EUROBAROMÉTER 72 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Átírás

1 Standard Eurobarometer Európai Bizottság EUROBAROMÉTER 7 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 009 ŐSZ Standard Eurobarometer 7 / 009 Ősz TNS Opinion & Social NEMZETI JELEÉS MAGYARORSZÁG A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatósága kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete számára készült. A tanulmány nem az Európai Bizottság véleményét tükrözi. Kizárólag a szerzők véleményét és magyarázatait tartalmazza a jelentés.

2 I. BEVEZETÉS... MAGYARORSZÁG HELYZETE 009 ŐSZÉN... HAZÁNK AKTUÁLIS PROBLÉMÁI... ÁLTALÁNOS ELÉGEDESÉG, JÖVŐBELI KILÁTÁSOK... II. AZ EU MEGÍTÉLÉSE... 6 IÉZMÉNYEKBE VETE BIZALOM...6 AZ EU-TAGSÁG MEGÍTÉLÉSE...7 AZ EU-RÓL ALKOTO KÉP...8 AZ EU-VAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZOSÁG... AZ EU IÉZMÉNYEINEK ISMESÉGE ÉS MEGÍTÉLÉSE... AZ EU TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉÉKELÉSE... AZ EU TOVÁBBI FEJLŐDÉSE... 4 AZ EU ÉS AZ ENSZ SZEREPE A VILÁGBAN... 7 III. MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU... 9 AZ ORSZÁGOK ÖSSZEFOGÁSÁNAK JELEŐSÉGE... 9 MAGYARORSZÁG SZEREPE AZ EU-BAN... 0 DÖÉSHOZATALI SZIEK AZ EU-N BELÜL... 0 IV. AZ EU GAZDASÁGA... AZ EU GAZDASÁGA NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN... AZ EU ÉS A GLOBALIZÁCIÓ... A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM... 4 AZ EU PÉNZÜGYI REFORMJA... 5 AZ EU POLGÁRAINAK PÉNZÜGYI HELYZETE... 5 V. A GAZDASÁGI VÁLSÁG... 6 A VÁLSÁG HATÁSA A MUNKAERŐPIACRA... 6 AZ EURÓ SZEREPE A VÁLSÁG LEKÜZDÉSÉBEN... 6 A VÁLSÁG LEKÜZDÉSÉT SZOLGÁLÓ IÉZKEDÉSEK... 6 AZ EURÓPAI GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK JAVÍTÁSA... 9 VI. ÖSSZEFOGLALÓ... VII. MELLÉKLETEK... A VIZSGÁLAT MAGYAR NYELVŰ KÉRDŐÍVE... TECHNIKAI INFORMÁCIÓK... 69

3 I. Bevezetés Magyarország helyzete 009 őszén A 009 őszén végzett Eurobarométer-felmérés idején a gazdasági válság még mindig rányomta bélyegét a magyarok és az EU többi polgárának életére és hangulatára. A munkanélküliség továbbra is kiemelt problémaként jelent meg az emberek életében. A fél évvel korábbi helyzethez képest pozitív fejlemény volt, hogy erősödött a Forint, így valamelyest enyhültek a devizában eladósodottak terhei hazánkban. Hazánk aktuális problémái A fél évvel korábbi Eurobarométer-felmérés eredményéhez hasonlóan a magyarok többsége szerint 009 őszén is a munkanélküliség volt a legjelentősebb probléma, amellyel hazánknak szembe kell néznie. Ezt a problémát a megkérdezettek 58%-a jelölte meg egy előre összeállított listán, amelyről két területet választhatott ki. Ezt 5%-kal a gazdasági helyzet követi a magyarok által felállított rangsorban. Jelentősen lemaradva követte ezeket a nehézségeket az infláció (0%), az egészségügy (6%), a bűnözés (%) és a nyugdíjak kérdése (9%). Elenyésző arányban jelölték meg a magyarok az adózást (5%), a lakásügyeket, az oktatást és az energiaügyeket (mindhárom %), illetve a környezetvédelmet, a bevándorlást és a terrorizmust (mindhárom %) kiemelt kérdésként. Az EU átlagát tekintve is hasonló sorrend alakult ki, az első helyen álló munkanélküliség (5%) után itt is a gazdaság (40%) következik. Ezeket azonban azonos arányban követi az infláció és a bűnözés (mindkettő 9%), illetve nem sokkal lemaradva az egészségügy (4%). A legjelentősebb különbség hazánkhoz képest a bevándorlás megítélésében mutatkozott, amelyet az EU polgárainak közel tizede tart nagyon fontos problémának. Szinte valamennyi magyar megkérdezett úgy látja, hogy hazánkban kimondottan rossz a gazdaság állapota (97%) és a foglalkoztatási helyzet (96%). Valamivel kevesebben vannak azok, akik szerint a világgazdaság (77%) és az európai gazdaság (76%) jelenlegi helyzete sem ideális. A megkérdezettek háromnegyede aggódik hazánkban a környezet állapota miatt is. Az EU polgárainak lehetőségük nyílt hazájuk helyzetét összehasonlítani az EU helyzetével. A magyarok 96%-a szerint a gazdaság állapota és a munkaerőpiaci helyzet rosszabb hazánkban, mint az EU országaiban általában. Ugyanennyien mondták, hogy Magyarországon a megélhetés költségei is kedvezőtlenebbül alakulnak. Ettől alig marad el azok aránya, akik szerint az életminőség (95%), az

4 energiaárak (9%) és a környezet állapota (8%) is rosszabb képet mutat hazánkban, mint az EU többi tagországában. Ezekhez képest szinte alacsonynak tűnhet azok aránya, akik szerint a magyar gyerekeknek jobb életük lehetne, ha egy másik országba emigrálnának (%). Nem értett egyet ezzel a felvetéssel a magyarok 45%-a és a megkérdezettek ötöde szerint más tényezőktől is függ, hogy jobban alakulna-e a legfiatalabbak sorsa külföldön. Általános elégedettség, jövőbeli kilátások A magyar megkérdezettek többsége az ország gazdasági és munkaerőpiaci helyzete mellett a saját életével kapcsolatban sem fejezett ki pozitív érzéseket. Hazánkban 58% nyilatkozta 009 őszén, hogy nem elégedett életével. A borúlátók aránya % ponttal nőtt a fél évvel korábbi felmérés óta, ezzel párhuzamosan az életükkel kimondottan elégedett magyarok aránya 4%-ra csökkent. Nemzetközi összehasonlításban így csak Bulgária előzi meg hazánkat elégedetlenségben, ott mindössze 8% az életükkel kapcsolatban elégedettséget kifejezők aránya. Magyarországon legnagyobb arányban a 5 és 4 év közöttiek érzik jól magukat (67%) jelenlegi helyzetükben. Legkevésbé a 40 és 54 év közötti korosztály boldog, 70%-uk közel sem tekinti ideálisnak jelenlegi körülményeit.

