Standard Eurobarométer 86. Közvéleménykutatás az Európai Unióban
|
|
- Andrea Gáspár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Közvéleménykutatás az Európai Unióban A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült. A tanulmány nem az Európai Bizottság véleményét tükrözi. Kizárólag a szerzők véleményét és magyarázatait tartalmazza a jelentés. Hullám EB86.2 TNS opinion & social
2 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN MAGYARORSZÁG A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült.
3 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 2 II. AZ EURÓPAI UNIÓ MEGÍTÉLÉSE, SZEREPE 2 III. EURÓPAI IDENTITÁS 4 IV. MONETÁRIS UNIÓ 7 V. KÖZÖS ENERGIAPOLITIKA 7 VI. JÖVŐBENI VÁRAKOZÁSOK 8 VII. MÉDIAFOGYASZTÁS 9 1
4 I. BEVEZETÉS A vizsgálat adatfelvételére november 5-e és 14-e között került sor az Európai Unió 28 tagállamában a 15 évnél idősebb lakosság körében. A jelentésben a fél évvel korábbi, 2016 tavaszi felmérés adataival hasonlítjuk össze az eredményeket 1. Mindkét felmérésben 1000 fő került lekérdezésre. II. AZ EURÓPAI UNIÓ MEGÍTÉLÉSE, SZEREPE Az Európai Unióról alkotott képet egy ötfokú skálán vizsgálva a kifejezetten negatívtól a kifejezetten pozitívig az az eredmény rajzolódik ki, hogy a magyarok közel felének (45%) semleges kép él a fejében, inkább negatív 18%-nak, inkább pozitív 37%-nak. Ez az eredmény nem mutat változást a tavasszal mért értékekhez képest. Az EU28 átlagához hasonlítva ez egy kevésbé negatív - inkább semleges vélemény. Szocio-demográfiailag a magyar átlaghoz képest az észak-magyarországi és nyugat-dunántúli régiókban élők véleménye lényegesen pozitívabb. Az EU-ról kialakított véleményt oly módon is vizsgáltuk, hogy milyen fogalmakat kapcsolnak hozzá: az így kibontakozó kép szintén pozitívnak mondható; a magyarok közel kétharmada modernnek tartja és demokratikusnak, emellett minden második válaszadó még védelmezőnek, előretekintőnek és hatékonynak is. Az EU28 átlagához képest három vonatkozásban pozitívabb a magyarok véleménye: mi inkább modernnek, hatékonynak és kevésbé technokratának látjuk az EU-t, mint a 28 tagállam átlagosan. Most azt szeretném megkérdezni Öntől, hogy mennyire bízik az Európai Unióban? (Az inkább bízik választ adók aránya, QA8.14.) Az elmúlt évhez képest nem változott lényegesen az Európai Unióba vetett bizalom mértéke: a magyarok az EU átlagnál jobban bíznak az Európai Unióban (42% a magyarok között, az EU átlag 36%). Más intézményekkel összevetve azonban azt látjuk, hogy az állampolgárok az akár tevékenységüknél fogva kézzelfoghatóbb, akár számukra elérhetőbb és az életükben konkrétan jelen lévő intézményekben bíznak a leginkább: a rendőrség, a hadsereg, a magyar közigazgatás és a regionális vagy helyi hatóságok állnak a lista elején, míg az EU irányában táplált bizalom az ENSZszel, a magyar jogrendszerrel és a médiumok egy részével (rádió, televízió, internet) hasonló mértékű. Mind az EU-ban, mind on, a legalacsonyabb bizalmi indexe messze a politikai pártoknak van. 1 Kivéve azokat a témaköröket, amelyeket korábban mértünk, és ahol így csak korábbi adatokkal tudtunk összevetni a 2016 őszi eredményeket. Mindegyik fejezetben utalunk rá, hogy milyen összevetést tettünk meg. 2
