Európai közigazgat{s- és alkotm{nytörténet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Európai közigazgat{s- és alkotm{nytörténet"

Átírás

1 Európai közigazgat{s- és alkotm{nytörténet A német {llam(ok) alkotm{nyfejlődése ( sz{zad) felvil{gosult abszolutizmus az abszolút monarchi{k saj{tos közép- és kelet-közép-európai v{ltozat{t nevezik felvil{gosult abszolutizmusnak {tmeneti uralmi form{t jelentett a tiszta, klasszikus abszolutizmus és az 1848-as forradalmakkal felszínre törő polg{ri nemzet{llamis{g között. tkp. moderniz{ciós kísérletnek tekintendő: melyben nagy szerepe volt az ideológi{nak - a felvil{gosod{s a nehézségekkel küszködő, megkésett abszolutizmusok sz{m{ra nagy esélyt adott az {llamkonstrukció és az abszolutisztikus ideológia korszerűsítésére az {llam mag{ra v{llalt olyan feladatokat is, melyeket Nyugaton a szerves fejlődés logik{j{ból eredő, egym{ssal ar{nyosan alakuló t{rsadalmi szfér{k l{ttak el, s oldottak meg. a nyugati t{rsadalom autonóm szellemi eredményeit a felvil{gosult monarchia {llami eszközökkel kív{nta elterjeszteni. a felvil{gosult uralkodók a felvil{gosod{s filozófi{j{nak racion{lis és empirikus befoly{sa alatt az {llamrezon gondolat{t megfogalmazva egyfajta kötelezettségtan hat{sa alatt korm{nyoztak az {llam első szolg{iként. a korabeli viszonyok közt modernnek sz{mító értékeket az uralkodók gyakran klasszikus abszolutista módon valósított{k meg. felvil{gosult abszolutizmus (2) A felvil{gosult abszolutizmus mind területileg, mind időben korl{tozott maradt - ak{r Nagy Frigyes Poroszorsz{g{t vagy a Habsburgok Ausztri{j{t nézzük, a 18. sz{zad végétől ezeket az orsz{gokat ismét hagyom{nyos abszolutista módon korm{nyozt{k, még ha a felvil{gosod{s {ltal inspir{lt reformok egy része tartósnak bizonyult is. a porosz {llam kezdetei a német térség {llam- és alkotm{ny történetében a Brandenburgi Őrgrófs{g, majd később a Porosz Kir{lys{g j{tszott igen fontos szerepet. a poroszok szerepv{llal{sa a 17. sz{zad végétől egyre fokozódott, majd ez az {llamalakulat kov{csolta össze a 19. sz{zad utolsó harmad{ra az egységes Németorsz{got. a terület (az Elb{tól keletre, a balti térségtől délre elhelyezkedő uralmi területek) tartom{nyurai és uralkodói szívós munk{- val kebelezték be az útjukba kerülő idegen területeket. az 1701-ben ünnepélyes külsőségek közepette jött létre a Porosz Kir{lys{g a Brandenburgi Őrgrófs{g, a német lovagrendi eredetű porosz tartom{nyok és bizonyos rajnai területek összeolvad{s{ból, amelyhez mind újabb és újabb territóriumok illeszkedtek később a Hohenzollern-csal{d uralma alatt. a porosz {llam jellege a brandenburgi-porosz {llamalakulatot militarista jelleg és folyamatos expanzió, területszerzési étv{gy jellemezte. a kort{rsak szerint ebben a történelmi periódusban Poroszorsz{g nem olyan {llam volt, amelynek hadserege van, hanem olyan hadseregnek volt tekinthető, amely saj{t {llammal rendelkezett. (az {llami bevételek közel kilenctized része a katonai kiad{sokra ment el, az {llamszervezet kiépítését m{r a kezdetektől döntően a hadsereg emberanyaggal való kiegészítésének, megfelelő felfegyverzésének és logisztikailag kellően biztosított ell{t{s{nak szempontjai hat{rozt{k meg.) az uralkodók a katonai költségek előteremtéséhez szükséges forr{sokat ipar- és kereskedelemfejlesztéssel is t{mogatt{k. jellemző volt a kir{lyi hivatalnokok kötelességtud{sa, és az, hogy ennek a bürokratikus elitnek a legkiv{lóbbjai a korszerűsítés igénye ir{nt mindig fogékonyak voltak. 1

