V. VÁLSÁG ÉS GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS
|
|
- Frigyes Németh
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kommunikációs Főigazgatóság C Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás Osztálya KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG Kelt Brüsszelben, május 21-én. V. VÁLSÁG ÉS GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS Az Európai Parlament közvélemény-kutatása (EB77.2) Összefoglaló Lefedett terület: EU-27 ( uniós polgár) Népesség: 15 éves és annál idősebb európai polgárok Módszertan: Személyes interjú (CAPI) Terepmunka: A felmérést a TNS Opinion végezte március 10. és 25. között BEVEZETÉS...3 I. A tagállamok válaszai a válságra...8 A. Mi a fontosabb? Az állami kiadások csökkentése, a gazdaságot fellendítő intézkedések, vagy inkább mindkettő egy időben?...8 B. Mit kellene tenniük a tagállamoknak az európaiak szerint?...10 II. Kilábalás a válságból...12 A. A válság leküzdését szolgáló intézkedések.12 B. Úton a költségvetési politikák közötti konvergencia felé...15 C. A közös szabályok betartása...17 D. A tagállamok adósságának közös kezelése...18 E. A pénzügyi tranzakciók megadóztatása...19 F. Eurókötvények: ismertség és vélemények...23 III. Hitelminősítő intézetek...26 A. A hitelminősítő intézetek ismertsége...26 B. A hitelminősítő intézetek szerepe...30 MELLÉKLETEK...35 Eurostat adatok..35 1
2 A későbbiekben szereplő táblázatok az Eurobarométer alábbi felméréseiből származnak: EB 77 Terepmunka: március Lefedett terület: személy (személyes interjúk) Népesség: 15 éves és annál idősebb európai polgárok A felmérést az Európai Parlament megbízásából a TNS Opinion végezte EB 76 Terepmunka: szeptember Lefedett terület: személy (személyes interjúk) Népesség: 15 éves és annál idősebb európai polgárok A felmérést az Európai Parlament megbízásából a TNS Opinion végezte EB 75 Terepmunka: április 13 május 2. Lefedett terület: személy (személyes interjúk) Népesség: 15 éves és annál idősebb európai polgárok A felmérést az Európai Parlament megbízásából a TNS Opinion végezte Megjegyzés: Kérjük, tartsa szem előtt, hogy egy felmérés eredményei csupán becslések, amelyek pontossága az egyéb tényezők változatlansága mellett a minta nagyságán és a regisztrált százalékos arányokon múlik. A kb interjúból álló minták esetén (ez az általában egy tagállam szintjén alkalmazott minta nagysága) a tényleges százalékos arány (amely a teljes lakosság megkérdezése esetén adódna) az alábbi konfidencia-intervallumban mozog: Regisztrált százalékos arány 10% vagy 90% 20% vagy 80% 30% vagy 70% 40% vagy 60% 50% Konfidenciahatárok +/ 1,9 pont +/ 2,5 pont +/ 2,7 pont +/ 3,0 pont +/ 3,1 pont 2
3 BEVEZETÉS Ez a Válság és gazdasági kormányzás Európában Eurobarométer felmérés az ötödik 1, amely az Európai Parlament megbízásából készül. A felmérést a TNS Opinion éves és annál idősebb európai polgár személyes megkérdezésével készítette március 10. és 25. között. Az elmúlt hat hónapban számtalan jelentős politikai, gazdasági és társadalmi eseményre került sor, amelyek vitathatatlanul befolyásolták a polgárok válaszait. E hat hónap során hat parlamenti választást és három elnökválasztást rendeztek. A hitelminősítő intézetektől tizenhárom ország kapott leminősítést legtöbbjük többször is. Az Európai Unió és tagállamai ugyanakkor folytatták a küzdelmet a válsággal szeptemberében az Európai Parlament felkérésére az Európai Bizottság előterjesztett egy a pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó javaslatot július 21- én a tagállamok megállapodtak abban, hogy megszilárdítják az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF), amely döntést később az euróövezet 17 tagországa is megerősítette. A kérdéses időszakban az Európai Tanács háromszor ült össze. Az utolsó ülésen, március 2-án 25 tagállam egyetértésével elfogadták a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést. Mint minden Eurobarométer felmérés esetében, itt is meg kell jegyezni, hogy az európai átlag egy kiegyenlített érték, amelynek megközelítőleg 70%-át a hat legnépesebb tagállam adja. A részletes elemzés előtt következzenek a felmérés alapján körvonalazódó fő tendenciák. 1 Az előző négy január februárban, 2010 szeptemberében, április májusban és 2011 szeptemberében készült. 3
4 Fő tendenciák Az állam- és kormányfők válságról tartott jelentősebb tanácskozásai előtt a legtöbb európai úgy véli, hogy az Európai Uniónak egyidejűleg kell életbe léptetnie az állami kiadásokat csökkentő és a gazdaságot fellendítő intézkedéseket. A felmérés eredményei megerősítik azt az ismert tendenciát, amely a közvélemény polarizálódását mutatja. Valóban: felmérésről felmérésre csökken azoknak a száma, akiknek nincs véleményük. A válság hatása az európaiak mindennapi életére mindenképp fontos szerepet játszik ebben a folyamatban. Noha a tagállamok között jelenleg elsődlegesen arról folyik a vita, hogy szükség van-e közös fellépésre, a legtöbb európai a közös, összehangolt intézkedéseket részesíti előnyben. Ami a válságkezelés módját illeti, világos különbségek mutatkoznak az euróövezeten belüli és az azon kívüli tagállamok között. Az euróövezet országai egyértelműen jobban támogatják az összehangolt fellépést, mint az övezeten kívüli országok. Óvatosnak kell lenni ezért annak érdekében, hogy az európai polgárok Európai Unióról alkotott képe a két övezetben ne távolodjon el túlságosan egymástól. Noha a legtöbb európai támogatja a szolidaritást, úgy vélik, hogy a gazdasági vagy pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás feltételeként ki kell kötni a közös szabályok betartását. Emellett úgy gondolják, hogy e szabályok megszegése esetén büntetést kell kiszabni. Az eurókötvények, a pénzügyi tranzakciós adó és a hitelminősítő intézetek ismertsége a kérdéses hathónapos időszakban folyamatosan növekedett. A szociodemográfiai elemzésből több következtetés is levonható: A legjelentősebb véleménybeli különbségek a megkérdezettek korára és iskolázottsági szintjére vezethetők vissza: a koordinációs és a szolidaritási intézkedések leginkább a legfiatalabbak és a legalább 20 éves korukig tanulók körében élvezik a legnagyobb támogatottságot. Ami a koordinációs intézkedéseket illeti, valódi különbségek a vezetők (63%) és a munkanélküliek (51%) között voltak tapasztalhatók. A munkanélküliek és a fizikai munkát végzők inkább azt szeretnék, ha a tagállamok egyénileg hoznának intézkedéseket. A férfiak és a nők által adott válaszok nem térnek el különösebb mértékben, kivéve a tényszerű ismeretekre vonatkozó kérdéseket, ahol a férfiak láthatóan tájékozottabbak a nőknél. 4
