EUROBAROMETER 69 KÖZVÉLEMÉMYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2008 TAVASZ NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG

Átírás

1 Standard Eurobarometer Európai Bizottság EUROBAROMETER 69 KÖZVÉLEMÉMYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 008 TAVASZ Standard Eurobarometer 69 / 008 Tavasz TNS Opinion & Social NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete számára készült. A tanulmány nem az Európai Bizottság véleményét tükrözi. Kizárólag a szerzők véleményét és magyarázatait tartalmazza a jelentés.

2 Tartalom I. BEVEZETÉS... II. AZ AKTUÁLIS HELYZET ÉRTÉKELÉSE... III. AZ EU MEGÍTÉLÉSE... 6 IV. AZ EU INTÉZMÉNYEI... 6 V. AZ EU JÖVŐJE... 9 VI. AZ EU POLGÁRAINAK HANGULATA... VII. ÖSSZEFOGLALÓ... 5 VIII. MELLÉKLETEK... 6, A VIZSGÁLAT MAGYAR NYELVŰ KÉRDŐÍVE... 6, TECHNIKAI INFORMÁCIÓK... 5

3 I. Bevezetés A Standard Eurobarometer (EB) Magyarországról készített nemzeti jelentése a magyar polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdésekről alkotott véleményét vizsgálja és hasonlítja össze az EU területén élők véleményével (a 7 tagállam átlagában). A beszámoló kiemeli a magyarországi adatok és a további vizsgált országok eredményei között mutatkozó különbségeket is. A feldolgozás során az egyes nyilatkozatokat és véleményeket Magyarország és más tagállamok adataival, valamint az EU 7 tagállamának átlagával is összehasonlítottuk, emellett vizsgáltuk a hazai demográfiai csoportok (többek között nem, kor, foglalkozás, iskolai végzettség) adatait is. Ez a tanulmány a 7 tagállamban, tagjelölt országban (Horvátország, Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) valamint a Ciprusi Török Közösség területén 008. március 5. és május. között végzett kutatás eredményeit tartalmazza. A Standard Eurobarometer 0 országban, illetve földrajzi területen 0 70 lakost kérdezett meg személyesen. Rövidítések: Az EU-7 adatok a 7 tagú EU súlyozott eredményeit jelzik, beleértve a következő, 00-ben csatlakozott tagországokat: Ciprus (CY), Cseh Köztársaság (CZ), Észtország (EE), Lengyelország (PL), Lettország (LV), Litvánia (LT), Málta (MT), Magyarország (HU), Szlovákia (SK) és Szlovénia (SI). A felsorolt tagországok csoportjának súlyozott eredményeit az EU-0 rövidítés jelzi. A legújabb tagországok jelölése a következő: Románia (RO) és Bulgária (BG). Ezen országok, valamint a 00-ben csatlakozott 0 tagország súlyozott eredményeit az EU- rövidítés jelzi. A régi tagországokat a következőképpen jelöltük: Ausztria (AT), Belgium (BE), Dánia (DK), Egyesült Királyság (UK), Finnország (FI), Franciaország (FR), Görögország (EL), Hollandia (NL), Írország (IE), Luxemburg (LU), Németország (DE), Olaszország (IT), Portugália (PT), Spanyolország (ES) és Svédország (SE).

4 II. Az aktuális helyzet értékelése A 008 tavaszán végzett Eurobarometer felmérés szerint a magyarok hangulata továbbra is a legrosszabbak között van az EU tagjai és tagjelölt államainak sorában. A magyarok elégedettsége általában az életükkel még csökkent is a korábbi felmérés eredményéhez képest: míg 007 őszén még a megkérdezettek valamivel több mint fele nyilatkozott pozitívan, fél évvel később már 5% ponttal kevesebben (7%) fejeztek ki elégedettséget. Elégedettség az élettel általában NL DK SE LU FI CY SI IE UK BE MT ES AT DE CZ FR EU EE PL HR SK EL MK IT LV LT TR RO PT HU BG 0% 7% 5% 5% 69% 69% 65% 6% 6% 6% 60% 59% 96% 96% 95% 95% 9% 90% 89% 88% 87% 87% 85% 85% 8% 8% 8% 78% 77% 76% 75% A néhány évvel ezelőtti felmérések eredményéhez képest Bulgária és Románia csatlakozása hozott változást Magyarország helyzetében, mivel ezek az országok pesszimistábbak voltak hazánknál. 008 tavaszára azonban ez is változott, és már a románok is elégedettebbek a magyaroknál, így csak a bolgárok pesszimistábbak nálunk, bár a románokhoz hasonlóan az ő hangulatuk is javult a fél évvel korábbi szinthez képest. A lista másik végén is történtek változások: Hollandia lakói vették át a vezető helyet elégedettségben, Dániát és Svédországot is megelőzve. A kelet-európai államok közül csak Szlovénia tartozik a tíz legoptimistább ország közé. A régebbi EU tagok közül Olaszország és Görögország került a skála negatív végéhez közel, mindkét államban jóval az átlag alatt van az életükkel elégedetlenek aránya.

5 Hazánkban legnagyobb arányban a legfiatalabb megkérdezett korosztály elégedett életével (6%) és legkevésbé a középkorúak (9%). Iskolázottság tekintetében jelentős különbségek figyelhetők meg, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők kétharmada elégedett, míg a tanulmányaikat 5 évesen vagy még korábban megszakítóknál hasonló arányban kimondottan elégedetlenek az emberek. Politikai nézeteket tekintve a korábbi felmérésekhez képest jelentős fordulat következett be. 008 őszén a magukat jobboldalinak vallók tábora jóval nagyobb arányban fejezett ki elégedettséget (5%), mint a magukat baloldalinak vallók (5%). Fél évvel korábban szinte teljesen fordított helyzet volt megfigyelhető: A magukat baloldalinak vallók közül 57% fejezett ki elégedettséget, tőlük jelentősen elmaradtak a magukat jobboldalinak vallók (6%). Foglalkozás szerint a diákok a legboldogabbak, 70%-uk elégedett életével, míg érthető módon a munkanélküliek a legkevésbé elégedettek (0%). A nyugdíjasok 9%-a találja megfelelőnek jelenlegi helyzetét. A közeljövőt tekintve sem kimondottan optimisták a magyarok. Arra a kérdésre, hogy milyen várakozással tekintenek az elkövetkező hónap elé életükben, mindössze 8% válaszolta, hogy javulásra számít. Ez jelentősen elmarad az EU átlagától, ahol a megkérdezettek harmada tekint bizakodóan a jövőbe. Negatív fejleményekre is kevesebb, mint feleannyian számítanak az EU-ban (6%), mint a magyarok között (9%). A többség Magyarországon és az EU-ban is úgy gondolta 008 tavaszán, hogy nem lesz különösebb változás életminőségében egy éven belül. Az élettel kapcsolatos várakozások 9% % 8% 6% 9% % EU7 HU Jobb Rosszabb Változatlan Hazánkban ennél a kérdésnél is a legfiatalabb korosztályban mérte a legnagyobb optimizmust az Eurobarometer. A 5 és év közöttieknél a megkérdezettek %-a számít javulásra, és ötöde gondolja, hogy romlani fog helyzete. A legidősebb, 55 év fölötti korosztálynál már csak 8% gondolja, hogy jobbra fordulhat élete egy éven belül és a megkérdezettek csaknem fele számít további romlásra.