2 a porosz {llam szerkezete M{r Frigyes Vilmos v{lasztófejedelem ( ) a 17. sz{zad 2. felében a közigazgat{s racionaliz{l{sa jegyében létrehozta a korm{ny feladatait ell{tó titkos tan{csot, a főhadbiztoss{got és a kir{lyi jövedelmeket kezelő kincstartós{got. A katonai jellegű korm{nyzat ir{ny{ba tett lépésnek minősült, hogy 1723-ban (I. Frigyes Vilmos kir{ly alatt) mindh{rom szerv Gener{- lis Direktórium néven egyesült, mely korm{nyzati szerv egyesítette a közigazgat{si, korm{nyzati, hadsereg-szervezési és kincst{ri ügyek intézését. Minden abszolutizmusok mintahivatalnoks{ga jött létre Poroszorsz{gban Az uralkodók vak engedelmességet követeltek meg a hadsereg fegyelmi viszonyainak mint{j{ra kialakított {llamappar{tusban. A hadsereg nem csup{n mint{t szolg{ltatott, de sz{mos ponton {tszőtte az {llamszervezetet: a katonai vezetők egyben {llami vezetőkké is lettek, s fordítva. II. Frigyes ( ) az igazs{gszolg{ltat{st szervezte {t: a bír{kat is az {llami bürokr{cia részévé tette (megszűnt a kínvallat{s is) Polizeistaat rendészeti {llam M{r Frigyes Vilmos v{lasztó az orsz{got beh{lózó rendőrséget hívott életre és {llított a politika szolg{lat{ba. A felvil{gosod{s szellemében az uralkodó mint a nép első sz{mú szolg{ja mag{ra v{llalta a népoktat{s, a vall{sügy, az ipar és a kereskedelemügy, a szegényügy és az egészségügy {llami ir{nyít{s{nak és a gondoskod{snak a feladat{t. Ennek {ra az volt, hogy az {llam addig soha nem l{tott módon avatkozott be az alattvalók életébe. A mindent {titató ellenőrző, engedélyező, végrehajtó-rendelkező tevékenység foglalata az ún. Polizeistaat ( rendész{llam - rendészeti {llam ). kabinetkorm{nyz{s A fejedelmi abszolutizmus II. Frigyes felvil{gosult eszméket is érvényesítő, a porosz térséget sok tekintetben relatíve korszerűsítő uralma idején érte el a tetőpontj{t, legfényesebb korszak{t. Ebben a rendszerben a kir{ly személyes uralma érvényesült (melynek keretében egyszerre volt pl. saj{t hadügyés külügyminisztere ). Frigyes előszeretettel ír{sban érintkezett minisztereivel, hatalma az uralkodói kabinetkorm{nyz{s jegyében majdnem korl{tlan volt, amihez az is j{rult, hogy a kir{ly nehezen tűrte a kritik{t. vereség és talpra{ll{s A Napóleontól elszenvedett vereségek hat{s{ra a területében katasztrof{lisan zsugorodó porosz {llam iszonyú mélypontra jutott. Az ezt követő években azonban a kiv{ló porosz {llamférfiak olyan nagy jelentőségű reformintézkedések sor{t valósított{k meg, amelynek eredményeképpen az {llam új erőre kapott. A talpra{ll{s időszaka igen sokrétű t{rsadalom-, hatalom-, közigazgat{s-politikai és nem kevésbé katonapolitikai folyamat volt. Az {tfogó reformok kiterjedtek a v{rosokra, a központi hatós{gok szervezetére, a központi koordin{ció igényére, a hadügyekre, az agr{rreformokra és egyebek mellett a felsőoktat{sra is. Kardin{lis jelentősége volt annak, hogy az alattvalókat {llampolg{rr{ emelve, felébresszék bennük a Porosz Kir{lys{ggal, annak céljaival való azonosul{s érzését, hogy mindezekre alapozva {llampolg{ri kötelességteljesítést és jelentős {ldozatokat is v{rhassanak tőlük. porosz reformok a francia hat{s, illetőleg a nyugat- és délnémet {llamok péld{ja a Rajnai Szövetségen kívüli Poroszorsz{gban is {llamszervezeti reformokhoz vezetett, amelyek lényege a fejedelmi despotizmus lebont{sa volt egy felvil{gosultabb monarchia érdekében. Karl von Stein porosz első miniszter, majd Karl August von Hardenberg {llamkancell{r idején moderniz{lt{k a porosz {llamot től jogi reformok sorozata lépett életbe, amelyek részeként péld{ul eltörölték a jobb{gys{got, bevezették a földek szabad ad{svételét, és megszüntettek sz{mos különbségtételt bizonyos foglalkoz{sok péld{ul a közszolg{lat körében. porosz reformok (2) Még Stein alatt, 1808-ban v{rosi önkorm{nyzatokat hoztak létre, a v{rosi vagyonos polg{rs{g {ltal v{lasztott magisztr{tussal (tan{ccsal) és 1810 között megreform{lt{k a központi igazgat{st: a kor{bbi, testületi típusú, saj{t felelősség nélküli központi {gazati igazgat{si szervek, a dikasztériumok helyett az uralkodónak felelős, egyszemélyi vezetésű minisztériumokat hoztak létre. A kir{ly végrehajt{si aktusait miniszteri ellenjegyzéshez kötötték. Ezek a t{rsadalmi és {llamszervezeti reformok mindazon{ltal korl{tozottak maradtak, amennyiben nem vezettek el egy alkotm{nyos monarchi{hoz: több ígéret ellenére nem született írott alkotm{ny, és a képviseleti korm{nyz{s ir{ny{ba tett lépések meghiúsultak a tradicion{lis porosz nagybirtokos oszt{ly ellen{ll{s{n. 2