5 Kilábalás a válságból az állami kiadásokat csökkentő és a gazdaságot fellendítő intézkedések egyidejű alkalmazásával Az emberek válasza a válságból kivezető úttal kapcsolatban igen egyértelmű: 47% úgy véli, hogy az Európai Uniónak és tagállamainak cselekedniük kell annak érdekében, hogy egyidejűleg csökkentsék az állami kiadásokat és fellendítsék a gazdaságot. A 27 tagállam polgárainak többsége ezen az állásponton van. Az európaiak 25%-a azonban úgy gondolja, hogy előnyben kell részesíteni a gazdaságélénkítő intézkedéseket, míg 23%-uk inkább az állami kiadások csökkentését célzó intézkedések mellett teszi le a voksát. A legtöbb európai az összehangolt intézkedéseket választaná a válság kezelésére A jelenlegi válsággal szemben az európaiak 55%-a (=) jobban védve érezné magát, ha országa a többi európai uniós országgal összhangban hozna intézkedéseket. Enyhén nő (38%, +3) azonban azoknak a száma, akik jobban védve éreznék magukat, ha tagállamuk egyénileg fogadna el és alkalmazna intézkedéseket. Fontos megjegyezni, hogy az összehangolt intézkedések támogatásának tendenciája erőteljesebb az euróövezetben (61%), mint azon kívül (43%). Egyértelmű igen az Európai Unió és a tagállamok között a nemzeti költségvetésekről folytatott konzultációra A többi kérdésre adott válaszokhoz hasonlóan az összehangolt fellépés támogatói itt is egyértelmű többségben vannak, ugyanakkor némileg nőtt azoknak a száma, akik ellenzik az ilyen fellépést. A megkérdezettek mintegy 65%-a ( 2) támogatja, hogy az európai intézmények és a nemzeti politikai intézmények a nemzeti költségvetések tervezési folyamata során előzetes konzultációt folytassanak. Itt ismét igen nagy különbség mutatkozik az euróövezeten belüli és az azon kívüli válaszadók között. Az euróövezet válaszadóinak mintegy 70%-a támogatja az előzetes konzultációt szemben az euróövezeten kívüli megkérdezettek 56%-ával. 5
6 A gazdasági vagy pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamoknak nyújtott pénzügyi segítség feltételeként ki kell kötni a közös szabályok betartását Két évvel az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) elfogadása után, 2010 májusában még mindig központi kérdés, hogy feltételhez kell-e kötni a pénzügyi támogatást. Az európaiak 80%-a úgy véli, hogy a pénzügyi támogatás feltételeként ki kell kötni a közös szabályok betartását. A kérdésben az euróövezet lakosait (83%) 10 százalékpont választja el az euróövezeten kívüli polgároktól (73%). A szabályok betartásának további garanciájaként az európaiak 72%-a (+4) fogadja el a kiterjesztett pénzbüntetések automatikus alkalmazásának ötletét. Ebben a kérdésben ismét 10 százalékpont választja el az euróövezeten belülieket (76%) az azon kívüliektől (66%). Támogatják az államadósság egy részének közös kezelését, de eltérőek a vélemények annak hatásairól Az európaiak 66%-a (=) úgy gondolja, hogy az államadósság egy részének közös kezelése csak a legnehezebb helyzetben levő tagállamoknak válna előnyére; 64% (+3) úgy véli, hogy ez a tagállamok közötti szolidaritás jegyében szükséges lenne; 61% (+4) úgy vélekedik, hogy ez megerősítené a tagállamok pénzügyi stabilitását; 61% ( 1) azzal számol, hogy ez büntetné azokat a tagállamokat, amelyek nincsenek nehéz helyzetben; 57% (+7) úgy gondolja, hogy ezzel csökkenhetnének a válság költségei. Az európaiak egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a pénzügyi tranzakciók megadóztatásának ötlete iránt Az európaiak 66%-a (+5) támogatja azt az elképzelést, hogy megadóztassák a pénzügyi tranzakciókat. A kérdésben ismét megoszlik az euróövezet lakosainak (73%) és az azon kívül élőknek (53%) a véleménye a különbség ezúttal 20 százalékpont. A tagállamok közötti eltérés legnagyobb mértéke 46 százalékpont. Az adó a legnagyobb támogatottságot a válság által leginkább sújtott országokban (Görögország, Ciprus, Olaszország, Portugália és Spanyolország) élvezi. 6
7 Nőtt az eurókötvények ismertsége Immár majdnem minden második európai (49%; +7) hallott már az eurókötvényekről. Az ismertség nagyobb az euróövezetben (53%), mint azon kívül (42%). Az euróövezet eurókötvényeket ismerő válaszadói (mintegy 53%) a következőképp válaszoltak arra a kérdésre, hogy támogatják-e eurókötvények létrehozását: 44% (+6) igennel, 25% ( 8) pedig nemmel válaszolt. A hitelminősítő intézetek ismertsége számottevően nőtt, a polgárok támogatják egy független európai hitelminősítő intézet létrehozását Mint az korábban szóba került, a hitelminősítő intézetektől 13 ország kapott leminősítést az utolsó felmérés óta eltelt hat hónapban. Nem meglepő tehát, hogy mint az kiderült, az európaiak 61%-a (+11) hallott már a hitelminősítő intézetekről. Közülük 32% állítja azt, hogy pontosan tudja, míg 29% nem igazán tudja, mi az a hitelminősítő intézet. Példaként a legnagyobb növekedés Magyarországon és Szlovéniában (+22), valamint Olaszországban (+20) volt tapasztalható: ez a három ország 2012 elején leminősítést kapott a hitelminősítő intézetektől. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e azzal, hogy egy európai hitelminősítő intézet létrehozása ellensúlyozná a meglevő intézetek hatalmát, az európaiak 67%-a (+2) adott igenlő választ. Végül az európaiak 54%-a úgy vélekedik, hogy súlyos válság idején a hitelminősítő intézeteknek nem kellene értékelniük azokat az uniós tagállamokat, amelyek más tagállamoktól pénzügyi támogatást kapnak. További információk: Közvélemény-figyelő Egység EPEurobarometer@europarl.europa.eu Jacques Nancy: A felmérés és az egyes tagállamok eredményei elérhetők az Európai Parlament Eurobarométer oldalán: 7
8 I. A tagállamok válaszai a válságra A. Mi a fontosabb? Az állami kiadások csökkentése, a gazdaságot fellendítő intézkedések, vagy inkább mindkettő egy időben? K: Ön személy szerint mit mondana, ahhoz, hogy gyorsan kilábaljanak a válságból, az EU tagállamainak mit kellene tenniük? 1) Európai átlag Az állami kiadások csökkentése A gazdaságot fellendítő intézkedések Mindkettő egy időben NT EU-27 23% 25% 47% 5% euróövezet 25% 24% 47% 4% euróövezeten kívül 18% 29% 45% 8% * március Az euróövezeten belül az állami kiadások csökkentését támogatók százalékos aránya nagyjából megegyezik azok százalékos arányával, akik a gazdaság fellendítését célzó intézkedéseket részesítik előnyben (25%, illetve 24%). Az euróövezeten kívül azonban 11 százalékpontos különbség volt megfigyelhető (29% támogatja a gazdaságot fellendítő intézkedéseket, 18% pedig az állami kiadások csökkentését találja helyénvalóbbnak). 8
9 2) Országok közötti különbségek Az állami kiadások csökkentése vagy a gazdaság fellendítése? A gazdaságot fellendítő intézkedések: A gazdaságot fellendítő intézkedéseket 19 tagállamban különösen Litvániában, Írországban, Romániában és Görögországban előbbre helyezték az állami kiadások csökkentésével szemben. Az állami kiadások csökkentése: A megszorító intézkedéseket Franciaországban, Németországban és Ausztriában találták a legfontosabbnak. Mindkettő egy időben: A 27 tagállamot nézve a polgárok úgy gondolják, hogy a gazdaság fellendítését és az állami kiadások csökkentését egyidejűleg kell végrehajtani. 9
10 B. Mit kellene tenniük a tagállamoknak az európaiak szerint? K: Ön mint állampolgár, azt mondaná, hogy Ön jobban védve lenne a jelenlegi válsággal szemben, ha... 1) Európai átlag Összehangolt intézkedések Egyéni intézkedések NT EU-27 55% (=) 38% (+3) 7% ( 3) euróövezet 61% ( 1) 32% (+3) 7% ( 2) euróövezeten kívül 43% (=) 48% (+2) 9% ( 2) *( ) Különbség szeptember és március között Megjegyzés: Az euróövezeten belüli és az azon kívüli országok között 18 százalékpontos különbség figyelhető meg. 10
