Temperamentum, kognitív teljesítmény és hipnábilitás pszichogenetikai asszociációvizsgálatai

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Temperamentum, kognitív teljesítmény és hipnábilitás pszichogenetikai asszociációvizsgálatai"

Átírás

1 Temperamentum, kognitív teljesítmény és hipnábilitás pszichogenetikai asszociációvizsgálatai Habilitációs dolgozat Veres-Székely Anna, Ph.D. 2010

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 Ábrajegyzék... 6 Táblázatok jegyzéke... 6 Rövidítésjegyzék AZ ASSZOCIÁCIÓ VIZSGÁLATOK LOGIKÁJA Eset-kontroll vizsgálatok Dimenzionális vizsgálatok Kandidáns gének Kandidáns gének kiválasztása funkciójuk alapján Kandidáns gének kiválasztása kromoszómális pozíciójuk alapján Genetikai polimorfizmusok A dopamin rendszer kandidáns génjei A D4-es dopamin receptor (DRD4) A dopamin jel terminálása: a dopamin transzporter (DAT 1) A dopamin bontó enzime: COMT A szerotonin rendszer kandidáns génjei A szerotonin transzporter Hogyan lesz a szájhámsejtből genetikai adat? Etikai engedély Fájdalommentes szájnyálkahártya mintavétel és a DNS biobank létrehozása A genetikai vizsgálatok alapelve, és a genotipizálás lépései A genotípus-fenotípus adatbázis A genetikai adatok validálása Összevont genotípus kategóriák Módszertani buktatók miért fontos a jó endofenotípus?! A TEMPERAMENTUM DIMENZIÓK GENETIKAI HÁTTERÉNEK VIZSGÁLATA Cloninger pszicho-biológiai modellje és személyisékérdőíve A kaland gén vizsgálatainak ellentmondó eredményei A vizsgált minta jellemzése és módszertani aspektusok Genotípus és fenotípus adatok megbízhatósága Nemi hatások és a korfüggés tesztelése A DRD4 exon III VNTR 7-es allélt hordozó férfiak kitartása alacsonyabb Gén-gén interakció két TCI temperamentum dimenzióban Az eredmények megbeszélése következtetések KOGNITÍV ENDOFENOTÍPUSOK PSZICHOGENETIKAI VIZSGÁLATA A figyelem és figyelemzavar kandidáns génjei A figyelmi rendszer összetevői és mérésük: Attention Network Test (ANT) Egészséges személyek figyelmi funkcióinak asszociáció vizsgálata A kutatás előzményei: igény egy objektív kitartás endofenotípus kidolgozására A kutatás résztvevői, genetikai validálás és egy új kognitív endofenotípus Az elemzett dopaminerg génváltozatok validálása A résztvevők egyéni kognitív teljesítményét mérő feladatok A fenotípusos adatok jellemzése és a feladat-független reakcióidő endofenotípus Kor és nem, mint a kognitív teljesítményt befolyásoló tényezők A dopaminerg polimorfizmusok és a válaszidő asszociáció elemzései A DRD4 7-es allélt hordozók átlagos válaszideje minden feladatban lassabb A standardizált válaszidő és a dopaminerg génváltozatok összefüggései Nemi különbségek a DRD4 VNTR válaszidőre gyakorolt hatásában További elemzési szempontok: fáradás, a feladat hossza, típusa és nehézsége Az eredmények megbeszélése következtetések A HIPNÓZIS IRÁNTI FOGÉKONYSÁG KANDIDÁNS GÉNJE Hipnábilitás, kitartás és figyelmi képességek A hipnózisban lezajló tudati változások és a szkizofrénia

3 4.3 Az egyéni hipnózisban mért fogékonyság optimális genotípusa: COMT Val/Met Célkitűzés, módszerek és a résztvevők jellemzése A tesztelt kandidáns polimorfizmusok és a genetikai adatok megbízhatósága Új hipnábilitás endofenotípus: a Waterloo-Stanford Szuszceptibilitási Csoportskála Csoporthipnózisban mért fogékonyság és dopaminerg génváltozatok asszociáció elemzése A WSGC hipnábilitás mutató temperamentum és kognitív összetevőinek feltárása A hipnózis iránti fogékonyság összetevőinek statisztikai modellezése Az eredmények összefoglalása, megbeszélés következtetések KITEKINTÉS Köszönetnyilvánítás HIVATKOZÁSOK MELLÉKLET

4 BEVEZETÉS Napjainkban genetikusok és "fenomikusok" (orvosok, pszichiáterek, pszichológusok) kutatják, hogy pontosan mit is kódol "az élet könyve", a humán genom. A PhD megszerzése után lehetőségem adódott arra, hogy bekapcsolódjak egy kiterjedt nemzetközi kutatócsoport munkájába ezen az izgalmas, interdiszciplináris területen. Pszichogenetikai vizsgálataink során öröklött emberi jellemzők hátterében igyekszünk önálló génhatásokat azonosítani. Ezeket a tulajdonságokat jellemzően sokféle génváltozat alakítja egymással és környezeti tényezőkkel interakcióban. Egyetlen génvariáns hatása általában igen kicsi, ezért az elemzéshez több száz személy genetikai és fenotípusos adatát ideális felhasználni. Kutatásaink során a résztvevőktől fájdalommentes módszerrel DNS mintát veszünk, mely a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének Molekuláris Genetikai Laboratóriumában kerül genetikai tesztelésre. A vizsgálandó fenotípusos jellemzők egyéni különbségeit kérdőíves és viselkedés tesztek alapján mérjük. Míg tíz évvel ezelőtt a genetikai adatok meghatározása volt a bonyolultabb feladat, ma a chiptechnológia alkalmazásával több száz személy számos génváltozata határozható meg néhány óra alatt. A pszichológiai tesztelés azonban továbbra is hosszadalmas, így a mai pszichogenetikai kutatások időigénye a fenomikusok irányába tolódott el. Az interdiszciplináris kutatás során nyert pszichológiai és genetikai paraméterek együttes kiértékelése statisztikai asszociáció vizsgálattal történik. Az elemzés célja olyan génvariánsok meghatározása, melyek kimutathatóan hozzájárulnak a mért fenotípusos jellemző populációs szintű variabilitásához. Az eredmények elsősorban elméleti jelentőségűek, és populációs szinten érvényesülnek, azaz egyedileg nem értékelhetők. Habilitációs dolgozatomban a temperamentummal, a kognitív teljesítménnyel és a hipnábilitással kapcsolatos pszichogenetikai asszociáció vizsgálataink eredményeit foglalom össze. Az első fejezetben a pszichogenetikai kutatások logikáját, módszereit és buktatóit vázolom fel, illetve röviden bemutatom a vizsgált kandidáns géneket. A következő fejezetben a temperamentum egyéni különbségeit alakító génváltozatokkal kapcsolatos kutatási eredményeket prezentálom. A harmadik fejezetben a kognitív teljesítménnyel összefüggő génváltozatokat elemzem egy több mint kétszáz fős minta adatai alapján. Eredményeink szerint egy dopaminerg génvariáns kismértékben, de konzekvensen lassítja a válaszidőt több, különböző feladatban. Úgy tűnik, hogy ebben a munkában sikerült egy olyan örökletes tényezőt azonosítanunk, mely kimutatható hatással van az információ feldolgozás 4

5 sebességére. A dolgozat negyedik fejezete egy igen érdekes jellemző, a hipnózis iránti fogékonyság örökletes elemeinek kutatásáról szól. Korábbi, szakirodalmi vizsgálatok eredményeivel összhangban igazoltuk egy fontos genetikai tényező hatását. Ugyanakkor, a két vizsgálatban eltér az a génváltozat, mely a mély hipnózis eléréséhez optimális. Elméletünk szerint ez arra vezethető vissza, hogy a szakirodalomban leírt és az általunk alkalmazott hipnózis helyzet eltérő volt. Valószínű, hogy egyéni hipnózis helyzetben az optimális agyi történések mások, mint amikor a személy talán feszültebb hangulatban csoportos helyzetben reagál a hipnotizőr szuggesztióira. Ezek az eredmények felhívják a figyelmet arra, hogy a környezeti tényezők jelentősen módosíthatják a gének hatásait. A szakirodalom néhány, nagysikerű, gén-környezet interakciót leíró közleményében olyan genetikai hatásokra mutattak rá, melyek csak bizonyos környezeti helyzetben realizálódnak. Például egy adott génvariáns csak akkor válik a depresszió, vagy az öngyilkosság rizikófaktorává, ha a személy stresszes életeseményeket él át. Ilyen hatások kimutatásához azonban igen nagy (ezres nagyságrendű) mintára van szükség ahhoz, hogy az eredmények megfelelő statisztikai szignifikanciát érjenek el. Fontos alapelv, hogy az asszociáció vizsgálatok eredményei alapján kimutatott génvariánsok nem determinálnak egyértelműen egy adott viselkedést. Például a fenti tanulmányokban biztosan volt olyan személy is, aki hordozta a depresszióra hajlamosító génvariánst, stresszel teli élete volt, ám mégsem fordult meg a fejében soha az öngyilkosság gondolata. A komplex öröklődésű, azaz több gén és a környezet által alakított jellegek vizsgálatánál rizikó tényezőkről vagy hajlamosító faktorokról szokás beszélni. Egyetlen személy esetében ezeknek a faktoroknak a hatása nem egyértelmű, ezért komplex öröklődésű jellegek esetében életvezetési tanácsok vagy diagnózis csupán génvizsgálatok alapján nem adható. Ugyanakkor az olyan tulajdonságok öröklött hátterének feltárása, mint a temperamentum, a kognitív teljesítmény vagy a hipnábilitás, fontos elméleti kérdésekre világít rá. Az ember korántsem tiszta lappal születik, ezért érdemes megfejteni genetikai örökségünk titkait. 5

