Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések"

Átírás

1 Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, szeptember 15. Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Mintavételi kör: Népesség: Módszertan: Terepmunka: a 28 tagú Unió ( európai polgár) 15 éves vagy a feletti európai polgárok Személyes interjú (CAPI) június 7 23., TNS Opinion BEVEZETÉS... 2 A. A VÁLSÁGGAL SZEMBENI REAKCIÓK B. MELY SZEREPLŐ TUD A LEGHATÉKONYABBAN FELLÉPNI A VÁLSÁG KÖVETKEZMÉNYEIVEL SZEMBEN? C. KIEMELT SZAKPOLITIKÁK VÁLSÁG IDEJÉN D. AZ EURÓ SZEREPE E. MILYEN LESZ AZ EURÓÖVEZET 2025-BEN? F. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE G. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PRIORITÁSAI H. A BANKRENDSZER ÁTFOGÓ REFORMJA I. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS J. AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-IG ELŐRETEKINTVE

2 JOGI NYILATKOZAT Horvátország július 1-jei csatlakozása következtében, ami 8 nappal e felmérés terepmunkájának befejezése után történt, az erre az országra vonatkozó egyes kérdéseket kismértékben módosítva tettük fel annak érdekében, hogy az eredmények megfelelően beilleszthetők legyenek ebbe az Eurobarométer felmérésbe. BEVEZETÉS Ez az Európai Parlament által készíttetett Eurobarométer felmérés azt kívánja felmérni, hogy egy évvel a évi európai választásokat megelőzően miként vélekednek az európai polgárok a gazdasági és a társadalmi helyzetről, valamint a költségvetés és a banki szolgáltatások területén zajló reformokról. Ez az ismertető az Európai Parlament által készíttetett, Egy évvel a 2014-es európai választások előtt című Eurobarométer felmérés második része. Első (az intézményi vonatkozásokról szóló) részét szeptember 5-én tettük közzé. A felmérést a TNS Opinion készítette június 7. és 23. között, az Unió 28 uniós országában, polgár személyes megkérdezésével. Az eredményeket a 27 tagú Unióra vonatkozó tendenciák formájában, vagy az új kérdések esetében a 28 tagú Unió viszonylatában mutatjuk be. A november közepére várható harmadik rész (az úgynevezett Parlaméter ) az eddigi évekhez hasonlóan azt vizsgálja majd, hogyan ítélik meg az európai polgárok az Európai Parlamentet. Az Európai Parlament e felmérése kiegészült néhány olyan kérdéssel, amelyeket az Európai Bizottság által közzétett standard Eurobarométer felmérés (EB79.3) keretében már közzétettek. Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy mint minden ilyen jellegű felmérés esetében, az európai átlagot oly módon súlyoztuk, hogy a hat legnépesebb tagállam körülbelül 70%-ot tesz ki ebben az átlagban. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy az Európai Unió összesített átlagában az euróövezethez tartozó tagállamok 64%-ot, az euróövezeten kívüliek pedig 36%-ot tesznek ki. A felmérést meghatározó európai környezet Ugyanúgy, mint az elmúlt 6 évben, a mostani Eurobarométert meghatározó európai környezetet is mindenekelőtt a monetáris, pénzügyi, gazdasági és szociális válság hatásai jellemzik. A felmérést megelőző hetekben vagy a felmérés idején történt egyes események valószínűleg hatást gyakoroltak a megkérdezettek válaszaira. Az Eurostat például júniusban kedvezőtlen statisztikákat tett közzé a munkanélküliség és a GDP alakulásáról az Európai Unióban és a tagállamokban, a Világbank pedig lefelé korrigálta a 2013-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzéseit. 2

