Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések
|
|
- Adrián Kozma
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, szeptember 15. Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Mintavételi kör: Népesség: Módszertan: Terepmunka: a 28 tagú Unió ( európai polgár) 15 éves vagy a feletti európai polgárok Személyes interjú (CAPI) június 7 23., TNS Opinion BEVEZETÉS... 2 A. A VÁLSÁGGAL SZEMBENI REAKCIÓK B. MELY SZEREPLŐ TUD A LEGHATÉKONYABBAN FELLÉPNI A VÁLSÁG KÖVETKEZMÉNYEIVEL SZEMBEN? C. KIEMELT SZAKPOLITIKÁK VÁLSÁG IDEJÉN D. AZ EURÓ SZEREPE E. MILYEN LESZ AZ EURÓÖVEZET 2025-BEN? F. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE G. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PRIORITÁSAI H. A BANKRENDSZER ÁTFOGÓ REFORMJA I. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS J. AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-IG ELŐRETEKINTVE
2 JOGI NYILATKOZAT Horvátország július 1-jei csatlakozása következtében, ami 8 nappal e felmérés terepmunkájának befejezése után történt, az erre az országra vonatkozó egyes kérdéseket kismértékben módosítva tettük fel annak érdekében, hogy az eredmények megfelelően beilleszthetők legyenek ebbe az Eurobarométer felmérésbe. BEVEZETÉS Ez az Európai Parlament által készíttetett Eurobarométer felmérés azt kívánja felmérni, hogy egy évvel a évi európai választásokat megelőzően miként vélekednek az európai polgárok a gazdasági és a társadalmi helyzetről, valamint a költségvetés és a banki szolgáltatások területén zajló reformokról. Ez az ismertető az Európai Parlament által készíttetett, Egy évvel a 2014-es európai választások előtt című Eurobarométer felmérés második része. Első (az intézményi vonatkozásokról szóló) részét szeptember 5-én tettük közzé. A felmérést a TNS Opinion készítette június 7. és 23. között, az Unió 28 uniós országában, polgár személyes megkérdezésével. Az eredményeket a 27 tagú Unióra vonatkozó tendenciák formájában, vagy az új kérdések esetében a 28 tagú Unió viszonylatában mutatjuk be. A november közepére várható harmadik rész (az úgynevezett Parlaméter ) az eddigi évekhez hasonlóan azt vizsgálja majd, hogyan ítélik meg az európai polgárok az Európai Parlamentet. Az Európai Parlament e felmérése kiegészült néhány olyan kérdéssel, amelyeket az Európai Bizottság által közzétett standard Eurobarométer felmérés (EB79.3) keretében már közzétettek. Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy mint minden ilyen jellegű felmérés esetében, az európai átlagot oly módon súlyoztuk, hogy a hat legnépesebb tagállam körülbelül 70%-ot tesz ki ebben az átlagban. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy az Európai Unió összesített átlagában az euróövezethez tartozó tagállamok 64%-ot, az euróövezeten kívüliek pedig 36%-ot tesznek ki. A felmérést meghatározó európai környezet Ugyanúgy, mint az elmúlt 6 évben, a mostani Eurobarométert meghatározó európai környezetet is mindenekelőtt a monetáris, pénzügyi, gazdasági és szociális válság hatásai jellemzik. A felmérést megelőző hetekben vagy a felmérés idején történt egyes események valószínűleg hatást gyakoroltak a megkérdezettek válaszaira. Az Eurostat például júniusban kedvezőtlen statisztikákat tett közzé a munkanélküliség és a GDP alakulásáról az Európai Unióban és a tagállamokban, a Világbank pedig lefelé korrigálta a 2013-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzéseit. 2
3 Ráadásul ugyanebben az időszakban több uniós országban is zajos események és politikai változások jellemezték a politikai helyzetet: elnökválasztás és kormányváltás volt Olaszországban, sor került az első európai választásokra Horvátországban, illetve regionális vagy helyi választások zajlottak Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Lettországban és Olaszországban. Ezenkívül tüntetések voltak többek között Bulgáriában és Görögországban, a Cseh Köztársaságnak pedig új miniszterelnöke lett. Felhívjuk az olvasók figyelmét arra, hogy a felmérésre még azt megelőzően került sor, hogy a közvélemény értesült volna az Unió egyes tagállamaiban tapasztalható felgyorsuló eseményekről. A tendenciák időbeli alakulása Az idő előrehaladtával az egyes felmérések között egyre nyilvánvalóbb tendenciákat figyelhettünk meg. Az euróövezeten belüli és az azon kívüli térség eredményeinek vizsgálata például azt mutatja, hogy az Unión belül egyes témákkal kapcsolatban nagyon nagyok a nézeteltérések. Így például 14 százalékpontos különbség tapasztalható azzal a kérdéssel kapcsolatban, amely arra keresi a választ, hogy a válsággal való megbirkózás érdekében a tagállamok