MATEMATIKA 6. KOMPETENCIÁK, ÓRATERV, TANMENET FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

Átírás

1 Dr. Andrási Tiborné Dr. Czeglédy István Dr. Czeglédy Istvánné Dr. Hajdu Sándor Novák Lászlóné Zankó Istvánné MATEMATIKA 6. KOMPETENCIÁK, ÓRATERV, TANMENET FEJLESZTÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

2 KOMPETENCIÁK, ÓRATERV, TANMENET Óraterv fejlesztési feladatok A következő oldalakon látható táblázatokban áttekinthetjük az egyes fejezetek tananyagát, a feldolgozáshoz ajánlott óraszámot, illetve a tananyag elsajátítása során fejleszthető készségeket, képességeket, attitűdöket; kompetenciákat. A tananyag tartalma és a kapcsolódó fejlesztési feladatok, kompetenciák megfelelnek az Oktatási és Kulturális Miniszter által a 17/2004. (V. 20.) OM rendelet mellékleteként kiadott, a Nat-2007-nek megfelelően átdolgozott kerettantervnek. Az oktatási törvény szerint tanévenként 185 tényleges tanítási napot kell biztosítani. Hatodik osztályban a kerettantervek minimálisan heti 3, évi 111 matematikaórát írnak elő. Ettől az óraszámtól az iskola helyi tanterve csak felfelé térhet el. A fentiek alapján az iskolák egy részében a helyi tanterv 6. osztályban heti 3, évi 111 matematikaórával számolnak. Ezen iskolák számára javasolt óraszámokat (az óratervben és a tanmenetben is) üres keretbe írtuk. Például: óra.. Megjegyezzük, hogy ha ezekben az iskolákban, az alsó tagozatban is redukált óraszámban tanították a matematikát, és ötödik osztályban is csak heti 4 óra volt, akkor 6. osztályban meg kell elégednünk a kerettantervi minimumot tartalmazó alapszintű tankönyv feldolgozásával. Csak az lehet a célunk, hogy a továbblépéshez nélkülözhetetlen ismereteket, műveleti eljárásokat alaposan begyakoroltassuk, és az elvárt alapkészségeket kialakítsuk. Sok olyan iskola van, ahol felismerték, hogy az alsó tagozatos óraszámok drasztikus csökkentése miatt a tanulók a korábbiakhoz képest hiányosabb ismeretekkel, fejletlenebb készségekkel és képességekkel lépnek a felső tagozatba. Ezért 5. osztályban legalább heti 4,5, évi 162 órát, míg 6. osztályban heti 4, évi 148 órát biztosítanak a matematikai nevelés számára. Ezekben az iskolákban javasoljuk a tankönyv bővített változatának feldolgozását. Az ilyen helyi tanterv alapján dolgozó osztályok számára javasolt óraszámokat szürkére színezett keretbe írtuk: óra. A 148 óra föltétlenül szükséges lenne a 6. osztályos tananyag megnyugtató begyakoroltatásához, az ismeretek megszilárdításához, az alapkészségek kialakításához, illetve a tanultak gyakorlati alkalmazásának megtanításához. Ha heti 4 óránál kevesebb óraszámot biztosít a helyi tanterv a hatodik osztály számára, akkor a kerettantervi követelményeket már csak a jobb képességű tanulók képesek teljesíteni. Ebben az esetben a nehezebben haladó tanulók számára heti rendszerességgel korrepetálást kell szerveznünk. Ugyanakkor külön foglalkozások keretében, illetve tutorok alkalmazásával meg kell oldanunk a matematika iránt fogékony, tehetséges tanulóink fejlesztését is. 1

3 1. Számok és műveletek óra óra Kompetenciák, fejlesztési feladatok, tevékenységek A számkör bővítése. A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül is. Az elsajátítás képességének fejlesztése. Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készség fejlesztése. A nyelv logikai elemeinek helyes használata. Szövegértelmező és szövegalkotó képesség fejlesztése. Mérések a gyakorlatban. Mérőeszközök használata. Becslési készség fejlesztése. Fontos a tanultak gyakorlati alkalmazása, ezért ténylegesen végezzenek méréseket is a tanulók. Ha az ilyen tanórákat kooperatív munkavégzés (kiscsoportos foglalkozás) keretében szervezzük meg, akkor a matematikai készségeken túlmenően kialakíthatjuk tanulóink segítőkészségét, együttműködési, konfliktuskezelési képességét, felelősségérzetét, az előítéletek elutasítását, a helyes időbeosztást. Az önálló ismeretszerzés, illetve az önálló gondolkodás igényének alakítása. Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Következtetési képesség fejlesztése. A bizonyítási igény felkeltése. Halmazszemlélet fejlesztése. A műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése, a tanult műveleti tulajdonságok általánosítása. Induktív és deduktív következtetések. Tájékozódás a síkban. Problémaérzékenység, problémamegoldás, emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség, kezdeményezőképesség, összefüggéslátás, pontosság. Kreativitás. Tananyag A természetes számokról és a tizedestörtekről tanultak ismétlése, a természetes számkör bővítése, tájékozódás a számegyenesen Kiegészítő anyag: Hatványozás értelmezése, a helyiértékek felírása 10 hatványaiként Érdekes fejtörő feladatok Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel,... A mérésekről, mértékegységekről tanultak áttekintése: hosszúságmérés, tömegmérés, űrtartalommérés, időmérés, területmérés, térfogatmérés Kerekítés, pontos érték, közelítő érték, a mérés pontosságának jelzése A tanultak alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban: mennyiségek becslése, megmérése, kimérése; pénzhasználat. Számelmélet: osztó, többszörös, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös, oszthatóság 10-zel, 2-vel, 5- tel, 100-zal, 4-gyel, 25-tel,... Halmazelméleti ismeretek eszközszerű alkalmazása Az egész számok értelmezése, összehasonlítása, összeadása, kivonása, szorzása, osztása. A derékszögű koordinátarendszer Számolás negatív tizedestörtekkel Gyakorlás 1. dolgozat 2

