Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Köves Gabriella fôiskolai adjunktus Novák Lászlóné tanár Scherlein Márta tanító. Matematika 2.
|
|
- Csilla Illés
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Köves Gabriella fôiskolai adjunktus Novák Lászlóné tanár Scherlein Márta tanító Matematika 2. PROGRAM általános iskola 2. osztály számára Átdolgozott kiadás MÛSZAKI KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST
2 Alkotó szerkesztô: DR. HAJDU SÁNDOR fôiskolai docens Bírálta: HEINCINGER VIKTORNÉ matematika szaktárgyi szakértô KÖVES GABRIELLA fôiskolai adjunktus Dr. Hajdu Sándor, Köves Gabriella, Novák Lászlóné, Scherlein Márta, 1997, 2002 Mûszaki Könyvkiadó, 2002 ISBN Azonosító szám: CAE 176
3 Tartalom Általános tudnivalók Tananyagbeosztás, követelmények Módszertani ajánlások Tankönyvelső kötet Számok és műveletek 0-tól 20-ig Hosszúságmérés centiméterrel Páros és páratlan számok Kerek tízesek 100-ig Kétjegyű számok Római számírás Hosszúságmérés deciméterrel Hosszúságmérés méterrel Az összeadás, kivonás gyakorlása Számolás 5-tel Szorzás Osztás A szorzás és az osztás gyakorlása Maradékos osztás Hasonlítsuk össze! Tükrözések Kétjegyű és egyjegyű számok összeadása, kivonása A 3-as szorzótábla, osztás 3-mal Az űrtartalom mérése Kétjegyű számok összeadása, kivonása I A tömeg mérése Kétjegyű számok kétszerese, fele A 4-es szorzótábla, osztás 4-gyel Gyakorlás, rendszerezés Tankönyvmásodik kötet Év, évszak, hónap, hét Nap, napszak, óra, perc Kétjegyű számok összeadása és kivonása II A 6-os szorzótábla, osztás 6-tal A műveletek sorrendje A 7-es szorzótábla, osztás 7-tel A 8-as szorzótábla, osztás 8-cal A 9-es szorzótábla, osztás 9-cel A szorzásról tanultak kiegészítése Az osztásról tanultak kiegészítése Testek, lapok Téglatest, kocka Téglalap, négyzet Zárójelek használata
4 Többféleképpen számolhatunk! Kétjegyű számok szorzása Kétjegyű számok osztása Évvégi ismétlés Testek építése Biztos, lehetséges, lehetetlen Vegyes feladatok Kitekintés 1000-ig A felmérő feladatsorok értékelése Éveleji tájékozódó felmérés tájékozódó felmérés felmérés tájékozódó felmérés felmérés tájékozódó felmérés felmérés tájékozódó felmérés felmérés tájékozódó felmérés felmérés /I. tájékozódó felmérés /II. tájékozódó felmérés /I. felmérés /II. felmérés Útmutató az Eszköztár használatához
5 ltal nos tudnival k Alaptanterv { mintatanterv { program { helyi tanterv A2. oszt ly sz m ra rt tank nyv olyan tank nyvcsal d r sze, amely egys ges koncepci alapj n, akerettanterv el r sait gyelembe v ve p ti fel az als tagozatos s a fels tagozatos matematika-tananyagot. Ezt az egys ges rendszert a k vetkez kiadv ny r szletezi: Hajdu S ndor: Matematika 1{8. Mintatanterv, M szaki K nyvkiad. A mintatanterv alapj n kidolgozott program megval s t sa lehet v teszi, hogy 4. oszt ly v g re a tanul k magas szinten teljes ts k a Kerettanterv ltal el rt k vetelm nyeket, s gy z kken mentess v lj k az als s a fels tagozat k zti tmenet. Term szetesen a mintatanterv, aprogram, illetve a k z lt tanmenet csak aj nl s. A tananyag v gs meghat roz sa, a feldolgoz s tem nek meg llap t sa a tan t joga s k teless ge. A tank nyv sz les s vban" dolgozza fel a tananyagot. A feladatok egy r sze a tehets ggondoz st, m s r sze a felz rk ztat st szolg lja, ami lehet v teszi a direkt s az indirekt dierenci l st. A k l nb z sz nvonal feladatokat a gyakorl r szben tipogr ailag is megk l nb ztett k: 1. Aminimumszint feladat sorsz ma. 1. tlagos szint feladat sorsz ma. 1. tlagosn l nehezebb feladat sorsz ma. Ez a feldolgoz si m d azt is biztos tja, hogy a tank nyv a legk l nb z bb helyi tantervek eset n haszn lhat. A fentiek miatt a tank nyv t bb feladatot tartalmaz, mint amennyit egy tlagos vagy ann l gyeng bb oszt lyban megoldathatunk. Ez rt az oszt ly tud sszintj hez igazodva, a helyi tanterv aj nl sait gyelembe v ve v logassunk a feladatok k z l. A tanmenetben utalunk azokra azanyagr szekre, amelyek feldolgoz sa a gyeng bb oszt lyokban esetleges id hi ny miatt elhagyhat. Javasolt rasz m A tananyagot heti 5 r ban dolgozhatjuk fel marad ktalanul. Ennyi id f lt tlen l sz ks ges a megfelel sz mol si rutin kialak t s hoz, a sz veg rtelmez k pess g s a probl mamegl t s -megold k pess g fejleszt s hez. Amennyiben a helyi tanterv ciklusonk nt csak 9 r t biztos t a matematika sz m ra, akkor c lszer k thetenk nt 1 ra korrepet l st szervezni. Ha enn l kevesebb matematika r t tartunk hetenk nt, akkor val sz n, hogy nem tudjuk megval s tani akerettanterv ltal el rtakat. A tanultak megszil rd t s ra, begyakoroltat s ra nem jut elegend id. 5
6 A sz mtan, algebra tananyag fel p t se Az 1. s a 2. oszt lyos tananyag k z tt nagy tfed s van. Ez biztos thatja a hi nyoss gok p tl s t, a felz rk ztat st. Az sszead sr l s a kivon sr l tanultak kiterjeszt s t, illetve a szorz s s az oszt s sz beli sz mol si elj r sainak megtan t s t egym ssal v ltakozva, egym sra p lve, egym st er s tve, hossz gyakorl si szakaszokat biztos tva dolgozza fel a tank nyv, gyelembe v ve a fokozatoss g elv t. A z r jelek haszn lat nak megtan t sa el tt javasoljuk a helyes m veleti sorrend megtan t s t. Nagyon fontosnak tartjuk a sz veg rtelmez k pess g fejleszt s t, a sz veges feladatok megold s val kapcsolatos szok sok kialak t s t. A tank nyv m dszertanilag s tartalmilag tgondolt feladatsorokkal seg ti ezt a munk t. Geometria s m r s Sok feladat tal lhat a tank nyvben ebb l a t mak rb l. Ennek ellen re ezek feldolgoz sa nem elegend az e t mak rh z kapcsol d fejleszt si feladatok megold s hoz. Atanul k v gezzenek t nyleges m r seket, p tsenek testeket, kapjanak k zbe modelleket, hajtogat ssal, sz nez ssel, pap rkiv g ssal oldjanak meg feladatokat. A tank nyv szerkezete A tank nyv k t k tetben jelent meg, k l n az els, illetve a m sodik f l v sz m ra. Mindk t k tet els fele n gysz nnyom ssal k sz lt. Ez a r sz tartalmazza az j tananyagot. A k tetek m sodik fel ben els sorban gyakorl feladatokat tal lunk. A tank nyvh z kapcsol d tov bbi taneszk z k Felm r feladatsorok A tanmenetben jel lt k a felm r dolgozatok hely t, tartalm t s az aktu lis k vetelm nyeket. Ezeket a k vetelm nyeket fedik le a felm r feladatsorok A s B, illetve C s D v ltozatban. Ajav t si tmutat kat s az rt kel si norm kat e k tet utols el tti fejezete tartalmazza. Matematika 1{2. Eszk zt r Az 1. sa2. oszt ly sz m ra tartalmaz eszk z ket. R szletes ismertet s t az utols fejezetben tal ljuk. 6
7 Tananyagbeoszt s, k vetelm nyek Akor bbi tantervek alapj n az als tagozatban mindennap volt matematika ra. A fejlett orsz gok t bbs ge ma is ragaszkodik ehhez az rasz mhoz, mert enn l kevesebb r ban nem oldhat meg megnyugtat m don a matematikai nevel s. Magyarorsz gon az iskol k t bbs g ben a helyi tanterv szint n heti 5 r t r el a m sodik oszt ly sz m ra, de vannak iskol k, amelyekben reduk lt k a matematikatan t sra sz nt r k sz m t. Ez rt a tanmenetet h rom lehets ges rasz mhoz igaz tva ll tottuk ssze. I. AKerettanterv ltal el rt minim lis rasz m heti 4 ra vi 148 ra: 1. h t 2. h t 3. h t A tanmenetben ez az rabeoszt s l that az els helyen, sz rke keretben. E reduk lt rasz m eset n az als tagozatban n gy v alatt 185 r t, vagyis egy teljes vet vesz t a matematikatan t s. A nehezebben halad tanul k ezt a h tr nyt ner b l sohasem tudj k behozni. Ez rt sz mukra f lt tlen l szervezz nk korrepet l sokat. II. AKerettanterv alapj n a k telez rasz mon fel l 1 ra szabadon tervezhet. Ha ennek az rasz mnak a fel t a helyi tanterv a matematika tan t s ra biztos tja, akkor a k vetkez esetek lehets gesek: a) K thetes ciklusonk nt 9 matematika ra van vi 166 ra: 1. h t 2. h t 3. h t A tanmenetben ez az rabeoszt s l that a m sodik helyen, sz rke alapon feh r sz mokkal. b) Az els f l vben 4, a m sodikban 5 matematika ra van. Vagyis az els f l- vben az I., m g a m sodik f l vben (18-cal kevesebb rasz m mellett) a III. rabeoszt s szerint haladhatunk. c) Az els f l vben 5, a m sodikban 4 matematika ra van. Ez rt az els f l vben a III., a m sodik f l vben (18-cal t bb rasz m mellett) az I. rabeoszt st vehetj k gyelembe. Vagyis az els f l ves tananyag feldolgoz s ra elegend id jut, de atanultak megnyugtat begyakorl sa m r nehezen oldhat meg. III. Kedvez v ltozat a heti 4 alap ra +1 szabadon tervezhet ra vi 185 ra: 1. h t 2. h t 3. h t A tanmenetben ez az rabeoszt s l that a harmadik helyen, vastag keretben. A k vetkez kben bemutatunk egy lehets ges tananyagbeoszt st. Term szetesen a t nyleges halad si temet, a feldolgozhat feladatok mennyis g t s sz nvonal t mindig az adott oszt ly tud sszintje hat rozza meg. Ez rt a le rtak csup n m dszertani aj nl snak tekinthet k. 7