3 Ráadásul ugyanebben az időszakban több uniós országban is zajos események és politikai változások jellemezték a politikai helyzetet: elnökválasztás és kormányváltás volt Olaszországban, sor került az első európai választásokra Horvátországban, illetve regionális vagy helyi választások zajlottak Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Lettországban és Olaszországban. Ezenkívül tüntetések voltak többek között Bulgáriában és Görögországban, a Cseh Köztársaságnak pedig új miniszterelnöke lett. Felhívjuk az olvasók figyelmét arra, hogy a felmérésre még azt megelőzően került sor, hogy a közvélemény értesült volna az Unió egyes tagállamaiban tapasztalható felgyorsuló eseményekről. A tendenciák időbeli alakulása Az idő előrehaladtával az egyes felmérések között egyre nyilvánvalóbb tendenciákat figyelhettünk meg. Az euróövezeten belüli és az azon kívüli térség eredményeinek vizsgálata például azt mutatja, hogy az Unión belül egyes témákkal kapcsolatban nagyon nagyok a nézeteltérések. Így például 14 százalékpontos különbség tapasztalható azzal a kérdéssel kapcsolatban, amely arra keresi a választ, hogy a válsággal való megbirkózás érdekében a tagállamok között összehangolt intézkedéseket célszerű-e alkalmazni (euróövezetben: 55%, euróövezeten kívül: 41%) vagy éppen ellenkezőleg, inkább egyedi intézkedéseket (euróövezetben: 36%, euróövezeten kívül: 49%). Néhány szociodemográfiai jelenséget is ki kell emelni: A fiatalok, a vezető beosztásúak és a diákok azok, akik a leginkább támogatják a tagállamok válsággal szembeni fellépéseinek összehangolását. Több férfi mint nő véli úgy, hogy az euró összességében mérsékelte a válság negatív hatásait. A válság vonatkozásában továbbra is a mindennapi élettel kapcsolatos témák és a társadalmi kérdések a kiemeltek, elsősorban a nők körében. A legkedvezőtlenebb helyzetben lévő csoportok vélik a legkevésbé úgy, hogy az Európai Unió van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez vagy megvédje őket a negatív hatásoktól. Végül megállapíthatjuk, hogy öt évvel a Lehman Brothers bukását követően még mindig igen jelentős különbségek tapasztalhatók a válság által a leginkább sújtott egyes tagállamok és a többi ország állampolgárai által adott válaszok között. Megj.: Néhány kérdéshez részletes szociodemográfiai elemzést mellékeltünk, valamint az euróövezeti és az azon kívüli tagállamok közötti különbségek is fel vannak tüntetve. 3

4 Főbb tanulságok A válsággal való megbirkózás céljából az európai polgárok nagy többsége továbbra is a tagállamok közötti együttműködést preferálja a különálló intézkedésekkel szemben, annak ellenére, hogy ez utóbbi támogatottsága egyre nő. Minden ötödik európai úgy véli, hogy az Európai Unió a legalkalmasabb szereplő arra, hogy hatékonyan fellépjen a gazdasági és pénzügyi válság hatásai ellen. Körülbelül ugyanennyien a nemzeti kormányt tartják a legalkalmasabbnak erre a feladatra. Az európaiak háromnegyede azon a véleményen van, hogy a foglalkoztatással és a munkanélküliség elleni küzdelemmel kellene a legkiemeltebben foglalkozni. Nagyon kevesen érzik úgy, hogy az euró mérsékelte volna a válság hatásait, azonban a gazdasági és szociális válság ellenére is növekszik az ezzel egyetértők száma. A tagállamok bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 1%-át (vagyis megközelítőleg 145 milliárd eurót) kitevő uniós költségvetés az európai polgárok kétötöde szerint megfelelő, egyötöde szerint egy kicsit magas, egytizede szerint pedig túl magas. Ami az Európai Unió költségvetéséből kiemelten finanszírozandó területeket illeti, az európai polgárok szerint az első helyen a foglalkoztatás és a szociális ügyek állnak, ezeket pedig a gazdasági növekedés, illetve az oktatás és a képzés követik. A bankunióról szóló viták közepette a válaszadók többsége jobbnak tartja, ha nem nemzeti, hanem európai szintű döntések születnek az ügyben ig előretekintve az európaiak közel fele véli úgy, hogy az Európai Unió van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez. Arról megoszlanak a vélemények, hogy az Európai Unió vagy a nemzeti kormányok alkalmasabbak-e a globalizáció negatív hatásai elleni hatékony védelemre. A válaszadók szerint Európa gazdasági teljesítményét a következő kezdeményezések lendítenék fel a leginkább: a szakképzés és az oktatás fejlesztése, a költségvetési hiányok és az államadósságok csökkentése, valamint a vállalkozásalapítás megkönnyítése. Az európai polgárok közel háromnegyede szerint 2025-ben Kína lesz a legjelentősebb világgazdasági hatalom, jelentős mértékben megelőzve az Egyesült Államokat és az Európai Uniót. 4