5 EU28 Rendőrség 71% 63% Hadsereg 74% 55% Rádió 59% 42% Igazságszolgáltatás/magyar jogrendszer 51% 46% Televízió 50% 47% Közigazgatás on / adott országban 48% 51% Regionális vagy helyi hatóságok 47% 50% Az írott sajtó 46% 34% az ENSZ 45% 45% Az Európai Unióban 36% 42% Az internet 36% 39% A Magyar Parlament / adott ország parlamentje 32% 30% A Magyar Kormány / adott ország kormánya 31% 35% Online közösségi hálózatok 21% 27% Politikai pártok 16% 17% Most azt szeretném megkérdezni Öntől, hogy mennyire bízik Ön bizonyos intézményekben? Kérem a felsorolt intézmények mindegyikéről mondja meg, hogy inkább bízik bennük, vagy inkább nem bízik bennük. (Az inkább bízik választ adók aránya, QA8.14.) Az EU megítélését tovább árnyalja, hogy a magyarok 75%-a tartja szükségesnek az EU küldetésének egyértelműbb megfogalmazását. Az ebbéli véleményt képviselők arányával még így is jelentősen elmaradunk az EU 28 tagállamának átlagától (82%); a magyar eredményhez hasonló vagy annál alacsonyabb arányban csak Ausztriában, Lengyelországban, Bulgáriában, Olaszországban, Lettországban, valamint Horvátországban és Romániában várnak lépéseket az EUtól ezen a téren. Az EU néhány feladatkörét körbejárva azt az eredményt kaptuk, hogy mi, magyarok az EU28 átlagához képest kevésbé látjuk bürokratikusnak az EU-t, viszont a vállalkozást megkönnyítőnek is kevésbé tartjuk. Egy másik kérdés ugyanakkor az EU jelentőségét mutatja: a magyar válaszadók 71%-a szerint az EU szava számít a világban. Ez a vélemény szignifikánsan erősödött a magyarok körében 2016 tavaszához képest. Az érem másik oldala, hogy az átlag EU állampolgárnál kevésbé érezzük, hogy az EU figyelembe venné érdekeit. EU28 Az EU szava számít a világban 69% 71% A globalizáció egy lehetőség a gazdasági fejlődéshez 58% 60% Értem, hogyan működik az Európai Unió 56% 55% Több döntést kellene EU-s szinten hozni 53% 49% Az Európai Unió megfelelően figyelembe veszi 43% 37% / adott ország érdekeit / adott ország jobban szembe tudna nézni a jövővel az EU-n kívül 32% 28% Kérem, mondja meg, milyen mértékben ért egyet vagy nem ért egyet az alábbi kijelentésekkel. (Az teljesen egyetért és az inkább egyetért választ adók aránya, QA19a.) 3
6 A demokrácia működésével on a válaszadók 42%-a elégedett, ami szignifikáns javulás a 2016 első félévében mértekhez képest (34-ről nőtt 42%-ra), viszont a 28 európai tagállam átlagánál (53%) ez az eredmény alacsonyabb, saját országukban a demokrácia működésével a magyar eredménnyel összevetve elégedetlenebbek csak az észtek, románok, horvátok, ciprusiak, szlovének, olaszok, bolgárok és a görögök. Viszont a tavaszi eredményekhez képest a magyarok elégedettebbek a demokrácia működésével az Európai Unióban (43-ről nőtt 49%-ra), ami az EU28 átlagának (45%) megfelelő eredmény. III. EURÓPAI IDENTITÁS A magyarok az EU más tagállamainak polgáraihoz hasonlóan saját országukhoz kötődnek leginkább (95%). Ebben a kérdésben az egyik végletet a több nemzetből álló Belgium (82%) képviseli, míg a másikat Dánia és Portugália (99%), ahol kivétel nélkül az országukhoz kötődnek az emberek. on és a többi uniós országban is másodsorban a településükhöz kötődnek az emberek (91%), míg Európához (73%) és az Európai Unióhoz (58%) kevésbé érzik magukat közel a magyarok. on az Y-generáció 2 tagjainál tapasztalható az átlagosnál nagyobb távolság az Európai Uniótól: korosztályukban csupán 48%-nyian érzik közel magukhoz a szervezetet, míg X- generáció tagjai átlag feletti arányban kötődnek az EU-hoz (63%). Minél jobb jövedelmi helyzetben van valaki, annál inkább kötődik, azonban a politikai identitás nem befolyásolja jelentősen azt, hogy ki mennyire kötődik a szervezethez, baloldali, centrista és jobboldali hasonlóan, átlag feletti arányban (60-64%) érez pozitív kapcsolatot, tehát a markáns politikai véleménnyel nem rendelkező vagy a bal-jobb tengelyen magukat elhelyezni nem tudó emberek érzik távolabb magukat az EU-tól. A kötődés egy másik, formálisabb szintjét mérő dimenziója, hogy mennyire érzik magukat az emberek az Európai Unió állampolgárának. A magyarok kétharmada (69%) változatlanul az unió állampolgárának érzi magát, de ezzel az aránnyal inkább a középmezőnyben szerepel az ország. A V4-ek között