között összehangolt intézkedéseket célszerű-e alkalmazni (euróövezetben: 55%, euróövezeten kívül: 41%) vagy éppen ellenkezőleg, inkább egyedi intézkedéseket (euróövezetben: 36%, euróövezeten kívül: 49%). Néhány szociodemográfiai jelenséget is ki kell emelni: A fiatalok, a vezető beosztásúak és a diákok azok, akik a leginkább támogatják a tagállamok válsággal szembeni fellépéseinek összehangolását. Több férfi mint nő véli úgy, hogy az euró összességében mérsékelte a válság negatív hatásait. A válság vonatkozásában továbbra is a mindennapi élettel kapcsolatos témák és a társadalmi kérdések a kiemeltek, elsősorban a nők körében. A legkedvezőtlenebb helyzetben lévő csoportok vélik a legkevésbé úgy, hogy az Európai Unió van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez vagy megvédje őket a negatív hatásoktól. Végül megállapíthatjuk, hogy öt évvel a Lehman Brothers bukását követően még mindig igen jelentős különbségek tapasztalhatók a válság által a leginkább sújtott egyes tagállamok és a többi ország állampolgárai által adott válaszok között. Megj.: Néhány kérdéshez részletes szociodemográfiai elemzést mellékeltünk, valamint az euróövezeti és az azon kívüli tagállamok közötti különbségek is fel vannak tüntetve. 3
4 Főbb tanulságok A válsággal való megbirkózás céljából az európai polgárok nagy többsége továbbra is a tagállamok közötti együttműködést preferálja a különálló intézkedésekkel szemben, annak ellenére, hogy ez utóbbi támogatottsága egyre nő. Minden ötödik európai úgy véli, hogy az Európai Unió a legalkalmasabb szereplő arra, hogy hatékonyan fellépjen a gazdasági és pénzügyi válság hatásai ellen. Körülbelül ugyanennyien a nemzeti kormányt tartják a legalkalmasabbnak erre a feladatra. Az európaiak háromnegyede azon a véleményen van, hogy a foglalkoztatással és a munkanélküliség elleni küzdelemmel kellene a legkiemeltebben foglalkozni. Nagyon kevesen érzik úgy, hogy az euró mérsékelte volna a válság hatásait, azonban a gazdasági és szociális válság ellenére is növekszik az ezzel egyetértők száma. A tagállamok bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 1%-át (vagyis megközelítőleg 145 milliárd eurót) kitevő uniós költségvetés az európai polgárok kétötöde szerint megfelelő, egyötöde szerint egy kicsit magas, egytizede szerint pedig túl magas. Ami az Európai Unió költségvetéséből kiemelten finanszírozandó területeket illeti, az európai polgárok szerint az első helyen a foglalkoztatás és a szociális ügyek állnak, ezeket pedig a gazdasági növekedés, illetve az oktatás és a képzés követik. A bankunióról szóló viták közepette a válaszadók többsége jobbnak tartja, ha nem nemzeti, hanem európai szintű döntések születnek az ügyben ig előretekintve az európaiak közel fele véli úgy, hogy az Európai Unió van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez. Arról megoszlanak a vélemények, hogy az Európai Unió vagy a nemzeti kormányok alkalmasabbak-e a globalizáció negatív hatásai elleni hatékony védelemre. A válaszadók szerint Európa gazdasági teljesítményét a következő kezdeményezések lendítenék fel a leginkább: a szakképzés és az oktatás fejlesztése, a költségvetési hiányok és az államadósságok csökkentése, valamint a vállalkozásalapítás megkönnyítése. Az európai polgárok közel háromnegyede szerint 2025-ben Kína lesz a legjelentősebb világgazdasági hatalom, jelentős mértékben megelőzve az Egyesült Államokat és az Európai Uniót. 4
5 Eredmények 1. A válsággal szembeni reakciók Közös vagy egyéni fellépés? Az európaiak 2012 márciusához képest ugyan kissé alacsonyabb számban, de továbbra is a tagállamok közötti koordinációt preferálják a különálló intézkedésekkel szemben a válsággal való megbirkózás céljából. Így minden második európai polgár (50%, -5) úgy véli, hogy jobban védve lenne a jelenlegi válsággal szemben, ha országa a többi uniós országgal együttműködve hozna intézkedéseket, míg 41%-uk (+3) akkor érezné magát jobban védve, ha országa egyénileg hozna intézkedéseket. o A tagállamok összehangolt intézkedései tekintetében 14 százalékpontos különbség figyelhető meg az euróövezethez tartozó tagállamok (55%) és az azon kívüli országok (41%) között. o Országos bontásban megfigyelhető, hogy Észtországban (71%, +9), Németországban (66%,-1), Máltán (66%,-1) és Finnországban (66%, -3) a válaszadók inkább az összehangolt intézkedéseket preferálják, míg az Egyesült Királyságban (61%,-1), Cipruson (53%, +4), Magyarországon (48%, +6) és Csehországban (48%, - 4) az állampolgárok inkább a különálló intézkedéseket tekintik a válsággal való megbirkózás hatékonyabb módjának. o Szociodemográfiai szempontból a következőket figyelhetjük meg: Több férfi (52%) mint nő (49%) részesíti előnyben az összehangolt intézkedéseket. A tagállamok közötti koordinációt a vezető beosztásúak (61%) és a diákok (58%), az egyéni intézkedéseket pedig a munkanélküliek (46%) és a munkások (44%) támogatják a leginkább. 