Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program

Átírás

1 Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Megyei Jogú Város Magyar Fejlesztő Intézet

2 I. TARTALOMJEGYZÉK I. TARTALOMJEGYZÉK...2 II. BEVEZETÉS...3 III. MÓDSZER...3 III. 1. A KUTATÁS KÉRDŐÍVE...3 III. 2. A KUTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ LAKOSOK...4 III. 2. A. NEMEK ÉS KORCSOPORTOK SZERINTI MEGOSZLÁS...4 III. 2. B. VÉGZETTSÉG ÉS FŐ TEVÉKENYSÉG SZERINTI MEGOSZLÁS...5 IV. A KUTATÁS EREDMÉNYEI...7 IV. 1. ÖNKORMÁNYZATTAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZÓDÁS...7 IV. 2. A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉRTÉKELÉSE...10 IV. 3. PROBLÉMA JELZÉSE AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉ...13 IV. 4. LAKOSSÁGI TÁJÉKOZOTTSÁG...14 V. ÖNKORMÁNYZATI EREDMÉNYESSÉG...16 VI. MELLÉKLET: ÁROP LAKOSSÁGI FELMÉRÉS KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI KÉRDŐÍVE Magyar Fejlesztő Intézet

3 II. BEVEZETÉS Jelen kézikönyv egy 2009 második felében lebonyolított lakossági felmérés eredményeit és annak következtetéseit foglalja össze. A felmérés Megyei Jogú Városban került lebonyolításra 508 fős lakossági mintán. A felmérés célja az önkormányzat közszolgáltatásaival és a hivatal működésével való elégedettség mérése volt. A kutatás egyik fontos célja és végső kimenete olyan eredményességi mérőszámok bevezetése, mellyel az önkormányzat munkájának hatékonysága becsülhető. Természetesen lakossági felmérések segítségével elsősorban azt lehet megbecsülni, hogy a lakosság, a közvélemény szerint milyen az önkormányzat és a hivatal munkájának eredményessége, ami fontos visszajelzést jelenthet nemcsak a munka hatékonyságáról, hanem a lakosság felé irányuló kommunikáció sikerességéről is. III. MÓDSZER A lakosság körében végzett felmérés kérdőíve telefonon került lekérdezésre. Az adatfelvétel során törekedtünk arra, hogy a minta nemek és korcsoportok szempontjából kiegyenlített legyen. A kérdőívek adatai SPSS statisztikai programcsomag segítségével kerültek rögzítésre és kiértékelésre. III. 1. A kutatás kérdőíve A kérdőív összesen 15 kérdést tartalmazott. Az első négy demográfiai adatokra vonatkozott (nem, korcsoport, végzettség, fő tevékenység). A kérdőív fő része kérdéseket tartalmazott az önkormányzattal kapcsolatos tájékozódásra, az önkormányzattal és a polgármesteri hivatallal való elégedettségre, az önkormányzat felé történő problémajelzés módjára, és a lakosság önkormányzattal, polgármesteri hivatallal kapcsolatos ismereteire vonatkozóan. A felmérés kérdőívét a kézikönyv melléklete tartalmazza. Jelen összefoglaló az eredményeket a kérdések fenti tematikus rendezésének megfelelően tárgyalja. 3 Magyar Fejlesztő Intézet

4 III. 2. A kutatásban részt vevő lakosok III. 2. A. Nemek és korcsoportok szerinti megoszlás A felmérésben részt vevő 508 soproni lakos csoportja nemek és korcsoportok szempontjából kiegyenlített. 15,7%-uk 18 és 29 év közötti, a másik három korcsoport megoszlása közel azonos - 29,5% kora 30 és 44 év között van, 26,8% 45 és 60 év közötti, míg 28% 60 évnél idősebb (1. ábra). 60 év felett; 142fő; 28,0% 45 és 59 között; 136 fő; 26,8% 18 és 29 között; 80fő; 15,7% 30 és 44 között; 150 fő; 29,5% 1. ábra: A felmérésben részt vevők korcsoport szerinti megoszlása A résztvevők nemek szerinti megoszlása is kedvező. 233 fő (45,9%) férfi, 275 fő (54,1%) nő. (2. ábra) 4 Magyar Fejlesztő Intézet

