Kognitív teljesítménymutatók pszichogenetikai vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kognitív teljesítménymutatók pszichogenetikai vizsgálata"

Átírás

1 Kognitív teljesítménymutatók pszichogenetikai vizsgálata

2 Absztrakt A kognitív képességek örökletessége ikervizsgálatok és genom-analízissel végzett kutatások tanúsága szerint jelentős (Butcher és mtsai, 2008). Az átörökítésért felelős génváltozatok feltárása azonban csak nemrég kezdődött el. Egészséges személyek figyelmi funkcióinak vizsgálata alapján a dopaminrendszer génjei fontosak lehetnek a reakcióidő-teljesítmény egyéni különbségeinek kialakításában (Fossella és mtsai, 2002; Szekely és mtsai, 2010). Munkacsoportunk korábbi eredményei alapján a D4-es dopamin-receptor hosszúságpolimorfizmusa (DRD4 VNTR) és reakcióidő összefügg: a 7-es allélt hordozók lassabb teljesítményt mutatnak verbális és képmegnevezési tesztekben. A figyelmi működést vizsgáló feladatokban produkált reakcióidő-változók mellett az is fontos lehet, hogy az ingerre adott válasz helyes-e. Pályamunkámban 179 fiatal felnőtt Stroop feladatban nyújtott teljesítményét vizsgáltam, mely a figyelmi gátlást méri. A hibázások száma markáns egyéni variabilitást mutatott, mely a korábbi szakirodalmi eredmények alapján összefügghet a DRD4 VNTR génváltozataival. Emellett a dopamin-szerotonin egyensúly hipotézisre építve megvizsgáltam a szerotonin transzporter gén (5-HTTLPR) hosszú és rövid génváltozatainak hatását is.. Eredményeimben a reakcióidő-változókra nem kaptam szignifikáns összefüggéseket, ugyanakkor a hibázások számában a két gén szignifikáns interakcióját sikerült kimutatnom: A DRD4 VNTR 7-es allélját, illetve az 5-HTTLPR hosszú változatát hordozó fiatal személyek nemüktől függetlenül többet hibáztak a színek megnevezésében, mint azok, akik ezt a génváltozatot nem hordozták. A jelen munka eredményei alapján egy retrospektív elemzést is végeztem a munkacsoportunkban korábban felvett fókuszált figyelmi teszt hibázási adatain. Itt nem találtam szignifikáns genetikai összefüggéseket, valószínűleg azért, mert a Simon feladat egy sokkal könnyebb, a figyelmi rendszer egy másik komponensét mérő teszt. Mindezek alapján a kognitív funkciók genetikai háttértényezőinek feltérképezésekor fontos szempont a feladat nehézsége és típusa, és a megfelelő fenotípust mérő változó kiválasztása is. A Stroop feladatban produkált hibázások száma például jobb endofenotípus lehet, mint a válaszsebesség, mely az agykérgi gátlás folyamataival magyarázható. Pályamunkám eredményei továbbá fontos részletekkel egészíthetik ki a dopamin-, és szerotoninrendszer működését befolyásoló öröklött faktorok szerepével kapcsolatos ismereteket a figyelmi teljesítményben. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném megköszönni konzulensem útmutatásait, munkacsoportunk többi munkatársának és a kollaborációban dolgozó kutatólabor munkáját, valamint a résztvevők segítségét! Célkitűzés Pályamunkámban azt vizsgáltam, hogy vannak-e genetikai hatások annak hátterében, hogy valaki hogyan teljesít szelektív figyelmi feladatokban. 2

3 1. Szakirodalmi bevezetés 1.1. Pszichogenetikai kutatómunkám Az elmúlt egy-két évtized egyértelműen a genetika évtizede volt, rohamosan fejlődtek a molekuláris genetikai vizsgálómódszerek. A humán genom teljes génszekvenciájának megfejtésével lehetőség nyílt különböző genetikai kutatások kivitelezésére, és közelebb kerültünk annak megértéséhez, hogy egy-egy emberi tulajdonság hátterében milyen genetikai tényezők állhatnak. Arra, hogy egy tulajdonság mennyiben tulajdonítható öröklött tényezőknek, a klasszikus ikervizsgálatok eredményei alapján következtethetünk, melyekben egyes testi és/ vagy pszichés tulajdonságok heritabilitási indexét állapították meg. Az örökölhetőség ismeretén túl, azonban ma már felmerül az a célkitűzés is, hogy az egyes emberi tulajdonságokat (pl. személyiségdimenziókat) meghatározó génszekvenciák genomon belüli pontos elhelyezkedését meghatározzák. Az utóbbi években jellemző óriási technikai fejlődéssel nagy lendületet kaptak a pszichogenetikai vizsgálatok, melyek meghatározott öröklött komponenseket azonosítottak egyes jól mérhető emberi jellemzők hátterében (Sasvári- Székely, Székely, Nemoda, és Rónai 2003). Ezek a génasszociációs vizsgálatok az előzőleg örökletesnek bizonyult pszichológiai jellemzők kandidáns génváltozatokkal (polimorfizmusokkal) való összefüggéseit vizsgálják. Tudományos diákkörösként gyakorlati munkám olyan pszichogenetikai kutatásokhoz kapcsolódik, melyben a résztvevő személyek valamely viselkedéses sajátosságát jellemezzük kísérleti úton vagy önkitöltős kérdőívekkel (ebből alakul ki a fenotípusos profil). Továbbá fájdalommentes módon DNS mintát veszünk tőlük, melyből a molekuláris genetikai laborban kollégáink meghatározzák a kandidáns génváltozatokat. Ebben a kutatómunkában konkrét feladataim a vizsgálatban résztvevő személyekkel történő kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, a DNS- és fenotípusos adat-felvétellel, valamint a felvett adatok feldolgozása és elemzése. Az elemzések során nyert viselkedéses és genetikai adatok statisztikai értékelését asszociációvizsgálattal végezzük. Az elemzések célja olyan génvariánsok meghatározása, melyek statisztikailag is kimutathatóan hozzájárulnak a mért fenotípusok populációs szintű variabilitásához, tehát jó endofenotípusok. 3

4 1.2. A kognitív teljesítmény mint vizsgált fenotípus A figyelmi rendszer A humán kognitív apparátus megfelelő működésének fontos része a figyelmi rendszer. A figyelem a környezet ingereire való aktív odafordulás és ezen bejövő ingerek adekvát kezelése, így nem pusztán a percepció érintett. Az eddig tanulmányozott, agyban is lokalizálható figyelmi rendszerek az ún. figyelmi hálózatok (Posner, 2010). Az egyik ilyen hálózat az agy noradrenalin-pályáit magában foglaló éberségi vagy vigilanciarendszer, a másik a mindmáig legtöbbet vizsgált orientációs rendszer, mely a szenzoros információkra való orientációt, az odafigyelést valósítja meg. A harmadik figyelmi hálózat a végrehajtó rendszer, amely nagyon fontos szerepet játszik a figyelmi folyamatok fejlődésében. A végrehajtó hálózat magában foglalja az elülső cinguláris kérget (anterior cingulate cortex, ACC), a prefrontális területeket és a bazális ganglionokat. A végrehajtó rendszer elsődlegesen olyan hálózatok szabályozásában vesz részt, ahol valamilyen konfliktus merül fel a komputációkban. Az ACC két alapvetõ részből tevõdik össze: egy affektív és egy kognitív területből. Az affektív terület a gyrus cinguli azon része, amely a limbikus területekkel, például az amygdalával áll összeköttetésben, és amely különösen aktív érzelmi jellegű feladatok során. A kognitív terület olyan helyzetekben aktiválódik, amikor valamilyen kognitív konfliktus jön létre, például a Stroop-hatás (Posner, 2010) A Stroop teszt és kialakulása A Stroop-teszt John Ridley Stroop nevéhez fűződik, aki az 1935-ben, angolul megjelent Studies of interference in serial verbal reactions című cikkében publikálta eredményeit, mely három különböző kísérletről szólt. Stroop a kísérleteiben számos variációját készítette el annak a tesztnek, mely három különböző típusú ingerre adott választ mért. A személyek feladata egy felirat színének meghatározása volt - a felírat azonban egy szín neve volt, mely vagy azonos volt, vagy különbözött a felirat színétől. 1. Az első inger esetén a színek nevei fekete betűvel kiírva jelentek meg. 2. A második inger esetén a színek neve más színnel volt írva, mint amit a szó jelent. 3. A harmadik inger esetén színes négyzetekből kellett a személyeknek kiválasztani a felirat színét (5 azonos méretű, különböző színű kis négyzet). 4

5 Az első kísérletben az első és a második ingert használta. A résztvevőket arra kérte, hogy olvassák a leírt szín nevét, függetlenül attól, hogy milyen színnel van írva (pl. azt kellett olvasniuk, hogy,,lila attól függetlenül, hogy milyen színű a szó). A második kísérletben a második és a harmadik ingert használta. A résztvevők feladata az volt, hogy a betűk színét mondják, függetlenül attól, hogy milyen szín van leírva, majd meg kellett nevezniük a négyzetek színét. Ha a,,lila szó pirossal volt írva, azt kellett mondaniuk, hogy piros. A harmadik kísérletben Stroop a résztvevőket a gyakorlás különböző szakaszaiban tesztelte. Stroop azt figyelte meg második kísérletében, hogy a résztvevőknek több időre van szüksége ahhoz, hogy kimondják a színt a második inger esetén, mint a négyzetek színének megnevezéséhez. Ez a késedelem nem jelentkezett az első kísérletnél. A vizsgálati személyek tehát színes négyzetek esetén a feladatot viszonylag gyorsan megoldják, de ahol nem egyezik a szín a szó jelentésével, tehát inkongurens szavak esetén sokkal lassabbak. Inkongruens ingereknél a jelentés és a szín zavarják egymást, interferálnak, az olvasás elsajátítása után az ember automatikusan elolvassa a szavakat a színre való koncentrálás a Stroop-tesztnél tehát kitartó szelektív figyelmi működést igényel. A tesztben vannak kongruens ingerek is, ahol a jelentés és a szín megegyezik, erre gyorsabban reagáltak a személyek.. A Stroop-interferencia az automatizált olvasással magyarázható, amikor az elme automatikusan meghatározza a szó szemantikus jelentését (a,,piros szót olvasva a piros színre gondol), és azután meg kell semmisítenie az első benyomást, mikor azonosítja a szó színét (a,,piros szó színe nem piros), ez pedig egy nem automatizált folyamat. Tehát ez a jelenség azért lép fel, mert a gyakorlott olvasóknál a szóolvasás annyira domináns és automatikus folyamat, hogy nagyon nehéz az adott instrukciót követve figyelmen kívül hagyniuk a szó jelentését, és csak a szó színét azonosítani (Stroop, 1935). Ez a teszt a szelektív figyelmet, a kognitív rugalmasságot és a feldolgozási sebességet méri, és a végrehajtó funkciók értékelésének eszköze. Megnövekedett interferencia-hatás jelentkezik demenciák, idegrendszeri betegségek, ADHD vagy pszichiátriai betegségek, mint például a szkizofrénia, függőségek és depresszió esetén (Atkinson és Hilgard, 2005). A hibázás és a nagyobb Stroop-hatás, ami az inkongruens ingerek és a kongruens ingerek reakcióidőnek különbsége, tehát a kognitív interferenciából, és a kevésbé hatékony gátlási kontrollból adódik (Stroop, 1935). 5