6 Egyéb kérdésben sem bizonyultak kiemelkedően optimistának a magyarok. Az egyetlen kivételt az EU gazdasági helyzetében várható fejleményekre vonatkozó kérdés jelentette, ahol a pozitív változást váró megkérdezettek aránya (%) hazánkban felülmúlta az EU átlagát (8%). Háztartásuk anyagi helyzetében a hazai megkérdezetteknek csak %-a vár pozitív fejleményt egy éven belül. Rendkívül alacsony, mindössze 8% azok aránya, akik szerint saját munkaügyi helyzetük javulni fog hónapon belül. Ugyanennyi azok száma, akik hazánk gazdasági helyzetében javulásra számítanak egy éven belül. Az EU átlaga mindkét kérdésben jóval magasabb, a megkérdezettek ötöde gondolja, hogy javulni fog munkavállalói helyzete és hogy országa gazdasága is élénkülni fog egy év alatt. Pozitív várakozások a következő egy évre Az EU gazdasági helyzete 8% % Háztartásunk anyagi helyzete % % Saját munkaügyi helyzetem 8% 0% Hazánk gazdasági helyzete 8% 6% A foglalkoztatási helyzet hazánkban 5% % EU7 HU Magyarországon még a saját munkaügyi helyzetében javulást várók arányánál is kevesebben várnak pozitív változást az általános foglalkoztatási helyzetben. Ebben a kérdésben még a nagyon jelentős arányban romlásra számító munkanélkülieknél (6%) is magasabb arányban voltak pesszimisták a vállalkozók (67%). Legnagyobb arányban a menedzserek (%) és diákok (%) számítanak javulásra. Az EU és hazánk megítélésének különbségeit jól mutatják azok a kérdés is, amelyek során a megkérdezetteknek az ország helyzetét az EU helyzetével kellett összehasonlítaniuk többféle szempontból. Minden egyes kérdésben rendkívül kevesen mondták azt, hogy hazánkban kedvezőbbek a feltételek, mint az EU átlagában.

7 Összehasonlítás az EU átlagával Magyarország Jobb a foglalkoztatás helyeze hazánkban 7% Kedvezőbbek a létfenntartás költségei 5% Magasabb az életszínvonal 5% Jobb hazánk gazdasági helyzete % A magyar megkérdezettek 7%-a szerint jobb a foglalkoztatás, mint az EU-ban. Mindössze 5% szerint egyszerűbb a megélhetés hazánkban pénzügyi szempontból és ugyanennyien találják magasabbnak az életszínvonalat hazánkban. Alig néhányan állították, hogy a gazdasági helyzet kedvezőbb Magyarországon, mint az EU-ban általában. Ennek megfelelően a megkérdezettek többsége a munkanélküliséget (%) és a gazdasági helyzetet (8%) említette, amikor az ország legfontosabb kihívásait kellett kiválasztani egy listáról (három területet jelölhettek meg a megkérdezettek). Nem sokkal maradt le az infláció, 5% tartja fontos és aktuális kihívásnak. A megkérdezettek negyede vélekedett úgy, hogy az egészségügy is a legfontosabb problémák közé tartozik. Ezen a listán jelentős átrendeződést figyelhettünk meg a fél évvel korábbi felmérés eredményeihez képest: 007 őszén szintén a munkanélküliség vezetett %-kal, de ezt alig elmaradva az egészségügy követte (7%), csak ezután következett az infláció (%) és jóval alacsonyabb megjelölési aránnyal a gazdasági helyzet (9%). Az egészségügy kevésbé hangsúlyos helye a megoldandó problémák listáján azért is érdekes, mivel az adatfelvétel közvetlenül a magyar választókat nagy arányban mozgósító és az egészségügyet is érintő népszavazás után zajlott. 5

8 III. Az EU megítélése Az Eurobarometer felméréseinek sorozata azt mutatja, hogy a magyarok pesszimizmusa az EU tagság megítélését is utolérte. A csatlakozást közvetlenül megelőzően még a megkérdezettek több mint fele gondolta, hogy az EU tagság jó dolog, és ezzel az EU átlagát meghaladó lelkesedést mutattak. 008 tavaszára ez az arány %-ra csökkent, amely 0% ponttal maradt el az EU átlagától. Az EU-tagságról alkotott vélemény változása Magyarország 56% % 0% 5% % 5% 9% % % 9% % % % 6% % 8% 9% 9% 8% 7% 0% % 9% % 0% % % 7% 7% 0% 00 ősz 00 tavasz 00 ősz 005 tavasz 005 ősz 006 tavasz 006 ősz 007 tavasz 007 ősz 008 tavasz Jó dolog Se nem jó, se nem rossz dolog Rossz dolog Az összes tagállam átlagát tekintve a megkérdezettek alig több mint fele tartja jó dolognak a tagságot. Fél évvel korábban ez az arány még valamivel magasabb, 58% volt. Magyarországon és az EU-ban is kevesen helyezkednek arra az álláspontra, hogy kimondottan rossz dolog a tagság, sokak számára egyszerűen se nem pozitív, se nem negatív (hazánkban % nyilatkozott így). 6

9 EU tagság pozitív értékelése NL LU IE BE PL ES DK RO MT LT DE EE SK SE SI CY EU BG PT FR CZ EL FI IT AT HU UK LV 75% 7% 7% 66% 65% 65% 65% 6% 60% 60% 60% 58% 57% 5% 5% 5% 5% 5% 50% 8% 8% 7% % 9% 6% % 0% 9% A tagságot jó dolognak tartók arányánál valamivel magasabb azok aránya hazánkban, akikben bevallásuk szerint pozitív kép él az EU-ról (9%). A többség ennél a kérdésnél is a semleges álláspontra helyezkedett: % nyilatkozta, hogy nem pozitív, de nem is negatív a kép, amely kialakult benne az EU-ról. Az EU-ról kialakított kép % 6% 5% % 7% % % % % % EU7 HU Pozitív Inkább pozitív Semleges Inkább negatív Negatív 7

10 Az EU összes tagországának átlagában a megkérdezettek csaknem fele (8%) mondta, hogy pozitív kép él benne az EU-ról, tehát ebben a kérdésben is a szkeptikusabb országok közé került Magyarország. A tagságot összességében jó dolognak tartók arányához hasonló azok aránya Magyarországon, akik szerint hazánk számára előnyös a tagság (6%). A magyarok több mint fele úgy gondolja, hogy hazánk számára nem hozott pozitív dolgokat a csatlakozás (5%). Rendkívül magas, % volt azok aránya, akik nem tudták vagy nem akarták megítélni ezt a kérdést. A tagságból származó előnyök megítélésénél jelentős különbségeket mutatott ki az Eurobarometer. Legnagyobb arányban a diákok gondolják, hogy hazánk jól járt az EU tagsággal (55%). Őket jelentősen lemaradva az egyéb szellemi foglalkozásúak, majd a háztartásbeliek és vállalkozók követik. Az EU tagság előnyös megítélése Magyarország Tanuló 55% Egyéb szellemi foglakozású Háztartásbeli Vállalkozó Menedzser Munkanélküli Nyudíjas Fizikai munkás % % % 9% 5% % 0% Hazánkban legkevésbé a munkanélküliek, a nyugdíjasok és a fizikai munkások gondolják, hogy Magyarország élni tudott a tagság által nyújtott lehetőségekkel. Az összes tagország átlagában a megkérdezettek több mint fele (5%) mondta, hogy hazája számára előnyösnek bizonyult az EU tagság. Írország csatlakozása és az azt követő gazdasági fellendülés igazi sikertörténetté vált, ezt jól mutatja, hogy a lakók 8%-a szerint előnyös volt a tagság az ország számára. Legkevésbé Magyarország, Ausztria és az Egyesült Királyság lakói gondolják azt, hogy jó dolgokat hozott hazájuk számára a csatlakozás (6%). Így ennél a kérdésnél is bebizonyosodott, hogy a korábbi lelkesedés hazánkban kiemelkedően erős szkepticizmusba csapott át néhány év leforgása alatt. 8