5 Nő; 275 fő; 54,1% Férfi; 233fő; 45,9% 2. ábra: A felmérésben részt vevők nemek szerinti megoszlása A férfiak aránya egyedül a 18 és 29 év között korcsoportban magasabb kicsivel, mint a nőké (55 illetve 45%). A többi korcsoportban a nők aránya kis mértékben magasabb, mint a férfiaké (a férfi-nő arány általában 45:55 körüli) (1. táblázat) Korcsoport Férfi Nő Összesen év között év között év között évnél idősebb Összesen táblázat: A felmérésben részt vevők korcsoport és nemek szerinti megoszlása III. 2. B. Végzettség és fő tevékenység szerinti megoszlás A felmérésben résztvevők negyedének (25,2%) a legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú, harmaduk (30,9%) felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A legnagyobb arányban a középfokú végzettséggel rendelkezők találhatóak a mintában (43,9%) (3. ábra). 5 Magyar Fejlesztő Intézet

6 diploma; 157 fő; 30,9% érettségi nélkül; 128 fő; 25,2% érettségi; 223 fő; 43,9% 3. ábra: A felmérésben részt vevők végzettség szerinti megoszlása A kérdőív kérdéseire válaszolók fele jelenleg dolgozik (49,6%), harmaduk (35,0%) nyugdíjas. Ezen túl a munkanélküliek, tanulók és az egyéb tevékenység szerinti kategóriába (pl.: GYES, GYED) soroltak aránya közel azonos, 5-5% körüli (4. ábra). egyéb (GYES, GYED, stb.); 29fő; 5,7% tanuló; 26fő; 5,1% nincs válasz; 1 fő; 0,2% nyugdíjas; 178 fő; 35,0% dolgozik; 252 fő; 49,6% munkanélküli; 22fő; 4,3% 4. ábra: A felmérésben részt vevők fő tevékenység szerinti megoszlása Magyar Fejlesztő Intézet

7 IV. A KUTATÁS EREDMÉNYEI IV. 1. Önkormányzattal kapcsolatos tájékozódás A felmérés kitért arra, hogy a soproni lakosok mely önkormányzati médiumokat használnak. A három felsorolt médium közül (Helyi Téma, Pulzus TV, a városi lap használata, olvasottsága a legjellemzőbb: a válaszadók közel kétharmada (325 fő, 62%) olvassa rendszeresen, további ötöde 114 fő, 22,4%) pedig időnként. Használati gyakoriság szempontjából második a Pulzus Tv volt, amit a válaszadók harmada (182 fő, 35,8%) néz rendszeresen, további harmada pedig alkalmanként (176 fő, 34,6%). Az internetes önkormányzati médium, a oldal harmadik helyre került: az oldalt rendszeresen 16,9% használja (86 fő), a felmérésben részt vevő lakosok negyede pedig alkalmanként olvassa (25,8%; 131 fő). Itt volt a legmagasabb a médiumot egyáltalán nem használók aránya: a válaszadók több mint fele (58,8%; 288 fő). (5. ábra). 315fő 288fő 77fő 114fő 176fő182fő 148fő 131fő 86fő Helyi Téma Pulzus TV Soha Néha Rendszeresen 5. ábra: Önkormányzati médiumok használati gyakorisága a lakosság körében A médiumok használati gyakoriságát korcsoportok szerinti bontásban is megvizsgáltuk. A felmérésben érintett legfiatalabb korosztály (18-29 évesek) szinte valamennyi médiumot ritkábban használja, mint a többi korcsoport. Ez különösen a Helyi Téma olvasottságára jellemző, amely esetében a rendszeres olvasók aránya a fiatalok körében fele a más korosztályokban tapasztalhatónak (36,3%). A Pulzus TV nézettsége is alacsonyabb a fiatalok körében, mindössze minden ötödik fiatal nézi rendszeresen, míg a 30 évnél idősebbek közül 7 Magyar Fejlesztő Intézet