5 Eredmények 1. A válsággal szembeni reakciók Közös vagy egyéni fellépés? Az európaiak 2012 márciusához képest ugyan kissé alacsonyabb számban, de továbbra is a tagállamok közötti koordinációt preferálják a különálló intézkedésekkel szemben a válsággal való megbirkózás céljából. Így minden második európai polgár (50%, -5) úgy véli, hogy jobban védve lenne a jelenlegi válsággal szemben, ha országa a többi uniós országgal együttműködve hozna intézkedéseket, míg 41%-uk (+3) akkor érezné magát jobban védve, ha országa egyénileg hozna intézkedéseket. o A tagállamok összehangolt intézkedései tekintetében 14 százalékpontos különbség figyelhető meg az euróövezethez tartozó tagállamok (55%) és az azon kívüli országok (41%) között. o Országos bontásban megfigyelhető, hogy Észtországban (71%, +9), Németországban (66%,-1), Máltán (66%,-1) és Finnországban (66%, -3) a válaszadók inkább az összehangolt intézkedéseket preferálják, míg az Egyesült Királyságban (61%,-1), Cipruson (53%, +4), Magyarországon (48%, +6) és Csehországban (48%, - 4) az állampolgárok inkább a különálló intézkedéseket tekintik a válsággal való megbirkózás hatékonyabb módjának. o Szociodemográfiai szempontból a következőket figyelhetjük meg: Több férfi (52%) mint nő (49%) részesíti előnyben az összehangolt intézkedéseket. A tagállamok közötti koordinációt a vezető beosztásúak (61%) és a diákok (58%), az egyéni intézkedéseket pedig a munkanélküliek (46%) és a munkások (44%) támogatják a leginkább. 2. Mely szereplő tud a leghatékonyabban fellépni a válság következményeivel szemben? Az európai polgárok véleménye szerint a gazdasági és pénzügyi válság következményeivel szemben az Európai Unió (22%) és a nemzeti kormányok (21%) tudnak a leghatékonyabban fellépni. Szociodemográfiai szempontból megállapítható, hogy a legnagyobb számban a fiatalok (25%) tartják az Uniót a válsággal való megbirkózásra legalkalmasabb szereplőnek. 5

6 3. Kiemelt szakpolitikák válság idején Arra a kérdésre, hogy a válsággal összefüggésben mely szakpolitikákkal kell kiemelten foglalkozni, az európai polgárok döntő többsége (74%-a, 2012 júniusához képest +2) a foglalkoztatást és a munkanélküliség leküzdését jelölte meg, e mögött messze elmaradva pedig a növekedés újraindítása (35%, =) és a vásárlóerő és az infláció elleni küzdelem (34%, -1) szerepelt. Meg kell jegyezni, hogy a tavalyi évhez képest csökkent azon válaszadók aránya, akik a tagállamok államadósságának csökkentését jelölték meg (32%, -5). Emelkedett ugyanakkor a mindennapi életet érintő problémákkal, például a nyugdíjakkal (31%, +3) és a lakhatással (21%, +3) kapcsolatos válaszok aránya. 4. Az euró szerepe Habár egyre kevesebben, mégis a többség (51%, -3) véli úgy, hogy az euró összességében nem mérsékelte a válság negatív hatásait, ugyanakkor emelkedik azok száma, akik szerint igen (38%, +4). o A tagállamok szintjére bontva megállapítható, hogy Lengyelországban (42%, +15), Németországban (41%, +13) és Észtországban (40%, +12) emelkedett a leginkább azok aránya, akik szerint az euró mérsékelte a válság hatásait. Ezzel szemben Hollandiában (26%, -7), Spanyolországban (27%, -5) és Görögországban (37%, -3) tapasztalható a legjelentősebb csökkenés e tekintetben. o Szociodemográfiai tekintetben: - Több férfi (41%) mint nő (35%) véli úgy, hogy az euró összességében mérsékelte a válság hatásait. A vezető beosztásúak (43%), a munkavállalók (41%) és a diákok (41%) között is elterjedtebb ez a nézet. - Ezzel szemben a munkanélküliek (55%) és a háztartásbeliek (53%) körében vélik a legtöbben úgy, hogy az euró összességében nem mérsékelte a válság hatásait. Megjegyzendő, hogy a vidéken élők körében (55%) inkább elterjedt ez a nézet, mint a kis és közepes méretű városok (50%) vagy a nagyvárosok (48%) lakosai között. 5. Milyen lesz az euróövezet 2025-ben? Van jövője az eurónak a jelenlegi euróövezeten kívül? Annak érdekében, hogy felmérjük, hogyan vélekednek erről az euróövezeten kívül élők, megkérdeztük tőlük, hogy szerintük országuk 2025-re be fogja-e vezetni a közös pénznemet. A válaszadók nagy része úgy véli, hogy 2025-ben már euróval fizethet országában. Ezt a nézetet az alábbi hét, euróövezeten kívüli tagállam osztja 6