6 Ábrajegyzék 1. ábra Az eset-kontroll asszociáció vizsgálatok modellje ábra A dimenzionális asszociáció vizsgálatok modellje ábra A kandidáns gének kiválasztása a gén funkciója (1) vagy kromoszómális pozíciója (2) alapján ábra Egy kémiai ingerületátvitel vázlata ábra Új kandidáns gének keresése pozíciójuk alapján ábra A polimorfizmusok csoportosítási lehetőségei ábra A dopamin D4-es receptor (DRD4) gén szerkezete és fontosabb polimorfizmusai ábra A dopamin transzporter (DAT 1) gén szerkezete és hosszúság polimorfizmusa ábra A COMT gén szerkezete és fontosabb polimorfizmusai ábra A szerotonin transzporter gén szerkezete és polimorfizmusai ábra A PCR reakció elve ábra A DRD4 exon III VNTR genotipizálásának elve ábra SNP genotpipzálása PCR RFLP-vel ábra SNP genotipizálása TaqMan rendszerrel ábra Nyitott SNP chip (ABI-BioTrove OpenArray) ábra A DRD4 VNTR kitartás asszociáció férfiakra jellemző ábra DRD4 és 5-HTTPR génváltozatok interakciós hatása a temperamentumra ábra A 7-es allélt hordozók átlagos válaszideje minden feladatban nagyobb ábra A DRD4 7-es allél és válaszidő asszociáció nemi különbségei ábra A 7+ és 7 csoportok átlagos válaszideje a feladatok teljes időtartama alatt ábra DRD4 521 CT SNP és COMT Val/Met génváltozatok interakciós hatása a hipnózis iránti fogékonyságra csoporthelyzetben ábra A kitartás és hipnábilitás kapcsolata nemenként ábra A COMT genotípusok feltételezett működési modellje különböző hipnózis helyzetekben ábra A hipnózis iránti fogékonyság összetevői Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A genetikai adatbázis felépítése táblázat Genetikai adatok validálása a Hardy-Weinberg egyensúly alapján táblázat: A DRD4 exon III VNTR lehetséges genotípusai táblázat A vizsgált polimorfizmusok genotípus eloszlása táblázat Hasonló genotípus gyakoriságok férfiaknál és nőknél táblázat Nemi különbségek a TCI temperamenum dimenziókban táblázat A DRD4 VNTR összefüggése a temperamentum dimenziókkal táblázat DRD4 VNTR temperamentum skála asszociációk férfiaknál táblázat Interakciós génhatások a TCI személyiségdimenziókra táblázat A 48 bp DRD4 VNTR genotípusok Hardy Weinberg egyensúlya táblázat További tesztelt genotípus kategóriák gyakoriság értékei a mintában táblázat Az asszociációelemzésekhez használt kognitív feladatok jellemzői táblázat Dopaminerg polimorfizmusok hatása a standardizált válaszidőre táblázat A vizsgált génváltozatok gyakorisága táblázat Nők és férfiak hipnábilitása hasonló táblázat A WSGC 12 hipnózis indukciójának pszichometriai jellemzése táblázat A hipnábilitás mértéke egyes kandidáns génváltozatok mellett táblázat A hipnábilitás nem mutat lineáris kapcsolatot a temperamentum dimenziókkal táblázat A hipnábilitás nem mutat lineáris kapcsolatot a fókuszált figyelmi teljesítmény mérőszámaival a Pearson-féle kapcsolati mérőszám alapján táblázat A hipnábilitás gyenge pozitív összefüggést mutat a fókuszált figyelmi teljesítmény mérőszámaival a Spearman-féle kapcsolati mérőszám alapján táblázat Alacsony és magas hipnábilitású személyek fókuszált figyelmi teljesítménye táblázat A hipnábilitás temperamentum, kognitív és genetikai összetevői

7 Rövidítésjegyzék 120 bp dup lásd DRD4 120 bp dup 3 a gén alsó végét jelző biokémiai rövidítés 3 UTR 3 untranslated region, magyarul: 3 nem-átíródó génszakasz 5 a gén felső végét jelző biokémiai rövidítés 521 CT lásd DRD4 521 CT 5-HT 5-hidroxitriptofán = szerotonin 5-HTTLPR 5-hydroxytryptophan transporter linked polymorhic region, magyarul: 5-hidroxitriptofán transzporter génhez kapcsolódó polimorf régió (a szerotonin transporter leggyakrabban vizsgált polimorfizmusa) 615 AG lásd DRD4 615 AG 616 CG lásd DRD4 616 CG ADHD Attention Deficit Hyperactivity Disorder, magyarul: figyelemhiányos hiperaktivitási zavar ANOVA ANCOVA ANT APIK ASA bp BP COMT COMT G1947A COMT Val/Met DAT DAT 1 DAT 1 3 UTR VNTR DNS DRD4 DRD4 120 bp dup DRD4 521 CT DRD4 615 AG DRD4 616 CG DRD4 exon III. VNTR DRD4 VNTR DRD4 VNTR 4 DRD4 VNTR 7 DSM IV EPQ analysis of variance, magyarul: variancia analízis analysis of covariance, magyarul: kovariancia analízis Attention Network Test Affektív Pszichológiai Intézeti Központ allél specifikus amplifikáció (egy SNP azonosítási módszer) bázispár (genetikai betű ) Bipolar Disorder, magyarul: bipoláris zavar catechol-o-methyl transferase, magyarul: katekol-o-metiltranszferáz lásd COMT Val/Met a COMT gén polimorfizmusa (SNP), ahol az 1947-es helyen G lehet vagy A, melynek eredményeképp a fehérje egy adott helyén valin (Val) vagy metionin (Met) van dopamin transzporter dopamin transzporter génje (lásd még: SLC6A3) a dopamin transzporter gén (DAT 1) 3 UTR régójában található hosszúság polimorfizmus (VNTR); (lásd még: 3 UTR, VNTR, DAT 1) dezoxiribonukleinsav, a genetikai információ anyaga D4-es dopamin receptor, ill. a gén nevének rövidítése a DRD4 gén promoterében előforduló hosszúság polimorfizmus, ahol egy 120 genetikai betűből álló szakasz csak egyszer fordul elő, vagy duplikálódott a DRD4 gén promoterében előforduló polimorfizmus (SNP), melynél a 521-es pozícióban C vagy T lehet a DRD4 gén promoterében előforduló polimorfizmus (SNP), melynél a 615-es pozícióban A vagy G lehet a DRD4 gén promoterében előforduló polimorfizmus (SNP), melynél a 616-os pozícióban C vagy G lehet a DRD4 gén III. exonjában előforduló hosszúság polimorfizmus (VNTR) lásd DRD4 III. exon VNTR a DRD4 gén III. exonjában 4 ismétlési egységet tartalmazó (leggyakoribb) genetikai variáns a DRD4 gén III. exonjában 7 ismétlési egységet tartalmazó (ritkább) genetikai variáns Diagnostic and Statistical Manual, IV. verzió Eysenck Personality Questionnaire, magyarul: Eysenck-féle személyiség kérdőív 7

8 ETT TUKEB fmri GWAS HGP Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottság funkcionális MRI genom wide association study, magyarul: teljes genomra kiterjedő asszociációs vizsgálat Humán genom projekt l allél long (hosszú) allél a szerotonin transporter promoterében található 5-HTTLPR 16 ismétlődést hordozó változata MANOVA MDD Met MRI mrns ms P2RX7 PCR PCR RFLP PET RFLP multivariate analysis of variance, magyarul: többváltozós variancia analízis Major Depresszive Disorder, magyarul: major depresszió metionin egy fehérjealkotó aminósav Magnetic Resonance Imaging, magyarul: mágneses magrezonancia képalkotó eljárás messenger (hírvivő) RNS millisecond, magyarul: ezredmásodperc a P2X purinoceptor 7 receptor (egy ATP függő ioncsatorna típus) génje polymerase chain reaction, magyarul: polimeráz láncreakció a DNS egy részének mesterséges felsokszorosítására szolgáló módszer polymerase chain reaction resctriction fragment lenght polymorphism, magyarul: polimeráz lánc reakció (felhasználásával kapott) restrikciós fragmentumok hosszúság polimorfizmusa egy SNP azonosítási módszer (lásd még: PCR, RFLP) Positron emission tomography, magyarul: pozitronemissziós tomográfia restriction fragment length polymorphism, magyarul: restrikciós fragmentumok hosszúság polimorfizmusa s allél rövid (short) allél a szerotonin transporter promoterében található 5-HTTLPR 14 ismétlődését hordozó változata SERT SHSS SLC6A3 SLC6A4 smri SNP SSRI StIn2 TCI TPQ Val VNTR WSGC serotonin transporter, magyarul: szerotonin transzporter (a fehérje, illetve a fehérjét kódoló gén rövidítése; lásd még SLC6A4) Stanford Hipnotikus Szuszceptibilitási Skála (diádikus hipnózis helyzet, A, B és C formája létezik) solute carrier family 6 (neurotransmitter transporter, dopamine), member 3 a DAT1 gén hivatalos neve solute carrier family 6 (neurotransmitter transporter, serotonin), member 4 a SERT gén hivatalos neve strukturális MRI single nucleotide polymorphism, magyarul egypontos nukleotid polimorfizmus egy genetikai polimorfizmus típus, melyben egy genetikai betű (A,G,C vagy T) legalább kétféle változatban fordul elő selectiv serotonin reuptake inhibitor, magyarul: szelektív szerotonin visszavétel gátló anyag serotonin transporter intron 2, magyarul: a szerotonin transzporter gén 2. intronja az itt található polimorfizmust jelöli Temperament and Character Inventory egy személyiség kérdőív Tridimensional Personality Questionnaire egy személyiség kérdőív valin egy fehérjealkotó aminósav variable number of tandem repeats, magyarul: tandem isméltődések változó számú ismétlődése egy hosszúság polimorfizmus típus Waterloo-Stanford Group Scale of Hypnotic Susceptibility, Form C., magyarul: Waterloo- Stanford Hipnábilitási Csoportskála, C forma 8

