Standard Eurobarométer 78. KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2012 Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG
|
|
- Borbála Kis
- 2 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Standard Eurobarométer 78 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2012 Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága krésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete számára készült. A tanulmány nem az Európai Bizottság véleményét tükrözi. Kizárólag a szerzők véleményét és magyarázatait tartalmazza a jelentés. Standard Eurobarométer 78 / 2012 Ősz TNS Opinion & Social
2 TARTALOM 1. AZ EURÓPAI UNIÓ MEGÍTÉLÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Az Európai Unióval szemben támasztott elvárások Az Európai Unió vívmányainak értékelése EURÓPAI IDENTITÁS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK Az európai uniós állampolgárság és állampolgári jogok értékelése Az Európai Polgári Kezdeményezés megítélése Állampolgári tapasztalatok más országokkal TÁJÉKOZÓDÁS ÉS MÉDIAFOGYASZTÁS Tájékozódás uniós ügyekben Médiafogyasztási szokások Az EU-val kapcsolatos tájékoztatás mennyiségének és pártatlanságának a megítélése A közösségi oldalak, mint a tájékozódás eszközei... 14
3 1. AZ EURÓPAI UNIÓ MEGÍTÉLÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1.1 Az Európai Unióval szemben támasztott elvárások A magyar válaszadók 67%-a várja el az EU-tól, hogy segítsen leküzdeni a gazdasági és pénzügyi válságot. Uniós szinten is ez az első számú elvárás, de az arány jóval alacsonyabb (49%). Az előző, tavaszi felméréshez képest Magyarországon nőtt, az EU-ban viszont kis mértékben csökkent azoknak az aránya, akik Brüsszeltől várják a válság megoldását. Az adatokból továbbá megfigyelhető, hogy az állampolgárokat közvetlenül kevésbé érintő kérdések rendkívül alacsony prioritást kaptak, mind a magyar válaszadókat, mind az uniós átlagot tekintve. Az Európai Unióval szembeni elvárások vizsgálata során kiderült, hogy a magyar állampolgárok 67% várja el az EU-tól, hogy vegyen részt a gazdasági és pénzügyi válság leküzdésében és a gazdaságélénkítésben. Bár az uniós átlagot tekintve szintén a válság leküzdése a legnagyobb elvárás az EU-val szemben, az arány (49%) jóval alacsonyabb. A közép-európai régió országaiban szintén a válság leküzdését érezték az EU legfontosabb feladatának: a lengyel, szlovák és osztrák válaszadók a magyarokéhoz hasonló arányban (PL:72, SK:70, AT:72%) várják Brüsszeltől a válság megoldását, míg Romániában a válaszadók mindössze 52%-a. Az Eurobarometer 2012 tavaszi adatfelvétele során uniós átlagban még a megkérdezettek 51%-a jelölte meg ezt a prioritást a mostani 49%-kal szemben. Ezzel szemben a magyar válaszadók körében fél év alatt 9%-al nőtt ez az elvárás. 1. ábra: Az Európai Unióval szemben támasztott állampolgári elvárások 2
4 A válság leküzdése és gazdaságélénkítés kategória olyan állampolgári elvárásokat csoportosít, mint az életszínvonal növelése, munkahelyteremtés, pénzügyi stabilitás, gazdasági növekedés vagy vállalkozások támogatása. A kormányzás és országok közötti együttműködés alá tartozik például az EU hatékonyabb működése, korrupció visszaszorítása, nagyobb átláthatóság és kevesebb bürokrácia. 