11 Érdemes megvizsgálni, hogy milyen tényezők miatt alakulhatott ki ez a vélemény hazánkban. 008 tavaszán az Eurobarometer külön kitért arra, hogy a tagságot pozitívan vagy negatívan megítélők milyen érveket tudnak felsorakoztatni állásfoglalásuk mögött. Ennek során kiderült, hogy a magyarok csalódottságának fő oka az, hogy úgy érzik, hazánknak nincs jelentős befolyása az EU-ban hozott döntésekre. Az EU tagság negatív megítélésének okai Magyarország A magyaroknak kevés befolyása van az EUban hozott döntésekbe % Az EU csökkenti a magyarok életszinvonalát 7% Az EU veszélyezteti a magyarok munkahelyét 5% Az EU tagságnak negatív hatása van hazánk gazdasági fejlődésére A magyaroknak fontos kérdések kezelésére a nemzeti szint alkalmas % 8% Az EU tagsága feszültséget okoz Magyarország és mások között % Az EU gyengíti hazánk befolyását a világban 6% Az EU tagságnak negatív hatása van a demokráciára 6% Az EU tagságnak negatív hatása van a békére és biztonságra % A tagságról negatívan nyilatkozók jelentős arányban számoltak be arról is, hogy véleményük szerint az EU miatt csökken az életszínvonal és a munkahelyek száma Magyarországon. Többen ragaszkodnak ahhoz is, hogy a magyarok számára fontos kérdések Magyarországon dőljenek el. A tagságról negatívan nyilatkozók tizede arról is beszámolt, hogy szerintük a tagság feszültséget kelt hazánk és néhány másik ország között. Az EU tagságot pozitívan értékelő megkérdezetteknek is volt alkalmuk kifejteni, hogy milyen tényezők alakították véleményüket. A legtöbben úgy gondolják, hogy az EU hozzájárul a magyar gazdaság fejlődéséhez és új munkalehetőségeket teremt. A tagságot hasznos dolognak tartók harmada azt is megemlítette, hogy az EU tagság segíti az országok együttműködését és csaknem ennyien mondták, hogy az EU hozzájárul a békéhez és biztonsághoz. 9

12 Az EU tagság előnyei Magyarország Új munkalehetőséget teremt Hozzájárul a gazdasági fejlődéshez % % Javítja az országok együttműködését % Hozzájárul a békéhez és a biztonsághoz 7% Javítja a magyarok életszínvonalát Hozzájárul a demokráciához 9% 9% Fontos kérdéseket képvisel Segít a globalizációs kihívásokkal szemben Nagyobb beleszólást ad a világ dolgaiba % % % A tagságot pozitívan értékelők közel ötöde gondolja, hogy az EU tagság javítja az életszínvonalat hazánkban, és hogy hozzájárul a demokráciához. Meglehetősen kevés megkérdezett, mindössze % említette, hogy az EU nagyobb beleszólást ad hazánknak a világ dolgaiba, mint amennyit önmagától elérhet hazánk. A tagságot előnyösnek és hátrányosnak megítélők arányát és az általuk megjelölt indokokat figyelembe véve elmondható, hogy mára már többen féltik a hazai életszínvonalat és munkanélküliséget az EU tagságtól, mint akik pozitív tényezőnek és munkalehetőségek forrásának tekintik azt. Felmerül a kérdés, hogy összességében milyen jelentést tulajdonítanak a megkérdezettek az EU-nak saját életükben. Az Eurobarometer 008 tavaszán kimutatta, hogy Magyarországon a megkérdezettek többsége számára az EU az utazás, tanulás és munkavállalás szabadságát jelenti elsősorban. Ezt a területet hazánkban a legfiatalabb korosztály (5 év) háromnegyede jelölte meg az EU tagság előnyeként annak ellenére, hogy ők emlékezhetnek a legkevésbé arra az időre, amikor még jelentős nehézségekbe ütközött a külföldi munkavállalás vagy tanulás. Szintén nagy arányban jelölték meg ezt a területet a 5 és 9 év közöttiek. Legkevesebben az 55 évesnél idősebb korosztályból emelték ki ezt a területet, valószínűleg azért, mert a külföldi tanulás vagy munkavállalás lehetőségre számukra a legkevésbé releváns. 0

13 Az EU jelentése Az utazás, tanulás és munkavállalás szabadsága 55% 9% Euró Béke Kulturális sokszínűség Demokrácia % % 6% % % % % 5% Munkanélküliség % 9% Magasabb bűnözés Gazdasági jólét Nagyobb beleszólás a világ dolgaiba 7% 5% 6% 7% 5% % Elégtelen ellenőrzés a külső határoknál Kidobott pénz Bürokrácia Szociális védelem % 8% % 9% % 8% 9% 9% A kulturális identitás elvesztése 6% % EU7 HU A magyar megkérdezettek második helyen azonos arányban (%) jelölték meg a békét és az eurót az EU jelentéseként, és ezt kevéssel lemaradva követi a kulturális sokszínűség és a demokrácia (%). Ezeket a területeket azonban már negatív asszociációk követték viszonylag nagy arányú megjelöléssel: a munkanélküliség (9%) és a magasabb bűnözés (7%) is a különböző területet felsoroló lista első felében szerepel. Hasonló rangsort állítottak fel az EU összes tagországának átlagában is a megkérdezettek. A legtöbben itt is az utazás, a tanulás és a munkavállalás szabadságát jelölték meg, amelyet a magyar eredményekhez hasonlóan az euró követ, bár nagyobb aránnyal, mint hazánkban. Ez volt a terület, ahol a legnagyobb különbség mutatkozott az EU átlag és a magyar eredmény között, vélhetően amiatt, hogy a magyarok számára jóval kevésbé fontos az euró, mint az olyan országokban, ahol már hivatalos fizetőeszközként használják azt.

14 Jelentősebb eltérés mutatkozott még abban, amilyen arányban a munkanélküliséggel hozták összefüggésbe az EU-t a megkérdezettek Magyarországon és az EU átlagában. Hazánkban az emberek csaknem ötöde számára jelenti az EU a munkanélküliséget is, míg az EU-ban ez az arány mindössze %. Jóval nagyobb arányban jut eszébe azonban a kidobott pénz fogalma az EU polgárainak általában az EU-ról (9%), mint a magyaroknak (%), bár mindkét arány jelentősnek mondható. Sokan azonosítják az EU-t a bürokráciával is: az EU polgárainak csaknem ötöde nyilatkozta, hogy ez jut eszébe az EU-ról. Annak ellenére, hogy több negatív fogalommal társították az EU-t a megkérdezettek, még mindig kiemelkedő arányban nyilatkozták, hogy megbíznak az EU-ban. A magyarok bizalmi listáján csak az ENSZ tudott az EU elé kerülni, bár nem túl jelentős különbséggel (% pont). Még így is a magyarok több mint fele nyilatkozta, hogy bízik az EU-ban, és ez jelentősen több annál, mint ahányan bármely nemzeti intézményünkben bíznak. Ezzel együtt is látni kell azonban, hogy jelentősen csökkent a bizalom aránya, mivel fél évvel korábban még 60% nyilatkozta hazánkban, hogy megbízik az EU-ban. A magyar megkérdezettek listáján az EU-t a rendőrség követi, amely iránt a megkérdezettek valamivel kevesebb, mint fele érez bizalmat (5%). Ezzel tovább folytatódott a rendőrségbe vetett bizalom csökkenése is: 007 tavaszán még a magyarok több mint fele bízott a rendőrségben (56%), 007 őszére ez 9%-ra csökkent. Jelentős bizalomvesztést könyvelhet el hazánkban a hadsereg és az igazságszolgáltatás is: az előbbiben fél évvel korábban még az emberek fele bízott, és ez az arány 7% ponttal csökkent 008 tavaszára. Az igazságszolgáltatásban 007 őszén még 6% bízott meg, de a legutóbbi felmérésre már 8%-ra csökkent ez az arány. Erőteljesen csökkent a kormányba és a parlamentbe vetett bizalom is: mindkettőben megbízott az emberek ötöde 007 őszén, de 008 tavaszán az előbbire csak %, az utóbbira 5% tudott bizalommal tekinteni. A politikai pártok támogatottsága nem változott, maradt a rendkívül alacsony, 0% alatti szint. A parlament és a kormány megítélésénél jelentős különbség mutatkozott aszerint, hogy politikailag melyik oldalhoz sorolták be magukat a megkérdezettek. A parlamentben a magukat baloldalinak vallók negyede bízik, a jobboldaliaknál %. Ennél is kisebb arányban bíznak a megkérdezettek a kormányban a magukat semlegesnek vallók között (%). A kormányban 5% bízott a baloldali érzelműek között, és csaknem azonos, 0% alatti volt a bizalom a magukat jobboldalinak (8%) és semlegesnek vallók (9%) között.