5 Hazánkban az elégedett emberek aránya jóval elmarad attól az átlagtól, amelyet az EU összes tagországában mért az Eurobarométer (78%). Lakói pozitív hozzáállásával Dánia (98%), Luxemburg (96%), Svédország (96%), Hollandia (95%), Finnország (95%) és az Egyesült Királyság (9%) tűnt ki. Érdekes fejlemény figyelhető meg Görögországban, ahol 009 tavaszán még a megkérdezettek 56%-a volt borús hangulatban, de arányuk 4%-ra csökkent fél év alatt, míg az elégedettek aránya 44%-ról 58%-ra nőtt. A magyarok borúlátása nemcsak a jelenlegi helyzet értékelésekor jelenik meg, de a jövővel kapcsolatos kilátásaik értékelésében is megmutatkozik, ha a saját körülményeikről van szó. Míg a világ és az EU gazdasági helyzetét tekintve a megkérdezettek közel harmada számít pozitív fordulatra az elkövetkezendő egy évben, saját életében és hazánk gazdasági életében már csak 4% vár javulást 4

6 egy éven belül és még ennél is kevesebben (%) gondolják, hogy háztartásuk anyagi helyzete és a munkavállalási lehetőségek is kedvezőbbre fordulnak. Ezzel szemben a megkérdezettek kevesebb mint tizede (8%) számít saját munkavállalói helyzetében is pozitív fordulatot. Pozitív várakozások a következ_ (%) A világgazdaság helyzete A gazdasági helyzet az EU-ban Az élete általában A gazdasági helyzet hazánkban Háztartásának anyagi helyzete A munkavállalási lehet_ségek hazánkban A munkavállalói helyzete 8 9 HU EU7 Az EU polgárai átlagban szintén a munkavállalói helyzetüket tekintve bizonyultak a legkevésbé optimistának, de még így is közel ötödük (9%) vár kedvező fejleményt ezen a területen egy éven belül. Az Eurobarométer-felmérés részleteiben is megvizsgálta, hogy milyen tényezők alakítják az EU polgárainak elégedettségi szintjét. A megkérdezettek egy előre összeállított listán két olyan területet jelölhettek meg, amely jelenleg a legnagyobb problémát jelenti életükben. A magyarok többségének (6%) az infláció okozza a legnagyobb problémát, közel harmaduk számára a gazdaság (0%) és a munkanélküliség (9%) is komoly gondokat jelent. A nyugdíjak miatt a magyarok ötöde (%) aggódik. Az EU valamennyi tagországának átlagát tekintve is hasonló sorrend alakult ki. 5

7 II. Az EU megítélése Intézményekbe vetett bizalom 009 őszére Magyarországon tovább nőtt azok aránya, akik megbíznak az EUban. A fél évvel korábbi felmérés eredményéhez képest 4% ponttal, azaz 5%-ra nőtt azok aránya, akik megbíznak az EU-ban és ugyanennyien éreznek bizalmat az ENSZ iránt is, így továbbra is ez a két szervezet vezeti a magyarok bizalmi listáját. Intézményekbe vetett bizalom (%) ENSZ 5 55 EU 48 5 Hazai igazságszolgáltatás 4 4 Nemzeti parlament 5 0 Nemzeti kormány 4 9 Politikai pártok 9 6 HU EU7 6

8 A hazai igazságszolgáltatásba vetett bizalom szintje is enyhe emelkedést mutatott fél év alatt és 4%-on állt meg 009 őszén. A parlament és a kormány támogatottsága nem változott hazánkban ilyen szempontból, a politikai pártokba vetett bizalom azonban még a korábbiaknál is alacsonyabb szintet mutatva 9%- on állt meg. Az EU-ba vetett bizalom hazánkban meghaladta azt a szintet, amelyet az összes tagország átlagában mutatott ki az Eurobarométer, ebben a kérdésben tehát pozitívabbnak bizonyultak a magyarok az európai átlagnál. A legnagyobb arányú bizalmat Szlovákia tanúsította (7%), de hasonló eredményt mutatott Bulgária (69%), Észtország (69%) és Románia is (67%), tehát még mindig elmondható, hogy a később csatlakozott országokban magasabb a bizalom szintje, mint a régebbi tagállamokban. Az Eurobarométer-felmérések történetében már megszokottá vált, hogy az Egyesült Királyság polgárai fejeznek ki kétségeket a legnagyobb arányban az Unióval kapcsolatban, 009 őszén 6% mondta, hogy nem bízik az EU-ban. Az EU-tagság megítélése Hazánkban 009 őszére kis mértékben tovább nőtt azok aránya, akik helyeslik, hogy Magyarország az EU tagjává vált (4%). Azonban a többség továbbra is úgy véli, hogy az EU tagjának lenni se nem jó, se nem rossz dolog. Kimondottan negatív eredményeit látja hazánk csatlakozásának a megkérdezettek ötöde (%). Az EU-tagságról alkotott vélemény Magyarország (%) _sz 004 tavasz 004 _sz 005 tavasz 005 _sz 006 tavasz 006 _sz 007 tavasz 007 _sz 008 tavasz 008 _sz 009 tavasz 009 _sz Jó dolog Se nem jó, se nem rossz dolog Rossz dolog 7

9 Az EU polgárainak valamivel több mint fele (5%) kedvezően értékeli hazája az EU-tagságát, míg a felmérésben résztvevők 5%-a szerint az uniós tagság előnytelen. A megkérdezettek 8%-a semleges álláspontot tanúsít a kérdésben. Az Eurobarométer-felmérések sorozatából jól látszik, hogy hazánkban 00 őszétől jelentős csökkenést mutatott az EU-tagságért lelkesedők aránya és ezzel párhuzamosan nőtt a tagságot negatívan megítélők csoportja, csakúgy, mint a semleges álláspontra helyezkedőké, akik 007 tavaszától folyamatosan többséget alkotnak. Azok aránya, akik szerint hazánk számára előnyösnek bizonyult az EU-tagság (8%), kis mértékben meghaladta azokét, akik szerint jó dolog a tagság (4%). A magyarok fele (5%) nyilatkozta, hogy véleménye szerint hazánknak nem sikerült hasznot húznia a tagságból. Az összes tagország átlagát tekintve jóval magasabb azok aránya, akik szerint jól járt hazájuk az EU-val (57%). A legtöbb pozitív eredményt az írek (8%) és a szlovákok (80%) tulajdonítják az EU-nak hazájuk életében. Az elmúlt évek eredményeit mérlegelve a lettek több mint fele (55%) véli, hogy országuknak nem vált hasznára a csatlakozás. Ezt az arányt meg sem közelítették a többi ország szkeptikus lakói. Az EU-ról alkotott kép A magyar megkérdezettek körében többen voltak azok, akik azt nyilatkozták az Eurobarométer-felmérés során, hogy összességében pozitív kép él bennük az EU-ról (9%), mint ahányan jó dolognak tartják hazánk tagságát (4%).Ezek aránya jóval alacsonyabb volt, mint azoké, akik összességében bizalmat éreznek az EU iránt (5%). Az EU polgárainak közel fele (48%) számolt be pozitív érzésekről az EU-val kapcsolatban, így ennél a kérdésnél már nem bizonyultak kiemelkedően lelkesnek a magyarok. 8

10 Az EU-ról kialakított (%) nagyon pozitívinkább pozitív semleges inkább negatívnagyon negatív HU EU7 A többi tagország eredményeit tekintve ennél a kérdésnél is az Egyesült Királyság lakói számoltak be a legnagyobb arányban negatív érzésekről (%) az EU iránt. Az Eurobarométer-felmérés céljai között mindig szerepel annak feltárása is, hogy a tagországok lakóinak életében milyen szerepet tölt be az EU. A kérdés során a felmérésben résztvevők több választ is megjelölhetnek egy előre összeállított listán. A korábbiakhoz hasonlóan hazánkban és az EU átlagában is a megkérdezettek közel fele (46%) számára az EU az utazás, a tanulás és a munkavállalás szabadságát jelenti. Jóval kevesebben vannak itthon azok, akik az euróval társítják az EU fogalmát (8%) és közel ennyien asszociálnak a munkanélküliségre is. Ebben a kérdésben mutatkozott a legnagyobb eltérés a Magyarországon és az EU átlagában (7%) mért eredmények között. 9