1.2 Az Európai Unió vívmányainak értékelése Uniós és magyar szinten egyaránt a négy szabadság elvének megvalósulását és a tagországok közötti békét tekintik az EU legfontosabb vívmányainak. Továbbá, a magyarok messze az uniós és a regionális átlag alatt használják ki az EU nyújtotta jogokat és lehetőségeket. Magyarországon a határellenőrzések megszűnését értékelik a legnagyobb gyakorlati haszonként. A tagországok átlagát tekintve az áruk, tőke, szolgáltatások és személyek szabad áramlását, vagyis a "négy szabadság" elvének megvalósulását tartják a legtöbben az EU legértékesebb hozadékának (EU27:52%). A magyarok is ezt a vívmányt tekintik a legnagyobb eredménynek, ugyanakkor ez az adat elmarad a régiós országokban mért értékektől míg hazánkban az állampolgárok 53%-a tekint legfontosabb eredményként a "négy szabadság" elvének megvalósulására, Szlovákiában a polgárok 72%-a, Csehországban 70%-a, Szlovéniában 64%-a vagy Ausztriában 60%-a gondolja ugyanezt. Második helyen a tagországok átlagát tekintve az Unión belüli békét jelölték meg az EU legértékesebb hozadékaként, míg a magyarok ezt kevésbé értékelik fontos vívmányként (EU27:50%, HU:40%). A magyar eredmény a mediterrán országok adataihoz közelít leginkább (IT:30%, ES:35%, PT:25%). A környező országok közül Szlovéniában és Ausztriában értékelik legmagasabban ezt a teljesítményt (SI:56%, AT:57%). Ezzel szemben a régió, köztük hazánk is nagyobb jelentőséget tulajdonít a hallgatói csereprogramoknak, például az ERASMUS programnak. Míg az EU polgárai átlagosan 22%- ban jelölték meg pozitív eredményként a csereprogramot, a magyarok 36%-a tartja kiemelkedő eredménynek, hasonlóan a szlovénekhez, az osztrákokhoz vagy a szlovákokhoz (SI: 37%, AT: 31%, SK: 30%). Emellett Magyarországon még a közös agrárpolitika teljesített az EU átlagnál jobban, a magyarok 14%-a tartja értékes hozadéknak a mezőgazdasági szabályozást és támogatási rendszert, ez a szám az EU polgárai között átlagosan 11%. Ugyanakkor régiós összehasonlításban a közös agrárpolitika még jobban teljesít: 3
5 Lengyelországban 23%-os, Ausztriában 22%-os, míg Romániában 19%-os eredményt láthatunk. 2. ábra: Az Európai Unió pozitív eredményei a válaszadók szerint Az európai jólét és szociális biztonság témakörét átlagosan a válaszadók mindössze 18%-a gondolta első számú vívmánynak, s ezzel a magyarországi válaszadók vélekedése is megegyezett (EU27:18%, HU:18%). Ha az eredményeket összevetjük az Unióval szemben támasztott elvárásokkal, kiderül, hogy bár az európai polgárok nem értékelik kiemelkedő eredménynek az európai szociális biztonságot, a fentebbi, elvárásokkal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból láthattuk, hogy ennek ellenére támaszkodnának az Unió eszközeire és megoldásaira. Nagy szakadék rajzolódik ki a magyarországi válaszadók és az Unió átlaga között, ha az Európai Unió nyújtotta konkrét jogok és lehetőségek aktív igénybevételét és az ezekből eredő pozitív tapasztalatokat, eredményeket hasonlítjuk össze. Minden témakörben, legyen szó a határellenőrzés nélküli utazásról vagy a mobilroaming-költségekről, az derül ki, hogy a magyarok messze a regionális átlag, és jócskán az uniós átlag alatt használják ki a lehetőségeket. Így például míg az uniós átlag több mint egynegyede (26%) élt a csökkenő mobilroaming-költségekkel, és ítélte meg pozitívan azokat, a magyarok mindössze 15%-a. Hasonló módon, míg az uniós válaszok alapján közel minden tizedik állampolgár tanult már más tagországban, a magyarországi válaszadók körében ez az arány csaknem feleannyi (EU27:9%, HU:5%). Az utóbbi arány Szlovéniában, Szlovákiában és Lengyelországban is jóval magasabb, mint Magyarországon (SI:10%, SK:32%, PL:30%). 4
6 A magyar válaszadók visszajelzéseiből kiderül, hogy hazánk állampolgárai elsősorban a határellenőrzések megszűnését értékelik gyakorlati haszonként (21%), ezt követi a csökkenő roamingköltségek pozitív értékelése (15%). 3. ábra: Az EU vívmányaiból eredő gyakorlati haszon Az előző Eurobarometer felmérés óta Magyarországon egy százalékponttal csökkent a más tagországokban való tanulást pozitívan megítélők aránya. Ez annak fényében figyelemre méltó, hogy 2012 második felében több magyarországi felmérés is arról számolt be, hogy nő a külföldön tanuló, munkát vállaló, illetve azt tervező fiatalok száma (10%, illetve 49% - Magyar Ifjúság 2012, Kutatópont, 2012 ősz). 5