8 ra: 1{2. 1{2. 1{2. Sz mok s m veletek 0-t l 20-ig Halmazok sszehasonl t sa. ll t sok igazs g nak eld nt se, igaz s hamis ll t sok megfogalmaz sa. Sz moss gok sszehasonl t sa (t bb, kevesebb, ugyanannyi). Sz ml l s 20-ig. A sorsz m fogalma, haszn lata. Az egyjegy s k tjegy sz m fogalma. Sz megyenes. Sz mok szomsz dai. Az sszead s s a kivon s rtelmez se, gyakorl sa 0 s 10, illetve 10 s 20 k z tt. 4/1{3., 5/4., 73/1{4., 74/1{4. ra: A 10 bontott alakjai, p tl s 10-re. Az sszead s s a kivon s rtelmez se, gyakorl sa 0 s 10, illetve 10 s 20 k z tt. 6/1{4., 75/1{4., 76/1{4. ra: 4{5. 4{5. 4{5. Az sszead s s a kivon s rtelmez se, gyakorl sa 0 s 20 k z tt a 10 tl p s vel is. Sz veges feladatok. Sz vegalkot s k pr l. T bl zatok kit lt se adott, illetve felismert szab ly alapj n. V logassunk a feladatok k z l az oszt ly szintj nek megfelel en. A feladatok egy r sz t folyamatos ism tl s keret ben dolgoztassuk fel. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 7/1{2., 77/1{4., 78/1{2., 79/1{3., 80/1{3., 81/1{4. ra: 6. 6{7. 6{7. Az sszead s s a kivon s rtelmez se, gyakorl sa 0 s 20 k z tt a 10 tl p s vel is. Az sszeg, k l nbs g v ltoz sainak meggyel se. Soralkot sok. rdekes fejt r feladatok a tanultak elm ly t s re. Sz mol si rutin s probl mamegold k pess g dierenci lt fejleszt se. 8/1{3., 82/1{2., 83/1{5. ra: 7{8. 8{9. 8{9. Hossz s gm r s centim terrel Hossz s gok sszehasonl t sa, megm r se, kim r se, a m r eszk z haszn lat nak gyakorl sa, a centim ter fogalma. M r sekhez kapcsol d sz veges feladatok megold sa. Kapcsolat a technika s a term szetismeret megfelel t mak reivel. Folyamatos ism tl s: A sz mokr l tanultak, illetve az sszead s s a kivon s gyakorl sa a 20-as sz mk rben a 10 tl p s vel is. 9/1{2., 84/1{3., 85/1{4. ra: v eleji t j koz d felm r s I. A megold sok megbesz l se, ahi nyoss gok p tl sa. A Felm r feladatsorok c m f zet feladatsora. 8
9 K vetelm nyek Sz mok r sa, olvas sa, helyes haszn latuk 20-ig, nagys g szerinti sszehasonl t suk, felsorol suk n vekv, illetve cs kken sorrendben. Az =", <", >" jelek helyes haszn lata. Sz mok hely nek megtal l sa a sz megyenesen. A sz mszomsz dok meg llap t sa. Az egyjegy s a k tjegy, illetve p ros s p ratlan sz m fogalm nak alkalmaz sa. A sorsz m fogalm nak ismerete, r sa, olvas sa, helyes haszn lata. Az sszead s s a kivon s rtelmez se, elv gz se a 20-as sz mk rben a 10 tl p s vel is. Egyszer sz veges feladatok rtelmez se, megold sa. Hossz s gok sszehasonl t sa, megm r se, egyenesen adott hossz s g szakasz kim r se (20 cm-ig). ra: 10{11. 11{12. 11{12. P ros s p ratlan sz mok A p ros s a p ratlan sz mok fogalm nak feleleven t se, felsorol suk n vekv, illetve cs kken sorrendben. Aszorz s fogalm nak el k sz t se: 2 t bbsz r sei, az egyjegy sz mok s a 10 cm-n l nem hosszabb szakaszok k tszerese. Az oszt s fogalm nak el k sz t se: p ros, illetve p ratlan sz mok oszt sa 2-vel a 20- as sz mk rben (tev kenys ggel, rajzzal tapasztalatszerz s szintj n). A 20-n l nem nagyobb p ros sz mok, illetve 20 cm-n l nem hosszabb szakaszok fele. 10/1{4., 11/1{3., 86/1., 87/1{2., 88/1{3., 89/1{4. ra: {14. A p ros s a p ratlan sz mok fogalm nak elm ly t se, annak megsejtet se, hogy pontosan azok a p ros sz mok, amelyek marad k n lk l oszthat k 2-vel. Atank nyv feladatai mellett tev kenys ggel, szitu ci s j t kokban. Sz mok szomsz dai, p ros, illetve p ratlan szomsz dai. 12/1{4., 13/1{2., 89/5., 90/1{3. ra: 13{14. 14{15. 15{16. Kerek t zesek 100-ig Soralkot s kerek t zesekkel. A kerek t zesek br zol sa sz megyenesen. Nagys g szerinti sszehasonl t suk. Kerek t zesek sszead sa, kivon sa, az egyesekkel v gzett m veletek anal gi j ra. Sz veges feladatok. Az sszead s s a kivon s folyamatos gyakorl sa a 20-as sz mk rben. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 14/1{2., 15/1{3., 91/1{3., 92/1{2., 93/1{3., 94/1. 9
10 ra: {18. Akerek t zesek mint a 10 t bbsz r sei (a szorz s el k sz t se). Akerek t zesek mint az egyjegy sz mok t zszeresei. A kerek t zesekr l tanultak elm ly t se, begyakorl sa. rdekes fejt r feladatok a tanultak elm ly t s re. Sz mol si rutin s probl mamegold k pess g dierenci lt fejleszt se. 16/1{3., 17/1{3., 18/1{4. ra: K tjegy sz mok A k tjegy sz m mint egy kerek t zes s egy egyjegy sz m sszege. Az alaki rt k, a helyi rt k s a t nyleges rt k fogalm nak el k sz t se. K tjegy sz mok sszehasonl t sa, nagys g szerinti sorba rendez s k. 19/1., 20/1., 95/1{4. ra: {19. 20{21. A p ros s a p ratlan sz m fogalm nak kiterjeszt se a 100-as sz mk rre. K tjegy sz mok br zol sa sz mvonalon. A sz mok egyes, t zes, p ros, p ratlan szomsz dai. Kerek t zesek s egyjegy sz mok sszeg nek meghat roz sa. K tjegy sz mokb l az egyesek, illetve a t zesek elv tele. A k tjegy sz mok marad kos oszt sa 10-zel (el k sz t s). 20/2., 21/1{2., 96/1{4., 97/1{4. ra: {23. R mai sz m r s A r mai sz m r sr l tanultak kiterjeszt se a 100-as sz mk rre. tanultak elm ly t se. A k tjegy sz mokr l Az al bbi feladatok egy r sz t folyamatos ism tl s keret ben dolgoztassuk fel. 21. oldal, 98/1{4., 99/1{4., 100/1{4. ra: Hossz s gm r s decim terrel A decim ter fogalma. Hossz s gm r s alkalmilag v lasztott m rt kegys gekkel, illetve decim terrel. T rgyak hossz s g nak sszehasonl t sa, becsl se, megm r se, adott hossz s gok kim r se. A decim ter tv lt sa centim terre a centim terek tv lt sa decim terre s centim terre. Kapcsolat a technika s a term szetismeret megfelel t mak reivel. A k tjegy sz mokr l tanultak folyamatos gyakorl sa a 100-as sz mk rben. 22/1{3., 101/1{4., 102/1{4. ra: Hossz s gm r s m terrel Hossz s gok becsl se, m r se. Hossz s gm r s m r szalaggal, a m ter fogalma, az 1 m tv lt sa decim terre, centim terre. Kapcsolat a technika s a term szetismeret megfelel t mak reivel. A k tjegy sz mokr l tanultak folyamatos gyakorl sa a 100-as sz mk rben. 23/1{2., 103/1{6. 10
11 ra: 21{22. 23{24. 26{27. Az sszead s, kivon s gyakorl sa Az sszead s s a kivon s folyamatos gyakorl sa a 20-as sz mk rben, az sszead s s a kivon s fogalm nak kiterjeszt se a 100-as sz mk rre. K tjegy sz mok s kerek t zesek sszege s k l nbs ge (anal g sz m t sok). 24/1{4., 25/1{4., 104/1{3., 105/1{4., 106/1{3. ra: {26. 28{29. Az sszead s s a kivon s folyamatos gyakorl sa a 20-as sz mk rben, az sszead s s a kivon s fogalm nak kiterjeszt se a 100-as sz mk rre. K tjegy s egyjegy sz mok sszead sa, kivon sa a t zesek tl p se n lk l (anal g sz m t sok). K tjegy sz m p tl sa a nagyobb t zes szomsz dra. 26/1{3., 27/1{3., 107/1{3. ra: Az sszead s s a kivon s gyakorl sa a 100-as sz mk rben. Sz veges feladatok. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 108/1{4., 109/1{3. ra: {29. 31{ felm r s A megold sok megbesz l se s rt kel se ut n szervezz k meg az esetleges hi nyoss gok p tl s t. A heti 4 r ban dolgoz csoportok eset n a megold sok rt kel s t korrepet l son oldjuk meg. A Felm r feladatsorok c m kiadv ny feladatsora. K vetelm nyek Sz mok r sa, olvas sa, helyes haszn lata 100-ig, nagys g szerinti sszehasonl t suk, felsorol suk n vekv, illetve cs kken sorrendben. Sz mok hely nek megtal l sa a sz megyenesen. Az egyes, illetve at zes sz mszomsz dok meg llap t sa. Az egyjegy s a k tjegy, illetve p ros s p ratlan sz m fogalm nak alkalmaz sa. Az sszead s s a kivon s rtelmez se (rajz, sz veg alapj n) a 100-as sz mk rben. Kerek t zesek s egyjegy sz mok sszeg nek meghat roz sa. K tjegy sz mokhoz egyjegy sz mok hozz ad sa, k tjegy sz mokb l egyjegy sz mok elv tele a t zesek tl p se n lk l. K tjegy sz m p tl sa a nagyobb t zes szomsz dra. Kerek t zesekb l egyjegy sz m elv tele. K tjegy sz mokhoz kerek t zesek hozz ad sa, k tjegy sz mokb l kerek t zesek elv tele. Hossz s gok becsl se, megm r se, kim r se. A m ter, decim ter s centim ter hossz s gegys gek s a k zt k l v kapcsolat ismerete, egyszer bb talak t sok. A fenti t mak r kh z kapcsol d egyszer sz veges feladatok megold sa felolvasott sz veg alapj n. 11
12 ra: 26{27. 30{31. 33{34. Sz mol s 5-tel Soralkot sok 5-tel. A szorz s fogalm nak el k sz t se: az 5 t bbsz r sei, egyjegy sz moknak az tsz r se. Sz veggel adott f ggv ny szab ly nak megfogalmaz sa, t bl zat nak kit lt se. 28/1{4., 29/1{4., 110/1{3., 111/1{3., 112/1{3., 113/1{4. ra: 28{29. 32{33. 35{36. Szorz s A szorz s fogalm nak, jel l s nek, az sszead s s a szorz s kapcsolat nak, a t nyez k felcser lhet s g nek tudatos t sa. A 2-es, a 10-es s az 5- s szorz t bla. 30/1{2., 31/1{2., 114/1{2., 115/1{2. ra: Oszt s Az oszt s fogalma, a jel l s bevezet se. Az oszt s mint a szorz s ford tott m velete, az oszt s mint bennfoglal s. 32/1{3., 116/1{4. ra: {39. Az oszt s fogalm nak elm ly t se. Az oszt s mint a szorz s ford tott m velete, az oszt s mint r szekre oszt s. Annak a felismertet se, hogy a r szekre oszt s, vagyis a sz toszt s (m s sz val a kioszt s" vagy leoszt s") visszavezethet bennfoglal sra. 33/1{2., 117/1{3., 118/1{3. ra: { A szorz s s az oszt s gyakorl sa Aszorz s s az oszt s fogalm nak elm ly t se, tudatosabb szintre emel se. Aszorz s s az oszt s kapcsolat nak meggyeltet se. A sz mol si rutin dierenci lt fejleszt se. 34/1{3., 35/1{3. ra: Soralkot sok. A 2-es szorz t bla gyakorl sa oszt s 2-vel. Sz veges feladatok: k vetkeztet s egyr l t bbre, t bbr l egyre a 2-es szorz t bl hoz kapcsol d an. Sz veggel adott f ggv ny rtelmez se, t bl zat nak kit lt se. 119/1{4., 120/1{3. ra: Az 5- s szorz t bla gyakorl sa oszt s 5-tel. Soralkot sok. Sz veges feladatok: k vetkeztet s egyr l t bbre, t bbr l egyre az 5- s szorz t bl hoz kapcsol d an. 121/1{4., 122/1{3. 12