11 Az EU jelent ( % ) Az utazás, tanulás és munkavállalás szabadsága Magasabb K u l t u r á l i s G a z d a s á g i Kidobott S z o c i á l i s Euró Munkanélküliség Demokrácia Nagyobb beleszólás a világ dolgaiba B é k e b _ n ö z é s s o k s z í n _ s é g j ó l é t pénz Bürokrácia Elégtelen ellen_rzés a küls_ határoknál v é d e l e m A kulturális identitás elvesztése HU EU7 009 őszén azértékelés nagyon hasonlóan alakult ahhoz a sorrendhez, amit fél évvel korábban állítottak fel a hazai megkérdezettek. Jelentősebb eltérés a bűnözés megítélésében mutatkozott, amely egyet előrelépett a listán annak köszönhetően, hogy a korábbinál 6% ponttal nagyobb arányban jelölték meg a megkérdezettek az EU-nak is tulajdonított jelenségként. Az Eurobarométer-felmérés ismét kimutatta azt is, hogy a magyarok elenyésző arányban (6%) tartanak attól, hogy az EU egyet jelenthet hazánk számára a kulturális identitás elvesztésével. Az a kérdés is felmerült az EU megítélésével kapcsolatban, hogy mit képvisel az emberek számára az Unió. Egy listán három olyan értéket jelölhettek meg a megkérdezettek, amely szerintük az EU-nak tulajdonítható. 0

12 Hazánkban és az EU átlagában is a legtöbben a demokráciát tartják olyan értéknek, amelyet az EU magában hordoz; a magyarok 4%-a, az EU összes polgárának 9%-a jelölte ezt meg. Kevéssel lemaradva a béke (8%) és az emberi jogok (7%) képviselete következik a magyarok rangsorán. Jelentős szerepet kapott a törvényesség betartása (%) és az egyéni szabadság (%), a más kultúrák iránti tisztelet (8%) és a szolidaritás (7%) is. Az Eurobarométer-felmérés az EU-nak tulajdonított értékeket összevetette azokkal az értékekkel, amelyeket a megkérdezettek saját életükben a legfontosabbnak tartanak. Ennek során kiderült, hogy a magyarok többségének az emberi élet tisztelete az elsődleges (5%), amelyet 6% szerint képvisel az EU. Hasonlóan fontos a béke (5%) is, és a megkérdezettek harmada számára az emberi jogok tisztelete is kiemelt jelentőséggel bír. Az EU-val kapcsolatos tájékozottság Az Eurobarométer-felmérés egy rövid kérdéssor segítségével azt is vizsgálta, hogy mennyit tudnak polgárai az EU-ról. A kérdések az EU és az euró-övezet tagjainak számára, a Lisszaboni Szerződésről szóló ír szavazás eredményére vonatkoztak, illetve arra is válaszolhattak a megkérdezettek, hogy vajon Svájc és Izland tagjai-e az EU-nak. A magyarok 4% ponttal az EU átlaga alatt szerepeltek, 8% adott helyes választ a kérdésekre. A megkérdezettek %-a helytelen válaszokat adott és ugyanennyien tartózkodtak attól hazánkban, hogy próbára tegyék az EU-val kapcsolatos tudásukat. Az EU országok eminense ezúttal Luxemburg volt, ahol a válaszadók 65%-a szerepelt jól. A második helyre Belgium került 56%-kal. Ettől az eredménytől mindössze % ponttal maradt el Szlovénia. A legkevésbé Románia és Bulgária lakói bizonyultak tájékozottnak, mindkét országban 9% adott helyes válaszokat a kérdésekre. Saját bevallása szerint a magyarok 8%-a, az EU összes polgárának 0%-a hallott Svédország soros elnökségéről. Svédországban a megkérdezettek több mint tizede (%) állítása szerint még nem hallott erről, és a megkérdezettek %-a nyilatkozta, hogy nincs is különösebb jelentősége az elnökségnek. Az elsöprő többség (75%) azonban kimondottan fontosnak találja a hazája által betöltött szerepet. Spanyolország soros elnökségéről az EU polgárainak ötöde (%) értesült, és a leginkább érintett országban is csak a megkérdezettek alig fele (47%) hallott róla. Ennek ellenére a spanyolok háromnegyede (74%) szerint fontos, hogy hazája tölti be ezt a tisztséget a jövő év elejétől.

13 Az EU intézményeinek ismertsége és megítélése Az Eurobarométer-felmérés arra is kitért, hogy hallottak-e a megkérdezettek az EU legfontosabb intézményeiről, és hogy megbíznak-e azokban. A korábbi felmérések eredményeihez hasonlóan az Európai Parlament bizonyult a legismertebbnek hazánkban (9%), ezt az Európai Bizottság (8%), majd az Európai Tanács (69%) követi. A legkevésbé ismertnek az Európai Központi Bank bizonyult, amelyről csupán a magyarok kétharmada (67%) hallott. Az egyes intézményekbe vetett bizalom kis mértékben erősödött a fél évvel korábbi felmérés ideje óta, így az Európai Parlament iránt bizalmat érzők aránya 60%-ra nőtt, és az Európai Bizottságban is megbízik a magyarok több mint fele (54%). Ettől jelentősen elmarad azok aránya, akik az Európai Tanács (47%) vagy az Európai Központi Bank (44%) iránt éreznek hasonlóképpen. Az EU intézmén Magyarország (%) Európai Parlament Európai Bizottság Európai Központi Bank Európai Tanács hallott rólabízik benn Az EU összes tagországának átlagát tekintve még kedvezőtlenebb kép bontakozik ki az egyes intézményekbe vetett bizalomról. Legtöbben az Európai Parlamentben bíznak meg (50%), majd az Európai Bizottságban (46%), az Európai Központi Bankban (44%) és az Európai Tanácsban (4%). Ugyanez a sorrend mutatkozott meg az ismertség alapján is.

14 Az EU intézmén EU7 (%) Európai Parlament Európai BizottságEurópai Központi Bank Európai Tanács hallott rólabízik benn A hazai és az EU átlagos eredménye között jelentősebb különbség, hogy jóval nagyobb arányban ismerik az EU polgárai az Európai Központi Bankot. Ennek ellenére a bizalom szintje megegyezik azzal, amit Magyarországon mutatott ki az Eurobarométer. Az EU teljesítményének értékelése Az EU-val kapcsolatos meglátásaik között azt is elmondhatták az Eurobarométer-felmérésben résztvevők, hogy véleményük szerint milyen irányba halad jelenleg az EU és mennyire tekinthető jónak a jelenlegi állapot. Ennek során kiderült, hogy a magyarok több mint harmada (6%) szerint kedvező fejlemények tapasztalhatók, ennél valamivel kevesebben (%) helyezkedtek semleges álláspontra és 7% szerint kimondottan rossz a jelenlegi irány. A fél évvel korábbi felmérés eredményeivel összehasonlítva elmondható, hogy jelentős változás történt az EU teljesítményének megítélésében. 009 tavaszán a többség (5%) még úgy vélekedett, hogy rossz kedvezőtlen fejlemények tapasztalhatók és 8%-os volt mind a semlegesek, mint a pozitív érzéseket kifejezők csoportja. Összességében tehát 8% pontot emelkedett az EU jelenlegi folyamatait jónak értékelők aránya. Az EU átlagát tekintve is hasonló fordulat figyelhető meg. 009 tavaszához képest 6% ponttal 40%-ra emelkedett azok aránya, akik szerint jó irányba