8 átlagosan minden harmadik. Egyedül az internetes oldal az, aminek használata a fiatalok körében azonos, vagy magasabb, mint az idősebb korosztályokra jellemző érték (20% használja rendszeresen). Az idősebb korcsoportok média használati jellemzői már homogénebbek, de azért vannak kis eltérések: A Helyi Témát legnagyobb arányban a évesek olvassák rendszeresen (69,9%), míg a Pulzus TV-t a rendszeresen a 60 évnél idősebbek csoportjából nézik a legtöbben (46,5%). A használati gyakorisága szintén a éves korosztályban a legnagyobb (rendszeres használó: 21,3%). (2. táblázat) Helyi Téma Pulzus TV Használati gyakoriság Használati gyakoriság Használati gyakoriság Korcsoport soha néha rendsz eresen nincs válasz soha néha rendsz eresen nincs válasz soha néha rendsz eresen nincs válasz ,8% 40,0% 36,3% 0,0% 51,3% 30,0% 18,8% 0,0% 43,8% 36,3% 20,0% 0,0% ,7% 18,0% 63,3% 0,0% 24,0% 44,7% 30,0% 1,3% 52,0% 34,0% 12,7% 1,3% ,1% 20,6% 69,9% 1,5% 23,5% 35,3% 41,2% 0,0% 58,1% 20,6% 21,3% 0,0% ,4% 19,0% 67,6% 0,0% 27,5% 26,1% 46,5% 0,0% 67,6% 16,2% 15,5% 0,7% Össz.: 15,2% 22,4% 62,0% 0,4% 29,1% 34,6% 35,8% 0,4% 56,7% 25,8% 16,9% 0,6% 2. táblázat: Önkormányzati médiumok használati gyakorisága az egyes életkori csoportok körében Az önkormányzat és intézményei munkájáról a válaszadók közel fele (45,3%; 230 fő) szeretne több tájékoztatást kapni (1. ábra6. ábra). nincs válasz; 12fő; 2,4% nem; 266fő; 52,4% igen; 230fő; 45,3% 6. ábra: A felmérésben részt vevő lakosok megoszlása aszerint, hogy szeretnének-e több tájékoztatást kapni az önkormányzat és intézményei munkájáról Érdekes ugyanakkor, hogy a korábban kiemelt éves korosztály tagjai érzik a leginkább úgy, hogy szeretnének még tájékoztatást kapni az önkormányzat és intézményei 8 Magyar Fejlesztő Intézet

9 munkájáról (53,8%). Ez jelzi, hogy ez a korosztály sem érdektelen az önkormányzat munkája iránt, de tájékoztatásukra még nem sikerült számukra megfelelő médiumot találni. (3. táblázat) Szeretne-e több tájékoztatást kapni az önkormányzat és intézményei munkájáról? Korcsoport Igen Nem Nincs válasz ,8% 46,3% 0,0% ,7% 52,0% 1,3% ,0% 46,3% 3,7% ,5% 62,0% 3,5% Összesen 45,3% 52,4% 2,4% 3. táblázat: A felmérésben részt vevő egyes korcsoportok megoszlása aszerint, hogy szeretnének-e több tájékoztatást kapni az önkormányzat és intézményei munkájáról Ha az önkormányzattal kapcsolatban információra van szükségük, a felmérésben részt vevők leginkább a városi lapban kezdenek keresni (40,9%; 208 fő), második helyen az önkormányzati honlap szerepel (36,8%; 187 fő). Minden harmadik lakos barátoktól, ismerősöktől próbál információhoz jutni (34,4%; 175 fő). Az önkormányzati képviselők személyes megkeresése a negyedik helyre kerül, a résztvevők alig ötöde (16,7%; 85 fő) kérni tőlük információt (4. táblázat; 7. ábra). Információforrás Ha önkormányzattal kapcsolatos információkra kíváncsi, merre kezd keresni? Igen Nem Nincs válasz fő % fő % fő % önkormányzati honlap ,8% ,2% 0 0,0% városi lap ,9% ,9% 1 0,2% barátok, ismerősök ,4% ,4% 1 0,2% tudakozó 24 4,7% ,3% 0 0,0% önkormányzati képviselőket személyesen keres meg 85 16,7% ,3% 0 0,0% 4. táblázat: Önkormányzattal kapcsolatos információk beszerzésének módja a felmérésben részt vevő lakók körében Magyar Fejlesztő Intézet