6 1.3. A kognitív teljesítmény genetikai vonatkozásai Figyelmi deficit és gének Ikervizsgálatok (Plomin, 2001), genom-analízissel végzett kutatások (Butcher, Davis, Craig és Plomin, 2008) és agyi képalkotó eljárásokat felhasználó kísérletek (J. A. Fossella és Casey, 2006) tanúsága szerint a kognitív teljesítmény örökletessége jelentős. A kognitív deficitek közül a nyelvi problémák heritabilitása 43%, a matematikai teljesítményproblémáké 61%, a memória romlását is okozó demenciáké 58% (Plomin, 2000). A molekuláris genetika fejlődésével megkezdődtek a kognitív teljesítmény pszichogenetikai vizsgálatai is, melyekben eddig elsősorban a figyelmi deficittel járó kórképek (pl. ADHD, Alzheimer-kór) kandidáns génjeit keresték (Li, Sham, Owen, és He, 2006; Luciano és mtsai, 2009). Az ADHD egy igen elterjedt gyerekpszichiátriai betegség, örökletessége 76% (Soreff, 2010). A dopamin-rendszer bizonyítottan érintett ebben a kórképben, a gyógyszerek a dopamin transzporter gátlását végzik (Levy, 1991). A rendellenesség 3 típusa: figyelemhiányos, hiperaktív típus (főleg fiúgyermekekre jellemző), impulzív típus, illetve kevert típus (DSM- IV-TR, 2000). A betegséggel kapcsolatos pszichogenetikai eredmények ellentmondóak, tanulmányok egy része a DRD4 VNTR 7-es allélját tekinti a kórkép kiemelt rizikófaktorának (pl. LaHoste, és mtsai, 1996). Ezzel kapcsolatban azóta számos ellentmondó eredmény született, de a tanulmányok metaanlízise kimutatta, hogy a figyelemhiányos típus hátterében a DRD4 VNTR hatása jelentős (Faraone és mtsai, 2005) DRD4 VNTR 7-es: A figyelmi képességek egyik kandidáns génváltozata Egészséges személyek kognitív képességeinek kandidáns génjeit a mai napig csak kevesen vizsgálták. Az eddigi asszociációvizsgálatok egy adott figyelmi feladatban mért teljesítménymutató (például a fókuszált figyelem, a figyelem fenntartása, figyelmi gátlás, stb.) és a hozzá elméleti megfontolások alapján kapcsolható kandidáns gén között mutattak ki szignifikáns összefüggést (például J. Fossella, és mtsai., 2002). Munkacsoportunk kurrens adatai szerint a Dopamin D4 receptor gén egyik hosszúságpolimorfizmusa és a standard feladat-független reakcióidő szignifikáns összefüggést mutat egyszerű verbális tesztek (szókiolvasás és szóismétlés), valamint képmegnevezési feladat alapján (Szekely, Balota és mtsai, 2010). A 7-szeres ismétlődést tartalmazó génváltozat mellett lassabb az átlagos reakcióidő. A hatást nem a fáradás okozza, emellett 6

7 nemtől független. A szelektív figyelmi feladatok használata (ilyen a jelen kutatásban használt Stroop-teszt is) a genetikai asszociációvizsgálatok szempontjából eddig még kevésbé vitatott kérdés, az általam vizsgált kandidáns génváltozatok kapcsán tudtommal még nem született kutatási eredmény A dopmain-szerotonin egyensúly elmélet Egy ADHD-val kapcsolatos metaanalízis összefoglalója alapján a dopamin-rendszer mellett a szerotonin-rendszer génváltozatainak is szerepe lehet a gyermekkori zavar kialakításában, melynek alapja, hogy az agykéregben történő ingerületátvitelben a dopamin mellett a szerotonin a másik legfontosabb neurotranszmitter (Faraone és mtsai, 2005). A figyelmi funkciók és a prefrontális gátlás szempontjából eddigi tanulmányok szerint az optimális dopamin-szerotonin egyensúly kulcsfontosságú (pl. Deakin és Graeff, 1991). Anatómiai és farmakológiai bizonyítékok is alátámasztják, hogy a dopamin- és a szerotonin rendszer közös struktúrákat is tartalmaz, melyek, különböző agyi mechanizmusok segítségével együtt alakítanak ki bizonyos pszichológiai jellemzőket. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek pontos működése jelenleg is kutatott, terület, és az idegtudományi és a pszichológiai eredmények sokszor ellentmondóak (Daw és mtsai, 2002) A DRD4 VNTR és 5-HTTLPR polimorfizmusok interakciós hatásai drogfüggőknél A dopamin- és szerotoninháztartás egyik tipikus, normálistól eltérő működése, és az egyensúly felborulása pszichoaktívszer-használók körében tapasztalható (Boor és mtsai, 2003). Heroinfüggők vizsgálataiból kiderült, hogy a DRD4 gén -521 C/T SNP egypontpolimorfizmusa és a szerotonin transzporter gén korábban bemutatott 5-HTTLPR VNTR polimorfizmusa interakciós hatást fejti ki a kábítószerfüggésre mint hajlamra. A hazánkban végzett vizsgálat szerint heroinfüggőkben a rövid allél jelenlétében gyakoribb a dopaminerg rizikógén (DRD4-521 C/T SNP: CC változat) előfordulása (Boor és mtsai, 2003) Az 5-HTTLPR polimorfizmus hatása a figyelmi teljesítményre depressziós betegekben A kognitív teljesítmény szelektív figyelmi komponensének romlását depresssziós betegeknél korábban már leírták (Ottowitz és mtsai, 2002); ennek pszichogenetikai vizsgálata kapcsán egy hazai eredmény arról számol be, hogy a szerotonin rendszer egyes polimorfizmusai (pl. 5-7

8 HTTLPR) összefüggnek a depresszióval (Sárosi és mtsai, 2008). Ez az eredmény alátámasztja a korábbi nemzetközi adatokat (pl. Caspi és mtsai, 2003). Az említett eset-kontroll vizsgálatot major és bipoláris depresszióban szenvedő betegek (összesen 71 fő) és egy egészséges kontrollcsoport (99 fő) genotípus adatainak - többek közt a már említett 5-HTTLPR szerotonintranszporter - és fenotípus adatainak (szorongást és depressziót mérő kérdőívek, Raven-féle progresszív mátrix), köztük neurokognitív tesztek eredményeinek (Stroop, Trail Making, Rey-tesztek) elemzésével végezték. A Stroop-tesztben a depressziósok szignifikánsan rosszabbul teljesítettek, mint a kontrollok, illetve kimutatták, hogy a szerotonin transzporter gén STin2 hosszúságpolimorfizmusának homozigóta változatban előforduló 2.10-es allélja mellett nagyobb a depresszió előfordulási valószínűsége. A Stroop-tesztben nyújtott teljesítménnyel viszont nem adódott genetikai asszociáció, tehát a STin2 depresszióra hajlamosító változata nem feltétlenül okoz gyengébb válaszgátlást (Sárosi és mtsai, 2008). Mindezek alapján indokolt a DRD4 VNTR és 5-HTTLPR genotípusok hatásának vizsgálata az egészséges személyek figyelmi funkcióinak hátterében, illetve feltételezhető a kétféle rendszer génjeinek interakciós hatása a kognitív teljesítmény, ezen belül is a figyelmi gátlás kapcsán Hipotézisek A szakirodalmi eredmények alapján a következő hipotéziseket fogalmaztam meg: 1. A DRD4 VNTR 7-es alléljával rendelkezők reakcióideje lassabb a Strooptesztben, mint az ezt a génváltozatot nem hordozóké. 2. A DRD4 VNTR 7-es alléljával rendelkezők Stroop-hatás mutatója nagyobb, mint a 7-es változatot nem hordozóké. 3. A DRD4 VNTR 7-es allélját hordozók többet hibáznak a Stroop-tesztben. 4. Az 5-HTTLPR hosszú és rövid allélja alapján elkülönülő csoportok eltérnek a Stroop hibák számában. 5. A DRD4 VNTR és a szerotonin-transzporter 5-HTTLPR interakciós hatást fejt ki a Stroop-feladatban előforduló hibák számára. A jelen dologozatban kapott eredmények alapján megfogalmazott további hipotézisek: 8

9 6. A Simon-teszt retrospektív elemzése alapján a válaszokban előforduló hibák számára a DRD4 VNTR és az 5-HTTLPR az előző eredményekhez hasonló génhatást mutat. 7. A Stroop-teszt alatt a személyek teljesítménye fáradási hatást mutat: a feladat utolsó részében többet hibáznak, mint az elején vagy a közepén. 8. A DRD4 VNTR 7-es allélját hordozóinál markánsabb ez a fáradási hatás. 2. Módszer 2.1. Eljárás A résztvevőket az etikai elveknek megfelelően tájékoztattuk a kutatás lényegéről, majd az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága (ETT-TUKEB) által jóváhagyott beleegyezési nyilatkozat aláírásával beleegyezésüket adták, hogy azonosító kódszámmal ellátott DNS-ük és a figyelmi tesztekből nyert adataik pszichogenetikai vizsgálatokban elemzésre kerüljenek. A genotípusos adatokat fájdalommentes módon levett ún. non-invazív bucca minták (szájnyálkahártya-hámsejt) izolálásával nyertük a Boor és munkatársai (2002) által leírt módon (1. sz. melléklet). A génváltozatok meghatározását a velünk kollaboráló, molekuláris genetikusokból álló munkacsoport végezte a bevezetőben említett DRD4 VNTR és 5-HTTLPR VNTR polimorfizmusokra. A fenotípus profil jelen vizsgálatban reakcióidő feladatok viselkedéses adataiból állt: a szelektív figyelmet mérő Stroop-tesztet használtam. Felhasználtam továbbá egy korábbi vizsgálatban felvett fókuszált figyelmet mérő feladat adatait is (itt a Simon-teszt módosított változatát használták) Résztvevők A jelen vizsgálatban 179 egészséges fiatal személy vett részt, többnyire egyetemi hallgatók (32 % férfi 68 % nő). A mintavétel életkor tekintetében célzott volt. Az átlagéletkor 21,7 (±2,5) év. A legfiatalabb résztvevő 18 éves, a legidősebb 30 éves. A korábbi vizsgálatban, melyeken retrospektív elemzést végeztem, 102 személy vett részt, átlagéletkoruk 23,4 (± 4,2) év, 28%-uk férfi, 72 %-uk nő. 9