15 haladnak a dolgok az EU-ban. A megkérdezettek ötöde (0%) helyezkedett semleges álláspontra és 8%-ra csökkent azok aránya, akik szerint kimondottan rossz a jelenlegi irány. A két felmérés között eltelt időszakban jelentős mérföldkőhöz érkezett az EU azáltal, hogy az utolsó akadályok is elhárultak a fontos reformokat tartalmazó Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének útjából, miután Németország és Írország után Csehország is megtette a szükséges lépést a ratifikációs okmány aláírásával. Ez utóbbi fejleményt az Eurobarométer közvetlenül nem értékeltethette a megkérdezettekel, mivel annak bekövetkezésekor már folyamatban volt a felmérés, de az esemény minden bizonnyal jelentős mértékben javított az EU folyamatainak megítélésén. Az EU történelmét tekintve a magyarok 6%-a és az EU polgárainak 6%-a úgy érzi, hogy az EU bővítése túl gyors ütemben zajlott. Ezzel az állítással legkevésbé a lengyelek (%), leginkább a görögök (79%) értettek egyet. Az elsöprő többség emellett úgy érzi, hogy összességében az a fontosabb, ami összehozza az országokat és nem az, ami szétválasztja őket. A magyarok és az EU polgárok háromnegyede szerint az EU egyszerűen nélkülözhetetlen az olyan globális kihívások leküzdésében, mint például a klímaváltozás vagy a terrorizmus. Kritikaként szerepelt, hogy jelenleg az EU nem bővelkedik ötletekben és projektekben, ezt a nézetet polgárainak 46%-a vallja, míg 6% nem ért vele egyet. Az EU további fejlődése Az Eurobarométer-felmérések során mindig kiemelt figyelmet kap az is, hogy mekkora támogatottságot élveznek az EU stratégiai területei az egyes tagállamokban. A 009 tavaszán végzett felméréshez képest az Európai Monetáris Unió és az egységes fizetőeszköz bevezetésének támogatottsága % ponttal nőtt hazánkban és szinte változatlan maradt az EU-államok átlagát tekintve. 4

16 Az EU stratégiai területeinek támoga (%) EMU Az EU további b_vítése HU EU7 Az EU további bővítését ugyanannyi magyar támogatta 009 őszén, mint fél évvel korábban. Az EU átlagában enyhe csökkenést mutatott az új országok felvétele iránti nyitottság. Ausztriában volt a legalacsonyabb a bővítés támogatottsága (8%), és Lengyelországban bizonyult a legmagasabbnak (70%). A felmérésben résztvevők azt is elmondhatták, hogy véleményük szerint azon területek közül, amelyekre az európai integráció az elmúlt években összpontosított, melyeket kellene még jobban hangsúlyozni az EU további fejlesztésének érdekében. Egy előre összeállított listáról három területet jelölhettek meg a megkérdezettek. A magyarok által felállított lista első három helyezettje változatlan maradt a korábbi felméréshez képest. Leginkább a gazdasági ügyekre kellene figyelmet fordítani a hazai megkérdezettek szerint, ebben a válaszadók több mint fele (5%) egyetértett. Alacsonyabb szavazati aránnyal követi ezt az energiaügy (5%) és a szociális és egészségügyi kérdések (%). A felmérés eredménye szerint a korábbinál jobban foglalkoztatja a magyarokat az éghajlatváltozás kérdése, ez 7% ponttal több szavazatot kapott a fél évvel korábbinál és így felkerült a negyedik helyre. A többi terület megítélése nem változott jelentősen, így továbbra is kiemelt figyelmet kapna a hazai megkérdezettek javaslata szerint a belső piac, a közösségvállalás a szegényebb régiókkal, a környezeti kérdések, a bűnüldözés és az oktatáspolitika is. 5

17 Gazdasági Környezeti Bevándorlási Tudományos Az integráció er_sítésének irá ( % ) Az európai védelmi politika 8 7 Szállítás és energia infrastruktúra8 6 A Egyik sem Egyéb ügyek Energiakérdések Szociális és egészségügyi kérdések Klímaváltozás elleni küzdelem A bels_ piac Közösségvállalás a szegényebb régiókkal kérdések B _ n ü l d ö z é s Az európai oktatáspolitika kérdések kutatás Az európai külpolitika kultúrpolitika HU EU7 Jelentős eltérés mutatkozott az EU átlaga és a magyarok véleménye között több ponton is. A legnagyobb különbség a gazdasági kérdéseknél tapasztalható, ezt az EU polgárainak mindössze harmada tartaná fontosnak szemben a magyarok 5%-ával, azonban a gazdasági szempont még így is az első helyre került az összesített listán. Az energiakérdések is kisebb súlyt kaptak az EU átlagában. Jóval nagyobb fontosságot tulajdonítanak azonban a bevándorlás kérdésének az EU polgárai általában, csaknem negyedük (4%) szerint kellene fokozottabban összpontosítani erre a jövőben, míg a magyarok közül csak 0% tartja ezt fontosnak. 6

18 A fenti kérdések összegzéseként a magyarok 78%-a elmondta, hogy az elkövetkezendő néhány évben a gazdasági fellendülést kell az EU-nak legfontosabb prioritásként kezelnie. Ezzel az EU átlagában 69% értett egyet. Lakóinak jogaira vonatkozóan elsősorban a fiatalok Európán belüli mobilitását kellene elősegítenie az EU-nak a magyarok szerint. Az EU lakói összességében inkább az intézmények és az egyének közötti párbeszéd elősegítésére összpontosítanának. A világ stabilitásának megteremtéséért való küzdelemben a magyarok legnagyobb arányban a tömegpusztító fegyverek terjedésének útjába állítanák az EU-t (45%). Az EU polgárainak többsége inkább az emberi jogok előmozdításában és védelmében látná a megoldás kulcsát (40%). Miután átgondolták és értékelték az EU stratégiáját és főbb fejlődési irányait, a felmérésben résztvevők összegezhették az EU jövőjével kapcsolatos meglátásaikat annak az egyszerű kérdésnek a segítségével, hogy nagyon optimisták, inkább optimisták, inkább pesszimisták vagy nagyon pesszimisták az EU jövőjét tekintve. A válaszokból kiderült, hogy polgárainak kevesebb, mint tizede (8%) nagyon optimista az EU jövőjét tekintve, de további 58% is inkább optimistának mondja magát. Inkább pesszimista % és erősen pesszimista 5%. Összességében tehát a jövőben bizakodók aránya jelentősen meghaladja a borúlátókét. Ebben a kérdésben a magyarok 5%-a vetkőzte le pesszimizmusát, ebből 6% bizonyult nagyon derűlátónak. Sötéten látja viszont az EU jövőjét 4%, amelyből 9% számolt be nagyon negatív érzésekről. Érdekes eredmény, hogy még az erősen euroszkeptikus Egyesült Királyságban is meghaladta az optimisták aránya (50%) a pesszimistákét (40%) ebben a kérdésben. Az EU és az ENSZ szerepe a világban Az Eurobarométer-felmérés során kiderült, hogy a magyarok és az EU polgárai is nagyobb arányban bíznak az EU-ban és az ENSZ-ben, mint saját nemzeti intézményeikben. További kérdések segítségével arra is fény derült, hogy a két nemzetközi szervezettel szemben milyen elvárásokat támasztanak a megkérdezettek a világ többi részével kapcsolatos ügyekben. A magyarok és az EU polgárai is a szegénységet jelölték meg a legnagyobb arányban olyan területként, amelyre az EU-nak a leginkább oda kell figyelnie a globális kihívások és fenyegetések közül, legkevésbé szerintük a leszerelésre és a humanitárius segélyekre kellene hangsúlyt fektetnie. 7

