Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések"

Átírás

1 Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, szeptember 15. Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Mintavételi kör: Népesség: Módszertan: Terepmunka: a 28 tagú Unió ( európai polgár) 15 éves vagy a feletti európai polgárok Személyes interjú (CAPI) június 7 23., TNS Opinion BEVEZETÉS... 2 A. A VÁLSÁGGAL SZEMBENI REAKCIÓK B. MELY SZEREPLŐ TUD A LEGHATÉKONYABBAN FELLÉPNI A VÁLSÁG KÖVETKEZMÉNYEIVEL SZEMBEN? C. KIEMELT SZAKPOLITIKÁK VÁLSÁG IDEJÉN D. AZ EURÓ SZEREPE E. MILYEN LESZ AZ EURÓÖVEZET 2025-BEN? F. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE G. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PRIORITÁSAI H. A BANKRENDSZER ÁTFOGÓ REFORMJA I. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS J. AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-IG ELŐRETEKINTVE

2 JOGI NYILATKOZAT Horvátország július 1-jei csatlakozása következtében, ami 8 nappal e felmérés terepmunkájának befejezése után történt, az erre az országra vonatkozó egyes kérdéseket kismértékben módosítva tettük fel annak érdekében, hogy az eredmények megfelelően beilleszthetők legyenek ebbe az Eurobarométer felmérésbe. BEVEZETÉS Ez az Európai Parlament által készíttetett Eurobarométer felmérés azt kívánja felmérni, hogy egy évvel a évi európai választásokat megelőzően miként vélekednek az európai polgárok a gazdasági és a társadalmi helyzetről, valamint a költségvetés és a banki szolgáltatások területén zajló reformokról. Ez az ismertető az Európai Parlament által készíttetett, Egy évvel a 2014-es európai választások előtt című Eurobarométer felmérés második része. Első (az intézményi vonatkozásokról szóló) részét szeptember 5-én tettük közzé. A felmérést a TNS Opinion készítette június 7. és 23. között, az Unió 28 uniós országában, polgár személyes megkérdezésével. Az eredményeket a 27 tagú Unióra vonatkozó tendenciák formájában, vagy az új kérdések esetében a 28 tagú Unió viszonylatában mutatjuk be. A november közepére várható harmadik rész (az úgynevezett Parlaméter ) az eddigi évekhez hasonlóan azt vizsgálja majd, hogyan ítélik meg az európai polgárok az Európai Parlamentet. Az Európai Parlament e felmérése kiegészült néhány olyan kérdéssel, amelyeket az Európai Bizottság által közzétett standard Eurobarométer felmérés (EB79.3) keretében már közzétettek. Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy mint minden ilyen jellegű felmérés esetében, az európai átlagot oly módon súlyoztuk, hogy a hat legnépesebb tagállam körülbelül 70%-ot tesz ki ebben az átlagban. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy az Európai Unió összesített átlagában az euróövezethez tartozó tagállamok 64%-ot, az euróövezeten kívüliek pedig 36%-ot tesznek ki. A felmérést meghatározó európai környezet Ugyanúgy, mint az elmúlt 6 évben, a mostani Eurobarométert meghatározó európai környezetet is mindenekelőtt a monetáris, pénzügyi, gazdasági és szociális válság hatásai jellemzik. A felmérést megelőző hetekben vagy a felmérés idején történt egyes események valószínűleg hatást gyakoroltak a megkérdezettek válaszaira. Az Eurostat például júniusban kedvezőtlen statisztikákat tett közzé a munkanélküliség és a GDP alakulásáról az Európai Unióban és a tagállamokban, a Világbank pedig lefelé korrigálta a 2013-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzéseit. 2