csak a cseheknél alacsonyabb ez az arány (53%), míg az Európai Unió egészét tekintve magasan a luxemburgiak közül érzik magukat a legtöbben európai polgárnak (92%). A magyarság és az európaiság összefüggéseit tekintve azok közé az országok közé tartozik, ahol az európaiság és a nemzettudat egymással párhuzamosan határozza meg az emberek identitását. Az ország 30%-a kizárólag magyarnak, 68%-a pedig magyarnak és európainak tartja magát egyaránt. Az uniós átlaghoz képest a magyarokra jellemzőbb a multiidentitás, tehát az a jelenség, hogy európainak is érzi magát valamilyen mértékben valaki. A régióban sincs még egy ilyen ország, amely ilyen mértékben tartaná magát európainak. Az Unióban a görögöknél a legmagasabb a kizárólagos nemzettudat aránya (50% csak görögnek tartja magát), míg a luxemburgiak azok, akik a leginkább európainak érzik magukat (88% érzi magát európainak valamilyen mértékben). 2 Az Y generációba az 1980 és 1999 között születetteket soroljuk, az X generáció tagjai 1960 és 1979 között születtek. 4
7 Nemzeti és európai identitás érzete (QD3.) az EU másik 27 tagállama esetén egyéb nemzetiségűnek vallhatták magukat a válaszadók A magyarok magukat az EU-s átlaghoz hasonló mértékben tartják tájékozottnak az európai uniós állampolgárokat megillető jogokat illetően (49%), azonban ugyanennyien bizonytalanok (50%) ezzel kapcsolatban. Lengyelországban (68%) vagy Szlovákiában (54%) magasabb a jogtudatos polgárok aránya. Az európai identitás irányát és mélységét jelentősen meghatározza az is, hogy ki hogyan vélekedik a tagság pozitív eredményeiről, és egyáltalán mit tart annak. A volt szocialista és a relatíve szegényebb déli országok szinte mindegyikénél tapasztalható, hogy az Európai Unió leginkább a szabad utazást, tanulást és munkavállalást jelenti, és csak másodsorban a békét - az EU átlaghoz képest pont fordítva. Ebben on sincs változás a tavaszi eredményekhez képest, az emberek 31%-ának leginkább a szabad mozgást és 23%-ának a békét jelenti leginkább az EU, míg az Erasmus-programot, a gazdasági erőt vagy az eurót a megkérdezettek egy-egytizede társította első helyen a közösséghez. Az európai közösséget összességében leginkább a közös értékek, a történelem, a kultúra tartja össze, azonban a magyarok hangsúlyosabbnak tartják a közös történelmi gyökereket, és kevésbé meghatározónak a közös értékeket. A történelmi gyökerek on a férfiak számára meghatározóbb (35%), mint a nők számára (29%), míg a vallás jelentősége az időseknél értékelődik fel. 5
8 Az Ön véleménye szerint a következő kérdések közül melyek azok, amelyek az EU állampolgárai között leginkább fölkeltik a közösség érzését? (QD5.) Az európai közösséget formáló értékekre hasonlít az az értékszerkezet is, amely magához az Európai Unióhoz kapcsolódik: a béke, az emberi jogok valamint a demokrácia a legmeghatározóbbak a 28 tagállamban és on egyaránt akkor, ha az embereknek a szervezethez kapcsolódó értékeket kell felsorolniuk. Jelentős különbségek mutatkoznak generációs alapon a béke megítélésében: minél idősebb generációhoz tartozik valaki, annál jobban kapcsolja a béke fogalmát az EU-hoz, az emberi jogok és a demokrácia hangsúlyosságát illetően nem látszódnak jelentős demográfiai eltérések, ezek főként olyan általános értékekkel függnek össze, mint a bal- és jobboldaliság vagy az EU-val és a globalizációval kapcsolatos attitűdök. A következő értékek közül melyek jelképezik a legjobban az EU-t?(QD7) 6