19 Ezzel szemben az EU legtöbb polgára szerint az ENSZ-nek inkább a békefenntartásra kell koncentrálnia és legkevésbé az oktatásra, környezetvédelmi kérdésekre vagy a kereskedelem és a gazdaság fejlesztésére. A magyarok az ENSZ-nek is a szegénység elleni harcban szánnak fontos szerepet (40%), de szinte ugyanennyien (9%) jelölték meg a békefenntartást is. A kevésbé fontos helyekre ugyanazokat a kérdéseket helyezték a magyarok is, mint az EU polgárai átlagban. 8

20 III. Magyarország és az EU Az országok összefogásának jelentősége Az Eurobarométer-felmérés kérdései között az is szerepelt 009 őszén, hogy vajon milyen tényezők határozzák meg leginkább egy ország vagy egy országcsoport hatalmát és befolyását a világban. A magyarok ugyanazt a rangsort állították fel, mint az EU polgárai, hasonló szavazati arányokkal. Az első helyre a gazdasági hatalom került, amelyet a megkérdezettek több mint négyötöde említett meg az első vagy második helyen. Ezt a politikai befolyás követi, amelyet hazánkban 69%, az EU átlagában 6% jelölt meg. Az emberek közel harmada gondolt még a katonai erőre is. A legkevésbé a kulturális befolyás érvényesül Európa polgárai szerint. Ugyanezeket a tényezőket a következő kérdésnél már aszerint kellett rangsorolniuk a felmérésben résztvevőknek, hogy mennyire jellemzik ezek az EU-t. Itt már megelőzte a politikai befolyás a gazdasági hatalmat a magyarok szerint. Az EU polgárai átlagban úgy látták, hogy elsősorban a gazdasági hatalom adja az EU jelentőségét és csak ezután következik a politikai befolyás. Az EU jellemz_ (%) Politikai befolyása A gazdasági hatalma 7 75 Kulturális befolyása 6 Katonai ereje 7 5 HU EU7 9

21 Az EU polgárainak mintegy negyede (%) és a magyarok 6%-a szerint jellemzi az EU-t kulturális befolyás. Legkevésbé katonai erejével jellemeznék az EU-t a megkérdezettek, de erre nagyon hasonló arányban voksoltak a megkérdezettek, mint a kulturális befolyásra, tehát a megkérdezettek szerint nincs nagy különbség a két terület jelentősége között az EU életében. Magyarország szerepe az EU-ban Az EU világban betöltött szerepe után az a kérdés is felmerült, hogyan látják az emberek hazájuk szerepét és jelentőségét az EU-n belül. Hazánkban és az EU átlagában is a megkérdezettek alig több mint fele fejezett ki elégedettséget azzal, ahogyan a demokrácia működik az EU-ban. Saját hazájukra vonatkoztatva hasonló arányban elégedetlenek az EU polgárai. A magyarok sokkal kevésbé tartják megfelelőnek a demokrácia működését hazánkban (%), mint az EUban. Érdekes jelenség, hogy mind a magyarok, mint az EU polgárai nagyobb arányban elégedettek a demokráciával az EU-ban, mint ahányan ki merik jelenteni, hogy értik az EU működését. Magyarországon 8% pont, az EU átlagában 0% pont különbséget mutatott ki az Eurobarométer ezekben a kérdésekben. Az EU-ba vetett bizalom és a demokráciával való elégedettség mellett is a magyarok több mint fele (54%) nem érzi, hogy hazánk érdekeit kellő mértékben figyelembe veszi az EU. Átlagban az EU polgárainak 9%-a találja megfelelőnek hazája szempontjainak képviseletét. A leginkább Luxemburg polgárai biztosak érdekeik érvényesíthetőségében (65%), a legkevésbé Lettország lakói (9%). Az egyes államok eredményeit áttekintve néhány kivétellel elmondható, hogy a régebbi tagországok lakói nagyobb arányban elégedettek hazájuk képviseletével, mint az újabbak. Jelentős különbség mutatkozik abban is, ahogy az euró-övezet tagjai és az azon kívüliek ítélik meg saját befolyásukat. A közös fizetőeszközzel rendelkező államok átlagában 4% tartja megfelelőnek hazája képviseletét, amitől 7% ponttal marad el az eurózónán kívüliek összességében mért arány. Döntéshozatali szintek az EU-n belül A magyarok többsége úgy érzi, hogy leginkább a nemzeti szinten hozott döntések határozzák meg az életét (57%), jóval nagyobb arányban, mint a regionális vagy helyi (%), illetve az európai szintű (8%) intézkedések. Ezzel hazánk nem tér el jelentősen az európai átlagtól. Azt is fel kellett mérniük a megkérdezetteknek, hogy az európai szintű döntéshozatalban mennyire játszhatnak szerepet a helyi vagy regionális szintű 0

22 elvek. A magyarok ezek képviseletét jóval erősebbnek érzik (7%), mint az EU polgárai átlagban (9%). Az Eurobarométer-felmérések rendszeresen kitérnek arra is, hogy az EU polgárai mennyire elégedettek a jelenlegi döntéshozatali szintekkel, mely területen biztosítanának széleskörűbb hatáskört az EU-nak és melyek azok a kérdések, amelyekben inkább korlátoznák azt. Már a korábbi eredményeknél is megfigyelhető volt, hogy a magyarok a mindennapi életüket közvetlenül érintő kérdésekben a nemzeti szintű döntéshozatalt tartják megfelelőnek a hazai intézményekkel kapcsolatos bizalmatlanság ellenére is. Ennek megfelelően a nemzeti szint bizonyult a legjobbnak hazánkban a nyugdíjak kérdésében (74%), oktatási ügyekben (67%), az egészségügyben (65%) és az adózásban (68%). A nemzetközi összefogást igénylő kérdésekben viszont az EU-val együtt kellene döntenie Magyarországnak a megkérdezettek szerint. Ebbe a csoportba tartozik a bűnüldözés (69%), a terrorizmus elleni küzdelem (89%), a védelmi és külpolitikai kérdések (78%), a gazdasági nehézségekkel küszködő régiók támogatása (65%), a bevándorlás (67%), az energiaügyek (70%), a környezetvédelem (7%), illetve a tudományos és technológiai kutatás (75%) is. Erősen megoszlottak a vélemények több területen, amelyeket hasonló arányban tartanának nemzeti hatáskörben vagy utalnának európai szintre a magyarok. Ezek közé tartozik a társadalmi jólét kérdése, a munkanélküliség elleni harc, a mezőgazdaság és halászat, a fogyasztóvédelem, a közlekedés, a gazdaság, illetve az infláció elleni küzdelem.

23 IV. Az EU gazdasága Az EU gazdasága nemzetközi összehasonlításban Az Eurobarométer-felmérés során kiderült, hogy az EU polgárai kulcsfontosságúnak tartják egy ország vagy országcsoport gazdasági erejét a világban betöltött szerepe szempontjából. Egy kérdéssor segítségével lehetőségük nyílt arra, hogy összehasonlítsák az EU gazdaságát néhány másik országéval. Az EU lakóinak közel harmada látja úgy, hogy az EU gazdasága jobban teljesít, mint az amerikai gazdaság (0%), szinte ugyanennyien helyezkedtek ellentétes álláspontra (%) és 7% szerint hasonló a gazdasági teljesítménye az összehasonlítás szereplőinek. Kevésbé osztotta meg Japán a megkérdezetteket: 4%-uk szerint rosszabbul teljesít nála az EU és 4% szerint jobban. Hasonló arányokkal szerepelt az EU a Kínával való összehasonlításban is. Indiánál azonban már 4% jobbnak tartja az európai gazdaságot és csak % gondolja hasonlónak. Még ennél is többen hozták ki az EU-t győztesnek a Brazíliával (46%) és az Oroszországgal való összehasonlításból (47%). Az Egyesült Államokkal több szempontból is összevethették az EU-t a megkérdezettek. Az európaiak több mint felének véleménye szerint előrébb tart az EU az egészségügyi rendszer és a környezetvédelem területén. A legtöbb megkérdezett szerint a társadalmi egyenlőtlenségek, a diszkrimináció, a munkanélküliség elleni harc és az oktatás területén is példát mutat az EU. Az EU és az USA összehaso EU (%) egészségügyi rendszer környezetvédelem szociális egyenl_tlenségek elleni harc diszkrimináció elleni harc 9 8 oktatás munkanélküliség elleni küzdelem innovatív technológia tudományos kutatás el_rébb tart az EU lemaradt az EU hasonló /NV