11 2) Országok közötti különbségek Összehangolt vagy egyéni intézkedések? Az országok túlnyomó többségében (22) a polgárok jobban védve éreznék magukat, ha országuk a többi európai uniós országgal összhangban hozna intézkedéseket és alkalmazná azokat. A válság által leginkább sújtott országok inkább a tagállamok között összehangolt intézkedések mellett teszik le voksukat. Az Egyesült Királyság, Csehország, Ausztria, Lettország és Ciprus válaszadói az egyénileg alkalmazott intézkedéseket támogatják. 11
12 II. Kilábalás a válságból A. A válság leküzdését szolgáló intézkedések K: Az Európai Parlament támogat bizonyos intézkedéseket, hogy segítsen az Európai Uniónak kilábalni a válságból, azzal, hogy biztosítja a foglalkoztatáshoz való visszatérést és a fenntartható növekedést. Az Ön véleménye szerint a következők közül elsősorban mely intézkedésekre lenne szükség? (Legfeljebb 4 válasz) 1) Európai átlag A kkv-k támogatása Oktatás, képzés és kutatás Az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem EU-27 49% 47% 44% euróövezet 51% 49% 44% euróövezeten kívül 45% 42% 46% *2012. március A kkv-k támogatása tekintetében 6 százalékpont választja el az euróövezetieket (51%) és az euróövezeten kívülieket (45%). 7 százalékpontnyi különbség van a két csoport országai között az oktatásra, képzésre és kutatásra fordított befektetést illetően is (49% az euróövezetben és 42% azon kívül). 12
13 2) Országok közötti különbségek 7 tagállam válaszadói jelölték meg a kkv-k támogatását első helyen: CY (63%), ES (62%), FR (60%), PT (49%), BE (47%), IT (47%, RO (46%), AT (45%). 8 tagállamban a megkérdezettek az oktatásra, képzésre és kutatásra fordított befektetést találták a legfontosabbnak: DE (69%), IE (62%), MT (61%), LU (58%), NL (57%), DK (57%), UK (56%), EE (49%). 8 országban pedig a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem ösztönzése került az első helyre: EL (64%), HU (64%), BG (59%), SI (56%), LT (55%), SK (55%), PL (54%), FI (50%). Az ausztriai válaszadók körében a kkv-k támogatása és az oktatásra, képzésre és kutatásra fordított befektetés egyaránt 45%-ot kapott. Csehország volt az egyetlen ország, ahol a bürokrácia csökkentése került a lista élére (53%). Lettország a vállalkozás ösztönzését célzó intézkedéseket részesíti előnyben (55%), míg Svédországban az innovációra és a kutatás-fejlesztésre fordított befektetésnek tulajdonítanak kiemelt jelentőséget (48%). 13
14 A fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem: statisztikai adatokkal kiegészített keresztelemzés (Eurostat) Measures to be promoted by the EP: encourage the fight against youth unemployment EB/EP % 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% DE AT NL MT DK SI LU BE Youth Unemployment FR FI CZ SE UE27 UK RO EE HU CY PL LV BG SK LT 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% Unemployment rate- less than 25 years (Eurostat) IE PT IT EL ES Valamennyi tagállamra kiterjedő, márciusi Eurostat adatok az alábbiak kivételével: EL, UK (2012. január), RO, EE, LV, LT (2011 utolsó negyedévéből származó adatok) Azokban az országokban, ahol a fiatalok körében viszonylag alacsony (Ausztriában, Németországban és Hollandiában kevesebb mint 10%) a munkanélküliség, a válaszadók ritkábban jelölték meg a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet az Európai Parlament által támogatandó intézkedésként. Ugyanakkor Görögországban, ahol az ifjúsági munkanélküliség meghaladja az 50%-ot, a válaszadók nagyon is tudatában vannak a problémának: 64%-uk választotta a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet az Európai Parlament által támogatandó legfontosabb intézkedésként. 14
15 Középpontban a fiatalok: a három legnépszerűbb válasz a éves fiatalok körében K: Az Európai Parlament támogat bizonyos intézkedéseket, hogy segítsen az Európai Uniónak kilábalni a válságból, azzal, hogy biztosítja a foglalkoztatáshoz való visszatérést és a fenntartható növekedést. Az Ön véleménye szerint a következők közül elsősorban mely intézkedésekre lenne szükség? (Legfeljebb 4 válasz) A fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem ösztönzése 12 országban volt a legnépszerűbb válasz a éves válaszadók körében, melyek: CY, EL, HU, BG, FR, SI, SK, PL, LT, PT, FI és LV. Az oktatásra, kutatásra és képzésre fordított befektetés 10 országban szerepelt az első helyen a fiataloknál, melyek: LU, SE, DK; IE, NL, AT, UK, EE, DE, MT. A belgiumi fiatalok esetében ez az intézkedés megosztotta az első helyet a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem ösztönzésével (46%). A spanyol, olasz és román fiatalok úgy gondolták, hogy az Európai Parlamentnek elsősorban a kkv-k támogatására kell helyeznie a hangsúlyt. Csehország az egyetlen ország, ahol a fiatalok körében a bürokrácia csökkentése került az első helyre. B. Úton a költségvetési politikák közötti konvergencia felé 1) Európai átlag K: Ha kifejezetten az uniós tagállamok költségvetési politikái közötti konvergenciát tekintjük, kérem, mondja meg, hogy Ön támogatja vagy ellenzi azt, hogy az európai intézmények és a nemzeti politikai intézmények között egy előzetes konzultáció részét képezze a nemzeti költségvetések tervezési folyamatának. 15
16 Total Opposed : 21% (+3) Total In favour : 65% (-2) Támogatja, összesen Ellenzi, összesen NT EU-27 65% ( 2) 21% (+3) 14% ( 1) euróövezet 70% ( 2) 17% (+2) 13% (=) euróövezeten kívül 56% ( 2) 28% (+5) 16%( 3) *( ) Különbség szeptember és március között Meglehetősen markáns a különbség az euróövezet (70%) és az euróövezeten kívüli országok (56%) között: 16 százalékpont. 2) Országok közötti különbségek 16
17 Romániában ( 14), Szlovéniában ( 14) és Hollandiában ( 12) jelentősen csökkent azoknak a válaszadóknak a száma, akik az előzetes konzultáció mellett vannak, míg Máltán (+14) ennek az ellenkezője igaz. 34 százalékpont a különbség az első (Belgium, 81%) és a legutolsó helyen álló tagállam (Egyesült Királyság, 47%) között. C. A közös szabályok betartása K: Az államadósság és a hiány kezelésére vonatkozó közös szabályok kikényszerítésében kérem, mondja meg, hogy támogatja vagy ellenzi az alábbi intézkedéseket. 1) Európai átlag Pénzügyi segítség biztosítása a gazdasági vagy pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok számára, amennyiben betartják a közös szabályokat Támogatja, összesen Ellenzi, összesen EU-27 80% 12% 8% euróövezet 83% 11% 6% euróövezeten kívül 73% 16% 11% *( ) Különbség szeptember és március között Az euróövezeten belüli (83%) és az azon kívüli országok (73%) között 10 százalékpontos különbség figyelhető meg. NT 17