3 a v{rosok reformja a porosz v{rosok 1808-as reformja teh{t modern polg{ri önkorm{nyzatokat teremtett, ahol a polg{rok saj{tjuknak érezhették szűkebb életterük, v{rosuk ügyeit, beleszólhattak az intézkedésekbe. a v{rosi reform megold{sa mintegy stratégiai jelentőségű volt a talpra {lló porosz {llam sz{m{ra, hiszen a v{rosi polg{rs{g ezzel olyan képességek birtok{ba juthatott, olyan öntudatra tehetett szert, amelyből az {llampolg{ri feladat és {ldozatv{llal{s kisarjadhatott. A rendszer, amely így létrejött a 19. sz{zad sor{n több ízben módosult ugyan, de az alapok megmaradtak, és ez a rendszer Európa közepén, és keleti térségeiben jelentős hat{st fejtett ki: a v{rosi önkorm{nyzatok szab{lyoz{s{nak egyik alapvető európai moderniz{ciós modelljének bizonyult. Poroszorsz{g a 19. sz{zad elején a napoleoni behat{s A sz{zad fordulój{t a TÖBBI német {llamok történetében is a franci{k forradalmi serege, majd a Napóleon ellen fel{lló koalíciós h{borúk sorozata hat{rozta meg december 2-{n a h{rom cs{sz{r csat{j{ban Napóleon fényes győzelme megalapozott egy, a francia elképzelések szerint {talakított német {llamszövetséget. A Német Birodalom felbomlaszt{sa érdekében Napóleon ir{nyít{sa mellett 112 birodalmi jog{ll{sú alkotm{nyos alakulatot sz{moltak fel, köztük birodalmi v{rosokat, kisebb fejedelemségeket, grófs{gokat, megszüntették a lovagi birtokok birodalmi ir{nyít{s{t, az egyh{zi javakat szekulariz{lt{k ban 16 déli és nyugati {llam megalakította a Rajnai Szövetséget. a Rajnai Szövetség A Rajnai Szövetség eleinte teh{t 16 német {llamot tömörített laza konföder{- cióba. A szövetséget létrehozó, július 12-i okm{ny (Rheinbunds-Akte) Talleyrand francia külügyminiszter javaslat{ra készült el, s jellegét tekintve egy Napóleon és a 16 fejedelem közötti szerződés volt. A szövetség valój{ban sokkal ink{bb az érintett fejedelemségek és a napóleoni Franciaorsz{g közötti katonai szövetség volt, mint egy ön{lló {llamalakulat, mindazon{ltal egy lépést jelentett a német {llamok egységesítése ir{ny{ba. Ugyan tervezték közös, korl{tozott jogkörű törvényhozó testület fel{llít{s{t a részes {llamok kir{lyainak kollégiuma, illetve külön hercegi kollégium {ltal, {m ezek vagy m{s közös szervek működésére végül nem került sor. II. Ferenc lemondat{s{val Napóleon egyszer s mindenkorra felsz{molta a Német Nemzet Római Szent Birodalm{t, s ezzel megteremtődtek a német nemzet{llam(ok) létrejöttének feltételei. Deutscher Bund Mivel a Rajnai Szövetséget Napóleon h{borús sikerei nyom{n hozt{k létre, az a francia katonai vereséggel meg is szűnt; a konföder{ció tagjai kiléptek a szövetségből, és csatlakoztak a Napóleon-ellenes szövetséghez. A német területek sors{t az európai abszolutizmust újj{élesztő és a Szent Szövetséget létrehozó ös bécsi kongresszus rendezte újra. Ennek sor{n nem tartott{k fenn a Rajnai Szövetséget, igaz, a régi birodalmat sem {llított{k helyre. Ezek helyett 1815-ben megalakított{k a Német Szövetséget (Deutscher Bund), melynek 39 {llam köztük Ausztria és Poroszorsz{g lett a tagja. 3

4 A Német Szövetség A tag{llamok a szuverén fejedelmek és a szabads{gukat megőrző egykori birodalmi v{rosok voltak. A Német Szövetség közjogilag {llamszövetségként került kialakít{sra, nem pedig szövetséges {llamként. Az 1815-ös alapító okirat (Wiener Bundesakte), majd az azt kiegészítő as ún. Wiener Schlußakte szerint teh{t a Német Szövetség éppúgy, ahogy kor{bban a Rajnai Konföder{ció még nem volt szövetségi {llam, mert nem rendelkezett közös, azaz szövetségi {llamfővel, törvényhozó és végrehajtó hatalmi szervekkel és bírós{gokkal (a közös szövetségi bírós{g fel{llít{s{nak terve péld{ul 1820-ban Bajororsz{g ellen{ll{sa miatt hiúsult meg), s nem volt közös alkotm{nya sem. Ugyanakkor egyfajta nemzetközi jogi entit{st képező föderatív {llamalakulat volt, amelynek tagjai megtartott{k szuverenit{sukat. Célja: Németorsz{g külső és belső biztons{g{nak megőrzése, tov{bb{ az egyes német {llamok függetlenségének és sérthetetlenségének fenntart{sa. (Wiener Bundesakte 2. cikk), A Német Szövetség (2) Egyedüli közös szerve a frankfurti székhellyel, az osztr{k kancell{r, Metternich herceg vezetésével megalakuló Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung vagy Bundestag) volt, melynek tagjait a tag{llamok követeit a szövetségben részt vevő uralkodók, illetve korm{nyok deleg{lt{k. Az eredetileg kétkamar{snak tervezett diéta s ez{ltal a szövetség jogkörébe tartozott az alapító döntések módosít{sa, de az csak egyhangú döntéssel történhetett. A plénum tan{cskoz{sait elvileg az osztr{k cs{sz{r vezette, az érdemi kérdések itt dőltek el egyhangú szavaz{ssal vagy minősített többséggel. Hat{skörei kétharmados többséget igényelve kiterjedtek a h{borúra és a békekötésre, az {llamok jogainak védelmére, és az {llamok közti v{mok csökkentésére. A kevésbé jelentős, folyamatos ügyek a 17 tagú tan{cs hat{skörébe tartoztak egyszerű többséggel döntött. Valamennyi döntés, mivel lényegében {llamszövetségről volt szó, csak akkor lépett hat{lyba, ha a tag{llamok saj{t törvényhoz{sa ugyancsak elfogadta azt, belső jogg{ transzform{lva. Ez a hat{rozathozatali mód nem igen j{rult hozz{ az egységesítéshez. A Német Szövetség (3) Lényegében sikertelenül ugyan, de kísérleteztek közös szövetségi végrehajt{s és bírós{g fel{llít{s{val is. A korai föderatív törekvések ellenére a Német Szövetség csak laza, elsősorban védelmi jellegű, illetve a részt vevő fejedelemségek politikai stabilit{- s{ra ügyelő {llamszövetség volt. Megerősödését egyar{nt nehezítették a kisebb fejedelemségek törekvései ön{llós{guk megőrzésére, és Ausztria céljai, amelyek a saj{t birodalmi érdekek (a soknemzetiségű, jelentős részben nem német területek egyben tart{sa) miatt nem kedveztek egy szorosabb egység megteremtésének. a szorosabb egység esélye Ugyanakkor a progresszív polg{ri erők a halad{s mellett az egységtörekvéseket is szorgalmazt{k s a Német Szövetséget a restaur{ció, a partikularizmus, a bürokratizmus, a dinasztikus legitimit{s, sőt a despotizmus jelképeként megvetéssel illették ben az egységtörekvések tüntetéseken jelentek meg, és kibontott{k a német egység jelképét, a fekete-piros-arany színű lobogót. A politikai mozgalmakat ugyan sikerült elfojtani, de a progresszív törekvések (gazdas{gilag a Német V{mszövetség - Zollverein) előrehaladtak, és az 1848 előtti m{sfél évtizedben a liberalizmus eszméi széles körben terjedtek. Vagyis a német egységgondolatnak és a polg{ri halad{s eszmekörének jelentős előtörténete volt m{r az 1848-as forradalom kitörése előtt Németorsz{gban, és volt esélye az egységes {llamalakít{s, a t{rsadalomépítés demokratikus alternatív{j{nak. Zollverein A német szövetségi {llam kialakul{sa szempontj{ból fontos fejlemény, {m egy politikai egységesülés nélküli erősebb gazdas{gi integr{ció péld{ja volt az 1834-ben életbe lépő német v{munió (Zollverein). A mintegy milliós egységes piac létrejötte kétségtelen gazdas{gi előnyei mellett gazdas{gi megalapoz{s{t jelenthette a későbbi politikai integr{ciónak is. (18 német {llam lett a tagja.) A v{munió célja nemcsak a német ipari forradalom kibontakoz{s{nak elősegítése, hanem egy nemzeti alapú gazdas{g kialakít{sa is volt, azon elgondol{s alapj{n, hogy a gazdas{gi uniónak előbb-utóbb el kell vezetnie a politikai szövetséghez is. 4