10 208fő 187fő 175fő 85fő 24fő városi lap önkormányzati honlap barátok, ismerősök önkormányzati képviselőket személyesen keres meg tudakozó 7. ábra: Önkormányzattal kapcsolatos információk beszerzésének módja a felmérésben részt vevő lakók körében IV. 2. A polgármesteri hivatal és az önkormányzat értékelése A polgármesteri hivatallal és az önkormányzattal való elégedettségre vonatkozó kérdések előtt a felmérésben résztvevőktől megtudakoltuk, hogy kerültek-e kapcsolatba az polgármesteri hivatallal az elmúlt egy évben. A válaszok szerint tíz résztvevőből négy (41,9%) kerül kapcsolatba egy éven belül a hivatallal, ezen belül minden második több alkalommal is (8. ábra). 10 Magyar Fejlesztő Intézet

11 nem; 295fő; 58,1% igen, többször is; 106fő; 20,8% igen; 107fő; 21,1% 8. ábra: A felmérésben részt vevő lakosok megoszlása aszerint, hogy kerültek-e kapcsolatba a polgármesteri hivatallal az elmúlt egy évben A polgármesteri hivatallal és az önkormányzat tevékenységeivel kapcsolatos elégedettség mérésénél különböző tényezőket kellett a válaszadóknak értékelniük 10 fokú skála segítségével. A skálán az 1-es a területtel való teljes elégedetlenséget, a 10-es pedig a teljes elégedettséget jelölte. A polgármesteri hivatallal való elégedettségnél megvizsgáltuk azt is, hogy a válaszadó került-e kapcsolatba a hivatallal az elmúlt egy évben. Érdekes eredmény, hogy az elégedettséget általában nem befolyásolta a tapasztalat, szinte minden terület hasonló értékelést kapott. Két tényező értékelése (polgármesteri hivatali ügyintéző és az ügyintézés gyorsasága) kapott kis mértékben rosszabb értékelést azok körében, akik kerültek kapcsolatba a hivatallal egy éven belül. A négy értékelt terület közül az ügyintézés gyorsaságával való elégedettség volt a legalacsonyabb (5. táblázat). Terület Minden válaszadó Azok a válaszadók, akik az elmúlt évben kerültek kapcsolatba a polgármesteri hivatallal Elégedettség Nincs Elégedettség Nincs átlaga válasz átlaga válasz polgármesteri hivatal nyitvatartási ideje 7,80 25,4% 7,86 8,9% polgármesteri hivatali ügyintéző 7,84 25,6% 7,54 4,7% az ügyintézés gyorsasága 7,06 25,2% 6,84 3,8% az ügyintézés minősége 7,66 25,8% 7,71 3,8% 5. táblázat: A polgármesteri hivatallal való elégedettség (10 fokú skálán, ahol 1= teljesen elégedetlen, 10=teljesen elégedett) Magyar Fejlesztő Intézet

