DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A HEMIPARETIKUS BETEGEK JÁRÁSÁNAK ÉS ÁLLÁSSTABILITÁSÁNAK HORVÁTH MÓNIKA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A HEMIPARETIKUS BETEGEK JÁRÁSÁNAK ÉS ÁLLÁSSTABILITÁSÁNAK HORVÁTH MÓNIKA"

Átírás

1 DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A HEMIPARETIKUS BETEGEK JÁRÁSÁNAK ÉS ÁLLÁSSTABILITÁSÁNAK BIOMECHANIKAI JELLEMZÕI HORVÁTH MÓNIKA SEMMELWEIS EGYETEM DOKTORI ISKOLA SEMMELWEIS EGYETEM, TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR SPORTTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA TÉMAVEZETÕ: DR. TIHANYI JÓZSEF DSC BUDAPEST, BEVEZETÉS Oldaltörés A dolgozatomban az agyi vaszkuláris inzultus (stroke) miatt kialakuló leggyakoribb motoros károsodás okozta fogyatékossággal, a hemiplégiával illetve a hemiparézissel járó funkciózavarokkal foglalkozom. Az agyérbetegségek gyakorisága fokozatosan emelkedett az elmúlt évtizedekben. A stroke világviszonylatban a mozgáskárosodás vezetõ okának tekinthetõ, a stroke után minden más betegségnél gyakrabban alakul ki fogyatékosság. A fogyatékosságok közül a legjelentõsebbek a mobilitást érintõ elváltozások, a járásban jelentkezõ rendellenességek, az egyensúlyozó képesség sérülése, az esések gyakoriságának növekedése, az izmok tónusának megváltozása, a spaszticitás. A biomechanikában és - 1 -

2 kineziológiában használatos mérõrendszerekkel pontosabbá tehetjük az állapotfelmérést, a hagyományos gyógytornában használt állapotfelmérõ tesztek és skálák mellett ezekkel a mérésekkel pontosíthatjuk a betegség súlyosság szerinti besorolását, észrevehetõbbé válnak az egyes betegek közötti esetleges speciális különbségek, és ezáltal specifikusabbá válhat a kezelés menete is, részletesebb, hatékonyabb, egyénre szabott rehabilitációs tervet állíthatunk össze. A hemiparetikus betegeknél felmerülõ egyensúlyproblémák olyan szempontból is problematikusak, hogy sokféle eredetûek lehetnek, és meglehetõsen nehéz kategorikusan elkülöníteni az egyensúlyzavart okozó komponenseket, mint a mechanikai összetevõk (izomerõ csökkenés, beszûkült ízületi mozgástartomány), az izom-idegélettani összetevõk (fokozott vagy csökkent izomtónus), a motoros koordinációs komponensek és a szenzoros koordináció (vizuális, szomatoszenzoros, vesztibuláris) összetevõi. A rehabilitáció szempontjából a specifikusabb terápia céljából azonban lényeges megvizsgálni a gyakran kialakult egyensúlyproblémát, tartászavart okozó eredeti elváltozást, és elkülöníteni egymástól az aszimmetriát okozó eredeti károsodást a szükségszerûen kialakuló kompenzációs stratégiáktól. A biomechanikai vizsgálatoknak ezért van nagy szerepük ezen a területen, hiszen a biomechanikai szemlélettel és az ehhez tartozó mérõrendszerekkel pontosabban analizálható az egyensúlyzavarok és a tartásaszimmetriák problematikája, ezáltal pontosabbá válhat a mozgásrendszer funkcióinak javítását célzó tevékenység, a gyógytorna is. CÉLKITÛZÉSEK 1. Vizsgálatunk célja volt a klinikai tesztek megbízhatóságának megállapítása a mûszeres vizsgálatok biztosította kvantitatív eredményeinek tükrében. 2. Célunk volt a hemiparetikus betegek járásának kinematikai és kinetikai elemzése, összehasonlítása, valamint az egészséges emberek járását jellemzõ értékekkel történõ összevetése. 3. A felnõttkorban kialakult parézis esetén megvizsgálni szándékoztunk azt a feltevést, hogy a hemiparetikus betegek a járás sebességének növelését nem tudják a lépéshossz növelésével elérni. Ezzel összefüggésben célunk volt megvizsgálni, hogy a járás sebességének változtatásával hogyan változnak meg a járás jellegzetes kinematikai és kinetikai mutatói. 4. Célunk volt megvizsgálni, hogy a fiatalkori és felnõttkori agykárosodás okozta hemiparézisben szenvedõ betegek járásának aszimmetriájában kimutatható szerepe van-e az alsó végtag ízületeiben létrejövõ mozgástartományok nagyságának, az ép oldali mozgástartományoktól való esetleges eltérésének. 5. Célunk volt megvizsgálni, hogy található-e összefüggés a betegek két alsó végtagjának különbözõ mértékû terhelése és a testsúlyáthelyezõ képesség rendellenességei között. 6. Célunk volt feltárni a testlengés és az aktív helyzetváltoztatás (testsúlyáthelyezés) alatti különbségeket a hemiparetikus és egészséges emberek viszonylatában, valamint a nyert változók kapcsolatát megvizsgálni a járás mutatóival. 7. Minthogy az Unterberger (Fukuda) tesztet korábban nem alkalmazták a mozgáskoordináció jellemzésére hemiparetikus betegeken, célunk volt elvégezni a hemiparetikus és egészséges emberek Unterberger teszttel jellemzett mozgáskoordinációjának összehasonlítását. 8. Célunk volt megvizsgálni az agyi érintettség oldaliságának hatását a járás, az állásstabilitás és a testsúlyáthelyezés mechanikai jellemzõire. HIPOTÉZISEK 1. Feltételeztük, hogy az önellátó képesség fokának meghatározását szolgáló funkcionális klinikai skálák és a globális motoros funkciókat vizsgáló klinikai skálák nem mutatják - 2 -

3 ki a mûszeres mérésekhez hasonló érzékenységgel és pontossággal a betegek állapotának és állapotváltozásainak különbségeit. 2. Feltételeztük, hogy a hemiparetikus betegek járásának aszimmetriája a járásciklus téridõbeli jellemzõinek ép és érintett oldali eltéréseiben is megmutatkozik. Továbbá, hogy a hemiparetikus betegek ép végtagjának mozgásmintázata is eltér az egészségesekre jellemzõ mintától, a megváltozott feltételekhez, megváltozott statikai viszonyokhoz való adaptáció, a különbözõ kompenzációs mechanizmusok következtében. 3. Egészséges személyeknél megállapították, hogy a járás sebességének megváltozása együtt jár bizonyos kinematikai paraméterek (lépéshossz, lépésfrekvencia, a járásciklus fázisának idõtartama) emelkedésével illetve csökkenésével. Az eddigi vizsgálatok azt mutatták, hogy a hemiparetikus betegek alig képesek a megszokott sebességû járásukon változtatni, ezért nehéz megvizsgálni hogyan változna járásuk magasabb sebesség esetén. Feltételeztük, hogy amennyiben a járás sebességét külsõleg kontrolláljuk, nevezetesen motor által hajtott futószalagon végeztetjük a járást, akkor olyan feltételeket teremtünk, amely alatt megfigyelhetõ a sebesség változtatásának képessége. Feltételeztük, hogy a járás sebességének megváltoztatása a futópadon az egészségesektõl eltérõ módon vonja maga után a járás támasz, lengõfázisának és a kettõstámasz idõtartamának változását, illetve a lépésfrekvencia és a lépéshossz megváltozását a hemiparetikus betegeknél. Feltételezésünk szerint amennyiben a hemiparetikus betegeket a futópadon gyorsabb járásra kényszerítjük, a magasabb sebességû járás esetén a járásukra jellemzõ kóros, aszimmetrikus kinematikai mutatók közelebb kerülnek az egészséges vizsgálati személyekre jellemzõ értékekhez, de alapvetõen az idegrendszeri károsodásnak megfelelõen kialakult mozgásmintázatuk nem fog megváltozni. 4. Feltételeztük, hogy a születéskor vagy a korai életévekben kialakuló hemiparézis és a felnõttkorban szerzett hemiparézis okozta járásrendellenességek izületkinematikai szempontból alapvetõen különböznek. 5. Feltételeztük, hogy a hemiparetikus betegek jellegzetes testtartásának megfelelõen nem egyformán terhelik a két alsó végtagot. Feltételeztük, hogy az ép és érintett oldalra esõ testsúlyterhelés aszimmetriája és a testsúlyáthelyezõ képesség korlátoltsága eltérõ mértékû az egyszerû alapállás illetve a járást imitáló harántállás során. Feltételeztük, hogy a járást imitáló harántállás nagyobb bizonytalanságot okoz számukra, mint az alapállás. 6. Feltételeztük, hogy az egyensúlyozó képesség komplex szabályozásából adódóan összefüggés található a stabilometriás vizsgálattal detektált talpnyomásközéppont mozgáspályájának jellemzõi és a Romberg próbával vizsgált testlengés jellemzõi között. 7. Az otoneurológiai tapasztalat alapján az Unterberger teszt során az egészségesek a csukott szemû helybenjárás alatt kis mértékben elfordulnak a domináns oldalukkal ellentétes irányba, mert a domináns oldali lábbal nagyobb erõt közölnek a talajra. A hemiparetikus betegeknél az ép oldali láb nagyobb erõt tud kifejteni a talajra, ezért feltételeztük, hogy a hemiparetikus betegek testtengely körüli elfordulását, illetve oldalirányú devianciáját nem az oldal-dominancia, hanem alapvetõen az érintettség oldala és foka fogja meghatározni, illetve a betegség súlyosságától függõen vagy az oldal-dominancia vagy az érintettség oldala szerinti elv érvényesül. 8. Empirikus megfigyelés alapján a hemiparetikus betegek járása, testtartása és egyensúlyozó képessége különbséget mutat aszerint, hogy a jobb vagy a bal oldalukat érinti a parézis. Klinikai megfigyelés alapján a baloldali hemiparetikusok rosszabb motoros teljesítményét írták le. Ezeket az eltéréseket feltáró illetve a különbségek okát meghatározó biomechanikai vizsgálatokat ez idáig nem végeztek. A járás paraméterei közül csak a bal oldali parézist mutató betegek rövidebb lépéshosszát írták le, illetve az egyensúlyvizsgálatok megemlítik a bal paretikus betegek nagyobb mértékû - 3 -