3 Ráadásul ugyanebben az időszakban több uniós országban is zajos események és politikai változások jellemezték a politikai helyzetet: elnökválasztás és kormányváltás volt Olaszországban, sor került az első európai választásokra Horvátországban, illetve regionális vagy helyi választások zajlottak Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Lettországban és Olaszországban. Ezenkívül tüntetések voltak többek között Bulgáriában és Görögországban, a Cseh Köztársaságnak pedig új miniszterelnöke lett. Felhívjuk az olvasók figyelmét arra, hogy a felmérésre még azt megelőzően került sor, hogy a közvélemény értesült volna az Unió egyes tagállamaiban tapasztalható felgyorsuló eseményekről. A tendenciák időbeli alakulása Az idő előrehaladtával az egyes felmérések között egyre nyilvánvalóbb tendenciákat figyelhettünk meg. Az euróövezeten belüli és az azon kívüli térség eredményeinek vizsgálata például azt mutatja, hogy az Unión belül egyes témákkal kapcsolatban nagyon nagyok a nézeteltérések. Így például 14 százalékpontos különbség tapasztalható azzal a kérdéssel kapcsolatban, amely arra keresi a választ, hogy a válsággal való megbirkózás érdekében a tagállamok között összehangolt intézkedéseket célszerű-e alkalmazni (euróövezetben: 55%, euróövezeten kívül: 41%) vagy éppen ellenkezőleg, inkább egyedi intézkedéseket (euróövezetben: 36%, euróövezeten kívül: 49%). Néhány szociodemográfiai jelenséget is ki kell emelni: A fiatalok, a vezető beosztásúak és a diákok azok, akik a leginkább támogatják a tagállamok válsággal szembeni fellépéseinek összehangolását. Több férfi mint nő véli úgy, hogy az euró összességében mérsékelte a válság negatív hatásait. A válság vonatkozásában továbbra is a mindennapi élettel kapcsolatos témák és a társadalmi kérdések a kiemeltek, elsősorban a nők körében. A legkedvezőtlenebb helyzetben lévő csoportok vélik a legkevésbé úgy, hogy az Európai Unió van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez vagy megvédje őket a negatív hatásoktól. Végül megállapíthatjuk, hogy öt évvel a Lehman Brothers bukását követően még mindig igen jelentős különbségek tapasztalhatók a válság által a leginkább sújtott egyes tagállamok és a többi ország állampolgárai által adott válaszok között. Megj.: Néhány kérdéshez részletes szociodemográfiai elemzést mellékeltünk, valamint az euróövezeti és az azon kívüli tagállamok közötti különbségek is fel vannak tüntetve. 3

4 Főbb tanulságok A válsággal való megbirkózás céljából az európai polgárok nagy többsége továbbra is a tagállamok közötti együttműködést preferálja a különálló intézkedésekkel szemben, annak ellenére, hogy ez utóbbi támogatottsága egyre nő. Minden ötödik európai úgy véli, hogy az Európai Unió a legalkalmasabb szereplő arra, hogy hatékonyan fellépjen a gazdasági és pénzügyi válság hatásai ellen. Körülbelül ugyanennyien a nemzeti kormányt tartják a legalkalmasabbnak erre a feladatra. Az európaiak háromnegyede azon a véleményen van, hogy a foglalkoztatással és a munkanélküliség elleni küzdelemmel kellene a legkiemeltebben foglalkozni. Nagyon kevesen érzik úgy, hogy az euró mérsékelte volna a válság hatásait, azonban a gazdasági és szociális válság ellenére is növekszik az ezzel egyetértők száma. A tagállamok bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 1%-át (vagyis megközelítőleg 145 milliárd eurót) kitevő uniós költségvetés az európai polgárok kétötöde szerint megfelelő, egyötöde szerint egy kicsit magas, egytizede szerint pedig túl magas. Ami az Európai Unió költségvetéséből kiemelten finanszírozandó területeket illeti, az európai polgárok szerint az első helyen a foglalkoztatás és a szociális ügyek állnak, ezeket pedig a gazdasági növekedés, illetve az oktatás és a képzés követik. A bankunióról szóló viták közepette a válaszadók többsége jobbnak tartja, ha nem nemzeti, hanem európai szintű döntések születnek az ügyben ig előretekintve az európaiak közel fele véli úgy, hogy az Európai Unió van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez. Arról megoszlanak a vélemények, hogy az Európai Unió vagy a nemzeti kormányok alkalmasabbak-e a globalizáció negatív hatásai elleni hatékony védelemre. A válaszadók szerint Európa gazdasági teljesítményét a következő kezdeményezések lendítenék fel a leginkább: a szakképzés és az oktatás fejlesztése, a költségvetési hiányok és az államadósságok csökkentése, valamint a vállalkozásalapítás megkönnyítése. Az európai polgárok közel háromnegyede szerint 2025-ben Kína lesz a legjelentősebb világgazdasági hatalom, jelentős mértékben megelőzve az Egyesült Államokat és az Európai Uniót. 4