4 Kompetenciák, fejlesztési feladatok, tevékenységek A szám- és műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése. Az elsajátított matematikai ismeretek és eljárások alkalmazása a mindennapi gyakorlatban. A becslési készség fejlesztése. A racionális számok többféle megjelenítése, többféle leírása. Rendszerező képesség fejlesztése. Tananyag A törtek értelmezése, bővítése, egyszerűsítése, összehasonlítása Törtek összeadása, kivonása Törtek szorzása, szorzás tizedestört alakú számmal A reciprok fogalma Törtek osztása, osztás tizedestört alakú számmal A racionális számok fogalma, műveletek törtalakban, illetve tizedestört alakban írt negatív számokkal Gyakorlás 2. dolgozat 2. Geometriai alakzatok vizsgálata óra óra. Kompetenciák, fejlesztési feladatok, tevékenységek Testek, síkidomok csoportosítása, tulajdonságaik megfigyelése. Halmazszemlélet fejlesztése. Térszemlélet, megfigyelőképesség, képi problémameglátó képesség fejlesztése. Körző, vonalzók, szögmérő helyes használata. Problémamegoldó képesség fejlesztése szerkesztésekkel. Helyes tanulási szokások fejlesztése: vázlatrajz, megoldási terv készítése, a szerkesztés pontos végrehajtása, a lépések igazolása. Az egyes síkidomok sokoldalú vizsgálata, így a fogalmak szemléleti megalapozása, tartalmi megismerése, megértése (önálló, és kooperatív munkában) megelőzi azok definiálását. Ezután kerülhet sor a definíciók pontos megfogalmazására és alkalmazására. A bizonyítási igény felkeltése. A fegyelmezettség, a következetesség, a pontosság fejlesztése. Tananyag Geometriai alapismeretek Térelemek kölcsönös helyzete A kör Egyszerű szerkesztések: szakaszfelező merőleges, háromszög, téglalap szerkesztése Szögmérés, szögmásolás, szögfelezés Sokszögek Háromszögek csoportosítása szögeik, illetve oldalaik szerint Trapézok paralelogrammák, téglalapok, rombuszok. A háromszögek belső szögeinek összege Térgeometriai feladatok Gyakorlás 3. dolgozat, az első félévet záró felmérés 3

5 3. Összefüggések, százalékszámítás óra óra. Kompetenciák, fejlesztési feladatok, tevékenységek Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása. A függvényszemlélet előkészítése. Egyenes és fordított arányosság felismerése gyakorlati jellegű feladatokban és a természettudományos tárgyakban. Mindennapi tapasztalatok alapján matematikai modell alkotása. A következtetési képesség fejlesztése. A valószínűségi kísérleteket ténylegesen végezzék el a tanulók például kiscsoportos munkaformában. Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Tananyag Táblázatok, grafikonok A gyakorlatorientált matematikaoktatás koncepciója miatt ez a témakör a korábbiakhoz képest hangsúlyosabbá vált. Két szám aránya Egyenes arányosság Fordított arányosság Százalékszámítás Kördiagramok Valószínűségi kísérletek Kiegészítő anyag: Összetett százalékszámítási feladatok Arányos osztás 4. Tengelyes tükrözés óra óra. Kompetenciák, fejlesztési feladatok, tevékenységek Tapasztalatszerzés tükörrel, hajtogatással. Induktív fogalomalkotás képessége. Megfigyelőképesség, képi problémameglátó képesség fejlesztése. A szimmetria felismerése a természetben, művészetben. A pont-pont hozzárendelés fogalmának előkészítése. A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével. Ismert alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. Körző, vonalzó és szögmérő helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása. Helyes tanulási szokások fejlesztése: vázlatrajz, megoldási terv készítése, a szerkesztés pontos végrehajtása, a lépések igazolása. Tananyag A tengelyes tükrözés fogalma, tulajdonságai A tükörkép megszerkesztése Tengelyesen tükrös alakzatok Tengelyesen tükrös háromszögek Kiegészítő anyag: A tengelyesen tükrös háromszögek területe Szabályos sokszögek Tengelyesen tükrös négyszögek, deltoid, rombusz Kiegészítő anyag: Húrtrapéz Szabályos testek Gyakorlás 5. dolgozat, témazáró felmérés 4

6 5. Nyitott mondatok óra óra. Kompetenciák, fejlesztési feladatok, tevékenységek A műveletekről, műveleti tulajdonságokról, a helyes műveleti sorrendről tanultak alkalmazása. A számolási készség fejlesztése. A mérlegelv megismerése. A gondolkodási műveletek, az összefüggéslátás, a problémaérzékenység, az elemző, problémamegoldó képesség fejlesztése. Induktív és deduktív következtetések. Szövegértelmező és szövegalkotó képesség fejlesztése. Matematikai modell alkotása. Helyes tanulási szokások fejlesztése: (megoldási terv, becslés, a megoldás áttekinthető, szabatos leírása, a megoldás helyességének ellenőrzése, diszkusszió). Tananyag Nyitott mondat, egyenlet, egyenlőtlenség, azonosság, azonos egyenlőtlenség Egyszerű egyenletek megoldása a műveletek közti összefüggések alkalmazásával Az egyenlet két oldalának egyenlő változtatása Szöveges feladatok megoldása egyenlettel Kiegészítő anyag: Az egyenlőtlenség két oldalának egyenlő változtatása A racionális számokkal végzett műveletek gyakorlása. Gyakorlás 6. dolgozat, témazáró felmérés 6. Összefoglaló óra óra. Kompetenciák, fejlesztési feladatok, tevékenységek Emlékezet, megfigyelőképesség, összefüggéslátás, rendszerező képesség fejlesztése Halmazszemlélet. Térszemlélet fejlesztése. Logikus gondolkodás, problémaérzékenység, problémamegoldó képesség fejlesztése. Értő-elemző olvasás, a szaknyelv és az anyanyelv helyes használata. Számolási készségek fejlesztése. Helyes tanulási szokások (a tankönyv, a gyakorló, a kislexikon helyes használata). Tananyag Halmazok Számtan, műveletek a racionális számkörben Arányosságok, százalékszámítás Egyenletek, egyenlőtlenségek Mérések, mértékegységek Tengelyes szimmetria Síkidomok, sokszögek Képességpróbák (a tanulók felkészítése az országos kompetenciamérésre) 7. dolgozat, tanévzáró értékelés Kislexikon és tárgymutató Az önálló ismeretszerzés képességének egyik fontos tényezője a kislexikon használatának megtanulása. 5

7 Tanmenet 1. Sz mok s m veletek ra: 1{2. 1{2. Sz mok r sa, olvas sa, br zol sa Egymilli n l nagyobb term szetes sz mok r sa, olvas sa. Sz mok tizedest rt alakja. Helyi rt kek rendszere a t zes sz mrendszerben: alaki rt k, t nyleges rt k. Term szetes sz mok s tizedest rt alakban adott sz mok br zol sa sz megyenesen, nagys g szerinti sszehasonl t suk. Az t dik oszt lyban tanultak ism tl se s kiterjeszt se nagyobb helyi rt kekre. Tk. 1.01{1.10. Mgy. 1.10{1.16., 4.01{4.02. Fgy , {48. ra: 3-4. Hatv nyoz s A pozit v eg sz kitev j hatv ny rtelmez se a 0 kitev j hatv ny. A helyi rt kek fel r sa 10 hatv nyainak a seg ts g vel. Kombinatorika (ism tl ses vari ci ). M veletek hatv nyokkal. Tk. B1.01{B1.08. Mgy. 1.32{1.39. Fgy {53., ra: 5{6. rdekes fejt r feladatok Feladatok akombinatorika, a sorozatok, f ggv nyek s a halmazok, logika t mak r kb l. R szhalmaz. Ezeket a feladatokat gy is feldolgoztathatjuk, hogy a tan v folyam n (a tan r k sz nesebb t tele c lj b l) hetenk nt egy-k t feladatot otthoni munk ra adunk fel, majd k z sen megbesz lj k a megold sukat. Tk. B1.09{B1.14. Mgy. 1.01{1.09. Fgy {48. ra: Szorz s s oszt s 10-zel, 100-zal, 1000-rel A sz mok r s nak olvas s nak gyakorl sa. A helyi rt kek rendszer nek tudatos t sa. A m rt kegys gek tv lt s nak el k sz t se. Tk. 1.11{1.17. ra: 4{5. 8{10. M r s, m rt kegys gek M r s, m rt kegys gek, m rt kv lt s. Hossz s gm r s, t megm r s, rtartalomm r s, id m r s. Ker let-, ter let-, felsz n-, t rfogatsz m t s. M r eszk z k (m r szalag, m rleg, rm rt kek millim terpap r, n gyzetm termodell k bdecim termodell, k bm termodell t rk p) haszn lata. Fizikai fogalmak: t, id, sebess g. Az r sbeli m veletek gyakorl sa. Egyszer sz veges feladatok, ar nyoss gi k vetkeztet sek. Tk. 1.18{1.31., B1.15{B1.23. Mgy , 4.16{4.22., 4.42{ {7.13., 7.18{7.20., 7.23{7.25., 7.27{7.30., 7.34{7.41., Fgy {33. 15

8 ra: 6{7. 11{12. Kerek t s, pontos rt k, k zel t rt k Kerek t s, k zel t rt k. Az tlag kisz m t sa. A gyerekek mindennapi let vel kapcsolatos, aktu lis statisztikai vizsg latok. A m r s pontoss g nak jelz se. Sz mok br zol sa sz megyenesen. A sz r s intuit v fogalm nak el k sz t se. Adatok gy jt se statisztikai zsebk nyvb l, foly iratokb l. Tk. 1.32{1.42. Mgy. 1.17{1.20., 4.23{4.27. ra: 8{9. 13{15. Ismerked s a sz melm lettel Oszt, t bbsz r s, oszt p rok. K z s oszt k, a legnagyobb k z s oszt. K z s t bbsz r s k, a legkisebb k z s t bbsz r s. Akor bbi vekben tanultak ism tl se. Sz beli sz mol s. Halmazok k z s r sze. Kombinatorika. AGyakorl b l aj nlott feladatok egy r sz t k s bb is megoldathatjuk. Tk. 1.43{1.49. Mgy. 1.41{1.53. ra: 10{11. 16{17. Mit rulnak el a sz m utols sz mjegyei? Oszthat s gi szab lyok: a 10-zel, 2-vel, 5-tel, 100-zal, 4-gyel, 20-szal, 25-tel, 50-nel val oszthat s g szab lya. Halmazok, logika. Marad koszt lyok. Elforgat s. Bizony t si ig ny felkelt se (a konkr t sz mokkal bemutatott bizony t sok gondolatmenete megegyezik az ltal nos bizony t s gondolatmenet vel). Tk. 1.50{1.52. Mgy. 1.54{1.64. ra: {19. Vegyes oszthat s gi feladatok Az oszthat s gi szab lyok gyakorl sa. Halmazok k z s r sze. (T tel s megford t sa.) Kombinatorika, val sz n s g. Tk. 1.53{1.56. B1.24{B1.31. Fgy {36. ra: Az eg sz sz mok (ism tl s) Az eg sz sz mok rtelmez se, sszehasonl t sa, ellentett, abszol t rt k. Tk. 1.57{1.60. Mgy. 2.01{2.06. ra: 14{16. 21{23. Az eg sz sz mok Eg sz sz mok sszead sa, kivon sa. T bbtag sszegek az eg sz sz mok k r ben. Az sszeg, k l nbs g v ltoz sai. Egyenletek megold sa. Ez az anyagr sz az t dik oszt lyban tanultak ism tl se, ennek ellen re elengedhetetlen p ld ul az ad ss g-k szp nz modellel t rt n szeml ltet s. A sz mol si szab lyokat a k vetkez r kon, folyamatos ism tl s keret ben gyakoroltathatjuk be. Tk. 1.61{1.67. Mgy. 2.07{2.18. Fgy {13., {21. 16

9 ra: 17{18. 24{25. Az eg sz sz mok Eg sz sz m szorz sa eg sz sz mmal. (A szorz s rtelmez se negat v szorz val.) Egyenes ar nyoss g. A szorzat t nyez inek felcser lhet s ge. Tk. 1.68{1.70. Mgy. 2.19{2.20., ra: 19{20. 26{28. Az eg sz sz mok Eg sz sz m oszt sa eg sz sz mmal. A oszt s rtelmez se negat v oszt val. A 0 szerepe. sszetett sz mfeladatok az eg sz sz mok k r ben. Jobb csoportban: Atanult sz mol si elj r sok alkalmaz sa a tizedest rtek k r ben. Eg sz sz mok szorz sa. Egyenletek. M veletek sorrendje, z r jelhaszn lat. Hatv nyoz s Tk. 1.71{1.74. B1.32{B1.37. Mgy , 2.23{2.26., 2.28{2.31. Fgy {37. ra: Der ksz g koordin ta-rendszer Az t dik oszt lyban tanultak ism tl se. Gyakorl s, az 1. dolgozat el k sz t se. Tk Mgy. 2.32{2.35. ra: felm r s Term szetes sz mok s tizedest rtek r sa, olvas sa, kerek t se. M r s, m rt kegys gek. Oszt, t bbsz r s, egyszer oszthat s gi szab lyok. M veletek eg sz sz mokkal, m veleti tulajdons gok, a m veletek sorrendje, z r jelek haszn lata. Emelt szinten: Hatv nyoz s. ra: 23{24. 31{33. A t rtekr l tanultak ism tl se T rtek rtelmez se, egyszer s t s k, b v t s k, sszehasonl t suk. Vegyessz mok. Tizedest rtek egyszer s t se, b v t se. K z s oszt alkalmaz sa Tk. 1.76{1.87. Mgy. 3.01{3.05., 3.07{3.12. Fgy {12., {10. ra: 25{26. 34{35. T rtek sszead sa, kivon sa (ism tl s) T rtek, illetve tizedest rtek sszead sa, kivon sa. T bbtag sszegek a pozit v racion lis sz mok k r ben. Sz veges feladatok. K z s t bbsz r s. Z r jelek haszn lata. Tk. 1.88{ Mgy. 3.14{3.31., 4.28{4.30., 4.33{4.35. Fgy {21., {24., {09. 17

10 ra: 27{28. 36{38. T rtek szorz sa T rt szorz sa eg sz sz mmal, eg sz sz m szorz sa t rttel, t rt szorz sa t rttel. T rtr sz kisz m t sa. Vegyessz m szorz sa vegyessz mmal. Sz veges feladatok. K s rletek ter letmodellel, sz nesr dk szlettel). M veleti tulajdons gok a szorzat s a h nyados v ltoz sai, sszeg, k l nbs g szorz sa. Ar nyoss gi feladatok { k vetkeztet s. Sorozatok, f ggv nyek. Egyenletek. Geometriai sz m t sok, m rt kegys gek. Tk { Mgy. 3.32{3.42. Fgy , , {42. ra: 29{30. 39{40. Szorz s tizedest rt alak sz mmal Nemnegat v tizedest rtek szorz sa. A szorz s algoritmusa. A t rtr sz kisz m t sa. Szorz s 0,1{del, 0,01-dal, 0,001-del. Sz veges feladatok. M veleti tulajdons gok a szorzat v ltoz sai szorz s, oszt s 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Kombinatorika. Ar nyoss gi k vetkeztet sek. Geometriai sz m t sok, m rt kegys gek. Tk { Mgy. 4.49{4.60. Fgy ra: 31{32. 41{42. A reciprok fogalma. Oszt s t rttel Pozit v sz mok reciproka. A t rt oszt sa term szetes sz mmal, term szetes sz m oszt sa t rttel, t rt oszt sa t rttel (ter letmodell). Szorz s t rttel, szorz s az oszt s ford tott m velete m veleti tulajdons gok. Egyenlet megold sa a m veletek k zti sszef gg sek alapj n sorozatok, f ggv nyek. Geometriai sz m t sok, m rt kegys gek. Fizikai fogalmak: s r s g, sebess g. Tk {1.131., 1.132{ Mgy. 3.43{3.44., 3.45{3.59. Fgy , {30., {40., {64. ra: 33{34. 43{44. Oszt s tizedest rt alak sz mmal Oszt s algoritmus r l tanultak ltal nos t sa. Kerek t s, pontoss g. Oszt s 0,1-del, 0,01-dal, 0,001-del az sszef gg s meggyel se. A h nyados v ltoz sai. Szorz s 10-zel, 100-zal, 1000-rel,... Az oszt s ellen rz se szorz ssal. M veletek sorrendje. Sorozatok. Egyenletek. Geometriai sz m t sok, m rt kegys gek. Tk { Mgy. 4.64{4.74. Fgy {14. ra: 35{37. 45{48. Ismerked s a racion lis sz mokkal Aracion lis sz mok fogalma. M veletek a racion lis sz mk rben. Atanult sz mol si elj r sok kiterjeszt se a negat v t rtekre, tizdest rtekre. Gyakorl s, a hi nyoss gok p tl sa. A sz mol si rutin dierenci lt fejleszt se. Sz veges feladatok. Tk {1.160., B1.38{B1.56., Mgy , 3.13., 3.60{3.70., 4.03{4.06., 4.31{4.32., 4.36{ {4.92. Fgy , {30., {40., {64. 18

11 ra: { felm r s T rtek fogalma, b v t se, egyszer s t se. Atizedest rtek fogalma. M veletek a t rtek s a tizedest rtek k r ben. M veleti tulajdons gok alkalmaz sa, m veletek sorrendje, z r jelek haszn lata. Alapszinten a pozit v racion lis sz mok k r ben k vetelj k meg a m veletek v grehajt s t, emelt szinten a teljes racion lis sz mk rben. A fentiek alkalmaz sa sorozatok, t bl zatok hi nyz elemeinek megad s ban, egyszer sz veges feladatok megold s ban, geometriai sz m t sok (ker let-, ter let-, t rfogat-, felsz nsz m t s). 2. Geometriai alakzatok vizsg lata ra: 39{40. 51{52. Geometriai alapismeretek Az Eszk zeink haszn lata c m olvasm ny megbesz l se. Alakzatok el ll t sa, meggyel se, csoportos t sa s kban s t rben. Ponthalmazok t vols ga. Egyszer szerkeszt sek. A t relemek k lcs n s helyzete, meggyel s k t bbf le testen. ll t sok igazs g nak eld nt se. Alakzatok vizsg lata der ksz g koordin ta-rendszerben. Adott tulajdons g ponthalmazok. Folyamatos ism tl s: Aracion lis sz mokkal v gzett m veletek gyakorl sa. Tk. 2.01{2.18. Mgy. 8.01{8.06. Fgy {07., {13. ra: Ak r. A k r h rja, rint je A k rr l tanultak rendszerez se. A k rvonal s a k rlemez mint adott tulajdons g ponthalmaz k rcikk, k rszelet. A h r s az rint n h ny tulajdons ga. Adott tulajdons g ponthalmazok. Az alapszerkeszt sek gyakorl sa, szerkeszt si feladatok megold sa. Folyamatos ism tl s: Aracion lis sz mokkal v gzett m veletek gyakorl sa. Tk. 2.19{2.22. Mgy ra: 42{43. 54{55. Szerkeszt sek Ismerked s a szerkeszt si feladatok megold s val. H romsz g szerkeszt se h rom oldal b l. A szakasz felez mer legese szakaszfelez s, mer leges egyenesek szerkeszt se. T glalap megszerkeszt se. Adott tulajdons g ponthalmazok ponthalmazok k z s r sze. T vols gm r s, Folyamatos ism tl s: Aracion lis sz mokkal v gzett m veletek gyakorl sa. Tk. 2.23{2.27. Mgy Fgy {19.,

12 ra: 44{45. 56{57. Sz gm r s A sz gm r sr l tanultak kieg sz t se. Asz g rtelmez set bbf lek ppen. A sz gek fajt i m r se m rt kegys gek: egyenessz g fok. A sz gm r haszn lata. Sz gm sol s, sz gfelez s. Sz g t rtr sz nek megszerkeszt se sz gfelez ssel, sz gm sol ssal. Halmazok, logika t rtek id m r s koordin ta-rendszer. Folyamatos ism tl s: Aracion lis sz mokkal v gzett m veletek gyakorl sa. Tk. 2.28{2.33. Mgy. 8.12{8.16. Fgy {25. ra: {59. Ismerked s a soksz gekkel A soksz g tulajdons gainak vizsg lata. Konvex, nem konvex soksz gek. Az oldalak, cs csok, tl k sz ma. Soksz gek oszt lyoz sa adott, illetve a tanul ltal felismert szempontok szerint. A soksz gbe h zhat tl k sz m nak vizsg lata. S kbeli alakzatok egym shoz val viszonya. Kapcsolat a kombinatorik val. F ggv nyek. Halmazok k z s r sze, egyes t se, r szhalmaz. ll t sok igazs g nak eld nt se. Folyamatos ism tl s: Aracion lis sz mokkal v gzett m veletek gyakorl sa. Tk. 2.34{2.35. Mgy. 8.17{8.20. Fgy ra: 47{48. 60{62. H romsz gek Elnevez sek a h romsz gekben. Bels sz geinek az sszege. H romsz gek csoportos t sa k l nb z szempontok szerint. H romsz gek szerkeszt se. Szab lyos h romsz g, illetve a 60 -os sz g szerkeszt se. 60 -os sz g t rtr szeinek szerkeszt se. (Kieg sz t sz gek.) Kapcsolat a m r sz m s a m rt kegys g k z tt. ll t sok igazs g nak eld nt se. A sz gek fajt i. Sz gfelez s, sz gm sol s. Folyamatos ism tl s: Aracion lis sz mokkal v gzett m veletek gyakorl sa. Tk. 2.36{2.46. Mgy. 8.22{8.26., 8.50{8.51. Fgy {10., {14., {02. ra: 49{50. 63{64. N gysz gek Trap z, paralelogramma, t glalap, rombusz. N gysz gek csoportos t sa k l nb z szempontok szerint. Halmaz, logika. Sz gm r s. Der ksz g koordin ta- rendszer. Tk. 2.47{2.50. Mgy. 8.63{8.66. Fgy {30. ra: 51{52. 65{67. sszefoglal s, gyakorl s A 3. dolgozat el k sz t se. M rt kegys gek, geometriai ismeretek, sz m t sok, szerkeszt sek. A t glatest tulajdons gainak vizsg lata. A t glatest felsz ne, t rfogata. Tk. 2.51{2.62., B2.01{B2.24., Mgy. 7.38{7.56., 9.44{9.45. Fgy {08. ra: 53{54. 68{ dolgozat Az els f l vet z r dolgozat. A t pushib k megbesz l se. Ahi nyoss gok p tl s nak megszervez se. 20

13 3. sszef gg sek, sz zal ksz m t s ra: 55{56. 71{72. Grakonok, t bl zatok Diagramok, grakonok elemz se, k sz t se. Aktu lis statisztikai adatokat szeml ltet diagrammok vizsg lata. H m rs klet m r se, bels energia. Id - t grakon. Tk. 3.01{3.05. Mgy. 9.26{9.28., Fgy {18. ra: 57{58. 73{74. K t sz m ar nya Az ar ny jelent se, kifejez se t rt- s tizedest rt alakban. Mennyis gek ar nya. A t rt mint ar ny. Kicsiny tett, illetve nagy tott k pek (alaprajzok, t rk pek, n zeti rajzok) rtelmez se. Oszt s. T rtek tizedest rt alakja. Tk. 3.06{3.15. Mgy. 4.93{4.95., 9.21{9.23., 9.36{9.43. Fgy , ra: 59{60. 75{76. Egyenes ar nyoss g Az egyenes ar nyoss g fogalma, tulajdons gai. Az egyenes ar nyoss g grakonja. Egyenesen ar nyos mennyis gek ismeretlen rt keinek meghat roz sa (els sorban) k vetkeztet ssel. M veletek racion lis sz mokkal, t rtr sz kisz m t sa. t, id, sebess g. H m rs klet m r se, bels energia. T meg, t rfogat, s r s g. Tk. 3.16{3.21. Mgy. 5.07{5.40. Fgy , ra: 61{63. 77{79. Ford tott ar nyoss g A ford tott ar nyoss g fogalma, grakonja s tulajdons gai. Ford tottan ar nyos mennyis gek ismeretlen rt keinek meghat roz sa (els sorban) k vetkeztet ssel. M veletek racion lis sz mokkal. t, id, sebess g. Ter letsz m t s. H m rs klet m r se Tk. 3.22{3.29. Mgy. 5.81{5.94. Fgy , {10. ra: 64{66. 80{81. Sz zal ksz m t s A sz zal k rt k kisz m t sa. Alap, sz zal kl b, sz zal k rt k. K rdiagramok rtelmez se. Szorz s t rttel, tizedest rttel. T rtr sz kisz m t sa. Ad, brutt j vedelem nett j vedelem. Ar nyos k vetkeztet sek. Tk. 3.30{3.36., Mgy. 5.41{5.53., 9.24{9.25., Fgy ra: 67{68. 82{83. Sz zal ksz m t s Az alap kisz m t sa k vetkeztet ssel s t rttel val oszt ssal. Oszt s tizedest rttel. Sz veges feladatok, ar nyoss gi k vetkeztet sek. Tk. 3.38{3.41. Mgy. 5.64{

14 ra: 69{70. 84{85. Sz zal ksz m t s A sz zal kl b kisz m t sa. Ar ny, t rt, t rtr sz, sz zadr sz, sz zal k. Oszt s. Ar nyoss gi k vetkeztet sek. Kerek t s, pontoss g. T rtek tizedest rt alakja. Tk. 3.42{3.44. Mgy. 5.74{5.80., ra: {87. Sz zal ksz m t s Atanultak sszefoglal sa, gyakorl sa: Vegyes sz zal ksz m t si feladatok megold sa. Jobb csoportban: sszetett ar nyoss gi s sz zal ksz m t si feladatok megold sa. Ismerked s a kamat fogalm val s a kamatos kamatsz m t ssal. Tk. 3.45{3.48. B3.01{B3.07. Mgy. 5.45{5.63. Fgy , , , ra: 88{89. Ar nyos oszt s Az ar nyos oszt s fogalma. K rdiagram szerkeszt se. T rt, t rtr sz, t rtr szek k zti kapcsolatok. Tk. B3.08{B3.10. Mgy. 4.96{4.97. Fgy {02., , ra: {91. Val sz n s gi k s rletek A biztos, lehets ges, de nem biztos, lehetetlen esem nyek megk l nb ztet se. A relat v gyakoris g meghat roz sa. T rtr sz. T rtek tizedest rt alakja. Sz zal ksz m t s. Tk. 3.49{3.52. ra: {93. sszefoglal s, gyakorl s A folyamatos ism tl s s a felz rk ztat s megszervez se. Tk B3.11{B3.19. ra: dolgozat 4. Tengelyes t kr z s ra: Mit l tunk a t k rben? A s kra vonatkoz t kr z s. A test s k p nek sszehasonl t sa: nagys guk, t vols guk a t k rs kt l, a jobb s a bal oldal felcser l d se. Egybev g testek. K s rletek veglappal vagy k toldal t k rrel: Testek s t k rk peik p t se j t kkock kb l. Kapcsolat a kombinatorik val: h ny test p thet 3, 4,... kock b l. Tk. 4.01{