10 2.3. Mérőeszközök fenotípus A jelen vizsgálatban rövid (5-10 perces) számítógépes feladatok elvégzésére kértük a személyeket, melyek kétféleképpen kerültek felvételre, mivel a projekt keretein belül egyrészt lehetőségünk volt számítógépteremben történő csoportos felvételre, másrészt egyenként is végeztünk adatfelvételt. Az egyéni vizsgálatban a személyek mikrofonba mondták válaszaikat, melynek alapján a számítógép rögzítette a válaszidőt, míg a csoportos vizsgálatban a személyek egér segítségével adtak válaszokat (így hangadással nem zavarták egymást). A mikrofont használó rendszerre azért volt szükség, mert a projektben idős és fiatal személyek kognitív teljesítményét is mérjük, így szükség volt olyan kísérleti helyzetre, melyet nem torzítanak az egérhasználat problémái. A jelen dolgozatban egy szűk életkori csoport adataival dolgoztam, melyből 52 fő egyéni, 127 fő pedig csoportos helyzetben vett részt. Ahogy azt később a Validitás -fenotípus részben részletesen bemutatom, a reakcióidőben tapasztaltam, míg a hibázások számában nem tapasztaltam a két helyzet között szignifikáns eltéréseket, így ennek megfelelően használtam az adatokat a genetikai asszociációelemzésekben Az általunk használt Stroop-teszt A csoportos kísérleti helyzetben a résztvevők a képernyő közepén megjelenő színnevet ábrázoló felirat színét egér segítségével választották ki a képernyő alján megjelenő színnevekből. Az elrendezés az ábrán látható: PIROS 1. ábra: A klikk-választ igénylő kísérleti elrendezés Az egyéni helyzetben verbális választ adtak, melyet egy fejhallgatós mikrofon érzékelt (ebben a kísérleti helyzetben nem voltak színnév feliratok). Ezt a kísérleti változat hangszigetelt szobában zajlott, hogy ne legyenek zavaró akusztikus ingerek a környezetben. A hibás válaszokat csoportos helyzetben a számítógép regisztrálta, egyéni helyzetben külön lapon 10

11 kódoltuk a résztvevő személy hibázásait, illetve a hangrögzítő berendezés működéséből eredő hibákat (a reakcióidőket mindkét esetben a számítógép rögzítette adatfájlokba). A Stroop-teszt a figyelmi rendszer összetevői közül a végrehajtó funkció (executive control, Posner és DiGiloramo, 1998) működését, azaz a szelektív figyelmi komponenst méri. A különböző színnel megjelenő színnevek egy részénél konfliktus van a beérkező inger és a célinger között. Ez az inkongruens feltétel (pl. zölddel van írva, hogy kék ). Kongruens feltétel az, amikor pl. pirossal van írva, hogy piros, tehát összeillés van a célinger és a beérkező inger között. A Stroop-hatást az inkongruens és kongruens RI-k különbségével mérjük, mely általában pozitív érték, mivel a kongruens ingerre az összeillés miatt gyorsabb a reakcióidő (csak el kell olvasni). Az inkongruens próbában a személyek tipikusan többet hibáznak, mert nincs összeillés, több mentális erőfeszítést igényel (nem helyes a válasz, ha egyszerűen kiolvassák) Simon-teszt Egy korábban, az egyetemünkön végzett kísérletsorozat figyelmi tesztjének adatain retrospektív elemzést végeztem. Akkor a Simon-tesztet használták a kutatók, ami egy egyszerű feleletválasztásos, fókuszált figyelmet mérő teszt. Ebben az elrendezésben a számítógép képernyőjének közepén a fixációs kereszt eltűnése után, középen, jobb vagy baloldalon megjelenik egy vagy jobbra, vagy balra mutató nyíl. A személy feladata, hogy kezét a billentyűzet S és K gombján tartva a nyíl irányának megfelelően a jobb vagy bal oldali gombot nyomja meg az azonos oldali kézzel, függetlenül attól, hogy a fixációs pont melyik oldalán volt a nyíl. fixáció + célinger + idő + 2. ábra: A Simon-teszt általunk használt elrendezése 11

12 A teszt fókuszált figyelmi teljesítményt mér, mégpedig különböző reakcióidő-mutatók formájában. A Stroop-teszthez hasonlóan itt is mérhetőek a következő változók: összes helyes válasz átlagos reakcióideje, kongruens, illetve inkongruens feltételben produkált helyes válaszok átlagos reakcióideje. Ebben a vizsgálatban mérhető a semleges helyzetben produkált átlagos reakcióidő is (ezek a középen megjelenő jobbra vagy balra mutató nyilakra adott helyes válaszok). A fókuszált figyelmi teljesítményt mérő ún. Simon-hatás a Stroophatáshoz hasonlóan az inkongruens és a kongruens ingerek reakcióidejének különbsége. Természetesen ennél a tesztnél is vizsgálható a hibázás mutatója, melynek pszichogenetikai elemzését először a jelen dolgozat retrospektív elemzéseiben mutatok be A vizsgált kandidáns génpolimorfizmusok DRD4 VNTR A dopaminerg rendszer szerepe a kognitív működésben vitathatatlan fontosságú. Az általam vizsgált egyik gén a DRD4 dopaminreceptor-gén, mely a 11-es kromoszómán helyezkedik el. A gén kódoló régiójának III. exonjában található egy hosszúságpolimorfizmus, amiben egy 48 bázispárból álló egység 2-től 11-szer ismétlődhet (Van Tol, 1992). Kaukázusi mintában leggyakoribb a 4-szeres ismétlődés, a második leggyakoribb a 7-es allél, amit hosszú változatnak is neveznek. Erről a változatról kimutatták, hogy jelenlétében kevésbé hatékony az agykérgi gátlás (Van Tol, 1998). A polimorfizmus pszichológiai vonatkozásairól számos publikáció született: több kutatócsoport is kimutatta, hogy a 7-es allélt hordozók magasabb pontszámot érnek el az Újdonságkeresés személyiségdimenzión (elsőként Ebstein és mtsai, 1996), emellett metaanalízissel megerősítették, hogy ez a génváltozat az ADHD egyik rizikófaktora (Faraone és mtsai, 2005). Hazánkban született érdekes eredmény, hogy a DRD4 VNTR 7-es allélja a korai dezorganizált kötődés kiemelt rizikófaktora, mely preferenciálisan örökítődik át dezorganizált csecsemőkbe (Lakatos és mtsai, 2000/2002) HTTLPR VNTR A másik általam vizsgált gén a szervezet szerotonin (5-hidroxitriptamin: 5-HT) transzmisszióját szabályozza. Feladata a szerotonin szinaptikus résből való visszavétele, ezáltal befolyásolja a szinapszisban a jeltovábbítás idejét és erősségét. A szerotonin transzporter polimorfizmusai a szerotonin transzmisszió fontos faktorai lehetnek, közülük a 12

13 gén promoter régiójának 5-HTTLPR hosszúság-polimorfizmusa (VNTR) egyes kutatások szerint kapcsolatba hozható többek közt a major depresszióval (pl. Caspi és mtsai, 2003) és a bipoláris hangulatzavarral (Lesch, 1996). Az 5-HTTLPR a transzporter szintézisének intenzitását befolyásolja. A génnek két allélja van: a hosszú (l) 16-os ismétlődésű és a rövid (s) 14-es ismétlődésű allélok. Az eddigi kutatások szerin a rövid (14-es) változat lényegesen kisebb transzkripciós aktivitást eredményez. Korábbi vizsgálatok alapján a rövid allél recesszívnek bizonyult, tehát csak homozigóta formában jelenik meg fenotípusosan is, így az s/l (heterozigóta) és az l/l genotípusok tehát fenotípusosan hosszú - nak tekintendőek (Bellivier és mtsai, 1998; Collier és mtsai, 1998). A depresszió és a polimorfizmus kapcsolatának hátterében az áll, hogy a gén rövid változata (ami deléció, azaz kromoszómatörés eredményeképp rövidebb) esetén erőteljesebben emelkedik az amygdala neuronális aktivitása kellemetlen, stresszteli inger hatására (Hariri és mtsai,2002). Az észlelt stressz szint is magasabbnak bizonyult pl. a gén rövid változatával rendelkező szívbetegeknél (Otte és mtsai, 2007). Fontos azonban hozzátenni, hogy a környezet és stresszteli életsemények moderátorváltozóként hatnak: erősíthetik, vagy gyengíthetik a gén hatását, ami a depresszió rizikófaktoraként van jelen (Caspi és mtsai, 2003; Bertolino és mtsai, 2005; Neumesiter és mtsai, 2002). Hasonlóképpen a kognitív tesztekben nyújtott teljesítményt is számos környezeti tényező befolyásolhatja (önállóan, illetve a genetikai háttértényezőkkel interakcióban). Ezek közül a szorongás, a depresszív állapot, a tanult tehetetlenség kifejezetten ronthatja a figyelmi teljesítményt, tehát az 5-HTTLPR génváltozatainak hatását érdemes megvizsgálni a figyelmi teljesítménnyel kapcsolatban. 13