7 2. EURÓPAI IDENTITÁS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK 2.1 Az európai uniós állampolgárság és állampolgári jogok értékelése A magyar válaszadók 54%-a érzi magát EU-polgárnak, a határozott pozitív válaszok aránya viszont csak 11%, ami nemcsak az uniós (EU27:22%) és régiós átlaghoz képest alacsonyabb arány, hanem 4 százalékpontos csökkenést is jelent a félévvel ezelőtti felméréshez képest. A magyar válaszadók 6%-a állítja határozottan, hogy ismeri európai uniós állampolgári jogait (EU27:9%) és 11%-a szeretne többet tudni uniós jogairól, feleannyian, mint ahányan az EU-ban átlagosan érdeklődnek jogaik iránt (EU27:22%). Uniós és magyar átlagot tekintve kiderül, hogy a válaszadók többsége európai állampolgárnak érzi magát (határozottan vagy valamelyest, EU27:63%, HU:54%). Ugyanakkor a határozott igennel válaszolók aránya az európai uniós átlag szintjén mindössze 22%. Magyarországon még ehhez az alacsony uniós átlaghoz képest is feleannyian érzik magukat határozottan EU-polgárnak, összesen a válaszadók 11%-a. Az identitásbeli kérdésben határozott válasszal rendelkezők esetében az európai uniós és a hazai trend ellentétes irányban mozog: míg a Tavaszi felmérés óta a magyar állampolgárokra vonatkozó érték 4 százalékponttal csökkent, uniós átlagban 3 százalékponttal nőtt. A hazai folyamatokkal ellentétben, gyakran az EU27 átlagát is meghaladóan érezték magukénak az európai uniós állampolgárságot a régió többi országában, Romániát kivéve (10%) (PL:18%, SI:25%, SK:27%, AT: 13%). 4. ábra: Az Európai Unió állampolgárának érzi-e magát? Ha magyarországi demográfiai különbségek vonatkozásában vizsgáljuk a kérdésre adott válaszokat, kiderül, hogy az idősebbek körében valamivel magasabb azok aránya, akik nem 6
8 érzik magukénak az uniós állampolgárságot. Általánosságban elmondható, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező és szellemi munkát végző válaszadók között erősebb az európai állampolgárság iránti kötődés. 5. ábra: Az Európai Unió állampolgárának érzi-e magát (magyarországi válaszadók, korcsoportok szerint) Érdekes képet mutatnak az EU-s állampolgári jogok ismeretére adott válaszok. Kiderül, hogy uniós átlagban a válaszadók valamivel kevesebb mint fele (45) %-a gondolja úgy, hogy tisztában van (határozottan vagy valamelyest) az EU nyújtotta jogaival. A magyar válaszadók esetében ez az arány valamivel alacsonyabb (41%). 6. ábra: Ismeri-e az európai uniós állampolgári jogait? Mind a magyar (52%), mind pedig az uniós állampolgárok (62%) többsége (határozottan vagy valamelyest) többet szeretne tudni uniós jogaikról. Ugyanakkor jelentősebb eltérést mutat az állampolgári jogok iránti határozott érdeklődés. Míg uniós átlagban a válaszadók közel negyede szeretne határozottan többet tudni EU-s állampolgári jogairól (EU27:22%), a hazai válaszadók között ez az arány az uniós átlagnak pontosan a fele (HU:11%). Arra a kérdésre, hogy konkrétan milyen témakörhöz kapcsolódó jogairól szeretne többet megtudni, a 7
9 magyar válaszadók a munkavállalás (26%) és az egészségügyi ellátás (23%) témakörét nagyobb arányban jelölték meg, mint az EU-átlag. Általános kép, hogy a környező országokban mindenhol magasabb az érdeklődők aránya (RO:26%, SI:24%, SK:24%). A fentiek alapján a magyar közvélekedés számít az Unió segítségére bizonyos kérdésekben (lásd fentebb: Európai Unióval szemben támasztott elvárások), azonban kevésbé érdeklődik az intézmény- és jogrendszere iránt. 7. ábra: Szeretne-e többet megtudni az európai uniós állampolgári jogairól? 2.2 Az Európai Polgári Kezdeményezés megítélése Magyarországon és az egész EU-ban is rendkívül alacsony az Európai Polgári Kezdeményezés ismertsége és az ezzel kapcsolatos elvárások is. A válaszadók relatív többsége (EU27:38%, HU:43%) a munkavállalás területén várja a legtöbb hasznot a Kezdeményezéstől. Uniós átlagban mindössze a megkérdezettek 21%-a gondolta valószínűnek, hogy az Európai Polgári Kezdeményezés hasznos lehet a számára, a magyar válaszadók között ez az arány összesen 16%. 8