9 IV. MONETÁRIS UNIÓ A tavaszi eredményekhez hasonlóan a magyarok rendkívül megosztottak a monetáris unió kérdését illetően. 52% az egységes valuta, az euró mellett van, míg 41% ellene. A magyar népességen belül a jobb jövedelmi körülmények között élők támogatják inkább az eurót, valamint azok, akik a Nyugat-Dunántúli régióban laknak. A magukat baloldalinak vallók inkább támogatják (62%) a közös pénzt, mint a magukat jobboldalinak vallók (48%). Szoros az összefüggés az euró támogatottsága, illetve a demokráciával való elégedettség vagy az Európai Unió és a magyar gazdaság állapotának pozitív megítélése között. A V4-ek közül az euróval rendelkező Szlovákiában óriási a közös valuta támogatottsága (81%), míg a cseheknél és a lengyeleknél jóval kisebb (25% és 34%), mint on. Annak ellenére, hogy a magyarok relatíve euró-pártiak, a valutaunió működését irányító szervben, az Európai Központi Bankban nem igazán bíznak meg (45%), és ez nincs összefüggésben azzal, hogy ne lenne kialakult véleményük az intézményről, mert a legtöbb eurózóna-tag országban is hasonló a bizonytalan emberek aránya, mint on (16%). Szocio-demográfiailag a évesek körében felülreprezentált a bizonytalanok aránya. V. KÖZÖS ENERGIAPOLITIKA A 2016 őszén nem változott a magyarok véleménye az EU energiapolitikájával kapcsolatban a fél évvel korábbihoz képest, az akkori eredményhez hasonló a lehetséges irányok megítélése. Az európai energiaunió célkitűzései közül hazánkban a megújuló energia fejlesztése a legszélesebb körben támogatott, a válaszadók 44%-a adna ennek a célnak elsőbbséget. A méltányos energiaárak biztosítása a fogyasztók számára a második a célok között, a magyarok ugyanúgy hozzávetőleg harmada adna ennek elsőbbséget, mint a környezet védelmének. 7
10 Az energiafogyasztás csökkentése még a relatíve fontosabbnak tartott elképzelések között van, de ezt már csak 21% választotta. Szocio-demográfiai különbségek csak regionálisan vannak: Nyugat-Dunántúlon a környezetvédelem és a megújuló energia fejlesztésének támogatottsága, Dél-Dunántúlon a méltányos energiaárak biztosításának célként történő meghatározásával való egyetértés felülreprezentált. A magyarok fele tartja az EU2020 stratégia energiával kapcsolatos célkitűzéseit (az EU üvegházhatást okozó gáz kibocsátásának csökkentése legalább 20%-kal az 1990-eshez képest, a megújuló energia arányának és az energiahatékonyság növelése 20%-kal az EU-ban) megfelelő léptékűnek; minden negyedik válaszadó értékeli túl ambíciózusnak ezeket a célokat, és 15-17% véli úgy, hogy ezek túl szerény célkitűzések. Ezek az arányok az európai tagállamok átlagával egybevágnak. A fél évvel ezelőttihez képest a három közül egy cél megítélésében történt változás: tavasz óta egyre többen tartják az üvegházhatást kibocsátó gázok csökkentésének mértékét megfelelőnek (43-ról 53%-ra emelkedett). Mindemellett csökkent azok aránya, akik szerint ennél nagyobb mértékben kellene visszafogni a károsanyag-kibocsátást, és azoké is, akik szerint ez az arány túl nagyratörő. VI. JÖVŐBENI VÁRAKOZÁSOK A jövőbeni várakozások felméréséhez a jelenlegi helyzet értékelése nyújt támpontot; a magyarok két területen értékelték a tavaszihoz képest valamelyest jobbnak a helyzetet: a magyar gazdaság és a magyarországi foglalkoztatottság helyzete tekintetében. Az EU28 átlaghoz képest ugyanakkor a magyar gazdasági helyzet és foglalkoztatottság megítélése - országos és személyes szinten egyaránt - szignifikánsan rosszabb. EU28 Háztartásának anyagi helyzete 69% 47% Az Ön munkavállalói helyzete 59% 36% A közszolgáltatással való ellátottság 52% 51% on / az adott országban A gazdasági helyzet on / az 41% 30% adott országban Az európai gazdaság helyzete 39% 49% A foglalkoztatottság helyzete on / az adott országban 34% 28% Hogyan ítélné meg a jelenlegi helyzetet a következő területeken?(az inkább egyetért válaszok aránya, Q1a) A jövőbeni várakozásokat különféle területeken az elkövetkezendő 12 hónapra vonatkoztatva mértük fel. A magyarok az EU28 átlagához képest magasabb arányban várják a dolgok változatlanságát: a saját személyes életünket érintő kérdésekben (életük általában, a háztartás anyagi helyzete, a magyarországi munkavállalás és a saját munkavállalói helyzet) az EU-s átlagához képest kevésbé vagyunk optimisták, kevésbé várjuk a dolgok jobbra fordulását egyéves távon, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy negatív várakozásaink vannak, hanem inkább abban hiszünk, hogy nem történik változás. 8