13 ra: A 10-es szorz t bla gyakorl sa oszt s 10-zel. A 2-es, 5- s, illetve a 10-es szorz t bl k k zti kapcsolat meggyeltet se. Sz veges feladatok: k vetkeztet s egyr l t bbre, t bbr l egyre. 123/1{2., 124/1{3. ra: 35{36. 40{41. 44{46. A 2-es, az 5- s s a 10-es szorz t bla gyakorl sa oszt s 2-vel, 5-tel, 10-zel. Fejt r feladatok. A sz mol si rutin s a probl mamegold k pess g dierenci lt fejleszt se. Szorz ssal s oszt ssal, illetve a hossz s gm r ssel kapcsolatos sz veges feladatok megold sa. A sz veges feladat megold smenet nek tudatos t sa. Sz veggel adott f ggv ny grakonj nak megrajzol sa, t bl zat nak kit lt se. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. Az al bbi feladatok egy r sz t folyamatos ism tl s keret ben dolgoztassuk fel. 36/1{4., 37/1{4., 125/1{2., 126/1{3., 127/1{5., 128/1{2. ra: 37{38. 42{43. 47{48. Marad kos oszt s A 2-vel, 5-tel, 10-zel val marad kos oszt s fogalm nak kialak t sa (szeml letre, sz veges feladatra t maszkodva). A marad kos oszt s pr b ja. A 2-es, az 5- s s a 10-es szorz t bla alkalmaz sa. A szorz s s az oszt s kapcsolat nak tudatos t sa. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 38/1{3., 39/1{2., 129/1{3., 130/1{3., 131/1{3. ra: 39{40. 44{45. 49{50. Hasonl tsuk ssze! Alakzatok vizsg lata k l nb z szempontok szerint. Az ugyanolyan alak " (hasonl ) s kidomok, illetve az ugyanolyan alak s m ret " (egybev g ) s kidomok kiv laszt sa, el ll t sa, e fogalmak el k sz t se, alak t sa, elm ly t se. Folyamatos ism tl s: A szorz s, az oszt s s a marad kos oszt s gyakorl sa a 2-es, az 5- s s a 10-es szorz t bla alkalmaz sa. 40/1{2., 41/1{4., 132/1{4., 133/1{3. ra: 41{42. 46{47. 51{53. T kr z sek A tengelyesen t kr s alakzatok vizsg lata, el ll t suk hajtogat ssal, p t ssel, rajzzal, ny r ssal. A k pi probl mamegold gondolkod s dierenci lt fejleszt se. Atank nyvi feladatok mellett m s j t kos feladatokkal. Az el z ekben tanultak folyamatos gyakorl sa, ism tl se, a sz mol si rutin fejleszt se. 42/1{4., 43/1{3., 44/1{4., 45/1{4., 134/1{3., 135/1{3. ra: K tjegy s egyjegy sz mok sszead sa, kivon sa Az sszead sr l s a kivon sr l tanultak kiterjeszt se a 100-as sz mk rre: K tjegy sz m p tl sa nagyobb t zes szomsz dra kerek t zesb l egyjegy sz m elv tele. 46/1{2., 136/1{2. 13
14 ra: 44{45. 49{50. 55{56. Az sszead sr l s a kivon sr l a 20-as sz mk rben tanultak kiterjeszt se a 100-as sz mk rre: A t zes tl p s algoritmus nak feleleven t se k tjegy s egyjegy sz mok sszead sa, kivon sa a t zesek tl p s vel is. Az sszeg s a k l nbs g v ltoz sainak meggyeltet se. Folyamatos ism tl s: A 2-es, az 5- s s a 10-es szorz t bl k gyakorl sa. 47/1{3., 47/1{3., 48/1{2., 49/1., 137/1{2., 138/1{4. ra: Az sszead sr l s a kivon sr l a 100-as sz mk rben tanultak gyakorl sa. Sz veges feladatok megold sa. Fejt r feladatok. A sz mol si rutin s a probl mamegold k pess g dierenci lt fejleszt se. Folyamatos ism tl s: A 2-es, az 5- s s a 10-es szorz t bl k gyakorl sa. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 49/2{3., 139/1. ra: {53. 58{ felm r s A megold sok megbesz l se s rt kel se ut n szervezz k meg az esetleges hi nyoss gok p tl s t. A heti 4 r ban dolgoz csoportok eset n a megold sok rt kel s t korrepet l son oldjuk meg. A Felm r feladatsorok c m kiadv ny feladatsora. K vetelm nyek Az sszead s s a kivon s rtelmez se, kapcsolata. K tjegy s egyjegy sz mok sszead sa s kivon sa a t zesek tl p s vel is a 100-as sz mk rben. 2-vel, 5-tel, 10-zel n vekv vagy cs kken sz mtani sorozatok k pz se a 100-as sz mk rben. Aszorz s rtelmez se. A 2-es, az 5- s s a 10-es szorz t bla ismerete, alkalmaz suk. Az oszt s rtelmez se s elv gz se a tanult szorz t bl k alkalmaz s val. Egyszer sz veges feladatok megold sa felolvasott sz veg alapj n. T bl zatok kit lt se a fenti t mak r kh z kapcsol d an. ra: A 3-as szorz t bla, oszt s 3-mal Soralkot sok 3-mal. L peget s sz megyenesen. A 3 t bbsz r sei, az egyjegy sz mok h romszorosa. Sz veges feladatok, f ggv nyek, k vetkeztet s egyr l t bbre a 3-as szorz t bl hoz kapcsol d an. Folyamatos ism tl s: K tjegy sz mok s egyjegy sz mok sszead sa, kivon sa. 50/1{4., 51/1{3., 140/1{3., 141/2. 14
15 ra: 49{50. 55{56. 61{62. A 3-as szorz t bla begyakorl sa. Az oszt s fogalm nak kiterjeszt se: bennfoglal s s r szekre oszt s 3-mal (az elnevez sek haszn lata s a jel l sek megk l nb ztet se n lk l). A szorz s s az oszt s kapcsolat nak meggyeltet se. Sz veges feladatok, f ggv nyek, k vetkeztet s t bbr l egyre. 52/1{3., 53/1{3., 141/1., 142/1{4., 143/1{4. ra: {64. Aszorz s s az oszt s gyakorl sa a 3-as szorz t bla alkalmaz s val. Sz veges feladatok, sz veggel adott f ggv nyek k vetkeztet s egyr l t bbre, t bbr l egyre. A sz mol si rutin s a probl mamegold k pess g dierenci lt fej- Fejt r feladatok. leszt se. 54/1{4., 144/1. ra: A 3-mal val marad kos oszt s. Folyamatos ism tl s: K tjegy s egyjegy sz mok sszead sa, kivon sa. A tanult szorz t bl k gyakorl sa.anehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 55/1{3., 145/1{3. ra: 53{54. 59{60. 66{67. Az rtartalom m r se Ed nyek rtartalm nak becsl se, megm r se, sszehasonl t sa. Adott mennyis g kim r se. A liter, a deciliter s a centiliter fogalma, kapcsolatuk. Egyszer tv lt sok. Sz veges feladatok, sz veggel adott f ggv nyek. Kapcsolat a technika s a term szetismeret megfelel t mak reivel. Folyamatos ism tl s: K tjegy s egyjegy sz mok sszead sa, kivon sa. K tjegy sz mok s kerek t zesek sszead sa, kivon sa (a k vetkez anyagr sz tan t s nak el k sz t se). A tanult szorz t bl k gyakorl sa. Az al bbi feladatok egy r sz t folyamatos ism tl s keret ben dolgoztassuk fel. 56. oldal, 57/1{4., 146/1{3., 147/1{4. ra: K tjegy sz mok sszead sa, kivon sa I. El k sz t s: K tjegy sz mokhoz kerek t zesek hozz ad sa. hozz ad sa a t zesek tl p se n lk l. K tjegy sz mokhoz egyjegy sz mok K tjegy sz mokhoz k tjegy sz mok hozz ad sa a t zesek tl p se n lk l. 58/1{2., 59/1{2., 148/1{3. ra: El k sz t s: K tjegy sz mokb l kerek t zesek kivon sa. K tjegy sz mokb l egyjegy sz mok kivon sa a t zesek tl p se n lk l. K tjegy sz mokb l k tjegy sz mok kivon sa a t zesek tl p se n lk l. 60/1{2., 61/1{2., 149/1{3. 15
16 ra: 57{58. 63{64. 70{71. Gyakorl s: K tjegy sz mokhoz k tjegy sz mok hozz ad sa, k tjegy sz mokb l k tjegy sz mok elv tele a t zesek tl p se n lk l. K l nb z megold si tervek felismertet se. Egyszer sz veges feladatok megold sa. Folyamatos ism tl s: K tjegy sz mok s kerek t zesek sszead sa, kivon sa. K tjegy sz mok s egyjegy sz mok sszead sa, kivon sa a t zesek tl p se n lk l. 62/1{3., 152/1{4., 150/1{3., 155/1. ra: {66. 72{74. Gyakorl s: K tjegy sz mokhoz k tjegy sz mok hozz ad sa, k tjegy sz mokb l k tjegy sz mok elv tele a t zesek tl p se n lk l. Az sszeg s a k l nbs g v ltoz sainak meggyeltet se. K l nb z megold si tervek felismertet se. T bl zat kit lt se adott vagy felismert szab ly, illetve sz veges feladat alapj n. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. Az al bbi feladatok egy r sz t folyamatos ism tl s keret ben dolgoztassuk fel. 151/1{3., 153/1{4., 154/1{4., 155/2., 156/1{5. ra: 60{61. 67{68. 75{76. A t meg m r se Testek t meg nek sszehasonl t sa. A kilogramm, dekagramm fogalma, kapcsolatuk. Adott testek t meg nek megm r se kilogrammal, dekagrammal. Adott t meg, k l nb z min s g anyagok kim r se. Sz veges feladatok. Kapcsolat a technika s a term szetismeret megfelel t mak reivel. Folyamatos ism tl s: K tjegy sz mok sszead sa, kivon sa a t zesek tl p se n lk l. Szorz s, oszt s, a tanult szorz t bl k gyakorl sa. 63 oldal, 64/1{4., 157/1{4., 158/1{5. ra: 62{63. 69{70. 77{79. K tjegy sz mok k tszerese 50-n l nem nagyobb sz mok, mennyis gek k tszerese. Az 5- s s a 10-es szorz t bla kapcsolata. Folyamatos ism tl s: K tjegy sz mok sszead sa. A tanult szorz t bl k, m rt kegys gek alkalmaz sa. 65/1{3., 66/1{3., 159/1{2., 160/1{3., 161/1{3., 162/1. ra: A 4-es szorz t bla, oszt s 4-gyel Soralkot sok 4-gyel. L peget s sz megyenesen. A 4 t bbsz r sei, az egyjegy sz mok, illetve hossz s gok n gyszerese. A 2-es s a 4-es szorz t bla kapcsolata. Sz veges feladatok, sz veggel adott f ggv nyeka4-esszorz t bl hoz kapcsol d an. Folyamatos ism tl s: K tjegy sz mok k tszerese. Akettes szorz t bla. 67/1{3., 68/1{3., 163/1{4. 16
17 ra: 65{66. 72{73. 81{83. A 4-es szorz t bla begyakorl sa. Az oszt s fogalm nak kiterjeszt se: bennfoglal s s r szekre oszt s 4-gyel. Aszorz s s az oszt s kapcsolata. A szorzat s a h nyados v ltoz sainak meggyel se (tapasztalatszerz s). Mennyis gek fele, harmadr sze, negyedr sze. Sz veges feladatok, f ggv nyek, k vetkeztet s egyr l t bbre, t bbr l egyre. A sz mol si rutin s a probl mamegold k pess g dierenci lt fej- Fejt r feladatok. leszt se. Az al bbi feladatok egy r sz t folyamatos ism tl s keret ben dolgoztassuk fel. 69/1{4., 70/1{3., 72/1{4., 164/1{3., 165/1{3., 166/1{4. ra: {75. 84{85. A 4-gyel val marad kos oszt s. Az oszt s pr b ja. Sz veges feladatok, f ggv nyek. Folyamatos ism tl s: Szorz s, oszt s, a tanult szorz t bl k gyakorl sa. 71/1{3., 169/1{2., 170/1{3. ra: 68{70. 76{78. 86{88. Gyakorl s, rendszerez s A sz mfogalomr l, a m veletekr l, illetve a m rt kegys gekr l tanultak rendszerez se, elm ly t se. Az sszead s, kivon s, szorz s, oszt s gyakorl sa. Sorozatok folytat sa, t bl zatok kit lt se. A sz mol si rutin s a probl mamegold k pess g dierenci lt fej- Fejt r feladatok. leszt se. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 171/1{2., 172/1{2., 173/1., 167/1{3., 168/1{2., 174/1{4., 175/1{4., 176/1{2. ra: 71{72. 79{80. 89{ felm r s A megold sok megbesz l se s rt kel se ut n szervezz k meg az esetleges hi nyoss gok p tl s t. A Felm r feladatsorok c m kiadv ny feladatsora. K vetelm nyek az els f l v v g n K tjegy sz mokhoz egyjegy sz mok hozz ad sa, k tjegy sz mokb l egyjegy sz mok elv tele a t zesek tl p s vel is. K tjegy sz mokhoz k tjegy sz mok hozz ad sa, k tjegy sz mokb l k tjegy sz mok elv tele a t zesek tl p se n lk l. 50-n l nem nagyobb k tjegy sz mok k tszerese. Hossz s gok mint mennyis gek k tszerese. Aszorz s fogalma: a szorz s mint ism telt sszead s. K vetkeztet s egyr l t bbre. Aszorzat megjelen t se sz megyenesen val l peget ssel, illetve t glalapos elrendez ssel. 17