4 testlengését. Feltételeztük, hogy ezek a gyakorlati megfigyelések a bal paretikus betegek kifejezettebb térbeli zavarai, tartás és egyensúlyproblémái mérhetõek, egyensúlyvizsgálattal pontosan meghatározhatóak és a járásra gyakorolt hatásaik is kimutathatóak. Feltételeztük, hogy a jobb és bal oldali hemiparetikus betegek járását, állásstabilitását, testsúlyáthelyezõ képességét és testlengését jellemzõ paraméterek értékei szignifikáns eltérést mutatnak az agyi érintettség jobb vagy bal oldaliságának megfelelõen. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálati személyek 1. A vizsgálatban 20 (12 nõ és 8 férfi) stroke-on átesett a Szent János Kórház Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának és az Uzsoki Kórház Neurológiai Osztályának ambuláns betegei közül véletlenszerûen kiválasztott, hemiparetikus beteg (átlagéletkor 65 ± 14 év) vett részt. Az agyi történés óta eltelt átlagos idõtartam: 2,3 év. A vizsgálati személyek közül 11 jobb és 9 baloldali reziduális hemiparézist mutatott. A kontrollcsoportot 10 (8 nõ és 2 férfi, átlagéletkor 56 ± 3,2 év) egészséges vizsgálati személy alkotta. Vizsgálati személyek 2. A vizsgálatban év közötti, véletlenszerûen kiválasztott hemiparetikus fiatal vett részt, 9 fiú és 2 lány személyében. A vizsgálati személyek közül 6- an jobboldali, 5-en baloldali részleges sérülést szenvedtek gyermekkori közlekedési baleset, illetve újszülöttkori károsodás, azaz perinatális lézió következményeként. Az agyi érintettség okai között perinatális stroke, haemorrhagia cerebri, perinatális asphyxia és contusio cerebri szerepelt. Klinikai vizsgálat. A klinikai vizsgálat során elvégeztük az izomtónus vizsgálatát a Módosított Ashworth Skála alapján, felmértük a beteg önellátási szintjét a FIM skála szerint és a komplex motoros funkciókat a Fugl-Meyer tesztnek megfelelõen vizsgáltuk. Járásvizsgálat. Az alsó végtag biomechanikai modellezéséhez a ZEBRIS CMS-HS (ZEBRIS, Medizintechnik GmbH, Németország), számítógép által vezérelt ultrahang-alapú mozgáselemzõ rendszert használtuk. Vizsgálatunkban a WinGate programcsomag által meghatározott 14-pontos biomechanikai modellt használtuk. A modell a szegmentumok mozgásának rögzítésére 12 aktív markert, vagyis 4 tripletet használ, melyeket a bal és a jobb lábfejre, valamint a bal és a jobb combra rögzítettünk. A járás alatti izommûködés meghatározására elektromiográfiás (EMG) vizsgálatot alkalmaztunk a ZEBRIS CMS-HS rendszer és mérést vezérlõ program segítségével, amely lehetõvé teszi a kinematikai és az EMG adatok szinkronizált rögzítését. A legújabb fejlesztésû integrált áramkörök által a 8 csatornás elektromiográfiás mérõegységet és a beteg biztonságát szolgáló teljes elektronikát egy 70 x 44 x 115 mm méretû adapterbe egyesítették. A járás során a m. vastus laterális, a m. biceps femoris, a m. gastrocnemius mediális és a m. tibiális anterior elektromos aktivitását regisztráltuk. A mintavételi frekvencia 1000 Hz volt. A mérõrendszerhez tartozó WinGait nevû szoftver programcsomaggal történt a kiválasztott változók (lépésszám, lépéshossz, lépésciklus hossza lépésfrekvencia, járás sebessége, kettõstámasz, a támaszfázis és lengõfázis idõtartamának százalékos aránya, ízületi hajlásszögtartományok a csípõ-, térd- és bokaízületben (csípõ flexió-extenzió, csípõ abdukció-addukció, csípõ rotáció, térd flexióextenzió, boka flexió-extenzió, láb rotáció) értékeinek rögzítése és feldolgozása. A járás kinetikai paraméterei közül a talajreakcióerõ függõleges komponensének változását elemeztük az idõ függvényében. A vertikális talajreakcióerõ-idõ görbén az alábbi változókat hatáoztuk meg: A három erõcsúcs értéke (F 1, F 2, F 3 ), az erõcsúcsok megjelenéséig eltelt tatozó idõtartamok (t 1, t 2, t 3 ), a talajon tartózkodás ideje (t), az erõ-idõ görbe alatti terület (impulzus), az erõkifejlõdés meredeksége a talajfogás és az elrugaszkodás alatt (RTD 1, RTD 2 ). A fiatal hemiparetikus csoport járásvizsgálatát az Ariel Performance Analysis System - 4 -

5 (APAS) videoképfeldolgozó és mozgásanalizáló rendszer és a KISTLER-féle erõplatform alkalmazásával végeztük el. A videofelvételekhez két Panasonic (M10-es) kamerát használtunk, 50 kép/másodperc mintavételi frekvenciával. A járás alatti, talajra kifejtett függõleges és vízszintes erõk meghatározásra a három dimenziós KISTLER (9296b, Svájc) típusú erõplatformot használtuk, amelynek a felülete 40x 60 cm nagyságú. Az erõjelek rögzítése 1000Hz mintavételi frekvenciával történt. A következõ kinematikai mutatókat határoztuk meg: a boka, térd és csípõízület lineáris elmozdulása, az elmozdulás sebessége és gyorsulása az X,Y,Z tengelyek mentén, a boka térd és csípõízületek 3 dimenziós szögváltozásai, szögsebességei és szöggyorsulásai. A talajreakció erõ-idõ görbén az elsõ csoportnál ismertetett mutatókat határoztuk meg. Egyensúlyozó képesség vizsgálata. A statikus állás során a testsúlyterhelés két alsó végtag közötti és az egy talpon belüli megoszlásának, valamint a testsúlyáthelyezõ képességnek a vizsgálatára a Zebris PDM típusú erõplatformot használtuk. A statikus stabilometriás vizsgálatok során a testsúlyterhelés megoszlását, a nyomásközéppont különbözõ irányú mozgását vizsgáltuk az idõ függvényében az erõplatformhoz tartozó FootPrint elnevezésû szoftvercsomag alkalmazásával. Az egyensúlyvizsgálatot a ZEBRIS ultrahangsugárzó számítógép vezérlésû, kranio-korpográfiás mérõrendszerével és a hozzá tartozó WinBalance elnevezésû szoftver alkalmazásával végeztük el. A testsúlymegoszlás és a testsúlyáthelyezõ képesség jellemzõi. A jobb és a bal láb közötti testsúlymegoszlást fejeztük ki százalékos formában. Az egy lábra esõ terhelés megoszlását a sarok és a láb elsõ része között szintén százalékos formában jellemeztük. Az állásstabilitás és az egyensúlyozó képesség jellemzõi. A nyomásközéppont (COP) elmozdulását vizsgáltuk a mérés idõtartama során. A mérés idõtartama alatt a nyomásközéppont mozgása során bejárt területre egy ellipszist illesztettünk, mely ellipszis a mért adatok 95%-át tartalmazza és az ellipszis magasságának, és szélességének nagyságával jellemeztük az egyensúlyi helyzetet. Meghatároztuk ezenkívül a COP anterior-posterior és medio-laterális irányú elmozdulásának összegzett hosszát az egy percig tartó mérés alatt. Romberg teszt. A vizsgálati személyek egy percig természetes állásban mozdulatlanul álltak Romberg pozícióban csukott szemmel. A vizsgálat során az alábbi változókat határoztuk meg:? a fej és a vállak anterio-posteriális és medio-laterális irányú elmozdulását centiméterben kifejezve? a fejmozgások által bejárt területet négyzetcentiméterben kifejezve a sisakba beépített fejmarker elmozdulása által detektálva? a frontális síkban a két fejmarker és a két vállmarker által meghatározott tengelyek bezárt szögét (nyak oldalirányú dõlésszöge). Unterberger (Fukuda) teszt. A vizsgálati személyek markerekkel felszerelve a kijelölt helyen az ultrahang-alapú mérõfej elõtt 50 centiméterrel, háttal a mérõfejnek, csukott szemmel, csípõszélességû terpeszben álltak. A vizsgálati személyek hogy egy percig, csukott szemmel gyors helyben járást végeztek. A vizsgálat során az alábbi változókat határoztuk meg:? a sisak frontális elülsõ markerének hosszirányú elmozdulását centiméterben, amely a kiinduló és a véghelyzet pozíciója közötti távolságot jelenti;? a testlengés szélességét centiméterben, amely az oldalirányú testlengés mértékét fejezi ki a sisak markerének elmozdulása alapján;? a kiinduló és a véghelyzet pontját összekötõ egyenes és az elõremutató irányvektor által bezárt szöget fokokban (szögeltérés), és ennek abszolút értékét a szög iránya nélkül;? a test hosszúsági tengely körüli elfordulásának nagyságát, a vállmarkerek kiinduló és végpozíciója által bezárt szögek alapján fokokban és ennek abszolút értékét

6 Statisztikai elemzés. Átlagot és szórást számoltunk minden mért és számított változót tekintve. Az átlagok közötti eltérés meghatározására variancia analízist (ANOVA) alkalmaztunk. Abban az esetben, amikor az átlagok között jelentõs különbséget fedeztünk fel, elvégeztük a Turkey féle post hoc tesztet. Az átlagok különbségét p? 0,05 szinten fogadtuk el szignifikánsnak. A változók közötti kapcsolat felfedésére Pearson korreláció számítást végeztünk. Szignifikánsnak fogadtuk el a két változó közötti összefüggést p? 0,05 értéknél. EREDMÉNYEK Klinikai tesztek. A globális motoros funkciók mérése céljából végzett Fugl-Meyer (FM) komplex szenzomotoros skálán az alsó végtagi mozgások és az egyensúlyvizsgálat értékelését végeztük el. A FM alsó végtag eredményének átlaga 28,3 ± 4,4, a FM balansz eredménye 12,6 ± 1,3 pontértéket adott. A jobb és a bal oldali paretikus betegek FM pontszámai nem mutattak szignifikáns különbséget (bal paretikusok FM alsó végtag : 27,4 ± 3,7; jobb paretikusok FM alsó végtag : 29,0 ± 4,7; bal paretikusok FM balansz : 11,7 ± 0,9; jobb paretikusok FM balansz : 13,3 ± 1,0). A funkcionális függetlenség mérésére szolgáló önellátási skálán (FIM) elért átlagpontszámok alapján (104,4 ± 11,0) a vizsgálatban résztvevõ hemiparetikus betegek a részleges függõséget mutató, külsõ segítséget még igénylõ kategória felsõ határán helyezkednek el, a 20 betegbõl 8 személy már a külsõ segítséget nem igénylõ, független kategóriába sorolható. A FIM skála értékelése alapján nem találtunk különbséget a bal és a jobb oldali paretikus betegek állapota között (bal paretikusok FIM: 104,3 ± 12,5; jobb paretikusok FIM: 104,4 ± 9,1). A módosított Ashworth Skála (MAS) alapján a vizsgált alsó végtagi izomcsoportokban többnyire csekély tónusfokozódást találtunk. A vizsgált 20 személybõl mindössze 4 beteg mutatott jelentõsebb tónusfokozódást, ebbõl 2 beteg esetén a bokaízület passzív mozgatása is nehéznek bizonyult. A járás távolság-idõ jellemzõi.? A hemiparetikus betegek ép és érintett oldali támaszfázisa egyaránt hosszabb idõtartamú, valamint a teljes járásciklus százalékában kifejezve is nagyobb volt, mint az egészséges vizsgálati személyek támaszfázisa.? A járásciklus támaszfázisa az érintett végtag esetében szignifikánsan rövidebb, mint az ép oldalon és bár a sebesség függvényében változott a nagysága, bármely sebesség mellett rövidebb volt az érintett végtag támaszfázisa.? A járásciklus lengõfázisa ennek megfelelõen az érintett oldalon hosszabb a járás sebességétõl függetlenül, bármely sebesség mellett.? A járás sebességének növekedésével a támaszfázis százalékos aránya csökken, mind az érintett, mind az ép oldalon. A lengõfázis aránya emelkedett mindkét végtag esetén a sebesség emelésével.? A betegek a járásciklus nagyobb százalékát töltötték kettõstámaszban, mint az egészséges személyek. Az érintett végtag támaszfázisának elején és a végén lévõ kettõstámasz is egyaránt idõben elnyúlt a hemiparetikus betegeknél. Az elsõ kettõstámasz, az ép láb elemelkedése elõtti szakasz hosszabb, mert az érintett láb nehezebben veszi át a teherviselõ szerepet. A kettõstámasznak a támaszfázis végére esõ része, az érintett láb elrugaszkodása elõtti szakaszon 5%-al hosszabb, mivel az érintett láb elrugaszkodása csökkent dinamikájú folyamat.? A kettõstámasz idõtartama az érintett oldalon magasabb volt bármely sebesség mellett az ép oldalhoz viszonyítva.? A kettõstámasz idõtartama az ép és az érintett oldali végtagnál is egyaránt csökkenõ értéket mutatott a futópad szalagsebességének növelésével