11 A kilátások és a jövő megítélésben tavaszhoz képest többen vannak ugyan, akik szerint jó irányba mennek a dolgok (16-ról 30%-ra emelkedett arányuk), de a többség még mindig ezzel ellentétes álláspontot foglal el: 59% véli úgy, hogy on rossz irányban mennek a dolgok. Az EU megítélésekor a korábbi se nem jó, se nem rossz válasz aránya csökkent le, és többen fogalmaztak meg határozott álláspontot: 28% szerint jó, 53% szerint rossz irányba mennek a dolgok az Európai Unióban. Összevetve az uniós átlaggal a saját országunkban és az EU-ban zajló folyamatok megítélése egybeesik az átlaggal, viszont az Amerikai Egyesült Államokban zajló folyamatokat az EU átlagnál mi magyarok kevésbé látjuk negatívnak. VII. MÉDIAFOGYASZTÁS 2015-höz képest kissé intenzívebbé vált on a médiafogyasztás, amely elsősorban az internethasználat növekedésének köszönhető. A magyarok 93%-a néz legalább hetente televíziót, rádiót a 73%-uk hallgat, kevesebb, mint a felük olvas valamilyen nyomtatott sajtót (49%), míg az internetet rendszeresen használók aránya mintegy 8 százalékponttal növekedett 53% használja minden nap vagy majdnem minden nap. A televízió szerepe az életkor csökkenésével együtt csökken, és egyúttal minél fiatalabb valaki, annál jellemzőbb az internetes híroldalakból való tájékozódás. A rádió és a nyomtatott sajtó szerepe eltörpül az internet és a televízió mellett. Az Európai Unióban a magyarok az átlagosnál kevésbé tájékozódnak elsősorban nyomtatott sajtóból, ha belpolitikai hírekről akarnak tájékozódni (4%), míg például a szomszédős Ausztriában ez az arány 25 százalék. 9
12 A nyomtatott sajtó, mint elsődleges információforrás (hazai politikai kérdések) (QE4a) Összességében - valamennyi információforrást figyelembe véve -, a hazai politikai kérdésekről elsősorban a televízióból tájékozódnak a magyar polgárok, bár ennek szerepe kissé csökkent höz képest (82% vs. 75%), csakúgy, mint az írott sajtóé, ahol a korábbi 33%-hoz képest már csak 26%-nyian mondták azt, hogy egyáltalán szoktak az írott sajtóból tájékozódni, ha magyar politikáról van szó. A közösségi médiából a magyarok 13%-a tájékozódik a belpolitika hírekről ez az arány magasabb azok között, akik gyakran, legalább heti rendszerességgel használják magát a közösségi médiát. Az Európai Unióval kapcsolatos hírek egyre kevésbé érdeklik a magyarokat. A felnőtt népesség negyedét egyáltalán nem érdeklik az Európai Unióval kapcsolatos hírek és eseménynek, miközben tavaly csak a társadalom ötöde volt ennyire passzív. Ha tájékozódnak, akkor ebben az esetben is elsősorban a televízióból szereznek információkat (50%), bár a médium szerepe ebben az esetben is csökkent 2015-höz képest. A tavalyihoz hasonló arányban keresnek információkat az ismerősöktől, rokonoktól (24%), a rádióból (22%), valamint a különböző internetes felületekről (31% - ezen belül 21% híroldalakról, 13% a közösségi médiából, intézmények weboldalairól 7%, blogokról 4%, videó megosztó oldalakról 2%). Az EU-s hivatalok direkt telefonos megkeresése vagy a hivatalos oldalak csak nagyon kevés ember számára jelentenek hírforrást. 10
Standard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban
Közvéleménykutatás az Európai Unióban A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült.