7 leginkább: Lettország (90%), Horvátország (79%), Litvánia (75%), Románia (67%), Lengyelország (60%), Magyarország (55%) és Bulgária (52%). Ezzel szemben az Egyesült Királyság válaszadóinak 71%-a, Svédországénak pedig 62%-a az ellenkező véleményen van. Két országban holtverseny alakult ki a kérdésre adott válaszok tekintetében: Dániában 49% válaszolt igennel és ugyanennyi nemmel, Csehországban pedig 47% igennel és ugyanennyi nemmel. 6. Az Európai Unió költségvetése A felmérésre a három európai intézmény közötti, a as költségvetéssel kapcsolatos politikai megállapodás megkötése előtti napokban került sor. A megállapodást június 27-én sikerült elérni, hónapokon át tartó kemény tárgyalásokat és az intézmények közötti és azokon belüli számos vitát követően. A válaszadókat először tájékoztatták arról, hogy az Európai Unió költségvetése az összes tagállam bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 1%-át (vagyis megközelítőleg 145 milliárd eurót) tesz ki. Ezután e százalékarányról kérdezték őket. Az európaiak közel kétötöde (39%) úgy véli, hogy az Európai Unió költségvetésére szánt százalékarány megfelelő. o Országos bontásban megállapítható, hogy leginkább Dániában (59%), Csehországban (56%) és Ausztriában (56%) vélekednek úgy, hogy ez a GDP 1%-át kitevő arány megfelelő. Ezt a nézetet a legkevésbé a spanyol (23%), francia (26%) és ciprusi (28%) válaszadók osztják. o Az euróövezet (36%) és az azon kívüli térség (45%) között kilenc százalékpontnyi a különbség. o Szociodemográfiai szempontból vizsgálva megállapítható, hogy több férfi (42%) mint nő (37%) gondolja úgy, hogy az Unió költségvetése megfelelő. A munkavállalók (49%) és a vezető beosztásúak (47%) szintén inkább megfelelőnek tartják, a háztartásbelik (29%) és a munkanélküliek (32%) azonban kevésbé. A válaszadók 22%-a úgy vélekedik, hogy az Európai Unió költségvetésére szánt összeg túl alacsony. o Tagállami bontásban Franciaországban (39%), Luxembourgban (37%) és Cipruson (31%) vélik úgy a legtöbben, hogy a költségvetés túl alacsony. Ezzel szemben Bulgáriában csupán 13%, az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Hollandiában pedig 14-14% osztja ezt a nézetet. 7

8 o Az euróövezet (25%) és az azon kívüli térség (17%) között nyolc százalékpontnyi a különbség. o Szociodemográfiai szempontból vizsgálva ismételten megállapítható, hogy több férfi (25%) mint nő (19%) gondolja úgy, hogy az Unió költségvetése túl alacsony. A diákok (26%) és a vezető beosztásúak (25%) szintén inkább alacsonynak tartják, a nyugdíjasok és a háztartásbelik (19-19%), valamint a munkavállalók (21%) azonban az ellenkező véleményen vannak. A válaszadók 13%-a úgy vélekedik, hogy az Európai Unió költségvetésére szánt összeg túl magas. o Tagállami bontásban vizsgálva megállapítható, hogy ezt a nézetet a legtöbben az Egyesült Királyságban (22%), Belgiumban (19%) és Hollandiában (19%) osztják. Ezzel szemben az ilyen válaszok aránya Észtországban (4%), Litvániában (5%), Máltán és Lettországban (6-6%) a legalacsonyabb. o Az euróövezet (12%) és az azon kívüli térség (14%) között két százalékpontnyi a különbség. A számadatokat összehasonlítva megállapítható, hogy az Egyesült Királyság, Ausztria és Hollandia kivételével valamennyi tagállamban úgy vélik, hogy a költségvetés túl alacsony. Az európaiak 26%-a a nem tudom választ adta. o Tagállami bontásban a legtöbben Máltán (47%), Bulgáriában (47%) és Spanyolországban (39%) adták a nem tudom választ, Belgiumban (9%), Dániában (12%) és Svédországban (14%) pedig a legkevesebben. o Az euróövezet (27%) és az azon kívüli térség (24%) között három százalékpontnyi a különbség. 7. Az Európai Unió költségvetésének prioritásai Az Európai Unió költségvetésének a GDP-hez viszonyított arányáról feltett kérdések után a válaszadókat arról kérdezték, hogy e költségvetésből milyen területeket kellene kiemelten finanszírozni. A jelenlegi gazdasági és társadalmi válság idején nem meglepő, hogy a következőket sorolták fel: szociális ügyek és foglalkoztatás (50%) gazdasági növekedés (48%) oktatás és képzés (43%) közegészségügy (41%). 8