9 1 Az asszociáció vizsgálatok logikája A pszichológiai jellegeket és a pszichiátriai rendellenességeket kialakító biológiai folyamatok létezése ma már egyértelműen elfogadott, ezen belül az öröklött (genetikai) komponensek szerepe is alátámasztott (R. Plomin, 2001). Az, hogy egy humán jellemző vagy betegség öröklődik-e, többféleképpen is vizsgálható. Az egyetlen gén hibájából adódó, azaz monogénes betegségek felismerése egyszerű, mivel a betegség öröklődése Mendel törvényeit követi. A mutáns gén előfordulhat homozigóta és heterozigóta formában, a homozigóta mutáns értelemszerűen beteg lesz. A heterozigóta akkor lesz beteg, ha a jelleg domináns öröklődésű. Ha a mutáció recesszív, akkor a heterozigóta csupán hordozza a betegségre való hajlamot. Például ha valaki a recesszív fenilketonúria mutáns allélját heterozigóta formában örökli, ő maga nem lesz beteg, de a betegséget okozó allélt a mendeli törvényeknek megfelelően örökíti tovább. Mára már a Humán genom projekt (HGP) eredményei alapján a mindössze pár tízezer gén pontos kromoszómális helyzete ismert, így a monogénes betegségeket okozó mutáns változatok azonosítása viszonylag könnyű feladat (Hamosh, 1995). A monogénes öröklődésű betegségek azonban ritkák, mivel a mutáns génváltozat fenotípusos hatása jelentős (gyakran halálos betegséget kódol), így a betegséget okozó allél legtöbbször nem terjed el a populációban. Ezzel szemben a gyakori betegségeket okozó génvariánsok csak úgy terjedhettek el a populációban, ha egyenként kicsi a hatásuk. A Common Disease Common Variant ( Népbetegségek Gyakori változatok ) teória alapján a népbetegségek genetikai háttere szükségképpen komplex, azaz sok gén (poligénes öröklődés) és a környezet hatására együttesen alakul ki a fenotípus (Wright és Hastie, 2001). Egyes daganatos betegség-típusok, a szív és érrendszeri betegségek, illetve számos egyéb betegség hátterében megtalálhatók olyan génvariánsok, melyek fontos rizikófaktorok a betegség kialakulásának szempontjából, azonban hatásuk a monogénes betegségektől eltérően nem minden vagy semmi jellegű. Ez még inkább igaz az emberi pszichikum természetesnek (egészségesnek) tekintett változékonyságára. A pszichogenetikai vizsgálatok tehát olyan, egyenként kishatású génekkel foglalkoznak, melyek összessége a környezethatásokkal együtt alakítja ki az emberi viselkedést. A kishatású gének vizsgálata módszertanilag nem könnyű feladat, mivel a vizsgált genetikai komponens csak nagyon kis eltérést okoz a fenotípusban. A poligénes tulajdonságok/betegségek örökölhetősége családi halmozódás, valamint iker- és adoptációs vizsgálatok alapján mutatható ki (R. Plomin, 2001). Ezek azonban csak általánosságban támasztják alá a vizsgált jelleg/rendellenesség/betegség örökölhetőségét, a 9

10 hátterében álló gének felderítése ezzel a módszerrel nem lehetséges. Ehhez legtöbbször a kandidáns génvariánsok genetikai asszociáció analízisét használják, melynél elméleti alapon feltételezik, hogy egy adott gén egy vizsgált fenotípusos kialakításában részt vesz, majd ezt vizsgálati úton igazolják. A bizonyítás során molekuláris genetikai módszerekkel mérik egy nagy, genetikailag független egyedekből álló mintában a kandidáns génvariánsokat, valamint a vizsgált fenotípusos jellemzőt. A génváltozat és a fenotípusos jelleg együttes előfordulását a nagyszámú minta adatai alapján statisztikai módszerekkel elemzik (Taylor, Choi, Foster, és Chanock, 2001). Ha a statisztikai elemzés szignifikáns összefüggést mutat, az valószínűsíti, hogy a kiválasztott génváltozat részt vesz a vizsgált betegség vagy jelleg átörökítésében. Azonban a szignifikáns asszociáció csupán azt jelzi, hogy ez a génváltozat összefügg a fenotípusos jellemzővel, mely nem jelent ok-okozati összefüggést. A génvariáns valószínűleg nem közvetlenül, hanem több lépcsőn keresztül hat, a háttérben lévő biológiai mechanizmusokat további vizsgálatokkal kell kideríteni (lásd például (Rebbeck, Spitz, és Wu, 2004). Mivel az asszociáció vizsgálatok során egy adott populáció egyedeit vizsgáljuk, az eredmények is erre a populációra érvényesek. A poligénes öröklődésű jellemzőket kialakító variánsok egyedi hatásaival kapcsolatban csupán durva becslésekre van mód, például megadhatjuk, hogy az adott génváltozat mellett mennyire nő meg egy betegség esetleges bekövetkezésének rizikója. Ez az érték a legtöbb kandidáns gén esetében igen alacsony, például a relatív rizikó (értelmezését lásd az alfejezetben) egyetlen genetikai variánsra az ezt a változatot nem hordozó testvérhez képes 1,1 1,3 (Wright és Hastie, 2001). Mindezek alapján az asszociáció vizsgálatokban azonosított genetikai információ egyénre lebontva jelenleg nem informatív a hatékony genetikai szaktanácsadáshoz elsőként a poligénes öröklődésű jellemző többi ismert komponensét is azonosítani kellene. Felmerülhet, hogy akkor mi a haszna ezeknek a vizsgálatoknak? A kandidáns gének asszociáció vizsgálata a poligénes rendszerek megismerésének első lépése, ami hozzásegíthet a vizsgált viselkedés hátterében álló biológiai mechanizmusok feltárásához. Az alábbiakban bemutatom az asszociáció vizsgálatok leggyakoribb kísérlet elrendezéseit Eset-kontroll vizsgálatok A poligénes öröklődésű népbetegségek genetikai asszociáció vizsgálatában az alapvető mintavételi elrendezés két populációból áll. Az egyik csoport a klinikai (beteg) minta, a másik kontroll (egészséges) személyekből áll (lásd 1. ábra). A fenotípus ebben az esetben egy diagnosztikus kategória (betegség) megléte vagy hiánya. A genetikai vizsgálat célja, hogy 10

11 megtudjuk, vajon gyakrabban fordul-e elő a feltételezett rizikó allél a beteg csoportban a kontrollhoz képest. Klinikai minta Kontroll minta Allél gyakoriság értékek Rizikó allél Védő allél Klinikai minta Kontroll minta a b c d Relatív rizikó = a/b Kockázati arány = a/b x d/c 1. ábra Az eset-kontroll asszociáció vizsgálatok modellje Az ábrán a nagy körök a vizsgált mintákat jelzik, a benne található kis körök a személyek, akik vagy hordozzák a rizikó allélt (pirossal jelölve), vagy nem (üres kis körök). A rizikó allélt hordozók lehetnek homozigóták (pirossal kitöltött kör) vagy heterozigóták (félig piros kör). A rizikó allél párját védő allélnek is nevezhetjük. A statisztikai analízis során a két minta allél (vagy genotípus) gyakoriság értékekeit hasonlítjuk össze 2 próbával. Szignifikáns különbség esetén megadható a relatív rizikó (relative risk) és a kockázati arány (odds ratio) értéke. A relatív rizikó azt mutatja meg, hogy mennyivel többször fordul elő a betegség a rizikó alléllel rendelkezők között, mint a kontroll populációban. A kockázati arány arról ad információt, hogy mennyire különbözik az allélok eloszlása az eset és a kontrol csoportok között. Mindkét paraméter esetében az érték 1,0, ha a vizsgált allél (vagy genotípus) eloszlása egyenletes a populációk között, azaz az adott allél (vagy genotípus) valójában nem tekinthető rizikófaktornak. Minél nagyobb a relatív rizikó ill. a kockázati arány értéke, annál nagyobb a vizsgált genetikai faktor hatása Dimenzionális vizsgálatok A genetikai asszociáció vizsgálatok másik mintavételi elrendezésében egyetlen populációt vizsgálunk. A vizsgálati személyeket egy kvantitatív klinikai vagy pszichológiai paraméter mentén jellemzik, így minden személyhez tartozik egy skálaérték. A statisztikai elemzéshez a mintát a személyek genotípusa alapján osztjuk fel csoportokra: pl. hordozzák, vagy nem hordozzák a vizsgált rizikó allélt (2. ábra). A kérdés az, hogy az egyes genotípus csoportba tartozó személyek klinikai/pszichológiai paramétereinek átlagértékei mutatnak-e statisztikailag szignifikáns eltérést egymástól. A jelen dolgozat eredményeinek túlnyomó többségénél ezt az elrendezést használom. 11

12 Újdonságkeresés es allélt hordozók 7-es allélt nem hordozók 2. ábra A dimenzionális asszociáció vizsgálatok modellje Az ábrán a nagy körök a vizsgált mintákat jelzik, a kis körök a személyek, akik kétféle allélt hordozhatnak, az egyik piros félkörrel, a másik fehér félkörrel van jelölve (egy személynek 2 allélja van). A vizsgált mintát a genetikai eredmények birtokában osztják szét csoportokra, a személyek genotípusa alapján. Az így létrejött csoportok kvantitatív paramétereinek átlagértékeit hasonlítják össze. Az ábra egy illusztráció, melyben a DRD4 gén 7-es allélját hordozók és nem hordozók csoportjai eltérést mutatnak az Újdonságkeresés temperamentum dimenzió értékeiben. Ebstein és munkatársainak (Ebstein, és mtsai., 1996) sokszorosan referált cikke a klasszikus példája a 2. ábra bemutatott elrendezésnek. Ebstein munkacsoportja egy egészséges populációban vett fel személyiség kérdőívet, valamint meghatározta a vizsgált személyek DRD4 VNTR genotípusát. Eredményei azt mutatták, hogy a dopamin D4-es receptor hosszabb (7-es) allélját hordozók csoportja szignifikánsan magasabb átlagértékkel jellemezte önmagát az újdonságkeresés temperamentum dimenzióban. Ez volt az első olyan vizsgálat, melyben egy pszichológiai paraméterhez egy genetika variációt sikerült kapcsolni. Ugyanebben az évben még két ilyen jellegű vizsgálat jelent meg, melyekben hasonló eredményeket kaptak: Benjamin és munkatársai (1996) megismételték Ebstein munkacsoportjának eredményeit egy független minta alapján, illetve Lesch és munkatársai (1996) kimutatták a szerotonin transzporter 5-HTTLPR polimorfizmusa és a szorongással kapcsolatos személyiségdimenziók összefüggését. 12