18 A kiterjesztett pénzbüntetések automatikus alkalmazása azon uniós tagállamokra, amelyek nem tesznek eleget a közösen meghatározott, adósságra és államháztartási hiányra vonatkozó szabályoknak Támogatja, összesen Ellenzi, összesen EU-27 72% (+4) 19% (=) 9%( 4) euróövezet 76% (+4) 17% ( 1) 7% ( 3) euróövezeten kívül 66% (+5) 21% (=) 13%( 5) *( ) Különbség szeptember és március között Ismét 10 százalékpontnyi különbség észlelhető az euróövezeten belüli (76%) és az azon kívüli országok (66%) között. D. A tagállamok adósságának közös kezelése K: Kérem, mondja meg, hogy egyetért-e vagy a témához kapcsolódó alábbi kijelentésekkel. Ha minden tagállam államadósságának egy részét elkülönítenék, és azt közösen kezelnék, az NT Az európai polgárok megosztottnak tűnnek ebben a kérdésben: úgy vélik, hogy az adósság közös kezelése kiutat jelenthet a válságból, ugyanakkor azonban tisztában vannak a lehetséges következmények előnyeivel és hátrányaival. 18
19 E. A pénzügyi tranzakciók megadóztatása Egyetért a pénzügyi tranzakciók megadóztatásával? K: Kérem, mondja meg, mennyire támogatja vagy ellenzi az alábbi, ezen adóra vonatkozó kijelentéseket. A pénzügyi tranzakciós adó (FTT) 1) Európai átlag Total Opposed : 22% (-4) Total In favour : 66% (+5) Támogatja, összesen Ellenzi, összesen NT 19
20 EU-27 66% (+5) 22% ( 4) 12% ( 1) euróövezet 73% (+10) 18% ( 7) 9% ( 3) euróövezeten kívül 53% ( 1) 30% (=) 17% (+1) * Különbség április május és március között Az euróövezet tagállamainak válaszadói határozottan jobban támogatják (73%) a pénzügyi tranzakciós adó alapelvét, mint az euróövezeten kívüli országokban (53%): az eltérés 20 százalékpont. 2) Országok közötti különbségek K: A pénzügyi tranzakciók megadóztatása EB75.2 April-May 2011 Total 'In Favour' Total 'Opposed' DK EB77.2 March 2012 Diff. EB77,2 - EB 75,2 EB75.2 April-May 2011 EB77.2 March 2012 Diff. EB77,2 - EB 75,2 EB75.2 April-May 2011 EB77.2 March 2012 Diff. EB77,2 - EB 75,2 EL 61% 81% % 14% -19 6% 5% -1 FR 69% 79% % 13% -9 9% 8% -1 DE 71% 78% +7 20% 15% -5 9% 7% -2 SK 69% 78% +9 24% 16% -8 7% 6% -1 AT 80% 74% -6 17% 22% +5 3% 4% +1 CY 54% 73% % 21% % 6% -6 LU 65% 73% +8 26% 20% -6 9% 7% -2 BE 67% 72% +5 30% 25% -5 3% 3% = IT 61% 72% % 17% -5 17% 11% -6 HU 66% 70% +4 28% 26% -2 6% 4% -2 SE 67% 70% +3 27% 25% -2 6% 5% -1 PT 66% 68% +2 17% 16% -1 17% 16% -1 EU27 61% 66% +5 26% 22% -4 13% 12% -1 ES 50% 66% % 20% % 14% -4 CZ 60% 64% +4 33% 29% -4 7% 7% = FI 63% 64% +1 28% 25% -3 9% 11% +2 DK 63% 63% = 31% 29% -2 6% 8% +2 LT 49% 62% % 18% % 20% -2 SI 44% 61% % 30% -9 17% 9% -8 NL 58% 60% +2 35% 33% -2 7% 7% = EE 47% 53% +6 33% 28% -5 20% 19% -1 LV 56% 53% -3 34% 33% -1 10% 14% +4 UK 65% 53% % 31% +6 10% 16% +6 BG 34% 52% % 18% -5 43% 30% -13 PL 45% 52% +7 36% 31% -5 19% 17% -2 IE 55% 47% -8 19% 33% % 20% -6 RO 38% 35% -3 32% 32% = 30% 33% +3 MT 30% 33% +3 44% 47% +3 26% 20% -6 A pénzügyi tranzakciós adóval leginkább és legkevésbé egyetértő tagállamok között megközelítőleg 50 százalékpont a különbség: 81% Spanyolországban (+20) és 33% Máltán (+3). 20
21 Három országban (Írország, Málta és Románia) a pénzügyi tranzakciós adó támogatottsága nem éri el az 50%-os többségi támogatást. Málta az egyetlen ország, ahol a többség ellenzi a pénzügyi tranzakciós adót (47%). A változások tekintetében a pénzügyi tranzakciós adó támogatottsága terén jelentős a növekedés Görögországban (+20), Cipruson (+19), Bulgáriában (+18), Szlovéniában (+17) és Spanyolországban (+16). 1) Európai átlag A pénzügyi tranzakciós adó támogatása melletti érvek Kiindulási alap: A pénzügyi tranzakciós adó támogatóinak (a válaszadók 66%-a) feltett kérdések K: Mi a fő oka annak, hogy Ön támogatja a pénzügyi tranzakciók megadóztatását? A pénzügyi tranzakciók megadóztatása lehetővé tenné 1) Európai átlag 21
22 A pénzügyi tranzakciós adó elutasítása melletti érvek Kiindulási alap: A pénzügyi tranzakciós adó EU-ban történő bevezetését ellenzőknek (a válaszadók 22%-a) feltett kérdések K: Mi a fő oka annak, hogy Ön ellenzi a pénzügyi tranzakciók megadóztatását az EU-ban? A pénzügyi tranzakciók megadóztatása az EU-ban 1) Európai átlag 22
23 A pénzügyi tranzakciók megadóztatásának alapelvét ellenző válaszadók (22%) nagyon megosztottak és véleményüket láthatóan nem tudják megindokolni. F. Eurókötvények: ismertség és vélemények K: Hallott már az eurókötvényekről? 1) Európai átlag 23
24 Total "YES": 49% (+7) No: ( 7) Eurókötvények Igen, és pontosan tudja, mik azok Igen, de nem tudja pontosan, hogy mik azok Nem EU-27 15% (=) 34% (+7) 50% ( 7) 1% (=) euróövezet 17% (=) 36% (+7) 46% ( 7) 1% (=) euróövezeten kívül 13% (=) 29% (+7) 57% ( 7) 1% (=) *( ) Különbség szeptember és március között NT 2) Országok közötti különbségek K: Hallott már az eurókötvényekről? 24
25 EB76.1 Sep 2011 NO Total 'Yes' DK EB77.2 March 2012 Diff. EB77,2 - EB 76,1 EB76.1 Sep 2011 EB77.2 March 2012 Diff. EB77,2 - EB 76,1 EB76.1 Sep 2011 EB77.2 March 2012 Diff. EB77,2 - EB 76,1 DK 80% 77% -3 20% 22% +2 0% 1% +1 FR 73% 69% -4 27% 31% +4 0% 0% = LV 68% 69% +1 32% 31% -1 0% 0% = PT 75% 69% -6 24% 30% +6 1% 1% = RO 77% 68% -9 19% 27% +8 4% 5% +1 SE 68% 63% -5 31% 36% +5 1% 1% = LT 68% 58% % 41% +9 0% 1% +1 UK 62% 58% -4 38% 42% +4 0% 0% = HU 66% 57% -9 33% 42% +9 1% 1% = PL 63% 54% -9 36% 44% +8 1% 2% +1 LU 49% 53% +4 50% 46% -4 1% 1% = MT 58% 53% -5 42% 46% +4 0% 1% +1 BE 62% 52% % 48% +10 0% 0% = EU27 57% 50% -7 42% 49% +7 1% 1% = ES 57% 50% -7 42% 48% +6 1% 2% +1 EE 57% 49% -8 43% 51% +8 0% 0% = CY 59% 47% % 52% +11 0% 1% +1 SI 51% 45% -6 49% 55% +6 0% 0% = IT 55% 43% % 55% +12 2% 2% = FI 52% 42% % 58% +10 0% 0% = BG 61% 40% % 59% +21 1% 1% = AT 55% 39% % 60% +17 2% 1% -1 SK 56% 39% % 60% +16 0% 1% +1 NL 36% 38% +2 64% 61% -3 0% 1% +1 IE 42% 34% -8 57% 64% +7 1% 2% +1 CZ 46% 33% % 67% +14 1% 0% -1 DE 37% 32% -5 62% 67% +5 1% 1% = EL 28% 19% -9 72% 81% +9 0% 0% = Az eurókötvényekről a görögök közül hallottak a legtöbben (81%), őket követik a csehek és a németek (67%), majd az írek (64%). A legtöbben Dániában mondták azt, hogy még sosem hallottak az eurókötvényekről (77%), utánuk következnek a franciák, a lettek, a portugálok (69%), végül a románok (68%). Az eurókötvények ismertsége a 27 tagállam közül 24-ben emelkedett. A legnagyobb növekedés Bulgáriában (+21 százalékpont), Ausztriában (+17) és Szlovákiában (+16) volt megfigyelhető. Csökkenést csak három tagállamban jegyeztek fel: Lettországban ( 1), Hollandiában ( 3) és Luxemburgban ( 4). 3) Szociodemográfiai eltérések Szociodemográfiai szempontból sokkal több férfi hallott már az eurókötvényekről, mint nő: 57% a 42%-kal szemben. Fontos tényező az az életkor is, amikor a válaszadók befejezték tanulmányaikat (a legalább 20 éves korukig tanuló válaszadók 62%-a hallott 25