15 Intézményekbe vetett bizalom ENSZ 56% 5% EU 5% 50% Rendőrség 5% 6% Hadsereg % 70% Nemzeti igazságszolgáltatás 8% 6% Parlament 5% % Nemzeti kormány % % Politikai pártok 9% 8% EU7 HU Meglehetősen eltérő lista alakult ki az EU összes tagállamának átlagában. Az emberek jelentős része (70%) megbízik saját nemzeti hadseregében és a rendőrségbe vetett bizalom is jelentős (6%). Ezektől a nemzeti intézményektől némileg lemaradva következik az ENSZ (5%) és az EU (50%) a listán. A megkérdezettek közel fele megbízik a hazai igazságszolgáltatásban is. Az EU polgárainak közel harmada tekint bizalommal hazájában a parlamentre és a nemzeti kormányra. A lista végét az EU összességében is a politikai pártok zárják, bár kétszer akkora aránnyal (8%) mint hazánkban. A bizalom kérdéséhez kapcsolódik, hogy mennyire érzi az egyén véleményének figyelembevételét és érdekeinek képviseletét az egyes intézményekben, ennek ellenére jelentős eltérések mutatkoztak a bizalom kérdéséhez képest az egyén szerepének megítélésekor. Magyarországon az emberek mindössze 8%-a gondolja, hogy véleménye számít az EU-ban. Ez alig marad el az EU összes tagállamában mért eredménytől (%). Valamivel többen gondolják hazánkban, hogy itthon számít a véleményük (%), amely viszont már jelentősen kevesebb annál, ahányan az EU átlagában érzik, hogy hazájukban számít véleményük (%). Kevesen gondolják azt is, hogy európai kérdésben meghallgatják véleményét és nincs jelentős különbség abban, hogy hazai vagy EU intézménnyel kapcsolatban merül fel a kérdés: 5% mondta hazánkban, hogy a kormány meghallgatja véleményét európai kérdésekben, 7% szerint figyelnek rá oda az Európai Parlament

16 képviselői és 6% szerint az Európai Bizottság hallgatja meg szavát európai kérdésekben. Ezekben az eredményekben jelentős átfedés van, mivel több intézményt is megjelölhettek a megkérdezettek, tehát összességében azok aránya, akik szerint véleményük számít az EU-ban, nem feltétlenül tér el azokétól, akik szerint a háromból egy vagy több intézmény odafigyel szavukra. Hazánknak összességében nagyobb szerepet tulajdonítanak a magyar megkérdezettek az EU életében. Összesen % nyilatkozta, hogy Magyarország véleménye számít az EU-ban. Ennél valamivel kevesebben, 7% gondolja úgy, hogy az EU megfelelően figyelembe veszi hazánk érdekeit. A többség azonban úgy érzi, hogy az EU rákényszeríti nézeteit hazánkra. Hasonló irányban nyilatkoztak így a megkérdezettek az EU átlagában is. Az összességében meglehetősen negatív képet árnyalja azonban az eredmény, amely szerint a magyarok csupán 0%-a érti az EU működését saját bevallása szerint, és nem jelentősen magasabb ez az arány az EU összességében sem (%). A szlovén megkérdezettek a felmérések során tőlük megszokott önbizalommal nyilatkoztak a tudásukra vonatkozó kérdésben, 6% állította, hogy tisztában van az EU működésével. A legkisebb arányban az olasz megkérdezettek érzik, hogy tisztában vannak az EU folyamataival (6%). Az érdekek képviseletének és a működési mechanizmusok megértésének kérdéséből adódik annak vizsgálata, hogy különböző területekre vonatkoztatva a megkérdezettek mekkora szerepet szánnak saját kormányuknak és az EU-nak. Bár Magyarországon rendkívül alacsony azok aránya, akik megbíznak a kormányban ahhoz képest, ahányan bíznak az EU-ban, az emberek mégsem szánnak az EU-nak olyan szerepet, amelyben befolyásolhatná a kormány döntéseit hazai vonatkozású kérdésekben. A legkisebb szerepet a hazai egészségügyben és a nyugdíjakkal kapcsolatban meghozott döntésekben szánják a magyarok az EU-nak. A legtöbb gazdasági és szociális kérdésben az emberek jóval arányban tartanák meg a magyar kormány hatáskörében a döntések meghozatalát, mint ahányan az EU-nak beleszólást engednének ezekbe a kérdésekbe.

17 Az EU hatásköre (Magyarország) Egészségügy Nyugdíjak Az oktatási rendszer Adóügyek Közlekedés Társadalmi jólét A munkanélküliség elleni küzdelem Az infláció elleni küzdelem Mezőgazdaság és halászat Gazdaság Fogyasztóvédelem 75% 75% 70% 68% 59% 58% 56% 55% 5% 5% 5% % % 9% 0% 9% 0% % % % 6% 6% Verseny Bevándorláspolitika Energia Nehéz gazdasági helyzetben lévő régiók támogatása Bűnözés elleni küzdelem Környezetvédelem Tudományos és technológiai kutatás Kül- és biztonságpolitika Terrorizmus elleni küzdelem 7% 5% % 0% 8% 5% % % % 55% 6% 6% 67% 7% 7% 7% 75% 87% Magyar Kormány EU Összességében elmondható, hogy bár nem bíznak a nemzeti intézményekben a magyarok, mégis inkább megtartanák nemzeti hatáskörben a szociálpolitikai ügyek többségét. Azokon a területeken azonban, amelyek nemzetközi összefogást tesznek szükségessé vagy jelentős befektetéseket igényelnek, ott lemondanának a nemzeti kormány befolyásáról az EU javára. 5

18 IV. Az EU intézményei Az Eurobarometer 008 tavaszán részéletesebben vizsgálta azt, hogy mennyire bíznak meg az emberek nemzeti intézményeikben és az EU-ban. E mellett azt is vizsgálta, hogyan oszlik meg a bizalom az EU egyes intézményei között, illetve hogy mennyire tulajdonítanak fontos szerepet a megkérdezettek az egyes intézményeknek. Ezeknél a kérdéseknél sem zárta ki az egyik válasz a többit, tehát több intézményt is fontosnak vagy bizalomra méltónak minősíthettek a megkérdezettek. Az eredmények azt mutatják, hogy az EU polgárai legnagyobb arányban az Európai Parlamentben bíznak (5%). Ettől nem sokkal maradt el azok aránya sem, akik az Európai Központi Bankban (50%) és az Európai Bizottságban (7%) bíznak. A felsorolt intézmények közül a legkevesebb bizalmat az Európai Unió Tanácsa (%) vívta ki. Az EU intézményeibe vetett bizalom (EU) 5% 50% 7% % 7% % % 7% % 6% 6% 6% Az Európai Parlament Az Európai Központi Bank Az Európai Bizottság Az Európai Unió Tanácsa Bízik Nem bízik Az eredmények értékelésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni azonban, hogy jelentős volt azon válaszadók aránya, akik nem adtak választ a kérdésre, mivel nem tudták vagy nem akarták megítélni azt. Az Eurobarometer az egyes intézményekbe vetett bizalom megítélésekor az okokra is kitért. Ennek során kiderült, hogy a legtöbben azért bíznak meg az Európai Parlamentben, mert szerintük az demokratikus úton hozza meg döntéseit (6%). Azok közül, akik nem bíznak az Európai Parlamentben, a legtöbben azzal magyarázzák véleményüket, hogy az intézmény túlságosan távol van az egyszerű emberektől (%). Hasonló tényezőket figyelhetünk meg az Európai Bizottsággal kapcsolatos bizalmi szint vizsgálatakor. Az intézményben megbízók közül a legtöbben (8%) úgy látják, hogy a Bizottság demokratikus döntéseket hoz. Csaknem ugyanennyien mondták, hogy szerintük az intézmény jól megvédi az EU polgárainak érdekeit. 6

