Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban

Átírás

1 Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban - Kutatási beszámoló A kutatásra Lajosmizse Város Csatornahálózatának Kiépítése és Szennyvíztisztító Telepének Bővítése KEOP /2F/ projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Unió támogatta. Projektháló Kft május 18.

2 Tartalomjegyzék 1. A kutatás háttere Módszertan A szennyvízcsatorna beruházás ismertsége Szennyvíz-szippantási szolgáltatás jellemzői A beruházás körüli információszolgáltatással való elégedettség Demográfiai megoszlás

3 1. A kutatás háttere Lajosmizse Város Önkormányzata megbízásából primer közvéleménykutatást valósítottunk meg a város életét nagyban érintő szennyvíz beruházással kapcsolatban. A projektet az Európai Unió támogatta. A program keretén belül telefonos kutatást végeztünk Lajosmizse felnőtt lakossága körében a szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatos ismeretekről és véleményekről. A kutatás során kíváncsiak voltunk arra, hogy a lakosok hallottak-e a beruházásról, jónak tartják-e ezt, tudják-e mennyibe kerül mindez, milyen hozzájárulást igényelnek a munkálatok a lakosság részéről. Továbbá kíváncsiak voltunk arra, hogy a lakosok milyen arányban vesznek igénybe szennyvízszippantási szolgáltatást, mennyit fizetnek ezért, mit gondolnak arról, hogy milyen hatása lesz a projektnek a csatornadíjra, illetve mennyire elégedettek az önkormányzati információszolgáltatással. Jelen kutatási beszámoló ezen kérdéskörökkel kapcsolatos lakossági véleményeket foglalja össze. 2. Módszertan A Projektháló Kft. a reprezentatív telefonos kutatást május között végezte Lajosmizse felnőtt lakossága körében 20 fős mintán. Az adatfelvétel rendben zajlott. A válaszmegtagadásokból fakadó kismértékű torzulásokat többszempontú matematikai súlyozás segítségével korrigáltuk. A beszámolóban közölt adatok kor, nem és iskolai végzettség szerint reprezentálják Lajosmizse felnőtt lakosságát. A mintavételi hiba jelen kutatás esetén +/- százalék. A kérdőívből kinyerhető empirikus adatokat kódolás után számítógépen rögzítettük és ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük. 3

4 3. A szennyvízcsatorna beruházás ismertsége A kutatás során többféle szempont alapján vizsgáltuk a szennyvízcsatorna projekttel kapcsolatos ismereteket, így kíváncsiak voltunk arra, hogy a lakosok hallottak-e a városban zajló uniós projektről, jónak tartják-e ezt a projektet, tudják-e, hogy mennyibe kerül ez a beruházás, milyen mértékben támogatja ezt a programot az EU, illetve milyen összegű hozzájárulást kíván a beruházás a családoktól. A lajosmizsei lakosok 69 százaléka hallott már az Európai Unió által támogatott lajosmizsei szennyvíz-csatornázási projektről, 31 százalékuk nyilatkozta azt, hogy még nem hallott erről. Az egyes társadalmi alcsoportokat részletesen elemezve megállapítható, hogy a nők között a férfiakhoz képest 13 százalékponttal többen vannak azok, akik már hallottak a projektről, kor szerint vizsgálva a kérdést látható, hogy a év közöttiek körében lényegesen többen vannak azok, akik még nem hallottak róla. Iskolai végzettség szerint nagy különbséget láthatunk, a maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők 71 százaléka hallott a beruházásról, míg a szakmunkások 84 százalékának, az érettségizettek 66 százalékénak és diplomások 48 százalékának van erről tudomása. Hallott már az Európai Unió által támogatott lajosmizsei szennyvíz-csatornázási projektről? igen 69% 31% nem 4