5 Eredmények 1. A válsággal szembeni reakciók Közös vagy egyéni fellépés? Az európaiak 2012 márciusához képest ugyan kissé alacsonyabb számban, de továbbra is a tagállamok közötti koordinációt preferálják a különálló intézkedésekkel szemben a válsággal való megbirkózás céljából. Így minden második európai polgár (50%, -5) úgy véli, hogy jobban védve lenne a jelenlegi válsággal szemben, ha országa a többi uniós országgal együttműködve hozna intézkedéseket, míg 41%-uk (+3) akkor érezné magát jobban védve, ha országa egyénileg hozna intézkedéseket. o A tagállamok összehangolt intézkedései tekintetében 14 százalékpontos különbség figyelhető meg az euróövezethez tartozó tagállamok (55%) és az azon kívüli országok (41%) között. o Országos bontásban megfigyelhető, hogy Észtországban (71%, +9), Németországban (66%,-1), Máltán (66%,-1) és Finnországban (66%, -3) a válaszadók inkább az összehangolt intézkedéseket preferálják, míg az Egyesült Királyságban (61%,-1), Cipruson (53%, +4), Magyarországon (48%, +6) és Csehországban (48%, - 4) az állampolgárok inkább a különálló intézkedéseket tekintik a válsággal való megbirkózás hatékonyabb módjának. o Szociodemográfiai szempontból a következőket figyelhetjük meg: Több férfi (52%) mint nő (49%) részesíti előnyben az összehangolt intézkedéseket. A tagállamok közötti koordinációt a vezető beosztásúak (61%) és a diákok (58%), az egyéni intézkedéseket pedig a munkanélküliek (46%) és a munkások (44%) támogatják a leginkább. 2. Mely szereplő tud a leghatékonyabban fellépni a válság következményeivel szemben? Az európai polgárok véleménye szerint a gazdasági és pénzügyi válság következményeivel szemben az Európai Unió (22%) és a nemzeti kormányok (21%) tudnak a leghatékonyabban fellépni. Szociodemográfiai szempontból megállapítható, hogy a legnagyobb számban a fiatalok (25%) tartják az Uniót a válsággal való megbirkózásra legalkalmasabb szereplőnek. 5

6 3. Kiemelt szakpolitikák válság idején Arra a kérdésre, hogy a válsággal összefüggésben mely szakpolitikákkal kell kiemelten foglalkozni, az európai polgárok döntő többsége (74%-a, 2012 júniusához képest +2) a foglalkoztatást és a munkanélküliség leküzdését jelölte meg, e mögött messze elmaradva pedig a növekedés újraindítása (35%, =) és a vásárlóerő és az infláció elleni küzdelem (34%, -1) szerepelt. Meg kell jegyezni, hogy a tavalyi évhez képest csökkent azon válaszadók aránya, akik a tagállamok államadósságának csökkentését jelölték meg (32%, -5). Emelkedett ugyanakkor a mindennapi életet érintő problémákkal, például a nyugdíjakkal (31%, +3) és a lakhatással (21%, +3) kapcsolatos válaszok aránya. 4. Az euró szerepe Habár egyre kevesebben, mégis a többség (51%, -3) véli úgy, hogy az euró összességében nem mérsékelte a válság negatív hatásait, ugyanakkor emelkedik azok száma, akik szerint igen (38%, +4). o A tagállamok szintjére bontva megállapítható, hogy Lengyelországban (42%, +15), Németországban (41%, +13) és Észtországban (40%, +12) emelkedett a leginkább azok aránya, akik szerint az euró mérsékelte a válság hatásait. Ezzel szemben Hollandiában (26%, -7), Spanyolországban (27%, -5) és Görögországban (37%, -3) tapasztalható a legjelentősebb csökkenés e tekintetben. o Szociodemográfiai tekintetben: - Több férfi (41%) mint nő (35%) véli úgy, hogy az euró összességében mérsékelte a válság hatásait. A vezető beosztásúak (43%), a munkavállalók (41%) és a diákok (41%) között is elterjedtebb ez a nézet. - Ezzel szemben a munkanélküliek (55%) és a háztartásbeliek (53%) körében vélik a legtöbben úgy, hogy az euró összességében nem mérsékelte a válság hatásait. Megjegyzendő, hogy a vidéken élők körében (55%) inkább elterjedt ez a nézet, mint a kis és közepes méretű városok (50%) vagy a nagyvárosok (48%) lakosai között. 5. Milyen lesz az euróövezet 2025-ben? Van jövője az eurónak a jelenlegi euróövezeten kívül? Annak érdekében, hogy felmérjük, hogyan vélekednek erről az euróövezeten kívül élők, megkérdeztük tőlük, hogy szerintük országuk 2025-re be fogja-e vezetni a közös pénznemet. A válaszadók nagy része úgy véli, hogy 2025-ben már euróval fizethet országában. Ezt a nézetet az alábbi hét, euróövezeten kívüli tagállam osztja 6