19 Emellett a legtöbben azért nem bíznak a Bizottságban, mert túlságosan távol esik a hétköznapi emberektől (%). Sokan azt is megjelölték a bizalmatlanságuk okaként, hogy nem jutnak elég információhoz az intézményről (6%). Ugyanezek a minták ismétlődtek meg az Európai Unió Tanácsának megítélésekor. Akik bíznak benne, azok a demokratikus döntéshozatalt és a megfelelő érdekképviseletet emelték ki okként. Akik nem bíznak benne, azok többsége úgy érzi, hogy a hétköznapi élettől nagyon távol esik az intézmény, illetve ennél a kérdésnél is sokan említették, hogy nem jutnak elegendő információhoz. Kissé más megfontolásokat tárt fel az Eurobarometer az EU Központi Bankjának megítélésekor. A legtöbben (%) azért bíznak benne, mert szerintük az megvédi a közös fizetőeszköz, az euró erősségét, ezáltal pozitívan befolyásolja az európai gazdaságot. Azt is sokan tartották fontosnak megemlíteni, hogy az Európai Központi Bank hatékonyan védelmezi Európát egy pénzügyi válsággal szemben. A bizalmatlanok többsége itt is úgy gondolja, hogy nincs elég információja az intézményről. Az egyes intézményekkel kapcsolatos bizalmatlanságnál minden esetben szerepet játszott egy általánosabb bizalmatlanság is: minden intézménynél 7% körüli volt azok aránya, akik azért nem bíztak meg az intézményben, mert szerintük általában jobb, ha az ember nem bízik politikusokban, politikai intézményekben, vagy az Európai Központi Bank esetében bankokban vagy bankárokban. Az EU polgárai közül jóval többen tartják fontosnak az intézményeket, mint ahányan megbíznak bennük. A megkérdezettek háromnegyede határozottan állította, hogy az Európai Parlament fontos szerepet tölt be. Hasonló arányban látják fontosnak az Európa Központi Bankot is (7%). Valamivel kevesebben tartják fontosnak az EUban az Európai Bizottságot (68%) és legkevesebben az Európai Unió Tanácsának szerepét emelték ki (60%). Az EU intézményeinek megítélése (EU) 75% 7% 68% 60% % % % % 8% 0% % 8% Az Európai Parlament Az Európai Központi Bank Az Európai Bizottság Az Európai Unió Tanácsa Fontos Nem fontos 7

20 Az egyes intézmények jelentőségének megállapításakor is nagyon magas volt azok aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésre: az Európai Unió Tanácsának jelentősségét például a megkérdezettek 8%-a nem akarta vagy nem tudta megállapítani. A bizalom és a fontosság kérdésével együtt felmerült az is, hogy vajon az EU polgárai mennyire tartják átláthatónak az EU intézményeit. Az eredmény nem lett túl biztató: az összes tagország átlagában a megkérdezettek körülbelül negyede gondolja, hogy transzparens az intézmények működése és hasonló arányban tartják átláthatónak saját nemzeti közigazgatásuk működését. Intézmények átláthatósága EU intézményei 0% 6% Közigazgatás % % EU7 HU Még ennél is kedvezőtlenebb képet rajzoltak Magyarország polgárai, akik ötöde szerint átlátható az EU intézményeinek működése. Rendkívül alacsony, mindössze % azok aránya, akik a magyar közigazgatást átláthatónak tartják hazánkban. Az eredmények szerint több magyar tulajdonít transzparens működést az EU intézményeinek, mint a hazai intézményeknek. Bár a nemzeti közigazgatással kapcsolatos ismereteket nem vizsgálta külön az Eurobarometer, arra 008 tavaszán is kitért, hogy mennyit tudnak a megkérdezettek az EU aktuális körülményeiről. Ennek során kiderült, hogy az EU polgárainak mindössze ötöde hallott Szlovénia soros elnökségéről és arról sem tudnak sokkal többen, hogy Franciaország következik a sorban (7%). A soros elnökség intézményének létezéséről a megkérdezettek fele rendelkezett információval. A kérdések során az is kiderült, hogy a megkérdezettek mintegy negyede szerint 5 tagállamból áll az EU, 5% cáfolta ezt az állítást és % inkább nem akart választ adni. Azt már jóval többen tudták, hogy Svájc nem EU-tag (68%), bár sokan itt is inkább tartózkodtak (8%). Leginkább az eurózóna tagjainak számára vonatkozó kérdés osztotta meg az EU polgárait, 8% szerint ez tagból áll, % inkább nem válaszolt és % ismerte fel helyesen, hogy hamis a tagra vonatkozó állítás. 8

21 A magyarok az EU átlagánál jobban szerepeltek az EU tagjainak számára vonatkozó kérdésnél (67%) és Svájc tagságának kérdésénél (70%), a többi kérdésre valamivel kisebb arányban adtak helyes választ, mint az EU polgárai általában. V. Az EU jövője Az Eurobarometer felmérés az EU jelenlegi helyzetének megítélése mellett azt is fontosnak tartotta megvizsgálni, hogyan látják az EU polgárai az EU jövőjét. Ennek során kiderült, hogy az EU átlagában a megkérdezettek több mint fele optimista (6%). A magyar megkérdezettek valamivel alacsonyabb arányban adtak pozitív választ, de többségükben még ők is optimisták (5%). A megkérdezettek azt is kifejthették, hogy milyen arányban támogatják az EU további fejlődésének irányait. A magyar megkérdezettek többségükben valamennyi felsorolt területet támogatják, legnagyobb arányban a közös védelmi-és biztonságpolitikát, legkevésbé az Európai Monetáris Uniót. Az EU stratégiai területeinek támogatottsága Közös védelmiés biztonságpolitika 79% 76% Közös külpolitika 68% 76% Az Európai Unió további bővítése, hogy a következő években más országok is tagok legyenek 7% 65% EMU EU7 6% 60% HU 9

22 Kissé más sorrend alakult ki az EU összes tagországának átlagát tekintve, bár az első helyen itt is a közös védelmi- és biztonságpolitika áll (76%). Ezt a közös külpolitika, majd az EMU megteremtése követi. Az EU polgárainak kevesebb, mint fele támogatja az EU további bővítését (7%). Nemcsak általánosságban, hanem egyenként is alkalmuk volt az EU polgárainak megmondaniuk, hogy támogatják-e az EU bővítését az adott állammal. Ennek során kiderült, hogy a megkérdezettek elsősorban azon országok felvételét támogatnák, akik eddig még nem jelezték csatlakozási szándékukat, és kevésbé lelkesek a csatlakozni kívánó országokkal szemben. EU bővtésének támogatása egyes országokkal Svájc 8% 77% Norvégia 8% 78% Horvátország 5% 80% Izland 7% 7% Montenegro % 5% Ukrajna 8% % Bosznia - Hercegovina 6% 0% Törökország % 5% Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság 5% 0% Albánia 8% % Koszovó 7% % Szerbia 7% 8% EU7 HU 0