5 A politikai szövetségre csak az es forradalmi mozgalmak kín{ltak esélyt m{rcius 31-én pedig Frankfurtban több délnémet {llam képviselői egy ún. előparlamentet (Vorparlament) tartottak abból a célból, hogy egy össznémet alkotm{nyozó gyűlést készítsenek elő. A tavaszi {ltal{nos v{laszt{sok ut{n m{jus 18-{n a frankfurti Szent P{l-templomban (Paulskirche) tartott nemzetgyűlés m{r kifejezetten abból a célból ült össze, hogy egy egységes német alkotm{nyt fogadjon el. A Nemzetgyűlés az első hónapokban A német nép alapjogairól szóló törvény előkészítésével foglalkozott, melyet az év végén hirdettek ki. Ez az alapjogi katalógus kifejezetten a németek jogairól szólt (teh{t nem lépett fel a jogok egyetemességének igényével), s tartalmazta a korszak {ltal ismert és elismert valamennyi fontos polg{ri és politikai szabads{gjogokat. törvény a a német nép alapjogairól Ez a jogi,,katalógus" {tvette az évsz{zados polg{ri törekvések teljes tradíciój{t: az angol fejlődést (a Habeus Corpus Act-et, a Bill of Rightsot, de h{ttérben a Magna Charta Libertatumot is), az amerikai vívm{nyokat (a Függetlenségi Nyilatkozatot, az Alkotm{nyt és kiegészítéseit), a francia forradalom gondolati fegyvert{r{t (az Ember és Polg{r Jogainak Deklar{ciój{t, 1789), a belga alkotm{nyt és Locke, Puffendorf, Montesquieu gondolatait. meghirdette a törvény előtti egyenlőséget, az egyesülési, sajtó- és szól{sszabads{got, a lak{s sérthetetlenségét és az emigr{l{s jog{t. az {llampolg{rs{g egységes jellege plasztikusan fejezte ki német egységet a bírós{gi elj{r{sban a bír{k függetlenek, a büntető igazs{gszolg{ltat{sban esküdtszékek működnek közre, a szóbeliség érvényesül, és a rendőrbír{skod{st megtiltj{k. a német polg{r ugyanakkor katon{skodni köteles, és a közteherviselés érvényes r{. frankfurti alkotm{ny A Nemzetgyűlés m{rcius 28-{n fogadta el az első össznémet alkotm{nyt, az ún. paulskirchei alkotm{nyt. Az alkotm{ny mely végül sohasem lépett hat{lyba - hangsúlyozottan a Német Birodalom alaptörvénye volt, mely kimondta, hogy a birodalom a kor{bbi Német Szövetség területeiből {ll. Az alkotm{ny szerint a Német Birodalom szövetségi alkotm{nyos monarchia volt, amelyben a tag{llamok megtartott{k függetlenségüket minden olyan ügyben, amely nem tartozott birodalmi hat{skörbe. az alkotm{nytörténetben kor{bban nem volt példa monarchikus tag{llamok demokratikus föder{ciój{ra. Ez a Német Birodalom volt (pontosabban lett volna) az első valós{gos német szövetségi {llam ezzel jött létre Németorsz{g föderatív {llamszerkezeti tradíciója, mely később (a hitleri Németorsz{got nem sz{mítva) a német {llam jellemzőjévé v{lt. frankfurti alkotm{ny (2) A Német Birodalom élén az örökletes uralkodó, a németek cs{sz{ra {ll, kifejezve az {llamfői hatalom néptől eredeztetett legitim{ciój{t. Az alkotm{ny forradalmi gyökereihez képest meglehetősen széles cs{sz{ri hat{skört hat{rozott meg: a cs{sz{r joga a miniszterek kinevezése és felmentése; ő a birodalom képviselője, a fegyveres erők főparancsnoka, joga van törvényt kezdeményezni, a Reichstag (a parlament alsóh{za) döntését megvétózhatja, illetve elnapolhatja vagy ak{r fel is oszlathatja a törvényhoz{s alsó h{z{t. Ezzel együtt, az uralkodó jog{ll{sa alkotm{nyosan korl{tozott is volt, elsősorban a szövetségi rendszer és a kétkamar{s törvényhoz{s {ltal, illetve az alkotm{nyos jogokon keresztül. A miniszterek még az uralkodó miniszterei voltak, akiknek nem volt parlament előtti felelősségük. A Frankfurtban eltervezett alkotm{nyos monarchia nem volt egyben parlament{ris jellegű is, jóllehet az alkotm{ny szerint a cs{sz{r döntéseit legal{bb egy miniszternek ellenjegyeznie kellett, m{rpedig az ellenjegyzés jogintézménye kifejezetten a parlament{ris korm{nyform{hoz kötődik. frankfurti alkotm{ny (3) Az 1849-es frankfurti alkotm{ny szerint a törvényhozó hatalom szerve a kétkamar{s Birodalmi Gyűlés (Reichstag) volt: az {ltal{nos v{lasztójog alapj{n v{lasztott, az egész német nép képviseletét ell{tó Népek H{za (Volkshaus) a tag{llamok képviseleteként működő Államok H{z{ból (Staatenhaus) {llt. (A német szövetségi {llam történetének egyik legnagyobb problém{j{t, Poroszorsz{g és Ausztria ar{nytalanul nagy súly{t, kompromisszumos módon oldott{k meg: a 194 felsőh{zi helyből Poroszorsz{g 40, míg Ausztria 38 helyet tölthetett be) Az alkotm{ny közös Birodalmi (szövetségi) Törvényszéket {llított fel, s a kor{bban elfogadott törvény alapj{n egy az alapjogokról szóló fejezetet is becikkelyezett. 5