10 8. ábra: Hasznos lehet-e az állampolgárok számára az Európai Polgári Kezdeményezés? A kérdéssor azt is vizsgálta, hogy az Európai Polgári Kezdeményezéstől mely területen várnának hasznot az állampolgárok. Az EU állampolgárai átlagosan és a magyar válaszadók is a munkavállalást (EU27:38%, HU:43%), a nyugdíjakat (EU27:22%, HU:26%) és az adózást (EU27:20%, HU:21%) tekintik a legfontosabb területeknek. Emellett a magyarok még a mezőgazdaságot (EU27:8%, HU:23%) tartják prioritásnak, míg az EU átlag az oktatást (EU27:24%, HU:19%). 2.3 Állampolgári tapasztalatok más országokkal A magyar válaszadók az elmúlt 12 hónapban jóval kevesebbszer utaztak más EUtagországba, ritkábban kerültek kapcsolatba más tagország polgáraival és kevesebbszer olvastak idegen nyelvű könyvet vagy sajtóterméket, mint az uniós vagy régiós átlag. A felmérés az uniós polgárok személyes kapcsolatait, tapasztalatait más tagországokkal több szempontból is vizsgálja. 9
11 9. ábra: Más tagországokba irányuló kapcsolatok, idegen nyelvű tájékozódás Utazott másik tagországba? Olvasott idegen nyelvű lapot vagy könyvet? Kapcsolatba lépett más tagország polgárával? Nézett idegen nyelvű tévéműsort Vásárolt online más tagországból? EU27 HU AT CZ PL RO SI SK Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem 41% 59% 27% 73% 68% 32% 58% 42% 28% 71% 26% 74% 60% 40% 61% 39% 25% 75% 16% 84% 26% 74% 19% 81% 14% 86% 20% 79% 41% 59% 46% 54% 48% 52% 22% 78% 47% 52% 39% 61% 27% 73% 26% 74% 55% 45% 65% 35% 35% 65% 21% 79% 25% 75% 42% 58% 26% 74% 34% 66% 81% 19% 65% 35% 20% 79% 10% 90% 36% 64% 12% 88% 10% 90% 12% 87% 31% 69% 27% 72% Uniós átlagban a megkérdezettek 41%-a utazott az elmúlt 12 hónapban más EUtagországba, szemben a magyar válaszadók valamivel több mint egynegyedével (HU:27%). Míg az uniós arányt tekintve majdnem minden második lakos kapcsolatba lépett más tagország polgárával, hazánkban ez az arány mindössze 22%. A magyar arány szintén az uniós átlag alatt van az idegen nyelvű könyvek, lapok, illetve magazinok olvasásánál (EU27:25%, HU:16%), és az idegen nyelvű tévéműsorok nézettségénél (EU27:35%, HU:21%). A régió eredményeit összehasonlítva jól látható, hogy az Unióba irányuló kapcsolatok és tájékozódás terén Szlovénia és Szlovákia teljesít a legjobban, valamennyi kérdésre ezekben az országokban a legmagasabb az igen válaszok aránya. 3. TÁJÉKOZÓDÁS ÉS MÉDIAFOGYASZTÁS 3.1 Tájékozódás uniós ügyekben A magyar válaszadók 82%-a gondolja úgy, hogy a magyar lakosság nem kellően tájékozott EU-s kérdésekben. Ez az arány nemcsak az uniós átlaghoz (75%), de az egy évvel korábbi felmérés eredményeihez képest is valamivel rosszabb (80%). A válaszadók saját tájékozottságának megítélése mind uniós, mind magyar szinten pozitívabb képet mutat. Az online felületekről történő tájékozódást vizsgálva kiderül, hogy a válaszadók többsége uniós ügyekben az online sajtóból tájékozódik (EU27: 36%, HU:31%). Ahogy az egy évvel korábban elvégzett felmérés is megmutatta, uniós ügyek terén a magyar válaszadók negatívabban ítélik meg a teljes lakosság tájékozottságát, mint az EU27 átlaga. A 10