7 ? Jellemzõ különbség a betegek ép és érintett oldali járásciklusában, hogy az ép láb talajra érkezése az érintett láb járásciklusának 45%-nál, az érintett végtag talajfogása az ép oldal ciklusának 55%-nál következett be.? A lépésfrekvencia a futópad szalagsebességének növelésével lineárisan emelkedett, azonban a lépéshossz nem emelkedett.? A hemiparetikus betegek lépéshosszát jelentõsen rövidebbnek találtuk, mint az egészségesekét. A lépéshossz az érintett oldalon a bal oldali sérülteknél rövidebb, mint az ép oldalon. A bal oldali paretikusoknál az érintett oldali lépéshossz minden esetben rövidebb volt az ép oldali lépéshossznál, míg ez nem mondható el a jobb oldali paretikus betegeknél. Az ép oldali lépéshossz is szignifikánsan rövidebb az egészséges kontrollcsoporthoz viszonyítva.? A lépésciklus hossza és a lépésfrekvencia aránya a különbözõ sebességû járás során nem változott szignifikánsan az összes beteget tekintve. Azonban megfigyelhetõ, hogy a bal oldali paretikus betegek lépésciklus hossz/lépésfrekvencia mutatója valamennyi szalagsebességû járásnál kisebb értékû, mint a jobboldali paretikusok mutatója.? Minden alkalmazott szalagsebesség esetén a lépéshossz, a lépésfrekvencia, és a lengõfázis kisebb volt a hemiparetikus betegeknél, mint az egészséges vizsgálati személyeknél. A lépés idõtartama és a kettõs támasz idõtartama, valamint a járásciklus százalékos arányában kifejezett nagysága a stroke betegeknél magasabb volt, mint az egészségeseknél. Ízületi hajlásszögtartományok jellegzetességei idõs hemiparetikus betegeknél. Bármely sebességû járás során vizsgálva, az egészséges vizsgálati személyek boka, térd és csípõízületeiben létrejövõ mozgásterjedelem nagysága nem mutatott szignifikáns különbséget a jobb és a bal oldali alsó végtagot tekintve. A járás sebességének emelkedésével mindhárom ízületben rendre nagyobb terjedelmû mozgás jött létre. Az izületi mozgásterjedelem a paretikus személyeknél minden alkalmazott sebességnél nagyobb volt, mint az egészségeseknél. A járás során a flexiós-extenziós mozgás terjedelme az érintett oldali csípõben kisebb mértékûnek bizonyult minden egyes sebességen vizsgálva az ép oldali csípõízülethez képest. A sebesség emelkedésével a csípõízületben létrejövõ hajlítás, illetve feszítés tartománya is növekedett az ép és az érintett oldalon egyaránt. A csípõízület abdukciós-addukciós irányú mozgásának terjedelme is növekedett a sebesség emelésével az ép és az érintett oldalon. A csípõben létrejövõ rotációs jellegû mozgás az érintett oldalon szignifikánsan nagyobb terjedelmû, mint az ép oldalon és nagysága a sebesség emelkedésével párhuzamosan nõtt. Az ép oldali csípõrotáció mértéke is szignifikánsan nagyobb az egészséges kontrollcsoport csípõrotációjánál. A sebességtõl függetlenül a térdízületben a mozgásterjedelem az érintett oldalon kisebb, mint az ép oldalon. A térdflexió mértéke lineárisan emelkedett a sebesség növelésével mind az ép, mind az érintett oldalon. A bokaízület dorzálflexiós és plantárflexiós szögváltozása csaknem azonos volt az ép és az érintett oldalon 0,5 km/h sebességnél. A sebesség emelésével az érintett oldali mozgástartomány nagysága bár növekedett, de elmaradt az ép oldalhoz viszonyítva. A talajreakcióerõ-idõ görbék jellegzetességei idõs hemiparetikus betegeknél. A támaszfázis szakaszainak idõbeli megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az egészségesekhez viszonyítva az ép oldalon hosszabb idõtartamú a támaszfázis bármely szakasza (t 1, t 2, t 3 ) az érintett oldalon pedig rendre rövidebb idõtartamú szakaszokat találtunk. A hemiparetikus betegek támaszfázis alatti impulzus nagysága az érintett oldalon adott magasabb értéket. Az egészségesekhez viszonyítva az érintett oldalukon magasabb, az ép oldalukon az egészségeseknél is alacsonyabb impulzusértékeket kaptunk

8 A betegek talajra érkezésekor az érintett oldalon nagyobb az erõfelfutási meredekség az ép oldalhoz viszonyítva. Az ép oldali értékeik nem különböztek szignifikánsan az egészséges vizsgálati személyek értékeitõl. A 20 hemiparetikus beteget az érintett oldali talajreakcióerõ-idõ görbe alakjának alapján (F 1,F 2,F 3 értéke) három csoportba soroltuk. Az A csoportba soroltuk azokat a betegeket (3 személy), amelyeknek az érintett oldali vertikális talajreakció-idõ görbéje a normális populáció görbéjéhez hasonlóan két kiemelkedést (F 1, F 3 ) és egy hullámvölgyet (F 2 ) tartalmaz, ahol F 1 > F 2 < F 3. A B csoportba tartoznak azok a betegek (5 személy), amelyeknél nincs hullámvölgy a támaszfázis középsõ szakaszában, a görbe egy vízszintes vonallal jellemezhetõ. A C csoportba tartozó betegek (12 személy) jellegzetessége, hogy a talajreakcióerõ-idõ görbéjük domború, egy csúcsértékkel jellemezhetõ, mely csúcsérték a támaszfázis középsõ szakaszán található, mely szerint F 1 < F 2 > F 3. Az izmok elektromos aktivitása. A vizsgált izmok lépésciklus százalékában meghatározott aktivitási ideje alapján az egészséges vizsgálati személyeknél nem találtunk lényeges eltérést a domináns és a nem domináns végtag izmainak mûködése között. A hemiparetikus betegeknél azonban az ép és az érintett oldali izmok aktivitási mintájában szignifikáns különbség mutatkozott. Nemcsak a beteg ép és érintett oldali izomaktivitása mutatott eltérést, hanem az egyes betegek között is különbséget találtunk a vizsgált izmok aktivitásának idõtartamában. Három különbözõ csoportot hoztunk létre az izomaktivációs mintázatban megfigyelt eltérések alapján ( A, B, C betûkkel jelölve a továbbiakban). A betegek egy részénél ( A csoport) a m. gastrocnemius mediális szignifikánsan korábban, már a támaszfázis legelejétõl, a talajra érkezés pillanatától aktiválódik. Ezzel szemben az egészségeseknél a gastrocnemius bekapcsolódása a munkavégzésbe csak a járásciklus 22% körül történik meg és 54%-ig tart. Ugyanakkor a paretikus izom aktivációja a járásciklus 40%-ig tart csak ki. Ezeknél a betegeknél a többi izom aktivációs idejében nem találtunk szignifikáns eltérést az egészségesekhez viszonyítva. Bizonyos betegeknél ( B csoport) a vizsgált izmok csökkent mértékû aktivitását találtuk. Az izmok alacsonyabb aktivitása, paretikus képe mellett ennek a csekély aktivitásnak az idõbeli elnyúlását tapasztaltunk. Az egészséges vizsgálati személyeknél mért aktivitási idõtartamhoz képest hosszabb aktivitást mutattak. A gastrocnemius (5%-tól) és a tibiális anterior (0%-tól) a járásciklusnak már a korai fázisánál mûködésbe léptek és a tibiális anterior a járásciklus közel 32%-ig mutatott aktivitást, a gastrocnemius pedig 45%-ig. A vastus lateralis és a biceps femoris hosszabb aktivitásának jellegzetessége, hogy a támaszfázis középsõ szakaszán is mûködnek, az egészséges mintától eltérõen. A biceps femoris a járásciklus 47%-ig mutatott aktivitást, az egészségeseknél tapasztalt 8%-al szemben. A vastus lateralis a járásciklus közel 35%-ig mûködésben volt, míg egészséges járásnál ez a ciklus 20%-ig jellemzõ csak. A hemiparetikus betegek más részénél ( C csoport) két vagy több izom idõben egybeesõ kontrakcióját figyeltük meg. A flexor és extenzor izmok idõben egybeesõ aktivációját, jellegzetes ko-kontrakciót találtunk a m. gastrocnemius mediális és a m. tibialis anterior között, valamint a m. vastus lateralis és a m. biceps femoris között. A támaszfázis idõtartama alatt az általunk vizsgált izmok mindegyike egy állandó alap aktivitás szinten kontrakciót mutatott. A lengõfázis vége felé a járásciklus 85%-ától m. biceps femoris és a m. vastus lateralis újra egyidejû aktivitást mutatott és ezt az aktivitást fenntartották a támaszfázis teljes részén a gördítés során is. Ízületi hajlásszög tartományok jellegzetességei fiatal hemiparetikus betegeknél. A mozgásterjedelem a csípõ, a térd és a bokaízületekben igen nagy változatosságot mutatott. Az érintett és ép oldali ízületekben a szögváltozások mértéke nem volt konzekvens. Nevezetesen az egyes személyeknél az ép, másoknál az érintett oldali azonos ízületben volt a nagyobb - 8 -

