A fogyatékossághoz vezetõ út

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fogyatékossághoz vezetõ út"

Átírás

1 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page 199 KENDE ANNA NEMÉNYI MÁRIA A fogyatékossághoz vezetõ út A 2003-as év elsõ felében, az iskolaérettségi vizsgálatok idõszakában kutatást végeztünk beiskolázás elõtt álló, nevelési tanácsadókban és szakértõi bizottságokban vizsgált gyermekek oktatási esélyeivel kapcsolatban. Célunk az volt, hogy megismerjük az összefüggéseket a megvizsgált gyermekekre vonatkozó tényszerû adatok, az iskolaérettségi vizsgálat során nyert teszteredmények, az alulteljesítõ gyermekek elmaradásainak okaival kapcsolatos szakértõi vélekedések és a gyermekek beiskolázására vonatkozó döntések között. Az iskolatípus kiválasztásának problémája mögött néhány fontos dilemma húzódik meg. Az egyik legfontosabb kérdés az integrált, illetve szegregált intézmények dilemmáját érinti. Magyarországon a fogyatékkal élõ gyermekeket speciális, az általános iskolától elkülönülõ intézményekben oktatják. A speciális oktatás a gyógypedagógia szakterületét képezi, az intézmények mûködési rendje pedig szinte minden szempontból különbözik az általános iskolákétól. Az együtt- vagy különoktatás kérdése évtizedek óta vitatéma a pedagógiában és a társadalomtudományokban. A roma gyerekek szegregációjára többek között azért van lehetõség, mert Magyarországon a fogyatékkal élõ gyerekek zömét szegregáltan oktatják, és ezeket az intézményeket arra is felhasználják, hogy ott oktassák a hátrányos helyzetû és alacsonyabb teljesítményt nyújtó roma gyerekeket. E mellett történik meg a normál iskolák spontán szegregációja, elcigányosodása, amelynek gyakori következménye, hogy az iskola profilt vált, és felzárkóztató, gyógypedagógiai programmal rendelkezõ iskolává válik. A gyógypedagógia jelentõs magyarországi hagyományai ellenére is fokozatosan fölerõsödtek a különoktatást ellenzõ és az integrált oktatást pártoló szakmai érvek. Az integráció elvi szempontjai és a megvalósított együttnevelés szakmai tapasztalatai is azt mutatják, hogy az integráció nem csupán a speciális igényekkel rendelkezõ tanuló, hanem minden gyermek érdeke. A különoktatás során kétféle intézmény alakult ki: az egyik intézménytípus bizonyos gyermekeket céloz meg ilyen iskolák például a különbözõ tehetséggondozó vagy elitiskolák, és ide tartoznak azok az iskolák is, amelyek alacsonyabb oktatási és infrastrukturális színvonalukkal a hátrányos helyzetû és/vagy gyengébb képességû gyermekek gyûjtõhelyévé váltak; a másik intézménytípus megpróbálta felkarolni a kiszorult gyerekeket úgy, hogy igényeiket fölmérve külön iskolákat hozott létre szá-

2 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page KENDE ANNA NEMÉNYI MÁRIA mukra, ahol speciálisan képzett pedagógusok foglalkoztak a hasonló fogyatékkal küzdõ gyermekek egy-egy csoportjával. 1 Az utóbbi iskolatípusnak az az elõnye, hogy a fogyatékos gyermekeknek nem kell nap mint nap szembesülniük másságukkal, hanem szolidáris környezetben, sorstársak között nevelkedve, a külvilágtól védve tölthetik el iskolaéveiket. További elõny és a különoktatás legfõbb szakmai érve, hogy a gyermek speciális igényeihez alkalmazkodó oktatás során hatékonyabban tudják fejleszteni a fogyatékkal élõ gyermekeket, s az így elért sikerek motiváló hatásúak, míg a közös tanteremben csak lemaradnának, kudarcokat élnének át. Ezt az oltalmazó környezetet azonban a külvilág erõs stigmával illeti. Csanádi Gábor, Gerõ Zsuzsa és Ladányi János kisegítõ iskolásokat nyomon követõ vizsgálata egyértelmûen alátámasztotta a stigmatizációt. 2 A kisegítõ iskolákban tanuló gyerekek késõbbi integrációja nemcsak azért válik szinte lehetetlenné, mert az elsajátítandó tananyag nem azonos a kétféle intézményben, és mert a kiállított bizonyítvány is csak korlátozott érvényességû, hanem azért is, mert a gyermekek évesen túl késõn szembesülnek az érvényesüléshez elengedhetetlen integráció kihívásával, amikorra a hátrányok már felhalmozódtak, és a két fél semmiféle tapasztalattal nem rendelkezik az egymáshoz való alkalmazkodás, a tolerancia és a befogadás terén. A következõ kérdés, amellyel szembe kell néznünk, hogy ki dönti el, hogy egy adott iskolarendszeren belül ki milyen oktatási-nevelési formára jogosult, és hogy milyen speciális oktatási igényekkel rendelkeznek az egyes gyermekek. Ez a lényeges döntés egyfelõl megpecsételi a gyermek iskolai karrierjét, és ezen keresztül további kilátásait az életben, másfelõl meghatározza, hogy milyen oktatási igények léteznek a társadalomban, amelyekhez bizonyos mértékben az iskolarendszernek is alkalmazkodnia kell. Azt a döntést, hogy a gyermek számára melyik oktatási forma felel meg, minden országban pszichológus, pedagógusok, gyógypedagógusok és/vagy orvosok hozzák meg, különbözõ teszteket alkalmazva. Nem mindegy azonban, hogy mekkora beleszólása van a döntésbe a szülõnek, valamint a gyermeket ismerõ laikus személyeknek, a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógusnak vagy tanítónak egyfelõl, és a gyerekkel csak vizsgálati helyzetben találkozó, viszont kívülálló, adott esetben pártatlan szakembernek másfelõl. Ki az, aki nagyobb mértékû objektivitást tud biztosítani? Ki az, aki inkább tudja a gyermek rövid és hosszú távú érdekeit képviselni, ugyanakkor átlátja az iskolarendszer lehetõségeit is? A harmadik dilemma magával a vizsgálati módszerrel kapcsolatos. Fontos tudni, hogy melyik teszt mit mér, hogy a jelenleg alkalmazott eljárások valóban elõrejelzik-e az iskolai beválást, valamint hogy az alkalmazott tesztek és eljárások ugyanazon a szinten jelzik-e elõre az iskolai beválást a hátrányos helyzetûek és a romák esetében, mint a nem hátrányos helyzetû, nem roma gyerekeknél. 1 Schüttler Vera: Az inkluzív oktatás fenntartása: a speciális oktatást igénylõ gyermekek bevonása a többségi iskolákba, Országos Közoktatási Intézet, Budapest, Csanádi Gábor Gerõ Zsuzsa Ladányi János: A megszüntetve megõrzött»gyogyó«, Kritika, szám, oldal.

3 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page 201 A FOGYATÉKOSSÁGHOZ VEZETÕ ÚT 201 A több mint harminc éve újra meg újra felszínre kerülõ IQ-vita komoly kételyeket fogalmaz meg az intelligencia- és képességtesztek használhatóságával kapcsolatban. 3 Magyarországon az iskolaérettség eldöntésének három lehetséges útja van. A legtöbb esetben az óvoda saját hatáskörében alakítja ki véleményét, és a gyermek, ha utolsó óvodai évének május 31-éje elõtt betöltötte a 6. életévét, ennek alapján mehet iskolába. A vitás esetekben az óvoda szakvéleményt kérhet a nevelési tanácsadótól vagy a szakértõi bizottságoktól. A nevelési tanácsadó gyógypedagógus és pszichológus részvételével, csoportos és egyéni vizsgálat keretében iskolaérettségi vizsgálatot végez. Ez egy több mint 30 éve alkalmazott komplex eljárás, amely különféle intelligencia- és képességtesztek feladataiból áll. A különféle képességek terén tanúsított érettséget a részfeladatok teljesítése alapján állapítják meg. Az iskolaérettségnek nincsen számokban kifejezhetõ küszöbe. A vizsgálat nyomán megszületõ javaslatban a részképességek és az összbenyomás egyaránt szerepet játszik. A legtöbb nevelési tanácsadóban a vizsgálati eljárást éppen elavultsága miatt különféle tesztekkel egészítik ki. Végül vagy további egy év óvodalátogatást javasolnak, vagy az általános iskola elsõ osztályát, vagy kis létszámú osztályt, esetleg a fejlesztés valamely formáját. Az értelmi fogyatékos vagy speciális problémákat mutató gyerekek esetében a szakértõi bizottság véleményét kérik a gyermek elhelyezéséhez. A szülõ a javaslattal a kezében iskolát választ, és a gyermek felvételérõl a végsõ szót az iskolaigazgató mondja ki. A nevelési tanácsadó standardizált szûrõvizsgálatával ellentétben a szakértõi bizottság szakorvos, gyógypedagógus és pszichológus részvételével lefolytatott komplex vizsgálati eljárás során mond szakvéleményt. A szakértõi bizottságok a nevelési tanácsadókhoz képest objektívebb képet hivatottak nyújtani a gyermek képességeirõl, ezt tükrözi mind a standardizált tesztek használata, mind a beiskolázás IQ pontszámban kifejezett küszöbe. Az orvos megállapítja vagy elveti az idegrendszeri sérülés tényét; a pszichológus feltérképezi a gyermek képességstruktúráját, megállapítja intelligenciahányadosát; a gyógypedagógus a gyermek ismeretei és tudása felõl tájékozódik, megállapításokat tesz a taníthatóságra és a fejleszthetõségre vonatkozóan majd mindezek alapján a bizottság javaslatot fogalmaz meg a fejlesztés jellegére és a választható iskolatípusra vonatkozóan. A szülõ aláírásával igazolja, hogy egyetért a javaslattal. A szakértõi bizottság a normál általános iskola, a további óvoda és a fejlesztés mellett javasolhat szegregált gyógypedagógiai intézményeket: kijelölt általános iskolát, foglalkoztató intézményt vagy bentlakásos iskolaotthont is. A szakértõi bizottság funkciója kettõs: kiválogatja azokat a gyerekeket, akiknek az oktatását eltérõ tantervû iskolában látja megvalósíthatónak, és az általános tantervû iskolában tartja azokat, akikrõl úgy gondolja, hogy rendelkeznek az általános iskolához szükséges képességekkel, még ha a gyermeket tanító pedagógus ezzel nem ért is egyet. Az elmúlt években-évtizedekben több kutatás is foglalkozott az iskolai elhelyezés témájával, és igyekezett feltárni a speciális iskolába kerülés összetett okait. Legutóbb ben az Országos Egészségfejlesztési Központnak a hátrányos helyzetû népesség egészség- 3 Vajda Zsuzsanna: Az intelligencia természete, Magyar Pszichológiai Szemle, LVII (2002), oldal.