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész SZOCIO DOEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. augusztus 21. Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) Brüsszel, 2013. november EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI
RészletesebbenStandard Eurobarométer 84. Közvéleménykutatás az Európai Unióban
A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a az Európai Bizottság i Képviselete számára készült. A tanulmány nem az Európai Bizottság véleményét
RészletesebbenStandard Eurobarométer 78. KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2012 Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG
Standard Eurobarométer 78 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2012 Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága krésére és koordinálásával zajlott. Ez
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák
RészletesebbenAz Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer
Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A NEMEK SZERINTI VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK A férfiak és
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:
RészletesebbenEUROBAROMETER 68. Közvéleménykutatás az Európai Unióban
Standard Eurobarometer Európai Bizottság EUROBAROMETER 68 Közvéleménykutatás az Európai Unióban 007 ŐSZ NEMZETI JELENTÉS Standard Eurobarometer 68 / 007 Ősz TNS Opinion & Social MAGYARORSZÁG A kutatás
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenAlba Radar. 28. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 28. hullám Civil szervezetek megítélése Székesfehérváron 2015. november 6. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenEUROBAROMETER PARLAMÉTER: ÉVI REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON EU28 ORSZÁGOS RÉGIÓK
PARLAMÉTER: 2015. ÉVI ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 PARLAMÉTER: 2015. ÉVI MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK E Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések
RészletesebbenKutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR
Kutatás a 14-49 év közötti magyar lakosság körében Megrendelő: Café PR Tinédzserek médiahasználata (korábbi Pulzus-kutatás reprezentatív eredménye) TINIK ÉS AZ INTERNET 36% okostelefonfüggőnek tartja magát
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenStandard Eurobarométer 90. Közvéleménykutatás az Európai Unióban
Közvéleménykutatás az Európai Unióban A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült.
RészletesebbenStandard Eurobarométer 82. KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2014 Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG
Standard Eurobarométer 82 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez
RészletesebbenÖsszességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
RészletesebbenStandard Eurobarométer 76. KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2011 Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG
Standard Eurobarométer 76 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2011 Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága krésére és koordinálásával zajlott. Ez
RészletesebbenA magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenAlba Radar. 26. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu
RészletesebbenLakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenIpsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable
Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel
RészletesebbenEURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:
Részletesebben2014 tavaszi standard Eurobarométer felmérés: az európai választások változást hoztak
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2014. július 25. 2014 tavaszi standard Eurobarométer felmérés: az európai választások változást hoztak Ma megjelentek a legfrissebb standard Eurobarométer felmérés
RészletesebbenTevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenVecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.
Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika
RészletesebbenNEMZETKÖZI ADATGYŰJTÉS KIHÍVÁSAI: A BOLDOGSÁG ÉS BIZALOM KUTATÁS
NEMZETKÖZI ADATGYŰJTÉS KIHÍVÁSAI: A BOLDOGSÁG ÉS BIZALOM KUTATÁS Udvari Beáta Podani Krisztina Dezső Máté Első Magyar Felelősségteljes Innováció Egyesület http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube
RészletesebbenEUROBAROMETER 65 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2006 TAVASZ NEMZETI JELENTÉS
Standard Eurobarometer Európai Bizottság EUROBAROMETER 65 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 006 TAVASZ NEMZETI JELENTÉS Standard Eurobarometer 65 / 006 Tavasz TNS Opinion & Social MAGYARORSZÁG A kutatás
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenA fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: A fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenNemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei
RészletesebbenÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére
ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS Közvélemény-kutatás, 27 október Újpesti Média Kht részére TARTALOM A kutatás paraméterei Eredmények: Tájékozódási szokások Újpest TV lakossági megítélése Újpesti Napló lakossági megítélése
RészletesebbenA évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a évi európai választásokon
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2012. november 13. A 2009. évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a 2009. évi európai választásokon
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ÖSSZEGZETT ORSZÁGELEMZÉS
Módszer: személyes MAGYARORSZÁG November - December 2015 ÖSSZEGZETT ORSZÁGELEMZÉS 2013 és 2014 között a magyarországi válaszadók pozitívabbakká váltak a fejlesztés sok szempontját tekintve, de ez a tendencia
Részletesebben30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.