14 3. Eredmények A statisztikai elemzéseket az SPSS Statistics program 17-es verziójával végeztem A fenotípus adatok validálása Elsőként összevetettem a kétféle Stroop-feladatban nyújtott teljesítményt, mivel a pszichogenetikai elemzésekben mindkét kísérlet adatait használni szerettem volna. Mindkét feladatban a következő fenotípusos jellemzőket mértem: a hibák számát, az összes helyes válasz sebességének átlagát, csak a kongruens, illetve inkongruens helyes válaszok sebességének átlagait, valamint e két reakcióidő érték különbségét, a Stroop hatást (1. táblázat). A táblázatban a reakcióidő (RI) értékek ezredmásodpercben (ms) vannak megadva. Verbális válasz (N=57) A Stroop feladat típusa Klikk-válasz (N=132) t-próba szig. Hibázások száma 1,26 (±1,47) 0,97 (±1,26) NS Összes RI átlag (ms) 720,87 (±79,05) 890,84 (±112,63) p<0,001 Kongruens RI átlag (ms) 658,72 (±70,45) 836,14 (±114,84) p<0,001 Inkongruens RI átlag (ms) 785,40 (±97,75) 952,81 (±128,02) p<0,001 Stroop-hatás (ms) 126,68 (±58,52) 116,67 (±75,31) NS 1. táblázat: A Stroop-teszt mért paraméterei a kétféle kísérleti változatban Látható, hogy az egyéni helyzetben verbális választ adó csoport általában szignifikánsan gyorsabban válaszolt, mint a csoportos helyzetben egeret használó csoport (ez a különbség mindhárom reakcióidő típusban (összes RI, kongruens RI és inkongruens RI) megjelenik. Ugyanakkor sem a hibázás sem a Stroop-hatás tekintetében nincs szignifikáns különbség. Ennek alapján az asszociációvizsgálatokban a reakcióidők esetében külön kell tesztelni a kétféle Stroop feladatot végző mintát, azonban a Stroop hatás és a hibázások száma mutatók esetében lehetséges e két minta együttes elemzése. Az életkor nem függött össze szignifikánsan egyik Stroop-tesztben mért teljesítmény paraméterrel sem, valamint a férfiak és nők átlagos teljesítménye között sem volt szignifikáns eltérés. Ennek alapján a későbbi genetikai asszociációelemzésekben nem volt szükséges kovariáns változóként kezelni a nem illetve a kor változókat. A hibázás és a reakcióidő mutatók nem korreláltak egymástól független változóként kezelhetőek. 14

15 3.2. A genotípus adatok validálása A genetikai adatok megbízhatóságát az adott polimorfizmus különböző genotípusainak előfordulási gyakorisága alapján teszteljük (Hardy, 1908). A minta genotípus-eloszlása (2. táblázat) mindkét általam vizsgált polimorfizmus esetében Hardy-Weinberg egyensúlyban volt: 5-HTTLPR 14/16: Khi 2 =4,177 (p=0,124); DRD4 VNTR: Khi 2 =0,026 (p=0,987). A Khi 2 próbával azt teszteltem, hogy az elméleti értékek alapján elvárt gyakorisági értékek eltérnek-e a vizsgálatban mért értékektől. Gének Allélok Gyakoriság (fő) Gyakoriság (%) Összesen (fő) DRD4 VNTR 5-HTTLPR Nincs 7-es Van 7-es táblázat: A genotípusok gyakorisági adatai A DRD4 VNTR 7-es allélja viszonylag ritkán fordult elő, azonban az úgynevezett hosszú allélek közül ez a leggyakoribb, így a szakirodalomban is használt nincs vagy van 7-es csoportosítás volt a legcélravezetőbb a genetikai asszociációelemzésekhez. Ezzel szemben az 5-HTTLPR két allélja (14-es és 16-os) nagyjából azonos arányban volt jelen, így a heterozigóta és a két homozigóta genotípus csoport alapján történő felosztás megfelelő elemszámot biztosított az asszociációelemzésekhez Hipotézisek tesztelése Génasszociáció-vizsgálat: DRD4 VNTR és reakcióidő (1. hipotézis) A DRD4 VNTR 7-es allélt hordozó, ill. ezt nem hordozó csoportok reakcióidő teljesítményét független mintás t-próbával vetettem össze. Az elemzés függő változói: összes, kongruens, illetve inkongruens RI átlag. Az elemzés nem mutatott összefüggést a DRD4 VNTR és a válaszsebesség között: a két genotípus-csoportban mért reakcióidő-mutatók nem különböztek szignifikánsan egyik kísérleti típusban sem. 15

16 Génasszociáció-vizsgálat: DRD4 VNTR és Stroop-hatás (2. hipotézis) A DRD4 VNTR 7-es allélt hordozó, ill. ezt nem hordozó csoportok Stroop-hatás mutatóját független mintás t-próbával vetettem össze. Az elemzés alapján a DRD4 VNTR nem volt hatással a Stroop-hatás értékeire: ezek nagyon hasonló értékeket mutattak a két genotípuscsoportban mindkét kísérleti típus esetében Génasszociáció-vizsgálat: DRD4 VNTR és a Stroop hibák száma (3. hipotézis) A DRD4 VNTR 7-es allélt hordozó, ill. ezt nem hordozó csoportok Stroop-hiba számát független mintás t-próbával vetettem össze elsőként külön-külön az egyes kísérleti típusokban. Az elemzés markáns különbséget mutatott a genotípus-csoportok között. Az egyéni helyzetben verbális választ adó 7-es allélt hordozók szignifikánsan többet hibáztak (átlagosan 1,88-at ±1,99), mint az ezt a változatot nem hordozók (átlag: 1,00 ±1,1), t(55)=2,113; p=0,037). Hasonlót tapasztaltam a csoportos helyzetben egeret használó csoport esetében is, itt a 7-es allélt hordozók átlagos hibázása 1,36 ±1,8 volt, szemben a 7-es allélt nem hordozó csoport szerényebb (átlagosan 0,92 (±1,103) hibázásával. A két átlagos összehasonlító t-próba eredménye tendenciózus, t(119)=1,691; p=0,093. Az 1. táblázatban bemutatott eredmények alapján a hibázások száma az asszociációvizsgálatokban a teljes mintán is tesztelhető (mivel átlagos értéke nem különbözött szignifikánsan a két feladattípusban). A 3. táblázatban bemutatott egyszempontos varianciaelemzésben ennek megfelelően a teljes mintát használtam, és a hibázás nyers pontszámai mellett elemeztem a reakcióidő adatok feladatonként standardizált további teljesítmény mutatóit is. Nincs 7-es allél (N=128) Van 7-es allél (N=50) ANOVA szig. Hibázások száma 0,95 (±1,05) 1,54 (±1,87) p=0,008 Összes RI átlag (ms) 0,02 (±0,97) 0,03 (±1,03) NS Kongruens RI átlag (ms) 0,01 (±0,96) 0,07 (±1,06) NS Inkongruens RI átlag (ms) 0,03 (±0,99) 0,004 (±1,01) NS Stroop-hatás (ms) 0,03 (±0,99) -0,08 (±0,99) NS 3. táblázat: A hibaszám és a standardizált reakcióidő-mutatók átlagértékei a DRD4 VNTR két genotípus-csoportjánál Az eredmények alapján egyedül a hibák számában tapasztalható genetikai hatás: a DRD4 VNTR gyengébb válaszgátlást eredményező 7-es allélja mellett szignifikánsan magasabb az átlagos hibázási arány (F(176)=7,195; p=0,008). A hatásméret-mutató és az erő-elemzés 16

17 alapján elmondható, hogy a DRD4 VNTR két genotípus-csoportja (van 7-es/nincs 7-es) a Stroop-hibák összvarianciájának 3,9%-át magyarázza ami pszichogenetikai asszociációvizsgálatokban jelentős hatásnak számít (a statisztikai erő megfelelő: 0,76). A DRD4 VNTR génváltozatok és a Stroop feladatban produkált hibázási arányok közötti összefüggést szemlélteti az 1. ábra, ahol a vízszintes tengelyen a hibák száma van jelölve kategóriákra bontva (0 hiba, 1 hiba, 2 hiba, és 3 vagy több hiba), a függőleges tengelyen az egyes genotípus-csoportokat jelölő színes oszlopok pedig az adott hibaszám előfordulási arányát mutatják. Előfordulási arány (%) nincs 7-es van 7-es Stroop hibák száma 1. ábra: A hibázások átlaga a két genotípus-csoportban Látható, hogy a feltehetően gyengébb gátlást előidéző 7-es allélt hordozók többet hibáztak (nagyobb eséllyel van 1, illetve 3 vagy több hibájuk, mint az ezt a génváltozatot nem hordozó csoportnak). Az összefüggést tesztelő 2x4es Khi négyzet próba eredménye tendenciózus (Khi 2 =6,768, (p=0,08), mely arra utal, hogy a DRD4 VNTR 7-es változatát hordozók pontatlanabbak voltak a Stroop-feladatokban Génasszociáció-vizsgálat: 5-HTTLPR VNTR és a Stroop hibák száma (4. hipotézis) A szerotonintranszporter 5-HTTLPR VNTR 14-es/16-os ( rövid / hosszú ) változatával rendelkezők csoportjainak és a Stroop-feladat mért változói közül szintén a hibázásnak, mint független változónak adódott szignifikáns asszociációja. 17

18 A három genotípus-csoport (14/14 homozigóta, 16/16 homozigóta, 14/16 heterozigóta) hibázási arányai 2. ábrán láthatóak, ahol a vízszintes tengelyen a genotípus-csoportok, a függőleges tengelyen pedig a Stroop hibák átlagos száma van jelölve: 2. ábra: A Stroop-tesztben vétett hibák átlagának alakulása az 5-HTTLPR három genotípuscsoportjánál (az y-hibasávok a standard hibát jelzik) A 14-es allél jelenléte szempontjából élesen elkülönülnek a csoportok: a heterozigóták (zöld oszlop) hibázási aránya (átlag: 0,86±1,25) a homozigóta genotípust hordozókéhoz van közel (rózsaszín oszlop, átlag: 0,88±1,05). Míg a homozigóta génváltozatot hordozóké mindkettőnél magasabb (átlag: 1,62±1,63). Egyszempontos varianciaanalízissel tesztelve a szerotonintranszporter 5-HTTLPR VNTR polimorfizmusa szignifikáns összefüggést mutat a Stroop feladatban mért hibázások számával; F(2)=5,486; p=0,005). Mivel a homozigóták és a heterozigóták átlagos hibázása igen hasonló volt, a van 14-es allél / nincs 14-es allél genotípus felosztás szerint is elvégeztem az asszociációelemzést. Egyszempontos varianciaanalízis alapján azt kaptam, hogy a rövid (14- es) allélt hordozók szignifikánsan kevesebb hibát vétenek a tesztben, mint a 14-est nem hordozók F(1,173)=11,027 (p=0,001). A 14-est hordozók átlagosan 0,87±1,18 hibát, míg a nem hordozók átlagosan 1,62±1,63 hibát vétettek. A hatásméret-mutató és az erő-elemzés alapján elmondható, hogy az 5-HTTLPR két genotípus-csoportja (van 14 / nincs 14) a Stroophibák összvarianciájának 6%-át magyarázza, ami az asszociációvizsgálatokban vizsgálatban nagyon erős hatásnak számít (a teszt statisztikai ereje megfelelő: 0,91). 18