12 Az önkormányzattal való elégedettség összességében kis mértékben alacsonyabb, mint a polgármesteri hivatallal való elégedettség (9. ábra). Ezen belül a csatornázottsággal való elégedettség volt jónak tekinthető (átlag: 7,2), a többi területtel inkább közepes mértékű a lakossági elégedettség. Legrosszabb értékelést az önkormányzat fejlesztései kaptak (átlag: 6,29). Ezt követte a helyi újság minősége (6,34); a közterületek tisztasága és a parkosítás (6,54); illetve a közbiztonság (6,92). Tanulságos az is, hogy a nem válaszolók aránya az önkormányzat fejlesztései esetében volt a legmagasabb (10,6%) (6. táblázat). Ez, és a helyi újsággal való közepes elégedettség jelzi, hogy fejlesztendő a lakosság felé irányuló önkormányzati kommunikáció. Terület A terület értékelése Elégedettség átlaga Nincs válasz az önkormányzat fejlesztései 6,29 10,6% helyi újság minősége 6,34 7,9% a csatornázottság 7,2 5,1% közbiztonság 6,92 3,0% közterületek tisztasága, parkosítás 6,54 1,2% 6. táblázat: Az önkormányzattal való elégedettség (10 fokú skálán, ahol 1= teljesen elégedetlen, 10=teljesen elégedett) ,84 7,8 7,66 7,2 7,06 6,92 6,54 6,34 6,29 9. ábra: Az önkormányzattal és a polgármesteri hivatallal való elégedettség (10 fokú skálán, ahol 1= teljesen elégedetlen, 10=teljesen elégedett) Magyar Fejlesztő Intézet

13 elmúlt évekhez viszonyított fejlődését ugyanakkor a többség pozitívan szemléli. A válaszadók kétharmada szerint a város inkább fejlődött (63,8%; 324 fő) míg további ötödük szerint jelentősen fejlődött (18,9%; 96 fő). Mindössze minden tizedik válaszadó érzi úgy, hogy a város inkább hanyatlott (10,2%; 52 fő), és csupán 5 fő (1%) válaszolta, hogy szerinte az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen hanyatlott (10. ábra). jelentősen hanyatlott; 5 fő; 1,0% inkább hanyatlott; 52 fő; 10,2% nincs válasz; 31fő; 6,1% jelentősen fejlődött; 96 fő; 18,9% inkább fejlődött; 324 fő; 63,8% 10. ábra: A felmérésben részt vevő lakosok megoszlása aszerint, hogy mit gondolnak elmúlt évekhez viszonyított fejlődéséről IV. 3. Probléma jelzése az önkormányzat felé Lakókörnyezetében felmerülő problémát minden második válaszadó (53,9%) személyes megkeresés útján jelezne az önkormányzatnak. A második leggyakrabban jelzett mód a postai levél küldése volt (20,5%), a harmadik az (19,3%). A korábban megvalósult problémajelzések módjának gyakorisága is ennek megfelelő: személyesen 17,3%, levélben 7,5%, ben 4,1% fordult korábban problémával az önkormányzat felé (7. táblázat). Probléma jelzésének módja Lakosok, akik ezen a módon jeleznének problémát az önkormányzatnak Lakosok, aki ezen a módon már jeleztek problémát az önkormányzatnak 13 Magyar Fejlesztő Intézet

14 postai levél 20,5% 7,5% sms 3,1% 1,2% 19,3% 4,1% panaszláda 6,7% 1,0% közmeghallgatás 9,8% 3,0% önkormányzat személyes megkeresése 53,9% 17,3% 7. táblázat: Lakókörnyezet, milyen felmerülő probléma jelzésének módja az önkormányzat felé IV. 4. Lakossági tájékozottság A lakosság önkormányzattal, polgármesteri hivatallal való tájékozottsága összességében közepesnek, jónak tekinthető. Az önkormányzati feladatokat általában helyesen azonosították, de például az idősek otthona esetében a lakosok ötöde nem tudott válaszolni az üzemetetőre vonatkozó kérdésre, és a választ adók közül is sokan téves választ adtak. A legtöbben a parkok, közterek tisztántartásának feladatát azonosították helyesen önkormányzatiként (8. táblázat). Működtető önkormányzat állam nem tudja óvoda, bölcsőde 78,5% 9,4% 12,0% általános- és középiskola 64,0% 23,2% 12,8% idősek otthona 57,3% 20,9% 21,9% parkok, közterek tisztán tartása 92,9% 2,0% 5,1% 8. táblázat: A felmérésben részt vevő lakosok megoszlása az alapján, hogy véleményük szerint mi tartozik állam és mi az önkormányzat működtetési feladatai közé A polgármestert a válaszadók háromnegyede nevezte meg helyesen (75,1%; 382 fő). Minden ötödik válaszadó jelezte, hogy nem tudja, ki a polgármester (22,4%; 114 fő). Téves választ 11 fő adott (2,2%). (11. ábra) 14 Magyar Fejlesztő Intézet