9 A szociális ügyeket és a foglalkoztatottságot a spanyolok 75%-a, a portugálok 73%-a, a szlovákok 71%-a és a finnek 70%-a jelölte meg válaszként. o Az euróövezet (53%) és az azon kívüli térség (43%) között tíz százalékpontnyi a különbség. A gazdasági növekedést Cipruson (78%), Görögországban (69%), Bulgáriában és Magyarországon (64-64%) említették a legtöbben. o Az euróövezet (49%) és az azon kívüli térség (47%) között csupán két százalékpontnyi különbség figyelhető meg. Az oktatást és a képzést a leggyakrabban Németországban (59%), Spanyolországban (57%), Cipruson, Luxemburgban és Hollandiában (56-56%) említették. o Ezzel kapcsolatban az euróövezet (48%) és az azon kívüli térség (36%) között tizenkét százalékpontnyi különbség figyelhető meg. 8. A bankrendszer átfogó reformja Az Európai Parlament több mint egy éve számtalan alkalommal szorgalmazta egy uniós szintű bankunió létrehozását. A felmérést követően pár nappal, június én összeült ECOFIN Tanács általános megközelítést fogadott el a kérdésben szeptember 12-én az Európai Parlament végleges beleegyezését adta egy európai bankfelügyeleti mechanizmus kialakításához, melynek célja, hogy megelőzze a jövőbeli zavarokat az Unió bankszektorában, és amely jelentős lépésnek tekinthető a jövőbeli európai bankunió irányába. A válaszadók többsége a felvetett kérdéskörök mindegyike esetén jobbnak tartja, ha nem nemzeti, hanem európai szintű döntések születnek. Jelentős, az egyes felvetett kérdésköröktől függően 11 és 18 százalékpont közötti a különbség azonban az euróövezeti és az azon kívüli országok között. A bankok felügyelete és ellenőrzése: 54% szerint európai szinten hatékonyabb A legtöbben Hollandiában (72%), Németországban (70%), Lettországban (65%) és Szlovéniában (65%) vélik úgy, hogy európai szintű intézkedéseket kell hozni ezen a téren. A legkevesebben az Egyesült Királyságban (32%), Romániában (35%) és Máltán (44%) osztják ezt a nézetet. A bankároknak fizetett bónuszok szabályozása és maximálása: 54% szerint európai szinten hatékonyabb Ugyanazok az országok állnak a lista elején és végén, mint az előző kérdésnél: Hollandiában (69%), Németországban (68%) és Lettországban (64%) vélik a legtöbben úgy, hogy az európai szintű fellépés hatékonyabb, ezzel szemben az Egyesült Királyságban (34%), Máltán (39%) és Romániában (46%) a legkevesebben. 9