23 A magyar megkérdezetteknél kissé árnyaltabb volt ez a kép, mivel az összes tagország közül hazánk támogatja leginkább Horvátország tagságát: hazánkban az emberek 80%-a szeretné szomszédunkat is az EU tagjai között látni, míg az EU átlagában mindössze 5% ez az arány. Jóval kevésbé voltak lelkesek a magyar megkérdezettek a többi hozzánk közel eső ország tagságának támogatásával, többséget csak Montenegro kapott (5%). A legkevesebben Szerbiát és Koszovót szeretnék az EU tagjai között köszönteni (7%). Horvátország mellett jelentősebb különbség mutatkozott Magyarország és az EU átlagában Törökország tagságának megítélésekor. A magyarok 5%-ban támogatnák a török tagságot, az EU összes megkérdezett polgára csak %-ban vélekedik így. A legerősebben Görögország (78%) és Ciprus (85%) polgárai ellenzik, hogy Törökország is helyet kapjon az EU-ban. Más arányok rajzolódnak ki akkor, ha a kérdés úgy merül fel: támogatnák-e Törökország tagságát, amennyiben az teljesíti az összes kiszabott kritériumot? Ebben az esetben már a megkérdezettek körülbelül fele támogatná Törökország felvételét Cipruson és Görögországban is. Egyes országok csatlakozásának hatásaira is kitért az Eurobarometer felmérés. A megkérdezettek arra is válaszolhattak, hogy véleményük szerint Bosznia- Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Koszovó, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Horvátország és Albánia csatlakozása elősegítené-e a stabilitás megteremtését a nyugat-balkáni térségben. Az EU polgárainak csaknem fele (8%) szerint pozitív hatása lenne az említett országok csatlakozásának, ugyanennyien válaszoltak igennel hazánkban is. Az EU átlagában megkérdezettek 9%-a szerint nem hozna pozitív változást a felsorolt országok csatlakozása.

24 VI. Az EU polgárainak hangulata Bár az EU polgárainak többsége optimista az EU jövőjét illetően, mindössze % nyilatkozta, hogy szerinte egyértelműen jó irányba haladnak a dolgok az EU-ban. A megkérdezettek negyede úgy látja, hogy kimondottan rossz irányba haladnak a dolgok és körülbelül ötöde inkább semleges álláspontra helyezkedik a kérdésben. A dolgok alakulása az EU-ban % 7% 5% 9% 9% 9% EU7 HU Jó irányba haladnak a dolgok Rossz irányba haladnak a dolgok Egyik sem Magyarországon az emberek többsége szintén a jó irányt látja, de jóval kisebb arányban, mint az EU polgárai. Jóval negatívabban látják viszont a magyarok a dolgok alakulását hazánkban, mindössze % szerint mennek jó irányba a dolgok és az elsöprő többség szerint rossz irányba haladnak hazánk dolgai. A dolgok alakulása az országban 79% % 5% EU7 HU % 9% 5% Jó irányba haladnak a dolgok Rossz irányba haladnak a dolgok Egyik sem

25 Az EU polgárai is általában jóval kisebb arányban vannak arról meggyőződve, hogy pozitív fejlemények tapasztalhatók országukban, mint ahányan a negatív események sorozatát látják (5%), azonban Magyarország pesszimizmusát nem sikerült felülmúlni, de még csak megközelíteni sem. Kisebb különbség mutatkozik viszont abban, ahogy gyermekeik jövőjét megítélik a magyarok és az EU polgárai általában. A megkérdezettek több mint 60%-a szerint a mostani gyermekek jövője nehezebb lesz, mint amilyennek saját generációjának sorsa bizonyult. Gyermekek jövője 6% 6% 7% 6% 8% 8% Könnyebb lesz Nehezebb lesz Ugyanolyan lesz EU7 HU A megkérdezettek csaknem ötöde vélte, hogy ugyanolyan lesz a gyerekek jövője, mint amilyen a saját korosztálya előtt is állt annak idején, és ennél alig kevesebben mondták, hogy könnyebb sorsuk lesz a mostani gyerekeknek. A pesszimizmust alátámaszthatja, hogy sokan a saját életükben is negatív tendenciákat tapasztalnak. Az EU-ban a megkérdezettek körülbelül fele, Magyarországon 66%-a érzi azt, hogy az öt évvel ezelőtti helyzethez képest kevesebbet engedhet meg magának háztartása anyagilag a mindennapi életben. Vásárlóerő 66% 5% 9% 8% 5% 8% Javult Változatlan Romlott EU7 HU

26 Az EU átlagában a megkérdezettek 7%-a, Magyarországon 58% mondta, hogy a hónap végén esedékes számlák kifizetéséve már nehézségei vannak. Különbségek mutatkoztak hazánk és az EU átlagában a különböző személyes javak birtoklásában is. Kivételt a televízió képez, amely mind Magyarországon, mind az EU-ban megtalálható a háztartások 98%-ában. A teljesen kifizetett és saját tulajdonban levő ház vagy lakás egyetlen bár értéket tekintve a legnagyobb vagyontárgy a felsoroltak közül, amelyet nagyobb arányban birtokolnak a magyarok mint az EU polgárai: hazánkban 67% rendelkezik ilyennel, míg az EU-ban csupán %. A legnagyobb különbséget az autó birtoklásában mérte az Eurobarometer: az EU átlagában a megkérdezettek 7%-ában van autója, hazánkban viszont csak % büszkélkedhet ilyennel. Lemaradásunk van viszont CD és DVD lejátszó és számítógép birtoklásában, illetve Internet-előfizetésben is. Ez utóbbi jelentősen nőtt fél év alatt, 007 őszén még 7% számolt be otthoni Internet-hozzáférés meglétéről, míg 008 tavaszán már %. Ezzel párhuzamosan %-ról 7%-ra nőtt a háztartásokban található számítógépek aránya is hazánkban.

27 VII. Összefoglaló A 008 tavaszán végzett Eurobarometer felmérése szerint nem bizonyult tartósnak az a jelenség, amely szerint a magyarok kiemelkedően pesszimista beállítottságuk ellenére a tagállamok átlagát meghaladó lelkesedést mutatnak az EU tagság iránt. Hazánkban a megkérdezettek alig több mint harmada érzi azt, hogy az ország számára hasznos volt a csatlakozás. A csatlakozás idején az EU tagság még a magyar megkérdezettek több mint fele számára jó dolognak tűnt, 008 tavaszán már csak a megkérdezettek harmada gondolkodott hasonlóan. Az EU lakóinak fele még mindig kimondottan pozitív dologként értékeli hazája tagságát. A tagságot jó dolognak tartók arányánál valamivel magasabb azok aránya hazánkban, akikben bevallásuk szerint pozitív kép él az EU-ról. Még többen helyezkedtek semleges álláspontra ennél a kérdésnél. Foglalkozást tekintve a diákok csoportja volt az egyetlen, amelyen belül a megkérdezettek több mint fele szerint jó dolog hazánk számára az EU tagjának lenni. Az EU tagságot pozitívan értékelő megkérdezetteknek közül a legtöbben úgy gondolják, hogy az EU hozzájárul a magyar gazdaság fejlődéséhez és új munkalehetőségeket teremt. A tagságot hasznos dolognak tartók harmada azt is megemlítette, hogy az EU tagság segíti az országok együttműködését és csaknem ennyien mondták, hogy az EU hozzájárul a békéhez és biztonsághoz. Az Eurobarometer 008 tavaszán kimutatta, hogy Magyarországon a megkérdezettek többsége számára az EU az utazás, tanulás és munkavállalás szabadságát jelenti elsősorban. Annak ellenére, hogy több negatív fogalommal is társították az EU-t a magyar megkérdezettek, még mindig kiemelkedő arányban nyilatkozták, hogy megbíznak az EU-ban. A magyarok bizalmi listáján csak az ENSZ tudott az EU elé kerülni, bár nem túl jelentős különbséggel. A magyarok hangulata továbbra is a legrosszabbak között van az EU tagjai és tagjelölt államainak sorában és még a korábbi szinteket is alulmúlta 008 tavaszán. A felmérésben résztvevő országok közül csak a bolgárok előzik meg hazánkat borúlátásban. Nemcsak saját életüket tekintve pesszimisták a magyarok, de a hazai gazdasági élet alakulásában és a munkavállalási lehetőségekben és körülményekben sem számítanak sok jóra a közeljövőben Az EU jövőjével kapcsolatban az EU átlagában a megkérdezettek jóval több mint fele optimista. A magyar megkérdezettek valamivel több mint fele bizonyult derűlátónak. Jóval negatívabban látják viszont a magyarok a dolgok alakulását hazánkban, mindössze % szerint mennek jó irányba a dolgok és az elsöprő többség szerint rossz irányba haladnak hazánk dolgai. A magyarok többsége az EU fejlesztésének valamennyi területét támogatja, legnagyobb arányban a közös védelmi-és biztonságpolitikát, majd a közös külpolitikát, a további bővítést és végül az Európai Monetáris Uniót. 5