26 az eurókötvényekről, azok körében azonban, akik 15 éves koruk előtt befejezték iskolai tanulmányaikat, ez az arány mindössze 37%). Ugyanez a helyzet a foglalkozás szintjének esetében is (a vezetők 68%-a, míg az önfoglalkoztatók 65%-a hallott az eurókötvényekről, szemben a munkanélküliek mindössze 38%-ával). Egyetért az eurókötvények létrehozásával? 1) Európai átlag K: Inkább támogatja, vagy inkább ellenzi az eurókötvények létrehozását annak alapján, amit tud róluk? Kiindulási alap: Kizárólag az euróövezet azon válaszadóinak feltett kérdés, akik már hallottak az eurókötvényekről A válaszadók több mint egyharmadának nincs véleménye az eurókötvények létrehozásáról (31%; +2). 2) Szociodemográfiai eltérések Az eurókötvények létrehozását több férfi (48%) támogatja, mint nő (39%). Ugyanez a helyzet a tanulmányaikat 20 éves koruk után befejező (50%) és az iskolát 15 éves koruk előtt elhagyó válaszadók (38%) viszonylatában. III. Hitelminősítő intézetek A. A hitelminősítő intézetek ismertsége K: Hallott már a hitelminősítő intézetekről? 26
27 1) Európai átlag (+5) Total Yes : 61% (+11) (-11) Szem ben az eurókötvények ismertségére adott válaszokkal, a hitelminősítő intézetek valódi ismertsége ( Igen, és pontosan tudja, mik azok ) 5 százalékponttal nőtt (27%-ról 32%-ra). Hitelminősítő intézetek Igen, és pontosan tudja, mik azok Igen, de nem tudja pontosan, hogy mik is azok Nem EU-27 32% (+5) 29% (+6) 38% ( 11) 1% (=) euróövezet 32% (+7) 31% (+7) 36% ( 14) 1% (=) euróövezeten kívül 31% (+2) 26% (+5) 41% ( 8) 2% (+1) *( ) Különbség szeptember és március között NT 2) Országok közötti különbségek K: Hallott már a hitelminősítő intézetekről? 27
28 Total 'YES' NO DK EB76.1 Sep 2011 EB77.2 Diff. EB77.2 March EB 76.1 EB76.1 Sep 2011 EB77.2 Diff. EB77.2 March EB 76.1 EB76.1 Sep 2011 EB77.2 Diff. EB77.2 March EB 76.1 HU 47% 69% % 30% -22 1% 1% = SI 38% 60% % 39% -23 0% 1% +1 AT 55% 76% % 23% -21 1% 1% = IT 36% 56% % 41% -20 3% 3% = FR 40% 60% % 40% -20 0% 0% = SK 46% 64% % 35% -19 0% 1% +1 CY 33% 50% % 49% -17 1% 1% = DE 63% 79% % 21% -16 0% 0% = BE 41% 55% % 44% -15 0% 1% +1 EL 49% 63% % 36% -15 0% 1% +1 BG 34% 48% % 48% -15 3% 4% +1 FI 62% 73% % 27% -11 0% 0% = UE27 50% 61% % 38% -11 1% 1% = MT 27% 38% % 60% -12 1% 2% +1 RO 27% 36% +9 69% 59% -10 4% 5% +1 PL 26% 35% +9 73% 63% -10 1% 2% +1 LU 47% 54% +7 52% 45% -7 1% 1% = CZ 42% 49% +7 58% 51% -7 0% 0% = LT 22% 27% +5 78% 72% -6 0% 1% +1 UK 74% 78% +4 26% 22% -4 0% 0% = DK 68% 72% +4 32% 27% -5 0% 1% +1 EE 28% 31% +3 72% 69% -3 0% 0% = SE 77% 79% +2 23% 21% -2 0% 0% = NL 77% 78% +1 22% 22% = 1% 0% -1 PT 51% 52% +1 48% 47% -1 1% 1% = ES 45% 46% +1 54% 52% -2 1% 2% +1 LV 44% 44% = 56% 55% -1 0% 1% +1 IE 69% 68% -1 30% 30% = 1% 2% +1 A 27-ből 25 tagállamban nőtt azon polgárok százalékos aránya, akik hallottak az eurókötvényekről. Svédországban, Németországban (79%), az Egyesült Királyságban, Hollandiában (78%) és Ausztriában (76%) ismerik a legtöbben a hitelminősítő intézeteket. A legkevesebben Lettországban (27%), Észtországban (31%) és Lengyelországban (35%) hallottak a hitelminősítő intézetekről. A legszembetűnőbb, 22 százalékpontos növekedést Magyarországon és Szlovéniában tapasztalták, ahol a hitelminősítő intézetek ismertsége 69%, illetve 60%. Ausztriában (76%) 21 százalékpontos, míg Olaszországban (56%) és Franciaországban (60%) 20 százalékpontos volt a növekedés. A hitelminősítő intézetek ismertsége mindössze 1 ponttal, csupán 1 tagállamban (Írországban) csökkent (69%-ról 68%-ra). 3) Szociodemográfiai eltérések 28
29 Az eurókötvényekhez hasonlóan a hitelminősítő intézetek ismertségében is igen jelentősek a szociodemográfiai eltérések. Sokkal több férfi hallott a hitelminősítő intézetekről, mint nő: 68% az 55%-kal szemben. A megkérdezettek válaszait az is befolyásolta, hogy hány éves korukban fejezték be tanulmányaikat: a legalább 20 éves korukig tanuló válaszadók 76%-a, míg az iskolai tanulmányaikat 15 éves koruk előtt befejezőknek csupán 44%-a hallott már a hitelminősítő intézetekről. Eltérés mutatkozott a válaszok között a foglalkozás szintje szerint is: a vezetők 85%-a és az önfoglalkoztatók 75%-a hallott már a hitelminősítő intézetekről, szemben a munkanélküliek mindössze 52%-ával. 29
30 B. A hitelminősítő intézetek szerepe 1) Európai átlag K: Kérem, mondja meg, hogy egyetért-e az alábbi, hitelminősítő intézetekről szóló kijelentésekkel, annak alapján, amit tud róluk. Kiindulási alap: Azoknak a válaszadóknak feltett kérdés, akik már hallottak a hitelminősítő intézetekről (a válaszadók 61%-a) Ellentmondások a hitelminősítő intézetek szerepével és funkciójával kapcsolatban A válaszadók mind a válság kialakulásában betöltött szerepüket, mind a funkciójukról kialakított képet illetően ellentmondásosan vélekedtek a hitelminősítő intézetekről. 30
31 K: Kérem, mondja meg, hogy egyetért-e az alábbi, hitelminősítő intézetekről szóló kijelentésekkel, annak alapján, amit tud róluk. Kiindulási alap: Azoknak a válaszadóknak feltett kérdés, akik már hallottak a hitelminősítő intézetekről (a válaszadók 61%-a) A hitelminősítő intézetek szerepe A hitelminősítő intézetek jelentős szerepet játszottak a pénzügyi válság kialakulásában A hitelminősítő intézetektől származó információk hasznosak a gazdasági szereplők számára, mivel segítik pénzügyi döntéshozatalukat Egyetért, összesen Nem ért egyet, összesen NT EURÓÖVE ZET 70% ( 1) 61% ( 1) EURÓÖ VEZETE N KÍVÜL 58% (+1) 63% ( 3) EURÓÖVEZ ET *( ) Különbség szeptember és március között EURÓÖV EZETEN KÍVÜL EURÓÖVE ZET EURÓÖVE ZETEN KÍVÜL 17% (=) 19% ( 3) 13% ( 1) 23% (+2) 26% (+2) 18% (+4) 13% ( 1) 19% (+1) 31
32 1) Európai átlag K: Súlyos válság idején a hitelminősítő intézeteknek nem kellene értékelniük azokat az uniós tagállamokat, amelyek más tagállamoktól pénzügyi támogatást kapnak Kiindulási alap: Azoknak a válaszadóknak feltett kérdés, akik már hallottak a hitelminősítő intézetekről (a válaszadók 61%-a) Total Agree : 54% Total Disagree : 29% A hitelminősítő intézetek szerepe Egyetért, összesen Nem ért egyet, összesen NT EU-27 54% 29% 17% euróövezet 58% 27% 15% euróövezeten kívül 45% 33% 22% 32
33 2) Országok közötti különbségek K: Súlyos válság idején a hitelminősítő intézeteknek nem kellene értékelniük azokat az uniós tagállamokat, amelyek más tagállamoktól pénzügyi támogatást kapnak Kiindulási alap: Azoknak a válaszadóknak feltett kérdés, akik már hallottak a hitelminősítő intézetekről (a válaszadók 61%-a) A 27-ből 24 tagállamban azon válaszadók többsége, akik már hallottak a hitelminősítő intézetekről úgy véli, hogy a hitelminősítő intézeteknek nem kellene értékelniük azokat az uniós tagállamokat, amelyek más tagállamoktól pénzügyi támogatást kapnak. Ez az intézkedés a legnagyobb támogatottságot a válság által leginkább sújtott európaiak, azaz Görögország (76%), Ciprus (74%) és Portugália (66%), valamint az egyaránt 62 62%-ot elérő Spanyolország és Olaszország válaszadói körében kapta. 33
34 1) Európai átlag K: Egy független európai hitelminősítő intézet létrehozása ellensúlyozná a meglevő intézetek hatalmát Kiindulási alap: Azoknak a válaszadóknak feltett kérdés, akik már hallottak a hitelminősítő intézetekről (a válaszadók 61%-a) Total Disagree : 17% (=) Total Agree : 67% (+2) A hitelminősítő intézetek szerepe Egy független európai hitelminősítő intézet létrehozása ellensúlyozná a meglevő intézetek hatalmát Egyetért, összesen EURÓÖVEZ ET EURÓÖV EZETEN KÍVÜL Nem ért egyet, összesen EURÓÖVEZ ET 72% (+1) 56% (+2) 15% (+1) EURÓÖ VEZETE N KÍVÜL 22% ( 3) NT EURÓÖVEZ ET EURÓÖV EZETEN KÍVÜL 13% ( 2) 22% (+1) *( ) Különbség szeptember és március között 34