10 Az állampolgári bankbetétek garantálása: 47% szerint európai szinten hatékonyabb (45% szerint pedig nemzeti szinten hatékonyabb) A legtöbben Lettországban (65%), Litvániában (61%) és Szlovéniában (57%) támogatják bankbetéteik európai szintű garantálását. A legkevesebben az Egyesült Királyságban (29%), Finnországban (31%) és Máltán (36%) preferálják ezt a megközelítést. A nehéz helyzetbe került bankok támogatása: 57% szerint európai szinten hatékonyabb Ebben a kérdésben a három balti állam (Lettország (72%), Észtország (70%) és Litvánia (69%)), valamint Szlovénia (69%) támogatja leginkább az európai szintű fellépést. A legkevesebben az Egyesült Királyságban (36%), Romániában (49%) és Ausztriában (51%) osztják ezt a véleményt. Jelentős különbségek tapasztalhatók az euróövezeti és az azon kívüli országok között: az előbbiek nagyobb számban vélekednek úgy, hogy ezeket az intézkedéseket európai szinten hatékonyabban lehetne kezelni. Az euróövezeten kívüli tagállamok válaszadói szerint azonban a négy intézkedésből három esetében nemzeti szintű megvalósítás lenne a kívánatos. 9. Az európai gazdasági teljesítmény javítására irányuló három kezdeményezés Az európai polgárokat arról is megkérdezték, véleményük szerint mi lenne az a három kezdeményezés, amellyel a leginkább lehetne javítani Európa gazdasági teljesítményét. A következő válaszokat adták: A szakképzés és az oktatás javítása (47%) o Nemzeti bontásban vizsgálva ezt a kezdeményezést Cipruson (66%), Németországban (64%) és Luxemburgban (59%) jelölték meg a legtöbben, Litvániában (34%), Olaszországban és Szlovéniában (35-35%) pedig a legkevesebben. o Az euróövezet (49%) és az azon kívüli térség (43%) között hat százalékpontnyi a különbség. A költségvetési hiányok és az államadósságok csökkentése (32%) o Nemzeti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy ezt a kezdeményezést Cipruson (53%), Görögországban (44%), valamint Máltán, Franciaországban, Csehországban és Finnországban (41-41%) választották a legtöbben. Bulgáriában (16%), Észtországban (17%), valamint Lengyelországban és Romániában (20-20%) volt a legkevésbé népszerű. 10

11 o Az euróövezet (33%) és az azon kívüli térség (30%) között három százalékpontnyi a különbség. A vállalkozásalapítás megkönnyítése (32%) o Nemzeti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy a vállalkozásalapítás megkönnyítését Litvániában (47%), Spanyolországban (45%), valamint Bulgáriában és Franciaországban (44-44%) jelölték meg a leggyakrabban. Ez a válasz Szlovéniában (15%), Hollandiában (18%) és Szlovákiában (20%) volt a legkevésbé népszerű. o Az euróövezet (34%) és az azon kívüli térség (29%) között öt százalékpontnyi a különbség. 10. Az európaiak és a globalizáció 2025-ig előretekintve E nagyszabású felmérés keretében több kérdés foglalkozott azzal, hogyan látják az európai polgárok saját jövőjüket, illetve az Európai Unió jövőjét. E kérdések közül néhányat beépítettek a szeptember 5-én közzétett első, intézményekre vonatkozó részbe. E második, gazdasági és társadalmi kérdésekkel foglalkozó részben a globalizáció témájáról szóló kérdések szerepelnek ig előretekintve mely szereplő van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez? Az európaiak közel fele (49%) úgy véli, hogy az Európai Unió a legalkalmasabb. Ezt a választ a nemzeti kormányok (43%) és a magánvállalkozások (30%) követik. o Nemzeti bontásban megállapítható, hogy a legtöbben Romániában (68%), Belgiumban (66%) és Máltán (65%) jelölték meg az Európai Uniót, a legkevesebben pedig az Egyesült Királyságban (33%), Lettországban (40%) és Szlovéniában (40%). o Szociodemográfiai szempontból vizsgálva megállapítható, hogy azon válaszadók között, akik szerint az Európai Unió van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez, több a férfi (52%), mint a nő (46%); több a diák (57%) és a vezető beosztású (55%), mint a nyugdíjas (46%), a munkanélküli (43%) és a háztartásbeli nő (43%). Továbbra is 2025-ig előretekintve mely szereplő van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy megvédje az európaiakat a globalizáció negatív hatásaitól? Erre a feladatra az európai polgárok az Európai Uniót és a nemzeti kormányokat egyforma arányban látják alkalmasnak (49-49%). Ezeket a nem kormányzati szervezetek (19%) és a magánvállalkozások (18%) követik. 11