12 magyar válaszadók 82%-a szerint honfitársaik nem jól informáltak (EU27:75%), és a válaszadók csak 17%-a gondolja az ellenkezőjét (EU27:22%) ezek az arányok egy évvel korábban 80, illetve 19% voltak, vagyis az adatok romló tendenciát mutatnak. Saját maguk tájékozottságát uniós ügyekben mind az uniós átlag, mind a magyarországi megkérdezettek valamivel pozitívabban ítélik meg (jól informált: EU27:31%, HU:27%, nem jól informált: EU27:68%, HU:73%). Az arányok az előző felmérés óta szignifikáns változást nem mutatnak. 10. ábra: Lakossági tájékozottság megítélése uniós ügyekben 11. ábra: Saját tájékozottság megítélése uniós ügyekben Az internetes tájékozódási szokások felméréséből az is kiderül, hogy mind uniós, mind magyar szinten a legtöbb válaszadó uniós ügyekben az online sajtóból tájékozódik. Az uniós arányhoz képest (12%) a magyarok inkább tájékozódnának közösségi oldalakról (16%), ám kisebb mértékben veszik igénybe a kormányzati és egyébb hivatalos oldalakat (23%) mint az uniós átlag (32%). 12. ábra: Hol tájékozódna uniós ügyekben? 11
13 3.2 Médiafogyasztási szokások A televízió továbbra is az elsődleges tájékozódási csatorna mind a belpolitikai, mind európai ügyekben uniós és magyar szinten egyaránt, visszaszorítva a nyomtatott sajtó és rádió szerepét. A megszokott tájékozódási csatornák mellett fontos szerept kap a rokonoktól, barátoktól érkező információ is. A kérdőív külön foglalkozik annak vizsgálatával, hogy a lakosság honnan tájékozódik a hazai politikai, közéleti ügyekben. Az eredményekből jól látható, hogy a televízió még mindig elsődleges tájékozódási csatornának számít uniós és hazai szinten egyaránt (EU27:62%, HU:73%). A televízió markáns szerepe a nyomtatott sajtó és a rádió háttérbe szorulását jelzi, ez a trend összecseng az elmúlt évek hazai médiapiaci mutatóival is, amelyek a hazai lappiac folyamatos zsugorodását mutatják. Bár a nyomtatott sajtó szerepe az Unióban és Magyarországon egyaránt visszaszorul, az uniós átlagérték (12%) jóval magasabb a magyarországi eredménynél (3%), ráadásul a tavaszi felméréshez képes Magyarország esetében 2%-os csökkenés tapasztalható. A magyar válaszokat (4%) és az uniós átlagot (8%) tekintve a televízió mellett a rádió egyre kevésbé számít fontos tájékozódási csatornának. Ezzel szemben az előző évi adatokhoz képest (EU27:11%, HU:12%) kis mértékben nőtt az internet mint elsődleges hírforrás használata, és a magyar felhasználók száma valamivel meghaladja az EU-átlagot is (EU27:13%, HU:15%). Az európai ügyekről is a legtöbb hírt mind a magyarországi válaszadók, mind az uniós átlag a televízióból (EU27:58%, HU:63%) és az internet segítségével szerzik (EU27:12%, HU:14%). Minden tizedik európai uniós polgár kifejezetten állítja, hogy egyáltalán nem tájékozódik uniós ügyekben, Magyarországon ez az arány valamivel magasabb (EU27:10%, HU:12%). 13. ábra: Elsősorban honnan tájékozódik belpolitikai hírekről? 14. ábra: Elsősorban honnan tájékozódik uniós hírekről? 12
14 A felmérésből kiderül, hogy megszokott források mellett (televízió, sajtó, internet) más kommunikációs csatornákon keresztül is tájékozódnak az állampolgárok EU-s ügyekben, például kiemelkedő szerepet kap a barátoktól, rokonoktól érkező információ (EU27: 20%, HU: 19%). 15. ábra: Milyen kommunikációs csatornákon keresztül informálódik európai uniós kérdésekben? Az állampolgárok médiafogyasztási gyakoriságának vizsgálata során nem találunk jelentős eltérést az Unió átlaga és a magyarországi eredmények között. A tavalyi eredményéhez hasonlóan nagyobb kilengés csupán az internethasználatnál fedezhető fel: a megkérdezett magyarországi válaszadók 16%-a nem jut internethez, ami ugyan komoly változás az egy évvel ezelőtti 22%-hoz, viszont több mint háromszorosa az Európai Unió 5%-os átlagértékének. 16. ábra: Állampolgárok médiafogyasztási gyakorisága Minden nap/ majdnem minden nap Heti 2-3 alkalommal Heti egyszer Havi 2-3 alkalommal Ritkábban Soha Nem jutok hozzá EU27 HU EU27 HU EU27 HU EU27 HU EU27 HU EU27 HU EU27 HU Televízió 86% 88% 9% 7% 2% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 0% 1% Televízió az interneten 7% 5% 6% 4% 4% 3% 4% 3% 10% 7% 63% 59% 6% 19% Rádió 53% 46% 17% 21% 7% 21% 3% 2% 8% 10% 12% 11% 0% 2% Nyomtatott sajtó 37% 31% 20% 23% 14% 13% 6% 5% 10% 13% 13% 13% 0% 2% Internet 54% 41% 11% 12% 4% 4% 1% 2% 3% 4% 22% 21% 5% 16% Közösségi hálózatok 27% 26% 10% 11% 5% 7% 3% 3% 6% 6% 43% 28% 6% 19% 13