19 Gén-gén interakció elemzés: DRD4 VNTR és 5-HTTLPR (5. hipotézis) Mivel mind a dopamin D4-es receptor hosszúság-polimorfizmusa (DRD4 VNTR), mind pedig a szerotonin transzporter hosszúság-polimorfizmusa összefüggést mutatott a Stroop feladatban mért hibázások számával, felvetődött, hogy a DRD4 VNTR 7-es alléljának és az 5- HTTLPR 14-es alléljának a Stroop-hibák számára gyakorolt interakciós hatását is megvizsgáljam. Az eredményeket a 3. ábra mutatja be. 3,5 Nincs 5-HTTLP 14-es Van 5-HTTLP 14-es 3,0 Stroop hibázások átlagos száma 2,5 2,0 1,5 1,0,5,0 Nincs DRD4 VNTR 7-es Van DRD4 VNTR 7-es 3. ábra: Stroop hibázások száma a dopaminerg és szerotonerg genotípusok függvényében (az y-hibasávok a standard hibát jelzik) A kétszempontos varianciaanalízissel tesztelt gén-gén interakció szignifikáns: F(1,164)=4,89 (p=0,028). A legtöbb hibát azok vétik, akik a DRD4 VNTR 7-es allélját hordozzák, ugyanakkor nem rendelkeznek az 5-HTTLPR 14-es alléljával (átlagos hibázásuk 2,47(±2,01). A legkevesebb hibát, átlagosan 0,84(±0,99)-et a DRD4 VNTR 7-est nem, de az 5-HTTLPR VNTR 14-est hordozók vétik. A másik két lehetséges kombináció e két érték között helyezkedik el igen hasonló hibázási aránnyal (1,1±1,69 és 1,15±1,1). A kétszempontos független mintás varianciaanalízis tehát szignifikáns interakciót mutat a két tesztelt genotípus 19

20 között, a két gén interakciós hatása a Stroop-hibák összvarianciájának mintegy 3%-át magyarázza, a statisztikai erő 0,6. Fontos megjegyezni, hogy a DRD4 VNTR és 5-HTTLPR önálló főhatása szintén szignifikáns (p=0,001). Az önálló hatások által megmagyarázott variancia 6%, a próbák statisztikai ereje 0,9 fölötti mindkét génváltozat esetében Retrospektív elemzés (6. hipotézis) Az előző alfejezetben bemutatott eredmények alapján a munkacsoportunkban korábban felvett Simon-tesztben is teszteltem a hibázások számának összefüggését a DRD4 VNTR és 5- HTTLPR polimorfizmusokkal. A Simon tesztben produkált hibázások száma azonban nem különbözött szignifikánsan két gén genotípusai alapján képzett csoportokban és gén-gén interakciót sem sikerült kimutatni. sincs. Az eredmények a 4. táblázatban láthatóak: Gének Allélok Átlag (±szórás) N (fő) ANOVA Szig. Nincs 7-es 0,024 (±0,294) 70 DRD4 VNTR NS Van 7-es 0,024 (±0,255) 32 Nincs 14-es 0,024 (±0,027) 37 5-HTTLPR NS Van 14-es 0,024 (±0,029) táblázat: A vizsgált genotípus-csoportok Simon-tesztben mutatott hibázási arányai A fáradás vizsgálata a Stroop-tesztben (7. hipotézis) Feltételezhető, hogy mint minden kognitív tesztben, Stroop-feladatban is kimutatható fáradási hatás. A jelen pályamunkában a hibázások számában mutatott fáradási hatást teszteltem. Azt az eredményt kaptam, hogy a vizsgálati személyek a feladat előrehaladtával többet hibáznak. A 72 ingerből álló teszt elején (az első 12 ingerre reagálva) a hibáknak csupán 29%-át, a második részben 26%-át, míg a harmadik részben (azaz a ingerig) a hibák 45%-át követik el. Tehát egy általános fáradás tapasztalható (ha fáradási hatást nem feltételeznénk, a hibák kb. 33.3%-át kellene elkövetniük mindhárom részben). Ezt az elméleti eloszlást az általam tapasztalt 29% 26% 45%-os eloszlással összehasonlítva a Khi négyzet próba eredménye tendenciózus Khi 2 =2,86 (p=0,09) A fáradás vizsgálata a Stroop-tesztben (8. hipotézis) Ezt a fáradást genetikai szempontból is megvizsgáltam a következőképpen: Első lépésben a Stroop teszt során vétett hibázás(ok) helyét két független kódoló kategorizálta minden résztvevőre aszerint, hogy a vizsgálati személyek a feladat elején vagy végén követték-e el. 1-es értéket kaptak azok a személyek, akik a feladat első felében hibáztak többet, illetve 2- es értéket rendeltünk azokhoz, akik a feladat második felében hibáztak többet. Kódolás után 20

21 az eredményeket összehasonlítottuk, és a fentebb megadott szabály alapján döntöttünk, ha a két kódoló eredménye esetleg eltért egymástól. Ezt az egyszerű, két-értékű fáradási mutatót vettem alapul ahhoz, hogy megvizsgáljam: a figyelemzavaros hiperaktivitás rizikógénjét, a DRD4 VNTR 7-es allélját hordozóknál markánsabb-e a fáradás. Az eredményeket az 5. táblázat szemlélteti: Hibázás Gén Allélok a feladat elején a feladat végén Nincs 7-es 44% 56% DRD4 VNTR Van 7-es 25% 75% 6. táblázat: A hibák előfordulási gyakorisága és helye a DRD4 VNTR genotípus-csoportjainál A 7-es alléllal rendelkezők közül a feladat vége felé jellemzően többen követnek el hibát a Stroop feladat során (a személyek háromnegyede a feladat végén hibázott). A 7-es allélt nem hordozó csoport a feladat során egyenletesebben hibázik, náluk is van egy kis hibaaránynövekedés a feladat előrehaladtával. Az 5. táblázatban szemléltetett eloszlásbeli különbség 2x2-es Khi négyzet próbával tesztelve nem szignifikáns: Khi 2 = 1,24 (p=0,27). 4. Konklúzió 4.1. A Stroop feladatban a hibázások száma jobb endofenotípus, mint a korábbi kutatások alapján kimutatott reakcióidő endofenotípus Korábbi kutatások már alátámasztották az örökletes dopaminerg mechanizmusok jelentőségét a kognitív teljesítmény alakulásában például munkacsoportunk nemrégiben megjelent tanulmánya szerint a DRD4 VNTR 7-es allélja és a feladat-független reakcióidő közt összefüggés adódott egyszerű verbális tesztekben és képmegnevezési feladatban (Szekely, Balota és mtsai, 2010). A 7-es alléllal rendelkezők szignifikánsan lassabban teljesítettek figyelmi tesztekben: fél szórásnyival lassabb válaszlatenciát produkáltak a 7-est génvariánssal nem rendelkezőkhöz képest. Ez a génhatás a feladatok elején is megbízhatóan kimutatható volt, és az eredmények szerint a feladat nehézsége összefüggött a genetikai hatás mértékével. A cikk alapján feltételezték, hogy a DRD4 VNTR hatása valószínűleg olyan feladatokban érvényesül jobban, melyek jobban igénybe veszik az információfeldolgozó rendszert. A jelen pályamunkában bemutatott Stroop feladat elég nehéz (a válaszadáshoz szükséges átlagos reakcióidő hosszabb, mint például a Székely és mtsai által használt Simon feladatban, ahol a cikk szerzőinek nem sikerült szignifikáns genetikai hatást kimutatnia). Tehát elvárásom 21

22 az volt, hogy a Stroop reakcióidő mutatók lassabb teljesítményt jeleznek a DRD4 VNTR 7-es génváltozatot hordozók csoportjában, mint azoknál, akik ezt a génvariánst nem hordozzák. A jelen pályamunkában bemutatott elemzések alapján azonban nem sikerült DRD4-génhatást kimutatnom a Stroop-tesztben nyújtott reakcióidő-értékekre egyik kísérleti változatban sem, pedig a teszt viszonylag bonyolult, igénybe veszi az információfeldolgozó rendszert. Ugyanakkor a Stroop feladatban előforduló hibázásokat elemezve azt tapasztaltam, hogy a hibák száma összefüggést mutat a DRD4 VNTR hosszú alléljával, tehát a dopaminerg hatás ezt a teljesítmény endofenotípust használva kimutatható. A feladatban a hibák előfordulása jellemzőbb volt a DRD4 VNTR 7-es alléljával rendelkezőknél. Ezek szerint a kognitív figyelmi működést vizsgáló feladatokban a különböző mérhető reakcióidőkomponensek mellett a teljesítmény minősége (tehát az ingerre adott válasz helyes vagy hibás volta) is szerepet játszhat, ami ennél a viszonylag komplex feladatnál meg is mutatkozott. Eredményeim alapján úgy tűnik, hogy a DRD4 VNTR genetikai hatása ennél a komplex feladatnál nem a lassulásban, hanem a több hibázásban mutatkozik meg Korábbi és jelen DRD4 VNTR asszociációeredmények funkcionális magyarázata A DRD4 hatásának molekuláris magyarázata nem egyértelmű, az eddig végzett kandidáns génekkel kapcsolatos vizsgálatok a dopamin D4 receptor gén hosszúságpolimorfizmusának ingerületátvitelben betöltött szerepét emelik ki. A 7-es, hosszú változat egyes molekuláris vizsgálatok szerint szuboptimálisnak tekinthető a kaukázusi populációban leggyakoribb 4-es ismétlődésű alléllal szemben, valószínűleg kevésbé hatékony a dopamin átvitelében (Jovanovic, Guan, és Van Tol, 1999). A jelen vizsgálatok hibázási aránnyal kapcsolatos eredménye (a 7-es allélt hordozók többet hibáznak) összecseng a korábbi reakcióidő endofenotípust használó kutatások eredményeivel (a 7-es allélt hordozók válaszideje lassabb). Mindkét eredmény jól értelmezhető: a 7-es allél mellet szuboptimális ingerületátvitel nem kedvez a kognitív információfeldolgozási teljesítménynek Az 5-HTTLPR polimorfizmus eredmények értelmezése Jelen pályamunkámban egy másik, szerotonerg polimorfizmust is megvizsgáltam. A szerotonin-transzporter 5-HTTLPR polimorfizmusa esetében is sikerült szignifikáns összefüggést kimutatnom a hibázások számával. Az 5-HTTLPR 14-es rövid változatát hordozó személyek a Stroop feladatban kevesebbet hibáztak, mint azok, akik nem hordozták 22