12 Azon válaszadók között, akik az Európai Uniót adták meg válaszként, az alábbi megoszlást lehet megfigyelni: o Nemzeti bontásban vizsgálva Belgiumban (67%), Máltán (64%), valamint Luxemburgban, Dániában és Romániában (62-62%) jelölték meg válaszként a legtöbben az Európai Uniót, az Egyesült Királyságban (34%), Lettországban (37%) és Spanyolországban (38%) pedig a legkevesebben. o Az euróövezeten kívüli országokban 2025-ig előretekintve a nemzeti kormányokat tartják a legalkalmasabbnak arra, hogy megvédjék a polgárokat a globalizáció negatív hatásaitól (53%, szemben az Európai Uniót preferálók 47%-ával). Az euróövezetben ez éppen fordítva van (46% a 49%-kal szemben). o Szociodemográfiai szempontból a már megszokott különbségek figyelhetők meg: több férfi (52%) mint nő (46%) adta válaszként az Európai Uniót; a vezető beosztásúak (56%), a munkavállalók (54%) és a diákok (54%) közül többen adták válaszként az Európai Uniót mint munkanélküliek (42%) és háztartásbeliek (43%) közül. Mely ország vagy régió lesz a legjelentősebb világgazdasági hatalom 2025-ben? A felmérés keretében hasznosnak bizonyult azt is megvizsgálni, hogyan vélekednek az európaiak 2025 gazdasági erőviszonyairól. Az európai polgárok közel háromnegyede (73%) szerint 2025-ben Kína lesz a legjelentősebb világgazdasági hatalom, megelőzve az Egyesült Államokat (51%) és az Európai Uniót (24%). Közvélemény-figyelő Osztály Jacques Nancy

13 A. A VÁLSÁGGAL SZEMBENI REAKCIÓK 1) Európai átlag 13

14 2) Eredmények nemzeti bontásban 14

15 3) A nemzeti eredmények alakulása 15

16 B. MELY SZEREPLŐ TUD A LEGHATÉKONYABBAN FELLÉPNI A VÁLSÁG KÖVETKEZMÉNYEIVEL SZEMBEN? 1) Európai átlag A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 16

17 2) Eredmények nemzeti bontásban A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 17

18 3) A nemzeti eredmények alakulása A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 18

19 C. KIEMELT SZAKPOLITIKÁK VÁLSÁG IDEJÉN 1) Európai átlag 19

20 2) Eredmények nemzeti bontásban 20

21 3) A nemzeti eredmények alakulása 21

22 D. AZ EURÓ SZEREPE 1) Európai átlag 22

23 2) Eredmények nemzeti bontásban 23

24 3) A nemzeti eredmények alakulása 24

25 E. MILYEN LESZ AZ EURÓÖVEZET 2025-BEN? *Ezt a kérdést kizárólag az euróövezeten kívüli országokban tették fel. 25

26 1) Eredmények nemzeti bontásban *Ezt a kérdést kizárólag az euróövezeten kívüli országokban tették fel. 26

27 2) A nemzeti eredmények alakulása *Ezt a kérdést kizárólag az euróövezeten kívüli országokban tették fel. 27

28 F. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE 1) Európai átlag 28

29 2) Eredmények nemzeti bontásban 29

30 3) A nemzeti eredmények alakulása 30

31 G. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PRIORITÁSAI 1) Európai átlag 31

32 2) Eredmények nemzeti bontásban 32

33 3) A nemzeti eredmények alakulása 33

34 H. A BANKRENDSZER ÁTFOGÓ REFORMJA 1) Európai átlag 34

35 2) Eredmények nemzeti bontásban 35

36 3) A nemzeti eredmények alakulása 36

37 I. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS 1) Európai átlag 37

38 2) Eredmények nemzeti bontásban 38

39 3) A nemzeti eredmények alakulása 39

40 J. AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-IG ELŐRETEKINTVE 1. A legalkalmasabb szereplők arra, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassák az emberekhez 1) Európai átlag 40

41 2) Eredmények nemzeti bontásban 41

42 3) A nemzeti eredmények alakulása 42

43 2. A legalkalmasabb szereplők arra, hogy megvédjék az embereket a globalizáció negatív hatásaitól 1) Európai átlag 43

44 2) Eredmények nemzeti bontásban 44

45 3) A nemzeti eredmények alakulása 45

46 3. A legjelentősebb világgazdasági hatalom 2025-ben 1) Európai átlag 46

47 2) Eredmények nemzeti bontásban 47

48 3) A nemzeti eredmények alakulása 48

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Directorate-General for Communication Public Opinion Monitoring Unit Brüsszel, 2015. január 30. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2016. október A vállalati hitelfelvétel alakulása Magyarországon Rövid elemzésünk arra keresi a választ, hogy Magyarországon mely tényezők alakítják a vállalati hitelfelvételt