2. Mely szereplő tud a leghatékonyabban fellépni a válság következményeivel szemben? Az európai polgárok véleménye szerint a gazdasági és pénzügyi válság következményeivel szemben az Európai Unió (22%) és a nemzeti kormányok (21%) tudnak a leghatékonyabban fellépni. Szociodemográfiai szempontból megállapítható, hogy a legnagyobb számban a fiatalok (25%) tartják az Uniót a válsággal való megbirkózásra legalkalmasabb szereplőnek. 5
6 3. Kiemelt szakpolitikák válság idején Arra a kérdésre, hogy a válsággal összefüggésben mely szakpolitikákkal kell kiemelten foglalkozni, az európai polgárok döntő többsége (74%-a, 2012 júniusához képest +2) a foglalkoztatást és a munkanélküliség leküzdését jelölte meg, e mögött messze elmaradva pedig a növekedés újraindítása (35%, =) és a vásárlóerő és az infláció elleni küzdelem (34%, -1) szerepelt. Meg kell jegyezni, hogy a tavalyi évhez képest csökkent azon válaszadók aránya, akik a tagállamok államadósságának csökkentését jelölték meg (32%, -5). Emelkedett ugyanakkor a mindennapi életet érintő problémákkal, például a nyugdíjakkal (31%, +3) és a lakhatással (21%, +3) kapcsolatos válaszok aránya. 4. Az euró szerepe Habár egyre kevesebben, mégis a többség (51%, -3) véli úgy, hogy az euró összességében nem mérsékelte a válság negatív hatásait, ugyanakkor emelkedik azok száma, akik szerint igen (38%, +4). o A tagállamok szintjére bontva megállapítható, hogy Lengyelországban (42%, +15), Németországban (41%, +13) és Észtországban (40%, +12) emelkedett a leginkább azok aránya, akik szerint az euró mérsékelte a válság hatásait. Ezzel szemben Hollandiában (26%, -7), Spanyolországban (27%, -5) és Görögországban (37%, -3) tapasztalható a legjelentősebb csökkenés e tekintetben. o Szociodemográfiai tekintetben: - Több férfi (41%) mint nő (35%) véli úgy, hogy az euró összességében mérsékelte a válság hatásait. A vezető beosztásúak (43%), a munkavállalók (41%) és a diákok (41%) között is elterjedtebb ez a nézet. - Ezzel szemben a munkanélküliek (55%) és a háztartásbeliek (53%) körében vélik a legtöbben úgy, hogy az euró összességében nem mérsékelte a válság hatásait. Megjegyzendő, hogy a vidéken élők körében (55%) inkább elterjedt ez a nézet, mint a kis és közepes méretű városok (50%) vagy a nagyvárosok (48%) lakosai között. 5. Milyen lesz az euróövezet 2025-ben? Van jövője az eurónak a jelenlegi euróövezeten kívül? Annak érdekében, hogy felmérjük, hogyan vélekednek erről az euróövezeten kívül élők, megkérdeztük tőlük, hogy szerintük országuk 2025-re be fogja-e vezetni a közös pénznemet. A válaszadók nagy része úgy véli, hogy 2025-ben már euróval fizethet országában. Ezt a nézetet az alábbi hét, euróövezeten kívüli tagállam osztja 6
7 leginkább: Lettország (90%), Horvátország (79%), Litvánia (75%), Románia (67%), Lengyelország (60%), Magyarország (55%) és Bulgária (52%). Ezzel szemben az Egyesült Királyság válaszadóinak 71%-a, Svédországénak pedig 62%-a az ellenkező véleményen van. Két országban holtverseny alakult ki a kérdésre adott válaszok tekintetében: Dániában 49% válaszolt igennel és ugyanennyi nemmel, Csehországban pedig 47% igennel és ugyanennyi nemmel. 6. Az Európai Unió költségvetése A felmérésre a három európai intézmény közötti, a as költségvetéssel kapcsolatos politikai megállapodás megkötése előtti napokban került sor. A megállapodást június 27-én sikerült elérni, hónapokon át tartó kemény tárgyalásokat és az intézmények közötti és azokon belüli számos vitát követően. A válaszadókat először tájékoztatták arról, hogy az Európai Unió költségvetése az összes tagállam bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 1%-át (vagyis megközelítőleg 145 milliárd eurót) tesz ki. Ezután e százalékarányról kérdezték őket. Az európaiak közel kétötöde (39%) úgy véli, hogy az Európai Unió költségvetésére szánt százalékarány megfelelő. o Országos bontásban megállapítható, hogy leginkább Dániában (59%), Csehországban (56%) és Ausztriában (56%) vélekednek úgy, hogy ez a GDP 1%-át kitevő arány megfelelő. Ezt a nézetet a legkevésbé a spanyol (23%), francia (26%) és ciprusi (28%) válaszadók osztják. o Az euróövezet (36%) és az azon kívüli térség (45%) között kilenc százalékpontnyi a különbség. o Szociodemográfiai szempontból vizsgálva megállapítható, hogy több férfi (42%) mint nő (37%) gondolja úgy, hogy az Unió költségvetése megfelelő. A munkavállalók (49%) és a vezető beosztásúak (47%) szintén inkább megfelelőnek tartják, a háztartásbelik (29%) és a munkanélküliek (32%) azonban kevésbé. A válaszadók 22%-a úgy vélekedik, hogy az Európai Unió költségvetésére szánt összeg túl alacsony. o Tagállami bontásban Franciaországban (39%), Luxembourgban (37%) és Cipruson (31%) vélik úgy a legtöbben, hogy a költségvetés túl alacsony. Ezzel szemben Bulgáriában csupán 13%, az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Hollandiában pedig 14-14% osztja ezt a nézetet. 7