9 mozgásterjedelem. Következésképpen az átlagok igen nagy szórást mutattak, és az átlagok nem jellemezték az érintett és ép oldali ízületi szögváltozásokat. Ezért nem volt értelme ebben a tekintetben az összes vizsgálati személyt egy csoportba vonva összehasonlítást tenni. Mindazonáltal az egyes ízületek egymáshoz viszonyított szögváltozási amplitúdója alapján három csoportot lehetett képezni és így csoportokon belül már szignifikáns különbség volt kimutatható az érintett és az ép oldal értékei között.? Az elsõ csoportra az jellemzõ, hogy az érintett oldalon mindhárom vizsgált ízületben kisebb szögtartományban történt a mozgás.? A második csoport esetében a boka és a térdízületek mozgástartománya mutat kisebb értéket a paretikus oldalon, de a csípõízületükben nagyobb kiterjedésû mozgás jön létre, mint az ép oldalon.? A harmadik csoport esetében a térd és a csípõízületek szögtartománya mutat kisebb értéket a sérült oldalon, a bokaízületükben kiemelkedõen nagy kiterjedésû mozgás valósul meg az ép oldalhoz viszonyítva. A talajreakcióerõ-idõ görbék jellegzetességei fiatal hemiplégeknél. Az érintettség fokával összhangban a vertikális talajreakcióerõ-idõ görbék alakja nagy változatosságot mutatott az érintett oldali végtagokat tekintve. Megfigyeltük továbbá, hogy az ép végtag görbéje is eltért az egészségestõl. A hemiparetikus fiatalok érintett oldali görbéjét tekintve az F 1 erõ átlagosan 23 százalékkal volt nagyobb, mint a vizsgált személyek súlyereje. Az erõ-idõ görbe elsõ csúcsa után az erõ folyamatosan visszaesett elérve legkisebb értékét. Ezt követõen a talajra gyakorolt függõleges erõ ismét növekedett és elérte a második csúcsot (F 2 ), amely értéke 25,4 százalékkal volt nagyobb, mint a test súlyereje. Az erõfelfutás meredekségét a talajraérkezés, illetve az elrugaszkodás ideje alatt vizsgáltam. Azt tapasztaltam, hogy a sarok-talptámasz során az érintett oldalon jelentõsen nagyobb az erõkifejlõdés gyorsasága, mint az egészséges láb esetében. Ezzel ellentétben, az elrugaszkodás alatt az ép oldalon meredekebb az erõfelfutás. A támaszfázis idõtartamát vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy akár az elsõ aktív erõkifejtésig, akár a talptámasztól az elrugaszkodásig eltelt idõtartamot figyelembe véve rövidebb idõ volt jellemzõ mind az érintett oldalon, mind az ép oldalon. A sarokról teljes talpra gördülés alatti t 1 és a talptámasztól az elrugaszkodásig eltelt idõ t is szignifikánsan hosszabb volt az ép láb 2 esetében. A támaszfázis teljes ideje jelentõsen hosszabb volt az ép lábat illetõen, és ezek az értékek az egészséges minta járásához viszonyítva is magasabb értéket jelentettek. A testsúlyterhelés megoszlása statikus állás során és a testsúlyáthelyezõ képesség vizsgálata. A kényelmes, habituális testtartásukat jellemzõ testsúlymegoszlás azt mutatta, hogy a hemiparetikus betegek az ép lábukat terhelik nagyobb mértékben az érintetthez képest, az ép lábra 66,9 ± 12,3 százalékos terhelés esik. A jobb oldali paretikus betegek 63,7 ± 13,3 százalékban helyezik át a test súlyerejét a bal (ép) lábra, bal oldali paretikus betegek 71,3 ± 11,0 százalékban a jobb (ép) lábat terhelik. Párhuzamos lábtartás mellett a hemiparetikus betegek 72,2 ± 23,3 testsúlyszázaléknyi erõt tudtak az érintett oldali végtagra áthelyezni (jobb oldali paretikus jobb lábra 72,4 ± 28,7%, bal oldali paretikus bal lábra 72,0 ± 17,1%). Az ép oldali végtagokra többet tudnak ugyan terhelni, (jobb paretikus bal ép lábra 80,4 ± 15,0%, bal paretikus jobb ép lábra 77,4 ± 8,%), de nem kaptunk szignifikánsan nagyobb testsúlyáthelyezési értékeket az ép lábra (összes beteg ép lábra 79,1 ± 12,2 és összes beteg érintett lábra 72,2 %). A harántállás során, amennyiben hátul van az érintett láb szintén 70%-osan (68,7±13,3) tudták az érintett lábat, az érintett láb hátsó sarokrészét (71,5 ± 13,7%) terhelni (jobb paretikus jobb lábat 70,7 ± 13,4 %, ezen belül jobbra hátra 72,3 ± 14,0%, bal paretikus bal - 9 -

10 lábat 59,1 ± 19,4%, ezen belül balra hátra 71,6 ± 18,3%). Az átlagok közötti különbségek nem szignifikánsak. Harántállás, az érintett láb elõre helyezésével azt mutatta, hogy ezek a betegek nem képesek a testsúlyuk teljes elõrehelyezésére. Amennyiben az érintett végtag a törzs/test vonalához képest elõrehelyezett helyzetben van, kevésbé tudják terhelni (jobb paretikus jobbra elõre 42,8 ± 15,0%, bal paretikus balra elõre 42,9 ± 12,01%). Ezzel szemben, ha az ép láb van elõrehelyezett helyzetben, azt szignifikánsan nagyobb mértékben képesek terhelni (jobb paretikus balra elõre 67,6 ± 21,3%, bal paretikus jobbra elõre 64,8 ± 21,7%). A szimmetrikus terhelésmegoszlásra irányuló vizsgálat azt mutatta, hogy párhuzamos lábtartás mellett képesek az érintett és ép végtag közel egyforma terhelésére (jobb paretikus J: 55,4 ± 7,8%, B: 44,6 ± 7,8%; bal paretikus J: 52,8 ± 21,2%, B: 47,3 ± 21,2%). Harántállásban az érintett láb akár elõre, akár hátra helyezése mellett, szintén képesek voltak a betegek a két alsó végtag egyforma terhelésére. Amikor az érintett láb hátul helyezkedett el, az ép végtagra 50,6%, az érintettre 49,4% esett (érintett láb hátul jobb paretikus J: 50,8 ± 7,7%, B: 49,2 ± 7,7%; bal paretikus J: 51,6 ± 5,0%, B: 48,4 ± 5,0%). Amennyiben az érintett láb elõl helyezkedett el az ép végtagra 52,8% és az érintettre 47,2% terhelés jutott (érintett láb elõl - jobb paretikus J: 48,5 ± 4,1% B: 51,5 ± 4,1%; bal paretikus J: 54,6 ± 8,0%, B: 45,4 ± 8,0%). Az állásstabilitást, a nyomásközéppontot jellemzõ mutatók. Az egy perces idõtartamú nyitott és csukott szemû állás során folyamatosan detektált nyomásközéppont (CoP) mozgáspályájának hossza (SPL [cm]) szignifikánsan különbözõ értéket mutatott az egészségesek és a hemiparetikusok esetében. Az egészségesek CoP pályájának hosszában nem kaptunk szignifikáns különbséget nyitott és csukott szem mellett. A hemiparetikus betegek CoP mozgáspályájának hossza szignifikánsan eltérõ nagyságú volt a nyitott illetve csukott szemû állás során. A CoP által bejárt pálya a bal oldali hemiplégeknél nyitott és csukott szemû állás során egyaránt szignifikánsan nagyobb értéket adott mint a jobb oldali paretikus betegeknél. A CoP által bejárt területre illesztett ellipszis átlagos nagysága (AoE) az egészséges vizsgálati személyeknél és a hemiparetikus betegeknél szignifikánsan különbözött. A betegeknél az AoE nagysága nyitott illetve csukott szem mellett szignifikáns különbséget adott. Az egészséges vizsgálati személyek AoE értéke nyitott illetve csukott szem esetén nem különbözött szignifikánsan, az állás egyensúlyt nem befolyásolja a vizuális információ egészséges szabályozás esetén. A bal oldali paretikusoknál a testlengést jellemzõ AoE érték szignifikánsan magasabbnak bizonyult a jobb oldali paretikusokhoz képest is nyitott és csukott szemû állás során egyaránt. Romberg és az Unterberger (Fukuda) próbák értékelése. A Romberg próba során, a fej és a vállak elmozdulását vizsgálva az 1 perces idõtartamú mozdulatlan állás alatt, szignifikáns különbséget kaptunk a hemiparetikus betegek és az egészséges vizsgálati személyek testlengése között mind az anterioposterális (testlengés A-P), mind a mediolaterális (testlengés M-L) irányban tekintve. A fejmozgások által bejárt terület nagysága (fejterület) szintén szignifikánsan emelkedett értéket mutatott a betegek esetén. A bal oldali hemiparetikus betegek értékei a jobb oldali sérültekhez képest is magasabbak voltak. A nyak dõlésszögét, a fejmarkerek és vállmarkerek által bezárt szöget is szignifikánsan magasabbnak találtuk a hemiparetikusoknál. Az Unterberger vizsgálat azt mutatta, hogy helybenjárás közben a betegek és az egészségesek egyaránt elmozdulnak eredeti helyzetükbõl, elindulnak elõre és valamely oldal felé határozottan eltérnek, valamint kisebb-nagyobb mértékben el is fordulnak saját tengelyük körül. A betegek és az egészséges kontrollcsoport tagjai között szignifikáns különbséget találtam a hossz és oldalirányú elmozdulás nagyságában, valamint a szögeltérés fokában

11 A vizsgálatban résztvevõ 11 jobboldali hemiparézist mutató beteg közül 9 jobbra fordult el, míg a 9 baloldali érintettségben szenvedõ beteg közül 7 balra fordult el. A nyolc jobbkezes egészséges vizsgálati személy mindegyike balra fordult el, még a két balkezes egészséges személy közül az egyik jobbra tért el, a másik enyhén balra. A talpi nyomásközéppont elmozdulásának és a fej kilengésének kapcsolata. Szignifikáns kapcsolatot találtunk a fejmozgások által megtett terület és a talpnyomásközéppont által bejárt terület között mind a jobb (r=0,634 nyitott szemmel és r=0,569 csukott szemmel, p? 0,05), mind a bal oldali (r=0,655 nyitott szemmel és r=0,778 csukott szemmel, p? 0,05) betegeknél nyitott és csukott szemmel egyaránt. A bal oldali paretikus betegeknél a csukott szemû állás során a nyomásközéppont által megtett pálya hossza szignifikáns korrelációt mutatott a Romberg teszttel meghatározott fejmozgás területének nagyságával (r=0,817, p? 0,01). Szintén szignifikáns összefüggést találtunk a fej oldalirányú mozgásai és a talpnyomásközéppont oldalirányú elmozdulása között a bal oldali paretikus betegeknél nyitott (r=0,834, p?0,05) és csukott (r=0,762, p?0,05) szemmel történõ állás során. MEGBESZÉLÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK 1. A klinikai tesztek a beteg állapotának csak nagyobb léptékû, durvább behatárolására alkalmasak, nem mutatják megfelelõ pontossággal a motoros funkciókban és az egyensúlyozó képességben jelentkezõ esetleges különbségeket. A globális motoros funkciók és az önellátás mérésére végzett klinikai tesztek nem mutatják ki a jobb és bal oldali sérültek közötti, a járás változóiban, az egyensúlyozó képességükben és a testlengés mértékében jelentkezõ szignifikáns eltéréseket. 2. A hemiparetikus betegek ép és érintett oldali támaszfázisa egyaránt hosszabb idõtartamú, valamint a teljes járásciklus százalékában kifejezve is nagyobb, mint az egészséges vizsgálati személyek támaszfázisa. A járásciklus támaszfázisa az érintett végtag esetében szignifikánsan rövidebb, mint az ép oldalon és bár a sebesség függvényében változik a nagysága, bármely sebesség mellett rövidebb az érintett végtag támaszfázisa, a sérült oldali végtag rövidebb ideig tartózkodik a talajon. A betegek a járásciklus nagyobb százalékát töltik kettõstámaszban, mint az egészséges személyek. Az érintett végtag támaszfázisának elején és a végén lévõ kettõstámasz is egyaránt idõben elnyúlt a hemiparetikus betegeknél. Az elsõ kettõstámasz, az ép láb elemelkedése elõtti szakasz hosszabb, mert az érintett láb nehezebben veszi át a teherviselõ szerepet. A kettõstámasznak a támaszfázis végére esõ része, az érintett láb elrugaszkodása elõtti szakaszon 5%-al hosszabb, mivel az érintett láb elrugaszkodása csökkent dinamikájú folyamat. A kettõstámasz idõtartama az érintett oldalon magasabb bármely sebesség mellett az ép oldalhoz viszonyítva. Az érintett oldalon megnõtt idõtartamú kettõstámaszok a bal oldali sérülteknél szignifikánsan még hosszabbak. 3. A sebesség emelésével a támaszfázis és lengõfázis százalékos aránya megváltozik, a támaszfázis rövidülése jellemzõ mindkét oldali végtagra. A kettõstámasz idõtartama az ép és az érintett oldali végtagnál is egyaránt csökkenõ értéket mutatott a futópad szalagsebességének növelésével. A sebesség növekedésével csökken a támaszfázis és a kettõstámasz ideje az ép és az érintett oldalon egyaránt. A támaszfázison belül a kettõstámasz ideje csökken a sebesség emelésével. A kettõs támasz idejének hossza fordított arányosságot mutatott a lépésfrekvenciával a sebesség növelése során. Vizsgálatunk alapján megállapítható, hogy a járássebesség növeléséhez a paretikus betegek lépésfrekvenciájuk fokozásával alkalmazkodnak feltételezhetõen azért, mert az érintett oldali lábukkal nem képesek a rendelkezésükre álló csökkent mértékû erõt gyorsabban kifejteni, amely feltétlenül szükséges a lépéshossz növeléséhez