5 Tovább vizsgálva az egyes alcsoportokat megállapítható, hogy legkevésbé az inaktívak hallottak a beruházásról, 4 százalékuk hallott valamit róla, a munkanélküliek 4 százaléka hallott már erről a projektről, míg a nyugdíjasok 77 százaléka, és az aktív dolgozók 76 százaléka találkozott már az erről szóló hírekkel. A háztartás mérete alapján is láthatóak különbségek, főleg az 1 és 4 vagy annál több fős háztartásokban élők között vannak nagyobb arányban olyanok, akiknek nincsen információja a szennyvíz-csatornázási beruházásról. Hallott már az Európai Unió által támogatott lajosmizsei szennyvíz-csatornázási projektről? igen nem férfi nő év 3-9 év 60 éven felüli max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló) fős háztartás 2 fős háztartás 3 fős háztartás 4 vagy annál több fős százalékos megoszlás A lakosok több mint egyharmada önkormányzati fórumon, önkormányzati képviselőtől illetve a Polgármesteri Hivatalból hallott a lajosmizsei szennyvíz csatornázási projektről, 28 százalékuk rokonoktól, szomszédoktól, ismerősöktől, 1 százalék a helyi nyomtatott lapból, további 1 százalék pedig TV-ből, rádióból, internetről, 6 százalék pedig egyéb forrásból tud a projektről. Akik hallottak már a projektről valamilyen forrásból, azok 83 százaléka alapvetően jónak tartja azt, 3 százalékuk inkább ellenkező véleményen van, 14 százalékuk pedig bizonytalan ebben a kérdésben. A nők, a fiatalabb generációk, a szakmunkások és a diplomások, az inaktív csoportok és nagyobb háztartásban élők tartják leginkább jónak ezt a beruházást a városban.

6 Jónak tartja ezt a projektet? igen nem nem tudja férfi nő év 3-9 év 60 éven felüli max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló) fős háztartás 2 fős háztartás 3 fős háztartás 4 vagy annál több fős százalékos megoszlás A lakosok túlnyomó többsége, 86 százaléka megbecsülni sem tudja, illetve nincsen arról információja, hogy mennyibe kerül ez a beruházás. A lakosok 7 százaléka úgy tudja, hogy a teljes szennyvíz beruházás 1 és 3 milliárd Ft közötti összegbe kerül, 4 százalékuk úgy gondolja, hogy több mint 3 milliárd Ft, 3 százalékuk szerint pedig kevesebb mint 1 milliárd Ft. A beruházás költségeiről a nők 91 százalékának nincsen információja, míg a férfiak 81 százaléka bizonytalan ebben a kérdésben. Az életkor szerint a bizonytalanok leginkább a fiatalok között találhatóak, a évesek 8 százalékának vannak információi a költségekről, a 3-9 éveseknél az információval rendelkezők aránya százalék, míg a 60 éven felüliek körében 9 százalék. Iskolai végzettség szerint a legkevesebb információval az alacsony kvalitású és az érettségizett lakosok rendelkeznek, míg erről a legtöbbet a diplomások tudják. Látható különbség a munkaerő-piaci státusz szerint is, a nyugdíjasok és az inaktívak között vannak a legtöbben azok, akik nincsenek tisztában a projekt költségvetésével, erre a kérdésre leginkább a dolgozók válaszoltak nagyobb arányban. A háztartás méretének növekedésével párhuzamosan csökken a 6

7 bizonytalanok aránya ebben a kérdésben egészen a 3 fős háztartásokig, mivel legkevesebb információval a 4 vagy annál több fős háztartások rendelkeznek. Tudja Ön, hogy kb. mennyibe kerül ez a beruházás? 86% nem tudja 1 milliárd Ft alatt 3% 7% 4% 1-3 milliárd Ft 3 milliárd Ft-nál több Tudja Ön, hogy kb. mennyibe kerül ez a beruházás? Változó Kategória 1 milliárd milliárd Nem tudja Ft alatt milliárd Ft Ft felett Nem férfi nő Korcsoport év év év és idősebb Iskolai max 8 végzettség általános szakmunkás érettségizett diplomás Munkaerő-piaci dolgozik aktivitás munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló) Háztartás mérete 1 fős háztartás fős háztartás fős háztartás vagy annál több fős sorszázalékos megoszlás 7

8 A lakosok döntő többsége, 89 százaléka egyáltalán nincsen tisztában azzal, hogy az Európai Unió milyen mértékben támogatja a szennyvíz beruházási programot, 6 százalékuk úgy gondolja, hogy az EU 83 százalékban járul hozzá a költségekhez, százalékuk pedig százalékos támogatási intenzitást gondol. Tudja Ön, hogy az EU kb. milyen mértékben támogatja a programot? nem tudja 89% 6% % %-os támogatás 83%-os támogatás Tudja Ön, hogy az EU kb. milyen mértékben támogatja a programot? 83% % nem tudja férfi nő év 3-9 év 60 éven felüli max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló) fős háztartás fős háztartás fős háztartás vagy annál több fős százalékos megoszlás 8