30. hullám II. Gyorsjelentés Adományozási szokások 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések, különös tekintettel a városok
RészletesebbenKUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december
KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL A részére 2013. december TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ EGYES ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE... 3 1.1. ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE A SZEMÉLYES
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó
RészletesebbenNEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG
Candidate Countries Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 2004.1 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A TAGJELÖLT ÉS CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN Terepmunka: 2004 február-március Nyilvánosságra hozatal: 2004 július
RészletesebbenAlba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 3. hullám Vélemények a fehérvári médiáról 10. augusztus 31. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo
RészletesebbenEURÓPAI VÁLASZTÁSOK, Standard Eurobarometer (EB 71): január február Első eredmények: európai átlag és fontosabb országos tendenciák
Kommunikációs Főigazgatóság C Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás Osztálya KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2009 2009/03/27 Standard Eurobarometer (EB 71): 2009. január február
RészletesebbenÁtpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában
Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb
RészletesebbenA közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére
Közép-európai közvélemény: A közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2001. október
RészletesebbenA politika szereplôinek és a demokrácia. állapotának megítélése. Kelet-közép-európai összehasonlítás
Közép-európai közvélemény: A politika szereplôinek és a demokrácia állapotának megítélése. Kelet-közép-európai összehasonlítás A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenLakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei
Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi
RészletesebbenBanai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói
Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói A válságot követően a hazai bankrendszer hitelállománya jelentősen csökkent. A reálgazdaságra gyakorolt erőteljesebb és közvetlenebb hatása
RészletesebbenAlba Radar. 6. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 6. hullám Lakossági vélemények a Fehérvár Televízió Ütköző című műsoráról 2011. február 28. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu
RészletesebbenAlba Radar. 11. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenA magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS
Directorate-General for Communication Public Opinion Monitoring Unit Brüsszel, 2015. január 30. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama
RészletesebbenLakossági elégedettségmérés. Budakalász Város Önkormányzatánál
Lakossági elégedettségmérés Budakalász Város Önkormányzatánál 2017.11.14. TARTALOM A kutatás célja 3 A lakossági elégedettségmérés módszertana 4 Demográfia 5 A felmérés kérdései és a válaszlehetőségek
Részletesebben50 FELETT IS AKTÍVAN!
50 FELETT IS AKTÍVAN! KI A CÉLCSOPORT? főbevásárlók (elsősorban nők) 25-30 éves, családos, ABC státuszú nők 40+ -os nők 50+ -os korosztály kismamák, babáskisgyerekes anyukák ÁTLAGÉLETKOR VILÁGVISZONYLATBAN
RészletesebbenEUROBAROMETER 64 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN NEMZETI JELENTÉS. Ez a jelentés az Európai Unió Magyarországi Képviselete számára készült.
Standard Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 64 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2005 ŐSZ Standard Eurobarometer 64 / Autumn 2005 TNS Opinion & Social NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG A kutatás
RészletesebbenEgészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?
MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenMit jelent számomra az Európai Unió?
Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,
RészletesebbenÁllampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén
Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén 0. június A Policy Solutions és a Medián kutatása alapján a magyar soros elnökség utolsó hónapjában az állampolgárok 0 százaléka tudta fejből, hogy
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenHelyi Demokrácia Audit. 16. jelentés
A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 1. jelentés Készült az Európai Helyi Demokrácia Hete keretén belül 1. november. Magyar Városkutató Intézet 8000 Székesfehérvár, Rákóczi
RészletesebbenKülső partneri elégedettség felmérés 2014.
Munkaügyi Központja Külső partneri elégedettség felmérés 2014. A külső partneri elégedettség felmérésre 2014. április 7. - április 18. között került sor, mellyel azt szerettük volna megtudni, hogy partnereink
RészletesebbenVezetői összefoglaló
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - A polgárokkal való kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 2009. március 24. AZ EURÓPAIAK ÉS A GAZDASÁGI VÁLSÁG Eurobarometer-felmérés (EB 71) Népesség:
RészletesebbenMit gondolnak a magyar emberek az éghajlatváltozásról? Egy reprezentatív közvéleménykutatás eredményeinek bemutatása
Mit gondolnak a magyar emberek az éghajlatváltozásról? Egy reprezentatív közvéleménykutatás eredményeinek bemutatása Dr. Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Paraméterek Lakossági
RészletesebbenEUROBAROMETER AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON INTERREGIONÁLIS ELEMZÉS
ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK REGIONÁLIS ELEMZÉSE Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések szabványos
RészletesebbenBEZZEG A MI IDŐNKBEN MÉG GENERÁCIÓS ÉRTÉKKÜLÖNBSÉGEK
BEZZEG A MI IDŐNKBEN MÉG GENERÁCIÓS ÉRTÉKKÜLÖNBSÉGEK Messing Vera Ságvári Bence Az öregedés káráról és hasznáról Társadalomtudományok a demográfiai öregedésről 2013 november 20. Az ESS kutatásról Az ESS-ről
RészletesebbenVISZO N YU NK A Z UNIÓHOZ:
VISZO N YU NK A Z UNIÓHOZ: EUR OS Z K EPTIKU SO K, MÉRSÉKELT EU-TÁM OG A TÓK ÉS FÖDERA LI STÁK A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ Az európaiak 31 százaléka vall föderalista nézeteket, 32 százalékuk euroszkeptikus,
RészletesebbenAlba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -
Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu
RészletesebbenEUROBAROMETER 63.4 2005 TAVASZ KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2005 TAVASZ
E Com Standard Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 63.4 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN EUROBAROMETER 2005 TAVASZ 63.4 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2005 TAVASZ Standard Eurobarometer
RészletesebbenVezetői összefoglaló március 27.