6 az {lom vége A Frankfurti Nemzetgyűlés - az alkotm{ny elfogad{s{nak politikai biztosítékaként - IV. Frigyes Vilmos porosz kir{lyt v{lasztotta meg birodalmi cs{sz{rnak, aki azonban nem fogadta el a cs{sz{ri címet, azonnal jelezte, hogy tov{bbra is Isten kegyelméből eredezteti jogait, és nem kív{n szatócsok akarat{ból német cs{sz{r lenni. A nemzeti parlament a reakció egyre erősödő csap{sai alatt fokozatosan leolvadt, végül dolgavégezetlenül feloszlott. Ezzel elillant a német moderniz{ció és egység demokratikus v{ltozat{nak {lma, mivel a polg{ri t{rsadalom gyengesége miatt az es német forradalom is elbukott. De hagyatékként a frankfurti gondolat fennmaradt, és az 1919-es weimari alkotm{ny és később az 1949-es bonni alaptörvény eredménnyel nyúlhatott vissza hozz{, a 19. sz{zad közepén a német térség nagy feladatait azonban m{s úton kellett megoldani. az egység felé Az 1848-as forradalmak buk{sa ut{n a kor{bbi liber{lis reformok a német {llamokban rendre visszaszorultak. Formailag a Német Szövetség működött tov{bb a kor{bbi porosz és osztr{k hegemóni{nak megfelelően. Ugyanakkor a német {llamok megőrizték saj{t kor{bbi alkotm{nyaikat, amelyek közül néh{ny mérsékelt alkotm{nyos monarchi{t intézményesített. (pl. a porosz 1848/50-es oktroj{lt alkotm{ny) Az 1861-es porosz v{laszt{sokon az addigi liber{lis ellenzék került többségbe, ami hamarosan politikai konfliktushoz és alkotm{nyos v{ls{ghoz vezetett. A v{ls{g megold{s{t Otto von Bismarck 1862-es kancell{ri kinevezése oldotta meg, miut{n Bismarck hajlandó volt az alkotm{nyos rendelkezések mellőzésével korm{nyozni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a kancell{r a törvényhoz{s hozz{j{rul{sa nélkül is végrehajtotta a hadsereg {talakít{s{t, és a parlament {ltal elfogadott költségvetés nélkül korm{nyzott. Poroszorsz{gnak Bismarck kancell{rs{g{nak első évei alatt nem volt a parlament {ltal elfogadott költségvetése egy olyan feud{lis eredetű uralkodói előjogra hivatkozva, amely alapj{n a kir{ly felhatalmazta a korm{nyt, hogy az az utolsó rendes (vagyis jóv{hagyott) költségvetés szerint korm{nyozzon. az egység felé A 19. sz{zad közepétől Poroszorsz{gnak egyre nagyobb esélyei voltak az egységesülési folyamat ir{nyít{s{ra. Egyre erősebb lett hadserege, a v{munióval gazdas{gi kötelékei is kibővültek. A mind bonyolultabb belpolitikai problém{kkal küszködő Ausztri{- val 1866-ban Észak-Csehorsz{g (Königgrätz) csatamezején megtörtént a nagy összecsap{s, Ausztria vereséget szenvedett, és Poroszorsz{g megvalósíthatta az egységesülés döntő munk{j{t jelentő Észak-német Szövetséget. Észak-német Szövetség Az egység első alkotm{nyos modellje az Észak-német Szövetség (1867) lett. 21, a Majna folyótól északra lévő kis és közepes {llam lett a tagja Poroszorsz{ggal együtt. Az új szövetség {tmenetet jelentett a kor{bbi {llamszövetség és a hamarosan megalakuló szövetségi {llam között. Az új {llamalakulat tagjainak 1867 {prilis{tól közös (Bismarck {ltal javasolt) alkotm{nya volt, s közös szervek is alakultak. A Szövetség elnöke a porosz kir{ly, akinek a korm{nyfő, a kancell{r felelős volt. A törvényhoz{sban a föderatív jelleget képviseli a Szövetségi Tan{cs, ahov{ az egyes tag{llamok küldtek ki képviselőket Poroszorsz{gnak hangsúlyozott szerep jutott. A képviseleti elemet a Birodalmi Gyűlés reprezent{lta, a tartom{nyok (Landok) ön{llós{gukat sok tekintetben megőrizték. Észak-német Szövetség (2) Saj{tos volt, hogy a tartom{nyok belső szervezete ak{r rendi elemeket is konzerv{lhatott, és ami birodalmi szinten, moderniz{ciós szinten megvalósult, nem szükségképpen tükröződött a Landok hat{skörébe tartozó ügyekben és szervezetükben. Németorsz{g ezen felem{s moderniz{ciója és a föderatív jelleg egészen ig feud{lis maradv{nyokat is megőrzött. (Ilyen volt péld{ul porosz és sz{sz területen a közigazgat{silag ön{lló uradalmak kategóri{ja, amely a községekkel azonos jog{ll{sú egységnek minősült, a mezőgazdas{gi cselédek jogfoszt{s{nak adminisztratív keretét adta.) Ugyanakkor a jogrendszer korszerűsítésében m{r az Észak-német Szövetség is előrelépett. Az észak-német szövetségi alkotm{ny nem tartalmazta az alkotm{nyos jogok katalógus{t, és nem intézményesítette a végrehajtó hatalom parlamenti felelősségét sem. Ink{bb a tag{llamok gazdas{gi egységére fektetett nagyobb hangsúlyt. Ez{ltal azonban a német egység még nem volt teljes. Poroszorsz{g helyzete miatt ar{nytalan, intézményei hi{nyoss{gai miatt pedig elégtelen belső hatalmi struktúr{ja volt, és nem integr{lta a délnémet {llamokat. 6