28 VIII. Mellékletek, A vizsgálat magyar nyelvű kérdőíve Q Kérem, mondja meg milyen ország állampolgára Ön? TÖBB VÁLASZ LEHETSÉGES Belgium Dánia Németország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Portugália Egyesült Királyság (Nagy-Britannia, Észak-Írország) Ausztria Svédország Finnország Ciprusi (Dél) - Köztársaság Csehország Észtország Magyarország Lettország Litvánia Málta Lengyelország Szlovákia Szlovénia Bulgária Románia Más ország (8-70),,,, 5, 6, 7, 8, 9, 0,,,,, 5, 6, 7, 8, 9, 0,,,,, 5, 6, 7, 8, 9, 0,,,, 6

29 QA Ha találkozik a barátaival, milyen gyakran vitatnak meg politikai témájú kérdéseket? gyakran néha soha (7) QA Ön, ha valamilyen kérdésben van egy kialakult, határozott álláspontja, milyen gyakran kapja magát azon, hogy meg akarja győzni barátait, rokonait, vagy munkatársait a saját álláspontjáról? Ez OLVASSA FEL A VÁLASZLEHETŐSÉGEKET! gyakran megtörténik időnként megtörténik ritkán történik meg, vagy sohasem történik meg -NE OLVASSA FEL! (7) 5 QA Összességében Ön nagyon elégedett, inkább elégedett, nem nagyon elégedett vagy egyáltalán nem elégedett az életével? OLVASSA FEL A VÁLASZLEHETŐSÉGEKET! Nagyon elégedett Inkább elégedett Nem nagyon elégedett Egyáltalán nem elégedett (7) 5 7

30 QAa Mit vár Ön az elkövetkező hónaptól: a következő hónap alatt jobb lesz, rosszabb lesz, vagy ugyanolyan marad OLVASSA FEL A VÁLASZLEHETŐSÉGEKET! JOBB ROSSZAB B UGYANOL YAN (7) (75) (76) (77) (78) 5 6 (79) az Ön élete általában a gazdasági helyzet Magyarországon háztartásának anyagi helyzete a munkavállalási lehetőségek Magyarországon az Ön munkavállalói helyzete A gazdasági helyzet az Európai Unióban QA5a Kérem, a következő területekről mondja meg, hogy Ön szerint azok állapota Magyarországon az európai országok átlagánál jobbak, vagy pedig rosszabbak! (MUTASSA A KÁRTYÁT A FOKOZATOKKAL! - SORONKÉNT EGY VÁLASZ LEHETSÉGES.) (OLVASSA FEL A VÁLASZLEHETŐSÉGEKET! - ROTÁLJA!) Sokkal jobb Valamenny ivel jobb Valamenny ivel rosszabb Határozott an rosszabb (86) (87) (88) (89) (90) A magyar gazdaság helyzete 5 A foglalkoztatottság helyzete 5 Magyarországon A megélhetési költség 5 Magyarországon Az energiaárak 5 Magyarországon 5 Az életszínvonal 5 Magyarországon 8

31 QA6a Mit gondol, mi az a két legfontosabb probléma, amelyekkel ma Magyarország szembenéz? MUTASSA A KÁRTYÁT - OLVASSA FEL - MAXIMUM VÁLASZ LEHETSÉGES! Bűnözés Gazdasági helyzet Áremelkedések és infláció Adózás Munkanélküliség Terrorizmus Honvédelem és külpolitika Lakásügy Bevándorlás Egészségügyi ellátórendszer Az oktatási rendszer Nyugdíjak Környezetvédelem Energiával kapcsolatos kérdések Más (Spontán) (96-),,,, 5, 6, 7, 8, 9, 0,,,,, 5, 6, QA7a Általában véve, Ön szerint Magyarország Európai Uniós tagsága egy OLVASSA FEL A VÁLASZLEHETŐSÉGEKET! jó dolog, rossz dolog, se nem jó, se nem rossz dolog? (8) QA8a Mindent figyelembe véve, Ön szerint Magyarországnak előnyére vált Európai Uniós tagsága? előnyére vált nem vált előnyére (9) 9

32 QA9a A következők közül, melyek azok a fő okok, amelyekből azt gondolja, hogy Magyarországnak előnye van az Európai Uniós tagságból? (MUTASSA A KÁRTYÁT - ROTÁLJA - MAX. VÁLASZ LEHETSÉGES) Az Európai Unió hozzájárul a demokráciához Magyarországon Az Európai Unió hozzájárul a béke fenntartásához és a biztonság megszilárdításához Az Európai Unió hozzájárul a gazdasági fejlődéshez Magyarországon Bizonyos kérdésekkel, amelyek a magyar emberek számára fontosak, legjobban Európai Uniós szinten foglalkoznak Az Európai Uniós tagság javítja Magyarország és a többi ország együttműködését A magyar népnek jelentős befolyása van az Európai Unióban hozott döntésekre Az Európai Unió nagyobb beleszólási lehetőséget ad a magyar népnek a világ dolgaiba Az Európai Unió javítja a magyar emberek életszinvonalát Az Európai Unió segíti a magyar embereket, hogy szembesüljenek az új globalizációs kihívásokkal Az Európai Unió új munkalehetőséget teremt a magyar emberek számára Ön általában támogatja az Európai Uniót Egyéb (SPONTÁN) (-6),,,, 5, 6, 7, 8, 9, 0,,,, 0

33 QA0a A következők közül melyek azok a fő okok, amelyekből azt gondolja, hogy Magyarországnak nem előnyös az Európai Uniós tagság? (MUTASSA A KÁRTYÁT - ROTÁLJA - MAX. VÁLASZ LEHETSÉGES) Az Európai Uniós tagságnak negatív hatása van a demokráciára Magyarországon Az Európai Uniós tagságnak negatív hatása van a béke fenntartására és a biztonság garantálására Az Európai Uniós tagságnak negatív hatása van Magyarország gazdasági fejlődésére Azokkal a problémákkal, amelyek a magyar nép számára fontosak, a legjobban országos szinten foglalkoznak Az Európai Unió tagsága bizonyos feszültséget okoz Magyarország és a többi ország között A magyar népnek nagyon kevés befolyása van az Európai Uniós szinten hozott döntésekbe Magyarország hangját a világon az EU-s tagság gyengíti Az Európai Unió csökkenti a magyar emberek életszinvonalát Az Európai Uniós tagság sebezhetőbbé teszi Magyarországot a globalizáció negatív hatásaival szemben Az Európai Unió veszélyezteti a magyar emberek munkahelyét Ön általában az Európai Unió ellen van (SPONTÁN) Egyéb (SPONTÁN) NT (60-7),,,, 5, 6, 7, 8, 9, 0,,,, QAa Jelen pillanatban, általában véve, Ön hogyan gondolja, hogy a dolgok jó irányba vagy rossz irányba mennek? EGY VÁLASZ LEHETSÉGES SORONKÉNT OLVASSA FEL A VÁLASZLEHETŐSÉGEKET A dolgok jó irányba mennek A dolgok rossz irányba mennek Se nem jó, se nem rossz irányba (SPONTÁ N) (86) Magyarországon (87) Az Európai Unióban