12 4. A születéskor és a korai életévekben sérült fiatal hemiplégek járásmintázata eltér az idõs korban szerzett agyi történés következtében kialakult járástól. Megállapíthatjuk, hogy míg a fiatal hemiplégek sokkal változatosabb, sokrétûbb és egyedibb kompenzáló mechanizmusokat hoztak létre, szinte egyedi járásmintát alakítottak ki, addig az idõs korban szerzett paretikus betegek járása már típusosabb, járásrendellenességük kisebb változatosságot mutatott. A hemiparetikus betegek igen nagy változatosságot mutató járásmintáinak hasonlóságait és különbözõségeit elemezve, csoportosítási szempontot keresve azt találtuk, hogy a vertikális talajreakcióerõ-idõ görbék jellemzõi alapján az azonos csoportokba sorolt betegeknek az izomaktivációs mintázata is hasonlóságot mutatott, valamint a járás során az alsóvégtagi ízületekben létrejövõ mozgásterjedelem nagyságával is kapcsolatban állt. 5. A kényelmes, habituális testtartásukat jellemzõ testsúlymegoszlás azt mutatta, hogy a hemiparetikus betegek az ép lábukat terhelik nagyobb mértékben az érintetthez képest. Harántállásban, az érintett láb elõre helyezésével a betegek nem voltak képesek a testsúlyuk teljes elõrehelyezésére. Vizsgálatunk megerõsítette az irodalmi adatokat, mely szerint a cerebrovaszkuláris történés következtében hemiparetikussá vált betegek többségének nehézséget jelent az állásegyensúly megtartása és nyugalmi testhelyzetben, továbbá az állás során a test dõlése, a testlengése szignifikánsan nagyobb, mint a hasonló korú egészséges egyéneknél. 6. A hemiparetikus betegek CoP mozgáspályájának hossza szignifikánsan különbözõ nagyságú volt a nyitott illetve csukott szemû állás során a vizsgált egészséges mintával összehasonlítva. Ez a vizsgálati eredményünk rámutat a vizuális visszacsatolás megnövekedett szerepére az állásstabilitást tekintve stroke betegeknél. Megállapítható volt, hogy bal oldali paretikusoknál az állásstabilitás jelentõsebben károsodott. A Romberg próba során, a fej és a vállak elmozdulását vizsgálva az 1 perces idõtartamú mozdulatlan állás alatt, szignifikáns különbséget kaptunk a hemiparetikus betegek és az egészséges vizsgálati személyek testlengése között mind az anterioposterális (testlengés A-P), mind a mediolaterális (testlengés M-L) irányban tekintve. A fejmozgások által bejárt terület nagysága (fejterület) szintén szignifikánsan megemelkedett értéket mutatott a betegek esetén. A bal oldali hemiparetikus betegek értékei a jobb oldali sérültekhez képest is magasabbak voltak. Minthogy szignifikáns kapcsolatot találtunk a fejmozgások által megtett terület és a talpnyomásközéppont által bejárt terület között, levonható az a következtetés, hogy az állásstabilitás mértékének meghatározására az általunk is alkalmazott két különbözõ vizsgálati beállítás egyaránt alkalmas. 7. Vizsgálatunk igazolta azt a feltevésünket, hogy a hemiparetikus betegek az Unterberger vizsgálat során nem a domináns oldallal ellentétesen, mint ahogy az egészséges minta egyedei tettek, hanem az érintett oldal irányában fordultak el a hossztengelyük körül és ebbe az irányba tértek is el az esetek nagy többségében. Vizsgálati eredményeinkbõl azt a következtetést vonhatjuk, hogy a jelentõsebb agyi károsodást szenvedõknél az érintettség dominanciája erõsebb, mint az oldaldominancia. Az enyhébb károsodást szenvedõknél, vagy a hatékonyabban regenerálóknál azonban ismét az oldaldominancia érvényesülhet, vagy a kettõ semlegesítheti egymást. 8. A bal oldali paretikus betegek szignifikáns eltérést mutattak a jobb oldali paretikusokhoz képest a járás bizonyos jellemzõ paramétereiben, valamint a testtartás és egyensúlymegtartó képességükben is. Járásukat a paretikus végtag rövidebb lépéshossza jellemzi magasabb lépésfrekvencia mellett, a lépésciklus hosszának és a lépésfrekvenciának az aránya jellemzõen alacsonyabb a bal oldali paretikusoknál. A járásciklus szakaszainak szempontjából említésre méltó, hogy a kettõstámasz idõtartama szignifikánsan hosszabb a jobb oldali paretikusokhoz képest. A nyomásközéppont elmozdulása során megtett pálya hossza és az általa bejárt terület

13 nagysága is nagyobb, valamint a Romberg próbával igazolt testlengés jellemzõi is szignifikánsan magasabbak voltak a bal oldali paretikusoknál. Vizsgálati eredményeink megerõsítették azt a tapasztalati megfigyelést, hogy a bal oldali sérültek állásbiztonsága és egyensúlymegtartó képessége gyengébb, járásuk bizonytalanabb és sebességváltoztató képességük korlátozottabb, mint a jobb oldali paretikus betegeké. ÖSSZEFOGLALÁS Dolgozatomban az agyi vaszkuláris inzultus, a stroke következtében kialakuló leggyakoribb motoros károsodás okozta fogyatékossággal, a hemiplégiával vagy hemiparézissel járó funkciózavarokkal foglalkozom. A legjelentõsebb funkcionális korlátoltságot a mobilitást érintõ elváltozások jelentik: a járásrendellenességek és az egyensúlyozó képesség, a komplex testtartási kontrollmechanizmus sérülése. A járás sebessége alapvetõ fontosságú a funkcionális járóképesség, a közlekedõ képesség, az életminõség szempontjából, ezért a rehabilitáció egyik alapvetõ feladata a járáskészség fejlesztése és a sebesség növelése. Vizsgálatunkkal ehhez szerettünk volna hozzájárulni, a járást jellemzõ kinematikai paraméterek változásait megfigyelve különbözõ sebességû járás során, illetve a testtartás és egyensúlyozó képesség állapotának a lokomócióval való kapcsolatát elemezve. Vizsgálatainknak az ad jelentõséget, hogy ugyanazon vizsgálati személyeken elvégzett statikus és kvázi dinamikus poszturográfiás vizsgálatok, valamint a kranio-korpográfiával tesztelt Romberg és Unterberger vizsgálatok komplex együttesével átfogó képet kaptunk a paretikus betegek egyensúlytartásáról és az irodalomban található egyes vizsgálatok, részvizsgálatok megállapításainak összefüggéseirõl. SAJÁT KÖZLEMÉNYEK? Gabor Fazekas, Monika Horvath, Eszter Herczeg, Zoltan Denes, Andras Toth. Upper limb physiotherapy of patients with spastic hemiparesis using a robot mediated rehabilitation system. Sao Paulo, apr ? András Toth, Gabor Fazekas, Gusztav Arc, Mihaly Jurák, Monika Horvath. Passive Robotic Movement Therapy of the Spastic Hemiparetic Arm with REHAROB: Report of the First Clinical Test and the Follow-up System Improvement.(under acceptance)? Mónika Horváth, Gábor Fazekas dr., Andras Toth. Upper limb rehabilitation of a patient with hemiparesis by robot mediated therapy system. Physical Therapy 2005 (submitted, under acceptance)? Fazekas Gábor, Boros Zsuszsa, Stefanik Györgyi, Tóth András, Jurák Mihály,Horváth Mónika. Robot aided physiotherapy for patients with spastic paresis of the upper limb. International Journal of Rehabilitation Research 2004;27: ? Horváth Mónika - Fazekas Gábor: Mozgáskárosodás felmérése elektromiográfiával- a kineziológiai EMG. Clin Neurosci/Ideggyógyászati Szemle, 2003;56: ? Mónika Horváth, Tekla Tihanyi, József Tihanyi. Kinematic and Kinetic analyses of gait patterns in hemiplegic patients. FACTA UNIVERSITATIS Series: Physical Education and Sport. 2001; Vol 1. N8: ? Tihanyi Tekla Horváth Mónika: Hemiplégek izomkontrakciójának és járásának kontollja. Kalokagathia, sz ? Horváth Mónika Fazekas Gábor: The application of kineziological electromyography especially in the treatment of patients with brain injury. In: Proceeding of the Third Conference on Mechanical Engineering. Budapest University of Technology and Economics Vol ? Tihanyi József - Rácz Levente - Horváth Mónika: Az egész test vibráció a sportolók felkészítésében. Magyar Edzõ, 2001/