7 az egység megvalósul{sa A Franciaorsz{g elleni h{ború sikere (1870) ut{n azonban az utolsó akad{ly is elh{rult a német egységes ({m {llamszerkezetét tekintve szövetségi) {llam megalakul{sa elől. Miut{n Franciaorsz{ggal szemben a dél-német {llamok is csatlakoztak az északi {llamokhoz, s a közös győzelem hamar nyilv{nvalóv{ v{lt, még a francia kapitul{ció előtt Versaillesban az egységes birodalom cs{sz{r{nak nyilv{nított{k I. Vilmos porosz kir{lyt, s ezzel janu- {r 18-{n megalakult az egységes Német Birodalom. Végeredményben a nemzet{llam h{borúk és felülről végrehajtott reformok ut{n jött létre. porosz túlsúllyal Németorsz{g 25 tag{llamból 4 kir{lys{gból, 18 fejedelemségből és 3 v{ros{llamból alakult meg, közülük azonban nagys{g{t és jelentőségét tekintve tov{bbra is kiemelkedett Poroszorsz{g, mely egymaga a birodalom területének több mint h{romötödét képviselte, s nagyj{ból ugyanilyen túlsúlya volt a népesség tekintetében is. Mindezt tükrözte az új birodalmi alkotm{ny is mely jelentős részben megegyezett a Német Szövetség évi alkotm{ny{val melyet {prilis 17-én fogadtak el: hiszen alkotm{nymódosít{sról, fontos katonai ügyekben, a v{mokról és az adókról nem lehetett Poroszorsz{g nélkül vagy ellenében döntést hozni. a tag{llamokat képviselő Szövetségi Tan{csban Poroszorsz{gnak az 58 helyből 17 jutott; a cs{sz{ri címet a porosz kir{lyi trónhoz kötötték; a birodalmi végrehajt{s feje pedig a gyakorlatban a porosz miniszterelnök (Bismarck) lett (b{r ez nem volt alkotm{nyos előír{s); a porosz dominancia csak egy gener{cióval később oldódott fel az egységes Német Birodalomban. birodalmi alkotm{ny Az új alaptörvény a porosz kir{lyt tette meg német cs{sz{rnak. A cs{sz{r jog{ll{sa azonban alkotm{nyos szempontból korl{tozott volt. valój{ban a szövetség egyik (b{r legerősebb) tagj{nak volt az uralkodója, aki mintegy a szövetség elnökeként l{tott el végrehajtó funkciókat; de ő volt a hadsereg főparancsnoka, s e tekintetben hatalma lényegében korl{tlan volt; a cs{sz{r nevezte ki a birodalmi kancell{rt, aki csak neki tartozott felelősséggel (az 1871-es alkotm{ny teh{t éppúgy megmaradt a parlamentarizmus nélküli alkotm{nyos monarchia modelljénél, mint az azt megelőző {llamszövetségi kísérletek.) Az alkotm{nyban nem szerepelt a birodalmi korm{ny intézménye, s nem voltak minisztériumok sem: a legfontosabb központi hivatalok (Reichsämter) a Kancell{ri Hivatalból nőttek ki (élükön a kancell{rnak felelős {llamtitk{rokkal). b{r a birodalmi törvények végrehajt{sa a birodalmi alkotm{ny szerint a cs{sz{r feladata és jogköre volt (aki azt a birodalmi kancell{ron keresztül gyakorolta), az igazgat{s javarészt a tag{llamok saj{t igazgat{si appar{- tus{ra maradt. birodalmi alkotm{ny (2) Az alkotm{ny a német hagyom{nyok szerint kétkamar{s parlamentet hozott létre. A 397 tagú alsóh{zat, a Birodalmi Gyűlést még az 1849-es {ltal{nos (minden 25. életévét betöltött férfi v{lasztójogosult volt), egyenlő és titkos v{lasztójog, valamint kétfordulós egyéni többségi v{laszt{si rendszer szerint v{lasztott{k, míg a Szövetségi Tan{cs, szintén a tradícióknak megfelelően, a tag{llamok képviselete, egyben a nemzeti szuverenit{s megtestesítője volt. (A Reichstag népképviseleti jellege mindazon{ltal korl{tozott volt, ami a v{laszt{si rendszer rendkívüli ar{nytalans{g{ból következett.) Az alkotm{ny aszimmetrikus törvényhozó hatalmat hozott létre: az alsóh{z jogköre erősen korl{tozott volt (péld{ul csak hétévenként szavazhatott a honvédelmi költségvetésről, vagy a végrehajtó hatalom gyakran ún. közvetett adókat vetett ki), míg a legtöbb törvényjavaslatot a Szövetségi Tan{csban nyújtott{k be, s csak ha az jóv{hagyta azokat, kerülhettek a Reichstag elé. birodalmi alkotm{ny (3) Az igazs{gszolg{ltat{s a tag{llamok hat{skörében maradt, de 1879-ben létrehozt{k a birodalmi (azaz szövetségi) bírós{gok rendszerét, élén egy birodalmi bírós{ggal. Az 1871-es alkotm{ny az 1867-es észak-némethez hasonlóan nem tartalmazta az alapjogok felsorol{s{t. ez részben Bismarck pragmatikus, az {llamszervezeti kérdéseket előtérbe helyező szemléletéből fakadt, részben azonban a tag{llamok ön{llós{ga ir{nti érzékenységet mutatta, amennyiben az {llami beavatkoz{s korl{tjaiként szolg{ló szabads{gjogok szab{lyoz{s{t az {llami törvényhoz{sokra bízta. Ezzel együtt, a következő években sz{mos alapjog jelent meg a szövetségi törvényekben, jóllehet azok nem rendelkeztek alkotm{nyos ranggal és védelemmel. 7