34 QA Most azt szeretném megkérdezni Öntől, hogy mennyire bízik Ön a következő intézményekben? Kérem a felsorolt intézmények mindegyikéről mondja meg, hogy inkább bízik bennük, vagy inkább nem bízik bennük. OLVASSA FEL INKÁBB BÍZIK INKÁBB /NIN NEM BÍZIK CS VÉLEMÉN YE (90) (9) (9) (9) (9) 5 (95) 6 (96) 7 (97) 8 (98) 9 0 A sajtó rádió televízió Az internet igazságszolgáltatás/magyar jogrendszer rendőrség hadsereg politikai pártok a magyar kormány a magyar parlament (99) (00) az Európai Unió (0) az ENSZ QA És általánosságban véve nagyon pozitív, inkább pozitív, semleges, inkább negatív, vagy nagyon negatív kép él Önben az Európai Unióról? nagyon pozitív inkább pozitív semleges inkább negatív nagyon negatív (0) 5 6

35 QA Mit jelent Önnek személyesen az Európai Unió? MUTASSA A KÁRTYÁT - OLVASSA FEL - TÖBB VÁLASZ LEHETSÉGES - ROTÁLJA: OLVASSA EGYSZER FENTRŐL LEFELÉ - EGYSZER PEDIG LENTRŐL FELFELÉ. Béke Gazdasági jólét Demokrácia Szociális védelem Az utazás, tanulás és munkavállalás szabadsága bárhol az Európai Unióban. Kulturális sokszínűség Nagyobb beleszólás a világ dolgaiba Euró Munkanélküliség Bürokrácia Kidobott pénz A kulturális identitás elvesztése Magasabb bűnözés Elégtelen ellenőrzés a külső határoknál Egyéb (SPONTÁN) (0-8),,,, 5, 6, 7, 8, 9, 0,,,,, 5, 6,

36 QA5a Kérem, mondja meg minden egyes állítással kapcsolatban, inkább egyetért vele vagy inkább nem ért vele egyet? OLVASSA FEL! INKÁBB EGYETÉR T INKÁBB NEM ÉRT EGYET Úgy érzem, nagyobb biztonságban vagyok, mert (9) Magyarország az Európai Unió tagja Úgy érzem, gazdaságilag szilárdabbak vagyunk, mert Magyarország az Európai Unió tagja (0) Úgy érzem, gazdaságilag szilárdabbak vagyunk, mert Magyarország az euró-övezet tagja () A véleményem/szavazatom számít az Európai () Unióban () 5 Az én szavam számít Magyarországon 6 Európai kérdésekben, a kormányom meghallgatja a () szavamat 7 Európai kérdésekben az Európai Parlament tagjai (5) hallgatják meg a szavamat 8 Európai kérdésekben az Európai Bizottság hallgatja (6) meg a szavamat 9 Értem, hogyan működik az Európai Unió (7) 0 Magyarország véleménye számít az Európai Unióban (8) Az Európai Unió megfelelően figyelembe veszi (9) Magyarország érdekeit. (0) Az Európai Unió rákényszeríti a nézeteit Magyarországra QA6 Hallott már Ön a(z) OLVASSA FEL A VÁLASZLEHETŐSÉGEKET HALLOTT NEM HALLOTT (6) az Európai Parlamentről (7) az Európai Bizottságról (8) az Európai Unió Tanácsáról (9) az Európai Központi Bankról

37 QA7 Mit gondol, hogy ezek mindegyike fontos szerepet játszik vagy nem játszik fontos szerepet az Európai Unió életében? OLVASSA FEL A VÁLASZLEHETŐSÉGEKET FONTOS SZEREPE T JÁTSZIK NEM JÁTSZIK FONTOS SZEREPE T (0) Az Európai Parlament () Az Európai Bizottság () az Európai Unió Tanácsa () az Európai Központi Bank QA8 Most kérem, mondja meg e szervezetek, intézmények mindegyikéről, hogy Ön inkább bízik bennük, vagy inkább nem bízik bennük? OLVASSA FEL! INKÁBB BÍZIK INKÁBB NEM BÍZIK () az Európai Parlament (5) az Európai Bizottság (6) az Európai Unió Tanácsa (7) az Európai Központi Bank QA9a A következők közül melyek azok a fő okok, amelyek miatt az Európai Parlamentben bízhatunk? (OLVASSA FEL - ROTÁLJA - MAX. VÁLASZ LEHETSÉGES) Az Európai Parlamentben hozott döntések demokratikus úton történnek Az Európai Parlamentben hozott döntések hozzájárulnak Magyarország gazdasági fejlődéséhez Az Európai Parlament jól védi az európai állampolgárok érdekeit Ön jól tájékozott az Európai Parlament tevékenységéről Az Európai Parlament tagjai vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy az Európai Unió kérdéseiről, mint egészről döntsenek Az Európai Parlament jól képviseli az Ön véleményét Európáról Ön megbízik az Európai Parlament tagjaiban Ön általában támogatja az Európai Uniót (SPONTÁN) Ön általában megbízik a politikai intézményekben/ politikusokban (SPONTÁN) Egyéb (SPONTÁN) NT (8-58),,,, 5, 6, 7, 8, 9, 0,, 5

38 QA0a A következők közül melyek azok a fő okok, amelyek miatt nem bízik az Európai Parlamentben? (OLVASSA FEL - ROTÁLJA - MAX. VÁLASZ LEHETSÉGES) Az Európai Unióban hozott döntések nem demokratikus úton történnek Az Európai Parlamentben hozott döntéseknek negatív hatása van Magyarország gazdasági fejlődésére Az Európai Parlament távol van az átlag állampolgártól Nem rendelkezik elegendő információval az Európai Parlamenttel kapcsolatban Az Európai Parlament tagjai nincsenek a legjobb helyzetben ahhoz, hogy az Európai Unió kérdéseiről, mint egészről döntsenek Az Európai Parlament nem képviseli jól az Ön véleményét Európáról Ön nem bízik meg az Európai Parlament tagjaiban Ön általában az Európai Unió ellen van (SPONTÁN) Ön általában nem bízik meg a politikai intézményekben/ politikusokban (SPONTÁN) Egyéb (SPONTÁN) (70-80),,,, 5, 6, 7, 8, 9, 0,, QAa A következők közül melyek azok a fő okok, amelyek miatt megbízik az Európai Bizottságban? (OLVASSA FEL - ROTÁLJA - MAX. VÁLASZ LEHETSÉGES) Az Európai Bizottság által hozott döntések demokratikus úton történnek Az Európai Bizottság hozzájárul Magyarország gazdasági fejlődéséhez Az Európai Bizottság jól védi az Európai állampolgárok érdekeit Ön jól tájékozott az Európai Bizottság működéséről Az Európai Bizottság a legjobb helyzetben van ahhoz, hogy hasznos javaslatokat tegyen az Európai Unióra, mint egészre Ön megbízik a Bizottság tagjaiban Az Európai Bizottság megfelelően képviseli az Ön véleményét Európáról Ön általában támogatja az Európai Uniót (SPONTÁN) Ön általában megbízik a politikai intézményekben/ politikusokban (SPONTÁN) Egyéb (SPONTÁN) NT (9-0),,,, 5, 6, 7, 8, 9, 0,, 6