18 Atanult szorz t bl k ismerete s alkalmaz sa. Az oszt s fogalma: a szorz s ford tott m velete, az oszt s mint bennfoglal s, az oszt s mint r szekre oszt s. Az oszt s elv gz se a tanult szorz t bl k alkalmaz s val. K vetkeztet s t bbr l egyre. Egy m velettel le rhat, nem ford tott sz vegez s, egyszer sz veges feladatok megold sa felolvasott sz veg alapj n. N vekv s cs kken sorozatok k pz se a sz zas sz mk rben adott, illetve felismert szab ly alapj n. T bl zatok kit lt se sz veggel vagy egyenlettel adott szab ly alapj n a fenti t mak r kh z kapcsol d an. Hossz s gok sszehasonl t sa, megm r se, egyenes vonalon adott hossz s g szakasz kim r se. A m ter, a decim ter, a centim ter s a k zt k l v kapcsolat ismerete. rtartalmak sszehasonl t sa, aliter, a deciliter, a centiliter s a k zt k l v kapcsolat ismerete. T megek sszehasonl t sa, a kilogramm, a dekagramm s a k zt k l v kapcsolat ismerete. A hossz s g-, a t meg- s az rtartalomm r sr l tanultak alkalmaz sa egyszer sz veges feladatokban, m veletek mennyis gekkel, m rt kegys gek tv lt sa. Az alakzatok k z l a k r, a h romsz g, a n gysz g, az tsz g, a hatsz g felismer se. ra: 73{74. 81{82. 91{92. v, vszak, h nap, h t Nap, napszak, ra, perc Ismerked s a napt rral. Ismerked s az r val mint m rt kegys ggel, mint m r eszk zzel. A gyermek mindennapi let vel kapcsolatos id tartamok, id pontok meggyeltet se. Ezeknek az anyagr szeknek a feldolgoz s t kapcsoljuk ssze aterm szetismeret megfelel t mak r nek t rgyal s val. Folyamatos ism tl s, hi nyoss gok p tl sa: K tjegy s egyjegy sz mok sszead sa, kivon sa a t zesek tl p s vel is a 100-as sz mk rben. K tjegy sz mok sszead sa, kivon sa a t zesek tl p se n lk l a 4{5. oldal, 65/1{5., 66/1{ as sz mk rben. ra: K tjegy sz mok sszead sa s kivon sa II. El k sz t s: K tjegy sz mok kieg sz t se kerek t zesekre. K tjegy sz mokhoz k tjegy sz mok hozz ad sa, az sszeg kerek t zes. Sz veges feladatok, az sszeg v ltoz sainak meggyeltet se. Folyamatos ism tl s: K tjegy sz mokhoz egyjegy sz mok hozz ad sa a t zesek tl p s vel is. 6/1{3., 67/1{2., 68/1{2. 18
19 ra: 76{77. 84{85. 94{95. El k sz t s: K tjegy sz mokhoz egyjegy sz mok hozz ad sa a t zesek tl p s vel. K tjegy sz mokhoz k tjegy sz mok hozz ad sa a t zesek tl p s vel is. K l nb z sz mol si tervek felismertet se. Az sszeg v ltoz sainak meggyeltet se (tapasztalatszerz s). Folyamatos ism tl s: Szorz s, oszt s, a tanult szorz t bl k gyakorl sa. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 7/1{2., 8/1{3., 69/1{2., 70/1{2., 71/1{4. ra: El k sz t s: Kerek t zesekb l egyjegy sz mok elv tele. Kerek t zesekb l k tjegy sz mok elv tele. K l nb z sz mol si tervek felismertet se. Sz veges feladatok, a k l nbs g v ltoz sainak meggyeltet se (tapasztalatszerz s). Folyamatos ism tl s: Szorz s, oszt s, a tanult szorz t bl k gyakorl sa. 9/1{3., 72/1{2., 73/1{2. ra: 79{80. 87{88. 97{98. El k sz t s: K tjegy sz mokb l egyjegy sz mok elv tele a t zesek tl p s vel is. K tjegy sz mokb l kerek t zesek elv tele. K tjegy sz mokb l k tjegy sz mok elv tele a t zesek tl p s vel is. K l nb z sz mol si tervek felismertet se. A k l nbs g v ltoz sainak meggyeltet se. Folyamatos ism tl s: Az sszead sr l, szorz sr l, oszt sr l tanultak gyakorl sa. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 10/1{2., 11/1{3., 74/1{2., 75/1{2., 76/1{4. ra: 81{82. 89{90. 99{100. Gyakorl s: K tjegy sz mokhoz k tjegy sz mok hozz ad sa, k tjegy sz mokb l k tjegy sz mok elv tele a t zesek tl p s vel is. K l nb z sz mol si tervek felismertet se. Egy m velettel megoldhat egyszer sz veges feladatok megold sa lehet leg n ll n ma olvas s alapj n. Folyamatos ism tl s: Szorz s, oszt s, a tanult szorz t bl k gyakorl sa. 77/1{2., 78/1., 79/1., 82/1{2., 83/1{2. ra: 83{84. 91{ {103. Gyakorl s: K tjegy sz mokhoz k tjegy sz mok hozz ad sa, k tjegy sz mokb l k tjegy sz mok elv tele a t zesek tl p s vel is. Az sszeg s k l nbs g v ltoz sainak meggyeltet se. A tanultak alkalmaz sa t bl zatok hi nyz elemeinek megad s ban. Egy m velettel megoldhat egyszer sz veges feladatok megold sa lehet leg n ll n ma olvas s alapj n. Folyamatos ism tl s: Szorz s, oszt s, a tanult szorz t bl k gyakorl sa. Az al bbi feladatok egy r sz t folyamatos ism tl s keret ben dolgoztassuk fel. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 80/1{4., 81/1{4., 82/3{4., 83/3{4., 85/1., 87/1{2. 19
20 ra: { {106. Gyakorl s: K tjegy sz mokhoz k tjegy sz mok hozz ad sa, k tjegy sz mokb l k tjegy sz mok elv tele a t zesek tl p s vel is. Egy m velettel megoldhat egyszer sz veges feladatok megold sa lehet leg n ll n ma olvas s alapj n. T bl zatok, illetve sorozatok hi nyz elemeinek megad sa. rdekes fejt r feladatok a tanultak elm ly t s re. Sz mol si rutin s probl mamegold k pess g dierenci lt fejleszt se. Folyamatos ism tl s: Szorz s, oszt s, a tanult szorz t bl k gyakorl sa. M r sek, a hossz s g, rtartalom, t meg s id m rt kegys gei egyszer tv lt sok. Az al bbi feladatok egy r sz t folyamatos ism tl s keret ben dolgoztassuk fel. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 12/1{4., 13/1{3., 84/1{4., 86/1., 88/1{3., 89/1{4., 90/1{4. ra: A 6-os szorz t bla, oszt s 6-tal El k sz t s: K tjegy sz mok k tszerese. Soralkot sok 6-tal. A 6 t bbsz r sei, az egyjegy sz mok hatszorosa. Kapcsolatok keres se az eddig tanult szorz t bl k k z tt. Sz veges feladatok, f ggv nyek, sorozatok. Folyamatos ism tl s: A tanult szorz t bl k gyakorl sa. 14/1{3., 15/1{3., 91/1{3. ra: 87{88. 97{ {110. A 6-os szorz t bla gyakorl sa. Bennfoglal s s r szekre oszt s 6-tal. Aszorz s s az oszt s kapcsolata. A h nyados v ltoz sainak meggyeltet se (tapasztalatszerz s). Sz veges feladatok, f ggv nyek, sorozatok. Fejt r feladatok. A sz mol si rutin s a probl mamegold k pess g dierenci lt fejleszt se. Folyamatos ism tl s: Az sszead s, kivon s s az eddig tanult szorz t bl k gyakorl sa. Az al bbi feladatok egy r sz t folyamatos ism tl s keret ben dolgoztassuk fel. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 16/1{4., 17/1{3., 19/1{5., 92/1{4., 93/1{3., 94/1., 97/1{4. ra: A 6-tal val marad kos oszt s. Sz veges feladatok, f ggv nyt bl zat kit lt se sz veg alapj n. Folyamatos ism tl s: Szorz s, oszt s, a tanult szorz t bl k gyakorl sa. 18/1{4., 95/1{3., 96/1{3. ra: { { felm r s A megold sok megbesz l se s rt kel se ut n szervezz k meg az esetleges hi nyoss gok p tl s t. A heti 4 r ban dolgoz csoportok eset n a megold sok rt kel s t korrepet l son oldjuk meg. A Felm r feladatsorok c m kiadv ny feladatsora. 20
21 K vetelm nyek Aszorz s fogalma, a tanult szorz t bl k ismerete s alkalmaz sa: a szorz s mint ism telt sszead s, k vetkeztet s egyr l t bbre. Aszorzat megjelen t se sz megyenesen val l peget ssel, illetve t glalapos elrendez ssel. Az oszt s fogalma: az oszt s mint a szorz s ford tott m velete, mint bennfoglal s, mint r szekre oszt s. K vetkeztet s t bbr l egyre. Marad kos oszt s, az oszt s pr b ja. Szab llyal s n h ny elem vel adott sorozat folytat sa. Egy m velettel megoldhat sz veges (esetleg ford tott sz vegez s ) feladat n ll olvas ssal t rt n rtelmez se, az adatok kigy jt se, a matematikai modell fel r sa, a feladat megold sa, sz veges v lasz. T bl zat kit lt se adott szab ly, illetve egyszer sz veges feladat alapj n. A hossz s g-, az id -, a t meg- s az rtartalomm r sr l tanultak alkalmaz sa sz veges feladatokban, m veletek mennyis gekkel, m rt kegys gek tv lt sa. ra: 91{ { {115. A m veletek sorrendje sszetett, csak sszead st, kivon st, illetve csak szorz st, oszt st tartalmaz sz mfeladatok s ilyen sz mfeladatokkal le rhat sszetett sz veges feladatok megold sa. A 4. felm r sben tapasztalhat t pushib k megbesz l se, a hi nyoss gok p tl sa. Folyamatos ism tl s: Az sszead s, kivon s s az eddig tanult szorz t bl k gyakorl sa. 20/1{2., 98/1{3., 99/1. ra: 93{ { {117. sszetett, sszead st, kivon st, szorz st s oszt st vegyesen tartalmaz sz mfeladatok s ilyen sz mfeladatokkal le rhat sszetett sz veges feladatok megold sa. Folyamatos ism tl s: Az sszead s, kivon s s az eddig tanult szorz t bl k gyakorl sa. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 21/1., 100/1., 101/1{2., 102/1{3. ra: 95{ { {119. A 7-es szorz t bla, oszt s 7-tel Soralkot sok 7-tel. A 7 t bbsz r sei, az egyjegy sz mok h tszerese. Kapcsolatok keres se az eddig tanult szorz t bl k k z tt. Bennfoglal s s r szekre oszt s 7-tel. A szorz s s az oszt s kapcsolata. Sz veges feladatok, k vetkeztet s egyr l t bbre, t bbr l egyre. F ggv nyek, sorozatok. Folyamatos ism tl s: Az sszead s, kivon s s az eddig tanult szorz t bl k, illetve a m veletek sorrendj r l s az id m r sr l tanultak gyakorl sa. 22/1{3., 23/1{2., 24/1{2., 103/1{3., 104/1., 105/1. 21