14 ? Horváth Mónika: Fizioterápiás lehetõségek a HIV-fertõzöttek és AIDS betegek kezelésében. Mozgásterápia, 1996/1.? Horváth Mónika - Jurányi Róbert: A HIV-fertõzöttek és AIDS betegek immunállapotának és tüneteinek befolyásolása fizioterápia útján, Budapest Közegészségügy, ELÕADÁSOK? Természetes nyelvi alapú döntéstámogatás a neuro-rehabilitációban: az ALLADINprojekt. (Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXIII. Vándorgyûlése, Szigetvár, 2004.) szept ? Application of a robotic device to improve motor deficit after stroke: result of the first clinical trial, I. Magyar Biomechanikai Konferencia, Budapest, jún ? Spasztikus hemiparetikus betegek felsõ végtag tornáztatása robotrendszer segítségével, Magyar Gyógytornászok Társasága IV. Kongresszus, Keszthely, okt ? A kineziológiai elektromiográfia alkalmazása agykárosodott betegek mozgásvizsgálata során, Gépészet 2002, Harmadik Országos Gépészeti Konferencia, Biomechanika szekció máj ? A kineziológia EMG alkalmazási lehetõségei, REHA Hungary 2002 Rehabilitációs Szakkiállítás és kongresszus, máj. 3.? Áttekintés a kineziológiai elektromiográfia alkalmazási lehetõségeirõl. A Magyar Gyógytornászok Társasága III. kongresszusa, Szeged, nov ? Felületi EMG jelek feldolgozása során használt paraméterek és azok változásának vizsgálata hemiparetikus betegek állapotkövetése során. A Magyar Rehabilitációs Társaság kongresszusa, Semmelweis Egyetem, Bp szept ? Poster presentation: effect of long term whole body vibration on uni-, and bilateral isometric and eccentric torque of hemiparetic people. International Society of Biomechanics, XVIIIth Congress, Zürich, júl ? Hemiparetikus betegek járásának kinematikai és dinamikai elemzése Tavaszi Szél, Fiatal Magyar Tudományos Kutatók és Doktoranduszok Negyedik Világtalálkozója, Szent István Egyetem, Gödöllõ, ápr ? Control of muscle contraction in young hemiplegic patients. I. helyezés társszerzõként. The 14th International Congress on Sport Sciences for students, Budapest, ápr ? Hemiparetikus betegek járásának kinematikai és dinamikai elemzése. A Magyar Gyógytornászok Társasága II. kongresszusa, Zalaegerszeg, október? elõadás: Hemiplégek járásának kinematikai és kinetikai vizsgálata. III. helyezés., 2. elõadás: Fiatal hemiplégek akaratlagos izomkontrakciójának idegi vezérlése és kontrollja. I. helyezés társszerzõként. XXIV. Országos Tudományos Diákköri konferencia, ápr ? Hemiplégek járásának kinetikai vizsgálata. I. helyezés, Semmelweis Egyetem Tudományos Diákköri Konferencia, febr. 18.? A HIV-fertõzöttek és AIDS betegek immunállapotának és tüneteinek befolyásolása a fizioterápia útján. Kiemelt helyezés elsõ szerzõként. Tudományos Diákköri Konferencia, Szeged, febr. 18. Szakasztörés (új oldal)

Az izomaktiváció, az elasztikus energia és a kinematikai mozgásminta hatása a függőleges felugrás eredményére

Az izomaktiváció, az elasztikus energia és a kinematikai mozgásminta hatása a függőleges felugrás eredményére Az izomaktiváció, az elasztikus energia és a kinematikai mozgásminta hatása a függőleges felugrás eredményére Doktori tézisek Kopper Bence Semmelweis Egyetem Sporttudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr.

Részletesebben

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben Doktori tézisek Dr. Farkas Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Kamondi Anita

Részletesebben

A felső végtagon keresztül közölt egésztest vibráció mechanikai- és élettani hatása tornászok esetében

A felső végtagon keresztül közölt egésztest vibráció mechanikai- és élettani hatása tornászok esetében A felső végtagon keresztül közölt egésztest vibráció mechanikai- és élettani hatása tornászok esetében PhD értekezés tézisei Gyulai Gergely László Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia

Részletesebben

Barnai Mária, M Monek Bernadett SZTE ETSZK Fizioterápi

Barnai Mária, M Monek Bernadett SZTE ETSZK Fizioterápi Az ízületi mozgásterjedelem mérése Barnai Mária, M KálmK lmán n Gál G l Vera, Monek Bernadett SZTE ETSZK Fizioterápi piás s Tanszék Mozgáselemz selemzés Kinematika: a test valamint egyes szegmentjeinek

Részletesebben

Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban

Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Doktori tézisek Dr. Hidasi Zoltán Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Rajna Péter, egyetemi

Részletesebben

A JÁSZSÁGI GYERMEKEK TESTFEJLÕDÉSE ÉS FIZIKAI TELJESÍTMÉNYE AZ 1980 AS ÉVEK ELEJÉN

A JÁSZSÁGI GYERMEKEK TESTFEJLÕDÉSE ÉS FIZIKAI TELJESÍTMÉNYE AZ 1980 AS ÉVEK ELEJÉN Pápai Júlia A JÁSZSÁGI GYERMEKEK TESTFEJLÕDÉSE ÉS FIZIKAI TELJESÍTMÉNYE AZ 1980 AS ÉVEK ELEJÉN A gyermekek növekedését és testi fejlõdését, bár genetikailag programozott, a környezeti faktorok a társadalmi

Részletesebben

MODULÁRIS CSÍPÕPROTÉZIS SZÁR TERVEZÉSE

MODULÁRIS CSÍPÕPROTÉZIS SZÁR TERVEZÉSE szerzoi_jav_005_036.qxd 2008.06.20. 15:59 Page 9 MODULÁRIS CSÍPÕPROTÉZIS SZÁR TERVEZÉSE Németh György, Smuczer Tibor Sanatmetal Kft. gynemeth@sanatmetal.hu Bárhol is történik Európában csípõprotézistervezés

Részletesebben

B.V.Kirova A neurológiai tünetek EMF- (EHF)-punktúrás terápiája//a nemzetközi részvétellel megrendezett

B.V.Kirova A neurológiai tünetek EMF- (EHF)-punktúrás terápiája//a nemzetközi részvétellel megrendezett Az idegrendszer megbetegedései B.V.Kirova A neurológiai tünetek EMF- (EHF)-punktúrás terápiája//a nemzetközi részvétellel megrendezett Magánpraxis Bulgária Milliméteres hullámok a kvantumgyógyászatban

Részletesebben

A kéz/kar rendszer mechanikai terhelésének vizsgálata, tekintettel foglalkozási betegségként való elismerésükre

A kéz/kar rendszer mechanikai terhelésének vizsgálata, tekintettel foglalkozási betegségként való elismerésükre MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 A kéz/kar rendszer mechanikai terhelésének vizsgálata, tekintettel foglalkozási betegségként való elismerésükre Tárgyszavak: rezgésterhelés; mechanikai

Részletesebben

Gyári szám: MEDICOR Elektronika Zrt. 5.695.0056.00.9a

Gyári szám: MEDICOR Elektronika Zrt. 5.695.0056.00.9a Gyári szám: Értékesítés dátuma: Aláírás/PH. MEDICOR Elektronika Zrt. Köszönjük, hogy az AD-2100 típusú elektronikus masszírozót választotta. A készülék rendeltetésszerû használata érdekében kérjük, a használat

Részletesebben

Fekvekezelés, négykezes kezelés

Fekvekezelés, négykezes kezelés Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Konzerváló Fogászati Klinika Fekvekezelés, négykezes kezelés Dr. Bonczföldi-Pozsgay Sarolta Hogyan képzeled el magad ~20-30 év fogorvosi munka után? Fogorvosi tevékenység

Részletesebben

Mágneses kezelések otthon (is).

Mágneses kezelések otthon (is). Mágneses kezelések otthon (is). Farkas János info@viofor.hu +36 20 450-2886 www.viofor.hu Kardio- és cerebrovaszkuláris eseményt elszenvedett betegek rehabilitációja... Mágneses terápiák Magnetostimuláció

Részletesebben

Gyakorlatsor. 1. Alapállás, labdafogással jobb kézben. 2. Karemelés oldalsó középtartásba. 3. Kar leengedés mélytartásba labda átadással a bal kézbe.

Gyakorlatsor. 1. Alapállás, labdafogással jobb kézben. 2. Karemelés oldalsó középtartásba. 3. Kar leengedés mélytartásba labda átadással a bal kézbe. Gyakorlatsor 1. Alapállás, labdafogással jobb kézben. 2. Karemelés oldalsó középtartásba. 3. Kar leengedés mélytartásba labda átadással a bal kézbe. 4. Karemelés oldalsó középtartásba. 5. Kar leengedés

Részletesebben

Kisiskolás korú gyermekek úszástudásának és motoros képességeinek fejlesztése úszó foglalkozásokkal Szlovákiában

Kisiskolás korú gyermekek úszástudásának és motoros képességeinek fejlesztése úszó foglalkozásokkal Szlovákiában Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.62 Viczay Ildikó 1 Kontra József 2 1 egyetemi adjunktus, Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara, Pedagógusképző

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

I./5. Fejezet: Az állás és járás vizsgálata

I./5. Fejezet: Az állás és járás vizsgálata I./5. Fejezet: Az állás és járás vizsgálata A következőkben az állás és járás nem műszeres vizsgálatát mutatjuk be. Megtanulható, hogy a fizikális betegvizsgálat részét képező ispekció során milyen általános

Részletesebben

VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE

VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE *9B GERZSENYI KATALIN DR. SKULTÉTY REZSŐ DR. SZÁSZ TIBOR DR. YERBAY JÓZSEF VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az 1076 Sü-iij folytatott kutatás során a szerzők olyan

Részletesebben

Férfi nemi szervek betegségei

Férfi nemi szervek betegségei Férfi nemi szervek betegségei Sz. V. Aliszejko, EMF- (EHF)-terápia alkalmazása a krónikus Perinatális Központ T. A. Ordynszkaja, bakteriális prosztatagyulladás kezelésében // Egészségügyi V. K. Prilepo,

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Helyzetkép az emberi gerinc biomechanikájával foglalkozó nemzetközi kutatási irányzatokról és az emberi gerinc húzásvizsgálatára vonatkozó

Részletesebben

Iskolai veszélyeztetettség és pályaszocializáció*

Iskolai veszélyeztetettség és pályaszocializáció* PÁLYAVÁLASZTÁS LÁSZLÓ KLÁRA RITOÖKNÉ ÁDÁM MAGDA SUSANSZKY EVA Iskolai veszélyeztetettség és pályaszocializáció* A megfelelő szocializációs minták hiányában bizonytalan, esetleges, könynyen megzavarható

Részletesebben

Iránytű egy egészségesebb életvitelhez A mozgás szerepe mindennapjainkban

Iránytű egy egészségesebb életvitelhez A mozgás szerepe mindennapjainkban Iránytű egy egészségesebb életvitelhez A mozgás szerepe mindennapjainkban A kiadvány az elnyert TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0047 Egészségmegőrzés a Dunanett Kft-nél pályázat részeként készült 2 A Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Válasz Bereczki Dániel Professzor Úr bírálatára

Válasz Bereczki Dániel Professzor Úr bírálatára Válasz Bereczki Dániel Professzor Úr bírálatára Először is hálás köszönettel tartozom Bereczki Professzor Úrnak, amiért elvállalta a disszertációm bírálatát és azt védésre alkalmasnak tartotta. A formai

Részletesebben

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs 8. A tanulás affektív tényezõi Józsa Krisztián Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Fejes József Balázs Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Bloom tanulással-tanítással kapcsolatos

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar. Sporttudományi Intézet. Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202