2017. március 27. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint árfolyama az euróhoz és a svájci frankhoz képest gyengült, a dollárral szemben pedig erősödött. A BUX 5,8 milliárd forintos, átlag alatti
RészletesebbenElőször éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában
Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban
RészletesebbenAlba Radar. 24. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 24. hullám Seuso-kiállítással kapcsolatos vélemények 2014. november 12. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenAz Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I.
Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I. 0. oldal Az Iránytű Intézet két elemzésben publikálja 2013. tavaszi közvélemény-kutatásának eredményeit. Első elemzésünkben a pártpreferenciák
RészletesebbenBudapesti politikai helyzetkép 2015 végén
Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk
RészletesebbenAktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:
RészletesebbenBizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA
Bizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA REZÜMÉ A családi otthonteremtési kedvezményt a magyar társadalom 43 százaléka tartja helyes kor- mányzati intézkedésnek,
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenGLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016
GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016 Lakossági attitűdök Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban Martin József Péter ügyvezető igazgató Budapest, 2016. november 16. Transparency International Magyarország
Részletesebben2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer
RészletesebbenAlba Radar. 14. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 14. hullám Lakossági vélemények a háziorvosi ügyeletről 2012. szeptember 27. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs
RészletesebbenA helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 11. jelentés
A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 11. jelentés Készült az Állampolgári részvétel hete 01 program keretén belül 01. szeptember. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet H-8000
RészletesebbenTANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság
Parlaméter 2016 Tájékoztató elemzés Az Európai Parlament tematikus Eurobarométer-felmérése TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság Szerző: Jacques Nancy, Közvélemény-figyelő
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
RészletesebbenVélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai
Közép-európai közvélemény: Vélemények az oktatás színvonaláról és az oktatási rendszer mobilitási funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai államokban A Central European Opinion Research Group (CEORG)
RészletesebbenEB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Bruttó eredmények: Fókuszban a férfi és női választók megoszlása
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 27/10/2009 EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Bruttó eredmények:
RészletesebbenEbben a dokumentumban minden kérdésnél a Magyarországra vonatkozó eredmények szerepelnek, az EU átlagával összehasonlítva.
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 30/09/2009 EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Országos profil:
RészletesebbenEUROBAROMETER 62 EUROBAROMETER 62
Standard Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 62 EUROBAROMETER 62 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2004 ŐSZ 2004 ŐSZ Standard Eurobarometer 62 / Autumn
RészletesebbenA közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA
A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus
RészletesebbenAlba Radar. 18. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám A székesfehérvári parkok megítélése a fehérváriak szerint 2013. június 17. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu
RészletesebbenHelyi Demokrácia Audit. 14. jelentés
A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 1. jelentés Készült az Európai Helyi Demokrácia Hete keretén belül. október 8. Echo Szociológiai Kutatóintézet 8000 Székesfehérvár, Rákóczi
RészletesebbenEUROBAROMETER 67. Közvéleménykutatás az Európai Unióban 2007 TAVASZ
Standard Eurobarometer Európai Bizottság EUROBAROMETER 67 Közvéleménykutatás az Európai Unióban 2007 TAVASZ Standard Eurobarometer 67 / 2007 Tavasz TNS Opinion & Social NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG A
RészletesebbenLankadt a német befektetők optimizmusa
www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:
RészletesebbenLakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban
Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban - Kutatási beszámoló A kutatásra Lajosmizse Város Csatornahálózatának Kiépítése és Szennyvíztisztító Telepének Bővítése KEOP-
RészletesebbenA helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés
A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június
RészletesebbenAlba Radar. 8. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 8. hullám Vélemények a családok életét segítő nonprofit szolgáltatásokról 2011. július 22. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo
RészletesebbenBEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT
Fő BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT A bejövő motivációs felmérésekben résztvevők számának alakulása 213 és 217 között változatos képet mutat. A teljes
Részletesebben