8 a 19. sz{zadi német alkotm{nyfejlődés A 19. sz{zadi német alkotm{nyfejlődés eredménye elsősorban az volt, hogy a középkori feud{lis partikularizmusból létrehozta az egységes német {llamot. A nemzet{llami gondolat meghat{rozó volt a legtöbb német {llamban a kor{bbi fejedelmi despotizmus helyén alkotm{nyos monarchia alakult ki, s maga az egységes Németorsz{g is ilyen korm{nyzattal jött létre. A német fejlődés egyszerre, p{rhuzamosan valósította meg a nemzet{llami ön{llós{got a polg{ri alkotm{nyos {llam intézményeinek kifejlesztésével. Ez a fejlődési vonal elsősorban az erős és radik{lis polg{rs{g hi{nya, illetve gyengesége miatt a megkésettség jeleit mutatta a nyugat-európai fejlődéshez képest. a 19. sz{zadi német alkotm{nyfejlődés De a birodalom parlament{ris demokr{ci{v{ alakít{sa nemcsak a 19. sz{zadban maradt el, hanem a 20. sz{zad elején sem sikerült. okai: a tradicion{lis uralkodó oszt{lyok érdekei, valamint a militarista értékek olyan erősek voltak, hogy azok szinte elnyomt{k a polg{ri értékeket. a politikai hatalomgyakorl{s ezért forma szerint alkotm{nyos jellege ellenére ink{bb az autokratikus volt nem volt valós{gos esély arra, hogy a korm{nyz{s ir{ny{t szabad v{laszt{sok eredményeként meg lehessen v{ltoztatni. mindezzel együtt a német {llam alapjaiban megőrizte a Rechtsstaat kor{bban kialakított értékeit: hatékony és szakszerű közigazgat{s és bürokr{cia, az egyéni jogokat érvényesítő, s az írott jog alapj{n elj{ró bírós{gok működtek. a politikai szabads{gjogok egy része mint péld{ul a p{rtok alapít{s{nak joga vagy a sajtószabads{g is érvényesülhetett mindaddig, amíg az nem veszélyeztette a fenn{lló hatalmi-politikai konstell{ciót. közigazgat{s A korszak német közjog{nak jelentős eleme volt a modem viszonyokkal megbirkózni kív{nó közigazgat{si jog, amelynek kialakít{sa több sz{lon a német {llamfejlődéshez kötődött. A központi hatalom erősödésével a bővülő közigazgat{s a 17. sz{zadtól a 19. sz{- zad elejéig rendészeti {llamként defini{lható, ahol a hivat{sos hivatalnokok mellett az intenzív gazdas{gszab{lyoz{s (merkantilizmus), az alattvalókról való gy{mkodó, aprólékos gondoskod{s igénye egyar{nt megtal{lható volt. A közigazgat{st a bír{skod{stól még nem v{lasztott{k el, a szerte{gazó, egyre ink{bb az emberi életviszonyok terén apró részletekbe is benyúló joganyag elméleti alapjait a kameralisztika, és a rendészeti tudom{nyok igyekeztek megteremteni. A XIX. sz{zad {llama a hatalmi {gak megoszt{s{nak elve alapj{n elkülönítette a többi hatalmi {gtól a közigazgat{st, a végrehajt{st és annak mindenképpen a törvényekhez való kötöttségét, ellenőrzését kív{nta. Olyan éjjeliőr"-{llamot teremtett, amelynek adminisztratív tevékenysége elsősorban a rend kereteit teremti meg, amelyek között azut{n a liber{lis szabads{gok kibontakoznak. (Lorenz von Stein, Otto Mayer) A hatós{gi igazgat{s mellett a szolg{ltat{sokat nyújtó közigazgat{s első jelei a sz{zad fordulój{n jelentek meg, és tettek szert egyre nagyobb jelentőségre. 8

Európai közigazgat{s- és alkotm{nytörténet

Európai közigazgat{s- és alkotm{nytörténet Európai közigazgat{s- és alkotm{nytörténet Osztr{k alkotm{nyfejlődés 17-20. sz{zad Ausztria az Ausztria elnevezés eredetileg egy tartom{nyra vonatkozott, később pedig tartom{nycsoportokra; végül az össz{llamra

Részletesebben

Európai közigazgatás- és alkotmánytörténet. A német állam(ok) alkotmányfejlődése ( század)

Európai közigazgatás- és alkotmánytörténet. A német állam(ok) alkotmányfejlődése ( század) Európai közigazgatás- és alkotmánytörténet A német állam(ok) alkotmányfejlődése (17-20. század) felvilágosult abszolutizmus az abszolút monarchiák sajátos közép- és kelet-közép-európai változatát nevezik

Részletesebben

Európai közigazgatás- és alkotmánytörténet

Európai közigazgatás- és alkotmánytörténet Európai közigazgatás- és alkotmánytörténet A német állam(ok) alkotmányfejlődése (17-20. század) felvilágosult abszolutizmus az abszolút monarchiák sajátos közép- és kelet-közép-európai változatát nevezik

Részletesebben

Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010. július 28-{n megjelent

Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010. július 28-{n megjelent Dr. Matolcsy György miniszter Úr részére Ikt. szám: K-08-12/2010 Nemzetgazdas{gi Minisztérium szechenyiterv@ngm.gov.hu Tisztelt Miniszter Úr! Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010.