15 nem válaszol 1fő 0,2% mást nevez meg 11fő 2,2% nem tudja 114fő 22,4% Dr. Fodor Tamás 382fő 75,2% 11. ábra: A felmérésben részt vevő lakosok megoszlása az alapján, hogy kit neveznek meg polgármesterként Magyar Fejlesztő Intézet

16 V. ÖNKORMÁNYZATI EREDMÉNYESSÉG Az önkormányzati eredményesség értékelésére a lakossági kérdőívből nyerhetően több mutatószám is használható. Ezek változásának utánkövetése hasznos információt nyújthat az önkormányzati teljesítmény lakossági megítélésének időbeli változásáról: 1. Önkormányzati médiumok használati gyakorisága a lakosság körében A médiumok használati gyakoriságának nyomon követése fontos lehet, hiszen többek között ezen keresztül is megbecsülhető a lakosság tájékoztatásának sikeressége. Ezen belül különösen fontos az önkormányzati honlap használati jellemzőinek figyelemmel kísérése, illetve a fiatalok korcsoportjának megfigyelése. Ezen a téren a vonatkozó teljesítmény növekedését jelezné, ha a fiatalok körében emelkedne az önkormányzati médiumokat használók aránya, és ha a honlapot használók aránya a teljes lakosság körében emelkedne. 2. Polgármesteri hivatal értékelése A polgármesteri hivatal teljesítményének lakossági megítélését jól tükrözi a vonatkozó kérdésre (kérdőív 5. kérdése) adott válasz. Ennek mutatószáma lehet mind a négy 10 fokú skálán elért átlag, de különösen az ügyintézés gyorsasága az (mivel az ezzel való elégedettség volt a legalacsonyabb), ami növekedés esetén jelezheti a növekvő lakossági elégedettséget. Az értékelésnél elsősorban a polgármesteri hivatallal a közelmúltban kapcsolatba került lakosok véleményét érdemes figyelembe venni. 3. Önkormányzat értékelése A polgármesteri hivatalhoz hasonlóan, az önkormányzat teljesítményének lakossági megítélését, és egyben a megfelelő önkormányzati kommunikációt is jól tükrözi a vonatkozó kérdésre (kérdőív 6. kérdése) adott válaszok. Ennek mutatószáma lehet valamennyi 10 fokú skálán elért átlag, de különösen az önkormányzat fejlesztéseivel való elégedettség (mivel ez jó összefoglalója az önkormányzati teljesítménynek). A 16 Magyar Fejlesztő Intézet

17 mutatószám értékének növekedése jelzi a növekvő lakossági elégedettséget. Emellett az egyes részterületekkel való elégedettség módosulása (helyi újság minősége; csatornázottság; közbiztonság; közterületek tisztasága, parkosítás) is figyelemmel kísérhető, az átlagos elégedettséget jelző mutatószám változásának nyomon követésével. 4. fejlődése A fentiekhez tartozó, és jelentős mutatószám azon soproni lakosok százalékos értékben kifejezett aránya, akik szerint a város az elmúlt évekhez viszonyítva inkább fejlődött, vagy jelentősen fejlődött. Bár ez az arány jelenleg is viszonylag magas, változásának figyelemmel kísérése jelzőértékű lehet. 5. Probléma jelzése az önkormányzat felé Az önkormányzat vonatkozó céljaitól függően a probléma jelzésére alkalmas fórumok használatára való hajlandóság mérhető lehet a 9. és a 10. kérdésre adott válaszokból. Itt fontos meghatározni, hogy mi a cél, melyik elsősorban melyik fórum használata növekedjen, ettől függően értékelhető a válaszokból a cél elérésére vonatkozó teljesítmény. 6. Lakossági tájékozottság Az önkormányzat munkájával való lakossági tájékozottság mérésének mutatószáma lehet a vonatkozó kérdésre (kérdőív 8. kérdése) adott helyes válaszok arányának emelkedése. 17 Magyar Fejlesztő Intézet