7 leginkább: Lettország (90%), Horvátország (79%), Litvánia (75%), Románia (67%), Lengyelország (60%), Magyarország (55%) és Bulgária (52%). Ezzel szemben az Egyesült Királyság válaszadóinak 71%-a, Svédországénak pedig 62%-a az ellenkező véleményen van. Két országban holtverseny alakult ki a kérdésre adott válaszok tekintetében: Dániában 49% válaszolt igennel és ugyanennyi nemmel, Csehországban pedig 47% igennel és ugyanennyi nemmel. 6. Az Európai Unió költségvetése A felmérésre a három európai intézmény közötti, a as költségvetéssel kapcsolatos politikai megállapodás megkötése előtti napokban került sor. A megállapodást június 27-én sikerült elérni, hónapokon át tartó kemény tárgyalásokat és az intézmények közötti és azokon belüli számos vitát követően. A válaszadókat először tájékoztatták arról, hogy az Európai Unió költségvetése az összes tagállam bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 1%-át (vagyis megközelítőleg 145 milliárd eurót) tesz ki. Ezután e százalékarányról kérdezték őket. Az európaiak közel kétötöde (39%) úgy véli, hogy az Európai Unió költségvetésére szánt százalékarány megfelelő. o Országos bontásban megállapítható, hogy leginkább Dániában (59%), Csehországban (56%) és Ausztriában (56%) vélekednek úgy, hogy ez a GDP 1%-át kitevő arány megfelelő. Ezt a nézetet a legkevésbé a spanyol (23%), francia (26%) és ciprusi (28%) válaszadók osztják. o Az euróövezet (36%) és az azon kívüli térség (45%) között kilenc százalékpontnyi a különbség. o Szociodemográfiai szempontból vizsgálva megállapítható, hogy több férfi (42%) mint nő (37%) gondolja úgy, hogy az Unió költségvetése megfelelő. A munkavállalók (49%) és a vezető beosztásúak (47%) szintén inkább megfelelőnek tartják, a háztartásbelik (29%) és a munkanélküliek (32%) azonban kevésbé. A válaszadók 22%-a úgy vélekedik, hogy az Európai Unió költségvetésére szánt összeg túl alacsony. o Tagállami bontásban Franciaországban (39%), Luxembourgban (37%) és Cipruson (31%) vélik úgy a legtöbben, hogy a költségvetés túl alacsony. Ezzel szemben Bulgáriában csupán 13%, az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Hollandiában pedig 14-14% osztja ezt a nézetet. 7

8 o Az euróövezet (25%) és az azon kívüli térség (17%) között nyolc százalékpontnyi a különbség. o Szociodemográfiai szempontból vizsgálva ismételten megállapítható, hogy több férfi (25%) mint nő (19%) gondolja úgy, hogy az Unió költségvetése túl alacsony. A diákok (26%) és a vezető beosztásúak (25%) szintén inkább alacsonynak tartják, a nyugdíjasok és a háztartásbelik (19-19%), valamint a munkavállalók (21%) azonban az ellenkező véleményen vannak. A válaszadók 13%-a úgy vélekedik, hogy az Európai Unió költségvetésére szánt összeg túl magas. o Tagállami bontásban vizsgálva megállapítható, hogy ezt a nézetet a legtöbben az Egyesült Királyságban (22%), Belgiumban (19%) és Hollandiában (19%) osztják. Ezzel szemben az ilyen válaszok aránya Észtországban (4%), Litvániában (5%), Máltán és Lettországban (6-6%) a legalacsonyabb. o Az euróövezet (12%) és az azon kívüli térség (14%) között két százalékpontnyi a különbség. A számadatokat összehasonlítva megállapítható, hogy az Egyesült Királyság, Ausztria és Hollandia kivételével valamennyi tagállamban úgy vélik, hogy a költségvetés túl alacsony. Az európaiak 26%-a a nem tudom választ adta. o Tagállami bontásban a legtöbben Máltán (47%), Bulgáriában (47%) és Spanyolországban (39%) adták a nem tudom választ, Belgiumban (9%), Dániában (12%) és Svédországban (14%) pedig a legkevesebben. o Az euróövezet (27%) és az azon kívüli térség (24%) között három százalékpontnyi a különbség. 7. Az Európai Unió költségvetésének prioritásai Az Európai Unió költségvetésének a GDP-hez viszonyított arányáról feltett kérdések után a válaszadókat arról kérdezték, hogy e költségvetésből milyen területeket kellene kiemelten finanszírozni. A jelenlegi gazdasági és társadalmi válság idején nem meglepő, hogy a következőket sorolták fel: szociális ügyek és foglalkoztatás (50%) gazdasági növekedés (48%) oktatás és képzés (43%) közegészségügy (41%). 8