13 1.2 Kandidáns gének A genetikai asszociáció vizsgálatokban a fenotípust a molekuláris hatásmechanizmusban résztvevő, azaz elméleti úton kiválasztott génekkel (ezeket kandidáns géneknek nevezik) próbálják összefüggésbe hozni. Fontos, hogy a kiválasztott génnek többféle allélja forduljon elő a vizsgált populációban, azaz polimorf legyen. A polimorfizmus ténye azonban önmagában nem elegendő, szükséges az is, hogy funkcionális eltérés legyen a génváltozatok között, azaz más legyen a kódolt fehérje mennyisége vagy minősége. Ha az asszociáció vizsgálat eredménye szignifikáns, feltételezhetjük, hogy a kandidáns gén alléljai közül valamelyik a vizsgált fenotípus kialakításában közrejátszik, azaz genetikai rizikófaktorként azonosítható. De minek alapján választják ki egy vizsgálat kandidáns génjét a sok ezer lehetséges alternatíva közül? A kiválasztás jellemzően (1) a gén funkciója vagy (2) kromoszómális pozíciója alapján történik (3. ábra). A pszichogenetikai asszociáció vizsgálatok kandidáns génjeit egészen a közelmúltig szinte kizárólag funkciójuk alapján választották ki. Jelen dolgozatban is nagyobbrészt ilyen vizsgálatokat mutatok be. A molekuláris genetika rohamos módszertani fejlődésével azonban egyre jobban teret hódítanak az olyan asszociáció vizsgálatok is, amelyekben az egész genomot egyszerre vizsgálják (Genom Wide Association Study, GWAS). Az ilyen vizsgálatok eredményeként olyan, ún. kandidáns kromoszómális régiókat határoznak meg, amely egy adott betegséggel vagy jelleggel összefüggést mutatnak. Ezekben a régiókban valószínűsíthetők olyan gének, melyek kromoszómális pozíciójuk alapján összefügghetnek a vizsgált fenotípussal. Ismert agyi funkciók komponensei (1) Kandidáns gének Teljes genomra kiterjedő asszociáció vizsgálatok (GWAS) Kandidáns kromoszómális régiók (2) A kandidáns régióban található gének kiválasztása pozíciójuk alapján 3. ábra A kandidáns gének kiválasztása a gén funkciója (1) vagy kromoszómális pozíciója (2) alapján 13

14 1.2.1 Kandidáns gének kiválasztása funkciójuk alapján Funkcionális alapon tipikusan olyan kandidáns géneket választunk ki az asszociáció elemzésekhez, melyekről tudjuk, hogy az általuk kódolt fehérjék az idegi folyamatokban kulcsfontosságúak. Ilyenek például a neurotranszmisszióban szerepet játszó fehérjék (4. ábra) génjei. preszinaptikus neuron visszaszívás (transzporter) szintézis receptorok szinaptikus rés posztszinaptikus neuron 4. ábra Egy kémiai ingerületátvitel vázlata A kémiai ingerületátvitel főszereplője maga a neurotranszmitter, mint például a dopamin vagy a szerotonin. Ugyan a dopamin és a szerotonin nem fehérje, azonban szintézisükhöz és lebontásukhoz fehérjékre van szükség. A posztszinaptikus neuronok receptorai is fehérjék, melyek génjei gyakran szerepelnek kandidáns génként a pszichogenetikában, ilyen például a dopamin D4-es receptor. Kiemelkedő jelentőségű még a transzporter fehérje, mely a neurotranszmittert a szinaptikus résből a preszinaptikus neuronba visszaszívja. A dopamin transzporter például nemcsak fontos kandidáns gén a pszichogenetikában, de a pszichiátriai betegségek gyógyszereinek egyik célpontja is Kandidáns gének kiválasztása kromoszómális pozíciójuk alapján A GWAS során a genom teljes területén szétszórt több százezer marker és egy adott tulajdonság/betegség előfordulása között végeznek asszociáció analízist (5. ábra A része). A markerek olyan polimorfizmusok, melyek kromoszómális pozíciója jól ismert, funkciójuk azonban érdektelen. A GWAS eredményeképp megkapják azokat a markereket, melyek (a többszörös tesztelésre való korrekció után) szignifikáns asszociációt mutatnak a vizsgált fenotípussal. Az asszociáló markerek pozíciója határozza meg a kandidáns kromoszómális 14

15 régió(ka)t. A következő lépés a kandidáns kromoszómális régió részletes elemzése, melynek célja egy új kandidáns gén azonosítása. Az asszociáció elemzés az előbbiekhez hasonlóan történik, azzal a különbséggel, hogy itt valamennyi marker a kandidáns kromoszómális régióba esik (5. ábra B része). A: Teljes genom asszociáció vizsgálata (GWAS) B: A kandidáns kromoszómális régió génjeinek vizsgálata 5. ábra Új kandidáns gének keresése pozíciójuk alapján A. Valamennyi emberi kromoszómán (1-22; X; Y és mitokondriális DNS: MT) nagyjából egyenletesen eloszlásban választanak ki marker polimorfizmusokat (vízszintes vonalakkal jelölve; az egyszerűség kedvéért az ábrán kromoszómánként csak néhány marker pozícióját jelöltem, de a valóságban sok ezer markert használnak). A vizsgált fenotípussal legjobban asszociáló marker(ek) pozíciója jelöli ki a kandidáns kromoszómális régiót, mely itt a pirossal jelölt marker. B. A 12. kromoszóma modellképén a 12q24.2 és a 12q24.3 közti szürke csík jelöli az A részben leírt módszerekkel kapott kandidáns kromoszómális régiót. Ez a régió az ábra jobb oldali részén ki van nagyítva, az itt található gének listázva vannak (kék nagybetűs rövidítések). A finom analízis során a kandidáns kromoszómális régióban választanak ki több száz marker polimorfizmust (az ábrán néhány vízszintes vonallal van jelölve). A vizsgált fenotípussal legjobban asszociáló marker(ek) jelölik ki az új kandidáns gént, mely ebben a példában a P2RX7. Az ábra a HGP szabadon felhasználható web oldalai alapján készült: (http://www.ncbi.nlm.nih.gov homo sapiens (build 36.3), search: P2X7R) A kiválasztott fenotípussal asszociáló markerek kijelölik az új kandidáns gént. Tehát a kandidáns gén kiválasztása ebben az esetben kromoszómális pozíciója alapján történik. 15

16 Meg kell azonban jegyezni, hogy a GWAS vizsgálatok igen költségesek, így általában nemzetközi összefogással jöhetnek csak létre. Másrészt a GWAS vizsgálatokban a sokszoros tesztelés (több ezer markert vizsgálnak) statisztikai jellegű problémája miatt nagyon fontosak az új kandidáns gének szerepét megerősítő, független (mások kutatócsoportok által, más populáción elvégzett) vizsgálatok Genetikai polimorfizmusok A 2003-ban befejezett Humán genom projekt óriási lendületet adott a genetikai-genomikai kutatásoknak. A HGP alapvető célkitűzése az ember 22 + X + Y (és a mitokondrium) kromoszómáiban található, összesen 3 x 10 9 genetikai betűsorrendjének megismerése, azaz a humán haploid genom megismerése volt (Lander, és mtsai., 2001, Venter, és mtsai., 2001). Ezt a nemzetközi összefogással megszerzett tudásanyagot teljesen szabadon hozzáférhető formában tették közzé a világhálón (NCBI, 2009 a homo spaiens DNS szekvenciájának legutolsó verziója jelenleg a Build 37.1 adatbázis). A közelmúltban ez a tudásanyag tovább bővült az első két diploid genom adataival. A DNS szerkezetének megismeréséért Nobel díjjal kitüntetett James Watson (Wheeler, és mtsai., 2008), és az alternatív HGP vezetője, Craig Venter (S. Levy, és mtsai., 2007) voltak azok a személyek, akiknek egyedi genom információját elsőként fejtették meg. Még ebben az évben megszületett egy ázsiai (J. Wang, és mtsai., 2008), és egy afrikai (Bentley, és mtsai., 2008) személy egyedi genom szekvenciája is. Ez a tudásanyag elengedhetetlen forrása minden modern genetikai kutatásnak, így a modern pszichogenetikai kutatásoknak is. Mindezek az eredmények alátámasztották azt a régebben is ismert tényt, hogy az emberek öröklött (genetikai) információjában jelentős egyéni különbségek vannak, melyek hozzájárulnak a populáció variabilitásához, esetenként betegségek kialakulásához vezethetnek, de általánosságban inkább segítik a környezethez való alkalmazkodást (R. Plomin, 2001). A HGP eredeti becslései alapján ezek a különbségek a teljes genom kb. 0,1 %- át teszik ki, amely hozzávetőlegesen 3 millió genetikai betű-eltérést jelent. Az újabb vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy az egyedi különbségek legalább ötször nagyobbak, mint ahogy azt eredetileg becsülték (Lander, és mtsai., 2001, Venter, és mtsai., 2001). Mutációnak szokás nevezni azokat a ritka variánsokat, amelyek előfordulási gyakorisága 1% alatt van. A mutációk általában monogénesen öröklődő, súlyos betegségeket okoznak. Ezzel szemben a gyakoribb, ám kisebb hatású genetikai változatokat polimorfizmusoknak nevezik (Taylor, Choi, Foster, és Chanock, 2001). Jelen dolgozatban kizárólag polimorfizmusokkal kapcsolatos kutatásokról lesz szó. 16