24 Az EU polgárainak közel fele azonban úgy véli, hogy lemaradt az EU az Egyesült Államokhoz képest az innovatív technológiák kifejlesztésében és alkalmazásában; emellett pedig a tudományos kutatásban is kimutatható az Egyesült Államok előnye. Az EU és a globalizáció A gazdasági jelenségek vizsgálatakor megkerülhetetlen a globalizáció kérdése. Az Eurobarométer több kérdés segítségével is vizsgálta, hogyan viszonyulnak az EU polgárai ehhez a fogalomhoz, aminek eredménye egy meglehetősen vegyes kép lett. A megosztottságot jól mutatja, hogy a magyarok 4%-a számára pozitív fogalom a globalizáció, és az EU átlagában is 5% ez az arány. Magyarországon 6%, az EU átlagában 66% nyilatkozta, hogy a globalizáció kedvező lehetőséget kínál a gazdasági növekedésre. Az EU polgárai hasonló arányban azt is nyilatkozták, hogy a globalizáció felerősíti a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ezzel a magyarok jelentős többsége (70%) egyetértett. Emellett hazánkban és az EU átlagában is a megkérdezettek körülbelül fele úgy vélekedett, hogy a globalizáció segíti a szegényebb országok fejlődését. A többség szerint hozzájárul ahhoz is, hogy több külföldi befektetés érkezzen az egyes országokba. Hazánkban és az EU-ban a megkérdezettek közel negyede nyilatkozta, hogy a globalizáció véd meg minket az árak emelkedésétől, de a többség ennek épp az ellenkezőjét állította. Pozitív hatást a többség a béke megteremtésének segítésében tulajdonított a globalizációnak. Erősen megosztotta a megkérdezetteket az a kérdés is, hogy a nemzeti kultúrára milyen hatással van a globalizáció. Hazánkban 5% szerint veszélyezteti a kultúrát, az EU átlagában 4% helyezkedett erre az álláspontra. Ennél magasabb arányban azonban azt is hozzátették a megkérdezettek, hogy a globalizáció által az emberek nyitottabbak lesznek más kultúrákra. Összességében a többség arra a véleményre hajlott, hogy a globalizáció inkább a nagy cégeknek hoz hasznot és nem az egyszerű polgároknak. A megkérdezettek többsége szerint azonban az EU-nak megvan a megfelelő hatalma és eszköze ahhoz, hogy megvédje gazdasági érdekeit és lakóit a globalizáció negatív hatásaitól, illetve hogy segítsen nekik a hasznukra fordítani azt.

25 A gazdasági fejlődés és a környezetvédelem Az Eurobarométer-felmérés során több kérdésben is megmutatkozott, hogy az európai polgárok számára a jelenlegi helyzetben a gazdasági fejlődés jelenti a legfőbb prioritást. Ezzel kapcsolatban adódott a kérdés, hogy milyen áron szeretnék ezt megvalósítani az EU lakói. A válaszadók bizonytalanságát jól mutatja, hogy a kérdés feltevésének módja nagy arányban befolyásolta a válaszokat. Ezen a ponton ugyanis a kérdezők véletlenszerűen két csoportba osztották a felmérés résztvevőit, és más megfogalmazásban kérték véleményüket. A magyarok egyik csoportjának 70%-a egyértelműen kijelentette, hogy a gazdasági fejlődésnek akkor is prioritást kell élveznie, ha az a környezet rovására megy. A felmérésben résztvevők másik fele viszont azzal értett egyet hasonló arányban, hogy a környezetvédelemnek akkor is elsőbbséget kell kapnia, ha az a gazdasági fejlődés rovására megy. Az EU többi országának lakói valamivel környezettudatosabb szemléletről tettek tanúbizonyságot. A véletlenszerűen elosztott csoportok egyikében a megkérdezettek közel fele-fele arányban támogatták és ellenezték az állítást, amely szerint a gazdaság fejlesztése fontosabb, mint a környezet állapota. A Fordítva feltett kérdésnél azonban már 70% mondta, hogy a környezet védelme az elsődleges szempont. Az éghajlatváltozás kérdését közelebbről is megvizsgálta az Eurobarométer. Egy felsorolásból több olyan intézkedést választhattak a megkérdezettek, amelyeket szerintük az EU-nak meg kell hoznia az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A magyarok közel fele (45%) szerint a környezetbarát iparágak, szolgáltatások és technológiák kifejlesztése vinne közelebb a kívánt eredményhez. Hasonló arányban (44%) jelölték meg ezt a területet az EU polgárai is. A megkérdezettek körülbelül harmada a szén-dioxid kibocsátás csökkentését is fontosnak tartaná. A magyarok 8%-a, az EU polgárainak harmada (%) szerint az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés területén megjelenő EU-s politikában is érvényesíteni kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjait. A környezetkímélő autók kifejlesztését az EU polgárainak negyede (5%) támogatná, a magyarok valamivel kisebb arányban tennének ezért (6%). A legkisebb arányban hazánkban (%) és az EU átlagában (0%) is a nukleáris energia használatának fejlesztésével rokonszenveztek a megkérdezettek. 4

26 Az EU pénzügyi reformja A főbb gazdasági tényezők között az EU jelenlegi pénzügyi rendszerének reformja is felmerült az Eurobarométer 009 őszén végzett felmérése során. Ennek kapcsán kiderült, hogy az EU polgárai meglehetősen megosztottak a reform legfontosabb kérdéseiben. A megkérdezettek 6%-a szerint a költségek, kockázatok és hasznok átláthatóságát kell a legfőbb prioritásként kezelni. Ugyanennyien vannak azok, akik inkább a pénzügyi piacok és intézmények erősebb, európai szintű felügyeletét tűznék ki célul. Szinte ugyanennyien (4%) helyeznék a legnagyobb hangsúlyt inkább a pénzügyi menedzserek elszámoltathatóságára, a bónuszokra is kiterjedően. A válaszadók fennmaradó %-a inkább állami kezességvállalást szorgalmazna az egyének betéteire vonatkozóan. A magyarok fele számára az elszámoltathatóság lenne a legfőbb szempont a reformok során. Ezt jóval lemaradva követi az átláthatóság (7%), az európai felügyelet megteremtése (6%) és az állami garancia (%). Az EU polgárainak pénzügyi helyzete Az EU pénzügyei mellett az EU polgárainak pénzügyi helyzete is fontos szerepet kapott az Eurobarométer-felmérésben. A kérdésekből hazánkban az a kép rajzolódott ki, hogy a megkérdezettek 60%-a számára lehetetlen a jövő tervezése a jelenlegi anyagi helyzetében, csak egyik napról a másikra élnek. Mindössze a megkérdezettek negyede (6%) merte kijelenteni hazánkban, hogy tudja, hogyan alakul az élete az elkövetkező hat hónapban. A megkérdezettek tizede (%) rendelkezett a felmérés idején egy vagy két évre szóló tervekkel. Az EU átlagában kedvezőbb képet mutatnak a válaszok. A megkérdezettek közel harmadának (%) van terve fél évre előre és közel ugyanennyien (8%) vannak azok is, akik egy vagy két évre tudnak tervezni a jelenlegi helyzetben. Napról napra él saját bevallása szerint 5%. A legnagyobb arányban a lettek (65%) és a bolgárok (6%) panaszkodtak anyagi helyzetükről, alig megelőzve a magyar megkérdezetteket. Az EU polgárainak lehetőségük nyílt összehasonlítani helyzetüket az öt évvel ezelőttivel. A magyarok 70%-a mondta, hogy romlott háztartásának vásárlóereje. Hasonló arányban csak a görögök (7%) számoltak be negatív fejleményekről, a többi országban ettől jóval elmaradt azok aránya, akiknek rossz irányba változott az anyagi helyzete öt év alatt, amit az EU 45%-os aránya is mutat. Javulásról hazánkban 5% számolt be, szemben az EU átlagában kimutatott 7%-kal. Az EU polgárainak több mint harmada (6%) nem érez változást háztartásának vásárlóerejében. Hazánkban a megkérdezettek negyede tudta változatlan szinten tartani ezt a területet. 5

27 V. A gazdasági válság A válság hatása a munkaerőpiacra A 009 őszén végzett Eurobarométer-felmérés során többször megmutatkozott, hogy a gazdasági válság rányomja a bélyegét az EU polgárainak hangulatára. A felmérés azt is igyekezett kideríteni, hogy a megkérdezettek látják-e az alagút végét, vagy egyelőre még nem számítanak javulásra. A magyarok az EU átlagával megegyező arányban (8%) nyilatkozták, hogy a válság munkaerőpiacra gyakorolt hatása már elérte a csúcsot és innentől kezdve apránként javulás várható. A többség azonban hazánkban (56%) és az EU átlagában (54%) is úgy látja, hogy a legrosszabb még hátravan. Az euró szerepe a válság leküzdésében A magyar megkérdezettek 6%-a szerint a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válsággal szemben védettebb lett volna hazánk, ha tagja az euró-övezetnek. A nemzeti valutával rendelkező EU tagállamok között ez kiemelkedő aránynak számít, átlagban csak a megkérdezettek harmada (4%) vélekedett hasonlóan. Azokban az országokban, ahol az euró már felváltotta a nemzeti fizetőeszközt, a megkérdezettek körülbelül fele gondolja, hogy a válság ellen hatékonyabban lehetett volna védekezni a hazai valutával, míg a válaszadók másik fele nem értett egyet ezzel az állítással. Összességében az EU polgárainak 4%-a szerint enyhítette az euró a válság hatásait, míg 45% határozottan cáfolja, hogy ilyen szerepet játszott volna a közös fizetőeszköz. A válság leküzdését szolgáló intézkedések Felmerült a kérdés, hogy ki és milyen eszközökkel állhatná útját a válság továbbgyűrűzésének. A legtöbb magyar a világ gazdasági hatalmait tömörítő G- 0-ra számítana ezen a területen (9%). A megkérdezettek mintegy negyede (%) várná az EU-tól a problémák megoldását. Ugyanannyi magyar számít az Egyesült Államok közreműködésére (%), mint ahány a magyar kormányra és a Nemzetközi Valutaalapra. 6

28 Az EU polgárainak átlaga is erős megosztottságot mutat a kérdésben, de a legtöbben itt már az EU-tól (%) várnak intézkedéseket. Közel ennyien számítanak hazájuk kormányára (9%) és a G-0-ra is (8%). Jóval kevesebben várják el az Egyesült Államok (%) és a Nemzetközi Valutaalap (%) közreműködését. Az EU polgárainak több mint tizede (%) nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. A magyarok, akárcsak az EU lakóinak kétharmada szerint az EU intézményei között felmerült intézkedések közül hatékony megoldás lehetne a válság ellen, ha nemzetközi szinten több hatalmat kapna az EU a pénzügyi szolgáltatások szabályozásában. Ugyanennyien vélik, hogy a legfontosabb nemzetközi pénzügyi csoportok megfigyelése és felügyelete is pozitív eredménnyel járna. Szintén kétharmad tartaná kívánatosnak, hogy az EU felügyeleti tevékenységet végezzenminden olyan esetben, amikor közpénzekből kerül sor egy pénzintézet megmentésére. Még ennél is többen vannak meggyőződve arról, hogy az EU-tagországok pénzügyi és gazdasági politikájának fokozottab összehangolása is hatékony intézkedésnek bizonyulna a válság idején. 7

29 Gazdasági válság elleni védeke (%) A kis- és középvállalatok támogatása 7 7 A munkanélküliek támogatása 4 A legszegényebbek támogatása 8 Az infrastruktúrákba való beruházás 4 Egészségügyi ellátás biztosítása Energiába és környezetbe való beruházás Nyugdíjasok támogatása 7 A nagy vállalatok/ ipar támogatása 4 Oktatásba/ képzésbe/ kutatásba való b e r u h á z á s 7 8 HU EU7 Más területeket érintő intézkedésekről is elmondhatták véleményüket az EU polgárai. A válaszok azt mutatják, hogy a magyarok közel harmada (%) a munkanélküliek támogatását tenné az első helyre. Hazánkban közel ennyien helyeznének hangsúlyt a legszegényebbek (8%) felkarolása mellett a kis- és középvállalatok támogatására (7%). A legkevésbé a nagyvállalatokat, az ipart és az infrastruktúra fejlesztését támogatnák a magyar megkérdezettek a válság elleni küzdelemben. Az EU polgárai jóval nagyobb arányban (8%) látnak lehetőséget a válságból való kilábalásra az oktatás, a képzés és a kutatás elősegítése révén, mint a magyar megkérdezettek (7%). Az EU lakói ennél a területnél nagyobb hangsúlyt csak a kis- és középvállalatok támogatására (7%) fektetnének a jelenlegi helyzetben. 8

30 A reformokra vonatkozó kérdések feltevésekor ismét két csoportra osztotta az Eurobarométer a felmérésben résztvevőket és eltérően megfogalmazott állításokról kérte véleményüket. A magyarok és az EU-polgárok körülbelül fele értet egyet azzal, hogy a pénzügyi és gazdasági válság megkönnyíti a reformok bevezetését. A másik csoportban a hazai megkérdezettek szinte egyhangúlag mondták (87%), hogy a válság idején nehezebb reformokat bevezetni, és ilyen formában már az EU polgárainak 67%- a is egyetértett az állítással. A megfogalmazástól független viszont az, hogy a magyarok és az EU polgárainak többsége szerint a sikeres jövő érdekében több reformra van szükség. A megkérdezettek körülbelül kétharmada így gondolkozik akkor is, ha a reformok igényére vagy a meglévő reformokkal való elégedettségre vonatkozik a kérdés. Magyarországon 74%, az EU átlagában 7% szerint a jövő érdekében akkor is szükségesek a reformok, ha azok áldozatokra kényszerítik a jelenlegi generációt. Az európai gazdaság teljesítményének javítása A válságból való kilábalás mellett az a kérdés is felmerült a legutóbbi Eurobarométer-felmérés során, hogy milyen intézkedések javíthatnák az európai gazdaság jelenlegi teljesítményét. Az EU polgárainak többsége ezen a területen is az oktatás és a szakképzés fejlesztésére támaszkodna a jelenleginél nagyobb mértékben. A lehetséges megoldások közül a legkevésbé a munkaidő növelése nyerné meg az európaiak tetszését, ezt kevesebb, mint 0% támogatná összességében. A fenntartható fejlődés érdekében az EU polgárainak harmada (%) a kutatást és az innovációt ösztönözné az európai iparban. Hasonló számban (0%) voksoltak a megkérdezettek a termékek és szolgáltatások környezetbarát előállításának támogatására. A mezőgazdaság támogatását is fontosnak tartja 7% és a megkérdezettek negyede szerint ösztönözni kellene, hogy az EU polgárai saját vállalkozásba fogjanak. A megkérdezettek ötöde (9%) kívánatosnak tartaná a bevándorlási hullám európai gazdasági igényeknek megfelelően történő szabályozását. Ez pontosan akkora súlyt kapott az európai eredményekben, mint a fogyasztói jogok megerősítése vagy az új ötletek és alkotások megfelelő díjazása. Ennél kevesebben fektetnének informatikai vagy kommunikációs technológiák fejlesztésébe (6%), a közszolgálatok ésszerűsítésébe (5%) vagy a szolgáltatási szektor korszerűsítésébe (4%). 9