15 3.3 Az EU-val kapcsolatos tájékoztatás mennyiségének és pártatlanságának a megítélése A magyar válaszadók többsége szerint a hazai média objektívan és megfelelő mértékben tájékoztat az Európai Unióról. A hírforrások használatának feltérképezése mellett fontos szerepet kap azok mennyisége és objektivitása. Az EU-átlaghoz hasonló mértékben, a magyar válaszadók többsége szerint a magyar média objektívan tájékoztat az EU-ról. Továbbá, médiatípustól függetlenül, Magyarországon az EU-s átlaghoz képest magasabb arányban tartják megfelelőnek a hírek mennyiségét és kisebb mértékben érzékelik az uniós tájékoztatás hiányát. A tavaly őszi felméréshez képest nem figyelhető meg lényeges változás. 17. ábra: Az Európai Unió bemutatása a médiában Túl pozitív Objektív Túl negatív EU27 HU EU27 HU EU27 HU Televízió 17% 21% 53% 57% 15% 11% Rádió 11% 14% 52% 54% 10% 8% Nyomtatott sajtó 12% 14% 51% 56% 14% 8% Internet 6% 8% 40% 42% 8% 4% 18. ábra: Az EU-val kapcsolatos tájékoztatás mennyiségének megítélése Sok Megfelelő Kevés EU27 HU EU27 HU EU27 HU Televízió 11% 13% 55% 67% 27% 15% Rádió 6% 6% 48% 60% 27% 16% Nyomtatott sajtó 10% 11% 56% 60% 18% 11% Internet 6% 5% 42% 47% 12% 5% A hírforrások megítélésének vizsgálatánál az is kiderült, hogy a magyarországi közvélemény jóval kevésbé (28%) bízik az intézményi és egyéb hivatalos honlapokban, mint az EU más országainak állampolgárai (EU27:38%). 3.4 A közösségi oldalak, mint a tájékozódás eszközei A felmérés a válaszadók közösségi hálózatokhoz való viszonyát is feltérképezte. A válaszokból kiderül: a magyar válaszadók az uniós átlaghoz hasonló mértékben elfogadóak az új típusú kommunikációs eszközök iránt. 14
16 A közösségi hálózatok egyre meghatározóbb szerepe a médiafogyasztásban az EU-ról és a belpolitikáról szóló tájékozódásban is észrevehető. Ahogy az egy évvel korábbi adatokból, illetve jelen kutatás médiahasználatot vizsgáló eredményeiből (lásd: Médiafogyasztási szokások) is kiderül, a magyarok jobbára elfogadóak a közösségi oldalakon található politikai tartalommal szemben. 19. ábra: A közösségi hálózatok a politikai tájékozódás modern eszközei 20. ábra: A közösségi hálózatokon látható politikai jellegű információk nem megbízhatóak 21. ábra: A közösségi hálózatok segíthetnek az emberekben érdeklődést kelteni a politika iránt 22. ábra: A közösségi hálózatok a politikai véleménynyilvánítás megfelelő eszközei 15
Standard Eurobarométer 76. KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2011 Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG
Standard Eurobarométer 76 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2011 Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága krésére és koordinálásával zajlott. Ez
Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák
EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
Választásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
A fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: A fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
A magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
Standard Eurobarométer 86. Közvéleménykutatás az Európai Unióban
Közvéleménykutatás az Európai Unióban A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült.
Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában
Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 2 tagországában Eredményeket tartalmazó csomag az EU2 és Magyarország
Gazdaságra telepedő állam
Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete
Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
NEMZETI JELENTÉS: MAGYARORSZÁG
Candidate Countries Eurobarometer European Commission EUROBAROMETER 2004.1 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A TAGJELÖLT ÉS CSATLAKOZÓ ORSZÁGOKBAN Terepmunka: 2004 február-március Nyilvánosságra hozatal: 2004 július
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és
Nyitottság és törvénytisztelet Magyar városi önkormányzatok honlapjainak elemzése
Nyitottság és törvénytisztelet Magyar városi önkormányzatok honlapjainak elemzése - 2015 magyar nyelvű összefoglaló A CRCB legújabb elemzése 368 magyar város önkormányzati honlapjainak 2015. évi adatai
Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék
Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...
Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán
Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Összefoglaló A székesfehérváriak közhangulata rendkívül kedvező, a közösségépítő programok látogatottsága magas, a lakosok többsége
Alba Radar. 26. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu
EUROBAROMETER. Az interjúk száma: 28.050. Az interjúk száma: 1.044. Módszer: személyes ORSZÁG JELLEMZŐI
ORSZÁG JELLEMZŐI A magyarországi válaszadók pozitívabbak lettek a fejlődés sok tényezője tekintetében a 2013. évi legutóbbi felmérés óta. Bár az átlagoshoz képest egy kicsit kevésbé valószínűbb, hogy azt
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei
EUROBAROMETER 65 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2006 TAVASZ NEMZETI JELENTÉS
Standard Eurobarometer Európai Bizottság EUROBAROMETER 65 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 006 TAVASZ NEMZETI JELENTÉS Standard Eurobarometer 65 / 006 Tavasz TNS Opinion & Social MAGYARORSZÁG A kutatás
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:
Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.
Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által
Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások
11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi
1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére
ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS Közvélemény-kutatás, 27 október Újpesti Média Kht részére TARTALOM A kutatás paraméterei Eredmények: Tájékozódási szokások Újpest TV lakossági megítélése Újpesti Napló lakossági megítélése
Új módszertan a kerékpározás mérésében
Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé
Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer
Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,
A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER
HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER Fináncz Judit, financzjudit@yahoo.com Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Közművelődési Tanszék
Szükség van-e kamarai nyilvántartásra?
Felmérés az iparkamarai szolgáltatásokról és díjakról kutatási jelentés A felmérés A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatok Országos Egyesülete 2015 március 3-a és 18-a között online felmérést
Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV
ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
A munkaerô szabad áramlásának lakossági megítélése a közép-keleteurópai
Közép-európai közvélemény: A munkaerô szabad áramlásának lakossági megítélése a közép-keleteurópai államokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2001.
TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság
Parlaméter 2016 Tájékoztató elemzés Az Európai Parlament tematikus Eurobarométer-felmérése TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság Szerző: Jacques Nancy, Közvélemény-figyelő
EUROBAROMETER 66 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN NEMZETI JELENTÉS
Standard Eurobarometer Európai Bizottság EUROBAROMETER 66 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2006 ŐSZ NEMZETI JELENTÉS Standard Eurobarometer 66 / 2006 Ősz TNS Opinion & Social MAGYARORSZÁG A kutatás
2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer
Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben
Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben A Versenyképességi évkönyv 216 bemutatása Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel c. workshop 216. március 29. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI
Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.
2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,
Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás
Tájékoztató. a Polgármesteri Hivatalban évben lefolytatott ügyfél-elégedettség mérésről
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA JEGYZŐ Tájékoztató a Polgármesteri Hivatalban 2008. évben lefolytatott ügyfél-elégedettség mérésről Előadó: dr. Szeles Gábor jegyző Testületi ülés időpontja:
Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.
Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika
Fizetésképtelenség 2014
Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános
A közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére
Közép-európai közvélemény: A közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2001. október
BEZZEG A MI IDŐNKBEN MÉG GENERÁCIÓS ÉRTÉKKÜLÖNBSÉGEK
BEZZEG A MI IDŐNKBEN MÉG GENERÁCIÓS ÉRTÉKKÜLÖNBSÉGEK Messing Vera Ságvári Bence Az öregedés káráról és hasznáról Társadalomtudományok a demográfiai öregedésről 2013 november 20. Az ESS kutatásról Az ESS-ről
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
A vállalati hitelezés továbbra is a banki üzletág központi területe marad a régióban; a jövőben fokozatos fellendülés várható
S A J TÓ KÖZ L E M É N Y L o n d o n, 2 0 1 6. m á j u s 1 2. Közép-kelet-európai stratégiai elemzés: Banki tevékenység a közép- és kelet-európai régióban a fenntartható növekedés és az innováció támogatása
EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN
EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2010 Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG http://ec.europa.eu/public_opinion 2011. FEBRUÁR 24. Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EUROBAROMÉTER
Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban
Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és
Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről. 2011. január 3-9. Készült 1000 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán
Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről 011. január -9. Készült 00 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán Minden korcsoport fontosnak tartja a méhnyakrák elleni védekezést.
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014
Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:
Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében
Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében 2014 A PR Heraldról A PR Herald (www.prherald.hu) az 1995-ben alapított első magyar public relations szakfolyóirat
A telephely létszámadatai:
Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve
Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje
Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő
Ernst & Young Visszaélési-kockázatkezelési Felmérése
Ernst & Young Visszaélési-kockázatkezelési Felmérése Vállalati csalások és az etikai forródrót Hogyan látják a helyzetet a multinacionális vállalatok európai alkalmazottai? Magyarországi eredmények Bevezetés
Nagy Webáruház Felmérés 2015
EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek
VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT
VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT BEVEZETŐ ITTHON VAGYUNK Az elektronikus média egyre inkább meghatározza életünket. Gondoljunk csak a televízióra, ami ma már az
4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS
Directorate-General for Communication Public Opinion Monitoring Unit Brüsszel, 2015. január 30. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama
MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN
MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSOK AZ ERSTE BANK EGYES PIACAIN reprezentatív felmérés a 1 év feletti lakosság körében (Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna) 11. augusztus Főbb megállapítások 1 A
Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében
Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági
A szenior korosztály utazási szokásai
A szenior korosztály utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából 2004-ben lebonyolított, a magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kutatás 1 adataiból elemzés készült a szenior korosztály, azaz
Parlaméter 2012. november Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter 2012. november Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Népesség: Módszer:
A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE
A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult
A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése
A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.
A munkahely biztonsága és a fizetés. színvonala az állami és a piaci. szektorban
Közép-európai közvélemény: A munkahely biztonsága és a fizetés színvonala az állami és a piaci szektorban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 1999. április
Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás
Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.
A politika szereplôinek és a demokrácia. állapotának megítélése. Kelet-közép-európai összehasonlítás
Közép-európai közvélemény: A politika szereplôinek és a demokrácia állapotának megítélése. Kelet-közép-európai összehasonlítás A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
Parlemeter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 2013. február 14., Brüsszel Parlemeter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A KORCSOPORTOK A korcsoportokat középpontba helyező
A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése
TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos
A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA
A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus
Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén
Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén 0. június A Policy Solutions és a Medián kutatása alapján a magyar soros elnökség utolsó hónapjában az állampolgárok 0 százaléka tudta fejből, hogy
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:
Alba Radar. 11. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról
Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás
Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel
A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés
A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június
Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei
Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,
Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:
Mélyponton a teljes politikai elit
Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,
Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban.
Gerő Márton Messing Vera Ságvári Bence (MTA TK SZI) Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban. A European Social Survey 2015-ös (R7) felvételének előzetes eredményei Globális migrációs
AKTUÁLIS TRENDEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMÁCIÓSZERZÉSBEN. Az informált fogyasztó HealthPortalsAudit2013
,,HATÉKONY EGÉSZSÉGÜGYI HONLAP ÉS KÖZÖSSÉGI OLDAL KÉSZÍTÉSE ÉS MŰKÖDTETÉSE ORSZÁGOS WORKSHOP KISS KATALIN SZINAPSZIS KFT. Budapest, 2014. szeptember 11. AKTUÁLIS TRENDEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMÁCIÓSZERZÉSBEN
Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!
Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk
2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE
BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer
Közvélemény-kutatás elemzése, értékelése 2012.
Közvélemény-kutatás elemzése, értékelése 12. Készítette: Kammerer Zsófia Dunabogdány TÁMOP-3.1.5-9/A-1-9-22 1 Óvodánk 11-12 között a TÁMOP-3.1.5-9/A-1-9-22 sz. pályázattal kapcsolatban vállalta, hogy egy
KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december
KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL A részére 2013. december TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ EGYES ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE... 3 1.1. ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE A SZEMÉLYES
ZA6587. Flash Eurobarometer 423 (Citizens Awareness and Perceptions of EU Regional Policy, wave 4) Country Questionnaire Hungary
ZA87 Flash Eurobarometer (Citizens Awareness and Perceptions of EU Regional Policy, wave ) Country Questionnaire Hungary FL - Citizens' awareness and perception of EU regional policy HU D Hány éves Ön?
Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)
Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,
KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE
Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...