17 A fenotípusos hatás szempontjából a polimorfizmusok lehetnek semlegesek, ilyenek például a DNS ujjlenyomathoz használt variációk (lásd 6. ábra). A polimorfizmusok egy részéről azonban feltételezik, és gyakran kísérleti úton bizonyították is, hogy funkcionális hatásúak, azaz hatásuk molekuláris szinten kimutatható (funkcionális polimorfizmusok). A polimorfizmusok lokalizációja szempontjából beszélünk a fehérjéket kódoló gének exonjaiban (kódoló régió) elhelyezkedő variációkról. Ezek gyakran (de nem minden esetben) megváltoztatják a génről képződő fehérje szerkezetét. Ha a genetikai variánsok nem a kódoló szakaszokban vannak, akkor gyakran semleges hatású a polimorfizmus. De az is lehet, hogy egy genetikai variáció a gének kifejeződését szabályozó DNS területeken (pl. promoter) található, és hatással van a génről képződő fehérje (pl. receptor) mennyiségére. Fenotípusos hatás Funkcionális polimorfizmus (Kimutatott fenotípusos hatás van) Semleges polimorfizmus (Nincs kimutatható fenotípusos hatás) Pozíció Kódoló régióban (exonban) Nem-kódoló régióban (Megváltozhat a képződő fehérje minősége) (Megváltozhat a képződő fehérje mennyisége) Technikai felosztás Betűcsere (SNP) Hosszúság polimorfizmus (VNTR) G C AG A T A C C C G T A A T G G G C A AT A C C C G T T A T G G Apai kromoszóma Anyai kromoszóma 4-szeres ismétlődés 7-szeres ismétlődés Genotípus: GA Genotípus: 4,7 6. ábra A polimorfizmusok csoportosítási lehetőségei Formai szempontból a polimorfizmusoknak két fő típusát különböztetjük meg (Sasvári- Székely, Székely, Nemoda, és Rónai, 2003): a polimorfizmusok egyik csoportjában a genetikai információsorozat egy adott helyén egyetlen betű (bázis) változik meg, ez az ún. SNP (single nucleotide polymorphism). Másrészt gyakran előfordul, hogy egyes genetikai 17

18 információrészletek egymás után többször ismétlődnek ( tandem repeat ). Az is előfordul, hogy az egymást követő ismétlődések száma eltérő az egyes emberekben, ezt hosszúság polimorfizmusnak VNTR (variable number of tandem repeats) nevezzük (6. ábra). Az itt bemutatásra kerülő eredmények között mindkét típusra találunk majd példákat. 1.3 A dopamin rendszer kandidáns génjei A dopamin az egyik legkiterjedtebben vizsgált neurotranszmitter. Fő termelési területe az agyszövet, de emellett a mellékvesében is képződik. A dopamin termelő sejtek egy része a dopamint továbbalakítja noradrenalinná, illetve adrenalinná, melyek biológiai hatása szintén rendkívül jelentős. Az agyi dopamin rendszer két fő, anatómiailag jól körülhatárolható pályarendszerből áll: a nigrastriatális pályákból, illetve a pszichológiai-pszichiátriai szempontból igen fontos mezokortikális és mezolimbikus pályarendszerekből (Martin, 2003). A mezolimbikus pályarendszer ventrális tegmentális területről kiinduló rostjai a limbikus rendszer elemeihez, a nucleus accumbenshez, az amygdalához, és a hippokampuszhoz, valamint a prefrontális agykéreg mediális részéhez futnak. A mezokortikális pálya rostjai szintén a ventrális tegmentális területről indulnak ki, és a frontális kérgi régiókhoz futnak. Mindkét rendszer kulcsfontosságú a motiváció és az érzelmek kialakításában, illetve az agyi jutalmazó mechanizmusokban. Ezek a pályarendszerek különösen jelentősek az egészséges kognitív működés szempontjából. A nigrastriatális pályarendszer diszfunkciója a Parkison kórral, míg a mezokortikolimbikus pályarendszer sérülései a szkizofrénia és a depresszió tüneteivel függhetnek össze (Martin, 2003). A dopaminerg neurotranszmisszió fő komponensei az idegsejtek dopamin szintetizáló és bontó rendszere, a dopamin kiválasztása a szinaptikus résbe, a posztszinaptikus neuron dopamint érzékelő receptorai, valamint a dopamint a szinaptikus résből visszaszívó dopamin transzporter. A dopaminerg neurotranszmisszió fehérjéit kódoló leggyakoribb kandidáns gének (és a dolgozatban később részletes tárgyalásra kerülő polimorfizmusok) a következők: dopamin receptor gének (pl. a dopamin D4-es receptor polimorfizmusai: 120 bp DUP, DRD4 exon III. VNTR, 521 CT SNP) dopamin transzporter fehérjék (pl. DAT 1 3 UTR VNTR) dopamin bontó fehérjék (pl. COMT Val/Met) A D4-es dopamin receptor (DRD4) A dopamin receptorok az idegsejtek felszínén található kémiai ingerületátvivők. A dopamin receptor-családhoz tartozó fehérjék szerkezetük és funkciójuk szempontjából nagyon hasonlóak. Génjeik egy közös ősi génből származnak, de már az evolúció korai szakaszában 18

19 több változat alakult ki. Funkcionális szempontból két fő típust különböztetünk meg: a D1- szerű (D1-es és D5-ös) és a D2-szerű receptorokat (D2-es, D3-as és D4-es). A D1-szerű receptorok növelik, míg a D2-szerűek csökkentik a ciklikus AMP szintjét. Mivel a ciklikus AMP a neurotranszmisszió intracelluláris jelátvivő molekulája, a D1-szerű receptorok aktiváló, míg a D2-szerűek gátló hatást váltanak ki. Az ötféle emberi dopamin receptor mindegyikének számos genetikai variánsa létezik, közülük a D4-es receptor (DRD4) rendelkezik a legtöbb változattal (Missale, Nash, Robinson, Jaber, és Caron, 1998). A DRD4 az agy számos területén kimutatható, bár előfordulása ritkább, mint a D2-es dopamin receptoré. Érdekes módon a legtöbb DRD4 a retinában található, de jelen van a prefrontális kéregben, az amygdalában, a hipotalamuszban, a hipofízisben és a bazális ganglionok területén is. Kisebb mértékben előfordul a hippokampusz egyes sejtjein és az agykéreg számos neuronján. A D4-es dopamin receptor specifikus funkciója ma még kevéssé ismert, bár állatkísérletek alapján feltételezhető, hogy a mozgásszabályozás területén (is) lehet szerepe. Ezt támasztja alá például az a megfigyelés, hogy a DRD4 génkiütött egerek kevesebb spontán lokomotoros aktivitást, felágaskodást mutattak nem génkiütött társaikhoz képest, viszont hiperérzékennyé váltak a kokain, a metamfetamin és az etanol lokomotoros stimuláló hatására (Rubinstein, és mtsai., 1997). A DRD4 gén fontosabb polimorfizmusai (DRD4 exon III. VNTR, 521 CT SNP, 120 bp DUP) A DRD4 gén a 11-es kromoszóma rövid karján (11p15.5) helyezkedik el, és igen variábilis: eddig több mint 90 SNP-t és számos hosszúság polimorfizmust írtak le ebben a kromoszómális régióban (Gelernter, Kennedy, van Tol, Civelli, és Kidd, 1992). Ezek közül csupán néhány, a pszichogenetikai szakirodalomban részletesebben vizsgált polimorfizmust mutat be a 7. ábra. A gén elejét a biokémikusok 5 -vel, a végét 3 -vel jelölik, a fehérjére vonatkozó kódszavak leolvasása 5 3 irányban történik. A fehérjét kódoló részt megelőzi, azaz a gén 5 végén található a promoter régió, mely a gén átíródását, azaz a génről képződött receptorok mennyiségét határozza meg, így az itt található polimorfizmusok a receptorok sűrűségére lehetnek hatással. A promoter régiót negatív számokkal számozzák, a pozitív számozás a fehérjét kódoló betűknél kezdődik. A DRD4 promoter régió egyik legjobban ismert hosszúság polimorfizmusa az ún. 120 bp (bázispár) hosszúságú duplikáció, melyről feltételezték, hogy szerepet játszik a génexpresszió szabályozásában (Seaman, Fisher, Chang, és Kidd, 1999). Ezt a feltételezést a Semmelweis 19

20 Egyetem kollaboráló munkacsoportja kísérletesen is igazolta (Kereszturi, és mtsai., 2007, Ronai, Guttman, Keszler, és Sasvari-Szekely, 2004). A 120 bp szakasz a gén átíródását gátolja, így egy példányban a gátlás mértéke kisebb, míg a duplikált verzió kifejezettebben gátol. A DRD4 gén promoter területén több SNP is található, ezek közül azonban munkacsoportunk csak a 616 CG, a 615 AG és a 521 CT variánsokat vizsgálta. A Dr. Sasvári Mária munkacsoportja által azonosított 615AG polimorfizmus (Ronai, és mtsai., 2004) funkcionális jelentőségét még nem bizonyították, azonban a közeli lokalizáció alapján feltételezhető, hogy a 616CG SNP moduláló szerepét befolyásolhatja. A legszélesebb körben vizsgált promoter polimorfizmus a 521CT SNP, melyről in vitro kísérletekben kimutatták, hogy T allél esetében 40%-kal kevesebb fehérje képződik, mint a C változat mellett (Okuyama, Ishiguro, Toru, és Arinami, 1999). A kódoló régió teljes egészében átírásra kerül, de később az intronok kivágódnak, és csak az exonok fogják meghatározni a kódolt fehérje szerkezetét. A DRD4 génben 4 exon található, melyet római számokkal szokás jelölni. A legtöbbet vizsgált DRD4 polimorfizmus a III. exonban előforduló VNTR. A dopamin D4-es receptor gén (DRD4) promoter régió + kódoló régió I. II. III. IV bp dup (2) CT III. exon 48 bp VNTR (7) AG CG 7. ábra A dopamin D4-es receptor (DRD4) gén szerkezete és fontosabb polimorfizmusai A gének felső végét 5 -vel, alsó végét 3 -vel jelölik. A DRD4 gén 5 végén található promoter régió polimorfizmusai közül egy VNTR-t (120 bp dup, zölddel jelölve) és 3 SNP-t ( 616 CG, 615 AG, 521 CT, kékkel jelölve) tüntettem fel. A promoter SNP-k számozása negatív számokkal történik, mely jelzi, hogy az SNP a kódoló régió előtt található. A kódoló régió 4 exonból (fekete dobozok, római számmal számozva) és 3 intronból (fekete dobozok közötti rész) áll. A III. exonban található egy VNTR (III. exon 48 bp VNTR), mely 2-10 ismétlődő egységből állhat (az ábrán hét ismétlődő egység látható, pirossal és narancssárgával jelölve). A III. exonban található VNTR egysége 48 bp, mely minimum 2-szer, maximum 10-szer ismétlődhet (Van Tol, és mtsai., 1992). Így a DRD4 allél elnevezése az ismétlődések számán alapul (2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, illetve 10). Egy emberben 2 allél van, melyeket a két szülőtől 20