23 ezt a génváltozatot. Ennél az összefüggésnél a polimorfizmus által megmagyarázott variancia kiemelkedően magas (6%), a hatás jelentős. Az 5-HTTLPR 14-es allélját szakirodalmi eredmények a szorongás, a neuroticizmus, a depresszióra való hajlam, illetve az öngyilkossági hajlam rizikógénjének tartják (Benjamin és mtsai, 1996; Lesch és mtsai, 1996; Caspi és mtsai, 2003). Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a szorongásos- és hangulatzavarok, kiváltképp az öngyilkosság esetében a stresszes életesemények és a traumák szerepe óriási, ezek környezeti hatások, melyek egyes rizikógénnel interakcióban fokozott érzékenységet okoznak, és a fentebb említett fenotípusos jegyekre hajlamosíthatnak (Caspi és mtsai, 2003). Az 5-HTTLPR rövid, rizikóváltozatával rendelkezők akkor lettek nagyobb eséllyel depressziósak, ha megrázó életeseményeket éltek át, és ennek feldolgozásához például nem volt megfelelő a társas támogatottságuk (Caspi és mtsai, 2003). Valószínű, hogy a rizikógének neurális mechanizmusokon keresztül a stressz érzékelését és értékelését is befolyásolják ezt pl. a stresszre bekövetkező nagymértékű amygdaláris aktivitás-emelkedés jelzi (Hariri és mtsai, 2002). Számos tanulmány bizonyítja, hogy a depressziós személyek reakcióidő teljesítménye ugyan alulmarad az egészséges személyekhez képest, azonban egyes tanulmányok szerint ez csak a reakcióidő alapján mért teljesítménymutatókra igaz, a hibázások arányában nem feltétlenül nyilvánul meg (lásd pl. Kertzman, 2009). Mindezek alapján a jelen vizsgálatban kimutatott szignifikáns 5-HTTLPR hatás, mely egészséges személyek vizsgálata alapján azt mutatta, hogy a 14-es változatot hordozók hibázási aránya alacsonyabb volt, mint azoké, akik ezt a változatot nem hordozták, nem mond ellent a depressziós személyekkel kapcsolatos eddigi, főként klinikai mintákon végzett kutatási eredményeknek. Egy nemrégiben megjelent tanulmány egészséges személyek emocionális Stroop feladatban nyújtott teljesítményét vizsgálta, melynek eredményeiből kiderül, hogy összefüggés van az 5- HTTLPR és a Stroop feladatban produkált teljesítmény között. Azonban az asszociáció iránya nem egyértelmű, a szerzők ellentétes eredményeket kaptak pozitív, illetve negatív tartalom inhibitoros kontrolljára vonatkozóan. Míg a 14-es allélt hordozók a negatív, a 16-os allélt hordozók a pozitív tartalmak feldolgozásában mutattak deficitet (Koizumi, 2010). Ezek az adatok arra utalnak, hogy a genetikai hatások iránya igen sok tényezőtől függ, sajnos ennek a tanulmánynak az eredményei nem hasonlíthatók össze közvetlenül a jelen kutatás eredményeivel. 23

24 4.4. Dopaminerg-szerotonerg génváltozatok interakciós hatása a személyiségre és a kognitív teljesítményre A DRD4 VNTR és az 5-HTTLPR jelenleg is vizsgált genotípusai interakciós hatást mutattak korábbi vizsgálatokban is. A személyiségdimenziók genetikai vizsgálatakor többször felmerült már a temperamentum-dimenziók hátterében álló génhatások szerepe (Strobel, Lesch, Jatzke, Paetzold, és Brocke, 2003). A jutalomfüggőséggel kapcsolatban (Szekely és mtsai, 2004) kutatásban azt találták, hogy az 5-HTTLPR gén rövid (14 ismétlődést tartalmazó) verzióját hordozók átlagos jutalomfüggőség pontszáma a DRD4 VNTR genotípusuktól függetlenül alakul, de a hosszú (16 ismétlődést tartalmazó) allélt hordozók jutalomfüggősége alacsony volt, ha hordozzák a DRD4 VNTR 7-es allélját, és magas, ha nem hordozzák ezt a változatot (Szekely, Ronai és mtsai, 2004). A jelen kutatás eredménye jól összecseng ezekkel az eredményekkel: a Stroop feladatban a csak 16-os ismétlődésű alléleket hordozók hibázási aránya magas volt, ha hordozták a DRD4 VNTR 7-es allélját, és alacsony volt, ha nem hordozták ezt a változatot. Igen valószínű, hogy az alacsonyabb jutalomfüggőséggel jellemezhető személyek többet hibáznak egy kitartó figyelmet igénylő kognitív feladatban. Elképzelhető, hogy ennek kialakításában a dopaminerg szerotonerg rendszer egyensúlya, ennek genetikai faktorai is fontos szerepet játszanak, például a szakirodalmi és a jelen eredmények alapján kimutatott DRD4 VNTR és 5-HTTLPR polimorfizmusok. A magas impulzivitás-szinttel rendelkező bűnelkövetők gyengébb teljesítményt mutatnak a Stroop-tesztben, mely a viselkedéses impulzivitás gyengébb prefrontális gátlásbeli megnyilvánulása lehet (Wolff és mtsai, 1982). Tehát a Stroop-feladat tekinthető egyfajta viselkedéses impulzivitás-mérő tesztnek is. A vonás-impulzivitás és az 5-HTTLPR összefüggését egy hazai vizsgálatban is kimutatták: a 16-os ismétlődésű változattal rendelkező személyek impulzívabbnak bizonyultak a kérdőíves mérésben, mint a homozigóta rövid allélt hordozók (Varga, 2008). A gén funkcióját vizsgáló tanulmányok azt mutatják, hogy a hosszú allél jelenlétében nagyobb a szerotonintranszporter gén expressziója. Nagyobb mennyiségű transzporter fehérje alacsonyabb szerotonin szintet eredményez, ami az adatok alapján magasabb impulzivitás összpontszámmal jár együtt (Varga, 2008). Ez illeszkedik a Stroop-tesztben kapott jelenlegi hibázási adatokhoz: a 16-os allél jelenlétében több hibázás jellemző, valószínűleg azért, mert ezeknek a személyeknek gyengébb az inhibitoros kontrollja, ami viselkedéses szinten impulzívabb, figyelmetlenebb fenotípust is eredményez. 24

25 4.5. Dopaminerg-szerotonerg génváltozatok interakciós hatása a személyiségre és a kognitív teljesítményre A jelen vizsgálatban alkalmazott Stroop-teszt során a vizsgálati személyek a feladat előrehaladtával tendencióziusan többet hibáztak. Ami érdekes, hogy ez a tendencia a DRD4 VNTR 7-es allélt hordozóknál jellemzőbb volt. Ez a génváltozat a figyelemfenntartás hiányával jellemezhető ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) egyik feltételezett rizikófaktora (Faraone és mtsai, 2005). Sajnos a jelen vizsgálatban - a kis elemszámból fakadóan - nem szignifikáns ez az összefüggés, mindenképpen érdemes lenne ezt a hatást nagyobb elemszámú mintán is megvizsgálni. Ahogy a 4.2. alfejezetben már említettem, ezek a fenotípusos jegyek (lassabb válaszidő, figyelemhiányos rendellenesség, illetve a jelen vizsgálatban is kimutatott magasabb hibázási arány a DRD4 VNTR génváltozatainak ingerületátviteli jellegzetességeivel igen jól magyarázhatók: a 7-es allél mellet szuboptimális ingerületátvitel nem kedvez a kognitív információfeldolgozási teljesítménynek. Mivel a szakirodalomban relatíve keveset vizsgálták egészséges személyek reakcióidőfeladatokban nyújtott teljesítményének genetikai komponenseit, így pályamunkám fontos adalék lehet a dopaminrendszer és a szerotoninrendszer működését befolyásoló öröklött faktorok figyelmi teljesítménnyel való kapcsolatának feltérképezésében. A jelen pályamunka legfontosabb új eredményei a hibázási endofenotípus létjogosultságának igazolása, illetve dopaminerg-szerotonerg génváltozatok interakciójának kimutatása a hibázási endofenotípus hátterében. 25

T 038407 1. Zárójelentés

T 038407 1. Zárójelentés T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális

Részletesebben

Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés

Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés Bevezetés Korábbi támogatott pályázatok etológiai kutatatásai

Részletesebben

Veszíts vagy Nyerj. - A bőrellenállás, mint biomarker teljesítmény-motivált helyzetben

Veszíts vagy Nyerj. - A bőrellenállás, mint biomarker teljesítmény-motivált helyzetben Veszíts vagy Nyerj - A bőrellenállás, mint biomarker teljesítmény-motivált helyzetben 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Ábrajegyzék...3 Táblázatok jegyzéke...4 Absztrakt...5 Célkitűzés...6 Köszönetnyilvánítás...6

Részletesebben

A függőség pszichogenetikája

A függőség pszichogenetikája A függőség pszichogenetikája A függőség pszichogenetikája Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció Hétköznapi

Részletesebben

A függőség pszichogenetikája 2013.11.26

A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 A függőség pszichogenetikája Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció

Részletesebben

Szakmai beszámoló (időközi beszámoló: 2014-02-01-2015-01-31)

Szakmai beszámoló (időközi beszámoló: 2014-02-01-2015-01-31) Szakmai beszámoló (időközi beszámoló: 2014-02-01-2015-01-31) OTKA K-100845 Zsűri: PSP, futamidő: 48 hónap (2012.02.01 2016.01.31) Kutatásban résztvevők azonosak-e a szerződésben szereplő kutatókkal? NEM

Részletesebben

A függőség fajtái 1. A függőség fajtái 2.