8 o Az euróövezet (25%) és az azon kívüli térség (17%) között nyolc százalékpontnyi a különbség. o Szociodemográfiai szempontból vizsgálva ismételten megállapítható, hogy több férfi (25%) mint nő (19%) gondolja úgy, hogy az Unió költségvetése túl alacsony. A diákok (26%) és a vezető beosztásúak (25%) szintén inkább alacsonynak tartják, a nyugdíjasok és a háztartásbelik (19-19%), valamint a munkavállalók (21%) azonban az ellenkező véleményen vannak. A válaszadók 13%-a úgy vélekedik, hogy az Európai Unió költségvetésére szánt összeg túl magas. o Tagállami bontásban vizsgálva megállapítható, hogy ezt a nézetet a legtöbben az Egyesült Királyságban (22%), Belgiumban (19%) és Hollandiában (19%) osztják. Ezzel szemben az ilyen válaszok aránya Észtországban (4%), Litvániában (5%), Máltán és Lettországban (6-6%) a legalacsonyabb. o Az euróövezet (12%) és az azon kívüli térség (14%) között két százalékpontnyi a különbség. A számadatokat összehasonlítva megállapítható, hogy az Egyesült Királyság, Ausztria és Hollandia kivételével valamennyi tagállamban úgy vélik, hogy a költségvetés túl alacsony. Az európaiak 26%-a a nem tudom választ adta. o Tagállami bontásban a legtöbben Máltán (47%), Bulgáriában (47%) és Spanyolországban (39%) adták a nem tudom választ, Belgiumban (9%), Dániában (12%) és Svédországban (14%) pedig a legkevesebben. o Az euróövezet (27%) és az azon kívüli térség (24%) között három százalékpontnyi a különbség. 7. Az Európai Unió költségvetésének prioritásai Az Európai Unió költségvetésének a GDP-hez viszonyított arányáról feltett kérdések után a válaszadókat arról kérdezték, hogy e költségvetésből milyen területeket kellene kiemelten finanszírozni. A jelenlegi gazdasági és társadalmi válság idején nem meglepő, hogy a következőket sorolták fel: szociális ügyek és foglalkoztatás (50%) gazdasági növekedés (48%) oktatás és képzés (43%) közegészségügy (41%). 8
9 A szociális ügyeket és a foglalkoztatottságot a spanyolok 75%-a, a portugálok 73%-a, a szlovákok 71%-a és a finnek 70%-a jelölte meg válaszként. o Az euróövezet (53%) és az azon kívüli térség (43%) között tíz százalékpontnyi a különbség. A gazdasági növekedést Cipruson (78%), Görögországban (69%), Bulgáriában és Magyarországon (64-64%) említették a legtöbben. o Az euróövezet (49%) és az azon kívüli térség (47%) között csupán két százalékpontnyi különbség figyelhető meg. Az oktatást és a képzést a leggyakrabban Németországban (59%), Spanyolországban (57%), Cipruson, Luxemburgban és Hollandiában (56-56%) említették. o Ezzel kapcsolatban az euróövezet (48%) és az azon kívüli térség (36%) között tizenkét százalékpontnyi különbség figyelhető meg. 8. A bankrendszer átfogó reformja Az Európai Parlament több mint egy éve számtalan alkalommal szorgalmazta egy uniós szintű bankunió létrehozását. A felmérést követően pár nappal, június én összeült ECOFIN Tanács általános megközelítést fogadott el a kérdésben szeptember 12-én az Európai Parlament végleges beleegyezését adta egy európai bankfelügyeleti mechanizmus kialakításához, melynek célja, hogy megelőzze a jövőbeli zavarokat az Unió bankszektorában, és amely jelentős lépésnek tekinthető a jövőbeli európai bankunió irányába. A válaszadók többsége a felvetett kérdéskörök mindegyike esetén jobbnak tartja, ha nem nemzeti, hanem európai szintű döntések születnek. Jelentős, az egyes felvetett kérdésköröktől függően 11 és 18 százalékpont közötti a különbség azonban az euróövezeti és az azon kívüli országok között. A bankok felügyelete és ellenőrzése: 54% szerint európai szinten hatékonyabb A legtöbben Hollandiában (72%), Németországban (70%), Lettországban (65%) és Szlovéniában (65%) vélik úgy, hogy európai szintű intézkedéseket kell hozni ezen a téren. A legkevesebben az Egyesült Királyságban (32%), Romániában (35%) és Máltán (44%) osztják ezt a nézetet. A bankároknak fizetett bónuszok szabályozása és maximálása: 54% szerint európai szinten hatékonyabb Ugyanazok az országok állnak a lista elején és végén, mint az előző kérdésnél: Hollandiában (69%), Németországban (68%) és Lettországban (64%) vélik a legtöbben úgy, hogy az európai szintű fellépés hatékonyabb, ezzel szemben az Egyesült Királyságban (34%), Máltán (39%) és Romániában (46%) a legkevesebben. 9