9 A lakosok 22 százaléka úgy tudja, hogy a beruházás megvalósulásához a családoknak háztartásonként Ft feletti összeggel kell hozzájárulni, 1 százalékuk szerint és Ft közötti összeggel, illetve 1 százalékuk úgy véli, hogy Ft alatti összeget kell fizetni. A lakosok 62 százaléka nincsen ezzel tisztában, nem tudta megmondani, hogy mekkora költséggel jár ez a beruházás a családoknak. Tudja Ön, hogy milyen összegű hozzájárulást kíván a beruházás a családoktól? 200 ezer Ft felett 22% nem tudja 62% 1% 1% ezer Ft 100 ezer Ft alatt A bizonytalanok többségben vannak a férfiak, a év közöttiek, a diplomások és maximum 8 általánossal rendelkezők, az inaktívak és a 4 vagy annál több fős háztartásokban élők körében. Mindegyik társadalmi alcsoportban a többség úgy tudja, hogy több mint Ft-ot kell hozzájárulásként fizetni a családoknak, azonban az átlagnál többen gondolják a nők, a 3-9 évesek, az érettségizettek és szakmunkások, a dolgozók illetve az 1, 3 és 4 fős háztartásban élők közül azt, hogy és Ft között lesz a hozzájárulás összege. 9

10 Tudja Ön, hogy milyen összegű hozzájárulást kíván a beruházás a családoktól? 100 ezer Ft alatt ezer Ft 200 ezer Ft felett nem tudja férfi nő év 3-9 év 60 éven felüli max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás dolgozik 24 munkanélküli 7 nyugdíjas 1 1 inaktív (kismama, tanuló) fős háztartás fős háztartás fős háztartás vagy annál több fős százalékos megoszlás 4. Szennyvíz-szippantási szolgáltatás jellemzői A lajosmizsei lakosok százalékát érdekli az, hogy mi történik azzal a szennyvízzel, amit saját háztartásuk termel, 40 százalékukat pedig alapvetően nem. A nők 61 százaléka, a férfiak 48 százaléka mutat érdeklődést ebben a témában, kor szerint leginkább a 3-9 éveseket érdekli a szennyvíz sorsa. Az iskolai végzettség emelkedésével csökken az érdeklődők aránya, a maximum 8 általánossal rendelkezők kétharmadát, a szakmunkások 62 százalékát, az érettségizettek 3 százalékát, míg a diplomások alig egyharmadát érdekli az, hogy mi lesz a saját maga által termelt szennyvízzel. A dolgozók 71 százaléka mutat ilyesfajta érdeklődést, a nyugdíjasok, az inaktívak 31 és a munkanélküliek 27 százaléka. A háztartás mérete alapvetően nem határozza meg ennek a kérdésnek a megítélését, azonban a 4 vagy annál több fős háztartásokban élők valamivel alacsonyabb arányban érdeklődnek ez iránt. 10

11 Érdekli Önt, hogy mi történik a szennyvízzel, amit az Ön háztartása termel? férfi nő igen nem nem tudja év 3-9 év 60 éven felüli max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló) fős háztartás fős háztartás fős háztartás vagy annál több fős százalékos megoszlás A lajosmizseiek 63 százaléka igénybe vesz jelenleg szennyvíz-szippantási szolgáltatást, főleg a 3-9 évesek körében, a szakmunkások, a munkanélküliek és dolgozók, illetve 3 fős háztartásokban jellemző ez. Igénybe vesz Ön szennyvíz-szippantási szolgáltatást? nem 37% 63% igen 11

12 Igénybe vesz Ön szennyvíz-szippantási szolgáltatást? Változó Kategória Igen Nem Nem Korcsoport Iskolai végzettség Munkaerő-piaci aktivitás Háztartás mérete férfi 6 44 nő év év év és idősebb max 8 általános 6 44 szakmunkás érettségizett diplomás 0 0 dolgozik 7 2 munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló) 1 fős háztartás fős háztartás fős háztartás vagy annál több fős 8 42 sorszázalékos megoszlás A lakosok 11 százaléka havonta, 1 százalékuk 1-3 hónap közötti, 26 százalékuk 3-6 hónap közötti, 29 százalékuk félév és egy év közötti, 16 százalékuk 1-2 évente, minden huszadik lakos pedig ennél ritkábban szokta a szennyvízet szippantani. Milyen gyakran szokta a szennyvízet szippantani? 1-2 évente 6 hónap és 1 év között 16% 29% ennél ritkábban % havonta 11% 1% 24% 3 és 6 hónap között 1 és 3 hónap között 12

13 Átlagosan a szippantási szolgáltatásért települési szinten alkalmanként 8399 forintot fizetnek a lakosok, azonban elmondásuk alapján nagy szórást mutatnak az összegek, amelyet az alábbi táblázat alapján is láthatunk. Alkalmankénti szippantásért fizetett összeg (Ft) Válaszadók százalékos aránya ,9 10 0, , , , ,7 00 0, , ,6 600, , , , 700 9, , , , , , , , , , , , , ,9 A lakosok több mint 60 százaléka szerint ha megvalósul a szennyvízberuházás, megépül a csatorna, a szippantási költségekkel szemben nőni fognak saját háztartásuk költségei, 7 százalék szerint csökkenni fognak, egyötödük szerint változatlanok maradnak, és 11 százalék nem tudott állást foglalni a kérdésben. Legnagyobb arányban a férfiak, a 3-9 évesek, a szakmunkások, az aktív dolgozók és a 3 fős háztartásokban élők gondolják úgy, hogy növekedni fognak a költségeik a szennyvízberuházást követően. 13

14 Ön szerint ha megvalósul a szennyvízberuházás, megépül a csatorna, a szippantási költségekkel szemben hogyan változnak az Ön költségei? változatlanok maradnak csökkeni fognak 20% 7% nem tudja 11% 62% nõni fognak Ön szerint ha megvalósul a szennyvízberuházás, megépül a csatorna, a szippantási költségekkel szemben hogyan változnak az Ön költségei? nőnek csökkennek változatlan nem tudja férfi nő év 3-9 év 60 éven felüli max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló) fős háztartás fős háztartás fős háztartás vagy annál több fős százalék A lajosmizseiek több mint fele szerint a gerinchálózatra való rákötés a lakosok feladata, 17 százalékuk szerint ezt a kivitelezőnek kell elvégeznie, illetve 29 százalék nem tudja erre a kérdésre a pontos választ. 14

15 Tudja Ön, hogy kinek a feladata a gerinchálózatra való rákötés? nem tudja 29% 17% 4% lakosok kivitelezõ A bizonytalanok az átlagosnál nagyobb arányban találhatóak a nők, a évesek, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők és érettségizettek, a munkanélküliek és az inaktívak, és az 1 fős háztartásokban élők között. Tudja Ön, hogy kinek a feladata a gerinchálózatra való rákötés? kivitelező lakosok nem tudja férfi nő év 3-9 év 60 éven felüli max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló) fős háztartás fős háztartás fős háztartás vagy annál több fős százalékos megoszlás 1

16 A lakosok többsége egyetért azzal, hogy a csatornázás hozzájárul a környezet tisztábbá tételéhez, 6 százalékuk gondolja ezt ellenkezőképpen, további 6 százalékuk pedig nem tudja ezt eldönteni. Ön szerint igaz az, hogy a csatornázás hozzájárul a környezet tisztábbá tételéhez? nem nem tudja 6% 6% 88% igen Erről a kérdésről kevesebb ismerettel rendelkeznek a nők, a év közöttiek, a diplomások, a munkanélküliek és a nagyobb háztartásokban élő lakosok. A lajosmizsei lakosság kétharmada úgy véli, hogy a projekt hatására nőni fog a csatorna díja, 37 százalékuk szerint nagymértékben, 32 százalék szerint pedig kismértékben. A településen élők százaléka gondolja azt, hogy a projektnek köszönhetően csökkeni fog a csatorna díja, 26 százalékuk pedig nem tud egyértelmű véleményt megfogalmazni. 16

17 Ön szerint milyen hatása lesz a projektnek a csatorna díjára? nem tudja csökken 26% % 32% 37% kicsit nõ nagyon nõ Főleg a férfiak, a 60 évesnél idősebbek, a diplomások, a nyugdíjasok, és a nagyobb háztartásokban élők tartanak attól, hogy nagyobb mértékben fog nőni a csatornadíj a jövőben. Ön szerint milyen hatása lesz a projektnek a csatorna díjára? férfi nő kicsit nő nagyon nő csökken nem tudja év 3-9 év 60 éven felüli max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló) fős háztartás fős háztartás fős háztartás vagy annál több fős százalékos megoszlás 17