22 ra: {121. A 7-es szorz t bla (szorz s, oszt s) gyakorl sa. sszetett sz mfeladatok megold sa, a m veleti sorrendr l tanultak alkalmaz sa. Sz veggel adott f ggv ny t bl zat nak kit lt se. Fejt r feladatok. Sz mol si rutin s probl mamegold k pess g dierenci lt fejleszt se. Folyamatos ism tl s: Az sszead s, kivon s s az eddig tanult szorz t bl k, illetve a m veletek sorrendj r l s az id m r sr l tanultak gyakorl sa. Az al bbi feladatok egy r sz t folyamatos ism tl s keret ben dolgoztassuk fel. 23/3., 25/3., 106/1{3., 107/1. ra: A 7-tel val marad kos oszt s. F ggv nyt bl zat kit lt se sz veg alapj n. Folyamatos ism tl s: Szorz s, oszt s, a tanult szorz t bl k gyakorl sa, a m veleti sorrendr l s az id m r sr l tanultak alkalmaz sa. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 25/1{2., 107/2{4., 108/1{5. ra: 99{ { {124. A 8-as szorz t bla, oszt s 8-cal Soralkot sok 8-cal. A 8 t bbsz r sei, az egyjegy sz mok nyolcszorosa. Kapcsolatok keres se az eddig tanult szorz t bl k k z tt (a m veleti sorrendr l tanultak alkalmaz s val). Bennfoglal s s r szekre oszt s 8-cal. A szorz s s az oszt s kapcsolata. Sz veggel adott f ggv ny t bl zat nak kit lt se. Folyamatos ism tl s: Az sszead s, kivon s s az eddig tanult szorz t bl k gyakorl sa. Ismerked s a kock val. A testek p t s nek el k sz t se. 26/1{3., 27/1{3., 28/1{3., 29/1{2., 109/1{4., 110/1{4. ra: A 8-cal val marad kos oszt s. F ggv nyt bl zat kit lt se sz veg alapj n. Folyamatos ism tl s: Szorz s, oszt s, a tanult szorz t bl k gyakorl sa. 29/3., 114/1{2. ra: 102{ { {128. A 8-as szorz t bla (szorz s, oszt s) gyakorl sa. sszetett sz mfeladatok megold sa, a m veleti sorrendr l tanultak alkalmaz sa. Sz veges feladatok, k vetkeztet s egyr l t bbre, t bbr l egyre. A sz mol si rutin s a probl mamegold k pess g dierenci lt fej- Fejt r feladatok. leszt se. Folyamatos ism tl s: Az sszead s, kivon s, az eddig tanult szorz t bl k, illetve a m veletek sorrendj r l tanultak gyakorl sa. A hossz s g-, rtartalom-, t meg- s id m r sr l tanultak feleleven t se. Az al bbi feladatok egy r sz t folyamatos ism tl s keret ben dolgoztassuk fel. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 30/1{3., 111/1., 112/1., 113/1{4., 114/3. 22
23 ra: 104{ { {130. A 9-es szorz t bla, oszt s 9-cel 9-cel n vekv, illetve cs kken sorozatok alkot sa. A 9 t bbsz r sei, az egyjegy sz mok kilencszerese. Kapcsolatok keres se az eddig tanult szorz t bl k k z tt (a m veleti sorrendr l tanultak alkalmaz s val). Bennfoglal s s r szekre oszt s 9-cel. A szorz s s az oszt s kapcsolata. Sz veggel adott f ggv ny t bl zat nak kit lt se. A testek p t s nek el k sz t se. A 9-es szorz t bl b l m r csak egy szorzat, a9 9 ismeretlen a tanul k sz m ra, ez rt ezeknek az r knak a feladata lehet a szorz t bl k ism tl se, gyakorl sa, az esetleges hi nyoss gok p tl sa. 31/1{2., 32/1{3., 33/1{2., 115/1{3., 116/1{2. ra: A 9-cel val marad kos oszt s. F ggv nyt bl zat kit lt se sz veg alapj n. Folyamatos ism tl s: Szorz s, oszt s, a tanult szorz t bl k gyakorl sa. 34/1., 119/1{3. ra: 107{ { {133. A 9-es szorz t bla (szorz s, oszt s) gyakorl sa. sszetett sz mfeladatok megold sa, a m veleti sorrendr l tanultak alkalmaz sa. Sz veges feladatok, k vetkeztet s egyr l t bbre, t bbr l egyre. A sz mol si rutin s a probl mamegold k pess g dierenci lt fej- Fejt r feladatok. leszt se. Folyamatos ism tl s: Az sszead s, a kivon s, a szorz t bl k, a m veletek sorrendj r l tanultak, illetve am rt kegys gek gyakorl sa. 34/2{3., 116/3., 117/1., 118/1., 120/1{3. ra: 109{ { {135. A szorz sr l tanultak kieg sz t se Szorz s 1-gyel, az 1 t bbsz r sei. Szorz s 0-val, a 0 t bbsz r sei. Aszorz sr l s a szorz t bl kr l tanultak ttekint se, sszefoglal sa, gyakorl sa. A tov bbl p shez n lk l zhetetlen, hogy minden tanul viszonylag biztosan, eszk z n lk l el tudja v gezni az elemi m veleteket a 100-as sz mk rben. Ez rt a tanul k tud sszintje szerint dierenci lva szervezz k meg az otthoni munk t s a folyamatos ism tl st. Az al bbi feladatok egy r sz t az elk vetkez r k tananyag nak feldolgoz sa sor n, folyamatos ism tl s keret ben oldassuk meg. 35/1{5., 37/1{2., 121/1{4., 122/1{4., 123/1{4. ra: 111{ { {137. Az oszt sr l tanultak kieg sz t se Oszt s 1-gyel, a 0 oszt sa. 0-val nem lehet osztani. Az oszt sr l tanultak ttekint se, sszefoglal sa, gyakorl sa. Az al bbi feladatok egy r sz t az elk vetkez r k tananyag nak feldolgoz sa sor n, folyamatos ism tl s keret ben oldassuk meg. 36/1{2., 37/3., 124/1{4., 125/1{4., 126/1{4. 23
24 ra: Amarad kos oszt sr l tanultak tudatos t sa, amarad kos oszt s gyakorl sa. A marad kos oszt s pr b j nak elv gz se. Folyamatos ism tl s: Szorz s, oszt s, a tanult szorz t bl k gyakorl sa. 132/1{3., 133/1{3. ra: { {140. Egyszer s sszetett sz veges feladatok, a m veletek sorrendj r l tanultak alkalmaz sa. Folyamatos ism tl s: Szorz s, oszt s, a tanult szorz t bl k gyakorl sa. Mennyis gek, m r sek, m rt kegys gek, tv lt sok. 127/1., 128/1., 135/1. ra: { {142. Aszorz s s az oszt s fogalm nak elm ly t se. sszetett sz m- s sz veges feladatok megold sa, a m veletek sorrendj r l tanultak alkalmaz sa. Sorozatok. Sz veggel adott f ggv ny rtelmez se, t bl zat nak kit lt se. Fejt r feladatok. Sz mol si rutin s probl mamegold k pess g dierenci lt fejleszt se. Folyamatos ism tl s: Az sszead s, a kivon s, aszorz t bl k, a m veletek sorrendj r l tanultak gyakorl sa. Az al bbi feladatok egy r sz t az elk vetkez r k tananyag nak feldolgoz sa sor n, folyamatos ism tl s keret ben oldassuk meg. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 129/1{3., 130/1{2., 131/1{2., 134/1{2., 136/1. ra: { { felm r s A megold sok megbesz l se s rt kel se ut n szervezz k meg az esetleges hi nyoss gok p tl s t. A heti 4 r ban dolgoz csoportok eset n a megold sok rt kel s t korrepet l son oldjuk meg. A Felm r feladatsorok c m kiadv ny feladatsora. K vetelm nyek Az sszead s, akivon s, aszorz s s az oszt s alkalmaz sa a 100-as sz mk rben. sszetett sz mfeladatok megold sa, a m veletek helyes sorrendj nek alkalmaz sa. Z r jelek haszn lata. Legfeljebb k t m velettel le rhat egyszer sz veges feladat n ll olvas ssal t rt n rtelmez se, megold sa. T bl zat kit lt se egyszer sz veges feladat alapj n. A hossz s g-, az id -, a t meg- s az rtartalomm r sr l tanultak alkalmaz sa sz veges feladatokban. M veletek mennyis gekkel, m rt kegys gek tv lt sa. 24
25 ra: Testek, lapok Testek vizsg lata, csoportos t suk k l nb z szempontok szerint. K l nb z testek lapjainak meggyel se. Folyamatos ism tl s: Az sszead s, a kivon s, aszorz t bl k, a m veletek sorrendj r l tanultak gyakorl sa. A felm r s sor n tapasztalt hi nyoss gok p tl sa. 38/1{2., 137/1{2. ra: T glatest, kocka Ismerked s k l nb z t glatestekkel, a kocka mint speci lis t glatest. A t glatest lapjainak vizsg lata: a t glatest lapjai t glalapok, a n gyzet is t glalap. A t glatest tulajdons gainak vizsg lata, a lapok k lcs n s helyzet nek meggyel se szemk zti lapok, szomsz dos lapok. Ismerked s a t glatest h l j val. Az el z ekben tanultak folyamatos gyakorl sa, ism tl se, a sz mol si rutin fejleszt se, a hi nyoss gok p tl sa. 39. oldal, 40/1{2., 137/3., 138/1. ra: 119{ { {148. T glalap, n gyzet A t glalap kiv laszt sa a n gysz gek k z l, a n gyzet kiv laszt sa a t glalapok k z l. Aszemk zti s szomsz dos oldal, illetve a szemk zti s szomsz dos cs cs fogalma. A t glalapok, speci lisan a n gyzet t kr ss g nek vizsg lata (tapasztalatszerz s), tulajdons gok megsejtet se. Komplex geometriai feladatok, meggyel sek, a k pi probl mamegold gondolkod s fejleszt se. Az el z ekben tanultak folyamatos gyakorl sa, ism tl se, a sz mol si rutin fejleszt se. 41/1{3., 42/1{4., 43/1{2., 139/1{4, 140/1{3., 141/1{2., 142/1., 144/1{4. ra: {150. Aker let fogalm nak el k sz t se. A sz mol si rutin fejleszt se, a hossz s gm r s gyakorl sa. 44/1{2., 45/1{2., 142/2{3., 143/1{3. ra: 122{ { {152. Z r jelek haszn lata sszetett sz m- s sz veges feladatok: sszeg, k l nbs g, szorzat s h nyados hozz ad sa, kivon sa, szorz sa, oszt sa. Szorz s, oszt s sszeggel, k l nbs ggel, szorzattal, h nyadossal. Sz mol si rutin s sz veg rt k pess g dierenci lt fejleszt se. Folyamatos ism tl s: Az sszead s, kivon s, szorz s s oszt s gyakorl sa a 100-as sz mk rben, az sszeg, k l nbs g, szorzat, h nyados v ltoz sainak meggyeltet se. A m veleti sorrendr l tanultak alkalmaz sa. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 46. oldal, 47/1{4., 145/1{4., 146/1{3., 149/1. 25
26 ra: sszetett sz m- s sz veges feladatok megold sa: a z r jelhaszn latr l s a m veleti sorrendr l tanultak alkalmaz sa. Sz mol si rutin s sz veg rt k pess g dierenci lt fejleszt se. A nehezebben halad k sz m ra szervezz nk korrepet l st. 147/1{3., 148/1{2., 150/1. ra: 125{ { {155. T bbf lek ppen sz molhatunk! Z r jellel, illetve z r jel n lk l sszeg s k l nbs g hozz ad sa egy adott sz mhoz, sszeg s k l nbs g kivon sa egy adott sz mb l, sszeg s k l nbs g szorz sa egy adott sz mmal, sszeg s k l nbs g oszt sa egy adott sz mmal. Folyamatos ism tl s: Az sszead s, kivon s, szorz s s oszt s gyakorl sa, a z r jelhaszn latr l s a m veleti sorrendr l tanultak alkalmaz sa. 48/1{3., 49/1{2., 50/1{3., 151/1{3. ra: Rajzhoz, sz veghez t bbf le sz mol si terv keres se. Folyamatos ism tl s: Az sszead s, kivon s, szorz s s oszt s gyakorl sa, a z r jelhaszn latr l s a m veleti sorrendr l tanultak alkalmaz sa. 51/1{3., 152/1{2., 153/1{3. ra: 128{ { {159. K tjegy sz mok szorz sa K tjegy sz mok szorz sa egyjegy sz mmal a 100-as sz mk r n bel l. Egyszer s sszetett sz veges feladatok. A szorzat, h nyados v ltoz sainak meggyeltet se. Az al bbi feladatok egy r sz t folyamatos ism tl s keret ben oldassuk meg. 52/1., 154/1{2., 155/1., 156/1., 157/1{4. ra: K tjegy sz mok oszt sa P ros k tjegy sz mok fele. Egyszer s sszetett sz veges feladatok. Folyamatos ism tl s: Sz mok, mennyis gek k tszerese. Hossz s gm r s. 53/1., 158/1{5. 26