10 Az állampolgári bankbetétek garantálása: 47% szerint európai szinten hatékonyabb (45% szerint pedig nemzeti szinten hatékonyabb) A legtöbben Lettországban (65%), Litvániában (61%) és Szlovéniában (57%) támogatják bankbetéteik európai szintű garantálását. A legkevesebben az Egyesült Királyságban (29%), Finnországban (31%) és Máltán (36%) preferálják ezt a megközelítést. A nehéz helyzetbe került bankok támogatása: 57% szerint európai szinten hatékonyabb Ebben a kérdésben a három balti állam (Lettország (72%), Észtország (70%) és Litvánia (69%)), valamint Szlovénia (69%) támogatja leginkább az európai szintű fellépést. A legkevesebben az Egyesült Királyságban (36%), Romániában (49%) és Ausztriában (51%) osztják ezt a véleményt. Jelentős különbségek tapasztalhatók az euróövezeti és az azon kívüli országok között: az előbbiek nagyobb számban vélekednek úgy, hogy ezeket az intézkedéseket európai szinten hatékonyabban lehetne kezelni. Az euróövezeten kívüli tagállamok válaszadói szerint azonban a négy intézkedésből három esetében nemzeti szintű megvalósítás lenne a kívánatos. 9. Az európai gazdasági teljesítmény javítására irányuló három kezdeményezés Az európai polgárokat arról is megkérdezték, véleményük szerint mi lenne az a három kezdeményezés, amellyel a leginkább lehetne javítani Európa gazdasági teljesítményét. A következő válaszokat adták: A szakképzés és az oktatás javítása (47%) o Nemzeti bontásban vizsgálva ezt a kezdeményezést Cipruson (66%), Németországban (64%) és Luxemburgban (59%) jelölték meg a legtöbben, Litvániában (34%), Olaszországban és Szlovéniában (35-35%) pedig a legkevesebben. o Az euróövezet (49%) és az azon kívüli térség (43%) között hat százalékpontnyi a különbség. A költségvetési hiányok és az államadósságok csökkentése (32%) o Nemzeti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy ezt a kezdeményezést Cipruson (53%), Görögországban (44%), valamint Máltán, Franciaországban, Csehországban és Finnországban (41-41%) választották a legtöbben. Bulgáriában (16%), Észtországban (17%), valamint Lengyelországban és Romániában (20-20%) volt a legkevésbé népszerű. 10
11 o Az euróövezet (33%) és az azon kívüli térség (30%) között három százalékpontnyi a különbség. A vállalkozásalapítás megkönnyítése (32%) o Nemzeti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy a vállalkozásalapítás megkönnyítését Litvániában (47%), Spanyolországban (45%), valamint Bulgáriában és Franciaországban (44-44%) jelölték meg a leggyakrabban. Ez a válasz Szlovéniában (15%), Hollandiában (18%) és Szlovákiában (20%) volt a legkevésbé népszerű. o Az euróövezet (34%) és az azon kívüli térség (29%) között öt százalékpontnyi a különbség. 10. Az európaiak és a globalizáció 2025-ig előretekintve E nagyszabású felmérés keretében több kérdés foglalkozott azzal, hogyan látják az európai polgárok saját jövőjüket, illetve az Európai Unió jövőjét. E kérdések közül néhányat beépítettek a szeptember 5-én közzétett első, intézményekre vonatkozó részbe. E második, gazdasági és társadalmi kérdésekkel foglalkozó részben a globalizáció témájáról szóló kérdések szerepelnek ig előretekintve mely szereplő van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez? Az európaiak közel fele (49%) úgy véli, hogy az Európai Unió a legalkalmasabb. Ezt a választ a nemzeti kormányok (43%) és a magánvállalkozások (30%) követik. o Nemzeti bontásban megállapítható, hogy a legtöbben Romániában (68%), Belgiumban (66%) és Máltán (65%) jelölték meg az Európai Uniót, a legkevesebben pedig az Egyesült Királyságban (33%), Lettországban (40%) és Szlovéniában (40%). o Szociodemográfiai szempontból vizsgálva megállapítható, hogy azon válaszadók között, akik szerint az Európai Unió van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez, több a férfi (52%), mint a nő (46%); több a diák (57%) és a vezető beosztású (55%), mint a nyugdíjas (46%), a munkanélküli (43%) és a háztartásbeli nő (43%). Továbbra is 2025-ig előretekintve mely szereplő van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy megvédje az európaiakat a globalizáció negatív hatásaitól? Erre a feladatra az európai polgárok az Európai Uniót és a nemzeti kormányokat egyforma arányban látják alkalmasnak (49-49%). Ezeket a nem kormányzati szervezetek (19%) és a magánvállalkozások (18%) követik. 11