Nyugat-magyarországi Egyetem. Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar. Sporttudományi Intézet. Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202 Nyugat-magyarországi Egyetem Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet Az atlétika gyakorlata és módszertana SMDLTE 2202 Rövidtávfutás, térdelőrajt középiskolai oktatásának gyakorlatai

Részletesebben

S T A T I K A. Az összeállításban közremûködtek: Dr. Elter Pálné Dr. Kocsis Lászlo Dr. Ágoston György Molnár Zsolt

S T A T I K A. Az összeállításban közremûködtek: Dr. Elter Pálné Dr. Kocsis Lászlo Dr. Ágoston György Molnár Zsolt S T A T I K A Ez az anyag az "Alapítvány a Magyar Felsôoktatásért és Kutatásért" és a "Gépészmérnök Képzésért Alapítvány" támogatásával készült a Mûszaki Mechanikai Tanszéken kísérleti jelleggel, hogy

Részletesebben

T 038407 1. Zárójelentés

T 038407 1. Zárójelentés T 038407 1 Zárójelentés OTKA támogatással 1996-ban indítottuk az MTA Pszichológiai Intézetében a Budapesti Családvizsgálatot (BCsV), amelynek fő célja a szülő-gyermek kapcsolat és a gyermekek érzelmi-szociális

Részletesebben

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 006 202 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 006 202 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000006202T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 202 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 764089 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Szakmai zárójelentés OTKA-48927. Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata

Szakmai zárójelentés OTKA-48927. Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata Szakmai zárójelentés OTKA-48927 Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata Módszerek Alanyok A Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban diagnosztizált betegek közül összesen

Részletesebben

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése

Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar

Részletesebben

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ Tartalom ELEKTROSZTATIKA 1. Elektrosztatikai alapismeretek... 10 1.1. Emlékeztetõ... 10 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye... 14 3. Az elektromos mezõ jellemzése... 18 3.1. Az elektromos

Részletesebben

Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei. A kézi anyagmozgatás értékelése

Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei. A kézi anyagmozgatás értékelése Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei A kézi anyagmozgatás értékelése Név Személyi kód Dátum Idő Egység neve Beosztás Műszak jele Vizsgálatvezető Gondoljon arra, hogyan érzi magát ebben

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében

Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin

Részletesebben

TÓTH KÁLMÁN: SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPÖÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN

TÓTH KÁLMÁN: SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPÖÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN 1 Opponensi vélemény: TÓTH KÁLMÁN: SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPÖÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN Című doktori értekezéséről Disszertáns dicséretesen korszerű problémakört választott értekezésének

Részletesebben

ANGIOLÓGIA. Elõfordulási gyakoriság. Patofiziológia. Jermendy György: A DIABÉTESZES LÁB

ANGIOLÓGIA. Elõfordulási gyakoriság. Patofiziológia. Jermendy György: A DIABÉTESZES LÁB KÖZLEMÉNYEK KÖZLEMÉNYEK KÖZLEMÉNYEK KÖZLEMÉNYEK KÖZLEMÉNYEK ANGIOLÓGIA Jermendy György: A DIABÉTESZES LÁB Diabéteszes láb néven a cukorbetegség olyan idült lábszövõdményét értjük, amelynek kialakulásában

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG. Gimnasztika I. tantárgyhoz. (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG. Gimnasztika I. tantárgyhoz. (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA COMENIUS KAR GIMNASZTIKA OKTATÁSI SEGÉDANYAG Gimnasztika I. tantárgyhoz (tanító és óvodapedagógus szak) KŐSZEGI FERENC Sárospatak, 2014 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 Gimnasztika...

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 506 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 506 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000806T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 06 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 82 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Mikrohullámok vizsgálata. x o

Mikrohullámok vizsgálata. x o Mikrohullámok vizsgálata Elméleti alapok: Hullámjelenségen valamilyen rezgésállapot (zavar) térbeli tovaterjedését értjük. A hullám c terjedési sebességét a hullámhossz és a T rezgésido, illetve az f frekvencia

Részletesebben

Tanulmányozza az 5. pontnál ismertetett MATLAB-modell felépítést és működését a leírás alapján.

Tanulmányozza az 5. pontnál ismertetett MATLAB-modell felépítést és működését a leírás alapján. Tevékenység: Rajzolja le a koordinaátarendszerek közti transzformációk blokkvázlatait, az önvezérelt szinkronmotor sebességszabályozási körének néhány megjelölt részletét, a rezolver felépítését és kimenőjeleit,

Részletesebben

A súlylökés általános iskolás oktatásának gyakorlatai

A súlylökés általános iskolás oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Sporttudományi Intézet A súlylökés általános iskolás oktatásának gyakorlatai Az atlétika gyakorlata és módszertana SMANTE 2202 Készítette: Kolontáry

Részletesebben

1. ZÁRTTÉRI TŰZ SZELLŐZETÉSI LEHETŐSÉGEI

1. ZÁRTTÉRI TŰZ SZELLŐZETÉSI LEHETŐSÉGEI A tűz oltásával egyidőben alkalmazható mobil ventilálás nemzetközi tapasztalatai A zárttéri tüzek oltására kiérkező tűzoltókat nemcsak a füstgázok magas hőmérséklete akadályozza, hanem annak toxicitása,

Részletesebben

5 Egyéb alkalmazások. 5.1 Akkumulátorok töltése és kivizsgálása. 5.1.1 Akkumulátor típusok

5 Egyéb alkalmazások. 5.1 Akkumulátorok töltése és kivizsgálása. 5.1.1 Akkumulátor típusok 5 Egyéb alkalmazások A teljesítményelektronikai berendezések két fõ csoportját a tápegységek és a motorhajtások alkotják. Ezekkel azonban nem merülnek ki az alkalmazási lehetõségek. A továbbiakban a fennmaradt

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai

A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A távolugrás középiskolai oktatásának gyakorlatai Atlétika SMDLTE 2202 Készítette Marton Kristóf Testnevelő tanár

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása

Részletesebben

ORSZÁGOS ELSŐSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2012. 2. forduló középiskola http://oev.hu

ORSZÁGOS ELSŐSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2012. 2. forduló középiskola http://oev.hu 12.2.1. Hőhatások Beküldési határidő 2012. március 12. 23:59 Hőártalmak 12.2.1.01. Hogyan reagálnak bőrünk hajszálerei a melegre? a.) kinyílnak b.) összeszűkülnek c.) kitágulnak d.) elzáródnak 12.2.1.02.

Részletesebben

Combo Duo Felhasználói Kézikönyv

Combo Duo Felhasználói Kézikönyv Combo Duo Felhasználói Kézikönyv BH Technovita Köszönjük hogy termékünket választotta! Bár mindent megteszünk azért, hogy termékeink a legjobb minőségűek legyenek, sajnos előfordulhatnak apróbb hibák vagy

Részletesebben

A rádió* I. Elektromos rezgések és hullámok.

A rádió* I. Elektromos rezgések és hullámok. A rádió* I. Elektromos rezgések és hullámok. A legtöbb test dörzsölés, nyomás következtében elektromos töltést nyer. E töltéstől függ a test elektromos feszültsége, akárcsak a hőtartalomtól a hőmérséklete;

Részletesebben

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi

Részletesebben

DR. IMMUN Egészségportál

DR. IMMUN Egészségportál Lábmasszázs Lábmasszázs A lábmasszázs más néven reflexológia egy õsi gyógymód, ami azon az elven alapul, hogy a test összes szerve energiacsatornákon keresztül össze van kötve úgynevezett "kioldópontokkal",

Részletesebben

MUNKAANYAG. Tary Ferenc. 3500 kilogramm alatti öszgördülő súlyú gépjárművek kormányberendezései. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I.

MUNKAANYAG. Tary Ferenc. 3500 kilogramm alatti öszgördülő súlyú gépjárművek kormányberendezései. A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. Tary Ferenc 3500 kilogramm alatti öszgördülő súlyú gépjárművek kormányberendezései A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. A követelménymodul száma: 0675-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS

I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS 1 1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE VPRIV 200 egység por oldatos infúzióhoz. 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Egy injekciós üveg 200 egység* velagluceráz-alfát tartalmaz.

Részletesebben

A lábdeformitások mûtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során DR. DÉNES ZOLTÁN

A lábdeformitások mûtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során DR. DÉNES ZOLTÁN Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet közleménye A lábdeformitások mûtéti kezelése a neurológiai károsodást szenvedett betegek mozgásszervi rehabilitációja során DR. DÉNES ZOLTÁN Érkezett: 1997. május

Részletesebben

E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián.

E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián. Gyurgyik László A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG SZERKEZETI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSAI 1 E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián. A mai konferencia a határon túli ság

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: a Bizottság.../.../EU felhatalmazáson alapuló rendelete

MELLÉKLETEK. a következőhöz: a Bizottság.../.../EU felhatalmazáson alapuló rendelete EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.12.8. C(2014) 9198 final ANNEXES 15 to 16 MELLÉKLETEK a következőhöz: a Bizottság.../.../EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 167/2013/EU európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet

Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Beadandó dolgozat ATLÉTIKA SMDLTE 2202 Távolugrás oktatása középiskolában Készítette: Varga Áron Szak: Testnevelés

Részletesebben

Tegyél többet az egészségedért!

Tegyél többet az egészségedért! Tegyél többet az egészségedért! Az emelkedett testsúly-és testzsír arány veszélyei, a magas vérnyomás, emelkedett VC és koleszterin szint következményei A magas vérnyomás Epidemiológiai adatok A hypertonia:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Gyermekkori Idiopátiás Artritisz

Gyermekkori Idiopátiás Artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Idiopátiás Artritisz Verzió 2016 2. A JIA KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSAI 2.1 Léteznek-e a betegségnek különböző típusai? A JIA-nak számos formája létezik. Különbséget

Részletesebben

Izom- és csontrendszeri tünetek a számítógépen dolgozók körében

Izom- és csontrendszeri tünetek a számítógépen dolgozók körében MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK 4.2 Izom- és csontrendszeri tünetek a számítógépen dolgozók körében Tárgyszavak: számítógépes munka; izom- és csontrendszer; foglalkozási betegség; egérhasználat;

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 004 142 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 004 142 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000004142T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 142 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 72816 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK DR. CSIZMAZIA ZOLTÁN

MŰSZAKI ISMERETEK DR. CSIZMAZIA ZOLTÁN MŰSZAKI ISMERETEK DR. CSIZMAZIA ZOLTÁN MŰSZAKI ISMERETEK DR. CSIZMAZIA ZOLTÁN Publication date 2011 Table of Contents Fedlap... vii 1. Mezőgazdasági termények jellemzői... 1 1. A termények mérete... 1

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. 2009-583-5 vasúti baleset Enese és Ikrény 2009. november 19. 999 sz. vonat

ZÁRÓJELENTÉS. 2009-583-5 vasúti baleset Enese és Ikrény 2009. november 19. 999 sz. vonat ZÁRÓJELENTÉS 2009-583-5 vasúti baleset Enese és Ikrény 2009. november 19. 999 sz. vonat A szakmai vizsgálat célja a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események okainak, körülményeinek