18 VI. MELLÉKLET: ÁROP LAKOSSÁGI FELMÉRÉS KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI KÉRDŐÍVE DEMOGRÁFIA D1. A kérdezett neme: 1 Férfi 2 nő D2. Melyik korcsoportba tartozik az alábbiak közül? NV D3. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 alapfokú 2 érettségi 3 diploma 9 NT/NV D5. Dolgozik Ön jelenleg? 1 igen 2 munkanélküli 3 nyugdíjas 4 tanuló 5 egyéb (GYES, GYED, stb.) 9 NV 18 Magyar Fejlesztő Intézet

19 KÉRDŐÍV K1. A következőkben önkormányzati médiumokat olvasok fel önnek. Kérem, mondja meg, hogy az utóbbi időben szokta-e olvasni, vagy nézni-hallgatni ezeket. (a válaszok közül akár többet is jelölhet) 1 - soha 2 néha 3 - rendszeresen 9 NT/NV 1 Helyi Téma (városi lap) Pulzus TV (városi önkormányzati tv) sopron.hu K2. Szeretne-e több tájékoztatást kapni az önkormányzat és intézményei munkájáról? 1 igen 2 nem 9 NT/NV K3. Ha önkormányzattal kapcsolatos információkra kíváncsi, merre kezd keresni? 1 - igen 2 nem 9 NT/NV 1 önkormányzati honlap városi lap barátok, ismerősök tudakozó önkormányzati képviselőket személyesen keres meg K4. Került-e kapcsolatba az polgármesteri hivatallal az elmúlt egy évben? 1 igen, többször is 2 igen 3 nem 9 NT/NV K5. Arra kérem, hogy értékelje a polgármesteri hivatalt az alábbi területeken? Értékeljen egy 10-es skálán, ahol az egyes azt jelenti, hogy teljesen elégedetlen, a 10-es pedig, hogy teljesen elégedett NT/NV 1 polgármesteri hivatal nyitvatartási ideje polgármesteri hivatali ügyintézővel való elégedettség az ügyintézés gyorsaságával való elégedettség az ügyintézés minőségével való elégedettség Magyar Fejlesztő Intézet

20 K6. Arra kérem, hogy értékelje az önkormányzatot az alábbi területeken? Értékeljen egy 10-es skálán, ahol az egyes azt jelenti, hogy teljesen elégedetlen, a 10-es pedig, hogy teljesen elégedett. 1 az önkormányzat fejlesztéseivel helyi újság minőségével a csatornázottsággal való elégedettség közbiztonsággal való elégedettség Közterületek tisztaságával, parkosítással K7. Az ön települése az elmúlt évekhez képest inkább fejlődött, vagy inkább hanyatlott? Négy kategóriát sorolnék fel: 1 jelentősen fejlődött 2 inkább fejlődött 3 inkább hanyatlott 4 jelentősen hanyatlott 9 NT/NV K8. Az alább felsoroltak közül ön szerint melyeket működteti az önkormányzat és melyiket az állam? 1 - önkormányzat 2 - állam 9 NT/NV 1 óvoda, bölcsöde általános- és középiskola idősek otthona parkok, közterek tisztán tartása K9. Ha problémája van a lakókörnyezetében, milyen módon adná az önkormányzat tudtára? 1 - igen 2 nem 9 NT/NV 1 postai levéllel sms-ben ben panaszládába dobnám közmeghallgatáson mondaná el személyesen keresné fel az önkormányzatot K10. És használta már valamelyik formát? 1 - igen 2 nem 9 NT/NV 1 postai levél sms panaszládába dobta közmeghallgatáson mondta el személyesen keresné fel az önkormányzatot K11. Meg tudná nevezni a polgármestert! (nyitott kérdés, ne adj meg válaszlehetőséget) 1 Dr. Fodor Tamás 2 más 5 NT/NV 20 Magyar Fejlesztő Intézet