A függőség fajtái 1. A függőség fajtái 2. A függőség pszichogenetikája A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció

Részletesebben

Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program

Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program A D4 dopamin receptor és a katekol-o-metiltranszferáz gének polimorfizmusának hatása a figyelmi rendszerek működésére

Részletesebben

Temperamentum, kognitív teljesítmény és hipnábilitás pszichogenetikai asszociációvizsgálatai

Temperamentum, kognitív teljesítmény és hipnábilitás pszichogenetikai asszociációvizsgálatai Temperamentum, kognitív teljesítmény és hipnábilitás pszichogenetikai asszociációvizsgálatai Habilitációs dolgozat Veres-Székely Anna, Ph.D. 2010 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 Ábrajegyzék... 6 Táblázatok

Részletesebben

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi

Részletesebben

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 3. szám 391 410. (2002) A KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSI ÜTEMÉNEK EGYSÉGES KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei

A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Szatmári János Kakatics Lili Szabó Zoltán Gyula A 2011 2013. évi integritásfelmérések céljai, módszertana és eredményei Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék 2013-ban már harmadik alkalommal mérte fel a

Részletesebben

A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze

A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze A szelektív utánzás mint a kulturális tanulás eszköze A kultúra megjelenése és átörökítése a szociális tanulás formáira támaszkodik. A kultúra lényegi jellemzője az ismeretek felhalmozása, melyhez találmányokra,

Részletesebben

Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban

Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Doktori tézisek Dr. Hidasi Zoltán Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Rajna Péter, egyetemi

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Az idősek (65 év felettiek) és az élelmiszer-biztonság

Az idősek (65 év felettiek) és az élelmiszer-biztonság Kutatási előzmények Az idősek (65 év felettiek) és az élelmiszer-biztonság A KÉKI 2001 óta foglalkozik az élelmiszer-biztonság társadalmi-gazdasági hátterének elemzésével. Elsődleges célunk feltárni azt

Részletesebben

újra Az emberi viselkedés (heritabilitás) I: dok II. Testvérp Családvizsgálat Szülők Gének Nevelés gyerek CSAK közös környezet CSAK közös génállomány

újra Az emberi viselkedés (heritabilitás) I: dok II. Testvérp Családvizsgálat Szülők Gének Nevelés gyerek CSAK közös környezet CSAK közös génállomány Öröklődés környezet újra Családvizsgálat Szülők Az emberi viselkedés örökletessége Nevelés Gének (heritabilitás) 1 Szülő - gyermek hasonlósága tükrözi a gének + a környezet hatását 2 1. 2. Egyének és s

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Rövidítések jegyzéke... 3 Ábrák és táblázatok jegyzéke... 5 Ábrák... 5 Táblázatok... 5 Bevezetés... 6 Irodalmi háttér... 8 Komplex öröklõdésû jellegek

Részletesebben

A nemek eltérései az érzelmek terén

A nemek eltérései az érzelmek terén A nemek eltérései az érzelmek terén Prof. Dr. Kéri Szabolcs 2015 A kurzus Prof. Dr. Pléh Csaba anyagán alapul, amelyet Dr. Demeter Gyula és Dr. Pajkossy Péter módosított Főbb pontok Alapérzelmek Érzelmek

Részletesebben

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1 Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést

Részletesebben

A DIFER tesztek online változatával végzett mérések tapasztalatai

A DIFER tesztek online változatával végzett mérések tapasztalatai 8. A DIFER tesztek online változatával végzett mérések tapasztalatai Csapó Benő MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Molnár Gyöngyvér Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4 Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek 5 4.1 Szolgáltatások azonosítása 5 4.2 Érintettek azonosítása

Részletesebben

Közegészségügy természettel kapcsolatos perspektívái: a természet fiziológiai hatásainak számbavétele A publikálás időpontja: 2014. május19.

Közegészségügy természettel kapcsolatos perspektívái: a természet fiziológiai hatásainak számbavétele A publikálás időpontja: 2014. május19. Közegészségügy természettel kapcsolatos perspektívái: a természet fiziológiai hatásainak számbavétele A publikálás időpontja: 2014. május19. Absztrakt: a természet potenciális lehetőségeket nyújt az embereknek

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A HEMIPARETIKUS BETEGEK JÁRÁSÁNAK ÉS ÁLLÁSSTABILITÁSÁNAK HORVÁTH MÓNIKA

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A HEMIPARETIKUS BETEGEK JÁRÁSÁNAK ÉS ÁLLÁSSTABILITÁSÁNAK HORVÁTH MÓNIKA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A HEMIPARETIKUS BETEGEK JÁRÁSÁNAK ÉS ÁLLÁSSTABILITÁSÁNAK BIOMECHANIKAI JELLEMZÕI HORVÁTH MÓNIKA SEMMELWEIS EGYETEM DOKTORI ISKOLA SEMMELWEIS EGYETEM, TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI

Részletesebben

- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta

- Kutatási beszámoló. A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Szociális Alap támogatta A közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémák Fejér megyében - Kutatási beszámoló A kutatásra a TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0003 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai

Részletesebben

szekely.anna@ppk.elte.hu kotyuk.eszter@ppk.elte.hu

szekely.anna@ppk.elte.hu kotyuk.eszter@ppk.elte.hu PSZB09-109 Veres-Székely Anna, Kótyuk Eszter és Sasvári Mária Prof. (2015 őszi félév:) szekely.anna@ppk.elte.hu kotyuk.eszter@ppk.elte.hu Fogadó óra: kedd 11-12 (Izu112) sasvari.maria@med.semmelweis-univ.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

KÉRDŐÍVES KUTATÁS TORDAS JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL. 1. Az empirikus adatfelvétel módszertana

KÉRDŐÍVES KUTATÁS TORDAS JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL. 1. Az empirikus adatfelvétel módszertana KÉRDŐÍVES KUTATÁS TORDAS JELENÉRŐL ÉS JÖVŐJÉRŐL 1. Az empirikus adatfelvétel módszertana A lakossági közvélemény-kutatást a Sze-Lá-Ví Alapítvány végezte a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával Tordas

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

AZ ÉRZELMEK SZEREPE A LELKI KIÉGÉS ALAKULÁSÁBAN

AZ ÉRZELMEK SZEREPE A LELKI KIÉGÉS ALAKULÁSÁBAN Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 9 (2008) 3, 199 216 DOI: 10.1556/Mentál.9.2008.3.2 AZ ÉRZELMEK SZEREPE A LELKI KIÉGÉS ALAKULÁSÁBAN KOVÁCS MARIANN 1 * KOVÁCS ESZTER 2 HEGEDÛS KATALIN 3 1 Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

OKI-mûhely. Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA*

OKI-mûhely. Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA* 48 OKI-mûhely Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA* KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ISKOLAI ÉRTÉKÁTADÁST, EGÉSZSÉG- FEJLESZTÉST ÉS PROBLÉMAKEZELÉST BEFOLYÁSOLÓ DIMENZIÓKRA A tanulmány

Részletesebben

Reiczigel Jenő, 2006 1

Reiczigel Jenő, 2006 1 Reiczigel Jenő, 2006 1 Egytényezős (egyszempontos) varianciaelemzés k független minta (k kezelés vagy k csoport), a célváltozó minden csoportban normális eloszlású, a szórások azonosak, az átlagok vagy

Részletesebben

T.A.B.B.Y., AVAGY ISKOLAI BÁNTALMAZÁS AZ INTERNETEN A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI

T.A.B.B.Y., AVAGY ISKOLAI BÁNTALMAZÁS AZ INTERNETEN A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI T.A.B.B.Y., AVAGY ISKOLAI BÁNTALMAZÁS AZ INTERNETEN A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS EREDMÉNYEI 1. A kutatás bemutatása A TABBY (Threat Assessment of Bullying Behavior among Youth) in Internet kutatás panelfelmérés

Részletesebben

A JÁSZSÁGI GYERMEKEK TESTFEJLÕDÉSE ÉS FIZIKAI TELJESÍTMÉNYE AZ 1980 AS ÉVEK ELEJÉN

A JÁSZSÁGI GYERMEKEK TESTFEJLÕDÉSE ÉS FIZIKAI TELJESÍTMÉNYE AZ 1980 AS ÉVEK ELEJÉN Pápai Júlia A JÁSZSÁGI GYERMEKEK TESTFEJLÕDÉSE ÉS FIZIKAI TELJESÍTMÉNYE AZ 1980 AS ÉVEK ELEJÉN A gyermekek növekedését és testi fejlõdését, bár genetikailag programozott, a környezeti faktorok a társadalmi

Részletesebben

Statisztikai módszerek alkalmazása az orvostudományban. Szentesi Péter

Statisztikai módszerek alkalmazása az orvostudományban. Szentesi Péter Statisztikai módszerek alkalmazása az orvostudományban Szentesi Péter Az orvosi munkahipotézis ellenőrzése statisztikai módszerekkel munkahipotézis mérlegelés differenciáldiagnosztika mi lehet ez a más

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Brányi Árpád. okleveles közgazdász. Együttműködés a dunántúli borászati ágazatban

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Brányi Árpád. okleveles közgazdász. Együttműködés a dunántúli borászati ágazatban Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Brányi Árpád okleveles közgazdász Együttműködés a dunántúli borászati ágazatban Doktori értekezés tézisei Témavezető: Prof. Dr. Józsa László, egyetemi

Részletesebben

MTA Doktori értekezés

MTA Doktori értekezés MTA Doktori értekezés Összefoglaló-Tézis füzet Egyes gazdasági haszonhalaink hímivartermékeinek mélyhűtése, a technológia standardizálásának kidolgozása és gyakorlati alkalmazása Dr. Urbányi Béla Gödöllő

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Tegyél többet az egészségedért!

Tegyél többet az egészségedért! Tegyél többet az egészségedért! Az emelkedett testsúly-és testzsír arány veszélyei, a magas vérnyomás, emelkedett VC és koleszterin szint következményei A magas vérnyomás Epidemiológiai adatok A hypertonia:

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON - 2015 A hamisítással kapcsolatos lakossági attitűdök alakulása 2009-2015 között

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON - 2015 A hamisítással kapcsolatos lakossági attitűdök alakulása 2009-2015 között HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON - 2015 A hamisítással kapcsolatos lakossági attitűdök alakulása 2009-2015 között Kutatási jelentés KIVONAT 2015. szeptember 1 Tartalom Bevezetés... 3 1. A hamis termékekkel kapcsolatos

Részletesebben

AUTOMATIKUS ÉS KONTROLLÁLT MONITOROZÁSI FOLYAMATOK A FORRÁSEMLÉKEZETBEN

AUTOMATIKUS ÉS KONTROLLÁLT MONITOROZÁSI FOLYAMATOK A FORRÁSEMLÉKEZETBEN Magyar Pszichológiai Szemle, 2014, 69. 3/2. 495 514. DOI: 10.1556/MPSzle.69.2014.3.2. AUTOMATIKUS ÉS KONTROLLÁLT MONITOROZÁSI FOLYAMATOK A FORRÁSEMLÉKEZETBEN BATTA BARBARA 1 KIRÁLY ILDIKÓ 1 TOMPA TAMÁS

Részletesebben

Az egészségügyi ellátás minőségének SERVQUAL szempontú mérése

Az egészségügyi ellátás minőségének SERVQUAL szempontú mérése 1 Az egészségügyi ellátás minőségének SERVQUAL szempontú mérése Kincsesné Vajda Beáta Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, egyetemi tanársegéd, vajda.beata@eco.u-szeged.hu A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001

Részletesebben

Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre.

Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre. Válasz Dr. Tamás Gábor bírálói véleményére Tisztelt Professzor Úr, Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:

Részletesebben

Az áttétel idegtudományi megközelítése. Bokor László

Az áttétel idegtudományi megközelítése. Bokor László Imágó Budapest (1 [22]) 2011, 3: 5 22 TANULMÁNYOK Az áttétel idegtudományi megközelítése Bokor László Bevezetés A pszichoanalízis az elme tudománya. Az ókor óta tudjuk, hogy az elme mûködése valamilyen

Részletesebben

Reform: a finanszírozható közellátás létrehozása és működtetése

Reform: a finanszírozható közellátás létrehozása és működtetése Reform: a finanszírozható közellátás létrehozása és működtetése A szerzők közleményükben felvázolják az egészségügyi reformhoz kapcsolódó legfontosabb lépéseket, a strukturális változásokat, benne az un.

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

30.Azolvasászavaraiésa

30.Azolvasászavaraiésa 30.Azolvasászavaraiésa diszlexia Csépe Valéria Mindenki tudja, mi az olvasás. Ezzel a mondattal kezdtem e kötetben a 7. fejezetet. Utalni kívántam ezzel a tudománytörténetnek arra a gyakori csapdájára,

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BARTHA KRISZTINA Kétnyelvű kisiskolás gyermekek beszédfeldolgozási folyamatai Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője: Prof.

Részletesebben

Elméleti összefoglalók dr. Kovács Péter

Elméleti összefoglalók dr. Kovács Péter Elméleti összefoglalók dr. Kovács Péter 1. Adatállományok létrehozása, kezelése... 2 2. Leíró statisztikai eljárások... 3 3. Várható értékek (átlagok) vizsgálatára irányuló próbák... 5 4. Eloszlások vizsgálata...

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7

A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 A BESZERZÉSI MENEDZSER INDEX ÉS AZ IPARI TERMELÉSI VOLUMENINDEX IDŐSORAI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK 2014/7 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés

A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása Szabó Tamás okleveles környezetmérnök, vízellátás -csatornázás szakmérnök, mérnök-közgazdász Heves

Részletesebben

Projekt azonosító: NCTA-2013-4196-M1. T á m o g a t ó k

Projekt azonosító: NCTA-2013-4196-M1. T á m o g a t ó k A Dro osultság - Egy kirekesztett társadalmi csoport kirekesztett segítőinek érdekképviselete című projektbe bevont szervezetek 2015. június 1. és 2015. szeptember 30. közötti tevékenységére vonatkozó

Részletesebben

Az emberi emlékezet BME- 2007/2008; Tavaszi félév Albu Mónika malbu&cogsci.bme.hu

Az emberi emlékezet BME- 2007/2008; Tavaszi félév Albu Mónika malbu&cogsci.bme.hu Az emberi emlékezet BME- 2007/2008; Tavaszi félév Albu Mónika malbu&cogsci.bme.hu K Kognitív o g n v T Tudom u d o m á n y i K Tanszék ö z p o n t v Tudományi B u d a p e s ti M ű s z a k i é s G a z d

Részletesebben

OTKA Zárójelentés. I. Ösztrogén receptor α génpolimorfizmusok vizsgálata ischaemiás stroke-ban

OTKA Zárójelentés. I. Ösztrogén receptor α génpolimorfizmusok vizsgálata ischaemiás stroke-ban OTKA Zárójelentés A téma megnevezése: Az ösztrogén receptor gén polimorfizmus és a lipoproteinek, valamint egyes alvadási tényezők kapcsolata. Az ösztrogén receptor gén polimorfizmus szerepe a cardiovascularis

Részletesebben

Szerzõ: Vizi István 1

Szerzõ: Vizi István 1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata

Közszolgálati rádiókra vonatkozó elvárások vizsgálata vizsgálata (országos reprezentatív közvélemény-kutatás 2008) Budapest, 2008. november, 29. szám ISSN 1788-134X ISBN 978-963-88088-3-7 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek emelt szint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1/33 1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE Resolor 1 mg-os filmtabletta 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 1 mg prukaloprid filmtablettánként (prukaloprid-szukcinát formájában).

Részletesebben

Menedzseri kompetencia-elvárások a munkaerőpiacon

Menedzseri kompetencia-elvárások a munkaerőpiacon BUDAPESTI MŰSZAKI- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Menedzseri kompetencia-elvárások a munkaerőpiacon Ph.D. értekezés tézisei

Részletesebben

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató Pszichológia témájú tájékoztató vélemény Megbízó cég: A tájékoztatót kapják: Megbízó Kft. Megbízó Személy Pályázó neve: Életkor: Végzettség: Megpályázott munkakör: Vizsgált Személy 34 év felsőfok Területi

Részletesebben

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében *

Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Az egészség és az életmód összefüggései a Veszprém Megyei Bv. Intézet előzetesei körében * Bevezetés A hazai és a nemzetközi kutatások eredményei egyértelműen igazolták már az egészségi állapot és az életmód

Részletesebben

Konfliktuskezelés. Végh József Klinikai szakpszichológus Szervezeti változás kezelő tréner +36209575448. vege@elitkft.hu www.elitkft.

Konfliktuskezelés. Végh József Klinikai szakpszichológus Szervezeti változás kezelő tréner +36209575448. vege@elitkft.hu www.elitkft. Konfliktuskezelés Végh József Klinikai szakpszichológus Szervezeti változás kezelő tréner +36209575448 vege@elitkft.hu www.elitkft.hu Európai Lélektaktikai Intézet European Mental-Tactical Institution

Részletesebben

Válasz Bereczki Dániel Professzor Úr bírálatára

Válasz Bereczki Dániel Professzor Úr bírálatára Válasz Bereczki Dániel Professzor Úr bírálatára Először is hálás köszönettel tartozom Bereczki Professzor Úrnak, amiért elvállalta a disszertációm bírálatát és azt védésre alkalmasnak tartotta. A formai

Részletesebben

ProAnt Felhasználói Útmutató

ProAnt Felhasználói Útmutató ProAnt Felhasználói Útmutató http://www.proant.hu/ 2014. október 17. Adminisztrátor 6722 Szeged, Gogol u. 3. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 Tartalomjegyzék... 2 2 A ProAnt szoftverről... 4 3 Jelszó módosítása...

Részletesebben

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin

Részletesebben

Demens betegek ellátásának

Demens betegek ellátásának tanulmány XI. évf. 1. szám Gyarmati Andrea Demens betegek ellátásának - - Ademenciának sok oka különíthető el. Ezek közül a legismertebb és legelterjedtebb az Alzheimer-kór. A demencia nem egy konkrét

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

A Géniusz képzések hatásvizsgálata kutatási tanulmány. Készítette: Dr. Dávid Mária

A Géniusz képzések hatásvizsgálata kutatási tanulmány. Készítette: Dr. Dávid Mária A Géniusz képzések hatásvizsgálata kutatási tanulmány Készítette: Dr. Dávid Mária Eger 2012 1 Előzmények A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által megvalósított kiemelt projekt: a Magyar Géniusz

Részletesebben

Rácz József Iskolai drogprevenciós programok eredményessége

Rácz József Iskolai drogprevenciós programok eredményessége Rácz József Iskolai drogprevenciós programok eredményessége Az iskolai drogprevenciós programok eredményességének és hatékonyságának mérése külön szakterületnek számít. A tét nagy, hiszen a fejlett országokban

Részletesebben

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás Módszertani útmutató a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról Országos Közegészségügyi

Részletesebben

Motiváció: azon késztetések,melyek a szükségletet csillapító viselkedésre irányul. A jelenséghez tartozó fogalmak még:

Motiváció: azon késztetések,melyek a szükségletet csillapító viselkedésre irányul. A jelenséghez tartozó fogalmak még: Alapvetı motívumok Közös eredet az érzelmekkel (emóció): Movere mozogni, mozgatni Mindkettı aktivizálja, irányítja a viselkedést. De: Az érzelmek kívülrıl irányítottak, míg a motívumok belülrıl aktivizálódnak.

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 21. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Monigl István ISSN 0236-736-X Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben Doktori tézisek Dr. Farkas Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Kamondi Anita

Részletesebben

Mérési eljárások kidolgozása látók és látássérültek lokalizációs képességeinek összehasonlítására

Mérési eljárások kidolgozása látók és látássérültek lokalizációs képességeinek összehasonlítására XXIX. Kandó Konferencia 29 th Kandó Conference November 21, 2013, Budapest, Hungary Mérési eljárások kidolgozása látók és látássérültek lokalizációs képességeinek összehasonlítására Répás József, Dr. Wersényi

Részletesebben

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése

A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata. online kutatás elemzése A szolgáltatástervezési koncepciók készítésének gyakorlata online kutatás elemzése Készítette: Mészáros Zoltán Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. Tartalomjegyzék 1. Néhány szó a kutatásról...

Részletesebben

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383

OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 OTKA-pályázat zárójelentése Nyilvántartási szám: T 46383 A hároméves kutatás az evés- és testképzavarok terén jelentősen hozzájárult a hazai alapismeretekhez, egyben nemzetközi összevetésben is (főleg

Részletesebben

K u t a t á s. Demensek a szociális ellátórendszerben. Gyarmati Andrea

K u t a t á s. Demensek a szociális ellátórendszerben. Gyarmati Andrea K u t a t á s Gyarmati Andrea Demensek a szociális ellátórendszerben Bevezetés Jelen tanulmány a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Módszertani csoportja által életre hívott idõsügyi munkacsoport 1

Részletesebben

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint

A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PHD) értekezés tézisei A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők halandósága főbb ellátástípusok szerint

Részletesebben

Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezet

Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezet MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓI KAMARA CSONGRÁD MEGYEI TERÜLETI SZERVEZET 6722 Szeged, Honvéd tér 5/b. 4. Adószám: 18473652-1-06 Számlaszám: OTP Bank Rt. 11735005-20518183 Telefon: 06-62-424-765, e-mail:

Részletesebben

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés

Országos kompetenciamérés. Országos jelentés Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...

Részletesebben

A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata

A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata HENCZI ESZTER A pszichológusok és a lelkészek halálképének vizsgálata TANULMÁNY Összefoglalás Az élet és a halál nagy kérdéseivel előbb-utóbb mindannyian szembesülünk. Egy hozzátartozó vagy barát halála

Részletesebben

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat

Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (L.) Új folyam VI. 2015. 1 2. szám www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2015/07/szabo-hajnalka-piroska-altalanos-iskolai-tortenelemtankonyvek-noi-temainak-osszehasonlito-elemzese-06-01-06/

Részletesebben