4 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page KENDE ANNA NEMÉNYI MÁRIA ügyi kutatását végzõ munkacsoportja az Egészségügyi Minisztérium megbízásából sokoldalú vizsgálatában kísérelte meg elemezni a fogyatékossá minõsítés folyamatát. 4 A próbálkozás azonban részben megtört az intézmények ellenállásán, s így bár használható javaslatok születtek az eredményeket a vizsgálatot végzõk maguk sem tekintik teljesen kielégítõnek. Az egyes vizsgálatok és szakértõi anyagok végkövetkeztetései között minden esetben szerepelt, hogy a speciális iskolába kerülés hátterében egymással összefüggõ okok állnak: az iskolarendszerben föllelhetõ problémák, a problémák iskolán belüli kezelésére való képtelenség és a roma gyermekek többszörösen hátrányos helyzete, amely az iskolai helytálláshoz szükséges szocializáció hiányosságát, elmaradásait eredményezi. 5 A roma gyerekek iskolai szegregációjának kérdéskörén belül a legtöbb kutatás a szakértõi bizottságokban született döntéssel foglalkozik, vagy erre tér ki. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy a nevelési tanácsadók munkája több okból is legalább ilyen fontos. A választható iskolatípusok növekvõ száma miatt a nevelési tanácsadó egyre többféle képzési helyre tehet javaslatot, tehát véleményük a szakértõi bizottságokhoz mérhetõ súllyal vesz részt a döntési folyamatban. Továbbá, több gyerek fordul meg iskolaérettségi vizsgálat céljából a nevelési tanácsadókban, mint a szakértõi bizottságokban. Ezekben az intézményekben a gyerekeket és családjukat általában sokkal jobban, személyesen ismerik, s az itt dolgozók szorosabb kapcsolatban állnak a körzeti óvodákkal és iskolákkal (pl. tudják, hogy mást jelent, ha az egyik, és mást, ha a másik óvónõ írja a papírra ugyanazt a problémát, de azt is tudják, mi várható az adott iskolában egy bizonyos pedagógus osztályában). Tehát a kapcsolat jellege egészen más, mint a szakértõi bizottságok esetében, ebbõl következõen pedig a szubjektív szempontok mérlegelése is mást és mást jelent a két intézmény esetében. Mindeddig kevés figyelmet fordítottak a kutatók azokra a konkrét eljárásokra, módszerekre, amelyek révén a roma gyerekek speciális iskolákba, illetve csökkentett létszámú iskolai osztályokba kerülnek. Ez annak ellenére így van, hogy tudjuk, hogy a nevelési tanácsadókban és a szakértõi bizottságokban dolgozó tapasztalt pszichológus, gyógypedagógus, orvos munkatársak olyan objektív kritériumok alapján minõsítik a gyermekeket iskolaéretlennek, fogyatékosnak, súlyos tanulási zavarral küzdõnek vagy a normál iskola elvégzéséhez alacsony intelligenciájúnak, amelyek teljes körû felülvizsgálata és a mai társadalmi feltételekhez való hozzáigazítása az elmúlt évtizedekben nem történt meg. A szakértõk által adott jellemzés viszont nem az iskolarendszer szerkezetérõl, annak esetleg inadekvát voltáról vagy elérhetetlenségérõl szól, és nem is a szocializáció során elszenvedett hátrányokról beszél, hanem fogyatékosságról. 4 Dombainé Arany Vera Solymosy József Kanyik Csaba Daróczi Gábor: A fogyatékos, illetve roma lakosság speciális helyzetének vizsgálata a szakértõi bizottságok jellemzõinek, összehangoltságának tekintetében. Gyorsjelentés, kézirat, Egészségügyi Minisztérium, Budapest, Lásd: Loss Sándor: Út a kisegítõ iskolába. In Cigánynak születni. Tanulmányok, dokumentumok, Aktív Társadalom Alapítvány/Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000, oldal; Kemény István: Tennivaló a cigányok/romák ügyében. In Glatz Ferenc (szerk.): A cigányok Magyarországon, Budapest, MTA, 1999, oldal; Gúti Erika: Romák az oktatásban. In Andor Mihály (szerk.): Romák és oktatás, Iskolakultúra, Pécs, 2001, oldal.

5 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page 203 A FOGYATÉKOSSÁGHOZ VEZETÕ ÚT 203 EMPIRIKUS KUTATÁS NEVELÉSI TANÁCSADÓKBAN ÉS SZAKÉRTÕI BIZOTTSÁGOKBAN AZ ISKOLAÉRETTSÉGRÕL Korábbi kutatások és szakértõi vélemények alapján azt feltételeztük, hogy az iskoláskorba lépõ gyermekek fejlettsége, érettsége néhány alapvetõ, könnyen hozzáférhetõ objektív tényezõn (nem, életkor, családi viszonyok, lakóhely és részben ezzel összefüggésben: megelõzõ óvodalátogatás) kívül más feltételekkel is összefügg, és ezek a rejtett feltételek a vizsgálatot végzõ szakemberekben a vizsgálatok során nyert teszteredmények ismeretében attribúciós folyamatokat indítanak el, amelyek azután befolyásolják õket a kapott eredmények interpretálásában, valamint az eredményekkel nem lineárisan összefüggõ, a gyermek további iskolai sorsát meghatározó döntés meghozatalában. Elsõsorban arra a triviális tényre gondoltunk, amit már számtalan kutatás bizonyított, hogy az, hogy a roma gyermekek népességen belüli arányukat jóval felülmúlva vesznek részt a különbözõ speciális képzési formákban, az nem csupán az objektív (organikus, szociális) okok miatt elmaradó teljesítményükbõl következik, hanem abból is, hogy azonos teljesítmény mögött is más okokra következtetnek, és ugyanolyan problémákra is más megoldást javasolnak a szakértõk annak ismeretében, hogy a gyermek milyen etnikai csoporthoz tartozik. 6 Miután gyermekek képességeirõl, mérési eredményekrõl, orvosi szakvéleményekrõl, bizonyos személyes adatokról az azok ismeretére és kezelésére följogosított szakembereken kívül másnak így a szociológus kutatónak nincs hozzáférési lehetõsége, az adatvételhez a korábbi kutatásokban már bevált módszerhez folyamodtunk. 7 Azokat a szakembereket pszichológusokat, gyógypedagógusokat kértük fel közremûködésre, akik az iskolaérettségi vizsgálatokat ténylegesen végzik. Ezek a szakemberek töltötték ki az általunk kidolgozott anonim adatlapokat azokról a gyerekekrõl, akiket a megjelölt idõszakban maguk vizsgáltak, és akikkel kapcsolatos javaslataikat megfogalmazták. Így az érzékeny adatok úgy állnak rendelkezésünkre, hogy nem sértettük meg az adatvédelmi szabályokat, mégis konkrét személyekrõl szólnak, és a vizsgálatok torzításmentes eredményeit tartalmazzák. A választott módszert a terepen dolgozó szakemberek bevonását a kutatásba azért is elõnyösnek tartottuk, mert így a kutatás nem a minõsítõ eljárásban érintett pszichológusok, gyógypedagógusok tevékenységének kontrollját, (a várható eredmények ismeretében) valamiféle kritikáját jelenti, hanem ellenkezõleg: maguk is érdekeltté váltak individuálisan végzett szakmai munkájuk statisztikai feldolgozás általi megismerésében és értékelésében. 6 Lásd Babusik Ferenc: Roma gyerekeket képzõ általános iskolák speciális kínálata, Új Pedagógiai Szemle, szám ( Ambrus Péter: Cigányság és iskola. In Andor Mihály (szerk.): Romák és oktatás, Iskolakultúra, Pécs, 2001; Sik Endre: TÁRKI önkormányzati kutatás, TÁRKI, Budapest, 2003 (http://www.toosz.hu/ rendezvenyek/tarki/jelentes.html); Forray R. Katalin Hegedûs T. András: Cigány tanulók az általános iskolában. In Andor Mihály (szerk.): Romák és oktatás, Iskolakultúra, Pécs, 2001; Loss Sándor: Út a kisegítõ iskolába. In Horváth Ágota Landau Edit Szalai Júlia (szerk.): Cigánynak születni. Tanulmányok, dokumentumok, Aktív Társadalom Alapítvány/Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000, oldal; Havas Gábor Kemény István Liskó Ilona: Cigány gyerekek az általános iskolában, Oktatáskutató Intézet Új Mandátum Könyvkiadó, Lásd Neményi Mária: Az egészségre ható tényezõk strukturális, etnikai és kulturális összefüggései, Doktori értekezés, MTA, 2000.

6 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page KENDE ANNA NEMÉNYI MÁRIA Ezt a célt kívántuk megerõsíteni azzal is, hogy kérdõíves kutatásunk lezárultával fontosabb és esetleg vitára ingerlõ eredményeinket a kutatásban részt vevõ szakemberekkel, pszichológusokkal és gyógypedagógusokkal fókuszcsoportos interjúkon beszéltük meg. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a kérdõív eredményei által fölvetett kérdésekre milyen válaszokat adhatnak a szakemberek személyes tapasztalataik alapján, valamint össze kívántuk gyûjteni a vizsgálati eljárás rendszerével kapcsolatos egyéni, szubjektív véleményeket is. Elõre kell vetnünk, hogy a vizsgálatokon megjelent gyermekek etnikai hovatartozására nem kérdezhettünk és nem is kérdeztünk rá. Egyrészt azért nem, mert nem állt módunkban személyesen találkozni a gyermekek szüleivel, és így tõlük megtudakolni, milyen etnikai csoportba sorolják önmagukat, másrészt azért nem, mert a nevelési tanácsadókban és szakértõi bizottságokban dolgozó szakemberek sincsenek feljogosítva arra, hogy a gyermekeket etnikai alapon kategorizálják. Ezen túlmenõen természetesen az õ besorolásuk csak vélekedésen méghozzá a többségi társadalom külsõ megközelítésén alapulna, ami kutatások tanúsága szerint nem esne egybe az önbesorolás alapján meghatározott identitással. 8 Ennélfogva a kutatásban nem tudjuk a gyermekeket cigány és nem cigány kategóriákba sorolni, csak annyit tehettünk, hogy a gyermek iskolaéretlenségének szakértõ által feltételezett okai között szerepeltettünk olyan válaszlehetõségeket, amelyek a gyermek többségitõl eltérõ kulturális, szocializációs és nyelvi másságát fejezik ki. Amennyiben az elmaradásokat a szakértõk ezek valamelyikével (vagy együttesével) magyarázzák, és más magyarázatot nem is hoznak fel az alulteljesítés okaként, joggal feltételezhetjük, hogy a szakértõ a gyermeket cigánynak tartja, és egyúttal a cigányságát tekinti hátráltató tényezõnek. Valószínûleg a gyermekek ennél nagyobb köre cigány származású vagy identitású, hiszen a lemaradás okaként cigány gyermekek esetében is szerepelhetnek elsõdlegesen organikus (például genetikai vagy perinatális) okok, de nem az volt a célunk, hogy a roma és nem roma gyermekek teljesítményét hasonlítsuk össze, hanem az, hogy megtudjuk, létezik-e a szakértõk szerint olyan fogyatékosság, amely a cigányságból fakad, és ha igen, milyen megoldásokat találnak lehetségesnek ezen gyerekek iskolai képzésében. Három régióban Budapesten és környékén, Baranya megyében és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében folytattuk le kérdõíves vizsgálatunkat. Összességében 51 szakember 9 helyen 849 gyermekrõl töltött ki adatlapot. A földrajzi megosztottság a kutatás tartalmi céljainak kívánt megfelelni olyan régiókat választottunk, ahol korábbi kutatásokon alapuló ismereteink szerint az országosnál nagyobb arányban élnek roma családok. A gyermekekrõl nagyjából fele-fele arányban kaptunk nevelési tanácsadóban, illetve szakértõi bizottságban lefolytatott vizsgálat alapján adatlapokat. A vizsgált gyermekek relatív többsége (41%) községekbõl érkezett a vizsgálatra, és közel azonos arányban voltak budapestiek (30%), illetve vidéki nagyváros lakói (29%). 8 Ladányi János Szelényi Iván: A roma etnicitás»társadalmi konstrukciója«bulgáriában, Magyarországon és Romániában a piaci átmenet korszakában, Szociológiai Szemle, szám, oldal.