9 A szociális ügyeket és a foglalkoztatottságot a spanyolok 75%-a, a portugálok 73%-a, a szlovákok 71%-a és a finnek 70%-a jelölte meg válaszként. o Az euróövezet (53%) és az azon kívüli térség (43%) között tíz százalékpontnyi a különbség. A gazdasági növekedést Cipruson (78%), Görögországban (69%), Bulgáriában és Magyarországon (64-64%) említették a legtöbben. o Az euróövezet (49%) és az azon kívüli térség (47%) között csupán két százalékpontnyi különbség figyelhető meg. Az oktatást és a képzést a leggyakrabban Németországban (59%), Spanyolországban (57%), Cipruson, Luxemburgban és Hollandiában (56-56%) említették. o Ezzel kapcsolatban az euróövezet (48%) és az azon kívüli térség (36%) között tizenkét százalékpontnyi különbség figyelhető meg. 8. A bankrendszer átfogó reformja Az Európai Parlament több mint egy éve számtalan alkalommal szorgalmazta egy uniós szintű bankunió létrehozását. A felmérést követően pár nappal, június én összeült ECOFIN Tanács általános megközelítést fogadott el a kérdésben szeptember 12-én az Európai Parlament végleges beleegyezését adta egy európai bankfelügyeleti mechanizmus kialakításához, melynek célja, hogy megelőzze a jövőbeli zavarokat az Unió bankszektorában, és amely jelentős lépésnek tekinthető a jövőbeli európai bankunió irányába. A válaszadók többsége a felvetett kérdéskörök mindegyike esetén jobbnak tartja, ha nem nemzeti, hanem európai szintű döntések születnek. Jelentős, az egyes felvetett kérdésköröktől függően 11 és 18 százalékpont közötti a különbség azonban az euróövezeti és az azon kívüli országok között. A bankok felügyelete és ellenőrzése: 54% szerint európai szinten hatékonyabb A legtöbben Hollandiában (72%), Németországban (70%), Lettországban (65%) és Szlovéniában (65%) vélik úgy, hogy európai szintű intézkedéseket kell hozni ezen a téren. A legkevesebben az Egyesült Királyságban (32%), Romániában (35%) és Máltán (44%) osztják ezt a nézetet. A bankároknak fizetett bónuszok szabályozása és maximálása: 54% szerint európai szinten hatékonyabb Ugyanazok az országok állnak a lista elején és végén, mint az előző kérdésnél: Hollandiában (69%), Németországban (68%) és Lettországban (64%) vélik a legtöbben úgy, hogy az európai szintű fellépés hatékonyabb, ezzel szemben az Egyesült Királyságban (34%), Máltán (39%) és Romániában (46%) a legkevesebben. 9