35 MELLÉKLETEK Eurostat adatok Az alábbi három táblázat az Európai Unió gazdasági és társadalmi környezetével kapcsolatos legfontosabb adatok időbeli alakulását szemlélteti. Az Eurostat aktualizált adataiból származó adatokat a Közvélemény-figyelő Egység állította össze. Első táblázat: Az államadósság, a költségvetési hiány és a bruttó hazai termék alakulása Második táblázat: A teljes munkanélküliség alakulása Harmadik táblázat: A munkanélküliség alakulása korcsoportok szerint 35
36 Az államadósság, a költségvetési hiány és a bruttó hazai termék alakulása Evolution of the public debt Evolution of the budgetary deficit Gross Domestic Product (GDP) Forecast* Public debt (% of the GDP) Difference of the public debt (% of the GDP) Budgetary deficit (% of the GDP) Difference of the budgetary deficit (% of the GDP) Percentage change compared with the previous year Countries 2011 variation in percentage points ( ) 2011 variation in percentage points ( ) variation % ( ) variation % ( ) European Union 82,5 +2,5 4,5-2,00-0,03% +1,27% Belgium 98,2 +2,30 3,7-0,10-0,02% +1,24% Bulgaria 16,3 = 2,1-1,00 +0,50% : Czech Republic 41,2 +3,10 3,1-1,70 +2,81% -0,46% Denmark 46,5 +3,60 1,8-0,70 +1,09% +1,62% Germany 81,2-1,8 1,0-3,30 +0,68% +1,67% Estonia 6-0,7-1 +0,8 +1,62% +3,79% Ireland 108,2 +15,70 13,1-18,10 +0,53% +1,91% Greece 165,3 +20,30 9,1-1,20-4,74% = Spain 68,5 +7,30 8,5-0,80-1,76% -0,33% France 86,4 +3,90 5,2-1,90 +0,47% +1,34% Italy 120,1 +1,50 3,9-0,70-1,41% +0,44% Cyprus 71,6 +10,10 6,3-1,00 : : Latvia 42,6-2,1 3,5-4,70 +2,59% +4,74% Lithuania 38,5 +0,50-5,5-1,70 +2,40% +3,51% Luxembourg 18,2-0,9 0,6-0,30 +1,06% +2,10% Hungary 80,6-0,8-4,3-8,50-1,66% -3,41% Malta 72 +2,60 2,7-1,00 +1,22% +1,90% Netherlands 65,2 +2,30 4,7-0,40-0,89% +0,71% Austria 72,2 +0,30 2,6-1,90 +0,78% +1,67% Poland 56,3 +1,50 5,1-2,70-0,41% +0,65% Portugal 107,8 +14,50 4,2-5,60-3,26% +0,25% Romania 33,3 +2,80 5,2-1,60 +0,72% +0,24% Slovenia 47,6 +8,80 6,4 +0,4-1,40% +0,66% Slovakia 43,3 +2,20 4,8-2,90 +1,81% +2,87% Finland 48,6 +0,20 0,5-2,00 +0,76% +1,60% Sweden 38,4-1 -0,3 = +5,92% +4,49% United Kingdom 85,7 +6,10 8,3-1,90-0,66% +5,55% EUROSTAT adatok; adatkinyerés napja: = nincs adat; * előrejelzés 36
37 A teljes munkanélküliség alakulása Evolution of the unemployment Unemployment rate Percentage change compared with the previous quarter Percentage change compared with the same quarter of the previous year Countries March 2012 variation in percentage points (2011 Q Q1) variation in percentage points (2011 Q Q1) European Union 10,20% +0,20 +0,70 Euro area 10,90% +0,30 +0,90 Belgium 7,30% +0,10 +0,20 Bulgaria 12,60% +0,80 +1,20 Czech Republic 6,70% +0,10-0,20 Denmark 8,10% +0,10 +0,40 Germany 5,60% = -0,40 Estonia : : : Ireland 14,50% -0,1 +0,40 Greece : : : Spain 24,10% +0,80 +2,80 France 10,00% +0,20 +0,40 Italy 9,80% : : Cyprus 10,00% +0,50 +2,50 Latvia : : : Lithuania : : : Luxembourg 5,20% +0,30 +0,40 Hungary 11,20% +0,30 +0,30 Malta 6,80% +0,20 +0,10 Netherlands 5,00% +0,10 +0,80 Austria 4,00% : : Poland 10,10% +0,10 +0,50 Portugal 15,30% +0,90 +2,40 Romania 7,50% -0,2-0,20 Slovenia 8,50% -0,1 +0,60 Slovakia 13,90% = +0,70 Finland 7,50% -0,1-0,30 Sweden 7,30% = = United Kingdom : : : EUROSTAT adatok; adatkinyerés napja: = nincs adat A munkanélküliség alakulása korcsoportok szerint 37
38 Less than 25 years old Total Population COUNTRIES Dec-11 Jan-12 Feb-12 Mar-12 Dec-11 Jan-12 Feb-12 Mar-12 Greece 47,0 51,2 : : 19,7 21,7 : : Spain 48,4 50,3 50,9 51,1 22,7 23,5 23,8 24,1 Portugal 32,9 35,1 35,4 36,1 13,6 14,8 15,0 15,3 Italy 30,6 32,9 33,9 35,9 8,8 9,5 9,6 9,8 Lithuania 34,3 : : : 14,3 : : : Slovakia 33,8 34,0 34,1 33,9 13,9 14,0 14,0 13,9 Bulgaria 26,9 31,1 32,3 32,8 11,3 12,2 12,5 12,6 Ireland 30,0 31,4 31,3 30,3 14,7 14,7 14,7 14,5 Chyprus 26,9 28,8 28,8 28,8 9,0 9,6 9,8 10,0 Hungary 26,6 28,4 28,1 28,4 10,9 11,3 11,1 11,2 Latvia 27,3 : : : 14,6 : : : Poland 26,7 27,2 27,2 26,7 9,9 10,1 10,1 10,1 Estonia 24,9 : : : 11,7 : : : Romania 24,8 : : : 7,3 7,2 7,1 7,5 Sweden 22,3 22,4 23,5 22,8 7,5 7,6 7,5 7,3 European Union 22,0 22,4 22,5 22,6 9,9 10,1 10,2 10,2 United Kingdom 22,0 21,9 : : 8,3 8,2 : : France 22,8 22,2 21,9 21,8 9,8 10,0 10,0 10,0 Finland 19,9 19,7 19,6 19,4 7,6 7,5 7,5 7,5 Czech Republic 18,1 18,8 19,1 19,0 6,5 6,7 6,8 6,7 Luxembourg 15,7 16,6 16,9 17,4 4,9 5,1 5,2 5,2 Belgium 18,2 17,0 17,0 17,1 7,2 7,3 7,3 7,3 Slovania 16,4 16,5 16,5 16,5 8,6 8,7 8,7 8,5 Denmark 14,4 14,6 14,7 15,1 7,7 7,9 7,9 8,1 Malta 13,8 14,7 14,4 13,6 6,4 6,8 6,8 6,8 Netherlands 8,2 9,0 9,4 9,3 4,8 5,0 4,9 5,0 Austria 9,0 8,9 8,7 8,6 4,3 4,1 4,1 4,0 Germany 8,4 8,1 8,0 7,9 5,7 5,6 5,6 5,6 EUROSTAT adatok; adatkinyerés napja: = nincs adat 38
EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:
RészletesebbenVezetői összefoglaló
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - A polgárokkal való kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 2009. március 24. AZ EURÓPAIAK ÉS A GAZDASÁGI VÁLSÁG Eurobarometer-felmérés (EB 71) Népesség:
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) SZOCIO-DEMOGRÁFIAI FÓKUSZ Gazdasági és társadalmi rész Brüsszel, 2013. augusztus Mintavételi kör: Népesség:
RészletesebbenA évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a évi európai választásokon
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2012. november 13. A 2009. évi európai választások másodelemzése Távolmaradás és választói magatartásformák a 2009. évi európai választásokon
Részletesebben2012. március 8.: Nemzetközi nőnap A nemek közötti egyenlőtlenségek az Európai Unióban. Európai Parlament, Eurobarométer gyorsfelmérés (EB flash 341)
Kommunikációs Főigazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás Osztálya Közvélemény-figyelő Osztály 2012 március 7, Brüsszel 2012 március 8: Nemzetközi nőnap A nemek közötti egyenlőtlenségek az Európai
RészletesebbenAZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN
AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös halászati politika (KHP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a tagállamok halászflottái 2014-ben
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5) Brüsszel, 2013. december EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész ANALITIKUS
RészletesebbenPán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában
Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 2 tagországában Eredményeket tartalmazó csomag az EU2 és Magyarország
RészletesebbenMűködőtőke-befektetések Adatok és tények
Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,
RészletesebbenAz Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. szeptember 15. Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és
RészletesebbenMilyen új tanulságokkal szolgál a válság utáni időszak az euro bevezetése szempontjából?