18 A lakosok abban a kérdésben nem megosztottak, hogy a szennyvíz talajba jutása egészségkárosító lenne, szinte mindenki úgy gondolja, hogy ez nem jó egészségtani és a környezet megóvása szempontjából sem. Mit gondol, a szennyvíz talajba jutása egészségkárosító? nem 1% 99% igen. A beruházás körüli információszolgáltatással való elégedettség A lajosmizsei lakosok több mint fele elégedett és kielégítőnek tartja az önkormányzat információszolgáltatását a csatornaépítéssel kapcsolatban, 17 százalékuk azonban nem tartja kielégítőnek ezt, 30 százalék pedig nem tudta ezt megítélni. 18

19 Kielégítőnek tartja Ön az önkormányzat információszolgáltatását a csatornaépítésről? nem 17% 3% igen 30% nem tudja Az elégedettek körében nagyobb arányban találunk nőket, 3-9 éveseket, szakmunkás végzettséggel rendelkezőket, aktív dolgozókat és 3 fős háztartásokban élőket, míg a bizonytalanok többsége inkább a férfiak, a évesek, a diplomások, az inaktívak és a 3 fős háztartásokban élők közül kerül ki. Kielégítőnek tartja Ön az önkormányzat információszolgáltatását a csatornaépítésről? igen nem nem tudja férfi nő év 3-9 év 60 éven felüli max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló) fős háztartás 2 fős háztartás 3 fős háztartás 4 vagy annál több fős százalékos megoszlás 19

20 A településen lakók többsége szerint a helyi nyomtatott lapban, a lajosmizsei Hírlapban kellene tájékoztatást adnia a városvezetésnek a város életét érintő kérdésekről, 4 százalékuk mondta ezt, egyötödük véleménye szerint erre jó információs csatorna lehet a megyei újság, 12 százalék szerint inkább ezt lakossági fórumok keretében kellene megvalósítani, illetve 3 százalék látja úgy, hogy erre kiváló lehetőség lenne a helyi önkormányzat honlapja. Érdekes, hogy a polgármesteri fogadóórát mint potenciális hírforrást nem említették a lakosok. A nők és a férfiak is inkább a lajosmizsei Hírlapot illetve a megyei újságot preferálják, azonban a férfiak 13 százaléka a lakossági fórumokat említette, míg ugyanezt a nők körében 10 százalék tette. A férfiakhoz hasonló tendencia látható a 3-9 évesek körében, a diplomások inkább megyei újságot részesítik előnyben, és szintén jobban támogatnák a megyei újságot az aktív dolgozók. Ön szerint milyen módon kellene tájékoztatást adnia a városvezetésnek a város életét érintő kérdésekről? a helyi Hírlapban 4% megyei újságban % lakossági fórumon 12% önkormányzat honlapja 3% 0% 10% 20% 30% 40% 0% 60% 70% Leghitelesebb információforrásként a lakosok többsége a polgármestert tartja, 74 százalékuk nyilatkozta ezt, 14 százalékuk a helyi önkormányzati képviselőt, 1 százalékuk pedig a sajtót. Válaszlehetőségként még felkínáltuk a szomszédokat 20

21 is, de ezeket az emberek alapvetően nem tartják hiteles forrásnak. A lakosok 11 százaléka nem tudott egyértelmű választ adni erre a kérdésre. Tájékoztató fórumon a településen élők 70 százaléka a polgármestert, 9 százalékuk a helyi önkormányzati képviselőt, 9 százalékuk pedig a szakmai előadót fogadná el hiteles előadónak. A lakosok 12 százaléka nem tudja eldönteni, hogy kit tekintene hiteles előadónak egy tájékoztató fórumon. Melyik információforrást tartja a leghitelesebbnek az alábbiak közül? polgármester 74% helyi önkormányzati képviselő 14% sajtó 1% nem tudja 11% 0% 20% 40% 60% 80% 100%

22 Tájékoztató fórumon kit fogadna el hiteles előadónak? polgármester önk. képviselõ 9% 70% 9% szakmai elõadó 12% nem tudja 6. Demográfiai megoszlás Változó Kategória % Összesen Nem Korcsoport Iskolai végzettség Munkaerő-piaci aktivitás Háztartás mérete férfi 47 nő év év év és idősebb 26 max 8 általános 23 szakmunkás 2 érettségizett 36 diplomás 16 dolgozik 43 munkanélküli 6 nyugdíjas 31 inaktív (kismama, tanuló) 20 1 fős háztartás 9 2 fős háztartás 32 3 fős háztartás 18 4 vagy annál több fős % 100% 100% 100% 100% 22