12 Azon válaszadók között, akik az Európai Uniót adták meg válaszként, az alábbi megoszlást lehet megfigyelni: o Nemzeti bontásban vizsgálva Belgiumban (67%), Máltán (64%), valamint Luxemburgban, Dániában és Romániában (62-62%) jelölték meg válaszként a legtöbben az Európai Uniót, az Egyesült Királyságban (34%), Lettországban (37%) és Spanyolországban (38%) pedig a legkevesebben. o Az euróövezeten kívüli országokban 2025-ig előretekintve a nemzeti kormányokat tartják a legalkalmasabbnak arra, hogy megvédjék a polgárokat a globalizáció negatív hatásaitól (53%, szemben az Európai Uniót preferálók 47%-ával). Az euróövezetben ez éppen fordítva van (46% a 49%-kal szemben). o Szociodemográfiai szempontból a már megszokott különbségek figyelhetők meg: több férfi (52%) mint nő (46%) adta válaszként az Európai Uniót; a vezető beosztásúak (56%), a munkavállalók (54%) és a diákok (54%) közül többen adták válaszként az Európai Uniót mint munkanélküliek (42%) és háztartásbeliek (43%) közül. Mely ország vagy régió lesz a legjelentősebb világgazdasági hatalom 2025-ben? A felmérés keretében hasznosnak bizonyult azt is megvizsgálni, hogyan vélekednek az európaiak 2025 gazdasági erőviszonyairól. Az európai polgárok közel háromnegyede (73%) szerint 2025-ben Kína lesz a legjelentősebb világgazdasági hatalom, megelőzve az Egyesült Államokat (51%) és az Európai Uniót (24%). Közvélemény-figyelő Osztály Jacques Nancy EPEurobarometer@europarl.europa.eu 12
13 A. A VÁLSÁGGAL SZEMBENI REAKCIÓK 1) Európai átlag 13
14 2) Eredmények nemzeti bontásban 14
15 3) A nemzeti eredmények alakulása 15
16 B. MELY SZEREPLŐ TUD A LEGHATÉKONYABBAN FELLÉPNI A VÁLSÁG KÖVETKEZMÉNYEIVEL SZEMBEN? 1) Európai átlag A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 16
17 2) Eredmények nemzeti bontásban A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 17
18 3) A nemzeti eredmények alakulása A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 18
19 C. KIEMELT SZAKPOLITIKÁK VÁLSÁG IDEJÉN 1) Európai átlag 19
20 2) Eredmények nemzeti bontásban 20
21 3) A nemzeti eredmények alakulása 21
22 D. AZ EURÓ SZEREPE 1) Európai átlag 22
23 2) Eredmények nemzeti bontásban 23
24 3) A nemzeti eredmények alakulása 24
25 E. MILYEN LESZ AZ EURÓÖVEZET 2025-BEN? *Ezt a kérdést kizárólag az euróövezeten kívüli országokban tették fel. 25
26 1) Eredmények nemzeti bontásban *Ezt a kérdést kizárólag az euróövezeten kívüli országokban tették fel. 26
27 2) A nemzeti eredmények alakulása *Ezt a kérdést kizárólag az euróövezeten kívüli országokban tették fel. 27
28 F. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE 1) Európai átlag 28
29 2) Eredmények nemzeti bontásban 29
30 3) A nemzeti eredmények alakulása 30
31 G. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PRIORITÁSAI 1) Európai átlag 31
32 2) Eredmények nemzeti bontásban 32
33 3) A nemzeti eredmények alakulása 33
34 H. A BANKRENDSZER ÁTFOGÓ REFORMJA 1) Európai átlag 34
35 2) Eredmények nemzeti bontásban 35
36 3) A nemzeti eredmények alakulása 36
37 I. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS 1) Európai átlag 37
38 2) Eredmények nemzeti bontásban 38
39 3) A nemzeti eredmények alakulása 39
40 J. AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-IG ELŐRETEKINTVE 1. A legalkalmasabb szereplők arra, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassák az emberekhez 1) Európai átlag 40
41 2) Eredmények nemzeti bontásban 41
42 3) A nemzeti eredmények alakulása 42
43 2. A legalkalmasabb szereplők arra, hogy megvédjék az embereket a globalizáció negatív hatásaitól 1) Európai átlag 43
44 2) Eredmények nemzeti bontásban 44
45 3) A nemzeti eredmények alakulása 45
46 3. A legjelentősebb világgazdasági hatalom 2025-ben 1) Európai átlag 46
47 2) Eredmények nemzeti bontásban 47
48 3) A nemzeti eredmények alakulása 48
Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:
RészletesebbenVezetői összefoglaló
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - A polgárokkal való kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 2009. március 24. AZ EURÓPAIAK ÉS A GAZDASÁGI VÁLSÁG Eurobarometer-felmérés (EB 71) Népesség:
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) Brüsszel, 2013. november EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Brüsszel, 2013. december EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész ANALITIKUS
RészletesebbenEURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
Részletesebben2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer
RészletesebbenA 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014
Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:
RészletesebbenEgészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?
MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (Eb79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT. az intézményekre vonatkozó rész ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. augusztus 21. Európai Parlament Eurobarométer (Eb79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT. az intézményekre vonatkozó
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész SZOCIO DOEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. augusztus 21. Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS
Directorate-General for Communication Public Opinion Monitoring Unit Brüsszel, 2015. január 30. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama
RészletesebbenA évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a évi európai választásokon
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2012. november 13. A 2009. évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a 2009. évi európai választásokon
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenFelkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 12. (OR. en) 9046/17 ADD 1 EF 97 ECOFIN 351 AGRIFIN 50 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 8. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
RészletesebbenKözlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon
Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
RészletesebbenAz Otthonteremtési Program hatásai
Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.
RészletesebbenEUROBAROMETER PARLAMÉTER: ÉVI REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON EU28 ORSZÁGOS RÉGIÓK
PARLAMÉTER: 2015. ÉVI ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 PARLAMÉTER: 2015. ÉVI MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK E Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,
RészletesebbenAz Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai
Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek
Részletesebben1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban
Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.
RészletesebbenNyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban
Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
RészletesebbenEURÓPAI VÁLASZTÁSOK, Standard Eurobarometer (EB 71): január február Első eredmények: európai átlag és fontosabb országos tendenciák
Kommunikációs Főigazgatóság C Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás Osztálya KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2009 2009/03/27 Standard Eurobarometer (EB 71): 2009. január február
RészletesebbenMunkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás
RészletesebbenGazdasági és Monetáris Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 18.7.2012 2012/2150(INI) JELENTÉSTERVEZET a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2012. évi prioritások végrehajtása
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2017) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése 2016-ban a tagállamoknak 66 új irányelvet kellett átültetniük.
RészletesebbenA közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti
RészletesebbenADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN
ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek
RészletesebbenAZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN
AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös halászati politika (KHP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a tagállamok halászflottái 2014-ben
Részletesebben2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A NEMEK SZERINTI VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK A férfiak és
Részletesebben2012. március 8.: Nemzetközi nőnap A nemek közötti egyenlőtlenségek az Európai Unióban. Európai Parlament, Eurobarométer gyorsfelmérés (EB flash 341)
Kommunikációs Főigazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás Osztálya Közvélemény-figyelő Osztály 2012 március 7, Brüsszel 2012 március 8: Nemzetközi nőnap A nemek közötti egyenlőtlenségek az Európai
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.8. COM(2014) 619 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenKicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása
Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Az MNB programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos
RészletesebbenGazdasági Havi Tájékoztató
Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap
RészletesebbenFogyasztói Fizetési Felmérés 2013.
Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,
Részletesebben1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 9586/16 BUDGET 15 MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS Tárgy: 2. sz. költségvetés-módosítási tervezet a 2016. évi általános költségvetéshez: a 2015-ös pénzügyi
RészletesebbenEurópa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország
Európa 1930 SW SU GE CS CH LI YU ES CS Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország YU Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia
Részletesebben2014 tavaszi standard Eurobarométer felmérés: az európai választások változást hoztak
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2014. július 25. 2014 tavaszi standard Eurobarométer felmérés: az európai választások változást hoztak Ma megjelentek a legfrissebb standard Eurobarométer felmérés
RészletesebbenStandard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban
Közvéleménykutatás az Európai Unióban A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült.
Részletesebben3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)
3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)
RészletesebbenJavaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS
RészletesebbenA közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális
RészletesebbenMit jelent számomra az Európai Unió?
Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
Részletesebben11129/19 be/zv/ik 1 ECOMP.1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 19. (OR. en) 11129/19 PV CONS 41 ECOFIN 702 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Gazdasági és Pénzügyek) 2019. július 9. 11129/19 be/zv/ik 1 TARTALOM
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
Részletesebben8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF
Részletesebben2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.:
2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2018. 08. 03. 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf. 166. Tel.: +36 1 882 85 00 kapcsolat@kt.hu www.kozbeszerzes.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a Kbt. 62. (1)
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 1. (OR. en) 10824/19 OJ CRP2 25 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. július 3. és 4. (10.00, 9.00)
RészletesebbenÁltalános Szerződési Feltételek Conclude Befektetési Zrt. GoldTresor online nemesfém kereskedési rendszer
Általános Szerződési Feltételek Conclude Befektetési Zrt. GoldTresor online nemesfém kereskedési rendszer Érvényben: 2018. június 14-től visszavonásig I. Általános információk A Szolgáltató adatai: Szerződő
RészletesebbenProf. Dr. Katona Tamás. A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben
Prof. Dr. Katona Tamás A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben A statisztikáról sugárzott kép a közgazdászképzésben A Statisztika módszertani tudományként szerepel
RészletesebbenTANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság
Parlaméter 2016 Tájékoztató elemzés Az Európai Parlament tematikus Eurobarométer-felmérése TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság Szerző: Jacques Nancy, Közvélemény-figyelő
RészletesebbenBruttó hazai termék, IV. negyedév
Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenAzon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki
Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael
RészletesebbenA magyarországi közbeszerzések átláthatósága
A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenGFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018
GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő
Részletesebben42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?
42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi
RészletesebbenAz Eurostat 67/2017. számú sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról április 24. Első jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról
Az Eurostat 67/217. számú sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 217. április 24. Első jelentés a 216. évi kormányzati hiányról és adósságról Az euróövezet és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati
Részletesebben12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 23. OR. en 12366/1/16 REV 1 SOC 540 EMPL 354 FELJEGYZÉS Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 15778/1/13 REV 1 SOC 900 Tárgy:
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenAz eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)
Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Kiindulási pontok I. Az eurózóna tagsági feltételeinek tekinthető maastrichti konvergencia-kritériumok
RészletesebbenKöltségvetési szabályok
Költségvetési szabályok Baksay Gergely, MNB, költségvetési elemzések igazgatója Sopron 2016. szeptember 29. Vázlat 1. A költségvetési szabályok eredete és alapelvei 2. Magyar költségvetési szabályok E
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt
RészletesebbenA gazdasági helyzet alakulása
#EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint
RészletesebbenÉszrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
RészletesebbenA női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár
A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében
RészletesebbenKONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében
KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot
RészletesebbenA magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások
A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban
Részletesebben15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA
15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA 1. 31994 R 1164: A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (HL L 130. szám, 1994.5.25., 1. o.), az
RészletesebbenSzakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában
Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket
Részletesebben1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések
1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. Megerősítem, hogy vállalkozásom ipari vagy kereskedelmi jellegű
RészletesebbenUSE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI
EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI 1. Észak-Európa Norvégia Oslo Svédország Stockholm Finnország Helsinki Dánia Koppenhága Izland Reykjavík 2. Nyugat-Európa Nagy-Britannia vagy Egyesült Királyság, United Kingdom
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenFIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:
RészletesebbenRESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai
Részletesebben