27 ra: { {162. K tjegy sz mok oszt sa egyjegy sz mmal, ah nyados k tjegy sz m. Egyszer s sszetett sz veges feladatok. A fenti anyagr szt a helyi tanterv aj nl sainak gyelembev tel vel, a tanul k tud sszintj nek s k pess geinek megfelel m lys gben s r szletess ggel dolgozzuk fel. Folyamatos ism tl s: Az sszead s, kivon s, szorz s s oszt s gyakorl sa a 100-as sz mk rben. M veleti sorrend. Z r jelek haszn lata. Mennyis gek, m r sek, m rt kegys gek, tv lt sok. Az al bbi feladatok egy r sz t az elk vetkez r k tananyag nak feldolgoz sa sor n, tehets ggondoz s keret ben oldassuk meg. Az tlagosn l nehezebben halad tanul kkal els sorban az elemi sz mfeladatok s a legegyszer bb sz veges feladatok megold s t gyakoroltassuk. 54/1., 159/1{4., 160/1{3., 161/1., 162/1{2., 163/1{4., 164/1{5. ra: {164. v v gi ism tl s A sz mok csoportos t sa k l nb z szempontok szerint. Sz mok bontott alakjai. Sz mok helye a sz megyenesen. Nagys g szerinti sszehasonl t suk, rendez s k. Sz mok egyes, t zes, p ros, p ratlan szomsz dai. Az al bbi feladatok k z l az oszt ly sz nvonal nak megfelel en v logassunk. Sz ks g eset n szervezz nk korrepet l st. 167/1{4., 168/1{4., 169/1{3., 170/1{3. ra: 133{ { {166. Az sszead s, kivon s gyakorl sa a 100-as sz mk rben. sszetett sz mfeladatok. Egyszer s sszetett sz veges feladatok. 171/1{4., 172/1{4., 175/1{4., 177/1. a), b), 180/1{2. ra: { {168. M r sek. A hossz s g-, az rtartalom-, a t meg- s az id m r sr l tanultak ism tl se, gyakorl sa, kieg sz t se, rendszerez se. Sz ks g eset n szervezz nk korrepet l st. 184/1{2., 185/1{4. ra: /I. felm r s A Felm r feladatsorok c m kiadv ny feladatsora. ra: 137{ { {171. A szorz s s az oszt s gyakorl sa a 100-as sz mk rben. sszetett sz mfeladatok. Egyszer sz veges feladatok. M rt kegys gekr l tanultak alkalmaz sa sz veges feladatokban. 173/1{4., 174/1{4., 176/1{4., 187/1{3. 27
28 ra: 139{ { {173. sszetett sz m- s sz veges feladatok. A m veletek sorrendje. Z r jelek haszn lata. Sz veggel adott f ggv ny rtelmez se, szab ly nak fel r sa, t bl zat nak kit lt se. Sz ks g eset n szervezz nk korrepet l st. 177/1. c){f), 178/1., 179/1{4., 180/3{4., 182/1{2., 186/1. ra: /II. felm r s A Felm r feladatsorok c m kiadv ny feladatsora. ra: A felm r dolgozatok rt kel se, a hi nyoss gok p tl s nak megszervez se. A hi nyoss gokat a k vetkez r k tananyag nak feldolgoz sa mellett folyamatos ism tl s keret ben p tolhatjuk. Sz ks g eset n szervezz nk korrepet l st. ra: 143{ { {177. Testek p t se Testek p t se sz nesrudakb l (a szorz s s az oszt s alkalmaz s val). Testek t k rk p nek el ll t sa. Testek el l-, fel l- s oldaln zet nek meggyeltet se. A geometri b l tanultak gyakorl sa, kieg sz t se, a fogalmak tartalm nak s terjedelm nek b v t se, a geometriai l t sm d fejleszt se. 55/1{3., 56/1{2., 165/1{3. ra: 145{ { {179. Biztos, lehets ges, lehetetlen Val sz n s gi j t kok, k s rletek eredm ny nek, a mindennapi let v letlen jelens geinek meggyel se, lejegyz se. A biztos", lehets ges, de nem biztos" s a lehetetlen" esem nyek megk l nb ztet se. 57. oldal, 58/1{2., 166/1{2. Jobb csoportban ra: 147{ { {181. Vegyes feladatok rdekes fejt r feladatok a tanultak elm ly t s re. Sz mol si rutin s probl mamegold k pess g dierenci lt fejleszt se. 59/1{3., 60/1{2., 61/1{5., 181/1., 183/1{4., 186/2{3. Nehezebben halad csoportban ra: 147{ { {185. Felz rk ztat s, a hi nyoss gok p tl sa: Az sszead s, kivon s, szorz s s oszt s gyakorl sa a 100-as sz mk rben. 28
Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. A FELMÉRŐ FELADATSOROK ÉRTÉKELÉSE
Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. A FELMÉRŐ FELADATSOROK ÉRTÉKELÉSE A felm r feladatsorok rt kel se A felm r feladatsorokat A, B, C, D v ltozatban k sz tett
RészletesebbenDr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Köves Gabriella fôiskolai adjunktus Novák Lászlóné tanár Scherlein Márta tanító. Matematika 3.
Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Köves Gabriella fôiskolai adjunktus Novák Lászlóné tanár Scherlein Márta tanító Matematika 3. PROGRAM általános iskola 3. osztály számára Átdolgozott kiadás MÛSZAKI KÖNYVKIADÓ,
RészletesebbenMATEMATIKA 5. KOMPETENCIÁK, ÓRATERV, TANMENET FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK
Dr. Czeglédy István Dr. Czeglédy Istvánné Dr. Hajdu Sándor Novák Lászlóné Zankó Istvánné MATEMATIKA 5. KOMPETENCIÁK, ÓRATERV, TANMENET FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK KOMPETENCIÁK, ÓRATERV, TANMENET
RészletesebbenScherlein Márta tanító Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Köves Gabriella fôiskolai adjunktus Novák Lászlóné tanár. Matematika 4.
Scherlein Márta tanító Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Köves Gabriella fôiskolai adjunktus Novák Lászlóné tanár Matematika 4. PROGRAM általános iskola 4. osztály számára Átdolgozott kiadás MÛSZAKI KÖNYVKIADÓ,
RészletesebbenDr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Köves Gabriella fôiskolai adjunktus Novák Lászlóné tanár Scherlein Márta tanító. Matematika 1.
Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Köves Gabriella fôiskolai adjunktus Novák Lászlóné tanár Scherlein Márta tanító Matematika. PROGRAM általános iskola. osztály számára Átdolgozott kiadás Mûszaki Könyvkiadó,
RészletesebbenScherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 3. A FELMÉRŐ FELADATSOROK ÉRTÉKELÉSE
Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 3. A FELMÉRŐ FELADATSOROK ÉRTÉKELÉSE A felm r feladatsorok rt kel se A felm r feladatsorok n gy v ltozat t dolgoztuk ki. Az A
RészletesebbenScherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 3. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK ELSŐ FÉLÉV
Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 3. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK ELSŐ FÉLÉV M dszertani aj nl sok A sz mok 200-ig Kompetenci k, fejleszt si feladatok: gazdas gi nevel
RészletesebbenScherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 3. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK MÁSODIK FÉLÉV
Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 3. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK MÁSODIK FÉLÉV Ellent tes mennyis gek Kompetenci k, fejleszt si feladatok: gazdas gi nevel s, sz ml l
RészletesebbenScherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK ELSŐ FÉLÉV
Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK ELSŐ FÉLÉV M dszertani aj nl sok Sz mok s m veletek 0-t l 20-ig Kompetenci k, fejleszt si feladatok:
RészletesebbenDr. Czeglédy István fôiskolai tanár Dr. Czeglédy Istvánné vezetôtanár Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Novák Lászlóné tanár Zankó Istvánné tanár
Dr. Czeglédy István fôiskolai tanár Dr. Czeglédy Istvánné vezetôtanár Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Novák Lászlóné tanár Zankó Istvánné tanár Matematika 5. PROGRAM általános iskola 5. osztály nyolcosztályos
RészletesebbenMatematika 7. PROGRAM. általános iskola 7. osztály nyolcosztályos gimnázium 3. osztály hatosztályos gimnázium 1. osztály. Átdolgozott kiadás
Dr. Czeglédy István fôiskolai tanár Dr. Czeglédy Istvánné vezetôtanár Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Novák Lászlóné tanár Dr. Sümegi Lászlóné szaktanácsadó Zankó Istvánné tanár Matematika 7. PROGRAM
RészletesebbenMatematika 6. PROGRAM
Dr. Andrási Tiborné vezetôtanár Dr. Czeglédy István fôiskolai tanár Dr. Czeglédy Istvánné vezetôtanár Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Novák Lászlóné tanár Zankó Istvánné tanár Matematika 6. PROGRAM általános
RészletesebbenMatematika 7. PROGRAM. általános iskola 7. osztály nyolcosztályos gimnázium 3. osztály hatosztályos gimnázium 1. osztály. Átdolgozott kiadás
Dr. Czeglédy István fôiskolai tanár Dr. Czeglédy Istvánné vezetôtanár Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Novák Lászlóné tanár Dr. Sümegi Lászlóné szaktanácsadó Zankó Istvánné tanár Matematika 7. PROGRAM
RészletesebbenMATEMATIKA 6. KOMPETENCIÁK, ÓRATERV, TANMENET FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK
Dr. Andrási Tiborné Dr. Czeglédy István Dr. Czeglédy Istvánné Dr. Hajdu Sándor Novák Lászlóné Zankó Istvánné MATEMATIKA 6. KOMPETENCIÁK, ÓRATERV, TANMENET FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK KOMPETENCIÁK,
RészletesebbenMatematika 8. PROGRAM. általános iskola 8. osztály nyolcosztályos gimnázium 4. osztály hatosztályos gimnázium 2. osztály. Átdolgozott kiadás
Dr. Czeglédy István fôiskolai tanár Dr. Czeglédy Istvánné vezetôtanár Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Novák Lászlóné tanár Dr. Sümegi Lászlóné szaktanácsadó Zankó Istvánné tanár Matematika 8. PROGRAM
RészletesebbenTANMENET javaslat. a szorobánnal számoló. osztály számára. Vajdáné Bárdi Magdolna tanítónő
2 TANMENET javaslat a szorobánnal számoló 2. osztály számára Szerkesztette: Dr. Vajda József - Összeállította az Első Szorobán Alapítvány megbízásából: Vajdáné Bárdi Magdolna tanítónő Makó, 2001. 2010.
RészletesebbenMatematika 6. PROGRAM
Dr. Andrási Tiborné vezetôtanár Dr. Czeglédy István fôiskolai tanár Dr. Czeglédy Istvánné vezetôtanár Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Novák Lászlóné tanár Zankó Istvánné tanár Matematika 6. PROGRAM általános
RészletesebbenTartalom Bevezet s 9 lland jel l sek 11 I. A matematika t rt neti fejl d se 13 1. A matematika elvi k rd sei 15 1.1. A matematika, mint tudom ny s tant rgy............ 15 1.2. A matematika saj toss gai.....................
RészletesebbenFejlesztési követelmények, kompetenciák
1. témakör: Év eleji ismétlés Szept. 1. hét 1. Ismétlés Számok és műveletek 0 20-ig 2. hét Ismétlés Számok és műveletek 0 20-ig 3. Ismétlés Számok és műveletek 0 20-ig Ismerkedés a tankönyvvel, a feladatgyűjteménnyel,
RészletesebbenMATEMATIKA. 5 8. évfolyam
MATEMATIKA 5 8. évfolyam Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni
RészletesebbenMatematika tanmenet 2. osztály részére
2. osztály részére 2014-2015. Izsáki Táncsics Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Készítette: Molnárné Tóth Ibolya Témakörök 1. Témakör: Év eleji ismétlés /1-24. óra/..3-5. oldal 2. Témakör:
RészletesebbenScherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK MÁSODIK FÉLÉV
Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK MÁSODIK FÉLÉV v, vszak, h nap, h t Kompetenci k, fejleszt si feladatok: sz ml l s, sz mol s, rendszerez
RészletesebbenMATEMATIKA. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2013.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenMATEMATIKA 7. KOMPETENCIÁK, ÓRATERV, TANMENET FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK
Dr. Czeglédy István Dr. Czeglédy Istvánné Dr. Hajdu Sándor Novák Lászlóné Dr. Sümegi Lászlóné Zankó Istvánné MATEMATIKA 7. KOMPETENCIÁK, ÓRATERV, TANMENET FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK KOMPETENCIÁK,
RészletesebbenMATEMATIKA 1-12. ÉVFOLYAM
MATEMATIKA 1-12. ÉVFOLYAM SZERZŐK: Veppert Károlyné, Ádám Imréné, Heibl Sándorné, Rimainé Sz. Julianna, Kelemen Ildikó, Antalfiné Kutyifa Zsuzsanna, Grószné Havasi Rózsa 1 1-2. ÉVFOLYAM Gondolkodási, megismerési
RészletesebbenDr. Czeglédy István fôiskolai tanár Dr. Czeglédy Istvánné vezetôtanár Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Novák Lászlóné tanár Zankó Istvánné tanár
Dr. Czeglédy István fôiskolai tanár Dr. Czeglédy Istvánné vezetôtanár Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Novák Lászlóné tanár Zankó Istvánné tanár Matematika 5. PROGRAM általános iskola 5. osztály nyolcosztályos
RészletesebbenMATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK
MATEMATIKA 5 8. ALAPELVEK, CÉLOK Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.
RészletesebbenMatematika. 1-4. évfolyam. tantárgy 2013.
Matematika tantárgy 1-4. évfolyam 2013. Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási,
RészletesebbenScherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. TANANYAGBEOSZTÁS, KÖVETELMÉNYEK KOMPETENCIÁK, FEJLESZTÉSI FELADATOK
Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 2. TANANYAGBEOSZTÁS, KÖVETELMÉNYEK KOMPETENCIÁK, FEJLESZTÉSI FELADATOK TANANYAGBEOSZTÁS, KÖVETELMÉNYEK A tanmenetet három lehetséges
RészletesebbenA TÓ. Hajléktalan emberek Magyarország nagyvárosaiban február 3-án. F Hajléktalan népszámlálás Budapest
A TÓ Hajléktalan emberek Magyarország nagyvárosaiban 28. február 3-án F3 28 Hajléktalan népszámlálás 28. 28. február 2-án este minden regisztrátornak jelentkező önkéntes (páros) kapott egy dossziét, az
RészletesebbenMATEMATIKA A és B variáció
MATEMATIKA A és B variáció A Híd 2. programban olyan fiatalok vesznek részt, akik legalább elégséges érdemjegyet kaptak matematikából a hatodik évfolyam végén. Ezzel együtt az adatok azt mutatják, hogy
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános iskola Matematika Évfolyam: 1 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli Követelmények, témakörök: Halmazok összehasonlítása
RészletesebbenMatematika 8. PROGRAM. általános iskola 8. osztály nyolcosztályos gimnázium 4. osztály hatosztályos gimnázium 2. osztály. Átdolgozott kiadás
Dr. Czeglédy István fôiskolai tanár Dr. Czeglédy Istvánné vezetôtanár Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Novák Lászlóné tanár Dr. Sümegi Lászlóné szaktanácsadó Zankó Istvánné tanár Matematika 8. PROGRAM
RészletesebbenTANANYAGBEOSZTÁS, KÖVETELMÉNYEK
TANANYAGBEOSZTÁS, KÖVETELMÉNYEK A tanmenetet három lehetséges óraszámhoz igazítva állítottuk össze. I. A Kerettanterv által előírt minimális óraszám heti 4 óra; évi 148 óra: A tanmenetben ez az órabeosztás
RészletesebbenEMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3 Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet
RészletesebbenMatematika tanmenet (A) az HHT-Arany János Tehetségfejleszt Program el készít -gazdagító évfolyama számára
Matematika tanmenet (A) az HHT-Arany János Tehetségfejleszt Program el készít -gazdagító évfolyama számára Ez a tanmenet az OM által jóváhagyott tanterv alapján készült. A tanterv az Országos Közoktatási
RészletesebbenMATEMATIKA TANTERV Bevezetés Összesen: 432 óra Célok és feladatok
MATEMATIKA TANTERV Bevezetés A matematika tanítását minden szakmacsoportban és minden évfolyamon egységesen heti három órában tervezzük Az elsı évfolyamon mindhárom órát osztálybontásban tartjuk, segítve
RészletesebbenEN 215-1 HD 1215-2. CD-ST VK.51.H4.47 Danfoss 05/2001 13
RA-N t pus termosztatikus szelepek elñobe ll t ssal EN 215-1 HD 1215-2 Alkalmaz s Egyenes szelep Sarokszelep Tér-sarok UK sarokszelep Az RA-N t pus szeleptesteket k tcs ves, szivatty s t vhñoell t vagy
RészletesebbenTanmenetjavaslat 5. osztály
Tanmenetjavaslat 5. osztály 1. A természetes számok A tanmenetjavaslatokban dőlt betűvel szedtük a tananyag legjellemzőbb részét (amelyet a naplóba írunk). Kisebb betűvel jelezzük a folyamatos ismétléssel
RészletesebbenVertikális szerkezet. ciós és s szakmai alapozó) - rendszerint iskolai 2. specializáci. ció. pzés és s szakmai alapozás
5. Az 1990-es évek szakképz pzési fejlesztései. sei. A szakmai képzk pzés vertikális és s horizontális szerkezete. Munkaerpiaci képzés. Posztszekonderi képzés. Vertikális szerkezet 1. alapozó képzés s
RészletesebbenMATEMATIKA TAGOZAT 5-8. BEVEZETŐ. 5. évfolyam
BEVEZETŐ Ez a helyi tanterv a kerettanterv Emelet matematika A változata alapján készült. Az emelt oktatás során olyan tanulóknak kívánunk magasabb szintű ismerteket nyújtani, akik matematikából átlag
RészletesebbenTEE Eger, Kertalja u. szennyv zcsatorna, v zvezet k, csapad k
TEE Eger, Kertalja u. szennyv zcsatorna, v zvezet k, csapad k ereszcsatorna bekƒt sek p t se p t si munka Kƒzbeszerz si rtes t sz ma: 2014/71 Beszerz s t rgya: p t si beruhƒzƒs Hirdetm ny t pusa: Tƒj koztat
RészletesebbenVII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se
VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la
RészletesebbenA f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete
2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint
RészletesebbenIterativ algoritmusok kezdeti rt k be ll t sa Balogh L szl egyetemi hallgat BME Villamosm rn ki s Informatikai Kar Villamosm rn ki Szak A munka a BME
Iterativ algoritmusok kezdeti rt k be ll t sa Balogh L szl egyetemi hallgat BME Villamosm rn ki s Informatikai Kar Villamosm rn ki Szak A munka a BME M r stechnika s Inform ci s Rendszerek Tansz k n k
RészletesebbenGyõrffy Magdolna. Tanmenetjavaslat. A matematika csodái 4. osztályos tankönyvcsaládhoz A KERETTANTERV SZERINT ÁTDOLGOZVA!
Gyõrffy Magdolna Tanmenetjavaslat A matematika csodái 4. osztályos tankönyvcsaládhoz A KERETTANTERV SZERINT ÁTDOLGOZVA! Dinasztia Tankönyvkiadó Kft., 2004 1 ÍRTA: GYÕRFFY MAGDOLNA TIPOGRÁFIA: KNAUSZ VALÉRIA
RészletesebbenII. orsza gos magyar matematikaolimpia XXIX. EMMV Szatma rne meti, februa r 28. ma rcius 3. VIII. oszta ly
VIII. oszta ly 1. feladat. Az n N terme szetes sza mot szerencse snek nevezzu k, ha n2 felı rhato n darab egyma suta ni terme szetes sza m o sszegeke nt. Bizonyı tsd be, hogy: 1) a 1 szerencse s sza m;
RészletesebbenTEE Szoftverek licenc-csomag beszerz se
TEE Szoftverek licenc-csomag beszerz se Kƒzbeszerz si rtes t sz ma: 2014/98 Beszerz s t rgya: Szolg ltat smegrendel s Hirdetm ny t pusa: T j koztat az elj r s eredm ny rƒl (1-es minta)/k /2013.07.01 K
Részletesebbenkülönösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
Részletesebbenkülönösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
Részletesebbenkülönösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson amatematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSA
PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSA Kiegészítés a NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS követelményeivel István Király Általános Iskola és Tagintézményei 1. Nevelési program 2. Helyi tantervek Szentistván,
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. alapján 1-4. évfolyam 2 MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja,
RészletesebbenEMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03. Matematika az általános iskolák 5 8.
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03 Matematika az általános iskolák 5 8. évfolyama számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet
RészletesebbenHELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok
HELYI TANTERV MATEMATIKA (emelt szintű csoportoknak) Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Bartháné Jáger Ottília, Holndonnerné Zátonyi Katalin, Krivánné Czirba Zsuzsanna, Migléczi Lászlóné MISKOLC 2015 Összesített
RészletesebbenTanmenetjavaslat Matematika 3. évfolyam Készítette: Csekné Szabó Katalin, 2015
Tanmenetjavaslat Matematika 3. évfolyam Készítette: Csekné Szabó Katalin, 2015 Hónap Szept. 1. Év eleji ismétlés 2. Számok 100-as számkörben Szervezési feladatok - ismerkedés a kel, füzetvezetéssel és
Részletesebbenértelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják
Helyi tanterv matematika általános iskola 5-8. évf. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,
RészletesebbenMatematika tanmenet/4. osztály
Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 2015/2016. tanév Matematika tanmenet/4. osztály Tanító: Fürné Kiss Zsuzsanna és Varga Mariann Tankönyv: C. Neményi Eszter Wéber Anikó: Matematika 4. (Nemzeti
RészletesebbenMatematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály
Matematika 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi
RészletesebbenAnalı zis elo ada sok
Vajda Istva n Neumann Ja nos Informatika Kar O budai Egyetem 1 / 13 Specia lis differencia la si szaba lyok Logaritmikus differencia la s f (x)g (x) g (x) = e ln f (x) = e g (x) ln f (x) = f (x) g (x)
RészletesebbenAlapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam
3. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez 1. A kerettantervi rendelet 1. melléklet Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára cím Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1-4. évfolyam
RészletesebbenBéres Mária TANÍTÓI KÉZIKÖNYV. Színes matematika tankönyvsorozat 2. osztályos elemeihez
Béres Mária TANÍTÓI KÉZIKÖNYV a Színes matematika tankönyvsorozat 2. osztályos elemeihez Béres Mária, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2009 Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. www.ntk.hu Vevőszolgálat: info@ntk.hu Telefon:
RészletesebbenMatematika. Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1
Matematika Alapelvek, célok: Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.
RészletesebbenMatematika. 5-8. évfolyam
Matematika 5-8. évfolyam Matematika 5-8. évfolyam 1. Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és
RészletesebbenMatematika helyi tanterv 5 8. évfolyam számára Alapelvek, célok
Matematika helyi tanterv 5 8. évfolyam számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,
RészletesebbenKözhasznúsági Beszámoló 2008
Közhasznúsági Beszámoló 2008 Hallatlan Alapítvány Adószám: 18187128-1 42 Tartalom: Oldalszám Egyszerűsített éves Közhasznú beszámoló eredménykimutatása 3. Tájékoztató adatok 4 o Személyi jellegű ráfordítások
Részletesebbenképességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenA HÁZIREND MELLÉKLETE AZ OSZTÁLYOZÓVIZSGA TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEI
A HÁZIREND MELLÉKLETE AZ OSZTÁLYOZÓVIZSGA TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEI TANTÁRGYAK ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Ének zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés
Részletesebben5. évfolyam. Gondolkodási módszerek. Számelmélet, algebra 65. Függvények, analízis 12. Geometria 47. Statisztika, valószínűség 5
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenMatematika. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.
Matematika tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Matematika az általános iskolák 5 8. évfolyama számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről
RészletesebbenMATEMATIKA 1-2.osztály
MATEMATIKA 1-2.osztály A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani
RészletesebbenPRECÍZ Információs füzetek
PRECÍZ Információs füzetek Informa cio k, Mo dszerek, O tletek e s Megolda sok a Precıź Integra lt U gyviteli Informa cio s rendszerhez T17. Évnyitás 2013. december Évnyitás Az e vnyita shoz szu kse ges
RészletesebbenProgramoza s I. 11. elo ada s Oszd meg e s uralkodj! elvu algoritmusok. Sergya n Szabolcs
11. elo ada s Oszd meg e s uralkodj! elvu algoritmusok Sergya n Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu O budai Egyetem Neumann Ja nos Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Inte zet 1 / 24 Tartalom
RészletesebbenCOMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA MATEMATIKA TANMENET
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA MATEMATIKA TANMENET 5. osztály 2015/2016. tanév Készítette: Tóth Mária 1 Tananyagbeosztás Évi óraszám: 144 óra Heti óraszám: 4 óra Témakörök:
RészletesebbenProgramoza s I. 10. elo ada s Rendezett to mbo k. Sergya n Szabolcs
10. elo ada s Rendezett to mbo k Sergya n Szabolcs sergyan.szabolcs@nik.uni-obuda.hu O budai Egyetem Neumann Ja nos Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Inte zet 1 / 5 Tartalom 1 Kerese sek rendezett
Részletesebbenreális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenMatematika helyi tanterv,5 8. évfolyam
Matematika helyi tanterv - bevezetés Matematika helyi tanterv,5 8. évfolyam A kerettanterv B változatának évfolyamonkénti bontása Bevezető Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson
Részletesebbenb) Melyikben szerepel az ezres helyiértéken a 6-os alaki értékű szám? c) Melyik helyiértéken áll az egyes számokban a 6-os alaki értékű szám?
A term szetes sz mok 1. Helyi rt kes r s, sz mk rb v t s 1 Monddkihangosanakövetkezőszámokat! a = 1 426 517; b = 142 617; c = 1 426 715; d = 1 042 657; e = 1 402 657; f = 241 617. a) Állítsd a számokat
RészletesebbenScherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 1. A FELMÉRŐ FELADATSOROK ÉRTÉKELÉSE
Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 1. A FELMÉRŐ FELADATSOROK ÉRTÉKELÉSE A felmérő feladatsorok értékelése A felmérő feladatsorokat úgy állítottuk össze, hogy azok
RészletesebbenK zgazdas gi s Region lis Tudom nyok Int zete P csi Tudom nyegyetem, K zgazdas gtudom nyi Kar N VEKED SI P LUSOK A T RBEN S A T RSADALOMBAN Bessenyei Istv n 2007/2 2007. okt ber Szerkeszt bizotts g: Barancsuk
Részletesebben;3 ; 0; 1 7; ;7 5; 3. pozitív: ; pozitív is, negatív is: ;
. A racion lis sz mok A tanult sz mok halmaza A) Ábrázold számegyenesen az alábbi számokat! 8 + + 0 + 7 0 7 7 0 0. 0 Válogasd szét a számokat aszerint, hogy pozitív: pozitív is, negatív is: negatív: sem
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája
Az Európai Unió regionális politikája Dr. Csapó János Az életszínvonal alakulása (regionális különbségek) az EU-ban A regionális politika céljainak c meghatároz rozása A regionális politika célja c egy
RészletesebbenScherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 3. TANANYAGBEOSZTÁS, KÖVETELMÉNYEK KOMPETENCIÁK, FEJLESZTÉSI FELADATOK
Scherlein Márta Dr. Hajdu Sándor Köves Gabriella Novák Lászlóné MATEMATIKA 3. TANANYAGBEOSZTÁS, KÖVETELMÉNYEK KOMPETENCIÁK, FEJLESZTÉSI FELADATOK TANANYAGBEOSZTÁS, KÖVETELMÉNYEK A tananyagbeosztást 3.
RészletesebbenPRCX PRCX. Perdületes mennyezeti befúvóelem
Perdületes mennyezeti befúvóelem PRCX PRCX befúvóelem TLS csatlakozódobozzal. TLS opciós tartozék, melyet külön kell megrendelni. Leírás PRCX perdu letes mennyezeti befu vo k fo eleme a re sekkel ella
RészletesebbenMatematikai és matematikai statisztikai alapismeretek
Kézirat a Matematikai és matematikai statisztikai alapismeretek című előadáshoz Dr. Győri István NEVELÉSTUDOMÁNYI PH.D. PROGRM 1999/2000 1 1. MTEMTIKI LPOGLMK 1.1. Halmazok Halmazon mindig bizonyos dolgok
RészletesebbenMatematika 9. nyelvi előkészítő évfolyam. 1 óra/hét (37 óra) Kiselőadások tartása, interjúk készítése (matematikatörténeti
Matematika 9. nyelvi előkészítő évfolyam Témakörök Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria, mérés Statisztika, valószínűség Év végi összefoglaló
RészletesebbenTEE Eger, Malom rok utca tfel jƒt si munk i (Olasz s Malom utca
TEE Eger, Malom rok utca tfel jƒt si munk i (Olasz s Malom utca k z tti szakaszon) K zbeszerz si rtesƒtˆ sz ma: 2014/71 Beszerz s t rgya: p t si beruhƒzƒs Hirdetm ny tƒpusa: Tƒj koztat az eljƒrƒs eredm
RészletesebbenMatematika. 1. évfolyam. I. félév
Matematika 1. évfolyam - Biztos számfogalom a 10-es számkörben - Egyjegyű szám fogalmának ismerete - Páros, páratlan fogalma - Sorszám helyes használata szóban - Növekvő, csökkenő számsorozatok felismerése
RészletesebbenPedagógiai program. IX. kötet
1 Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai program IX. kötet Értelmi fogyatékos tanulók 9-10. évfolyam
RészletesebbenGál Józsefné. Tanmenetjavaslat. a Matematika csodái 2. osztályos tankönyvhöz és munkafüzethez
Gál Józsefné Tanmenetjavaslat a Matematika csodái 2. osztályos tankönyvhöz és munkafüzethez Dinasztia Tankönyvkiadó Budapest, 2002 Írta: Gál Józsefné Felelôs szerkesztô: Ballér Judit ISBN 963 657 144 9
RészletesebbenA Batthyány Általános Iskola és Sportiskola félévi/év végi beszámolója
1.sz. Függelék: A Batthyány Általános Iskola és Sportiskola félévi/év végi beszámolója Osztályfőnökök részére..tanév.. félév..osztály 1. A szakmai munka áttekintése: Statisztika Az osztály létszáma:. fő
RészletesebbenSpeciális bútorok. Laborbútor. Oktatási bútor. Ipari bútor. Mérlegasztal. Laborszék
Speciális bútorok Laborbútor Oktatási bútor Ipari bútor Mérlegasztal Laborszék JÖVŐT ÉPÍTÜNK A FUNKCIONALITÁS ÉS A DIZÁJN JEGYÉBEN A BESTLAB immáron 15 éves szakértelemmel komplett megoldá sokát kíná l
RészletesebbenMatematika. 1. osztály. 2. osztály
Matematika 1. osztály - képes halmazokat összehasonlítani az elemek száma szerint, halmazt alkotni; - képes állítások igazságtartalmának eldöntésére, állításokat megfogalmazni; - halmazok elemeit összehasonlítja,
Részletesebben2. TELEP T S 2 K pzeld azt, hogy ez egy k p! I. bra. Ez egy bra csomag t mogatja a magyar nyelvet, egyel re azonban ez csak annyit jelent, hogy magyar
Pr ba a L A T E X magyar haszn lat hoz B rces J zsef 1998. janu r 19. Tartalomjegyz k 1. Bevezet s 1 2. Telep t s 1 3. Tipogr ai v ltoztat sok 2 3.1. Sorrend................................ 2 3.2. A pontok...............................
RészletesebbenMatematika. 5. 8. évfolyam
Matematika 5. 8. évfolyam 5. 6. évfolyam Éves órakeret: 148 Heti óraszám: 4 Témakörök Óraszámok Gondolkodási és megismerési módszerek folyamatos Számtan, algebra 65 Összefüggések, függvények, sorozatok
RészletesebbenÍRÁSBELI SZORZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE; TÖBBTAGÚ ÖSSZEADÁSOK, TÖBBSZÖRÖZÉSEK. 37. modul
Matematika A 3. évfolyam ÍRÁSBELI SZORZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE; TÖBBTAGÚ ÖSSZEADÁSOK, TÖBBSZÖRÖZÉSEK 37. modul Készítette: KONRÁD ÁGNES matematika A 3. ÉVFOLYAM 37. modul ÍRÁSBELI SZORZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE; TÖBBTAGÚ
RészletesebbenA KEREK VILÁG ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTÁJA 2015/16-os tanév
KEREK VILÁG ÁLTALÁNOS ISKOLA A KEREK VILÁG ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTÁJA 2015/16-os tanév Tartalomjegyzék Fejezet Cím Oldalszám 1. A Kerek Világ Általános Iskola pedagógusainak száma, iskolai
Részletesebbenhogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Matematika Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli Követelmények, témakörök: Gondolkodási
Részletesebben