Milyen új tanulságokkal szolgál a válság utáni időszak az euro bevezetése szempontjából? Darvas Zsolt Az euro bejövetele a magyarokhoz Konferencia a GKI 25. születésnapja alkalmából Budapesti Kongresszusi
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) Brüsszel, 2013. november EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Parlaméter rész SZOCIO-DEMOGRÁFIAI
RészletesebbenEURÓPAI VÁLASZTÁSOK, Standard Eurobarometer (EB 71): január február Első eredmények: európai átlag és fontosabb országos tendenciák
Kommunikációs Főigazgatóság C Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás Osztálya KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2009 2009/03/27 Standard Eurobarometer (EB 71): 2009. január február
Részletesebben3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)
3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenÉszrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A NEMEK SZERINTI VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK A férfiak és
Részletesebbenhalálos iramban Németh Dávid vezető elemző
halálos iramban Németh Dávid vezető elemző 2016.11.10. 1 innováció vezető innovátor követő innovátor mérsékelt innovátor lemaradó innovátor ki a gazdagabb? 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 versenyképesség alakulása
RészletesebbenA Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében
A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION
RészletesebbenAugusztusban 1,3% volt az infláció (Fogyasztói árak, 2013. augusztus)
Közzététel: 2013. szeptember 11. Következik: 2013. szeptember 12. Mezőgazdasági árak Sorszám: 137. Augusztusban 1,3% volt az infláció (Fogyasztói árak, 2013. augusztus) Augusztusban a fogyasztói árak 1,3%-kal
RészletesebbenTerületi kormányzás és regionális fejlődés
Területi kormányzás és regionális fejlődés Pálné Kovács Ilona MTA Székház, 2014. november 20. Regionális kormányzás kiment a divatból? Területi jelző néha elmarad (Oxford Handbook of Governance 2014. 800
RészletesebbenTANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság
Parlaméter 2016 Tájékoztató elemzés Az Európai Parlament tematikus Eurobarométer-felmérése TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs Főigazgatóság Szerző: Jacques Nancy, Közvélemény-figyelő
RészletesebbenELEKTRONIKUS MELLÉKLET
ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVII. ÉVFOLYAM 2011 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Hordósy Rita Király Gábor Pályakövetési tipológia Ábra és melléklet torgyik judit a nyelvtanulás európai
RészletesebbenFebruárban leginkább az energia és élelmiszer árak mozgatták az inflációt
Közzététel: 2012. március 13. Következik: 2012. március 13. Mezőgazdasági árak Sorszám: 45. Februárban leginkább az energia és élelmiszer árak mozgatták az inflációt (Fogyasztói árak, 2012. február) Februárban
RészletesebbenParlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák
RészletesebbenDr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, 2010. szeptember 14-15.
Egyenlı bérek és a recesszió hatása a nıi dolgozókra Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, 2010. szeptember 14-15. Miért állnak fenn a nemek
Részletesebbendr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász
dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász Rólunk Piacvezetők Romániában Kórházfinanszírozás Kórházkontrolling, gazdálkodásjavítás Egészséggazdaságtani felmérések 2 Az egészségügyről
RészletesebbenA fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban
A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban Pálfy Miklós Solart-System Bevezetés 2005-ben több mint 1460 MWp PV Éves növekedés>40% EU a legnagyobb piac Bevezetés
RészletesebbenAz Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról
Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 214. október 21. Jelentés a 213. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 2,9, illetve
RészletesebbenAdócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22
Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen
RészletesebbenA hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek
A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -
RészletesebbenADÓAZONOSÍTÓ SZÁM Az adóazonosító számokkal kapcsolatos egyes témák: Az adóazonosító szám felépítése. 1. AT Ausztria. 2. BE Belgium. 3.
ADÓAZONOSÍTÓ SZÁM Az adóazonosító számokkal kapcsolatos egyes témák: Az adóazonosító szám felépítése 1. AT Ausztria 99-999/9999 9 számjegy A kötőjelet és a perjelet egyes esetekben (például elektronikus
RészletesebbenGyermekgondozás (bölcsőde) és az európai szemeszter
Gyermekgondozás (bölcsőde) és az európai szemeszter Az európai szemeszter A gazdaságpolitikai koordináció folyamata Fontos események: Éves növekedés felmérés (November) Ország-jelentések (Február) Nemzeti
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
Részletesebben2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2
RészletesebbenJanuárban változatlan maradt a fogyasztóiár-színvonal (Fogyasztói árak, 2014. január)
Közzététel: 2014. február 14. Következik: 2014. február 20. Népmozgalom Sorszám: 26. Januárban változatlan maradt a fogyasztóiár-színvonal (Fogyasztói árak, 2014. január) Januárban változatlan maradt a
RészletesebbenKerékpározás Európában. Bodor Ádám EuroVelo Director, a.bodor@ecf.com Budapest 2013.09.18.
Kerékpározás Európában Bodor Ádám EuroVelo Director, a.bodor@ecf.com Budapest 2013.09.18. Európai Kerékpáros Szövetség www.ecf.com 2 Célunk: A kerékpározas aránya duplázódjon meg 2020-ra Európában! 3 Többféle
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenParlaméter 2012. november Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter 2012. november Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Népesség: Módszer:
RészletesebbenSzélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között
IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra
Részletesebben2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenKitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2
Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON
RészletesebbenI. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról
FORMANYOMTATVÁNY A KÉRELMEZŐ IGAZGATÓSÁG FELHASZNÁLÁSÁRA (FAKULTATÍV) I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról a munkavállalók szolgáltatások
RészletesebbenA BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési
Részletesebben1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk
MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,
Részletesebben(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás
I. MELLÉKLET FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMÁK, GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNY- DÓZIS(OK), ALKALMAZÁSI MÓD(OK), FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA(I) A TAGÁLLAMOKBAN 1 Ausztria Belgium Bulgária Ciprus
RészletesebbenFogyasztói árak, 2007. február
Közzététel: 2007. március 13. Sorszám: 47. Következik: 2007. március 14. Ipar Fogyasztói árak, 2007. február 2007. februárban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 1,2% volt, 2006. februárhoz viszonyítva
RészletesebbenNemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban
21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban
RészletesebbenA PISA 2003 vizsgálat eredményei. Értékelési Központ december
A PISA 2003 vizsgálat eredményei Értékelési Központ 2004. december PISA Programme for International Students Assessment Monitorozó jellegű felmérés-sorozat Három felmért terület Szövegértés, matematika,
RészletesebbenA Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér.
A Tanács EU Európa Tanács Brussels Strasbourg Európai Unió 27 tagállam Európa Tanács 47 tagállam A pilléres szerkezet EU ELSŐ PILLÉR (EK) alapvetően közösségi jellegű Az Európai Unió szerkezete 3. MÁSODIK
RészletesebbenEgészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?
MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,
RészletesebbenEB ÉVI EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK. Választás utáni felmérés Bruttó eredmények: Fókuszban a férfi és női választók megoszlása
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság A Polgárokkal Való Kapcsolattartás KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY 27/10/2009 EB71.3 2009. ÉVI EURÓPAI PARLAMTI VÁLASZTÁSOK Választás utáni felmérés Bruttó eredmények:
RészletesebbenMárciusban 2,2%-os volt az infláció (Fogyasztói árak, március)
Közzététel: 2013. április 11. Következik: 2013. április 12. Ipar Sorszám: 58. Márciusban 2,2%-os volt az infláció (Fogyasztói árak, 2013. március) Márciusban a fogyasztói árak 2,2%-kal voltak magasabbak,
RészletesebbenAz egészség/egészségügy regionális különbségei és problémái Európában: Az Európai Unió és Magyarország viszonylatában
Az egészség/egészségügy regionális különbségei és problémái Európában: Az Európai Unió és Magyarország viszonylatában Kalmár Gabriella A vizsgálat célja Az Európai Unió és Magyarország egészségügyi helyzetének,
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, XXX SEC(2007) 707 A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA Kísérő dokumentum a következőhöz: A Bizottság fehér könyve az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
RészletesebbenA demokrácia értékelésének életkori meghatározottsága Magyarországon a 2012-es ESS adatok alapján
A demokrácia értékelésének életkori meghatározottsága Magyarországon a 2012-es ESS adatok alapján Papp Zsófia MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet papp.zsofia@tk.mta.hu Az öregedés
RészletesebbenEUROBAROMETER PARLAMÉTER: ÉVI REGIONÁLIS ELEMZÉS AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON EU28 ORSZÁGOS RÉGIÓK
PARLAMÉTER: 2015. ÉVI ORSZÁGOS RÉGIÓK 1 PARLAMÉTER: 2015. ÉVI MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK E Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az Eurobarométer-felmérések
RészletesebbenPolónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.
Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes
RészletesebbenA háztartási energiafelhasználás jellemzőinek és alakító tényezőinek vizsgálata egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felmérés tükrében
Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézet A háztartási energiafelhasználás jellemzőinek és alakító tényezőinek vizsgálata egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felmérés tükrében Horváth Klaudia 2015 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (Eb79.5) EGY ÉVVEL A ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT. az intézményekre vonatkozó rész ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ
Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. augusztus 21. Európai Parlament Eurobarométer (Eb79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT. az intézményekre vonatkozó
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenA nő mint főbevásárló
A nő mint főbevásárló Csillag-Vella Rita, GfK Médiapiac 2016 1 Glamour napok a budapesti Aréna plázában akkora a tömeg, hogy ma (szombat) délután a 2800 férőhelyes parkolóban elfogytak a helyek. (Pénzcentrum.hu)
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre
RészletesebbenFogyasztói árak, 2009. augusztus
Közzététel: 2009. szeptember 11. Sorszám: 146. Következik: 2009. szeptember 14. Mezőgazdasági árak Fogyasztói árak, 2009. augusztus 2009. augusztusban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-csökkenés 0,3% volt.
RészletesebbenType of activity Field or subject Target group Number of participants
Date/Duration/ Venue 7th of January 10-11th of January 14-18th of January 22th of January 22th of January 4-8th of February 27th of February February Type of activity Field or subject Target group Number
RészletesebbenHorváth Gábor főtitkár
. Horváth Gábor főtitkár Előadó szándéka A parlament előtt levő földforgalmi törvény mellett nincs hatástanulmány (jogalkotásról szóló törvény) Objektív hatásfelméréshez: Ismerni kellene mit sikerül megszülni
RészletesebbenHíves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése
Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola
RészletesebbenA rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával
Magyar Energia Szimpózium, 2017 A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával Sebestyénné Szép Tekla, PhD egyetemi
RészletesebbenEurópai polgárok ban: vélemények és elvárások, a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem
Európai polgárok 2016- ban: vélemények és elvárások, a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelem Az Európai Parlament tematikus Eurobarométerfelmérése TANULMÁNY Közvélemény-kutatási sorozat Kommunikációs
RészletesebbenLogisztika és versenyképesség Magyarországon
Közlekedésfejlesztés Magyarországon Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Logisztika és versenyképesség Magyarországon Chikán Attila Egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Elnök, Magyar Logisztikai,
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS
Directorate-General for Communication Public Opinion Monitoring Unit Brüsszel, 2015. január 30. Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 82.4) Parlaméter 2014 ÖSSZEGZŐ ELEMZÉS Alkalmazási kör: Az EU 28 tagállama
RészletesebbenKöltségvetési szabályok
Költségvetési szabályok Baksay Gergely, MNB, költségvetési elemzések igazgatója Sopron 2016. szeptember 29. Vázlat 1. A költségvetési szabályok eredete és alapelvei 2. Magyar költségvetési szabályok E
RészletesebbenA közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív
RészletesebbenAz Otthonteremtési Program hatásai
Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.
RészletesebbenRadioaktív hulladékok
Special Eurobarometer Európai Bizottság Radioaktív hulladékok A felmérés ideje: 2005. február március A publikáció ideje: 2005. szeptember Ez a jelentés az Általános Energiaügyi és Szállítási Igazgatóság
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok
RészletesebbenADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN
ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek
RészletesebbenA 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014
Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör:
RészletesebbenBérezési tanulmány
Bérezési tanulmány 2009-2010 Magyar bérköltségek és foglalkoztatás nemzetközi összehasonlításban Dirk Wölfer 2009.12.09 1 Befektetési döntések Beruházási motívumok gazdaságosság költségcsökkentés piacbıvítés
RészletesebbenNemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés
Nemzetközi kitekintés 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Leírási veszteség 2013. (EU27) EU átlag: 2.8%-tól 3.0%-ig Jelmagyarázat Magyarázat A fizetési idő a különböző szektorokban (EU27)
RészletesebbenBalatoni András Rippel Géza Fogyasztás helyett a megtakarítások és a beruházások a hosszú távú jólét alapjai
Balatoni András Rippel Géza Fogyasztás helyett a megtakarítások és a beruházások a hosszú távú jólét alapjai Az elmúlt időszakban bejárta a hazai sajtót egy adat, ami az egy főre jutó háztartási fogyasztási
RészletesebbenDecemberben 0,4% volt az infláció (Fogyasztói árak, december és év)
Közzététel: 2014. január 15. Következik: 2014. január 16. Építőipar Sorszám: 10. Decemberben 0,4% volt az infláció (Fogyasztói árak, 2013. december és 2013. év) Decemberben a fogyasztói árak 0,4%-kal voltak
RészletesebbenA közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális
RészletesebbenJanuárban 1,4%-kal csökkentek a fogyasztói árak (Fogyasztói árak, 2015. január)
Közzététel: 2015. február 11. Következik: 2015. február 12. Építőipar Sorszám: 23. Januárban 1,4%-kal csökkentek a fogyasztói árak (Fogyasztói árak, 2015. január) Januárban a fogyasztói árak átlagosan
RészletesebbenAtipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai
Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi
RészletesebbenProf. Dr. Katona Tamás. A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben
Prof. Dr. Katona Tamás A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben A statisztikáról sugárzott kép a közgazdászképzésben A Statisztika módszertani tudományként szerepel
RészletesebbenAz információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei
Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális
RészletesebbenEurópai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész SZOCIO DOEMOGRÁFIAI MELLÉKLET
Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. augusztus 21. Európai Parlament Eurobarométer (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014-ES EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Az intézményekre vonatkozó rész
RészletesebbenMit nehezebb találni: munkahelyet vagy munkaerőt? A munkaerőpiaci helyzet alakulása Romániában
Mit nehezebb találni: munkahelyet vagy munkaerőt? A munkaerőpiaci helyzet alakulása Romániában Dr. Kerekes Kinga egyetemi docens abeș- olyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar
RészletesebbenEurópa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország
Európa 1930 SW SU GE CS CH LI YU ES CS Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország YU Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia
RészletesebbenGazdasági és Monetáris Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 18.7.2012 2012/2150(INI) JELENTÉSTERVEZET a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2012. évi prioritások végrehajtása
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2018/2019-ES TANÉVRE
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2018/2019-ES TANÉVRE 1. A pályázati felhívás célja: A Magyar Táncművészeti Egyetem pályázni jogosult
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2016/2017-ES TANÉVRE
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2016/2017-ES TANÉVRE 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi
RészletesebbenFotovillamos napenergia-hasznosítás helyzete Magyarországon
Fotovillamos napenergia-hasznosítás helyzete Magyarországon Pálfy Miklós Solart-System Bevezetés Sugárzási energia Elözmények, mai helyzet, növekedés Napelemes berendezések Potenciál Európai helyzetkép
RészletesebbenJavaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS
RészletesebbenÖsztöndíjas kiutazási lehetőségek a karunkon
Ösztöndíjas kiutazási lehetőségek a karunkon Miért érdemes pályázni? Erasmus + Hogyan pályázzak? Pályázási szempontok Ösztöndíj Nyelvismeret fejlesztése Szakmai ismeretek bővítése Új iskola-, oktatási
RészletesebbenAz iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető
Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége Dr. Nagy Ádám főosztályvezető 2018.12.05. Tartalom Versenyképesség: hol állunk? Versenyképesség 2018 után: tovább a magyar
Részletesebben