7 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page 205 A vizsgált gyermekkel kapcsolatos elõzetes ismeretek A FOGYATÉKOSSÁGHOZ VEZETÕ ÚT 205 A vizsgálaton megjelenõ gyermekrõl néhány fontos, objektív adat a vizsgálatot végzõ szakemberek rendelkezésére áll ezeket mi is igyekeztünk megszerezni kérdõívünk segítségével. Ilyen a gyermek életkora. A vizsgált gyerekek többsége (68%) 1996 júniusa után született, egyharmaduk viszont 1996 júniusa elõtt, tehát a feldolgozást követõ beiskolázási évben már hetedik életévének betöltése után kezdi meg a tanévet. A vizsgálatot végzõ pszichológusok, gyógypedagógusok számára rendelkezésre álló adatok közül az az egyik legfontosabb adat, hogy járt-e a gyermek óvodába. Azt láttuk, hogy több mint kétharmaduk (71%) több éve, rendszeresen látogatta az óvodát, és csupán 1,5 százalékuk nem járt soha óvodába. Az is kiderült viszont, hogy a különbözõ településen élõ gyerekek nem ugyanolyan rendszeresen vettek részt az iskoláskor elõtti intézményes nevelésben. A mintába került fõvárosi gyerekekre volt leginkább jellemzõ a rendszertelen, illetve csak rövid ideig tartó óvodáztatás (csak 63%-uk járt több éve, rendszeresen óvodába), de a falvakban élõ gyermekek sem jutottak hozzá megfelelõ mértékben az iskoláskor elõtti intézményes oktatáshoz (69%-uk járt több évet). Legjobb helyzetben a mintánkba került városi gyermekek voltak: 81 százalékuk rendszeresen járt óvodába. Rákérdeztünk arra is, hogy részt vett-e a gyermek elõzetes fejlesztésben. A kapott válaszok szerint a minta egészét tekintve a gyerekek éppen felével már foglalkoztak szakemberek, elsõsorban az óvoda, az óvodai fejlesztõ pedagógus javaslatára (18%), másrészt a nevelési tanácsadó (16%) vagy a szakértõi bizottság (14%) javaslatára, 2 százalékukkal pedig a szülõ vagy gyermekorvos, szakorvos ajánlása alapján. A részletesebb elemzés során azt láttuk, hogy a budapesti gyerekek alacsonyabb óvodai részvételük ellenére is nagyobb eséllyel férnek hozzá a szakszerû, célzott fejlesztéshez, mint a vidéki nagyvárosi vagy községi gyermekek. Úgy tûnik, legrosszabb helyzetben a községek lakói vannak: a községekben még a több éve rendszeresen óvodába járó, problémás fejlõdésûnek ítélt gyermekeknek is csak kevesebb mint fele jut el olyan szakemberhez, aki még az iskoláskor elõtt hozzásegíthetné õket ahhoz, hogy hátrányukat behozzák vagy legalábbis csökkentsék. Végül a vizsgálatot végzõ szakemberek számára a gyermek vizsgálata elõtt rendelkezésre állt a beküldõ véleménye, valamint adott esetben rendelkezésükre álltak orvosi vizsgálatok olyan diagnózisai, amelyek szerepet játszhatnak a gyermek fejlettségének és iskolai sorsának megítélésében. Úgy találtuk, hogy bár a jellemzések sok szempontra terjednek ki, mégsem árnyaltak, inkább csak arra szolgálnak, hogy fölhívják a vizsgálók figyelmét egy-egy fontosnak megítélt tulajdonságra. Leggyakrabban az értelmi képességek terén tapasztalt elmaradást, másodsorban a feladattudat és a koncentráció hiányát, harmadsorban pedig az érzelmi állapot labilitását, a gyermek infantilis személyiségét említették. A beszédkészség elmaradt volta az esetek negyedében fogalmazódott meg, ez is jelentõs aránynak mondható. A grafomotoros fejlettség, illetve az ábrázolókészség fejletlenségének viszonylag alacsony említési aránya, valamint a testi sajátosságok (a fizikai, mozgásos érettség, illetve a születési körülmények, testi betegségek) említése alapján kialakított kategória szintén relatíve kis számú elõfordulása arra utal, hogy a beküldõk sze-

8 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page KENDE ANNA NEMÉNYI MÁRIA rint az iskolai karrierhez inkább a mentális, verbális és szociális képességek szükségeltetnek, nem pedig a testi fejlettség, az elõbbiek hiányát vagy elmaradt voltát nagyobb problémának vélik a gyermek késõbbi sorsa szempontjából, mint az utóbbiét. A szakértõi bizottságokban megforduló gyermekeket orvosi vizsgálatnak is alávetették, a vizsgálati eredményekrõl a kérdõívet kitöltõ munkatársaink összefoglalást készítettek. Összesen 376 gyerekrõl találtunk orvosi szakvéleményt, és közel 40 százalékuknál az orvos semmifajta orvosi figyelmet érdemlõ betegséget, kórképet nem diagnosztizált. A megjelölt betegségek egy része sem a gyermek aktuális vizsgálatából vált ismertté, hanem anamnézisébõl származott (genetikai, perinatális tényezõk). Ezek az ismeretek ugyanakkor támpontot jelenthettek a gyógypedagógus-pszichológus team számára a gyermek iskolaérettségét befolyásoló tényezõk megítélésében. A gyermek vizsgálata az iskolaérettségi és az egyéb teszteken elért eredmények A mintába került gyermekek vizsgálata nagyjából azonos arányban történt nevelési tanácsadóban, illetve szakértõi bizottságban. A két helyszínen alkalmazott vizsgálati módszer nem azonos ugyan, mégis célszerûnek láttuk, hogy együttesen kezeljük és értelmezzük az eredményeket. 9 Az 1. táblázatból látható, hogy az átlagok a közepes, még elfogadható teljesítmény körül szórnak, de bizonyos részterületeken a teljesítmények jóval alulmúlják, egy-egy területen viszont bizonyos fokig meghaladják az átlagot. A beküldõ által írt jellemzésben csak csekély hangsúllyal szereplõ ábrázoló kifejezõkészség bizonyult a vizsgálat során mért eredmények közül átlagosan a leggyengébbnek, de a feladattudat, a verbális képességek és a problémamegoldó gondolkodás, tehát az iskolai teljesítéshez szükséges képességek az esetek jelentõs részében a mérések alapján is lemaradást mutattak, összhangban a beküldõ által írt jellemzésben megfogalmazottakkal. A jobb feldolgozhatóság érdekében az egyes részterületeken mért teljesítmények egyenkénti összehasonlítása helyett olyan összevont faktorokat hoztunk létre, amelyek az iskolaérettség és a fejlesztés szempontjából a fõ képességterületeket jelentik, vagyis a verbális tesztek fõfaktorát (a beszéd megértése, a beszéd kifejezõkészsége, verbális gondolkodás, megfigyelt kép és emlékezet /verbális/), az ábrázolást mérõ tesztek fõfaktorát (ábrázoló 9 A nevelési tanácsadóban lefolytatott vizsgálatok esetében követtük az általuk használt iskolaérettségi vizsgálat tesztlapját (ez a lista a szakértõi bizottságokban vizsgált gyermekekrõl is kitölthetõ), amelynek alapján a gyermek különbözõ területeken nyújtott teljesítményét a következõképpen minõsítik: 0 nagyon gyenge teljesítmény, 1 még elfogadható teljesítmény, 2 megfelelõ, jó teljesítmény, és X-szel jelölték, ha az adott területen nem állt rendelkezésre adat. A szintén a tanácsadókban végzett vizsgálatokat és az elsõsorban a szakértõi bizottságokban alkalmazott további tesztfelvételeket pedig a szakma által jóváhagyott módon értékelték a kitöltõk (tehát IQ-ban, RQban, életkorban, pontszámban kifejezve), majd a további feldolgozás során ezeket az eredményeket is átkódoltuk a fenti hármas minõsítési rendszerben. A nagyon gyenge és a még elfogadható teljesítményt aszerint különítettük el, ahogyan azt az adott tesztnél szokásosan teszik, tehát az átlagos 100-as intelligenciahányadostól két, ill. egy szórásnyira elmaradó pontszámokat tekintettük nagyon gyenge még elfogadható megfelelõ, jó teljesítménynek, vagyis például a Budapesti Binet, a MAWGYI, a Raven és a SON tesztnél a 0 74, 75 85, ill. a 85 és afölötti IQ jelentette a három kategóriát.

9 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page 207 A FOGYATÉKOSSÁGHOZ VEZETÕ ÚT táblázat. A teljesítményátlagok rangsora az egyes részterületeken a teszteredmények tükrében Rangsor Részterület Átlag Értékelhetõ adatok száma 1. Ábrázolókészség 0, Megfigyelt kép és emlékezet (verbális) 0, Munkaérettség (feladattudat) 0, Verbális gondolkodás (problémamegoldás, analógiás gondolkodás) 0, Performációs gondolkodás (kauzális, analitikus-szintetikus gondolkodás) 0, Mennyiségfogalom 0, Általános tájékozottság 0, Megfigyelt kép és emlékezet (vizuális) 0, A beszéd kifejezõkészsége 0, Snijders-Oomen 0, Bender fejlettségi szint 1, Goodenough emberrajz-teszt 1, Mozgáskoordináció 1, MAWGYI-R 1, Raven 1, Budapesti Binet 1, Beszédmegértés 1, kifejezõkészség, Goodenough-teszt, Bender 10 ), az intelligenciát mérõ tesztek fõfaktorát (általános tájékozottság, mennyiségfogalom, verbális gondolkodás, performációs gondolkodás, Budapesti Binet, Raven, MAWGYI), továbbá az érettséget mérõ tesztek fõfaktorát (munkaérettség, mozgáskoordináció). Ezután megvizsgáltuk, hogy a teszteredmények és a kutatásunkban rendelkezésre álló ún. kemény adatok (a gyermek neme, életkora, lakóhelye) mutatnak-e valamiféle szisztematikus összefüggést. Azt találtuk, hogy a gyermek neme alapján csupán az érettség terén volt némi, de nem szignifikáns különbség a lányok javára. A gyermekek életkora, vagyis hogy a vizsgálati idõszak lezárulásakor betöltötték-e már a 7. évüket meglepõ módon nem befolyásolta az egyes területeken nyújtott teljesítményeket. A gyermek lakóhelye viszont összefüggést mutatott bizonyos területek fejlettségével: a községekben élõ gyermekek intelligenciaszintje sokkal alacsonyabb volt, mint a városi és a budapesti gyerekeké. Az ábrázolás fejlettsége terén az összes ábrázolást mérõ teszt együttes teljesítménye a városi gyermekek esetében volt a legjobb, a fõvárosiaké pedig a leggyengébb. 10 Habár az utóbbi két teszt a gyermek intelligenciájának mérésére szolgál, a vizsgálat alapja a gyermek rajza, ezért az ábrázolókészség, a rajzolással és ceruzahasználattal való elõzetes tapasztalatok erõteljesen befolyásolhatják a kapott eredményeket.

10 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page KENDE ANNA NEMÉNYI MÁRIA Ez utóbbi azt a kérdést vetette fel, vajon hogyan érinti az óvodába járás a teszteredményeket. Azt találtuk, hogy szinte minden vizsgálati eredményre hatással volt az óvodai elõtörténet. Az érettséget (munkaérettség, mozgáskoordináció) kivéve minden téren jobban teljesítettek azok, akik több évig jártak óvodába. Ez az összefüggés részben rímel az elõbbi megállapításra, azaz hogy a falvakban élõk akik között viszonylag alacsony az óvodába járás aránya gyengébb teljesítményt mutattak, legalábbis az intelligenciafaktor területén. Akik nemcsak óvodába jártak, hanem valamiféle elõzetes fejlesztésben is részt vettek (és láttuk, hogy többségük az óvoda közvetítésével részesült célzott fejlesztésben), egyedül az ábrázolás fejlettségét mérõ feladatokban nyújtottak jobb teljesítményt, mint azok, akik nem vettek részt semmilyen speciális foglalkozáson. Más téren azonban úgy tûnik az elõzetes fejlesztés nem fejtett ki érzékelhetõ hatást. Miután csak kevés területen láttunk szoros összefüggést a különbözõ területeken nyújtott eredmények és a gyermekeket jellemzõ háttéradatok között, megnéztük, hogy az egyes területek fejlettsége egyforma ütemben és módon jellemzi-e általában a gyerekeket, vagyis hogy van-e a különbözõ részképességek fejlettségének valamilyen jellemzõ mintázata. A gyermekeket klaszterekbe rendeztük vizsgálati eredményeik alapján, és azt találtuk, hogy egy részük minden területen inkább jónak, elfogadhatónak, míg másik részük minden területen szélsõségesen alulteljesítõnek mutatkozik, a harmadik klaszterbe pedig az enyhén alulteljesítõk kerültek, vagyis az egyes teszteredmény-faktorok maximálisan korrelálnak egymással. Ez az eredmény többféle feltételezést enged meg. Az egyik, hogy a használt vizsgálati módszerek, még ha a feladatok sokféleségével igyekeznek is árnyalt képet adni a gyermek különbözõ területeken tapasztalt fejlettségérõl, valójában nem képesek differenciálni az egyes teljesítménytípusok között. A másik, hogy a gyermekek többsége valóban úgy fejlõdik, hogy akinél elmaradás tapasztalható az egyik területen, az nagy valószínûséggel más területeken is elmarad a társaitól. A harmadik feltételezés viszont az, hogy a vizsgálatot végzõ szakemberek mint bárki más is hajlamosak a sztereotipikus véleményalkotásra, és mivel a vizsgálati módszerek java része ugyan standard tesztfelvételt igényel, de annak szubjektív értékelését fogadja el, így lehetséges, hogy a valamely téren alulteljesítõ gyerek más képességeit is az elsõ benyomás vagy az elsõ rossz részteljesítés alapján ítéli meg a vizsgáló. A vizsgálatot végzõ szakember véleménye a gyermek fejlettségbeli elmaradásának okairól A kérdõív következõ blokkjában azt kértük a közremûködõ szakemberektõl, hogy minden egyes vizsgálat lezárása után töltsenek ki egy értékelõ listát azokról a gyerekekrõl, akiknek a teljesítményét nem találták elégségesnek ahhoz, hogy az általános iskola elsõ osztályába mehessenek. Azok a gyerekek, akik az általános iskola normál elsõ osztályába léphetnek, és a szakvélemény szerint nem szükséges számukra semmiféle kiegészítõ fejlesztés, a további elemzéseinkben már nem szerepelnek. 199 ilyen gyermek volt, akit valamilyen okból a nevelési tanácsadóba vagy a szakértõi bizottság elé küldtek, de a vizsgálat lefolytatása után a szakemberek mégsem tartották õket korosztályuktól elmarad-

11 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page 209 A FOGYATÉKOSSÁGHOZ VEZETÕ ÚT táblázat. Az elmaradás feltételezett oka (%) és az egyes háttérokok átlagos pontszáma (N = 650) Háttérok Egyáltalán nem jellemzõ 1 Inkább nem jellemzõ 2 Inkább jellemzõ 3 Nagyon jellemzõ 4 Összesen A háttérok minõsítésének átlaga Organikus okok Organikus sérülés, genetikai rendellenesség ,75 Minimális agykárosodás (pl. oxigénhiány) ,64 Részképességzavar minimális agykárosodás gyanúja nélkül ,70 Szociokulturális okok Rossz szocioökonómiai státus ,22 Nyelvi hátrány, a gyermek anyanyelve nem magyar ,35 A többségitõl eltérõ kulturális háttér ,92 A többségitõl eltérõ szocializáció ,08 Családi okok A szülõk fogyatékossága, alacsony intelligenciája ,99 A szülõk nem megfelelõ hozzáállása az óvodához, iskolához ,68 A gyermek elhanyagolása ,60 taknak. Elemzésünk tehát a továbbiakban arról a 650 gyermekrõl szól, akik kiestek a rostán. Az iskolaéretlennek minõsült, illetve valamilyen fejlesztésre javasolt gyermekek különbözõ okokból maradhatnak el korosztályuktól. Szakirodalmi ismereteink alapján, valamint a nevelési tanácsadókban és a szakértõi bizottságokban dolgozó munkatársaink segítségével összeállítottunk egy listát az elmaradás lehetséges okairól. Ezeket az okokat a vizsgálatot végzõk négyfokú skálán minõsíthették aszerint, hogy volt-e szerepük az adott gyermek esetében, és ha igen, milyen mértékben. (2. táblázat) Láthatjuk, hogy azok a gyermekek vannak többségben, akiknek elmaradása mögött a vizsgálatot végzõ szakemberek súlyos szociális nehézségeket, kulturális, szocializációs másságot vagy éppen a szülõk alacsony intelligenciáját, fogyatékosságát feltételezik. Ha nem állítják is mindegyik gyerekrõl azt, hogy lemaradásukért egyedül ezeknek az okoknak valamelyike (vagy együttese) a felelõs, nagy részüknél mégsem zárják ki teljesen ennek az esé-

12 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page KENDE ANNA NEMÉNYI MÁRIA lyét. Egyértelmûen (4-es minõsítéssel) is magas arányban teszik felelõssé a szociális-kulturális hátrányokat és az eltérõ családi nevelést a gyermekek jelentõs részének elmaradásáért. A háttérokok minõsítésének átlagai is ezekben az esetekben a legmagasabbak. A szociális depriváció, valamint a többségitõl eltérõ kulturális, szocializációs minták hazai és különösen a vizsgált régiókban tapasztalható viszonyok között nagy valószínûséggel azt a vélekedését alakítják ki a szakértõkben, hogy a vizsgálaton megjelent gyermek a roma kisebbséghez tartozik. A rossz szocioökonómiai státusnak a másik két változóhoz képest magasabb aránya viszont arra utal, hogy a szegénység nem csak a roma gyerekeket sújtja, nem csak az õ normális fejlõdésüket nehezíti meg, hanem ennél tágabb kört érint. Másrészt arra is gondolhatunk, hogy a vizsgálók a cigány etnikumhoz tartozást önmagában is iskolaérettséget veszélyeztetõ tényezõnek tekintik, még akkor is, ha a cigánynak tartott gyermek vélhetõen nem szegény. Az ezt követõen nagy arányban vélelmezett háttérokok a családi nevelés különbözõ zavaraival kapcsolatosak. Ezek között a szülõk fogyatékossága, alacsony intelligenciája szintén olyan tényezõ, amely a vizsgálók szemében utalhat a roma származásra ezt az elemzésnek ezen a szintjén még csak a megoszlások elõbbiekhez hasonló arányai alapján feltételezhettük, de a fókuszcsoportos beszélgetéseinken többször elhangzott hasonló vélekedés megerõsíteni látszik feltételezésünket. A szülõk nem megfelelõ hozzáállása az óvodához, iskolához, illetve a gyermek elhanyagolása viszont olyan jellemzõ, amelyet a területen dolgozó szakemberek inkább az ún. lumpen családoknak szoktak tulajdonítani. Ez az oktulajdonítás azonban viszonylag ritkán fogalmazódott meg a mintánkban. Ha viszont a legkevésbé jellemzõ háttérok felõl nézzük a táblázatot, azt láthatjuk, hogy a kérdõívet kitöltõk szerint egyáltalán nem játszik szerepet nyelvi hátrány (a gyermek anyanyelve nem magyar). Az esetleges nyelvi nehézségek ilyen határozott elutasítása arról árulkodik, hogy még a szakemberek sem kívánják tudatosítani magukban, hogy a roma családokban és különösen a vizsgált régiókban, Baranyában és Észak-Magyarországon a más (beás, romani) anyanyelv vagy legalábbis a kétnyelvûség egyáltalán nem ritka, és hogy éppen ilyen fiatal életkorban a más anyanyelvû, de még a kétnyelvû gyermekek esetében is számítani lehet a magyar nyelvû kifejezõkészség nehézségeire, függetlenül a gyermek fejlettségétõl. Szintén magas, 60 százalékot meghaladó arányban utasítják el a vizsgálatot végzõ szakemberek az organikus háttérokok mindegyikét (kifejezett genetikai rendellenesség, sérülés, a perinatális károsodás valamely formája akár agykárosodással járó oxigénhiány, akár agykárosodás gyanúja nélküli formában). Ugyanakkor ezek a minõsítések jobban szórnak, mint az elõbbi, egységes megítélés, hiszen a szakértõk szerint például az organikus sérülés, genetikai rendellenesség mint háttérok az esetek 12 százalékában egyértelmû magyarázatát adhatja a tapasztalt lemaradásnak. Láthatjuk tehát, hogy a vizsgálatra beutalt és a normál általános iskola elsõ osztályába nem javasolt gyermekek több mint 40 százalékánál a rossz szocioökonómiai státus a vezetõ ok az elmaradás indoklásában. Ezt követi a többségitõl eltérõ szocializáció, majd egyforma arányban, még mindig a minta harmadának esetében a többségitõl eltérõ kulturális háttér és a szülõk fogyatékossága, alacsony intelligenciája. Betegségre veleszületett vagy a születés után elszenvedett károsodásra utaló háttérokok megnevezése

13 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page 211 A FOGYATÉKOSSÁGHOZ VEZETÕ ÚT 211 mint a gyermek alulteljesítésének lehetséges magyarázata a lemaradó gyermekek negyedét sem éri el. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a különbözõ településeken lakó gyermekek alulteljesítésének indoklása más-más arányokat mutat a listán szereplõ lehetséges tényezõk esetében. Már önmagában is meghökkentõ a minta több mint felére jellemzõnek tartott kulturális másság mint lemaradáshoz vezetõ ok tételezése a vizsgált fõvárosi gyermekeknél, de az is kiderült a részletesebb elemzésben, hogy kétszer többen jelölték meg ezt a minõsítést Budapesten, mint a városi almintában. Persze érthetõvé válik ez a különbség, ha figyelembe vesszük, hogy a fõvárost a mi mintánkban elsõsorban a VIII. és a IX. kerületbõl érkezõ gyermekek képviselik. Õk is és a községekbõl érkezettek is olyan környezetben laknak, ahol magasabb mind a szegény, mind a roma lakosság aránya, mint a mintánkba bekerült, jóval rétegzettebb megyeszékhelyeken vagy egyéb városokban. Emiatt az itt mûködõ nevelési tanácsadókban és szakértõi bizottságokban is nagyobb arányban fordulnak meg szociálisan deprivált és/vagy a többségitõl eltérõen szocializált, eltérõ kulturális háttérrel rendelkezõ családok gyermekei. Az azonban, hogy az ilyen háttér egyúttal fogyatékossághoz is vezet, már nem a település szociális rétegzõdésével, hanem inkább más feltételekkel magyarázható. Felvethetõ az óvodába járás gyakorisága, idõtartama mint a lemaradás egyik fontos oka. Láttuk, hogy a fõvárosban és a községekben alacsonyabb volt az óvodáztatási arány, mint a városokban. Olyan ördögi kör sejlik fel már a kereszttáblák alapján is, amely szerint Budapest belsõ kerületeiben, illetve a vizsgált kistelepüléseken magas a szegény és a roma családok aránya, ezekbõl a családokból a gyermekek kisebb valószínûséggel jutnak el rendszeresen óvodába, illetve csak rövidebb ideig, sok esetben csak az iskoláskort megelõzõ egy évben járnak, ennek következtében pedig nem képesek megfelelni az iskolaérettségi teszteknek. A vizsgáló szakemberek ezek után az adott vizsgálati eszközök segítségével már csak a súlyos lemaradást képesek konstatálni, s a lemaradás okát a családok szociális és etnikai sajátosságaiban vélik megtalálni. A vizsgálati eredmények és a háttérokok összefüggése Úgy gondoltuk, érdemes megnéznünk, hogy van-e olyan jellegzetes teljesítési forma, amely miatt a vizsgáló szakemberek különbözõ háttérokokra gyanakodnak. Elõzetes beszélgetéseink alkalmával a pszichológus-gyógypedagógus kollégák több példát is említettek olyan jellegzetes részképességzavarokra, hiányokra, viselkedésfajtákra és az alulteljesítés különbözõ formáira, amely vagy valamely betegséghez, kórképhez, vagy pedig éppen a gyermek szociokulturális helyzetéhez köthetõ. Kíváncsiak voltunk arra, hogy visszatükrözõdnek-e ezek a megfigyelések a kutatási eredményekben. Megvizsgáltuk tehát, hogy a különbözõ teszteredményekben tapasztalt alulteljesítés mutat-e összefüggést azzal, hogy a vizsgálatot végzõ szakemberek milyen mértékben jelölték meg az egyes háttértényezõket az alulteljesítés okaként. (3. táblázat) A jobb áttekinthetõség kedvéért a háttérokoknál az inkább jellemzõ és a nagyon jellemzõ minõsítéseket összegeztük, és ezek együttes százalékos elõfordulásait vetettük egybe a különbözõ területeken a normális szintet nem elérõ gyermekek eredményeivel.

14 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page KENDE ANNA NEMÉNYI MÁRIA 3. táblázat. A teszteredmények szerinti faktorok és a háttérokok összefüggései 11 Érésfaktor Ábrázolásfaktor Intelligenciafaktor Verbalitásfaktor Organikus, genetikai 33* 38* 50* 32* Minimális agykárosodás 25* 25* 24* 23* Részképességzavar minimális agykárosodás gyanúja nélkül 18* 12* 14* 20* Rossz szocioökonómiai státus 43* 47* 58* 52* Eltérõ kulturális háttér 32* 37* 39* 39* Eltérõ szocializáció 40* 44* 43* 45* A szülõk alacsony intelligenciája 34* 39* 48* 40* Jól látható, hogy a vizsgálatot végzõ szakemberek az érés-faktorbeli teljesítményeket úgy értékelik, mint amelyek döntõen csak organikus okokkal függenek össze, és az eredményeket nem befolyásolja a gyermek szociális helyzete vagy kulturális mássága. Ezzel szemben az intelligenciával és az ábrázolási képességgel szerintük szinte az összes olyan háttértényezõ összefügg, amelyben a gyermek társadalmi, családi helyzete fejezõdik ki. (Jelen esetben azokat az összefüggéseket látjuk, ahol a feltételezett hátrányos szociális helyzet rossz teljesítményt eredményez.) A kutatásban részt vevõ pszichológusok-gyógypedagógusok szerint a verbalitás-faktorbeli teljesítmények is döntõen szociális tényezõkkel magyarázhatók, bár az a vélemény is kifejezõdik, amely szerint az organikus sérülés, genetikai károsodás is kihat a gyermek verbális képességeire. Összességében pedig azt látjuk, hogy vizsgálatokat végzõ szakértõk szemében a különbözõ területeken tapasztalható alulteljesítés sokkal gyakrabban és erõteljesebben függ a gyermek szociális helyzetétõl, a család társadalmi státusától, a gyermek családjának a többségitõl eltérõ kulturális és szocializációs sajátosságaitól (tehát attól, hogy a gyermek nagy valószínûséggel roma), mint a veleszületett károsodásoktól vagy az élet során szerzett betegségektõl, fogyatékosságoktól. Természetesen nem tudhatjuk, hogy ez az összefüggés mennyire objektív, hiszen itt a mért teszteredményeket nem a gyermek tényleges egészségügyi vagy éppen szociális státusával, hanem csak a vizsgáló erre vonatkozó feltételezésével vetettük egybe. Ugyanakkor a szakember a teszteredményeken kívül ismer néhány objektív adatot is a gyermekkel kapcsolatban például óvodai elõtörténetét vagy ahol van, gyermekorvosi, gyógypedagógiai szakvéleményt, továbbá személyesen találkozik a gyermekkel és valamelyik szülõjével. Azt viszont már nem tudhatjuk, hogy a teszteredmények, az ismert háttéradatok, valamint a személyes találkozás alapján kialakított összkép és a szülõkkel kapcsolatos benyomás közül melyik tényezõ játssza a meghatározó szerepet akkor, amikor a szakember a véleményét megfogalmazza, és a gyermek további sorsára vonatkozó döntését meghozza. 11 A*-gal jelölt összefüggések a khi-négyzet próba alapján szignifikánsnak bizonyultak.

15 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page 213 A FOGYATÉKOSSÁGHOZ VEZETÕ ÚT 213 A javasolt képzési forma A nevelési tanácsadókban és szakértõi bizottságokban vizsgálaton megjelent gyermekek számára az a tét, hogy alkalmasnak találják-e õket az általános iskola elsõ osztályába való beíratásra, vagy pedig valamilyen speciális oktatási formát tanácsolnak számukra. A speciális képzési formák több szempontból is különböznek egymástól. A nagycsoportos óvodai év megismétlése, illetve a további egy évi óvodába járás fejlesztéssel kiegészítve azt fejezi ki, hogy a gyermek elmaradásának csökkentését, behozását a szakértõ lehetségesnek és kívánatosnak is tartja, és úgy véli, hogy ez a további év talán elégséges lesz ahhoz, hogy az iskolaérettséget elérje. Annak a gyereknek is nagy esélye van arra, hogy utolérje társait, aki megkezdheti az általános iskola elsõ osztályát, de egyidejûleg célzott fejlesztést is javasolnak számára. Annak a gyereknek azonban, akit a nevelési tanácsadóból a szakértõi bizottsághoz irányítanak, annak innen se vissza, az óvodába, se a normál iskolába nem vezethet már az útja. Valószínû ugyanis, hogy oly mértékben látják elmaradva teljesítményét az iskolai beváláshoz szükséges teljesítménytõl és õt magát kortársaitól, hogy vagy csak a kis létszámú osztály, vagy még inkább a mostanában kijelölt általános iskola néven szereplõ kisegítõ iskola felé áll nyitva számára az út. Ezekbõl az intézményekbõl már nincs sok esélye a gyermeknek arra, hogy elmaradását behozza, társait utolérje. A magániskola egyes helyeken és bizonyos társadalmi rétegek gyermekei számára kibúvó lehet a zsákutcás intézménytípusok alól, de az ide irányított gyerekek mintán belüli alacsony aránya nem teszi lehetõvé, hogy többet tudjunk meg róluk. Így az átláthatóbb elemzés céljaira a beiskolázási javaslatokat összevonva három kategóriát alakítottunk ki. Az elsõ kategória az általános iskola elsõ osztályát és az ott folytatandó speciális fejlesztést foglalja magában. A másodikba azok kerülnek, akiket az óvoda nagycsoportos évének megismétlésére, esetleg ottani fejlesztésre javasoltak. A harmadik kategóriát pedig nevezhetjük a szegregált iskolatípusok kategóriájának, hiszen akár a kis létszámú osztályba, akár az ún. kijelölt általános iskolába küldik a vizsgált gyermeket, vagy ha a nevelési tanácsadó a szakértõi bizottság elé utalja (alapvetõen azzal a gyanúval, hogy speciális iskolában lenne célszerû elhelyezni), hogy az hozza meg a gyerek iskoláztatásával kapcsolatban a döntést, ez minden esetben a kortársaktól elkülönítõ iskola- vagy osztálytípusban folytatandó tanulmányi utat jelent. Az ún. kemény adatokkal való összevetés során azt tapasztaltuk, hogy a lakóhely nagymértékben kihat a gyermek sorsának alakulására. A községekben élõknek leggyakrabban az óvoda nagycsoportos évének megismétlését javasolják, általában a speciális fejlesztés igényének megfogalmazásával együtt. Tudjuk, hogy a községekben a gyermekeknek csak 70 százaléka járt rendszeresen óvodába, így örvendetes, hogy a szakemberek ezt a gyermek sorsát nem megpecsételõ oktatási formát választják a legszívesebben. Ugyanakkor viszont a fõvárosban hajlanak a szakértõk a legkevésbé arra, hogy visszairányítsák a gyermeket az óvodába, pedig a három településtípus közül éppen a fõvárosban találtuk a legrosszabb óvodázási mutatókat. A fõvárosban vizsgált gyermekek drasztikusan különböznek a minta egészétõl: itt a legalacsonyabb a normál általános iskolába irányított gyerekek aránya, és itt javasolják a legnagyobb arányban (közel 40%-ban) a szegregált képzési formák valamelyikét. A vizsgált fõvárosi gyermekek körében az alapítványi és magán-

16 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page KENDE ANNA NEMÉNYI MÁRIA iskolák, valamint az egyéb, a kutatásban nem részletezett oktatási formák is sokkal gyakrabban kerülnek a javaslatba, mint a másik két településtípus esetében. A vizsgálati eredmények és a javasolt képzési forma Láttuk, hogy a tesztek nem tudtak hatékonyan differenciálni a gyerekek különbözõ területeken nyújtott teljesítményei között, vagyis hogy az a gyerek, aki valamely területen szélsõségesen gyengének, enyhén lemaradónak vagy éppen átlagosnak minõsült, az a többi vizsgált területen is hasonló teljesítményt nyújtott. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a teljesítmény globális szintje hogyan befolyásolja a vizsgáló szakemberek által meghozott javaslatot. A javaslatokat ismét három kategóriába soroltuk, de az elõbb használt besorolástól eltérõen most igyekeztünk komolyan venni a lehetséges oktatási-fejlesztési típusoktól várt hatást, és ezért a célok szempontjából osztályoztuk a gyermek számára meghatározott intézményt. Az elsõ kategóriába a normál általános iskolába irányított gyermekeket soroltuk. Itt akár részesül a gyermek kiegészítõ fejlesztésben, akár nem, iskolai pályája a normál keretek között kezdõdik, és nagy valószínûséggel semmilyen befolyással nem lesz iskolai karrierjére az, hogy iskolaérettségét a beküldõ megkérdõjelezte, és szakértõi döntéssel került az iskolába. A második csoportba azok kerültek, akik számára szükségesnek tartottak valamiféle fejlesztést, és ezért az 1996 után született gyermekek esetében vissza az óvodába (esetleg kiegészítõ fejlesztéssel) vagy kis létszámú (korrekciós) osztályba irányították õket. Ezeket a megoldásokat a gyermek sorsát nem megpecsételõ, speciális fejlesztési formáknak tarthatjuk, hiszen legalábbis az elvek szintjén ezekben az intézményekben a fejlesztésen van a hangsúly, azon, hogy a gyermek utolérje társait, és majd a normál iskolában tanuljon tovább. A harmadik kategóriába pedig azokat a gyerekeket soroltuk, akik 1996 elõtt születtek (tehát már a vizsgálat idején is túlkorosak voltak), és mégis visszairányították õket az óvodába, vagy akiket a kisegítõ iskolába javasoltak, valamint akiket a nevelési tanácsadóból a szakértõi bizottság elé küldtek. Akivel kapcsolatban így határoztak, annak a gyereknek a sorsát a döntés nagy valószínûséggel hosszú távra, esetleg egy egész életre megpecsételi. Hiszen ha például a legenyhébb esetben, a szakértõk által javasolt további egy óvodai év után sikerül is megkezdenie az addigra 8 éves vagy még idõsebb gyermeknek normál általános iskolában a tanulmányait, a legalább elvárt általános iskolai végzettséget nehezen tudja majd még iskolaköteles korában megszerezni, nem is beszélve az életkorából adódó várható konfliktusokról a majdani iskolai közösségben. A kijelölt általános iskolák pedig eleve nem ígérik azt, hogy a normál iskolával egyenértékû tudást nyújtanak, és nem ígérik az ide irányított gyermekek számára a továbbtanulás lehetõségét sem. Ezek után megnéztük, hogy a beiskolázási javaslatok megfelelnek-e az iskolaérettségi vizsgálaton nyújtott teljesítménynek. Bár a teljesítményszint és a beiskolázási javaslat között a minta egészét tekintve szignifikáns kapcsolatot találtunk, tehát a szakértõk valóban a vizsgálat során tapasztalt képességek szerint irányítják a gyermekek többségét a

17 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page 215 A FOGYATÉKOSSÁGHOZ VEZETÕ ÚT 215 megfelelõ képzési forma felé, arra is felfigyelhettünk, hogy ez nem minden esetben történik így. Nem tudhatjuk pontosan, miért javasoltak 14 százaléknyi normál szinten teljesítõ gyermeket kijelölt általános iskolába vagy pedig szakértõi bizottság elé, amely éppen arra hivatott, hogy megtegye ezt a javaslatot. Azt sem tudhatjuk, miért jut mégis a normál általános iskolába a gyengén teljesítõk közel negyede, sõt, a szélsõségesen alulteljesítõk 8 százaléka is. És szintén kérdés, mi vezet az enyhén alulteljesítõ gyermekek adott esetben meglehetõsen különbözõ megítéléséhez, hiszen nagyjából azonos arányban kerülnek sorsukat nem megpecsételõ és sorsukat megpecsételõ intézménytípusba, vagyis az intézménytípus kiválasztásával esetenként megcélozzák fejlesztésüket, máskor viszont úgy tûnik lemondanak errõl. Ezekre a kérdésekre többváltozós elemzés segítségével kíséreltünk meg választ adni. Megnéztük tehát, hogy a különbözõ teljesítménytípusok faktorai milyen összefüggésben állnak a gyermek számára javasolt oktatási-képzési formával, most már az ismert kemény adatok figyelembevételével. Azt találtuk, hogy a regresszióanalízis-számítás szerint mind a négy fõfaktor, amelyeket az egyes területekre vonatkozó tesztek összesítésébõl állítottunk össze (intelligencia, verbális készség, ábrázolás, érettség), összefüggést mutatott azzal, hogy milyen településtípuson lakik a gyermek, járt-e óvodába, illetve hogy milyen javaslatot fogalmaztak meg számára a vizsgálatot lefolytató szakemberek. Az érettség-faktorra ezeken kívül a gyermek neme is befolyást gyakorolt a lányok valamivel érettebbnek mutatkoztak, mint a fiúk. A lakóhely oly módon függ össze egyrészt a vizsgálaton nyújtott eredményekkel, másrészt pedig a javaslattal, hogy a falvakban élõ gyermekeket még a más településeken élõkhöz képest rosszabb teljesítményük mellett is inkább irányítják a különbözõ speciális oktatási formák felé kis létszámú osztályba, esetleg vissza az óvodába, célzott fejlesztést javasolva számukra, mintsem a kisegítõ iskolába. A fõvárosban ez éppen fordítva van: itt még az elõbbieknél jobb teljesítménnyel is inkább a kisegítõ iskolába kerülnek a korosztályuktól elmaradó gyerekek. Nem tudunk nem arra gondolni, hogy a javaslatokat itt nem a teljesítmény, hanem inkább az elérhetõ intézményi lehetõség befolyásolta. Ahol az adott községben vagy annak közelében nincs a szélsõségesen lemaradtak oktatását-fejlesztését szolgáló kisegítõ iskola, ott beérik az enyhén alulteljesítõk számára fenntartott oktatási típussal még ha ez nem áll is összhangban a vizsgálati eredményekkel. Ha pedig így van, akkor megkérdezhetjük: mi szükség van ezekre a bonyolult vizsgálatokra? Hiszen az óvodába nem vagy csak keveset és rendszertelenül járt gyermekek teljesítményét az idegen közegben lefolytatott, épp ezért komoly frusztrációval járó vizsgálatok még tovább is rontják. A szakértõk véleménye az elmaradás okáról és a javasolt képzési forma Mint láthattuk, a vizsgálati eredményeknek önmagukban csak korlátozott szerepük van abban, hogy milyen iskolatípust javasolnak a gyermek számára az eljárásban részt vevõ szakemberek. Ezek után érdemesnek tartottuk megnézni, hogy az elmaradás okaként felhozott magyarázatok hatással vannak-e a döntésekre. Azt szerettük volna megtudni, hogy a nevelési tanácsadókban és a szakértõi bizottságokban dolgozó szakemberek

18 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page KENDE ANNA NEMÉNYI MÁRIA mennyire támaszkodnak korábban felgyülemlett tapasztalataikra arra a rutinra, amellyel már néhány mozaikból is ráismernek bizonyos gyermeki típusokra, arra a tudásra, melyet a környékbeli óvodákról, iskolákról, képzési formákról szereztek, vagy éppen azokra az ismereteikre, amelyekbõl a társadalomról alkotott általános képüket is felépítették. Úgy gondoljuk, ha a teszteredmények önmagukban nem biztosítják az egzakt döntést a teljesítmény alapján történõ szelekcióhoz, akkor az oktatási-fejlesztési formával kapcsolatos javaslatban minden bizonnyal szerepet játszik a teljesítménydeficit mögött feltételezett oktulajdonítás. Azt találtuk, hogy az organikus okok, genetikai károsodások vagy betegségek miatt súlyosan elmaradt gyermekeket javasolják legnagyobb valószínûséggel a fogyatékosok számára fenntartott iskolatípusokba. És azoknak a gyermekeknek van a legnagyobb esélyük arra, hogy normál általános iskolában kezdjék meg tanulmányaikat, akiknél részképességzavart állapítottak meg, és az õ számukra javasolják leginkább az utolsó óvodai év megismétlését esetleg valamiféle célzott fejlesztésssel együtt. Viszont éppen csak a felét javasolják megfelelõ fejlesztés kíséretében iskolába vagy óvodába azoknak a gyerekeknek, akik elmaradásának hátterében a feltételezés szerint elsõsorban a szociális depriváció, a nehéz családi körülmények, a szülõk tudatlansága, iskolázatlansága vagy éppen a többségitõl eltérõ szocializáció és/vagy a kulturális másság áll. Másik felük viszont szegregált iskolatípusba kerül majd, ezen belül is többségük a zsákutcát jelentõ kijelölt általános iskolába. Miután tudjuk, hogy a szociális-kulturális sajátosságok mint feltételezett háttérokok szorosan együtt is járnak, azaz a vizsgálatot végzõ és javaslatot megfogalmazó szakértõ szemében ezek együttesen okai a gyermek enyhébb vagy szélsõségesebb elmaradásának korosztálya átlagától, azt is észre kell vennünk, hogy mindennek tudatában mondanak le igencsak gyakran arról, hogy az ily módon hátrányt szenvedõ gyermek számára olyan képzési típust javasoljanak, ahol még lenne esélye arra, hogy eredendõen nem korlátozott képességeit az iskolai beválás szintjére emelje. Ez pedig valószínûleg arra a tapasztalatra épül, hogy ma Magyarországon a szociális hátránnyal sújtott és a többségtõl eltérõ tradíciójú, eltérõ szocializációs gyakorlatot követõ családok gyermekei számára függetlenül a szakemberek döntéseitõl úgysem adatik egyenlõ esély a sikeres társadalmi integrációra. Roma gyerekek a nevelési tanácsadókban és a szakértõi bizottságokban Az eddigiek alapján célszerûnek tûnt egy olyan kategória mesterséges kialakítása, amelybe azokat a gyermekeket sorolhatjuk, akiknek a lemaradását a szakértõk elsõsorban a gyermek cigányságából eredõ tulajdonságaival hozzák összefüggésbe vagyis akiket a többségitõl eltérõ szocializáció, a többségitõl eltérõ kulturális háttér, illetve a nyelvi hátrány, a gyermek anyanyelve nem magyar változók közül legalább kettõben az inkább vagy nagyon jellemzõ minõsítéssel jellemeztek. A bevezetõben hangsúlyoztuk, hogy ezeket a jellemzõket nem tekintjük a cigánysághoz tartozás objektív kritériumainak, csupán alkalmasnak látjuk õket arra, hogy a kutatásunk során feltárt összefüggéseket megvizsgálhassuk abból a szempontból, hogy közremûködõ szakértõink nem éppen ezekkel a tulajdonságokkal magyarázták-e a gyermek képességeiben mutatkozó elmaradást.

19 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page 217 A FOGYATÉKOSSÁGHOZ VEZETÕ ÚT 217 Amikor tehát a továbbiakban a roma és nem roma kategóriákat használjuk, nem gondoljuk, hogy élesen meghúzható etnikai választóvonalat rajzolhatunk, miáltal eredményeinket kivetíthetjük általában a roma és a nem roma gyermekekre. A mindvégig használt idézõjel is arra szolgál, hogy ne feledjük: a kategória csak jelen kutatási beszámolónkra érvényes tartalommal bír. Úgy gondoljuk, a roma gyermekek köre a vizsgálati mintában is tágabb lehet a fenti sajátosságokkal jellemzett gyermekek összességénél, hiszen elõfordulhatott, hogy a külsõ szemlélõ által cigánynak tartott gyermek esetében is valamilyen egyéb okot jelölt meg a vizsgáló az elmaradás indoklásakor, és csak kisebb mértékben látta érintettnek a romákra jellemzõ szocializációs, kulturális vagy nyelvi sajátosságoktól, illetve hogy egyáltalán nem tartotta szükségesnek megemlíteni azt is, hogy a gyermek egyébként szerinte cigány háttérrel rendelkezik. Valószínû, hogy a rossz szocioökonómiai státus minõsítés is gyakran roma gyermekeket érint, de ez a jellemzés egyben azt is lehetõvé teszi, hogy a kérdõívet kitöltõ ne minõsítse a vizsgált gyermeket etnikai alapon. Ennek ellenére megtehettük volna, hogy a szociális deprivációra utaló jellemzést mégis hozzácsatoljuk a kifejezetten az etnikai másságra utaló minõsítésekhez, hiszen mint láttuk ezek a jellemzések szoros összefüggést mutattak egymással. Ugyancsak nem láttuk korrektnek, hogy a szülõk fogyatékossága, alacsony intelligenciája vagy a szülõk nem megfelelõ hozzáállása az óvodához, iskolához tulajdonságokkal minõsített gyermekek körét is a romák csoportjához soroljuk, pedig ezek a változók is szorosan együtt jártak az etnikai alapon történõ minõsítéssel. És éppen azért nem tettük meg, hogy semmiképpen se mossuk össze a hátrányos szociális helyzetet és az elhanyagoló családi miliõt a kifejezetten a cigányságra utaló jellemzéssel, hiszen ezzel a szociális deprivációt azonosítottuk volna a cigánysággal, vagyis a cigánysághoz tartozást egyszerûen szociális kategóriaként értelmeztük volna. Adataink alaposabb elemzése azonban azt mutatta, hogy nem minden cigányként jellemzett gyermekrõl állították azt a szakértõk, hogy egyúttal szegény is lenne (vagyis hogy ezek a sajátosságok együttesen befolyásolták teljesítménybeli lemaradását), és fordítva, azt is láthattuk, hogy a szegénységük miatt az átlagtól elmaradó fejlettséggel jellemzett gyermekek köre tágabb, mint a csak etnikai alapon jellemzetteké. Már utaltunk rá, hogy a gyermekek egy része olyan családi háttérrel rendelkezik, amelyet az ún. lumpen jelzõvel szoktak illetni, és minden bizonnyal létezik jelzõ és minõsítés nélkül is szegénység, ami már kisgyermekkorban megnehezíti a gyermek zökkenõmentes fejlõdését. A roma és nem roma gyermekek közti összehasonlítást természetesen csak azokra a gyermekekre nézve tudtuk elvégezni, akiket a vizsgálók nem tartottak alkalmasnak a normál általános iskolába való beíratásra, hiszen a kérdõívet kitöltõk csak azokat jellemezték a lehetséges háttérokokkal, akiket nem tartottak iskolaérettnek. E szerint az iskolába irányított gyermekektõl megtisztított tehát 650 fõs mintán belül a roma gyermekek aránya 30 százalék volt. Sem életkoruk, sem lakóhelyük szerint nem találtunk lényeges különbséget a vizsgált roma és nem roma gyermekek között. Ugyanakkor viszont jelentõs különbséget tapasztalhattunk az óvodába járás tekintetében. A nem romák háromnegyede, a romáknak viszont csak kétharmada járt a kívánatos ideig óvodába, 10 százaléka pedig rend-

20 07Kende-Nemenyi(1).qxd :37 Page KENDE ANNA NEMÉNYI MÁRIA 4. táblázat. Az egyes területeken mért teszteredmények átlagai az etnikai jellemzõk szerint képzett kategóriákban A vizsgált terület Nem roma N = 442 Roma N = 191 Összesen N = 633 Ábrázoló kifejezõkészség 0,71 0,47 0,64 Munkaérettség 0,95 0,73 0,88 Általános tájékozottság 1,04 0,60 0,91 Mennyiségfogalom 0,98 0,71 0,90 Beszédmegértés 1,30 0,98 1,20 A beszéd kifejezõkészsége 1,01 0,72 0,93 Verbális gondolkodás 0,98 0,67 0,89 Performációs gondolkodás 0,94 0,51 0,81 Megfigyelt kép és emlékezet/verbális 0,93 0,57 0,82 Megfigyelt kép és emlékezet/vizuális 0,99 0,77 0,92 Mozgáskoordináció 1,06 1,02 1,05 szeresen, de csak az iskoláskort megelõzõ utolsó évben. Közel negyedük több éve rendszertelenül, ezen belül 10 százalékuk csak a nagycsoportba, de oda is rendszertelenül járt, és 4 százalékot tettek ki azok, akik soha nem részesültek óvodai oktatásban. Talán ez magyarázza, hogy a roma gyerekeket szignifikánsan nagyobb arányban utalták vizsgálatra a nevelési tanácsadókba, mint a szakértõi bizottságok elé, hiszen a gyenge óvodáztatási arányok miatt az óvoda sokszor nem tudott dönteni amennyiben pedig egyáltalán nem járt egy gyerek óvodába, nem is dönthetett az iskolaérettség kérdésében. Az viszont, hogy az itt vizsgált gyermekekre milyen sors vár, vagyis hogy az õket tesztelõ szakemberek hova irányítják õket, már nagymértékben összefügg mint láttuk az óvodai képzés, illetve az óvodában megszerezhetõ tudás hiányával. Ezek után megnéztük, hogyan teljesítettek a romák a különbözõ tesztekben, és teljesítményüket összehasonlítottuk a mintában szereplõ többi gyerekével. (4. táblázat) Az átlagok összehasonlításakor drasztikus különbségeket fedezhetünk fel a roma voltukkal jellemzett és nem jellemzett gyermekek csoportjai között. Egyedül a mozgáskoordináció fejlettsége nem függ a vélt etnikai csoport-hovatartozástól, ez az egyetlen olyan vizsgált terület, ahol a két csoport között nem szignifikáns az eltérés. Nem találtunk viszont jelentõs különbségeket abban, hogy a nem romákat, illetve a romákat hova irányítják az iskolaérettségi vizsgálat után. Igaz, valamivel kisebb arányban javasolják az óvodát vagy az óvodai fejlesztést a romák számára (50%, ill. 46%), valamivel kevesebben mehetnek közülük iskolába (10%, ill. 7%), viszont a szegregált iskolatípusokban kissé felülreprezentáltak a nem romákhoz képest (32%, ill. 38%). Ezek a különbségek azonban nem szignifikánsak, és eltörpülnek a településtípus szerinti különbségek mellett. Azt láttuk, hogy nem a cigánysággal történõ jellemzés önmagában, hanem a szociokulturális másság és a lakóhelyen elérhetõ oktatásiintézménytípus együttesen határozza meg azt, hogy milyen javaslat fogalmazódik meg egy-egy gyermek számára. És ami még fontosabb: ebben szinte semmilyen szerepet nem játszik

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs

A tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs 8. A tanulás affektív tényezõi Józsa Krisztián Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Fejes József Balázs Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Bloom tanulással-tanítással kapcsolatos

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

Szakképzés a szakképzés fõáramán kívül

Szakképzés a szakképzés fõáramán kívül 278 fogyatékos fiatalok Szakképzés a szakképzés fõáramán kívül Az iskola, igen, ki kell mondani kényszerintézmény, hiszen alapja a tankötelezettség. Olyan viszonylagos védettséggel bíró társadalmi intézmény,

Részletesebben

Tanulmányom célja annak leírása, hogy a nevelési tanácsadók illetve

Tanulmányom célja annak leírása, hogy a nevelési tanácsadók illetve KONFLIKTUSOS KAPCSOLATOK Nevelési tanácsadók, szakértői bizottságok, szülők és gyerekek Tanulmányom célja annak leírása, hogy a nevelési tanácsadók illetve szakértői bizottságok formálisan meghatározott

Részletesebben

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei

Szociológiai Szemle 2002/4. 95 120. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE. A gyermekszegénység vizsgálati módszerei Szociológiai Szemle 00/4. 95 0. Darvas Ágnes-Tausz Katalin A GYERMEKEK SZEGÉNYSÉGE A gyermekszegénység vizsgálati módszerei A társadalmi kirekesztõdéssel foglalkozó egyre burjánzóbb és divatossá is lett

Részletesebben

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés)

Havas Gábor - Liskó Ilona. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Havas Gábor - Liskó Ilona Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában Kutatási zárótanulmány, 2004 (Összegzés) Kutatásunk egyik célja az volt, hogy egy lehetőség szerint teljes általános iskolai

Részletesebben

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium

Részletesebben

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió

Forray R. Katalin. Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban. Európai dimenzió 1 Forray R. Katalin Értelmiségképzés - cigány diákok a felsőoktatásban Európai dimenzió A roma közösség, mint etnikai kisebbség, több vonatkozásban is különbözik más nemzeti kisebbségektől. Egyik jellemzőjük,

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

Továbbtanulási ambíciók

Továbbtanulási ambíciók 222 FELVÉTELI RENDKÍVÜL SOKSZÍNűVÉ VÁLTOZOTT AZ ELMÚLT évtizedben a középfokú oktatás. A sokszínűség mind az iskolák fenntartói (önkormányzati, egyházi, alapítványi iskolák), mind az oktatás szerkezete

Részletesebben

Szerzõ: Vizi István 1

Szerzõ: Vizi István 1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

Részletesebben

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE Kutatási jelentés KÉSZÍTETTE A VIA PANNONIA KFT. A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK MEGBÍZÁSÁBÓL 2015. OKTÓBER 29. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte

Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte A TOVÁBBKÉPZÉSEK HATÁSA A PEDAGÓGUSOK SZEMLÉLETÉRE Kutatócsoportunk1 2006 2007-ben a SuliNova Kht. megbízásából végezte el a Kht. által szervezett Integrációs program keretébe tartozó pedagógus továbbképzések

Részletesebben

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 3. szám 391 410. (2002) A KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSI ÜTEMÉNEK EGYSÉGES KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató

Részletesebben

Apedagóguskutatás nagy állomásai: a pedagógus tulajdonságainak személyiségének, A kezdõ pedagógus. Szivák Judit

Apedagóguskutatás nagy állomásai: a pedagógus tulajdonságainak személyiségének, A kezdõ pedagógus. Szivák Judit Szivák Judit A kezdõ pedagógus Az elsõ és legfontosabb dolog: legyen bátorságunk elkezdeni. Clemenceau Új címszó jelent meg a pedagóguskutatás nemzetközi szakirodalmában a hatvanas hetvenes években: a

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon

A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló

Részletesebben

jellemezhető csoportot; továbbá azt, hogy az értékorientációk összefüggnek az egészségmagatartás mutatóival.

jellemezhető csoportot; továbbá azt, hogy az értékorientációk összefüggnek az egészségmagatartás mutatóival. Opponensi vélemény dr. Pikó Bettina: Fiatalok lelki egészsége és problémaviselkedése a rizikó- és protektív elmélet, a pozitív pszichológia és a társadalomlélektan tükrében című akadémiai doktori értekezéséről

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2009 NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2009 NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 29 NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 29 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 29 Jelentés a magyar népesség helyzetérôl KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 29 Szerkesztôk:

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

Siker és továbbtanulás? Diplomaszerzés a siker kulcsa?

Siker és továbbtanulás? Diplomaszerzés a siker kulcsa? Siker és továbbtanulás? Egy országos reprezentatív kutatás adatainak elemzése Dombi Annamária Jelen kutatás fókuszában a fi atal, továbbtanulásban érintett felnőttek siker hívószóra adott szóasszociációinak

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,

Részletesebben

Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1

Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1 Kalocsai Janka Demokratikus attitűdök a hazai középiskolákban 1 A különböző történelmi korokban a tudás- és tapasztalatátadás mindig az adott társadalomban fontosnak tartott értékek figyelembevételével

Részletesebben

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési

Részletesebben

KIMBI PEDAGÓGIAI PROGRAM

KIMBI PEDAGÓGIAI PROGRAM KIMBI ÓVODA 1121 Budapest, Tállya utca 22. OM: 034501 KIMBI PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető 3 1.1 Törvényi háttér 3 1.2. Az óvoda bemutatása 3 2. Gyermekkép, óvodakép 4 2.1 Hitvallás 4 2.2

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

Meghívó. Helyszín: Pető András Főiskola - 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. "B" épület 4. tanterem

Meghívó. Helyszín: Pető András Főiskola - 1125 Budapest, Kútvölgyi út 6. B épület 4. tanterem Meghívó A " Tudományos életút és tudományos karrier " programhoz kapcsolódóan a Pető András Főiskola Kutatói és Tehetséggondozó Műhelye és a TDK szervezésében szeretettel meghívjuk a tisztelt oktatókat,

Részletesebben

A tanulási orientáció vizsgálata az ISZE Tehetségpont ISZE Tehetségiskola programjában

A tanulási orientáció vizsgálata az ISZE Tehetségpont ISZE Tehetségiskola programjában A tanulási orientáció vizsgálata az ISZE Tehetségpont ISZE Tehetségiskola programjában ISZE Tehetségiskola program ismertetése Fülöp Márta Marianna fulopmm@gmail.com Az ISZE Tehetségpont Alulteljesítő

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A TERMŐFÖLD KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKE ÉS PIACI ÁRA Készítette: Naárné Tóth Zsuzsanna Éva Gödöllő

Részletesebben

Motiváció hátrányos helyzetűek körében. Oktatói segédanyag és feladatgyűjtemény

Motiváció hátrányos helyzetűek körében. Oktatói segédanyag és feladatgyűjtemény Motiváció hátrányos helyzetűek körében Oktatói segédanyag és feladatgyűjtemény Fejes József Balázs Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Szenczi Beáta Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

szeptember vége tanmenetek havonta foglalkozási naplók vezetése 3-4 havonta

szeptember vége tanmenetek havonta foglalkozási naplók vezetése 3-4 havonta ÉRTÉKELÉS A szuhakállói Gárdonyi Géza Általános Iskola Minõségirányítási Programjának végrehajtásáról Intézményünk szülõi szervezete 26. július 3-án, nevelõtestülete 26. július 4-én értékelte a Minõségirányítási

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője: DR. KEREKES SÁNDOR MTA doktora Témavezető: DR. BERTALAN

Részletesebben

E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián.

E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián. Gyurgyik László A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG SZERKEZETI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSAI 1 E lõször is szeretném megköszönni a lehetõséget, hogy részt vehetek ezen a konferencián. A mai konferencia a határon túli ság

Részletesebben

Szilvási Léna A szegénység hatása a gyermek fejlõdésére

Szilvási Léna A szegénység hatása a gyermek fejlõdésére 05Szilvasi(3).qxd 2006.05.18. 14:44 Page 67 Szilvási Léna A szegénység hatása a gyermek fejlõdésére Készülõ disszertációm témája a szegénység, a társadalmi egyenlõtlenségek hatása a gyerekek fejlõdésére,

Részletesebben

A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3. 2. Az iskola nevelési programja 6

A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3. 2. Az iskola nevelési programja 6 A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3 1.1. Az iskola adatai 3 1.2. Az iskola rövid története 4 1.3. Az oktató-nevelő munka személyi feltételei a 2008/2009. tanévben 5 1.4. Az oktató-nevelő munka

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola M I S K O L C I E G Y E T E M Gazdaságtudományi Kar Pál Zsolt A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

HUMÁNTUDOMÁNYI INTÉZET. TDK TÉMAJAVASLATOK Részletes bemutatása 2013. év

HUMÁNTUDOMÁNYI INTÉZET. TDK TÉMAJAVASLATOK Részletes bemutatása 2013. év HUMÁNTUDOMÁNYI INTÉZET TDK TÉMAJAVASLATOK Részletes bemutatása 2013. év Babos Zsuzsanna A pedagógusszerep változásai korunkban Babos Zsuzsanna Dokumentum-elemzés, összehasonlítás, feldolgozás A játék személyiség/képességfejlesztő

Részletesebben

OKI-mûhely. Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA*

OKI-mûhely. Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA* 48 OKI-mûhely Paksi Borbála Schmidt Andrea PEDAGÓGUSOK MENTÁLHIGIÉNÉS ÁLLAPOTA* KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ISKOLAI ÉRTÉKÁTADÁST, EGÉSZSÉG- FEJLESZTÉST ÉS PROBLÉMAKEZELÉST BEFOLYÁSOLÓ DIMENZIÓKRA A tanulmány

Részletesebben

Együttnevelés határon innen és túl Kutatási eredmények a sajátos nevelési igényû tanulók inklúzióját támogató hazai szakmai szervezetekrõl,

Együttnevelés határon innen és túl Kutatási eredmények a sajátos nevelési igényû tanulók inklúzióját támogató hazai szakmai szervezetekrõl, Együttnevelés határon innen és túl Kutatási eredmények a sajátos nevelési igényû tanulók inklúzióját támogató hazai szakmai szervezetekrõl, kitekintéssel az aktuális nemzetközi projektekre Együttnevelés

Részletesebben

Educatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528.

Educatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528. Szakiskolások rekrutációja Atársadalmat vizsgáló kutatók egyik célja annak meghatározása, hogy mely társadalmak nyitottabbak, illetve mekkora szerepet játszanak egy-egy társadalomban az öröklött (pl. család)

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

A devianciák manifesztálódását befolyásoló pszichológiai és szociológiai tényezõk vizsgálata a határõrségnél

A devianciák manifesztálódását befolyásoló pszichológiai és szociológiai tényezõk vizsgálata a határõrségnél ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM A devianciák manifesztálódását befolyásoló pszichológiai és szociológiai tényezõk vizsgálata a határõrségnél Doktori (PhD) értekezés Készítette: Nagy József hör. õrnagy

Részletesebben

CIGÁNYOKKAL/ROMÁKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDVIZSGÁLAT A FELSŐOKTATÁS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI TERÜLETEIN TANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ HALLGATÓK KÖRÉBEN

CIGÁNYOKKAL/ROMÁKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDVIZSGÁLAT A FELSŐOKTATÁS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI TERÜLETEIN TANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ HALLGATÓK KÖRÉBEN ANGYAL MAGDOLNA CIGÁNYOKKAL/ROMÁKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDVIZSGÁLAT A FELSŐOKTATÁS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI TERÜLETEIN TANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ HALLGATÓK KÖRÉBEN Összefoglaló A vizsgálat során feltett kérdésekre

Részletesebben

F. Dárdai Ágnes Kaposi József

F. Dárdai Ágnes Kaposi József FDÆrdai`-KaposiJ_ProblØmaorientÆlt.qxp 2008.07.03. 6:02 Page 353 353 F. Dárdai Ágnes Kaposi József A PROBLÉMAORIENTÁLT TÖRTÉNELEMTANÍTÁS ÉS A FEJLESZTÕFELADATOK BEVEZETÉS A 20. század második feléhez,

Részletesebben

Melykóné Tõzsér Judit. Iskolai könyvtárak a szakfelügyelet tükrében KÖNYVTÁR

Melykóné Tõzsér Judit. Iskolai könyvtárak a szakfelügyelet tükrében KÖNYVTÁR KÖNYVTÁR Melykóné Tõzsér Judit Iskolai könyvtárak a szakfelügyelet tükrében 24 A vesztesekkel történnek a dolgok. A gyõztesek maguk alakítják azt! Csath Magdolna A címben jelzett tartalom többféle megközelítést

Részletesebben

A magyar tudományos utánpótlás a Kárpát-medence kisebbségi régióiban 1

A magyar tudományos utánpótlás a Kárpát-medence kisebbségi régióiban 1 Berényi Dénes Egyed Albert Kulcsár Szabó Enikõ A magyar tudományos utánpótlás a Kárpát-medence kisebbségi régióiban 1 A tudományos utánpótlás ügye minden bizonnyal a tudomány mûvelésével kapcsolatos kérdések

Részletesebben

Értékátadási problémák a családban

Értékátadási problémák a családban tóth olga: értékátadási problémák... 449 Értékátadási problémák a családban család egyik fontos funkciója a szocializáció, a felnövekvõ nemzedékek felkészítése a felnõtt életre. Noha napjainkban a család

Részletesebben

V. Modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe...94 VI. Érettségi...95 VII. A választható tantárgyak,

V. Modulok értékelése és minősítése/beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe...94 VI. Érettségi...95 VII. A választható tantárgyak, P E D A G Ó G I A I P R O G R A M 2013 1 Tartalom Tartalom... 2 Pedagógiai hitvallásunk:... 4 Nevelési terv... 6 I. Iskolánkról... 6 1.1. Alapelvek, célok, értékek...11 1.2. Az emberi magatartás általános

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

M ÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK

M ÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK modszertan.qxd 2010.04.21 18:10 Page 1 M ÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓKNAK Jelzõrendszer Szakmai program Adósságkezelés SZOCIÁLPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI INTÉZET BUDAPEST, 2010 modszertan.qxd

Részletesebben

Nevelési tanácsadó Logopédiai intézet OM azonosító: 200199

Nevelési tanácsadó Logopédiai intézet OM azonosító: 200199 2008-2009. TANÉV OKTATÁSI BESZÁMOLÓJA Nevelési tanácsadó Logopédiai intézet OM azonosító: 200199 Czikkely Erika intézményvezető Gyomaendrőd, 2009. július 15. 1. Gazdálkodás, tanügyigazgatás TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2

gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi

Részletesebben

A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai

A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Dancsecz Gabriella A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai Doktori (Ph.D)

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

Atradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár

Atradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár Atradius Fizetési Szokások Barométer Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában 2008 nyár Tartalomjegyzék A felmérés profilja... 4 A felmérés háttere... 4 A felmérés céljai...

Részletesebben

Szülõk és iskola. 1. tábla: Ki neveli a gyereket? (településnagyság szerinti megoszlás, %) 498 kutatás közben

Szülõk és iskola. 1. tábla: Ki neveli a gyereket? (településnagyság szerinti megoszlás, %) 498 kutatás közben 498 kutatás közben Szülõk és iskola Egy 2001-ben folyó, hat kistérségre kiterjedõ vizsgálatban általános iskolákat vizsgáltunk az iskolai hátrány és eredményesség összetevõinak feltárása céljából. 1 A

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS ÉS A SZAKKÉPZÉS ILLESZKEDÉSE

A KÖZOKTATÁS ÉS A SZAKKÉPZÉS ILLESZKEDÉSE OKTATÁSKUTATÓ INTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A KÖZOKTATÁS ÉS A SZAKKÉPZÉS ILLESZKEDÉSE N o 239 RESEARCH PAPERS HUNGARIAN INSTITUTE FOR EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A közoktatás és a szakképzés

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT. mesterképzés (MA, MSc) levelező. Bölcsészettudományi Kar Indított szakképzettségek: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): Szakért felelős kar: Képzési idő TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT angoltanár, franciatanár, latintanár,

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar A TERÜLETI TŐKE SZEREPE A REGIONÁLIS- ÉS VÁROSFEJLŐ- DÉSBEN ESETTANULMÁNY A HAZAI KÖZÉPVÁROSOK PÉLDÁ- JÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Tóth Balázs

Részletesebben

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? Közgazdasági Szemle, LXI. évf., 2014. május (566 585. o.) Nyitrai Tamás Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? A Bázel 2. tőkeegyezmény bevezetését

Részletesebben

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló

Részletesebben

Igazgatócserék, egy kutatás háttere

Igazgatócserék, egy kutatás háttere Igazgatócserék, egy kutatás háttere A közoktatás intézményeinek működését alapvetően meghatározza, hogy kik és milyen módszerekkel vezetik az iskolákat. Különösen jelentős ez napjainkban, amikor az oktatási

Részletesebben

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2008/2009. tanév ÓVODÁK ARÉNA ÓVODA

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2008/2009. tanév ÓVODÁK ARÉNA ÓVODA A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2008/2009. tanév ÓVODÁK ARÉNA ÓVODA A szervezeti felépítés átalakítását nem terveztük. ÖMIP célok A fenntartó minden intézményre érvényes célja -

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Általános rendelkezések

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. Általános rendelkezések 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 73.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 73. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 73. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Pongrácz Tiborné Spéder Zsolt

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban

Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta. Immateriális javak a számviteli gyakorlatban Dr. Saxné Dr. Andor Ágnes Márta egyetemi tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem Immateriális javak a számviteli gyakorlatban A szerző a SZAKma 2012. novemberi számában a szellemi tőkével kapcsolatos hazai

Részletesebben

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban 532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

X. A CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KAPCSOLATRENDSZERE

X. A CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KAPCSOLATRENDSZERE X. A CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KAPCSOLATRENDSZERE 1. KAPCSOLAT A HELYI INTÉZMÉNYEKKEL, SZEMÉLYEKKEL A CKÖ kapcsolatrendszere 1 Százalék 100 80 60 40 0 39 40 37 43 19 13 5 4 21 41 24 13 34 53 9 4

Részletesebben

Hátrányos helyzet és az egészségi állapot közötti összefüggések az egyes életkorokban

Hátrányos helyzet és az egészségi állapot közötti összefüggések az egyes életkorokban Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Védőnő szak Hátrányos helyzet és az egészségi állapot közötti összefüggések az egyes életkorokban Az egészséges fejlődés kommunikációs vonatkozásai ötéves gyerekek körében

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben