A HOSSZÚ ALLÉL TÖRTÉNETE

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HOSSZÚ ALLÉL TÖRTÉNETE"

Átírás

1 A HOSSZÚ ALLÉL TÖRTÉNETE DOPAMIN D4-ES RECEPTOR GENETIKAI POLIMORFIZMUSÁNAK PSZICHOLÓGIAI VONATKOZÁSAI Székely Anna 1, Sasvári-Székely Mária 2 és Pléh Csaba 3 1 Ph.D hallgató, ELTE-BTK Kognitív Pszichológia alprogram, 2 Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézete, 3 Megismeréstudományi Csoport, Pszichológiai Tanszék, Szegedi Tudományegyetem A személyiségdimenziók genetikai hátterének hagyományos vizsgálata főként az egypetéjű és kétpetéjű ikrek tanulmányozásán alapult. Manapság azonban egyre nagyobb teret hódítanak azok a molekuláris genetikai vizsgálatok, melyekben a genetikai polimorfizmusok és a személyiség jegyek kapcsolatát veszik nagyító alá. Ezek tanulmányok többnyire nagyszámú, genetikailag független, egészséges, vagy beteg populáción mérnek fel bizonyos személyiségvonásokat, és a személyek DNS mintája alapján azonosítják a fontosnak tartott genetikai polimorfizmus egyes típusait. Ebben a témakörben az első, de azóta is vitatott felfedezés az önbeszámolón alapuló személyiségtesztekben mutatott magas pontszámú újdonságkeresés és a 4-es típusú dopamin receptor gén (DRD4) hosszú változatának feltételezett kapcsolata. Ezt az összefüggést számos laboratóriumban próbálták megismételni, mely változó eredményekhez vezetett. A dopamin receptor polimorfizmus általunk vizsgált két típusa a DRD4 kódoló szakaszában található hosszúság-polimorfizmus ( hosszú és rövid allél) és a DRD4 szabályozó régiójának 521. helyén felismerhető egy-pontos variáció, az úgynevezett 521 C/T. Tanulmányunkhoz 155 személlyel vettünk fel a Temperament and Character Inventory (TCI) Bánki Csaba által fordított magyar változatát, és molekuláris biológiai módszerekkel azonosítottuk ezekben a személyekben a fenti génvariációkat. A genotípus temperamentum asszociációk feltérképezésekor a genotípus alapján felosztott vizsgálati személyek csoportjainak átlagos személyiség fő-skálaértékeit hasonlítottuk össze. Vizsgálatunk első fázisában szignifikáns összefüggést sikerült kimutatnunk a -521 CC genotípus és az újdonságkeresés mértéke között. Vizsgálati csoportunkat nemek szerint felosztva azt tapasztaltuk, hogy az újdonságkeresésben elért magas pontszám és a 521 CC genotípus kapcsolata nők esetében kifejezett, míg a férfiak csoportjában nincs szignifikáns kapcsolat*. A kutatás második fázisában a DRD4 hosszú allél és a TCI skálaértékeknek kapcsolat-vizsgálatát végeztük el. Eredményeink szignifikáns összefüggést mutattak a hosszú allél hiánya és a kitartás dimenzióban elért magas pontszám között, mely alátámasztja a kitartás önálló dimenzióként való kezelését. Eredményeink megerősítik azt a hipotézist, hogy vannak olyan, a TCI-vel mérhető személyiség dimenziók, melyeknél genetikai komponens kimutatható. Kimutattuk továbbá, hogy a genotípus asszociációk vizsgálatában jelentős különbségek lehetnek a nemek között. *Rónai, Z. #, Székely, A. #, Nemoda, Z., Lakatos, K., Gervai, J., Staub, M., Sasvari- Szekely, M. Association between novelty seeking and the 521C/T polymorphism in the promoter region of the DRD4 gene. Mol Psychiatry 2001, 6 (1),

2 IRODALMI ÁTTEKINTÉS A személyiség genetikai tényezői A személyiségvonások struktúrája interkulturálisan konzisztens. A vonások ezen túl időbeli stabilitást is mutatnak, bizonyítékok tanulsága szerint némelyikük nyomon követhető biológiai háttérrel rendelkezik. 1 A hagyományos viselkedés-genetikai kutatások eredményei alapján a személyiség-dimenziók reprodukálhatóan jelentős (25% és 45% közötti) genetikai meghatározottságot mutatnak, legyen a mérőeszköz az eysencki 3 faktort, az 5 faktoros modellt alkalmazó, vagy más kérdőíves eljárás. 2 Azonban továbbra is kérdés, hogy milyen alapvető hatásmechanizmusokon keresztül érvényesül a genetikai hatás? Napjainkban folyik annak feltérképezése, hogy a személyiség egyéni variablitiását milyen környezeti és genetikai faktorok befolyásolják. Az ikerkutatások mellett egy forradalmian új molekuláris genetikai módszert is alkalmaznak, melynek lényege a DNS részletek változatainak vizsgálata. A mi vizsgálatunk ehhez az új megközelítéshez kapcsolódik, melyben egy (vagy több) kandidáns gén változat előfordulását teszteljük bizonyos személyiségdimenziókkal kapcsolatban. Cloninger pszicho-biológiai modellje A vizsgálatban használt TCI kérdőív elméleti hátterét képviseli Cloninger pszichobiológiai modellje, melynek első változatát 1987-ben dolgozta ki. 3 Ebben három, egymástól biológiailag független személyiség-összetevőt különített el: az újdonság-keresést (novelty seeking), a fájdalom-elkerülést (harm avoidance) és a jutalom-függőséget (rewarddependence). Ezek a dimenziók jól definiált interakciós sémákban érhetők tetten, valamint más-más környezeti ingerre adott adaptív válaszként szolgálnak, és már kora gyermekkorban megnyilvánulnak. A faktorok mérésére kidolgozta a 100 itemes, önbeszámolón alapuló TPQ (Tridimensional Personality Questionnaire) kérdőívet. 4 Cloninger és munkatársai 1993-ban továbbfejlesztették az eredeti modellt. 5 A már említett három faktor mellett elkülönítették a kitartás dimenziót (persistence), amely eredetileg a jutalom-függőség alfaktorként szerepelt. Az így kapott négy faktort a temperamentum dimenzió összetevőiként azonosították, melyek a személyiség genotípusos jegyeit tükrözik. A személyiség fenotípusos jellemzőinek meghatározására bevezették a karakter dimenzió fogalmát is, amelyhez a következő három összetevőt rendelték: önirányultság (self-directedness), együttműködés (cooperativeness) és transzcendencia (self-transcendence). A három temperamentum faktor öröklött komponensek által determinált, automatikus, prekonceptuális válaszok kialakításában játszik szerepet a 2

3 modell szerint. Az újdonság-keresés alapvető fontossággal bír az automatikus választendenciák kialakításában, míg a fájdalomelkerülés és jutalomfüggőség dimenziói a válasz fenntartásában, illetve a viselkedés megszűntetésében játszanak kiemelkedő szerepet. A kialakuló válaszokat azonban bizonyos karakter tényezők módosíthatják (pl. az, hogy az inger mennyire fontos, illetve kiugró az egyén számára). A karakter faktorok a temperamentum összetevőkkel ellentétben csak a felnőttkorban jelennek meg, illetve teljesednek ki. A modell alapfeltevése, hogy az egyes személyiségzavar-típusok a temperamentum-változók mentén különíthetők el, míg azt, hogy a személyiség normálisan, avagy zavartan funkcionál-e, a karakter-dimenziók befolyásolják. A temperamentum illetve karakter skálák egyértelmű elkülönítése lehetővé teszi a személyiség, illetve az egyéni viselkedés kapcsolatának árnyaltabb magyarázatát: egy extrém temperamentummal rendelkező egyén is lehet jól adaptálódott, hasznos tagja a társadalomnak, amennyiben ezt a környezet, és karakterének kedvező összjátéka lehetővé teszi. Ezzel szemben, az alacsony önirányultság, és együttműködés valószínűsíti a személyiség-zavart, még nem kirívó temperamentum esetében is. A Temperament and Character Inventory (TCI) 3. a 4 temperamentum, illetve 3 karakter jellemző felmérésére kidolgozott, önbeszámolón alapuló kérdőív. A személyiség molekuláris genetikai vizsgálata Az élőlények fenotípusos sajátosságai és egy adott kromoszóma bizonyos pontján található specifikus genetikai variáció kapcsolatban lehet egymással. Egy kromoszóma meghatározott DNS lókuszának variálódása azt jelenti, hogy más-más genetikai kód található az egyes emberekben ezen az adott ponton. Ezeket a variációkat nevezik genetikai polimorfizmusnak. Az első humán-biológiai eredmények ezen a területen az Alzheimer kór öröklődésével kapcsolatban születtek meg. Ez a kór egy a több-száz olyan betegség között, melyekben a specifikus gének lókuszaihoz kapcsolható genetikai hajlam kimutatható. A pszichiátriai betegségekkel kapcsolatban - például a skizofrénia esetében -, nehezebb egyértelmű lókuszokat definiálni. Ennek oka egyrészt az, hogy ezek a betegségek nem jellemezhetők egyértelmű fenotípusos jegyekkel. A másik ok a genetikai háttér erősen poligénes jellege, melyben nehezen azonosíthatók a fő hatások. 6 A személyiség molekuláris genetikai kutatása hasonló problémákkal terhes: valószínűsíthető ugyanis, hogy a legtöbb személyiségvonás hátterében több gén együttes hatása, és ezen hatások interakciója érvényesül, továbbá a személyiség fenotípusos 3

4 megjelenését környezeti tényezők is módosítják. A családkutatások hagyományos módszerével egyetlen gén gyenge hatása nehezen kimutatható, ezért a személyiségkutatások területén gyümölcsözőbb lehet a kvantitatív jelleg lókuszainak vizsgálata (QLT: Quantitaive Trait Loci. 7 A QLT analízis hátterében az a feltételezés áll, hogy a fenotípusos jelleg variálódásában több gén játszik szerepet, melyek közül mindegyik egy kicsivel növeli annak valószínűségét, hogy a fenotípusos jellemző realizálódik. A kandidáns gén allélasszociációinak vizsgálatát arra használják a viselkedéskutatók, hogy az egyedi génhatások közül kiszűrjék a legfontosabbakat. A cél az, hogy meghatározzák a vizsgált viselkedéses jelleg relatív gyakoriságát azokban a csoportokban, melyek rendelkeznek, illetve azokban, melyen nem rendelkeznek egy speciális DNS szekvenciával. Például az idős korban kialakuló Alzheimer kórban szenvedők 40%-a hordozza az Apo-E4 nek nevezett, specifikus allélt, míg a kontroll csoportban e gén előfordulásának aránya csupán 15%-os. 8 A jelen vizsgálat a kandidáns-gén kutatás módszerét követi, a kiválasztott gén a 4-es típusú dopamin receptor génje (DRD4). A DRD4 polimorfizmus két, általunk vizsgált válfaja a kódoló régióban található VNTR polimorfizmus, illetve 521CT a dopamin D4 receptor promoter régiójában. A 4-es típusú dopamin receptor (DRD4) polimorfizmusa A dopamin szint változásai több, gyakori betegség kialakulásában játszanak fontos szerepet: hiányában Parkinson-kór fejlődik ki, túlsúlya pedig skizofrénia kialakulásához vezet. Dopaminreceptorok nagy számban találhatók a limbikus rendszerben és az agy kognitív és érzelmi funkciókért felelős részében. 9 Állatkísérletek bizonyítékai szerint a dopamin fontos szerepet kap az explorációs aktivitásban, a figyelem tartósságában illetve elterelhetőségében. 10 Hosszú és rövid allél: A DRD4 gén kódoló szakaszában fellelhető hosszúság-polimorfizmus (VNTR) Az 5 alaptípusba osztott dopamin receptorok (D1-D5) közül a 4-es típus génje (DRD4) kiemelkedően variábilis. 9 A DRD4 legtöbbet vizsgált polimorfizmusa egy változó számban ismétlődő, 48 bp hosszúságú szekvenciarészlet (VNTR= variable number tandem repeat), mely a kódoló régió III. exonjában található, és minimum kétszer, maximum tízszer fordul elő egymás után. 11 Ezt a polimorfizmust a továbbiakban DRD4 VNTR-nek nevezzük. 4

5 A DRD4 gén hosszúság polimorfizmusa a receptor fehérje szerkezetében is megnyilvánul, 12 így eltérő szerkezetű, és funkcionálisan is különböző dopamin-receptorok alakulnak ki. Az egyes receptor variánsok közötti különbség a fehérje harmadik intracelluláris hurkának méretét érinti, és ez feltehetően befolyásolja a létrejött ingerület intenzitását. 13 A DRD4 gén két változatban (allélok) fordul elő minden ember genetikai állományában. Az egyes allélok megnevezése a DRD4 VNTR vizsgálat esetében az ismétlődések számán alapul: például a 4-es allél 4 ismétlődést tartalmaz a megfelelő DRD4 génszakaszban. Így egy adott személy DRD4 VNTR genotípusa két számból áll: például a 4,4-es genotípus azt jelenti, hogy az illető két, egyforma allélt hordoz (homozigóta). Az allélok természetesen lehetnek különbözőek is (heterozigóták), például a 4,7-es heterozigóta egyed egyik kromoszómáján egy négyszeres, másik kromoszómáján egy hétszeres ismétlődést tartalmazó DRD4 gén található. Dr. Savári Mária munkacsoportjában ezidáig több száz DRD4 VNTR genotípust határoztak meg. 14 A hazai populáción végzett vizsgálatok eredményei jól egyeznek a kaukázusi populációra jellemző DRD4 VNTR allél-gyakoriságokkal: 15 a legrövidebb allél 2-szeres ismétlődést tartalmaz (bár leírtak egyetlen ismétlődést tartalmazó allélt is, de ez igen ritka), előfordul 3 és 5-szörös ismétlődést tartalmazó allél, de a leggyakoribb a 4-szeres ismétlődésű forma. Az 5-szörös, vagy annál kevesebb ismétlődést tartalmazó formákat együttesen rövid allélnek nevezik. Így értelemszerűen, a hosszú allél DRD4 VNTR-je ötnél több ismétlődést tartalmaz, ezek közül a leggyakoribb a 7-szeres ismétlődés. Az egyes emberek genotípusa a kétféle allél kombinációjából jön létre. Ha többféle allél van, mint például a DRD4 esetében, akkor az allélpár kombinációk sokféle genotípust hozhatnak létre. Ha nincs szelekciós nyomás, - azaz nem kifejezetten káros vagy hasznos egyik allél sem -, az egyes genotípus frekvenciák értéke a mért allél frekvenciából kiszámíthatók (Hardy-Weinberg törvény). 16 Ha a számított genotípus gyakoriság és a mért genotípus gyakoriság jól egyezik, akkor a minta egy genetikai egyensúlyban lévő populációt reprezentál. Az egyezést egyben a genotipizáláshoz használt molekuláris genetikai módszer megbízhatóságát is igazolja. Az 1. ábra szemlélteti a hazai populációra kapott eredményeket, melyek nem mutatnak szignifikáns eltérést a Hardy-Weinberg egyensúlytól. 5

6 A genotípusokba tartozó személyek száma A ábra: D4DR-gén DRD4 részlete genotípus bázispár a 48 gyakoriság Genotípusok A 521 C/T polimorfizmus: a DRD4 gén szabályozó régiójának variációi A DRD4 génről szintetizálódó dopamin receptor mennyiségét a gén előtt elhelyezkedő szabályozó szakasz határozza meg. A szabályozó régió szekvencia vizsgálata számos polimorf helyet mutatott ki, 17 melyek közül a 521-es pozícióban (a negatív jel abból adódik, hogy ez a szakasz a DRD4 gén előtt helyezkedik el) található egy-pontos variáció funkcionálisan jelentős polimorfizmusnak bizonyult. Kimutatták ugyanis, hogy ha a szabályozó szakasz C-t (citozin) tartalmaz a 521-es helyen, akkor több dopamin receptor szintetizálódik, mintha T (timin) van ezen a helyen, és hogy a 521 C allél gyakorisága szignifikánsan magasabb a skizofrén populációban A ábra: D4DR-gén -521 részlete CT genotípus bázispár a 48gyakoriság Genotípus frekvencia 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 CC Mért CT TT Számolt A 521 C/T polimorfizmust japán kutatók fedezték fel, 19 az allél gyakoriságok magyar mintára történő meghatározása Dr. Sasvári Mária laboratóriumában történt. 20 A magyar mintában tapasztalt allélgyakoriság hasonló a japán eredményekhez, és a genotípus eloszlás megfelel a Hardy- Weinberg egyensúlynak (2. ábra). 6

7 Dopamin receptor polimorfizmus és temperamentum A hosszú allél és az újdonságkeresés A molekuláris és kvantitatív-genetikai megközelítés összeolvasztása néhány jelentős eredményt ihletett a személyiségvonás kutatásában. A személyiség genetikai hátterét feltérképező kutatók számos olyan kandidáns gént határoztak meg, melyek polimorfizmusa kapcsolatban áll bizonyos személyiségfaktorokkal. Az újdonságkeresés és a DRD4 hosszú allél asszociációját 1996-ban két, azonos időben és azonos újságban megjelenő tanulmány mutatta ki, melyek közül az egyik Cloninger három-dimenziós személyiség kérdőívét (TPQ: Tridimensional Personality Questionnaire) alkalmazta, 21 a másik tanulmány a NEO-PI-R (Costa és McCrae 22 ) indexét használta az újdonságkeresési személyiség vonás jellemzésére. 23 Mindkét tanulmány szignifikáns kapcsolatot állapított meg az újdonságkeresés skálaértékei és a hosszú DRD4 allél előfordulása között. Az újdonságkeresés genetikai varianciájának körülbelül 10%-át magyarázta ez az egyetlen lókusz óta igen nagyszámú publikácó jelent meg, ezek megerősítették, 24,25,26,27,28 vagy elvetették 29,30,31,32,33,34 Benjamin és Ebstein eredményét: az újdonságkeresés és a DRD4 VNTR asszociációját. Ebstein már egy 1997-es összefoglalójában 35 megpróbálta rendszerezni az elmélete mellett és az ellene szóló adatokat. Ekkor úgy tűnt, hogy finn és svéd vizsgálatokban nem találtak szignifikáns összefüggést, de további amerikai, izraeli és japán vizsgálatokban igen. Az is felmerült, hogy nőkben jobban kimutatható a hosszú allél és az újdonságkeresés összefüggése, mint férfiakban. Ebstein rámutatott arra is, hogy a vizsgált populáció kiválasztásánál bizonyos szabályokat be kellene tartani, pl. szűk életkoreloszlás (18-32), nem túl alacsony iskolázottsági szint (legalább középiskola), pszichiátriai betegségek, drog és alkoholizmus kizárása, stb. Egy újabb próbálkozás az eredmények rendszerezésére és értékelésére 36 már a címében is szkeptikus ( Dopamine D4 receptor gene: Novelty or Nonsense? ). A vizsgálatok ennek ellenére egyre széleskörűbbek, mivel olyan pszichiátriai betegcsoportokban is felmerült a hosszú allél nagyobb gyakorisága, mint a figyelemhiányos hiperaktivitási szindróma, 37 a Tourette szindróma 38 a beteges játékszenvedély, 39 továbbá fontos vizsgálati területté vált a drogfüggőség és a hosszú allél gyakoriságának esetleges összefüggése. 40, ben egy igen nagyszámú mintát felhasználó munkában (737 kontroll, 707 patológiás eset) Comings és munkatársai 34 megerősítették a genetikai hatás jelentőségét a patológiás esetekben, azonban az újdonságkeresés-hosszú allél összefüggést nem reprodukálták. 7

8 Végül, de nem utolsósorban megjegyeznénk, hogy a csecsemőkori kötődési magatartás úgynevezett dezorganizált formájának és a DRD4 hosszú allél jelenlétének szignifikáns összefüggését Dr. Gervai Judit mutatta ki elsőként, Dr. Sasvári Mária laboratóriumával kollaborációban. 42 A 521 C/T polimorfizmus és az újdonságkeresés 2000 tavaszán megjelent japán vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy szignifikáns összefüggés van a 521 C/T polimorfizmus és a Temperament and Character Inventory (TCI) alapján meghatározott újdonságkeresési pontszámok (NS) között japán férfiakból álló populációban. 19 Az önbeszámolók alapján a T allélt nem hordozók újdonságkeresési tendenciája magasabb. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a vizsgálatokat, melyekkel elsőként replikáltuk a 521 CC genotípus és a magas újdonságkeresési pontszám szignifikáns kapcsolatát. 43 MÓDSZEREK A vizsgálatban résztvevő személyek A vizsgálatban 155 személy vett részt. Az értékelt személyek a TCI kérdőív magyar változatát kitöltve 44 a TCI validitást tesztelő kérdéseiből 60% felett teljesítettek. A vizsgálatban mindenki önkéntes alapon vett részt, hozzájárulásukat az alábbiakban ismertetett fájdalommentes DNS mintavételhez, és a kérdőíves adatok kísérleti célra való felhasználásához írásban jelezték. Eredményeiket bizalmasan kezeltük. Genotípus és személyiség-vonás jellemzőikről visszajelzést adtunk, amennyiben ezt igényelték. DNS-mintavétel Az önként vállalkozó résztvevőktől fájdalommentes, úgynevezett nem-invazív eljárással vettünk DNS-t. Ez abból állt, hogy az arc belső felületéről fültörlő vattával való dörzsöléssel gyűjtöttünk össze száj-nyálkahártya sejteket, melyeket egy megfelelő oldatban tároltunk. A DNS izolálása ebből a mintából történt. 45 A 155 személy közül 127 esetben állt rendelkezésünkre a -521 CT polimorfizmussal kapcsolatos információ, illetve 148 értékelhető DNS adatot kaptunk a VNTR polimorfizmus esetében. A TCI kérdőív A temperamentum és karakter-vonások felméréséhez a TCI (Temperament and Character Inventory) kérdőív (Cloninger, és mtsai., 1993) Dr. Bánki Csaba (Bánki, 1994) által 8

9 fordított magyar változatát használtuk fel. A TCI 240 itemet tartalmaz. Ezek az irodalmi bevezetőben ismertetett hét skála egyikébe tartoznak. A kérdések közül 9 egyetlen alskála tételeként sincs felsorolva. Ezek a kérdések sorszám szerint a következők: 69, 75, 81, 101, 111, 118, 140, 170, 190. Ezek a hiányzó állítások az eredeti, angol nyelvű kiértékelési útmutatóban sem szerepelnek, ezért értelemszerűen mi is kihagytuk őket az elemzésből. Statisztikai elemzés A polimorfizmus temperamentum asszociációk statisztikai vizsgálatában a személyiség-kérdőív eredményeit egymástól független személyekből álló csoportokon belül átlagoljuk (átlagos nyers pontszám). A csoportok képzésének alapja a nem és a genotípus. A statisztikai elemzéseket a MINISTAT programcsomag 46 (független minták t-próbája), illetve SPSS (két szempontos varianciaanalízis) segítségével végeztük. EREDMÉNYEK ÉS MEGBESZÉLÉS A TCI kérdőív megbízhatóságának igazolása után kerül bemutatásra a genotípus személyiségvonás asszociáció tárgyalása. Ez egyrészt kiterjed az újabb kutatásokban alkalmazott 521 CT genotípus és az újdonságkeresés temperamentum dimenziója közötti kapcsolat vizsgálatára, másrészt a klasszikus DRD4 VNTR hosszú allél és a személyiség dimenziók lehetséges összefüggéseinek tanulmányozására. Ezután mintánkat nemek szerint tovább bontva vizsgáljuk ugyanezeket az összefüggéseket, mivel a szakirodalomban leírt munkák jelentős részét egyféle nemű vizsgálati személlyel végezték. A TCI Megbízhatósági és érvényességi vizsgálata A reliabiltás-vizsgálat eredményei (a főskálák Cronbach-α értékei) magasfokú belső konzisztenciára utalnak (újdonságkeresés: 0,84; fájdalom elkerülés: 0,86; jutalom függőség: 0,71; kitartás: 0,74.) Vizsgálatunkban fontos szerepet kapnak a nemi különbségek, ezért elsőként kétmintás próbával teszteltük a négy temperamentum dimenzióban tapasztalt férfi nő különbségeket az átlagos fő-skálaértékek alapján. A vizsgálatban szereplő férfiak valamivel jobban keresik az új helyzeteket, kevésbé kerülik a fájdalmat, és a nőknél kisebb a kitartásuk, azonban e három temperamentum dimenzió esetében a tapasztalt nemi különbségek nem szignifikánsak. A jutalomfüggőség esetében azonban nagyobb és szignifikáns (p<0,05) eltérést tapasztaltunk a 9

10 1. A táblázat: D4DR-gén átlagos részlete TCI bázispár főskálaértékek a 48 FÉRFIAK NŐK vizsgált (N=67) VIZSGÁLT (N=88) Skálák ÁTLAG szórás ÁTLAG szórás Újdonság keresés 22,33 7,18 22,13 6,64 Fájdalom elkerülés 13,94 6,35 14,47 6,41 Jutalomfüggőség 14,52 3,64 15,98 3,82 Kitartás 3,97 2,09 4,51 2,41 nemek között: a férfiakat kisebb mértékben jellemzi a jutalomfüggőség (átlagos nyers pontszám: 14,52) az önbeszámolók alapján, mint a nőket (15,98). A DRD4 szabályozó szakaszának genetikai változatai - és az újdonságkeresés Az egyes temperamentum dimenziók átlagos nyers pontszámát mutatja be a 2. táblázat, a 521 CT polimorfizmus lehetséges allél kombinációi (CC, CT vagy TT) alapján felosztott csoportok szerint. A legmagasabb átlagos pontszámot a CC genotípusú, homozigóta személyek érték el az újdonságkeresési főskálán, míg a TT genotípusú személyek pontszáma a legalacsonyabb. A heterozigóta személyek e két végpont között helyezkednek el. 2. A táblázat: D4DR-gén a CC részlete genotípus a 48 és az újdonságkeresés bázispár asszociációja CC genotípus (n=33)ct genotípus (n=50) TT genotípus (n=44) Skálák ÁTLAG szórás ÁTLAG szórás ÁTLAG szórás Újdonság keresés 24,12 7,90 22,14 6,92 20,48 5,60 Fájdalom elkerülés 14,58 7,04 14,46 6,98 14,16 5,82 Jutalomfüggőség 15,58 3,05 15,46 3,72 15,05 4,45 Kitartás 4,24 2,06 3,96 2,49 4,32 2,21 A három genotípus csoportot egy-szempontos varianciaanalízissel tesztelve az újdonságkeresési dimenzió különbségei tendencia jellegű eltérést mutatnak (p<0.1). A csoportokat páronként összehasonlítva csak a homozigóta (CC és TT) genotípus kategóriák újdonságkeresési átlagai különböznek szignifikánsan: t(75)=2,37 (p<0,05). Az irodalmi adatok alapján ezért összevontuk a CT és TT genotípusokat. A hatodik ábra szemlélteti a T allélt is hordozó, illetve a csak C allélt hordozó csoportok temperamentum dimenzióinak átlagos pontszámait. Amint az a 2. táblázat eredményeiből is kitűnik, a temperamentum dimenziók közül egyedül az újdonságkeresés átlagértékeiben mutatkozik markáns különbség a CC (24,12) illetve összevont CT/TT csoport (21,36) között. A 6. ábrán is szemléltetett eltérés az újdonságkeresésben két mintás t próbával tesztelve szignifikáns (p<0,05), t(125) = 2,

11 6. A ábra: D4DR-gén az újdonságkeresési részlete a 48 pontszámok bázispár és a T allél hiánya Újdonság keresés Fájdalom elkerülés Jutalomfüggőség Kitartás 0 CC CT/TT A 3. táblázat férfiakra és nőkre bontva szemlélteti CC illetve CT/TT genotípus csoportok átlagos TCI főskálaértékeit. A T allélt is hordozó, illetve a csak C allélt hordozó csoportok összehasonlításánál a következő eredményeket kaptuk: A férfiaknál nem volt szignifikáns eltérés egyetlen temperamentum dimenzió esetében sem. A nőknél csak az újdonságkeresésben mutatkozott szignifikáns (p<0,05) eltérés (3. táblázat). A CC genotípusú nők átlagos újdonságkeresési pontszáma 25,44, míg ugyanez az érték a CT/TT csoportban 21,33 ( t(65)=2,203). 3. A táblázat: D4DR-gén a CC részlete genotípus a 48 és az újdonságkeresés bázispár összefüggése nemek szerint férfiak nők CC genotípus CT/TT genotípus CC genotípus CT/TT genotípus (n=17) (n=43) (n=16) (n=51) Skálák ÁTLAG szórás ÁTLAG szórás ÁTLAG szórás ÁTLAG szórás Újdonság keresés 22,88 8,89 21,40 6,34 25,44 6,72 21,33 6,43 Fájdalom elkerülés 14,94 7,29 13,65 6,30 14,19 6,98 14,88 6,54 Jutalomfüggőség 15,29 3,42 14,44 3,88 15,88 2,68 15,96 4,11 Kitartás 3,82 2,13 4,21 2,12 4,69 1,96 4,06 2,56 A CC genotípus és a magas újdonságkeresési pontszám asszociációját 2000-ben írták le japán kutatók 19, eredményeink alátámasztják ezt az összefüggést 43. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a japán vizsgálatban kizárólag fiúk vettek részt, míg a magyar vizsgálat eredménye a nők esetében mutatott szignifikáns kapcsolatot. 11

12 A DRD4 HOSSZÚ és RÖVID allél változatainak hatásai Az újdonságkeresés dimenziójával kapcsolatban feltett klasszikus kérdés, hogy vajon van-e különbség az átlagos újdonságkeresési pontszámban a DRD4 hosszú illetve rövid genotípusú személyek között, mely a dopamin receptor kódoló régiójának, és így a létrejött receptor fehérjének különböző hosszúságú változatait jelenti. A hosszúság polimorfizmus csoportosítására legszélesebb körben alkalmazott módszer a 7-es allél megléte, illetve hiánya. Ezt a klasszikus felosztást megvizsgálva 148 személy adatai alapján nem tapasztaltunk eltérést az átlagos TCI temperamentum fő-skálaértékekben (4. táblázat). 4. A táblázat: D4DR-gén A hosszú részlete allél a 48 és bázispár a TCI eredmények nincs 7 (n=99) van 7 (n=49) Skálák ÁTLAG szórás ÁTLAG szórás Újdonság keresés 22,38 6,77 21,22 6,95 Fájdalom elkerülés 13,79 6,45 15,45 6,26 Jutalomfüggőség 15,71 3,79 14,86 3,89 Kitartás 4,52 2,25 3,86 2,34 Azonban mintánkat nemek szerint megosztva merőben eltérő eredményeket tapasztaltunk a nőknél, illetve a férfiaknál (akárcsak a 521 CT polimorfizmus esetében). Az 5. táblázatban foglaltuk össze a TCI fő-skálaértékek átlagos pontszámát a 7-es allélt hordozó, illetve nem hordozó nők és férfiak csoportjaiban. A várakozással ellentétben azt tapasztaltuk, hogy a DRD4 7-szeres ismétlődésű génváltozatot hordozó nők átlagos újdonságkeresés pontszáma alacsonyabb, mint a 7-es allélt nem hordozó nőké, illetve bármilyen genotípusú férfiaké. Azonban független mintás t próbával tesztelve a nők két genotípus csoportját, csupán tendencia jellegű eltérést tapasztaltunk az újdonságkeresésben. 5. A táblázat: D4DR-gén a 7-es részlete allélt hordozó a 48 férfiak kitartás bázispár pontszáma alacsonyabb férfiak nők nincs 7 (n=39) van 7 (n=24) nincs 7 (n=60) van 7 (n=25) Skálák ÁTLAG szórás ÁTLAG szórás ÁTLAG szórás ÁTLAG szórás Újdonság keresés 22,62 6,97 22,33 7,17 22,88 6,66 20,16 6,70 Fájdalom elkerülés 12,95 6,09 15,67 6,73 14,33 6,67 15,24 5,91 Jutalomfüggőség 14,85 3,77 14,25 3,57 16,27 3,72 15,44 4,16 Kitartás 4,56 1,82 3,25 2,25 4,48 2,51 4,44 2,31 12

13 Ugyanakkor a kitartás dimenzióban, mely a nőknél nem mutat eltérést a VNTR polimorfizmus alapján, szignifikáns eltérést tapasztaltunk a férfiak 7-es allélt hordozó, illetve nem hordozó csoportjai között. Azok a férfiak, akiknek DRD4 génje tartalmaz legalább egy hosszú, 7-szeres ismétlődésű VNTR részletet, kevésbé kitartónak bizonyulnak az önbeszámolón alapuló kérdőív felmérése alapján. Átlagos kitartás pontszámuk (3,25) t próbával tesztelve szignifikánsan különbözik t(61)=2,543 (p<0,05) a 7-szeres ismétlődést nem hordozó, többnyire rövid VNTR gén részletet tartalmazó férfiak pontszámától (4,56). A DRD4 VNTR polimorfizmus csoportosítása többféle módon történhet. Jellemző a két leggyakoribb, 4-szeres/4-szeres és 4-szeres/7-szeres, genotípus alapú felosztás is. Ebben az esetben ugyan kiesik az adatok egy része, azonban e ritka, pl. 2-szeres/8-szoros ismétlődésű genotípus verziók jellemzői egyelőre még tisztázatlanok. A 6. táblázatban ezt a 6. A táblázat: D4DR-gén a 4/7-es részlete 4/4-es a 48 genotípusú bázispár férfiak kitartás pontszámai férfiak nők 4,4 (n=27) 4,7 (n=18) 4,4 (n=42) 4,7 (n=18) Skálák ÁTLAG szórás ÁTLAG szórás ÁTLAG szórás ÁTLAG szórás Újdonság keresés 22,41 6,72 22,67 7,16 22,45 6,49 20,17 6,36 Fájdalom elkerülés 13,63 6,38 16,33 6,54 15,26 7,38 15,94 5,60 Jutalomfüggőség 15,26 4,03 14,61 3,43 16,60 3,50 15,94 3,75 Kitartás 4,41 1,76 2,83 1,95 4,55 2,73 4,44 2,33 VNTR genotípus felosztást alkalmazva azt tapasztaltuk, hogy az 5. táblázatban ismertetett tendenciózus eltérés a nők újdonságkeresésében eltűnt. Ugyanakkor a kitartás dimenziójában kifejezettebb lett a különbség a 4/7-es, illetve 4/4-es genotípusú férfiak között (t(43)=2,817, p<0,01). A DRD4 kódoló régiójának hosszúság polimorfizmusában egyes szerzők fontosnak találták a homozigóta illetve heterozigóta felosztást is, 33 azonban mintánkban ez a felosztás nem eredményezett szignifikáns különbségeket egyetlen TCI főskála esetében sem. Fontos megjegyezni, hogy egyetlen fenti genotípus csoportosítás (CC illetve CT/TT, van 7-es illetve nincs 7-es, és 4/4 illetve 4/7) esetében sem találtunk szignifikáns különbséget a TCI karakter dimenzióiban, melyek Cloninger modellje alapján az öröklöttségtől független jellemzők. Ugyanakkor szignifikáns nemi különbségek mutatkoztak mind az együttműködés, mind az önirányultság főskála-értékeinél. 13

14 KÖVETKEZTETÉSEK Ebben munkában a TCI kérdőívvel mérhető személyiségdimenziók és a dopamin 4-es típusú receptor polimorfizmusának összefüggését vizsgáltuk. Ebstein munkái alapján 21,25,35 vizsgáltuk a hosszú DRD4 allél és az újdonságkeresés dimenziójának összefüggését. Eredményeink azokat az adatokat támasztották alá, melyek nem erősítik meg a hosszú allél és az újdonságkeresés (magas átlagérték) összefüggését Ugyanakkor szignifikáns összefüggést találtunk a hosszú allél és a kitartás dimenziója között (alacsony átlagérték), de ez a kapcsolat csak férfiak vizsgálata esetében volt kimutatható. Ezek az eredmények tulajdonképpen nem mondanak ellent az ebsteini koncepciónak: a magas újdonságkeresés alacsony kitartással járhat együtt. Eredményeink ugyanakkor megerősítik a kitartás, mint önálló, genetikailag meghatározott dimenzió koncepcióját. A hosszú allél és a kitartás dimenziójában elért alacsonyabb pontszám szignifikáns asszociáció klinikai vonatkozásban is releváns, ugyanis a figyelemhiányos hiperaktivitási szindróma (ADHD) és a hosszú allél kapcsolata az irodalmi adatok alapján elég jól megalapozott. 34,37,47,48,49 Az ADHD az iskoláskorúak 3-6%-át, főként fiú gyermekeket érintő pszichiátriai betegség, melynek jellemzője a hiperaktivitás, tanulási zavarok, és a hosszabb figyelmet igénylő munkára való képtelenség. Ezért a kitartás hiánya és a hosszú allél jelenléte között kimutatott szignifikáns összefüggés jól egyezik az ADHD és a hosszú allél feltételezett asszociációjával. A dopamin 4-es receptor mennyiségi szabályozásának egyik feltételezett genetikai komponense a 521 C/T polimorfizmus. A 521 CC genotípus és a magas újdonságkeresési pontszám szignifikáns összefüggését egy japán kutatócsoport írta le ebben az évben. Kísérleteinkben sikerült reprodukálni ezt a hatást, azonban fontos különbség e két munkában, hogy míg a japán kutatócsoport csak férfiakat vizsgálva kapott szignifikáns különbséget a genotípus alapján felosztott csoportokban, addig a magyar vizsgálatban mindkét nemet vizsgálva csupán nőknél tapasztatunk szignifikáns különbséget az újdonságkeresésben. Végezetül eredményeink hozzájárulnak ahhoz az általános koncepcióhoz, hogy a személyiség genetikai meghatározottsága vizsgálható, és kimutatható a genetikai komponensek hatása az egyes személyiség dimenziók egyedi variációiban. Szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik ezt a munkát segítették: Nagy János, Vargha András, Rónai Zsolt, Nemoda Zsófia, és Gervai Judit. Ez a munka az NKFP0008-as projekt támogatásával készült. 14

15 IRODALOMJEGYZÉK 1 Matthews, G. and Deary, I. J. (1998): Personality Traits. Cambridge University press Rose, R. J. (1995) Genes and human behavior. Annual Review of Psychology, 46: Cloninger, C. R. (1987) A systematic method for clinical description and classification of personality variants, Archives of General Psychiatry, 44: Cloninger, C. R. (1991) The Tridimensional Personality Questionnaire: US normative data, Psychological Report, 69: Cloninger, C. R., Svrakic, D. M., Przybeck, T. R. (1993) A Psychobiological Model of Temperament and Character, Archives of General Psychiatry, 50: Marshall, J. R. (1996) Science, "Schizophrenia," and genetics: The creation of myths. Journal of Primary Prevention, 17: Plomin, R., Owen, M. J.; McGuffin, P. (1994) The genetic basis of complex human behaviors. Science, 264 (5166): Roses, A.D., Saunders, A.M. (1994) APOE is a major susceptibility gene for Alzheimer's disease. Current Opinion in Biotechnology, 6: Van Tol H.H.M. (1994): The dopamine-d 4 receptor. in: Niznik H.B.: Dopamine receptors and transporters: Pharmacology, structure and function. 10 Clark, C. R., Geffen, G. M., Geffen, L. B. (1987) Catecholamines and attention: I. Animal and clinical studies. Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 11: Van Tol, H. H. M., Wu, C. M., Guan, H-C., Ohara, K., Bunzow, J. R., Civelli, O., Kennedy, J., Seeman, P., Niynik, H. B., Jovanovic, V. (1992) Multiple dopamine D4 receptor variants in the human population, Nature, 358: Van Tol, H. H. M. (1991) Cloning of the gene of human dopamine D4 receptor with high affinity for the antipsychotic clozapine, Nature, 350: Van Tol H. H. M. (1998) Structural and functional characteristics of the dopamine D4 receptor. Advances in Pharmacology, 42: Barta, C., Ronai, Z., Nemoda, Z., Szekely, A., Kovacs, E., Sasvari-Szekely, M., Guttman, A Analysis of dopamine D4 receptor gene (DRD4) polymorphism using microchip electrophoresis. J. Chromatogr. A., 2001, 924, Chang, F.M., Kidd, J.P., Livak, K.J., Paksits, A.J., Kidd, K.K. (1996) The world-wide distribution of allele frequencies at the human dopamine D4 receptor locus. Human Genetics 98: Wilson, E.O,. Bossert, W.H. (1971): A primer of population biology. Sinauer Associates Inc., Stamford, CN 17 Kamakura, S., Iwaki, A., Matsumoto, M., Fukumaki, Y. (1997) Cloning and characterization of the 5`-flanking region of the human dopamine D4 receptor gene. Biochem Biophys Res Commun, 235: Okuyama, Y., Ishiguro, H., Toru, M., Arinami, T. (1999) A genetic polymorphism in the promoter region of DRD4 associated with expression of schizophrenia. Biochemical and Biophysical Reserch Communications, 258: Okuyama Y, Ishiguru H, Nankai M, Shibuya H, Watabane A, Arinami T. (2000) Identification of a polymorphism in the promoter region of DRD4 associated with the human novelty seeking personality trait. Molecular Psychiatry, 5: Ronai, Z., Barta, C., Guttman, A., Lakatos, K., Gervai, J., Staub, M., Sasvari-Szekely, M. (2001) Genotyping the -521C/T functional polymorphism in the promoter region of the dopamine D4 receptor (DRD4) gene by agarose gel electrophoresis. Electrophoresis, 22:

16 21 Ebstein, R.P., Novick, O., Umansky, R., Priel, B., Osher, Z., Blaine, D., Bennett, E.R., Nemanov, L., Katz, M., Belmaker, R.H. (1996) Dopamine D4 receptor (D4DR) exon III polymorphism associated with the human personality trait of Novelty Seeking. Nature Genetics 12: Costa, P.T., Jr., McCrae, R.R. (1985) The NEO Personality Inventory manual. Odessa, FL: Psychologycal Assesment Resources. 23 Benjamin, J., Li, L., Patterson, C., Greenberg, B.D., Murphy, D.L., Hamer, D.H. (1996) Population and familial association between the D4 dopamine receptor gene and measures of Novelty Seeking. Nature Genetics 12: Ono, Y., Manki, H., Yoshimura, K., Muramatsu,... Mizushima, H, Higuchi, S., Yagi, G., Kanba,S., Asai, M. (1997) Association between the dopamine D4 receptor (DRD4) exon III polymorphism and novelty seeking in Japanese subjects. Medical Genetics 74: Ebstein, R.P., Nemanov, L., Klotz, I., Grietsenko, I., Belmaker, R.H. (1997) Additional evidence for an association between the dopamine D4 receptor (DRD4) exon polymorphism and the human personality trait of Novelty Seeking. Molecular Psychiatry 2: Noble, E.P., Ozkaragoz, T.Z., Ritchie, T.L., Zhang, X., Belin, T.R., Sparkes, R.S. (1998) D2 and D4 dopamine receptor polymorphisms and personality. American Journal of Medical Genetics, 81: Tomitaka, M., Tomitaka, S., Otuka, Y., Kim, K., Matuki, H., Sakamoto, K., Tanaka, A. (1999) Association between novelty seeking and dopamine receptor D4 (DRD4) exon III polymorphism in Japanese subjects. American Journal of Medical Genetics 88: Strobel, A., Whr, A., Michel, A., Brocke, B. (1999) Association between the dopamine D4 receptor (DRD4) exon III polymorphism and measures of Novelty Seeking in a German population. Molecular Psychiatry 4: Malhotra, A.K., Virkkunen, M., Rooney, W., Eggert, M., Linnoila, M., Goldman, D. (1996) The association between the dopamine D4 receptor (DRD4) 16 amino acid repeat polymorphism and novelty seeking. Molecular Psychiatry 1: Gelernter, J., Kranzler, H., Coccaro, E., Siever, L., New, A., Mulgrev, C.L. (1997) D4 dopamine receptor (D4DR) alleles and novelty seeking in substance-dependent, personality-disorder and control subjects. American Journal of Medical Genetics 61: Vandenbergh, D.J., Zonderman, A.B., Wang, J., Uhl, G.R., Costa, P.T. Jr. (1997) No association between novelty seeking and dopamine D4 receptor (DRD4) exon III seven repeats alleles in Baltimore Longitudinal Study of Aging participants. Molecular Psychiatry 2: Sander, T., Harms, H., Dufeu, P., Kuhn, S., Rommelspacher, H., Schmidt, L.G. (1997) Dopamine D4 receptor exon III alleles and variation of novelty seeking in alcoholics. American Journal of Medical Genetics 74: Jonsson, E.G., Nothen, M.M., Gustavsson, J.P., Neidt, H., Forslund, K., Mattila-Evenden, M., Rylander, G., Propping, P., Asberg, M. (1998) Lack of association between dopamine D4 receptor gene and personality traits. Psychological Medicine 24: Comings, D.E., Gonzales, N., Wu, S., Gade, R., Muhleman, D., Saucier, G., Johnson, P., Verde, R., Rosenthal, R.J., Lesieur, H.R., Rugle, L.J., Miller, W.B., MacMurray, J.P. (1999) Polymorphism of the DRD4 gene in impulsive, compulsive, addictive behaviours: Tourette syndrome, ADHD, pathological gambling and substance abuse. American Journal of Medical Genetics 88: Ebstein, R.P., Belmaker, R.H. (1995) Saga of an adventure gene: Novelty Seeking, substance abuse and the dopamine D4 receptor (DRD4) exon III repeat polymorphism. Molecular Psychiatry 2: Paterson, A. D., Sunohara, G. A., Kennedy, J. L. (1999) Dopamine D4 receptor gene: Novelty or nonsense?, Neuropsychopharmacology, 21:

17 37 La Hoste, G.J, Swanson, J.M., Wigal, S.B., Glabe, C., Wigal, T., King, N., Kennedy, J.L. (1996) Dopamine D4 receptor gene polymorphism is associated with attention deficite hyperactivity disorder. Molecular Psychiarty 1: Grice, D.E, Leckmann, J.F, Pauls, D.L, Kurlan, R., Kidd, K.K., Pakstis, A.J, Chang, F.M, Buxbaum, J.D, Cohen, D.J, Gelernter, J. (1996) Linkage disequilibrium of an allele at the dopamine D4 receptor locus with Tourette`s syndrome by TDT. American Journal of Human Genetetics 59, Perez de Castro, I., Ibanez, A., Torres, P., Saiz-Ruiz, J., Fernandez-Piquera, J. (1997) Genetic association study between pathological gambling and a functional DNA polymprphism at the D4 receptor gene. Pharmacogenetics 7, Li, T., Xu, K., Deng, H., Cai, G., Liu, J., Liu,. X., Wang, R., Xiang, X., Zhao, J., Murray, R.M., Sham, P.C., Collier, D.A. (1997) Assotiation analysis of the dopamine D4 exon III VNTR and heroin abuse in Chinise subjects. Molecular Psychiatry 2, Kotler, M., Cohen, H., Gritsenko, I., Segman, R., Lerer, B., Enstein, R.P. (1997) Excess of dopamin D4 receptor (D4DR) exon III long repeat allele in Isreli heroin addicts. Molecular Psychiatry 2: Lakatos, K., Toth, I., Nemoda, Z., Ney, K., Sasvari-Szekely, M., Gervai, J. (2000) Dopamine D4 receptor (DRD4) gene polymphism is associated with attachment disorganization. Molecular Psychiatry, 5: Rónai, Z., Székely, A., Nemoda, Z., Lakatos, K., Gervai, J., Staub, M., Sasvari-Szekely, M. (2001) Association between novelty seeking and the 521C/T polymorphism in the promoter region of the DRD4 gene. Molecular Psychiatry, 6(1):, Bánki, M. CS. (1994) A TCI kérdőív magyar fordítása 45 Boor, K., Ronai, Z., Nemoda, Z., Gasztner, P., Sasvari-Szekely, M., Guttman, A., Kalasz, H. (2002) Noninvasive genotyping of dopamine receptor D4 (DRD4) using nanograms of DNA from substance-dependent patients. Current Medicinal Chemistry 9: Vargha A., and Czigler B. (1999). MiniStat statisztikai programcsomag, 3.2. verzió, Budapest: Polya Kiado. 47 Barr, C.L:, Wigg, K.G., Bloom, S., Schachar, R., Tannock, R., Roberts, W., Malone, M., Kennedy, J.L. (2000) Further evidence for haplotype analysis for linkeage of the dopamine D4 receptor gene and attention-deficit hyperactivity disorder, American Journal of Medical Genetics (Neuropsychiatric Genetics), 96: Swanson JM, Sunohara GA, Kennedy JL, Regino R, Fineberg E, Wigal T, Lerner M, Williams L, LaHoste GJ, Wigal S. (1998) Association of the dopamine receptor D4 (DRD4) gene with a refined phenotype of attention deficit hyperactivity disorder (ADHD): a family-based approach. Molecular Psychiatry, 1: Faraone SV, Biederman J, Weiffenbach B, Keith T, Chu MP, Weaver A, Spencer TJ, Wilens TE, Frazier J, Cleves M, Sakai J.(1999) Dopamine D4 gene 7-repeat allele and attention deficit hyperactivity disorder. American Journal of Psychiatry. 156:

A kötődési mintázat és a

A kötődési mintázat és a Fakultatív program: Tudományos diákköri műhelyek: TDK háziverseny (dec 16. du) A kötődés mérése és genetikai háttere A gyermekkori temperamentum Személyiségvonások, mint endofenotípusok További érdekes

Részletesebben

A Humán Fenom Projekt

A Humán Fenom Projekt A személyiség genetikája Endofenotípusok Endofenotípusok Temperamentum Személyiségdimenziók pszichogenetikai elemzése A Humán Fenom Projekt Intelligencia Személyiségvonások Hangulatzavarok ADHD Genom Drogfüggőség

Részletesebben

T 038407 1. Zárójelentés

T 038407 1. Zárójelentés T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális

Részletesebben

1.1. A Humán Genom Projekt A Humán Genom Projekt célja A humán genom elsõ munkapéldányából levonható következtetések

1.1. A Humán Genom Projekt A Humán Genom Projekt célja A humán genom elsõ munkapéldányából levonható következtetések VIII. 1. A GENETIKAI POLIMORFIZMUSOK PSZICHOLÓGIAI ÉS PSZICHIÁTRIAI VONATKOZÁSAI Sasvári-Székely Mária 1, Székely Anna 2, Nemoda Zsófia 1 és Rónai Zsolt 1 1 Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris

Részletesebben

A Hardy-Weinberg egyensúly. 2. gyakorlat

A Hardy-Weinberg egyensúly. 2. gyakorlat A Hardy-Weinberg egyensúly 2. gyakorlat A Hardy-Weinberg egyensúly feltételei: nincs szelekció nincs migráció nagy populációméret (nincs sodródás) nincs mutáció pánmixis van allélgyakoriság azonos hímekben

Részletesebben

Kognitív teljesítménymutatók pszichogenetikai vizsgálata

Kognitív teljesítménymutatók pszichogenetikai vizsgálata Kognitív teljesítménymutatók pszichogenetikai vizsgálata Absztrakt A kognitív képességek örökletessége ikervizsgálatok és genom-analízissel végzett kutatások tanúsága szerint jelentős (Butcher és mtsai,

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes. Múlt órán: Lehetséges tesztfeladatok: Kitől származik a variáció-szelekció paradigma, mely szerint az egyéni, javarészt öröklött különbségek között a társadalmi harc válogat? Fromm-Reichmann Mill Gallton

Részletesebben

HABILITÁCIÓS PÁLYÁZAT. Temperamentum, kognitív teljesítmény és hipnábilitás pszichogenetikai asszociációvizsgálatai" című habilitációs dolgozat

HABILITÁCIÓS PÁLYÁZAT. Temperamentum, kognitív teljesítmény és hipnábilitás pszichogenetikai asszociációvizsgálatai című habilitációs dolgozat HABILITÁCIÓS PÁLYÁZAT Temperamentum, kognitív teljesítmény és hipnábilitás pszichogenetikai asszociációvizsgálatai" című habilitációs dolgozat T É Z I S E I Veres-Székely Anna, Ph.D. 2010 BEVEZETÉS Napjainkban

Részletesebben

Temperamentum, kognitív teljesítmény és hipnábilitás pszichogenetikai asszociációvizsgálatai

Temperamentum, kognitív teljesítmény és hipnábilitás pszichogenetikai asszociációvizsgálatai Temperamentum, kognitív teljesítmény és hipnábilitás pszichogenetikai asszociációvizsgálatai Habilitációs dolgozat Veres-Székely Anna, Ph.D. 2010 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 Ábrajegyzék... 6 Táblázatok

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 660 AZ AKTIVITÁS GENETIKAI HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA KANDIDÁNS GÉNMÓDSZERREL

Részletesebben

A DOPAMIN D4-ES RECEPTOR GÉNVARIÁNSOK VIZSGÁLATA FIGYELEMHIÁNYOS HIPERAKTIVITÁSI ZAVARBAN

A DOPAMIN D4-ES RECEPTOR GÉNVARIÁNSOK VIZSGÁLATA FIGYELEMHIÁNYOS HIPERAKTIVITÁSI ZAVARBAN A DOPAMIN D4-ES RECEPTOR GÉNVARIÁNSOK VIZSGÁLATA FIGYELEMHIÁNYOS HIPERAKTIVITÁSI ZAVARBAN Kereszturi Éva 1, Király Orsolya 1, Csapó Zsolt 1, Tárnok Zsanett 2, Gádoros Júlia 2, Sasvári-Székely Mária 1 és

Részletesebben

Az etológia módszere és fogalmai. A Humánetológia

Az etológia módszere és fogalmai. A Humánetológia Humánetológia Darwin evolúcióelmélete A fajok eredete (1859) az egyedek különböznek, és ezek a különbségek öröklődnek az egyedek versengenek A természetes kiválasztódás az a folyamat melynek során bizonyos

Részletesebben

A metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu)

A metabolikus szindróma genetikai háttere. Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) A metabolikus szindróma genetikai háttere Kappelmayer János, Balogh István (www.kbmpi.hu) Definíció WHO, 1999 EGIR, 1999 ATP III, 2001 Ha három vagy több komponens jelen van a betegben: Vérnyomás: > 135/85

Részletesebben

Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés

Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés Bevezetés Korábbi támogatott pályázatok etológiai kutatatásai

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program

Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program A D4 dopamin receptor és a katekol-o-metiltranszferáz gének polimorfizmusának hatása a figyelmi rendszerek működésére

Részletesebben

Kurrens, többnyire vitatott kutatási eredmények!!!

Kurrens, többnyire vitatott kutatási eredmények!!! A magatartáspszichológia kurrens vitái: aktuális kérdések a pszichogenetikában Komplex öröklődésű jellegek rizikófaktorai A személyiség Az gyermekkori kötődés, az ADHD és drogfüggőség A hipnózis iránti

Részletesebben

Az impulzivitás genetikai korrelátumai. Varga Gábor Doktori értekezés tézisei. ELTE-PPK Pszichológia Doktori Iskola Magatartáspszichológiai Program

Az impulzivitás genetikai korrelátumai. Varga Gábor Doktori értekezés tézisei. ELTE-PPK Pszichológia Doktori Iskola Magatartáspszichológiai Program Az impulzivitás genetikai korrelátumai Varga Gábor Doktori értekezés tézisei ELTE-PPK Pszichológia Doktori Iskola Magatartáspszichológiai Program Témavezető: Dr. Veres-SzékelyAnna, habil. egyetemi docens

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A függőség pszichogenetikája

A függőség pszichogenetikája A függőség pszichogenetikája A függőség pszichogenetikája Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció Hétköznapi

Részletesebben

Szakmai beszámoló (időközi beszámoló: )

Szakmai beszámoló (időközi beszámoló: ) Szakmai beszámoló (időközi beszámoló: 2012.02.01 2013.01.31) OTKA K-100845 Zsűri: PSP, futamidő: 48 hónap (2012.02.01 2016.01.31) Kutatásban résztvevők azonosak-e a szerződésben szereplő kutatókkal? NEM

Részletesebben

Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program

Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program A D4 dopamin receptor és a katekol-o-metiltranszferáz gének polimorfizmusának hatása a figyelmi rendszerek működésére

Részletesebben

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT

A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT A FOREST LABORATORIES, INC. ÉS A RICHTER GEDEON NYRT. KÖZLEMÉNYE A CARIPRAZINE SKIZOFRÉNIÁBAN SZENVEDŐ BETEGEK KÖRÉBEN VÉGZETT FÁZIS IIB KLINIKAI VIZSGÁLATÁNAK POZITÍV EREDMÉNYEIRŐL NEW YORK, 2009. október

Részletesebben

A D4 DOPAMIN RECEPTOR GÉN HATÁSA A 6 ÉVES KORI VISELKEDÉSI PROBLÉMÁKRA

A D4 DOPAMIN RECEPTOR GÉN HATÁSA A 6 ÉVES KORI VISELKEDÉSI PROBLÉMÁKRA A D4 DOPAMIN RECEPTOR GÉN HATÁSA A 6 ÉVES KORI VISELKEDÉSI PROBLÉMÁKRA Birkás Emma 1, Lakatos Krisztina 1, Nemoda Zsófia 2, Ney Krisztina 1, Tóth Ildikó 1, Novák Alexa 1, Sasvári-Székely Mária 2, Gervai

Részletesebben

szekely.anna@ppk.elte.hu kotyuk.eszter@ppk.elte.hu

szekely.anna@ppk.elte.hu kotyuk.eszter@ppk.elte.hu PSZB09-109 Veres-Székely Anna, Kótyuk Eszter és Sasvári Mária Prof. (2015 őszi félév:) szekely.anna@ppk.elte.hu kotyuk.eszter@ppk.elte.hu Fogadó óra: kedd 11-12 (Izu112) sasvari.maria@med.semmelweis-univ.hu

Részletesebben

A Hardy Weinberg-modell gyakorlati alkalmazása

A Hardy Weinberg-modell gyakorlati alkalmazása 1 of 6 5/16/2009 2:59 PM A Hardy Weinberg-modell gyakorlati alkalmazása A genotípus-gyakoriság megoszlásának vizsgálata 1. ábra. A Hardy Weinberg-egyensúlyi genotípus-gyakoriságok az allélgyakoriság Számos

Részletesebben

Az interdiszciplináris pszichogenetikai kutatócsoportunk: Szemléletmód. Miről szólnak az előadások?

Az interdiszciplináris pszichogenetikai kutatócsoportunk: Szemléletmód. Miről szólnak az előadások? Az interdiszciplináris pszichogenetikai kutatócsoportunk: PSZB09-109 Veres-Székely Anna Veres-Székely Anna Halmai Zsuzsa Varga Gábor Kótyuk Eszter Katonai Enikő Rózsa Viselkedéselemzők, műhelymunkások

Részletesebben

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA)

Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 13. Varianciaanaĺızis (ANOVA) Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision Date:

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

[Biomatematika 2] Orvosi biometria [Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.29. A statisztika típusai Leíró jellegű statisztika: összegzi egy adathalmaz jellemzőit. A középértéket jelemzi (medián, módus, átlag) Az adatok változékonyságát

Részletesebben

Személyiségvonások genetikai hátterének vizsgálata kutyán Kubinyi Enikő. ELTE TTK, Biológiai Intézet, Etológia Tanszék

Személyiségvonások genetikai hátterének vizsgálata kutyán Kubinyi Enikő. ELTE TTK, Biológiai Intézet, Etológia Tanszék Személyiségvonások genetikai hátterének vizsgálata kutyán Kubinyi Enikő ELTE TTK, Biológiai Intézet, Etológia Tanszék Összefoglalás Az utóbbi években egyre nagyobb megerősítést nyert, hogy egyes személyiségjegyek

Részletesebben

A a normál allél (vad típus), a a mutáns allél A allél gyakorisága 50% a allél gyakorisága 50%

A a normál allél (vad típus), a a mutáns allél A allél gyakorisága 50% a allél gyakorisága 50% Lehetséges tesztfeladatok: Tudjuk, hogy egy családban az anya Huntington érintett (heterozigóta), az apa nem. Ugyanakkor az apa heterozigóta formában hordozza a Fenilketonúria mutáns allélját (az anya

Részletesebben

Genetikai polimorfizmus vizsgálatok 1-es típusú cukorbetegségben

Genetikai polimorfizmus vizsgálatok 1-es típusú cukorbetegségben Genetikai polimorfizmus vizsgálatok 1-es típusú cukorbetegségben Dr. Hermann Csaba Doktori (Ph.D.) Értekezés Tézisfüzet Témavezetı: Prof. Dr. Madácsy László egyetemi tanár Programvezetı: Prof. Dr. Tulassay

Részletesebben

Orvosi Genomtudomány 2014 Medical Genomics 2014. Április 8 Május 22 8th April 22nd May

Orvosi Genomtudomány 2014 Medical Genomics 2014. Április 8 Május 22 8th April 22nd May Orvosi Genomtudomány 2014 Medical Genomics 2014 Április 8 Május 22 8th April 22nd May Hét / 1st week (9. kalendariumi het) Takács László / Fehér Zsigmond Magyar kurzus Datum/ido Ápr. 8 Apr. 9 10:00 10:45

Részletesebben

ISMÉTLDÉSI POLIMORFIZMUSOK A KUTYA DOPAMINERG GÉNJEIBEN

ISMÉTLDÉSI POLIMORFIZMUSOK A KUTYA DOPAMINERG GÉNJEIBEN ISMÉTLDÉSI POLIMORFIZMUSOK A KUTYA DOPAMINERG GÉNJEIBEN Biológia Doktori Iskola Vezet: Prof. Erdei Anna Doktori tézisek Héjjas Krisztina Eötvös Loránd Tudományegyetem Szerkezeti Biokémia Doktori Program

Részletesebben

A függőség pszichogenetikája 2013.11.26

A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 A függőség pszichogenetikája Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció

Részletesebben

Szakmai beszámoló (időközi beszámoló: 2014-02-01-2015-01-31)

Szakmai beszámoló (időközi beszámoló: 2014-02-01-2015-01-31) Szakmai beszámoló (időközi beszámoló: 2014-02-01-2015-01-31) OTKA K-100845 Zsűri: PSP, futamidő: 48 hónap (2012.02.01 2016.01.31) Kutatásban résztvevők azonosak-e a szerződésben szereplő kutatókkal? NEM

Részletesebben

The nontrivial extraction of implicit, previously unknown, and potentially useful information from data.

The nontrivial extraction of implicit, previously unknown, and potentially useful information from data. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs rendszerek Tanszék Adatelemzés intelligens módszerekkel Hullám Gábor Adatelemzés hagyományos megközelítésben I. Megválaszolandó

Részletesebben

A PKU azért nem hal ki, mert gyógyítják, és ezzel növelik a mutáns allél gyakoriságát a Huntington kór pedig azért marad fenn, mert csak későn derül

A PKU azért nem hal ki, mert gyógyítják, és ezzel növelik a mutáns allél gyakoriságát a Huntington kór pedig azért marad fenn, mert csak későn derül 1 Múlt órán: Genetikai alapelvek, monogénes öröklődés Elgondolkodtató feladat Vajon miért nem halnak ki az olyan mendeli öröklődésű rendellenességek, mint a Phenylketonuria, vagy a Huntington kór? A PKU

Részletesebben

ALÁÍRÁS NÉLKÜL A TESZT ÉRVÉNYTELEN!

ALÁÍRÁS NÉLKÜL A TESZT ÉRVÉNYTELEN! A1 A2 A3 (8) A4 (12) A (40) B1 B2 B3 (15) B4 (11) B5 (14) Bónusz (100+10) Jegy NÉV (nyomtatott nagybetűvel) CSOPORT: ALÁÍRÁS: ALÁÍRÁS NÉLKÜL A TESZT ÉRVÉNYTELEN! 2011. december 29. Általános tudnivalók:

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben

A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben A genetikai lelet értelmezése monogénes betegségekben Tory Kálmán Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekklinika A ~20 ezer fehérje-kódoló gén a 23 pár kromoszómán A kromoszómán található bázisok száma: 250M

Részletesebben

A depresszió biomarkereinek vizsgálata

A depresszió biomarkereinek vizsgálata A depresszió biomarkereinek vizsgálata Doktori tézisek Halmai Zsuzsa Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Székely Anna, Ph.D., habil. egyetemi docens Hivatalos

Részletesebben

Varianciaanalízis 4/24/12

Varianciaanalízis 4/24/12 1. Feladat Egy póker kártya keverő gép a kártyákat random módon választja ki. A vizsgálatban 1600 választott kártya színei az alábbi gyakorisággal fordultak elő. Vizsgáljuk meg, hogy a kártyák kiválasztása

Részletesebben

Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban

Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Doktori tézisek Dr. Hidasi Zoltán Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Rajna Péter, egyetemi

Részletesebben

Centura Szövegértés Teszt

Centura Szövegértés Teszt Centura Szövegértés Teszt Megbízhatósági vizsgálata Tesztfejlesztők: Megbízhatósági vizsgálatot végezte: Copyright tulajdonos: Bóka Ferenc, Németh Bernadett, Selmeci Gábor Bodor Andrea Centura Kft. Dátum:

Részletesebben

Téma 2: Genetikai alapelvek, a monogénes öröklődés -hez szakirodalom: (Plomin: Viselekedésgenetika 2. fejezet) *

Téma 2: Genetikai alapelvek, a monogénes öröklődés -hez szakirodalom: (Plomin: Viselekedésgenetika 2. fejezet) * Téma 2: Genetikai alapelvek, a monogénes öröklődés -hez szakirodalom: (Plomin: Viselekedésgenetika 2. fejezet) * A mendeli öröklődés törvényei A Huntington-kór (HD) kezdetét személyiségbeli változások,

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Gén kópiaszám és mikrorns kötőhely polimorfizmusok vizsgálata

Gén kópiaszám és mikrorns kötőhely polimorfizmusok vizsgálata Gén kópiaszám és mikrorns kötőhely polimorfizmusok vizsgálata Doktori tézisek Dr. Kovács-Nagy Réka Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Rónai Zsolt egyetemi adjunktus,

Részletesebben

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése

STATISZTIKA. A maradék független a kezelés és blokk hatástól. Maradékok leíró statisztikája. 4. A modell érvényességének ellenőrzése 4. A modell érvényességének ellenőrzése STATISZTIKA 4. Előadás Variancia-analízis Lineáris modellek 1. Függetlenség 2. Normális eloszlás 3. Azonos varianciák A maradék független a kezelés és blokk hatástól

Részletesebben

Molekuláris genetikai vizsgáló. módszerek az immundefektusok. diagnosztikájában

Molekuláris genetikai vizsgáló. módszerek az immundefektusok. diagnosztikájában Molekuláris genetikai vizsgáló módszerek az immundefektusok diagnosztikájában Primer immundefektusok A primer immundeficiencia ritka, veleszületett, monogénes öröklődésű immunhiányos állapot. Családi halmozódást

Részletesebben

A NIKOTIN DEPENDENCIA ÉS A DOPAMIN D4-ES RECEPTOR -521 CT PROMOTER POLIMORFIZMUSÁNAK ASSZOCIÁCIÓJA MAJOR DEPRESSZIÓS BETEGCSOPORTBAN

A NIKOTIN DEPENDENCIA ÉS A DOPAMIN D4-ES RECEPTOR -521 CT PROMOTER POLIMORFIZMUSÁNAK ASSZOCIÁCIÓJA MAJOR DEPRESSZIÓS BETEGCSOPORTBAN A NIKOTIN DEPENDENCIA ÉS A DOPAMIN D4-ES RECEPTOR -521 CT PROMOTER POLIMORFIZMUSÁNAK ASSZOCIÁCIÓJA MAJOR DEPRESSZIÓS BETEGCSOPORTBAN KÓTYUK ESZTER 1, KOVÁCS-NAGY RÉKA 2, FALUDI GÁBOR 3, URBÁN RÓBERT 1,

Részletesebben

Diagnosztikai célú molekuláris biológiai vizsgálatok

Diagnosztikai célú molekuláris biológiai vizsgálatok Diagnosztikai célú molekuláris biológiai vizsgálatok Dr. Patócs Attila, PhD MTA-SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika Laboratóriumi Medicina Intézet Genetikai

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM.

STATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. STATISZTIKA 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. ANNA BÉLA CILI András hármas. Béla Az átlag 3,5! kettes. Éva ötös. Nóri négyes. 1 mérés: dolgokhoz valamely szabály alapján szám rendelése

Részletesebben

Domináns-recesszív öröklődésmenet

Domináns-recesszív öröklődésmenet Domináns-recesszív öröklődésmenet Domináns recesszív öröklődés esetén tehát a homozigóta domináns és a heterozigóta egyedek fenotípusa megegyezik, így a három lehetséges genotípushoz (példánkban AA, Aa,

Részletesebben

II. Biológiai perspektíva

II. Biológiai perspektíva II. Biológiai perspektíva Személyiség: idegrendszeri és hormonális rendszerek működésének következménye. 2 témakör: A személyiség örökletes meghatározottsága (öröklődés, evolúció, személyiség kapcsolata)

Részletesebben

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot. Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két

Részletesebben

HAPMAP -2010 Nemzetközi HapMap Projekt. SNP GWA Haplotípus: egy kromoszóma szegmensen lévő SNP mintázat

HAPMAP -2010 Nemzetközi HapMap Projekt. SNP GWA Haplotípus: egy kromoszóma szegmensen lévő SNP mintázat HAPMAP -2010 Nemzetközi HapMap Projekt A Nemzetközi HapMap Project célja az emberi genom haplotípus* térképének(hapmap; haplotype map) megszerkesztése, melynek segítségével katalogizálni tudjuk az ember

Részletesebben

A függőség fajtái 1. A függőség fajtái 2.

A függőség fajtái 1. A függőség fajtái 2. A függőség pszichogenetikája A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció

Részletesebben

Az addikció molekuláris neurobiológiája. Barta Csaba

Az addikció molekuláris neurobiológiája. Barta Csaba Az addikció molekuláris neurobiológiája Barta Csaba Komplex jelleg: A szerfüggés etiológiája genetikai faktorok + környezeti tényezők és interakcióik családi halmozódás (Rounsaville, 1991; Luthar, 1992;

Részletesebben

Tudománytörténeti visszatekintés

Tudománytörténeti visszatekintés GENETIKA I. AZ ÖRÖKLŐDÉS TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI Minek köszönhető a biológiai sokféleség? Hogyan történik a tulajdonságok átörökítése? Tudománytörténeti visszatekintés 1. Keveredés alapú öröklődés: (1761-1766,

Részletesebben

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 3. szám 391 410. (2002) A KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSI ÜTEMÉNEK EGYSÉGES KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató

Részletesebben

Zárójelentés. A gyermekkori viselkedés zavarainak kapcsolata a monoaminerg neurotranszmisszió genetikai változatosságával

Zárójelentés. A gyermekkori viselkedés zavarainak kapcsolata a monoaminerg neurotranszmisszió genetikai változatosságával F49227 1 Zárójelentés A gyermekkori viselkedés zavarainak kapcsolata a monoaminerg neurotranszmisszió genetikai változatosságával A leggyakoribb gyermekpszichiátriai rendellenességek a figyelmi működés,

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

BIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA

BIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA 1. Nukleinsavak keresztrejtvény (12+1 p) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. A nukleinsavak a.-ok összekapcsolódásával kialakuló polimerek. 2. Purinvázas szerves bázis, amely az

Részletesebben

Öregedés és a mindennapi emlékezet: a memóriatréning jótékony hatása Elena Cavallini, Adriano Pagnin, Tomaso Vecchi

Öregedés és a mindennapi emlékezet: a memóriatréning jótékony hatása Elena Cavallini, Adriano Pagnin, Tomaso Vecchi Öregedés és a mindennapi emlékezet: a memóriatréning jótékony hatása Elena Cavallini, Adriano Pagnin, Tomaso Vecchi A memóriatréning hosszú távú hatásai időskorban: Egy longitudinális vizsgálat Sara Bottiroli,

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

A PET szerepe a gyógyszerfejlesztésben. Berecz Roland DE KK Pszichiátriai Tanszék

A PET szerepe a gyógyszerfejlesztésben. Berecz Roland DE KK Pszichiátriai Tanszék A PET szerepe a gyógyszerfejlesztésben Berecz Roland DE KK Pszichiátriai Tanszék Gyógyszerfejlesztés Felfedezés gyógyszertár : 10-15 év Kb. 1 millárd USD/gyógyszer (beleszámolva a sikertelen fejlesztéseket)

Részletesebben

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Definíció A prenatális diagnosztika a klinikai genetika azon

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

Dodé Réka (ELTE BTK Nyelvtudomány Doktori IskolaAlkalmazott Alknyelvdok 2017 nyelvészet program) február 3. 1 / 17

Dodé Réka (ELTE BTK Nyelvtudomány Doktori IskolaAlkalmazott Alknyelvdok 2017 nyelvészet program) február 3. 1 / 17 Doménspecifikus korpusz építése és validálása Dodé Réka ELTE BTK Nyelvtudomány Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program 2017. február 3. Dodé Réka (ELTE BTK Nyelvtudomány Doktori IskolaAlkalmazott

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

PhD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PhD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A kutya (Canis familiaris) mint a humán személyiségvizsgálatok egy lehetséges modellje: genetikai, kérdőíves és közvetlen megfigyeléses módszerek együttes alkalmazása Vas Judit Biológia

Részletesebben

mangalica sertésn Prof. dr. Bali Papp Ágnes TÁMOP-4.2.1/B Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugatmagyarországi

mangalica sertésn Prof. dr. Bali Papp Ágnes TÁMOP-4.2.1/B Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugatmagyarországi élelmiszer-előá őshonos mangalica sertésn Prof.dr. Bali Papp Ágnes TÁMOP-4.2.1/B Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugatmagyarországi Egyetemen c. kutatási projekt A SZÁNTÓFÖLDTŐL

Részletesebben

++ mm. +m +m +m +m. Hh,fF Hh,fF hh,ff hh,ff. ff Ff. Hh hh. ff ff ff ff. Hh Hh hh hh

++ mm. +m +m +m +m. Hh,fF Hh,fF hh,ff hh,ff. ff Ff. Hh hh. ff ff ff ff. Hh Hh hh hh Múlt órán: Genetikai alapelvek, monogénes öröklődés Elgondolkodtató feladat Vajon miért nem halnak ki az olyan mendeli öröklődésű rendellenességek, mint a Phenylketonuria, vagy a Huntington kór? A PKU

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

A hasonlóság és a vonzerő szerepe a párválasztásban

A hasonlóság és a vonzerő szerepe a párválasztásban A hasonlóság és a vonzerő szerepe a párválasztásban Kocsor Ferenc 12 Juhász Szabolcs Rezneki Rita Bereczkei Tamás 1 1 PTE BTK, Pszichológiai Intézet 2 PTE ÁOK, Magatartástudományi Intézet 1 1 Vázlat A

Részletesebben

A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata

A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata HENCZI ESZTER A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata TANULMÁNY Összefoglalás Az élet és a halál nagy kérdéseivel előbb-utóbb mindannyian szembesülünk. Egy hozzátartozó vagy barát halála

Részletesebben

Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése

Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése Doktori tézisek Dr. Cserepes Judit Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola

Részletesebben

A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében

A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében MPT Nyíregyháza 2008 A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében A szociális önértékelés specifikus szerepe hátrányos helyzetű csoportokban Örkényi Ágota, Zakariás Ildikó, Kökönyei Gyöngyi, Várnai

Részletesebben

MIKROSZATELIT DNS- VIZSGÁLATOK A MOCSÁRI TEKNŐS NÉGY DUNÁNTÚLI ÁLLOMÁNYÁN

MIKROSZATELIT DNS- VIZSGÁLATOK A MOCSÁRI TEKNŐS NÉGY DUNÁNTÚLI ÁLLOMÁNYÁN MIKROSZATELIT DNS- VIZSGÁLATOK A MOCSÁRI TEKNŐS NÉGY DUNÁNTÚLI ÁLLOMÁNYÁN Molnár Tamás 1, Lanszki József 1, Magyary István 1, Jeney Zsigmond 2, Lehoczky István 2 1 Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar,

Részletesebben

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes. 2 Egygénes, mendeli öröklődésű betegségek Mendel borsóval végzett keresztezési kísérletei alapján 1866-ben tette közzé az öröklődés alapvető törvényszerűségeinek összefoglalását: Kísérletek növényhibridekkel,

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

A sertések lágyék- és heresérv tünetegyüttesének genetikai háttere

A sertések lágyék- és heresérv tünetegyüttesének genetikai háttere Nagy Szabolcs 1 Benedek Zsuzsanna 2 Polgár J. Péter 3 Magnus Andersson 4 A sertések lágyék- és heresérv tünetegyüttesének genetikai háttere Genetic background of scrotal and inguinal hernia in swine nagy.szabolcs@georgikon.hu

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa

ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA

Részletesebben

Több valószínűségi változó együttes eloszlása, korreláció

Több valószínűségi változó együttes eloszlása, korreláció Tartalomjegzék Előszó... 6 I. Valószínűségelméleti és matematikai statisztikai alapok... 8 1. A szükséges valószínűségelméleti és matematikai statisztikai alapismeretek összefoglalása... 8 1.1. Alapfogalmak...

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Veleszületett rendellenességek etiológiai csoportjai

Veleszületett rendellenességek etiológiai csoportjai MULTIFAKTORIÁLIS ÖRÖKLŐDÉS PRIMER IZOLÁLT RENDELLENESSÉGEK: MALFORMÁCIÓK ÉS GYAKORI FELNŐTTKORI KOMPLEX BETEGSÉGEK Veleszületett rendellenességek etiológiai csoportjai Kromoszóma rendellenességek és kisméretű

Részletesebben

A társadalmi kapcsolatok jellemzői

A társadalmi kapcsolatok jellemzői A társadalmi kapcsolatok jellemzői A győri lakosság kapcsolati tőkekészletének sajátosságai Dr. Csizmadia Zoltán, tanszékvezető egyetemi docens SZE PLI Szociális Tanulmányok Tanszék Zárórendezvény Győr,

Részletesebben

Populációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák

Populációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák Populációbecslés és monitoring Eloszlások és alapstatisztikák Eloszlások Az eloszlás megadja, hogy milyen valószínűséggel kapunk egy adott intervallumba tartozó értéket, ha egy olyan populációból veszünk

Részletesebben

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment MARKOLT NORBERT Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói Absztrakt Psychological dimension in subunit military leader s assessment A kutatás célja, az alegységszintű vezetők megítélésében

Részletesebben

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása

1. Adatok kiértékelése. 2. A feltételek megvizsgálása. 3. A hipotézis megfogalmazása HIPOTÉZIS VIZSGÁLAT A hipotézis feltételezés egy vagy több populációról. (pl. egy gyógyszer az esetek 90%-ában hatásos; egy kezelés jelentősen megnöveli a rákos betegek túlélését). A hipotézis vizsgálat

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében

ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében

Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Pszichotrauma és disszociatív kapacitás összefüggésének vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár Péterfy S. u. Kórház, Kardiológiai Osztály, Budapest

Részletesebben