10 Az állampolgári bankbetétek garantálása: 47% szerint európai szinten hatékonyabb (45% szerint pedig nemzeti szinten hatékonyabb) A legtöbben Lettországban (65%), Litvániában (61%) és Szlovéniában (57%) támogatják bankbetéteik európai szintű garantálását. A legkevesebben az Egyesült Királyságban (29%), Finnországban (31%) és Máltán (36%) preferálják ezt a megközelítést. A nehéz helyzetbe került bankok támogatása: 57% szerint európai szinten hatékonyabb Ebben a kérdésben a három balti állam (Lettország (72%), Észtország (70%) és Litvánia (69%)), valamint Szlovénia (69%) támogatja leginkább az európai szintű fellépést. A legkevesebben az Egyesült Királyságban (36%), Romániában (49%) és Ausztriában (51%) osztják ezt a véleményt. Jelentős különbségek tapasztalhatók az euróövezeti és az azon kívüli országok között: az előbbiek nagyobb számban vélekednek úgy, hogy ezeket az intézkedéseket európai szinten hatékonyabban lehetne kezelni. Az euróövezeten kívüli tagállamok válaszadói szerint azonban a négy intézkedésből három esetében nemzeti szintű megvalósítás lenne a kívánatos. 9. Az európai gazdasági teljesítmény javítására irányuló három kezdeményezés Az európai polgárokat arról is megkérdezték, véleményük szerint mi lenne az a három kezdeményezés, amellyel a leginkább lehetne javítani Európa gazdasági teljesítményét. A következő válaszokat adták: A szakképzés és az oktatás javítása (47%) o Nemzeti bontásban vizsgálva ezt a kezdeményezést Cipruson (66%), Németországban (64%) és Luxemburgban (59%) jelölték meg a legtöbben, Litvániában (34%), Olaszországban és Szlovéniában (35-35%) pedig a legkevesebben. o Az euróövezet (49%) és az azon kívüli térség (43%) között hat százalékpontnyi a különbség. A költségvetési hiányok és az államadósságok csökkentése (32%) o Nemzeti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy ezt a kezdeményezést Cipruson (53%), Görögországban (44%), valamint Máltán, Franciaországban, Csehországban és Finnországban (41-41%) választották a legtöbben. Bulgáriában (16%), Észtországban (17%), valamint Lengyelországban és Romániában (20-20%) volt a legkevésbé népszerű. 10

11 o Az euróövezet (33%) és az azon kívüli térség (30%) között három százalékpontnyi a különbség. A vállalkozásalapítás megkönnyítése (32%) o Nemzeti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy a vállalkozásalapítás megkönnyítését Litvániában (47%), Spanyolországban (45%), valamint Bulgáriában és Franciaországban (44-44%) jelölték meg a leggyakrabban. Ez a válasz Szlovéniában (15%), Hollandiában (18%) és Szlovákiában (20%) volt a legkevésbé népszerű. o Az euróövezet (34%) és az azon kívüli térség (29%) között öt százalékpontnyi a különbség. 10. Az európaiak és a globalizáció 2025-ig előretekintve E nagyszabású felmérés keretében több kérdés foglalkozott azzal, hogyan látják az európai polgárok saját jövőjüket, illetve az Európai Unió jövőjét. E kérdések közül néhányat beépítettek a szeptember 5-én közzétett első, intézményekre vonatkozó részbe. E második, gazdasági és társadalmi kérdésekkel foglalkozó részben a globalizáció témájáról szóló kérdések szerepelnek ig előretekintve mely szereplő van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez? Az európaiak közel fele (49%) úgy véli, hogy az Európai Unió a legalkalmasabb. Ezt a választ a nemzeti kormányok (43%) és a magánvállalkozások (30%) követik. o Nemzeti bontásban megállapítható, hogy a legtöbben Romániában (68%), Belgiumban (66%) és Máltán (65%) jelölték meg az Európai Uniót, a legkevesebben pedig az Egyesült Királyságban (33%), Lettországban (40%) és Szlovéniában (40%). o Szociodemográfiai szempontból vizsgálva megállapítható, hogy azon válaszadók között, akik szerint az Európai Unió van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassa az emberekhez, több a férfi (52%), mint a nő (46%); több a diák (57%) és a vezető beosztású (55%), mint a nyugdíjas (46%), a munkanélküli (43%) és a háztartásbeli nő (43%). Továbbra is 2025-ig előretekintve mely szereplő van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy megvédje az európaiakat a globalizáció negatív hatásaitól? Erre a feladatra az európai polgárok az Európai Uniót és a nemzeti kormányokat egyforma arányban látják alkalmasnak (49-49%). Ezeket a nem kormányzati szervezetek (19%) és a magánvállalkozások (18%) követik. 11

12 Azon válaszadók között, akik az Európai Uniót adták meg válaszként, az alábbi megoszlást lehet megfigyelni: o Nemzeti bontásban vizsgálva Belgiumban (67%), Máltán (64%), valamint Luxemburgban, Dániában és Romániában (62-62%) jelölték meg válaszként a legtöbben az Európai Uniót, az Egyesült Királyságban (34%), Lettországban (37%) és Spanyolországban (38%) pedig a legkevesebben. o Az euróövezeten kívüli országokban 2025-ig előretekintve a nemzeti kormányokat tartják a legalkalmasabbnak arra, hogy megvédjék a polgárokat a globalizáció negatív hatásaitól (53%, szemben az Európai Uniót preferálók 47%-ával). Az euróövezetben ez éppen fordítva van (46% a 49%-kal szemben). o Szociodemográfiai szempontból a már megszokott különbségek figyelhetők meg: több férfi (52%) mint nő (46%) adta válaszként az Európai Uniót; a vezető beosztásúak (56%), a munkavállalók (54%) és a diákok (54%) közül többen adták válaszként az Európai Uniót mint munkanélküliek (42%) és háztartásbeliek (43%) közül. Mely ország vagy régió lesz a legjelentősebb világgazdasági hatalom 2025-ben? A felmérés keretében hasznosnak bizonyult azt is megvizsgálni, hogyan vélekednek az európaiak 2025 gazdasági erőviszonyairól. Az európai polgárok közel háromnegyede (73%) szerint 2025-ben Kína lesz a legjelentősebb világgazdasági hatalom, megelőzve az Egyesült Államokat (51%) és az Európai Uniót (24%). Közvélemény-figyelő Osztály Jacques Nancy

13 A. A VÁLSÁGGAL SZEMBENI REAKCIÓK 1) Európai átlag 13

14 2) Eredmények nemzeti bontásban 14

15 3) A nemzeti eredmények alakulása 15

16 B. MELY SZEREPLŐ TUD A LEGHATÉKONYABBAN FELLÉPNI A VÁLSÁG KÖVETKEZMÉNYEIVEL SZEMBEN? 1) Európai átlag A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 16

17 2) Eredmények nemzeti bontásban A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 17

18 3) A nemzeti eredmények alakulása A májusban készült EB79 standard felmérésből átvett kérdés. 18

19 C. KIEMELT SZAKPOLITIKÁK VÁLSÁG IDEJÉN 1) Európai átlag 19

20 2) Eredmények nemzeti bontásban 20

21 3) A nemzeti eredmények alakulása 21

22 D. AZ EURÓ SZEREPE 1) Európai átlag 22

23 2) Eredmények nemzeti bontásban 23

24 3) A nemzeti eredmények alakulása 24

25 E. MILYEN LESZ AZ EURÓÖVEZET 2025-BEN? *Ezt a kérdést kizárólag az euróövezeten kívüli országokban tették fel. 25

26 1) Eredmények nemzeti bontásban *Ezt a kérdést kizárólag az euróövezeten kívüli országokban tették fel. 26

27 2) A nemzeti eredmények alakulása *Ezt a kérdést kizárólag az euróövezeten kívüli országokban tették fel. 27

28 F. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE 1) Európai átlag 28

29 2) Eredmények nemzeti bontásban 29

30 3) A nemzeti eredmények alakulása 30

31 G. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PRIORITÁSAI 1) Európai átlag 31

32 2) Eredmények nemzeti bontásban 32

33 3) A nemzeti eredmények alakulása 33

34 H. A BANKRENDSZER ÁTFOGÓ REFORMJA 1) Európai átlag 34

35 2) Eredmények nemzeti bontásban 35

36 3) A nemzeti eredmények alakulása 36

37 I. AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ HÁROM KEZDEMÉNYEZÉS 1) Európai átlag 37

38 2) Eredmények nemzeti bontásban 38

39 3) A nemzeti eredmények alakulása 39

40 J. AZ EURÓPAIAK ÉS A GLOBALIZÁCIÓ 2025-IG ELŐRETEKINTVE 1. A legalkalmasabb szereplők arra, hogy a globalizáció pozitív hatásait eljuttassák az emberekhez 1) Európai átlag 40

41 2) Eredmények nemzeti bontásban 41

42 3) A nemzeti eredmények alakulása 42

43 2. A legalkalmasabb szereplők arra, hogy megvédjék az embereket a globalizáció negatív hatásaitól 1) Európai átlag 43

44 2) Eredmények nemzeti bontásban 44

45 3) A nemzeti eredmények alakulása 45

46 3. A legjelentősebb világgazdasági hatalom 2025-ben 1) Európai átlag 46

47 2) Eredmények nemzeti bontásban 47

48 3) A nemzeti eredmények alakulása 48

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014

A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Directorate-General for Communication Public Opinion Monitoring Unit Brüsszel, 2015. január 30. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal: 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

TARTALOM - * % = + ELÕSZÓ

TARTALOM - * % = + ELÕSZÓ TARTALOM ELÕSZÓ 1. Diszkrimináció Európában: megítélés és hozzáállás 1.1 Áttekintés 4 1.2 Etnikai származás 7 1.3 Fogyatékkal élõk 10 1.4 Szexuális irányultság 11 1.5 Életkor szerinti diszkrimináció 13

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI

EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben

Radioaktív hulladékok

Radioaktív hulladékok Special Eurobarometer Európai Bizottság Radioaktív hulladékok A felmérés ideje: 2005. február március A publikáció ideje: 2005. szeptember Ez a jelentés az Általános Energiaügyi és Szállítási Igazgatóság

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU27 tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 6,3%-a illetve 6,8%-a. Az

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás

(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás I. MELLÉKLET FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMÁK, GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNY- DÓZIS(OK), ALKALMAZÁSI MÓD(OK), FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA(I) A TAGÁLLAMOKBAN 1 Ausztria Belgium Bulgária Ciprus

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Sereghajtókból éllovass{ a füst elleni harcban A Policy Solutions összehasonlító elemzése a doh{nyz{s magyarorsz{gi és EU-s szab{lyoz{s{ról

Sereghajtókból éllovass{ a füst elleni harcban A Policy Solutions összehasonlító elemzése a doh{nyz{s magyarorsz{gi és EU-s szab{lyoz{s{ról Sereghajtókból éllovass{ a füst elleni harcban A Policy Solutions összehasonlító elemzése a doh{nyz{s magyarorsz{gi és EU-s szab{lyoz{s{ról 2011. december Vezetői összefoglaló 2012. január 1-én az Európai

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Munkanélküli segély Magyarorsz{gon és Európ{ban

Munkanélküli segély Magyarorsz{gon és Európ{ban Munkanélküli segély Magyarorsz{gon és Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai elemzése a munkanélküli juttat{sok rendszeréről Magyarorsz{gon és az Európai Unió tag{llamaiban 2011. április Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Az államadósság mértéke: 85,4, illetve 80,2%.

Az államadósság mértéke: 85,4, illetve 80,2%. Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról október 21. Jelentés a 21. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-27-ek tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 6,2, illetve 6,6%-a. Az

Részletesebben

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON

Részletesebben

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet TÁJÉKOZTATÓ A devizában végzett műveletek teljesítési rendjéről Hatályos: 2012. január 2-től 1 I. Általános feltételek A Takarékszövetkezet csak tartalmi, nyelvi és alaki

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére Campus Hungary Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére az intézményi ERASMUS+ pályázaton pályázatot benyújtott vagy benyújtani szándékozó hallgatóknak.

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

EUROBAROMETER 66 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN NEMZETI JELENTÉS

EUROBAROMETER 66 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN NEMZETI JELENTÉS Standard Eurobarometer Európai Bizottság EUROBAROMETER 66 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2006 ŐSZ NEMZETI JELENTÉS Standard Eurobarometer 66 / 2006 Ősz TNS Opinion & Social MAGYARORSZÁG A kutatás

Részletesebben

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT 2010.5.7. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 119 A/1 V (Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT PE/123/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14-es besorolási fokozat) JOGI SZOLGÁLAT INTÉZMÉNYI

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

PE/113/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS. IGAZGATÓ (AD 14 besorolási fokozat) (2008/C 145 A/02)

PE/113/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS. IGAZGATÓ (AD 14 besorolási fokozat) (2008/C 145 A/02) C 145 A/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.6.11. PE/113/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14 besorolási fokozat) TOLMÁCSOLÁSI ÉS KONFERENCIASZERVEZÉSI FŐIGAZGATÓSÁG A IGAZGATÓSÁG TOLMÁCSOLÁS (2008/C

Részletesebben

Parlaméter 2012. november Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter 2012. november Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter 2012. november Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Népesség: Módszer:

Részletesebben

Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (a 2010-re vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapján)

Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (a 2010-re vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapján) Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (a 2010-re vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapján) Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Bevezetés... 2 A fogyasztási kiadások

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben