egyesítése az energiaszolgáltatókkal szemben Az energia infrastruktúra összekapcsolása Közvéleménykutatás az Európai Unióban VII. KLÍMAVÁLTOZÁS - ENERGIAPOLITIKA Más problémákkal összevetésben a környezetvédelem és a klímaváltozás ügyére még mindig nem tekintenek úgy sem az EU-ban sem on, mint amelyek a legkritikusabb problémáink lennének. A klímaváltozás 28 tagállamból hétben került be az EU három legfontosabbnak tartott problémája közé, ezekben az országokban is jellemzően a harmadik helyre a migráció és a terrorizmus után. Az EU tagállamok közötti közös energiapolitika hazai támogatottsága 10 százalékponttal emelkedett 2017 tavasza óta: 64% helyett 74%-ra. Az EU28 átlag is 72%, így elmondható, hogy ez az egyik legszélesebb körben támogatott EU-s közös politika. Az EU28 átlagának eredményét alapul véve az európai energia unió lehetséges célkitűzései közül a környezetvédelemnek és a megújuló energia fejlesztésének egyformán kellene a két legfontosabb célnak lennie. A magyar közvélemény ettől némileg eltérő fontossági sorrendet állított föl: nálunk a méltányos energiaárak biztosítása a fogyasztók számára és a megújuló energia fejlesztése a legfontosabb (43% és 40% említi). A harmadik legfontosabb ügy a magyarok véleménye szerint a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelem (mindkét célkitűzést egyformán 31% említi). Az energiaellátás folyamatosságának biztosítását 26% említi, míg az energiafogyasztás csökkentése 22% szerint lenne nagyon fontos cél. A méltányos energiaárak biztosítása a 75 évnél idősebbek és az alacsonyabb iskolai végzettségűeknek fontosabb, mint a magyarok átlagának. A megújuló energia fejlesztése pedig a magasabb iskolai végzettségűek számára fontosabb. QB3. Véleménye szerint az alábbi célkitűzések közül melyeknek kellene elsőbbséget élveznie az európai energia unióban? (maximum 3 válasz lehetséges) EU HU Leggyakrabban említett célkitűzés Második leggyakrabban említett célkitűzés Harmadik leggyakrabban említett célkitűzés 10