31 A legkisebb arányban a legális bevándorlók integrációját (7%) tekintenék prioritásként az EU polgárai. A nagysebességű internethez való hozzáférés javítását is nagyon kevesen tartják olyan feladatnak, amelyre az EU-nak figyelmet kellene fordítania a jövőben. A magyar megkérdezettek válaszai nagyon hasonlóan alakultak az EU átlagához. Jelentős eltérést a mezőgazdaság megítélésénél mutatott ki az Eurobarométer, amelyet a magyarok fele (5%) szerint kellene az EU-nak prioritásként kezelnie, ez majdnem kétszerese az európai szinten mért átlagnak. 0

32 VI. Összefoglaló A 009 őszén végzett Eurobarométer-felmérés idején a gazdasági válság még mindig rányomta bélyegét a magyarok és az EU többi polgárának életére és hangulatára. A munkanélküliség továbbra is kiemelt problémaként jelent meg az emberek életében; a magyarok és az EU polgárainak többsége szerint is ez a legjelentősebb probléma, amellyel hazájuknak szembe kell néznie. A magyarok 58% nyilatkozta 009 őszén, hogy nem elégedett életével. A korábbi felmérések eredményeihez hasonlóan Magyarországot ismét csak csak Bulgária előzi meg elégedetlenségben, ahol a hazánkban mértnél 0% ponttal alacsonyabb az életükkel kapcsolatban pozitív érzéseket kifejezők aránya. Magyarországon 4% ponttal, azaz 5%-ra nőtt azok aránya az előző felmérés óta eltelt időszakban, akik megbíznak az EU-ban. Ez meghaladja azt a szintet, amelyet az összes tagország átlagában mutatott ki az Eurobarométer, ebben a kérdésben tehát pozitívabbnak bizonyultak a magyarok az európai átlagnál. Ugyanilyen arányban éreznek bizalmat az ENSZ iránt is a magyarok. Hazánkban a felmérésben résztvevők harmada szerint előnyös, hogy Magyarország az EU tagjává vált. A többség úgy véli azonban, hogy az EU tagjának lenni se nem jó, se nem rossz. A megkérdezettek ötöde kimondottan kedvezőtlennek értékeli hazánk uniós csatlakozását. Hazánkban és az EU átlagában is a megkérdezettek közel fele számára az EU az utazás, a tanulás és a munkavállalás szabadságát jelenti. Jóval kevesebben vannak itthon azok, akik az euróval társítják az EU fogalmát (8%) és közel ennyien asszociálnak a munkanélküliségre is. A felmérés során hazánkban az EU legfontosabb intézményei közül az Európai Parlament bizonyult a legismertebbnek (9%), ezt az Európai Bizottság (8%), majd az Európai Tanács (69%) követi. A legkevésbé ismertnek az Európai Központi Bank bizonyult, amelyről csupán a magyarok kétharmada hallott. A magyarok több mint harmada szerint kedvező fejlemények tapasztalhatók az EU-ban. Nem sokkal kevesebben helyezkedtek semleges álláspontra ebben a kérdésben és 7% szerint kimondottan rossz a jelenlegi irány. A fél évvel korábbi felmérés eredményeivel összehasonlítva 8% pontot emelkedett az EU jelenlegi folyamatait pozitívan értékelők aránya. A felmérésben résztvevők azt is elmondhatták, hogy véleményük szerint azon területek közül, amelyekre az európai integráció az elmúlt években összpontosított, melyeket kellene még jobban hangsúlyozni az EU további fejlesztésének érdekében. A korábbi felmérések eredményéhez hasonlóan a hazai megkérdezettek többsége szerint leginkább a gazdasági ügyeket kellene

33 előtérbe helyezni. Ezt az energiaügy és a szociális és egészségügyi kérdések követik a magyarok által felállított rangsorban. Az Eurobarométer-felmérés kérdései között az is szerepelt 009 őszén, hogy vajon milyen tényezők határozzák meg leginkább egy ország vagy egy országcsoport hatalmát és befolyását a világban. Hazánkban a lista élére a gazdasági hatalom került, amelyet a megkérdezettek több mint négyötöde említett meg az első vagy második helyen. Ezt a politikai befolyás követi, amelyet hazánkban 69% jelölt meg. Ugyanezeket a tényezőket a következő kérdésnél már aszerint kellett rangsorolniuk a felmérésben résztvevőknek, hogy mennyire jellemzik ezek az EU-t. Itt már megelőzte a politikai befolyás a gazdasági hatalmat a magyarok által felállított sorrendben. Hazánkban és az EU átlagában is a megkérdezettek alig több mint fele fejezett ki elégedettséget azzal, ahogyan a demokrácia működik az EU-ban. Saját hazájukra vonatkoztatva hasonló arányban elégedetlenek az EU polgárai. A magyarok sokkal kevésbé tartják megfelelőnek a demokrácia működését hazánkban (%), mint az EU-ban. Az Eurobarométer 009 őszén végzett felmérése kimutatta, hogy az EU polgárai meglehetősen megosztottak az EU pénzügyi reformjának legfontosabb kérdéseiben. A megkérdezettek negyede szerint a költségek, kockázatok és hasznok átláthatóságát kell a legfőbb prioritásként kezelni. Ugyanennyien vannak azok, akik inkább a pénzügyi piacok és intézmények erősebb, európai szintű felügyeletét tűznék ki célul. Hasonló volt azok aránya is, akik a legnagyobb hangsúlyt inkább a pénzügyi menedzserek elszámoltathatóságára helyeznék. A válaszadók fennmaradó %-a inkább állami kezességvállalást szorgalmazna az egyének betéteire vonatkozóan. A magyarok és az EU polgárainak többsége azt nyilatkozta a felmérés során, hogy a gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt hatását tekintve a legrosszabb még csak ezután következik. A magyarok és az EU lakóinak kétharmada szerint hatékony megoldás lehetne a válság ellen, ha az EU nemzetközi szinten szélesebb hatáskörrel bírna a pénzügyi szolgáltatások szabályozásában. Ugyanennyien vélik, hogy a legfontosabb nemzetközi pénzügyi csoportok megfigyelése és felügyelete is pozitív eredménnyel járna. Szintén kétharmad tartaná kívánatosnak hogy az EU felügyelje azokat az eseteketetet, amikor közpénzekből kerül sor egy pénzintézet megmentésére. Az Eurobarométer azt a kérdést is feltette, hogy a válság leküzdése mellett milyen intézkedések javíthatnák az európai gazdaság jelenlegi teljesítményét. Az EU polgárainak többsége ezen a területen az oktatás és a szakképzés fejlesztésére támaszkodna a jelenleginél nagyobb mértékben.