21 öröklünk. A DRD4 VNTR genotípusa igen változatos lehet, de mindig a fenti számok kombinációja. Kaukázusi populációban a leggyakoribb allél 4 ismétlődést tartalmaz, így a leggyakoribb genotípus a 4,4. A második leggyakoribb a 7 ismétlődést tartalmazó forma, így a második leggyakoribb genotípus a 4,7. Mivel kettőnél kevesebb ismétlődést tartalmazó genotípust ez idáig nem találtak, feltételezik, hogy két egység feltétlenül szükséges a fehérje funkciójához. Populációs vizsgálatok során kiderült, hogy az allél gyakoriságok igen eltérőek az egyes népcsoportokban. A 4-es allél frekvenciája például 16%-tól 96%-ig változik, míg natív dél-amerikai népcsoportok kivételével minden vizsgált populációban ez az allél a leggyakoribb. Kaukázusi populációban a 7-es allél gyakorisága 20,6%, a 2-es allélé 8,2%, a többi változat meglehetősen ritka (Chang, Kidd, Livak, Pakstis, és Kidd, 1996). Az evolúciós szempontból legfiatalabbnak tartott 7-es allél széleskörű elterjedését pozitív szelekciós mechanizmussal magyarázzák (Ding, és mtsai., 2002). Funkcionális szempontból a 7-es formáról feltételezik, hogy kevésbé hatékony (azaz kevésbé gátol), mint az általánosabban elterjedt, 4 ismétlődést tartalmazó forma (Van Tol, 1998), azonban ezt molekuláris bizonyítékok nem támasztják alá egyértelműen. A legvalószínűbb, hogy a különböző számú ismétlődést tartalmazó D4-es receptorokban a jelátviteli mechanizmusokban szerepet játszó fehérjék kapcsolódási felületének nagysága különböző (Asghari, és mtsai., 1995). Azonban az ismétlődések száma és a kifejtett hatás között nem húzható közvetlen párhuzam (pl. nem a legrövidebb vagy a leghosszabb a legjobb ). A négy ismétlődést tartalmazó változat tűnik a legjobb hatásfokú jelátvivő rendszernek, míg az ennél rövidebb vagy hosszabb változatok szuboptimálisak, azaz kevésbé hatékonyak a dopamin szignál továbbításában (Jovanovic, Guan, és Van Tol, 1999). Bár a III. exon VNTR a DRD4 gén legtöbbet vizsgált polimorfizmusa, az egyes variánsok tényleges funkcionális eltéréseit a eddig nem sikerült egyértelműen tisztázni. A DRD4 gén polimorfizmusainak pszichológiai/pszichiátriai vonatkozásai A D4-es dopamin receptor gén polimorfizmusait elsőként a személyiségjegyek öröklött faktoraival kapcsolatban vizsgálták, a kaland gén -nek is nevezett DRD4 volt az egyik első pszichogenetikai sikertörténet. Az újdonságkeresés temperamentum dimenzió és a DRD4 III. exon VNTR asszociációját 1996-ban két, azonos időben és azonos újságban megjelenő tanulmány mutatta ki. Ebstein és munkatársai (1996) Cloninger háromdimenziós személyiség kérdőívét (TPQ: Tridimensional Personality Questionnaire) alkalmazták, a másik tanulmány a NEO-PI-R személyiség kérdőívet használta (Benjamin, és mtsai., 1996). Mindkét 21

22 kutatócsoport szignifikánsan magasabb átlagos újdonságkeresés 1 skálaértéket talált egészséges fiatal felnőtteknek abban a csoportjában, amely hordozta a 7 ismétlődést tartalmazó hosszú DRD4 allélt. Pszichiátriai vonatkozású munkákban a DRD4 gén polimorfizmusait olyan kórképekben vizsgálják, ahol a dopamin rendszer zavara feltételezhető. Mivel a klozapin, a szkizofrénia kezelésében széles körben elterjedt gyógyszer, erősen kötődik a D4-es receptorhoz, nagy lendülettel indultak el az asszociációs vizsgálatok a szkizofrénia vonatkozásában, azonban a kutatócsoportok nagy része negatív eredményeket kapott. Affektív zavarok és szenvedélybetegségek körében is végeztek kutatásokat, de megerősített asszociációt itt sem találtak (Oak, Oldenhof, és Van Tol, 2000). Ugyanakkor rendkívül érdekes eredmények születtek a DRD4 gén és a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder ADHD), valamint főképp egy hazai kutatócsoport eredményei alapján a korai dezorganizált kötődés vonatkozásában, melyeket alább részletesen bemutatok. Az ADHD az egyik legelterjedtebb gyermekkori pszichiátriai rendellenesség, mely mint azt a neve is mutatja a kitartó figyelem hiányának és a hiperaktivitás/impulzivitás magas fokának kombinációja (Wender, 2000). A zavar biológiai hátterét leíró dopamin-deficit elmélet (F. Levy, 1991) egyik legfontosabb bizonyítéka az a tény, hogy a gyógyszeres kezelés fő célpontja a dopamin transzporter gátlása, azaz a szinaptikus rés dopamin tartalmának növelése a visszaszívás gátlása révén. Így nem csoda, hogy a legfontosabb kandidáns gének is a dopamin rendszer tagjai közül kerültek ki. Az 1996-os év nemcsak a személyiség vonatkozásában hozott áttörő eredményeket: ekkor írták le először a DRD4 III. exon VNTR és az ADHD közti szignifikáns asszociációt is (LaHoste, és mtsai., 1996). Bár az első asszociáció analízis pozitív eredményét nem minden kutatócsoport replikálta, az összesített eredmények metaanalízise megerősítette, hogy a DRD4 III. exon VNTR 7-es változata az ADHD egyik fontos rizikó faktora (Faraone, és mtsai., 2005), (D. Li, Sham, Owen, és He, 2006). A DRD4 exon III. variációk mellett elindultak a gén promoter régiójában található polimorfizmusok vizsgálatai is. McCracken és munkatársai (2000) kimutatták, hogy a 120 bp duplikáció kétszeres ismétlődésű variánsa kétszer gyakoribb ADHD-s gyermekek körében a kontrollhoz viszonyítva. A vizsgálatot később egy nagyobb mintaszámon megismételve 1 A NEO-PI-R kérdőív nem tartalmaz újdonságkeresés skálát, azonban a szerzők az 5-faktoros kérdőív pontszámai alapján kiszámolták a TCI újdonságkeresésnek megfelelő skálaértéket. 22

Kognitív teljesítménymutatók pszichogenetikai vizsgálata

Kognitív teljesítménymutatók pszichogenetikai vizsgálata Kognitív teljesítménymutatók pszichogenetikai vizsgálata Absztrakt A kognitív képességek örökletessége ikervizsgálatok és genom-analízissel végzett kutatások tanúsága szerint jelentős (Butcher és mtsai,

Részletesebben

10. CSI. A molekuláris biológiai technikák alkalmazásai

10. CSI. A molekuláris biológiai technikák alkalmazásai 10. CSI. A molekuláris biológiai technikák alkalmazásai A DNS mint azonosító 3 milliárd bázispár az emberi DNS-ben (99.9%-ban azonos) 0.1%-nyi különbség elegendő az egyedek megkülönböztetéséhez Genetikai

Részletesebben

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Rövidítések jegyzéke... 3 Ábrák és táblázatok jegyzéke... 5 Ábrák... 5 Táblázatok... 5 Bevezetés... 6 Irodalmi háttér... 8 Komplex öröklõdésû jellegek

Részletesebben

T 038407 1. Zárójelentés

T 038407 1. Zárójelentés T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális

Részletesebben

A függőség pszichogenetikája 2013.11.26

A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 A függőség pszichogenetikája Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció

Részletesebben

A HUMÁN GENOM PROJEKT Sasvári-Székely Mária* Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézet

A HUMÁN GENOM PROJEKT Sasvári-Székely Mária* Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézet A HUMÁN GENOM PROJEKT Sasvári-Székely Mária* Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézet *Levelezési cím: Dr. Sasvári-Székely Mária, Semmelweis Egyetem, Orvosi

Részletesebben

A függőség fajtái 1. A függőség fajtái 2.

A függőség fajtái 1. A függőség fajtái 2. A függőség pszichogenetikája A függőség pszichogenetikája 2013.11.26 Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció

Részletesebben

Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés

Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés Szakmai zárójelentés A kutyaszemélyiség mint az emberi személyiségvizsgálatok modellje: etológiai, pszichológiai és genetikai megközelítés Bevezetés Korábbi támogatott pályázatok etológiai kutatatásai

Részletesebben

A függőség pszichogenetikája

A függőség pszichogenetikája A függőség pszichogenetikája A függőség pszichogenetikája Addikciók fenotípusos vonatkozásai Addikciók genetikai vonatkozásai E kettő közötti asszociációk Függőség, szenvedélybetegség, addikció Hétköznapi

Részletesebben

Genetikai tényezők szerepe a hangulati dimenziók és a dohányzási szokások variabilitásában. Doktori (PhD) disszertáció

Genetikai tényezők szerepe a hangulati dimenziók és a dohányzási szokások variabilitásában. Doktori (PhD) disszertáció Genetikai tényezők szerepe a hangulati dimenziók és a dohányzási szokások variabilitásában Doktori (PhD) disszertáció Kótyuk Eszter 2013 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar

Részletesebben

A replikáció mechanizmusa

A replikáció mechanizmusa Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,

Részletesebben

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes. 2 Egygénes, mendeli öröklődésű betegségek Mendel borsóval végzett keresztezési kísérletei alapján 1866-ben tette közzé az öröklődés alapvető törvényszerűségeinek összefoglalását: Kísérletek növényhibridekkel,

Részletesebben

++ mm. +m +m +m +m. Hh,fF Hh,fF hh,ff hh,ff. ff Ff. Hh hh. ff ff ff ff. Hh Hh hh hh