15 ra: 76{77. 96{97. A tengelyes t kr z s A s kbeli tengelyes t kr z s a t rbeli s kra t kr z s megfelel je a t k rs kra mer leges s kon. A t k rk p el ll t sa pap rhajtogat ssal, ttetsz pap rral, n gyzetr cson. A tengelyes t kr z s mint a s k t tengely k r li 180 -os elforgat sa. A tengelyes t kr z s tulajdons gai. Adott tulajdons g pontok keres se. Szakasz felez mer legese, sz gfelez. Tk. 4.03{4.05. Mgy. 8.30{8.37., Fgy {13. ra: {99. A t k rk p megszerkeszt se Adott pont t k rk p nek megszerkeszt se k tf lek ppen. Egyenes, szakasz, sz g soksz g, k r t k rk p nek megszerkeszt se. Mikor esik egybe egy-egy alakzat a t k rk p vel? Geometriai alapfogalmak, alapszerkeszt sek. H romsz g s t glalap szerkeszt se. Ak r. T kr z s der ksz g koordin ta-rendszerben. Tk. 4.06{4.10. Mgy. 8.38{8.43., ra: {101. Tengelyesen t kr s alakzatok Szimmetrikus alakzatok keres se a term szetben, m v szetben. A t kr ss g vizsg lata. A tengelyes szimmetria megk l nb ztet se egy b szimmetri kt l. Egyszer alakzatok tengelyes szimmetri ja. Alakzatp rok k z s szimmetriatengelye. Konvex, nem konvex alakzatok. S kidomok, soksz gek tulajdons gai. S kra szimmetrikus testek (testmodellek vizsg lata). T glatest, kocka, szab lyos has bok stb. tulajdons gai. Tk. 4.11{4.18. Mgy. 8.45{8.49. Fgy {16. ra: 80{ {105. Tengelyesen t kr s h romsz gek A h romsz gek k z l a tengelyesen szimmetrikus h romsz gek kiv laszt sa, tulajdons gaik vizsg lata. Tengelyesen szimmetrikus h romsz gek szerkeszt se. Aszerkeszt si feladatok megold s nak ttekint se. Szerkeszt sek az egyenl sz r h romsz g tulajdons gai alapj n. ll t sok igazs g nak eld nt se. Kombinatorika. A h romsz g bels s k ls sz gei. Alapszerkeszt sek. Szerkeszt sek der ksz g h romsz gvonalz kkal. Mer leges szerkeszt se az egyenes adott pontj ba, az egyenesre k ls pontb l. Sz gfelez s, nevezetes sz gek megszerkeszt se, sz gm sol s. T vols g. Pontt l, egyenest l, szakaszt l adott t vols gra l v pontok keres se. Jobb csoportban: A t kr s h romsz g ter lete. A t kr s h romsz g t glalapba foglal sa, tdarabol sa t glalapp t bbf lek ppen. A ter letm r s fogalma, egys gei. T glalap, n gyzet, der ksz g h romsz g ter lete. R cssoksz gek ter lete. Der ksz g koordin ta-rendszer. Tk. 4.19{4.24. B4.01{B4.02., B4.03{B4.10. Mgy. 8.50{ {8.56., 7.50{7.63., Fgy , {34. 23

16 ra: 106. Szab lyos soksz gek Szab lyos soksz gek rtelmez se, tulajdons gaik vizsg lata. A k rlap feloszt sa egybev g k rcikkekre. A k z pponti sz gek kisz m t sa, a hozz tartoz h rok sszehasonl t sa. A szab lyos soksz g egy-egy sz g nek meghat roz sa. A szab lyos soksz gek szimmetriatengelyei. Oszthat s g: 360 oszt i. Forg sszimmetria. Sz gm r s, soksz gek bels sz gei. K z pponti sz gek. A s k parkett z sa szab lyos soksz gekkel. Tk. B4.11{B4.13. Mgy. 8.70{8.72. Fgy {09. ra: 82{ {110. Tengelyesen t kr s n gysz gek A n gysz gek k z l a tengelyesen t kr s n gysz gek kiv laszt sa. A szimmetriatengely helyzet nek vizsg lata (a cs csokon megy t, vagy az oldalakat felezi). A deltoid rtelmez se, tulajdons gai. Konvex, nem konvex deltoid. Deltoid szerkeszt se. A rombusz mint speci lis deltoid. Rombusz szerkeszt se. Alapszinten: Az 5. dolgozat el k sz t se. Minden", van olyan", ha., akkor", pontosan akkor..., ha kifejez sekkel ll t sok megfogalmaz sa. H romsz gek megszerkeszt se. Sz gfelez s, nevezetes sz gek megszerkeszt se, sz gm sol s. Tk. 4.25{ Mgy. 8.57{8.60., 8.63., 8.64{8.66. Fgy {48. ra: 111{112. A h rtrap z A h rtrap z rtelmez se, tulajdons gai. A t glalap mint speci lis h rtrap z. A n gyzet mint speci lis h rtrap z, mint speci lis t glalap s speci lis rombusz. Ismerked s a szab lyos testekkel. N gysz gek bels sz gei. Tk. B4.14{B4.15. Mgy. 8.67{8.69. ra: 113{114. sszefoglal s gyakorl - s fejt r feladatok Mi lehet a szab ly? A geometriai transzform ci kr l, a hasonl s gr l s az egybev g s gr l kor bban szerzett tapasztalatok felid z se. Tk. B4.16{B4.35. ra: 85{ { dolgozat rt kel s. A hi nyok p tl sa, az v v gi folyamatos ism tl s el k sz t se. 24

17 5. Nyitott mondatok ra: 87{ {118. Egyenletek, egyenl tlens gek Nyitott mondat, egyenlet, azonoss g, egyenl tlens g, azonos egyenl tlens g. Egyenletek, egyenl tlens gek igazs ghalmaz nak meghat roz sa adott alaphalmazok eset n (els sorban tervszer pr b lgat ssal). M veletek racion lis sz mokkal abszol t rt k. Halmazok, logika. Geometria. Tk. 5.01{5.04. Mgy. 6.01{6.13. ra: 89{ {120. M veletek k z tti sszef gg sek alkalmaz sa Egyenletek, egyenl tlens gek megold sa k t-h rom l p sben a m veletek k zti sszef gg sek alkalmaz s val. M veletek racion lis sz mokkal. Az sszead s s kivon s, illetve a szorz s s oszt s k zti sszef gg s. Sz veg rtelmez s, sz veg fogalmaz sa egyenlethez. Tk. 5.05{5.07. Mgy. 6.14{6.15. ra: 91{ {123. Egyenletek, m rlegelv alkalmaz sa Egyenletek megold sa a k t oldal egyenl v ltoztat s val. ( Ir ny tott felfedeztet s": logikai lapok, m rlegmodell, esetleg konyhai m rleg haszn lata.) Jobb csoportban: T rt-, illetve tizedest rt egy tthat s egyenletek megold sa. M veletek racion lis sz mokkal. M rt kegys gek. Tk. 5.08{5.10. B5.01. Mgy. 6.16{6.17., 6.21., 6.23., 6.25., 6.27{6.31. ra: 124{125. Egyenl tlens gek, m rlegelv alkalmaz sa Egyenl tlens gek megold sa a k t oldal egyenl v ltoztat s val. ( Ir ny tott felfedeztet s": logikai lapok, m rlegmodell, esetleg konyhai m rleg haszn lata.) M veletek racion lis sz mokkal. M rt kegys gek. Tk. B5.02{B5.04. Mgy. 6.18{6.20., 6.22., 6.24., 6.26., 6.32{6.33. ra: 94{ {128. Sz veges feladatok megold sa egyenlettel T bl zatok, rajzos modellek k sz t se a sz veg alapj n. A megold s ellen rz se. Ar nyoss g. Geometriai sz m t sok ker let-, ter let-, t rfogatsz m t s. Fizikai p ld k. Tk. 5.11{5.14. Mgy. 6.34{

18 ra: {130. Gyakorl s tlagos vagy tlagosn l gyeng bb csoportban: Gyakorl s: egyenletek, egyenl tlens gek megold sa. Jobb csoportban: Tizedest rt, illetve t rt egy tthat j egyenletek, egyenl tlens gek, azonoss gok, azonos egyenl tlens gek megold sa. Az igazs ghalmaz br zol sa sz megyenesen. Tk B5.05{B5.13. ra: { dolgozat 6. t maz r felm r s, egyenletek, egyenl tlens gek megold sa tetsz leges megold si m ddal. Sz veges feladatok megold sa egyenlettel vagy k vetkeztet ssel. rt kel s, a t pushib k megbesz l se, a felz rk ztat s megszervez se. 6. sszefoglal ra: Mit tanultunk a halmazokr l? Halmazokr l tanultak eszk zszer alkalmaz sa sz melm leti, algebrai, geometriai feladatok megold s ban. Id hi ny eset n sszekapcsolhat a k vetkez t mak r k ism tl s vel. Tk. 6.01{6.04. ra: Sz melm let Oszt k, t bbsz r s k. Oszthat s g 2-vel, 5-tel, 10-zel 4-gyel, 25-tel, 100-zal. K t oszthat s gi szab ly egy ttes alkalmaz sa, p ld ul a 10-zel val oszthat s g vizsg lata. A sz m oszt inak megkeres se, a legnagyobb k z s oszt, legkisebb k z s t bbsz r s. Tk. 6.05{6.06 ra: {136. Racion lis sz mok Aracion lis sz m, eg sz sz m, term szetes sz m fogalma. Racion lis sz mok tizedest rt alakja. M veletek t rtalakban s tizedest rt alakban adott racion lis sz mokkal. M veleti sorrend, a z r jelek haszn lata. (A hatv nyoz s.) Tk. 6.07{6.15. ra: {138. Ar nyoss g, sz zal ksz m t s Egyenes s ford tott ar nyoss gi k vetkeztet sek. Sz zal ksz m t s. K rdiagramok. Tk. 6.16{

19 ra: 103{ {140. K pess gpr ba Felk sz l s az orsz gos kompetenciam r sre. Atanultak alkalmaz sa jszer feladathelyzetekben. A feleletv laszt sos feladatok megold s nak gyakorl sa. Tk. 6.51{6.71. ra: Algebra Egyenletek, egyenl tlens gek. Az egyszer sz veges egyenletek kapcsol dnak a matematika egy b t mak reihez. Tk. 6.25{6.28. ra: M r s, m rt kegys gek Ha atanul k t bbs g nek m r nem jelent gondot a m rt kegys gek tv lt sa, akkor ezt a r szt hozz kapcsolhatjuk p ld ul az ar nyos k vetkeztet sek, illetve a ker let- s ter letsz m t s gyakorl s hoz. Tk. 6.29{6.32. ra: Tengelyes szimmetria A tengelyes t kr z s v grehajt sa, tengelyesen szimmetrikus h romsz gek, n gysz gek tulajdons gai, ter let k. R szletesen elemezz k legal bb egy szerkeszt si feladat megold s t. Tk. 6.33{6.42. ra: S kidomok, soksz gek Egyszer szerkeszt sek. H romsz gek bels sz geinek sszege. Tk. 6.43{6.45. ra: Testek Testek vizsg lata t relemek k lcs n s helyzete. T glatest testh l ja, felsz ne, t rfogata. A vizsg latokat a gyerekek kez be adott testekkel v geztess k. Tk. 6.46{6.50. ra: 110{ { dolgozat Tan vz r rt kel s. rdekes feladatok megold sa. Tk. B6.01{B