Részletesebben

A csípõkopás gyógytornája

A csípõkopás gyógytornája A csípõkopás gyógytornája Az alábbi tornagyakorlatok leginkább az elsõ és második stádiumban ajánlottak. Csak saját felelõsségre végezhetõk! Nem helyettesítik az egyéni állapotnak megfelelõ, szakember

Részletesebben

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán

A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 11. évfolyam. Gálik András. A Tatai Eötvös József Gimnázium Öveges Programja FELADATLAPOK FIZIKA 11. évfolyam Gálik András ajánlott korosztály: 11. évfolyam 1. REZGÉSIDŐ MÉRÉSE fizika-11-01 1/3! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A mérés során használt eszközökkel

Részletesebben

A magasugrás oktatásának gyakorlatai, az általános iskola felső tagozatában

A magasugrás oktatásának gyakorlatai, az általános iskola felső tagozatában Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet A magasugrás oktatásának gyakorlatai, az általános iskola felső tagozatában Atlétika SMDLTE2202 Szakács Tibor HKND4Z

Részletesebben

A fogyatékossághoz vezetõ út

A fogyatékossághoz vezetõ út 07Kende-Nemenyi(1).qxd 2005.02.23. 9:37 Page 199 KENDE ANNA NEMÉNYI MÁRIA A fogyatékossághoz vezetõ út A 2003-as év elsõ felében, az iskolaérettségi vizsgálatok idõszakában kutatást végeztünk beiskolázás

Részletesebben

A motorikus koordináció vizsgálata szlovákiai magyar óvodások körében

A motorikus koordináció vizsgálata szlovákiai magyar óvodások körében A motorikus koordináció vizsgálata szlovákiai magyar óvodások körében 2006 szeptemberében a somorjai Duna utcai óvoda közép- és nagycsoportos gyermekei körében felmérést szerveztünk, amelynek célja a koordinációs

Részletesebben

SZILIKÁTTECHNIKA. PSR SYSTEM 500 feeder-rendszer: a figyelem középpontjában a hõmérsékleti homogenitás

SZILIKÁTTECHNIKA. PSR SYSTEM 500 feeder-rendszer: a figyelem középpontjában a hõmérsékleti homogenitás SZILIKÁTTECHNIKA PSR SYSTEM 500 feeder-rendszer: a figyelem középpontjában a hõmérsékleti homogenitás David E. Parkinson, PARKINSON-SPENCER RE RACTORIES Ltd. ehérvári Lászlóné, AQUARIUS & LION Kft. A Parkinson-Spencer

Részletesebben

Elektromiográfia. I. Háttér. II. Mérési elvek. III. Kísérletes célkitűzések

Elektromiográfia. I. Háttér. II. Mérési elvek. III. Kísérletes célkitűzések Elektromiográfia I. Háttér Az emberi test mozgatásáért a vázizomzat felelős. Az emberi szervezetben a harántcsíkolt izmok képesek mechanikai munkát végezni. Kontrakció akkor jön létre, ha az agyi vagy

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Gyermekkori Dermatomiozitisz

Gyermekkori Dermatomiozitisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Gyermekkori Dermatomiozitisz Verzió 2016 2. DIAGNÓZIS ÉS TERÁPIA 2.1 Más ez a gyermekeknél, mint a felnőtteknél? Felnőtteknél a dermatomiozitisz mögöttes rákbetegséget

Részletesebben

Súlylökés az általános iskolában

Súlylökés az általános iskolában Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet Súlylökés az általános iskolában Készítette: Sörös János Neptunkód: iw4gmx 2014-03-18 Felosztás: Az általános iskolai

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 005 827 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: A61F 7/10 (2006.01) 4. ábra

(11) Lajstromszám: E 005 827 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: A61F 7/10 (2006.01) 4. ábra !HU00000827T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 827 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 291272 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04.

UEFA A licencmegújító továbbképzés. A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata. Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04. UEFA A licencmegújító továbbképzés A gyorsaság és az erő A két kondicionális képesség kapcsolata Sáfár Sándor Gödöllő 2014. 08. 04. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság

Részletesebben

A gimnasztika, a talajtorna elemei és a ritmikus gimnasztika ugrásai

A gimnasztika, a talajtorna elemei és a ritmikus gimnasztika ugrásai I 2. SZ. MELLÉKLET A MAZSORETT MOZGÁSANYAGA I. A gimnasztika, a talajtorna elemei és a ritmikus gimnasztika ugrásai Szerkesztette: Geisztné Gogolák Éva, Szurominé Balogh Adrienn Bevezetés A Magyar Majorette

Részletesebben

A teriparatid (Forsteo) kezelés aktuális kérdései

A teriparatid (Forsteo) kezelés aktuális kérdései 2006/3 OSTEOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK 153 A teriparatid (Forsteo) kezelés aktuális kérdései Új tetracyclin-jelöléses módszer az anabolikus kezelés rövid távú hatásainak longitudinális vizsgálatára egyszeri crista

Részletesebben

A közép-és hosszútávfutás, állórajt

A közép-és hosszútávfutás, állórajt Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Művészeti, Nevelési-és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet A közép-és hosszútávfutás, állórajt Készítette: Süle Szilvia CIK759 1. A közép-és

Részletesebben

Statisztika, próbák Mérési hiba

Statisztika, próbák Mérési hiba Statisztika, próbák Mérési hiba ÁTLAG SZÓRÁS KICSI, NAGY MIN, MAX LIN.ILL LOG.ILL MEREDEKSÉG METSZ T.PROBA TREND NÖV Statisztikai függvények Statisztikailag fontos értékek Számtani átlag: ŷ= i y i /n Medián:

Részletesebben

Megfelelő kéziszerszám kiválasztása ergonómiai szempontok figyelembevételével

Megfelelő kéziszerszám kiválasztása ergonómiai szempontok figyelembevételével ERGONÓMIA 5.1 Megfelelő kéziszerszám kiválasztása ergonómiai szempontok figyelembevételével Tárgyszavak: ergonómia; egészségvédelem; szerszám; tervezés; káros hatás; kézvédelem; rezgésvédelem; védőfelszerelés.

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Kerékpáros ruházati kisokos. avagy. Hogyan öltözzünk kerékpározáshoz?

Kerékpáros ruházati kisokos. avagy. Hogyan öltözzünk kerékpározáshoz? Kerékpáros ruházati kisokos avagy Hogyan öltözzünk kerékpározáshoz? Tartalomjegyzék Bevezetés...3 Hogyan működik a hőháztartásunk?...3 Ruházkodási ismeretek...4 Ruhatárunk darabjai...7 1, Fejrevalók...7

Részletesebben

Zárójelentés OTKA 37321. A téma címe: Az antioxidáns rendszer ontogenezisének vizsgálata emlős állatfajokban A kutatás időtartama: 2002-2005

Zárójelentés OTKA 37321. A téma címe: Az antioxidáns rendszer ontogenezisének vizsgálata emlős állatfajokban A kutatás időtartama: 2002-2005 Témavezető neve: Dr. Gaál Tibor Zárójelentés OTKA 37321 A téma címe: Az antioxidáns rendszer ontogenezisének vizsgálata emlős állatfajokban A kutatás időtartama: 22-25 A kutatásban vizsgáltuk az antioxidáns

Részletesebben

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK 2008.6.26. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 165/11 NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti

Részletesebben

Az elváltak párkapcsolatai

Az elváltak párkapcsolatai NKI NÉPESEDÉSI HÍRLEVÉL A KSH Népességtudományi Kutató Intézet kiadványa aktuális demográfiai kérdésekrôl 2006/4 Az elváltak párkapcsolatai A házasságok többségét ma már együttélés elôzi meg, ez azonban

Részletesebben

PAIN GONE Használati Utasítás

PAIN GONE Használati Utasítás PAIN GONE Használati Utasítás Nyílt sebre ne használja! Ha más személyt kezel, akkor kezelés közben ne érintse meg a kezelt személy testét. 1. Általános utasítás Hogyan használja a PAIN GONE-t Fogja kézbe

Részletesebben

Közép- és hosszútávfutás és az állórajt általános iskola, alsó tagozatos oktatásának gyakorlatai

Közép- és hosszútávfutás és az állórajt általános iskola, alsó tagozatos oktatásának gyakorlatai Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Dr. Koltai Miklós koltai.miklos@bdpk.nyme.hu Közép- és hosszútávfutás és az állórajt általános iskola, alsó tagozatos oktatásának gyakorlatai

Részletesebben

Beszámoló a Gyermekjóléti Szolgálat és a Családok Átmeneti Otthona 2011. évi működéséről

Beszámoló a Gyermekjóléti Szolgálat és a Családok Átmeneti Otthona 2011. évi működéséről Beszámoló a Gyermekjóléti Szolgálat és a Családok Átmeneti Otthona 2011. évi működéséről A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. tv. (a továbbiakban

Részletesebben

DERMESZTÔ HAJTÓSUGÁR ÉS 120 N TOLÓERÔ Sugárhajtómû a rakétaindító sínen

DERMESZTÔ HAJTÓSUGÁR ÉS 120 N TOLÓERÔ Sugárhajtómû a rakétaindító sínen ményben [4] írott feltételeket. Fontos kiemelni, hogy az új elméleti modellek egyrészt nem mondanak ellent az eddigi mérési eredményeknek, másrészt felvetik a modell további kísérletekkel történô ellenôrzését.

Részletesebben

Gépjármű Diagnosztika. Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus BMF Mechatronika és Autótechnika Intézet

Gépjármű Diagnosztika. Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus BMF Mechatronika és Autótechnika Intézet Gépjármű Diagnosztika Szabó József Zoltán Főiskolai adjunktus BMF Mechatronika és Autótechnika Intézet 14. Előadás Gépjármű kerekek kiegyensúlyozása Kiegyensúlyozatlannak nevezzük azt a járműkereket, illetve

Részletesebben

Károly Roberta Testnevelő tanár Msc 2014/2015 II. félév

Károly Roberta Testnevelő tanár Msc 2014/2015 II. félév BERZSENYI DÁNIEL PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR Atlétika Diszkoszvetés oktatása Károly Roberta Testnevelő tanár Msc 2014/2015 II. félév A diszkoszvetés középiskolában oktatott technikája A középiskolában a tanulók

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3

Tartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi

Részletesebben

A gerincdeformitáshoz társuló állcsont-orthopaediai rendellenességek vizsgálata

A gerincdeformitáshoz társuló állcsont-orthopaediai rendellenességek vizsgálata A gerincdeformitáshoz társuló állcsont-orthopaediai rendellenességek vizsgálata Doktori tézisek Dr. Segatto Emil Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Fogorvostudományi Kutatások Témavezető:

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 005 463 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: B65D 1/16 (2006.01)

(11) Lajstromszám: E 005 463 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA. (51) Int. Cl.: B65D 1/16 (2006.01) !HU00000463T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 463 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 7064 (22) A bejelentés napja: 0.

Részletesebben

Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei. Ismétlődő mozdulatok értékelése. Az erőkifejtés mértéke!!!

Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei. Ismétlődő mozdulatok értékelése. Az erőkifejtés mértéke!!! Név Dátum Személyi kód Idő Ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei Ismétlődő mozdulatok értékelése Szubjektív fáradtság értékelő lap Egység neve Beosztás Műszak jele Vizsgálatvezető ondoljon

Részletesebben