++ mm. +m +m +m +m. Hh,fF Hh,fF hh,ff hh,ff. ff Ff. Hh hh. ff ff ff ff. Hh Hh hh hh Múlt órán: Genetikai alapelvek, monogénes öröklődés Elgondolkodtató feladat Vajon miért nem halnak ki az olyan mendeli öröklődésű rendellenességek, mint a Phenylketonuria, vagy a Huntington kór? A PKU

Részletesebben

Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program

Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola, Magatartástudományi Program A D4 dopamin receptor és a katekol-o-metiltranszferáz gének polimorfizmusának hatása a figyelmi rendszerek működésére

Részletesebben

Szakmai beszámoló (időközi beszámoló: 2014-02-01-2015-01-31)

Szakmai beszámoló (időközi beszámoló: 2014-02-01-2015-01-31) Szakmai beszámoló (időközi beszámoló: 2014-02-01-2015-01-31) OTKA K-100845 Zsűri: PSP, futamidő: 48 hónap (2012.02.01 2016.01.31) Kutatásban résztvevők azonosak-e a szerződésben szereplő kutatókkal? NEM

Részletesebben

1. program: Az életminőség javítása

1. program: Az életminőség javítása 1. program: Az életminőség javítása A Széchenyi-terv Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok 2002. évi pályázatán támogatást nyert projektek listája 1. program: Az életminőség javítása 1B/0001 Buda Béla

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Genetikai polimorfizmus vizsgálatok 1-es típusú cukorbetegségben

Genetikai polimorfizmus vizsgálatok 1-es típusú cukorbetegségben Genetikai polimorfizmus vizsgálatok 1-es típusú cukorbetegségben Dr. Hermann Csaba Doktori (Ph.D.) Értekezés Tézisfüzet Témavezetı: Prof. Dr. Madácsy László egyetemi tanár Programvezetı: Prof. Dr. Tulassay

Részletesebben

Diagnosztikai célú molekuláris biológiai vizsgálatok

Diagnosztikai célú molekuláris biológiai vizsgálatok Diagnosztikai célú molekuláris biológiai vizsgálatok Dr. Patócs Attila, PhD MTA-SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport, Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika Laboratóriumi Medicina Intézet Genetikai

Részletesebben

A populációgenetika alaptörvénye

A populációgenetika alaptörvénye 1 of 5 5/16/2009 2:58 PM A Hardy Weinberg-egyensúly A populációgenetika alaptörvénye A felfedezőiről elnevezett Hardy Weinberg egyensúlyi állapot az ideális populáció-ban fordul elő, egy olyan populációban,

Részletesebben

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László

Általános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication

Részletesebben

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés

Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Mérés és értékelés a tanodában egy lehetséges megközelítés Baráth Szabolcs Fejes József Balázs Kasik László Lencse Máté 2016 Javaslat tanodák számára a mérési és értékelési kultúrájuk megújításához Tartalom

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

Az addiktológiai alapjai. Dr. Csorba József Nyirı Gyula Kórház Drogambulancia és Prevenciós Központ

Az addiktológiai alapjai. Dr. Csorba József Nyirı Gyula Kórház Drogambulancia és Prevenciós Központ Az addiktológiai alapjai Dr. Csorba József Nyirı Gyula Kórház Drogambulancia és Prevenciós Központ Tartalom Definiciók Etiopatológia Kezelési alapelvek Farmakoterápia Szenvedélybetegség WHO egészség :

Részletesebben

OTDK-DOLGOZAT 2015 1

OTDK-DOLGOZAT 2015 1 OTDK-DOLGOZAT 2015 1 Környezeti vezetői számvitel alkalmazhatóságának kérdései a szarvasmarha tenyésztés területén, kiemelten az önköltségszámításban Questions of applicability of environmental management

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

szekely.anna@ppk.elte.hu kotyuk.eszter@ppk.elte.hu

szekely.anna@ppk.elte.hu kotyuk.eszter@ppk.elte.hu PSZB09-109 Veres-Székely Anna, Kótyuk Eszter és Sasvári Mária Prof. (2015 őszi félév:) szekely.anna@ppk.elte.hu kotyuk.eszter@ppk.elte.hu Fogadó óra: kedd 11-12 (Izu112) sasvari.maria@med.semmelweis-univ.hu

Részletesebben

jellemezhető csoportot; továbbá azt, hogy az értékorientációk összefüggnek az egészségmagatartás mutatóival.

jellemezhető csoportot; továbbá azt, hogy az értékorientációk összefüggnek az egészségmagatartás mutatóival. Opponensi vélemény dr. Pikó Bettina: Fiatalok lelki egészsége és problémaviselkedése a rizikó- és protektív elmélet, a pozitív pszichológia és a társadalomlélektan tükrében című akadémiai doktori értekezéséről

Részletesebben

Szenczi Beáta AZ OLVASÁSI MOTIVÁCIÓ VIZSGÁLATA 8 14 ÉVES TANULÓK KÖRÉBEN

Szenczi Beáta AZ OLVASÁSI MOTIVÁCIÓ VIZSGÁLATA 8 14 ÉVES TANULÓK KÖRÉBEN Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Doktori Iskola Szenczi Beáta AZ OLVASÁSI MOTIVÁCIÓ VIZSGÁLATA 8 14 ÉVES TANULÓK KÖRÉBEN PhD értekezés Témavezető: Dr. Józsa Krisztián egyetemi

Részletesebben

SZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó

SZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó SZOLNOKI FŐISKOLA Ú T M U T A T Ó írásbeli dolgozatok készítéséhez 2005. S Z O L N O K Összeállította: Fülöp Tamás főiskolai adjunktus Átdolgozta: Mészáros Ádám tanársegéd Konzulens és lektor Dr. Kacsirek

Részletesebben

A hazai munkahelyi étkezés értékrend alapú élelmiszerfogyasztói modellje

A hazai munkahelyi étkezés értékrend alapú élelmiszerfogyasztói modellje A hazai munkahelyi étkezés értékrend alapú élelmiszerfogyasztói modellje Dr. Fodor Mónika Budapesti Gazdasági F iskola Marketing Intézet 1165 Budapest Diósy Lajos u.22-24. fodor.monika@kkfk.bgf.hu Csiszárik-Kocsir

Részletesebben

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT MEGHÍVÓ AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA 15 ÓRÁS INGYENES SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS

Részletesebben

BEVEZETÉS CÉLKITŰZÉS

BEVEZETÉS CÉLKITŰZÉS BEVEZETÉS A molekuláris biológiai és genetikai módszerek gyors fejlődése egyre inkább tért hódít a növénynemesítés különböző területein, így a kukoricanemesítésben is. A növényi fenotípusos jellemzők és

Részletesebben

A gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor,

A gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor, 1 A gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor, (Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszék) A bármilyen

Részletesebben

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés

Részletesebben

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON?

Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? Sulokné Anwar Zsuzsanna HOL TART MAGYARORSZÁG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMHOZ VEZETŐ ÚTON? JÖVŐKUTATÁSI KUTATÓKÖZPONT Témavezető: Kovács Géza DSc Professor Emeritus Bíráló Bizottság névsora: Sulokné Anwar

Részletesebben

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei

Hallgatói szemmel: a HÖK. A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Hallgatói szemmel: a HÖK A Politológus Műhely közvélemény-kutatásának eredményei Tartalomjegyzék Elnöki köszöntő... 3 Bevezetés... 4 Évfolyamképviselők és megítélésük... 7 A Hallgatói Önkormányzat és a

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső

Részletesebben

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D036059/02 számú dokumentum I. mellékletét.

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D036059/02 számú dokumentum I. mellékletét. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 16. (OR. en) 5363/15 ADD 1 TRANS 21 FEDŐLAP Küldi: Címzett: az Európai Bizottság a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.: D036059/02 - ANNE 1 Tárgy: MELLÉKLET

Részletesebben

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Bódis Lajos A MULTINACIONÁLIS TÖMEGGYÁRTÓ ÜZEMEK ÉS AZ ÁLLAMI MUNKAKÖZVETÍTÉS 1

Bódis Lajos A MULTINACIONÁLIS TÖMEGGYÁRTÓ ÜZEMEK ÉS AZ ÁLLAMI MUNKAKÖZVETÍTÉS 1 Szociológiai Szemle 2002/1. 21-45. Bódis Lajos A MULTINACIONÁLIS TÖMEGGYÁRTÓ ÜZEMEK ÉS AZ ÁLLAMI MUNKAKÖZVETÍTÉS 1 A hazai munkaerıpiac fontos szereplıi a multinacionális alkatrészgyártó és -összeszerelı

Részletesebben

Bayesi relevancia és hatáserősség mértékek. PhD tézisfüzet. Hullám Gábor. Dr. Strausz György, PhD (BME)

Bayesi relevancia és hatáserősség mértékek. PhD tézisfüzet. Hullám Gábor. Dr. Strausz György, PhD (BME) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Bayesi relevancia és hatáserősség mértékek Hullám Gábor Témavezető: Dr. Strausz György, PhD (BME) Budapest,

Részletesebben

Tartalom Tehetséggondozás... 7 A művészeti alapvizsga... 11 A művészeti záróvizsga... 12 2. Az intézmény helyi tanterve... 15

Tartalom Tehetséggondozás... 7 A művészeti alapvizsga... 11 A művészeti záróvizsga... 12 2. Az intézmény helyi tanterve... 15 Tartalom 1.1 Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai:... 2 1.2.2. Oktatás-szervezési eljárásaink:... 3 1.4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

TÓTH KÁLMÁN: SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPÖÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN

TÓTH KÁLMÁN: SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPÖÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN 1 Opponensi vélemény: TÓTH KÁLMÁN: SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPÖÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN Című doktori értekezéséről Disszertáns dicséretesen korszerű problémakört választott értekezésének

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Kérdések és válaszok az influenzáról

Kérdések és válaszok az influenzáról Kérdések és válaszok az influenzáról Forrás: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapja http://www.ecdc.europa.eu/en/healthtopics/seasonal_influenza/basic_facts/pages/qa_seasonal_influenza.aspx

Részletesebben

Mit gondolnak a vállalatvezetők az üzleti kapcsolatok értékéről?