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság

TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság Parlaméter 2016 Tájékoztató elemzés Az Európai Parlament tematikus Eurobarométer-felmérése TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság Szerző: Jacques Nancy, Közvélemény-figyelő

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 23. OR. en 12366/1/16 REV 1 SOC 540 EMPL 354 FELJEGYZÉS Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 15778/1/13 REV 1 SOC 900 Tárgy:

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Költségvetési szabályok

Költségvetési szabályok Költségvetési szabályok Baksay Gergely, MNB, költségvetési elemzések igazgatója Sopron 2016. szeptember 29. Vázlat 1. A költségvetési szabályok eredete és alapelvei 2. Magyar költségvetési szabályok E

Részletesebben

15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA

15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA 15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA 1. 31994 R 1164: A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (HL L 130. szám, 1994.5.25., 1. o.), az

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13.

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13. TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK SZOCIÁLIS VÉDELMI V RENDSZEREK MST, Balatonfüred 2006. október 12-13. 13. ÁLTALÁNOS MEGKÖZEL ZELÍTÉS A szociális védelem v meghatároz rozása Társadalmi szüks kségletek Nemzetközi

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában

Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb

Részletesebben

KORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK

KORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016 KORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK KORRUPCIÓVAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ATTITŰDÖK MAGYARORSZÁGON MAGYARORSZÁGON www.transparency.hu Készítette: Dr. Burai Petra

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 214. október 21. Jelentés a 213. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 2,9, illetve

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER J/'.251/1... É eze 2C12 '.!OV 2 Q, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MINISZTER Iktatószám: NGM/23483 (2012) Válasz K/912S. számú írásbeli kérdésre»mit jelent a Miniszter Ur legújabb ötlete az önfinanszírozó

Részletesebben

EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Bruttó eredmények: Fókuszban a férfi és női választók megoszlása

EB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Bruttó eredmények: Fókuszban a férfi és női választók megoszlása Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 27/10/2009 EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Bruttó eredmények:

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) 1339

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról április 21. Első jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról április 21. Első jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 216. április 21. Első jelentés a 215. évi kormányzati hiányról és adósságról Az euróövezet és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 2,1,

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról április 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról április 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 215. április 21. Jelentés a 214. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 2,4, illetve

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

Születések és termékenység az Európai Unióban

Születések és termékenység az Európai Unióban 2011/38 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 38. szám 2011. június 14. A tartalomból 1 Bevezető 1 Élveszületések száma 1 Nyers élveszületési arányszám 2 Teljes termékenységi

Részletesebben

EUROBAROMETER AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON INTERREGIONÁLIS ELEMZÉS

EUROBAROMETER AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON INTERREGIONÁLIS ELEMZÉS ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK REGIONÁLIS ELEMZÉSE Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések szabványos

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

Az idegenellenesség változó arca. A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra

Az idegenellenesség változó arca. A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra Az idegenellenesség változó arca A menekülthullám hatása a migrációval kapcsolatos politikai attitűdökre és preferenciákra A vizsgált migrációval kapcsolatos politikai attitűdök Problémaérzékelés szintje

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 350 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.11.10. COM(2010) 655 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az új személygépkocsik

Részletesebben

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható

A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása

Részletesebben

TARTALOM - * % = + ELÕSZÓ

TARTALOM - * % = + ELÕSZÓ TARTALOM ELÕSZÓ 1. Diszkrimináció Európában: megítélés és hozzáállás 1.1 Áttekintés 4 1.2 Etnikai származás 7 1.3 Fogyatékkal élõk 10 1.4 Szexuális irányultság 11 1.5 Életkor szerinti diszkrimináció 13

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

Radioaktív hulladékok

Radioaktív hulladékok Special Eurobarometer Európai Bizottság Radioaktív hulladékok A felmérés ideje: 2005. február március A publikáció ideje: 2005. szeptember Ez a jelentés az Általános Energiaügyi és Szállítási Igazgatóság

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16.

A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, július 16. A német gazdaság szerepe a magyar gazdaság teljesítményében Költségvetési politika gazdasági növekedés KT-MKT szeminárium, 2013. július 16. Kopint-Tárki Zrt. www.kopint-tarki.hu Tartalom A német gazdaság

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU27 tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 6,3%-a illetve 6,8%-a. Az

Részletesebben