Mit gondolnak a vállalatvezetők az üzleti kapcsolatok értékéről? Mit gondolnak a vállalatvezetők az üzleti kapcsolatok értékéről? MANDJÁK Tibor Marketing professzor, Bordeaux École de Management valamint Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem 680,

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 11. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 11. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

o ê ê ê ê ê ê êl ê ê ê ê ê ê ê ê

o ê ê ê ê ê ê êl ê ê ê ê ê ê ê ê A geriátria szakirodalma széles körben tárgyalja a pszichiátriai betegségeket, azok diagnosztikai lehet ségeit, farmako- és pszichoterápiáját. A gerontológia az orvosi területek mellett foglalkozik a pszichés,

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,

Részletesebben

A fájdalom mindig egyedi, két ember fájdalma soha nem hasonlítható össze. A fájdalomtűrő képesség azonban nem értékmérője az embernek.

A fájdalom mindig egyedi, két ember fájdalma soha nem hasonlítható össze. A fájdalomtűrő képesség azonban nem értékmérője az embernek. A fájdalom mindig egyedi, két ember fájdalma soha nem hasonlítható össze. A fájdalomtűrő képesség azonban nem értékmérője az embernek. A fájdalomról mindnyájuknak van valamilyen szintű tapasztalati tudása,

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Blau-szindróma Verzió 2016 1. MI A BLAU-SZINDRÓMA/FIATALKORI SZARKOIDÓZIS 1.1 Mi ez? A Blau-szindróma genetikai betegség. A betegeknél egyszerre lép fel bőrkiütés,

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16 FELHÍVÁS a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok

Részletesebben

Energiaipar: a jég hátán is megél?

Energiaipar: a jég hátán is megél? OTDK-dolgozat 2015 Energiaipar: a jég hátán is megél? A szektor kereskedelmi engedélyes vállalkozásainak beszámolóelemzése az elmúlt évek tükrében Energy industry: can he always make do? The recent year

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2009/2103(INI) 3.2.2010 JELENTÉSTERVEZET a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című bizottsági közleményről

Részletesebben

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra*

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* A hitelkínálat elmúlt évekbeli alakulását, szerepének jelentőségét vizsgáljuk különböző megközelítésekben,

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

KÖNYVEKRŐL. Ádám G yörgy: Az orvosi hálapénz M agyarországon. (Magvető Kiadó, Budapest 1986.)

KÖNYVEKRŐL. Ádám G yörgy: Az orvosi hálapénz M agyarországon. (Magvető Kiadó, Budapest 1986.) KÖNYVEKRŐL Ádám G yörgy: Az orvosi hálapénz M agyarországon (Magvető Kiadó, Budapest 1986.) Magam sem hittem volna, hogy Ádám György m onográfiájával az orvosi hálapénz ilyen újszerű megközelítését és

Részletesebben

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Brányi Árpád. okleveles közgazdász. Együttműködés a dunántúli borászati ágazatban

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Brányi Árpád. okleveles közgazdász. Együttműködés a dunántúli borászati ágazatban Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Brányi Árpád okleveles közgazdász Együttműködés a dunántúli borászati ágazatban Doktori értekezés tézisei Témavezető: Prof. Dr. Józsa László, egyetemi

Részletesebben

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi Regionális Módszertani

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

Veleszületett rendellenességek etiológiai csoportjai

Veleszületett rendellenességek etiológiai csoportjai MULTIFAKTORIÁLIS ÖRÖKLŐDÉS PRIMER IZOLÁLT RENDELLENESSÉGEK: MALFORMÁCIÓK ÉS GYAKORI FELNŐTTKORI KOMPLEX BETEGSÉGEK Veleszületett rendellenességek etiológiai csoportjai Kromoszóma rendellenességek és kisméretű

Részletesebben

Az emberi erőforrás értéke

Az emberi erőforrás értéke Szabó László SZABÓ LÁSZLÓ Az emberi erőforrás értéke A génvizsgálat, mint egészségügyi prevenció Az emberi tényező fontos elem a stratégiai kezdeményezésekben, a versenyelőny megszerzésében és megtartásában.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI (SZAKMAI ÉS NEVELÉSI) PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI (SZAKMAI ÉS NEVELÉSI) PROGRAMJA EUROKT-AKADÉMIA Szakiskola 2500 Esztergom, Kis-Duna sétány 11. Tel: (33)-414-866; Fax: (33)-401-674 e-mail: eurokt@eurokt-akademia.hu; web: www.eurokt-akademia.hu PEDAGÓGIAI (SZAKMAI ÉS NEVELÉSI) PROGRAMJA

Részletesebben

A masztopátia krónikai fibróza cisztika és a Policisztás Ovárium Szindróma összehasonlítása

A masztopátia krónikai fibróza cisztika és a Policisztás Ovárium Szindróma összehasonlítása Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus Képalkotó diagnosztika analitikus szakirány A masztopátia krónikai fibróza cisztika és a Policisztás Ovárium

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK Szociális alapismeretek középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fontos

Részletesebben

Budapest, 2013. augusztus

Budapest, 2013. augusztus 67188 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 154. szám Melléklet az 1666/2013. (IX. 23.) Korm. határozathoz JEDLIK-TERV NEMZETI STRATÉGIA A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉRE 2013-2016. Budapest, 2013. augusztus

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 4. A vagyon elemzése Szerzı: Harnos László

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

A kötődési mintázat és a

A kötődési mintázat és a Fakultatív program: Tudományos diákköri műhelyek: TDK háziverseny (dec 16. du) A kötődés mérése és genetikai háttere A gyermekkori temperamentum Személyiségvonások, mint endofenotípusok További érdekes

Részletesebben

A proteomika új tudománya és alkalmazása a rákdiagnosztikában

A proteomika új tudománya és alkalmazása a rákdiagnosztikában BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI POLITIKA, KUTATÁSI IRÁNYOK A proteomika új tudománya és alkalmazása a rákdiagnosztikában Tárgyszavak: proteom; proteomika; rák; diagnosztika; molekuláris gyógyászat; biomarker;

Részletesebben

A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében

A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ ROP.. Programigazgatóság A teljesítményértékelés és minősítés a közigazgatási szervek vezetésében Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez

Részletesebben

CzB 2010. Élettan: a sejt

CzB 2010. Élettan: a sejt CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal

Részletesebben

4. sz. Füzet. A hibafa számszerű kiértékelése 2002.

4. sz. Füzet. A hibafa számszerű kiértékelése 2002. M Ű S Z A K I B I Z O N S Á G I F Ő F E L Ü G Y E L E 4. sz. Füzet A hibafa számszerű kiértékelése 00. Sem a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet, sem annak nevében, képviseletében vagy részéről eljáró személy

Részletesebben

Emberi jogok és szociális munka modul

Emberi jogok és szociális munka modul Emberi jogok és szociális munka modul TÁMOP-5.5.4-09/2-C-2009-0006 Útitársak projekt Készítette: Dr. Egresi Katalin 2011. június 1 TARTALOM Tartalom A MODUL MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ELŐFELTÉTELEI... 3 1. Előzetes

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro

www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Kawasaki-kór Verzió 2016 1. MI A KAWASAKI-KÓR 1.1 Mi ez? Erről a betegségről Tomisaku Kawasaki japán gyermekorvos (akiről a betegséget elnevezték) számolt

Részletesebben

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás

Az emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna

Részletesebben

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag 2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK

Részletesebben

Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez

Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez I. Általános tudnivalók 1. A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő önálló munkán alapuló írásbeli mű, amely a hallgató alapos szakmai ismereteit bizonyítja.

Részletesebben

Útmutató. a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar. (ápoló szakirány számára)

Útmutató. a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar. (ápoló szakirány számára) Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez (ápoló szakirány számára) 2010/2011. tanév Tartalom: Tájékoztató a szakdolgozat elkészítésének

Részletesebben

A SZEZONALITÁS ÉS A SZEZONÁLIS AFFEKTÍV ZAVAR HAZAI ELŐFORDULÁSA, JELLEMZŐI ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A SZEROTONIN-2A ÉS KANNABINOID-1 RECEPTOR GÉNEKKEL

A SZEZONALITÁS ÉS A SZEZONÁLIS AFFEKTÍV ZAVAR HAZAI ELŐFORDULÁSA, JELLEMZŐI ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A SZEROTONIN-2A ÉS KANNABINOID-1 RECEPTOR GÉNEKKEL A SZEZONALITÁS ÉS A SZEZONÁLIS AFFEKTÍV ZAVAR HAZAI ELŐFORDULÁSA, JELLEMZŐI ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A SZEROTONIN-2A ÉS KANNABINOID-1 RECEPTOR GÉNEKKEL Doktori értekezés Molnár Eszter Semmelweis Egyetem Mentális

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében)

Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében) Közgazdasági Szemle, XXXI.évf.1984.6.sz. (664-678.l.) Szegény gazdagok és gazdag szegények ( Vizsgálódások a személyi jövedelmek körében) Práger László A társadalomtudományi kutatások, a közgazdasági elemzések

Részletesebben

MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM. - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban -

MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM. - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban - MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban - Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves résztvevők! SLIDE1 Koltai György vagyok, és tisztelettel köszöntöm Önöket

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Földtudományok Doktori Iskola KALMÁR GABRIELLA Az orvosi diagnosztikai laboratóriumok és az életminıség területi összefüggései Ph.D. értekezés

Részletesebben

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS BA KÉPZÉS SZAKIRÁNYAIRÓL Ez a tájékoztató segítséget nyújt a hallgatóknak, hogy mélyebben megismerjék a BA képzés három szakirányát. Az írásos anyagot a szakirányok

Részletesebben

Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon

Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 264-287. o. Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon Szakálné Kanó Izabella 1 A lokális térségek

Részletesebben

ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében

ZÁRÓ TANULMÁNY a FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében Készítette: Civil Support Nonprofit Kft 1024 Budapest, Széll Kálmán tér 11. II. 19. 96

Részletesebben

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT angoltanár, franciatanár, latintanár,

Részletesebben

Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében

Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében Kovács K.: Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében 89 Kovács Krisztina Mentori kompetenciák, szerepek, tevékenységek egy vizsgálat tükrében A tanulmány a Magyarországon folyó

Részletesebben