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Megyei Jogú Város Önkormányzatának. 2011. évi 3. szám 2011. február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal

Megyei Jogú Város Önkormányzatának. 2011. évi 3. szám 2011. február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal DEBRECEN Megyei Jogú Vros Önkormnyzatnak K Ö Z L Ö N Y E 2011. évi 3. szm 2011. februr 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K Szm Trgy Oldal DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/2011. (II.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FORRÁSKÖZPONT 7625 Pécs, Aradi vértanúk útja 20. Tel.: 72/ 514-100 Fax: 72/ 514-101 E-mail: szocfp@ddrfk.hu.www.ddrfk.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FORRÁSKÖZPONT 7625 Pécs, Aradi vértanúk útja 20. Tel.: 72/ 514-100 Fax: 72/ 514-101 E-mail: szocfp@ddrfk.hu.www.ddrfk. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FORRÁSKÖZPONT 7625 Pécs, Aradi vértanúk útja 20. Tel.: 72/ 514-100 Fax: 72/ 514-101 E-mail: szocfp@ddrfk.hu.www.ddrfk.hu A Dél-Dun{ntúli Region{lis Forr{sközpont Szolg{ltató Közhasznú

Részletesebben

SZILV[SY GYÖRGY PÉTER A JOGALKOT[SRA VONATKOZÓ MAGYAR JOGI SZAB[LYOZ[S TÖRTÉNETI [TTEKINTÉSE *

SZILV[SY GYÖRGY PÉTER A JOGALKOT[SRA VONATKOZÓ MAGYAR JOGI SZAB[LYOZ[S TÖRTÉNETI [TTEKINTÉSE * 1. évf. 1. sz{m: 2011/ 1. Feltöltve: 2011.szeptember 1. SZILV[SY GYÖRGY PÉTER A JOGALKOT[SRA VONATKOZÓ MAGYAR JOGI SZAB[LYOZ[S TÖRTÉNETI [TTEKINTÉSE * E tanulm{ny a jogalkot{sra vonatkozó magyar jogi szab{lyoz{s

Részletesebben

HELYI TANTERV. a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ

HELYI TANTERV. a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ HELYI TANTERV a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ A kerettanterv a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalommal a Rendészet {gazatra egységesen vonatkozik: Megnevezés: Fegyveres szervek és vagyonvédelmi

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS. 2013/2014 tavaszi félév

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS. 2013/2014 tavaszi félév INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS 2013/2014 tavaszi félév V{rosfejlesztés európai szab{lyoz{si h{ttere, stratégiai dokumentumai Kohéziós Politika a gazdas{gi növekedés és a foglalkoztat{s t{mogat{s{ra Kohéziós

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

J E L E N T É S A KÉPVISELŐTESTÜLET LEJÁRT HATÁRIDEJŰ HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

J E L E N T É S A KÉPVISELŐTESTÜLET LEJÁRT HATÁRIDEJŰ HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁRÓL PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 93. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu J E L E N T É S A KÉPVISELŐTESTÜLET LEJÁRT HATÁRIDEJŰ HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁRÓL Előadó:

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

ú ő ú éľ é ú ľ é ő ü ú é é é é ő ő é őł é ł é ź ź é é ť ó é é ő é é őł ü ú ź ó é ő ú é é ű ű é ú ő ľ ó ó ó é ú ć ó é ő ó ó ő ú Ż é é ű ľ ű é ú ö ö é é ó ö ű é ú ó é ő ó ó ľ ú éľ é ű ű é ú ö ľ ó ť ű é ú

Részletesebben

a szoci{lis és gyermekvédelmi igazgat{sról és ell{t{sokról

a szoci{lis és gyermekvédelmi igazgat{sról és ell{t{sokról Vig{ntpetend község Önkorm{nyzata Képviselőtestülete 3/2011.(II.20) rendelete a szoci{lis és gyermekvédelmi igazgat{sról és ell{t{sokról Vig{ntpetend község Önkorm{nyzata a Magyar Közt{rsas{g Alkotm{ny{ról

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

HATÁROZAT. kijelöli. Indokolás

HATÁROZAT. kijelöli. Indokolás Ügyiratszm: BI/1286-8/2014. Trgy: egyetemes elektronikus hírközlési szolgltató kijelölése orszgos belföldi tudakozó nyújtsa vonatkozsban Ügyintéző: Dr. Csorba Imre HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

Bírálat Szente Zoltán Kormányforma és parlamentáris kormányzás a XIX. századi európai és a dualizmus kori magyar közjogban címő doktori munkájáról

Bírálat Szente Zoltán Kormányforma és parlamentáris kormányzás a XIX. századi európai és a dualizmus kori magyar közjogban címő doktori munkájáról Bírálat Szente Zoltán Kormányforma és parlamentáris kormányzás a XIX. századi európai és a dualizmus kori magyar közjogban címő doktori munkájáról Értékelésemet az MTA Doktori Tanácsa döntése nyomán, a

Részletesebben

A pedagógusok alkalmaz{si feltételei

A pedagógusok alkalmaz{si feltételei A pedagógusok alkalmaz{si feltételei A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) mellékletei közül a nevelési-oktat{si intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és

Részletesebben

SZÉP RENÁTA. A szentgotthárdi Erzsébet-kórház története

SZÉP RENÁTA. A szentgotthárdi Erzsébet-kórház története SZÉP RENÁTA A szentgotthárdi Erzsébet-kórház története /témavezető: Dr. Kalocsai Péter PhD/ Az egészségügy helyzete és a népjóléti intézmények tevékenysége jelentősen befoly{solj{k egy adott v{ros, régió

Részletesebben

A falugondnoki szolg{latról

A falugondnoki szolg{latról K a p o l c s község Önkorm{nyzati Képviselőtestülete 1/2009 (II.16). sz{mú Önkorm{nyzati Rendelete A falugondnoki szolg{latról Kapolcs Települési Önkorm{nyzat{nak Képviselőtestülete (a tov{bbiakban: Képviselőtestület)

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT.

LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT. LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu 1. CÍMLAP ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSIESZKÖZEINEK

Részletesebben

MUR[NYI PÉTER ALIGV[ROSOK ÉS TÖRPEFALVAK A V[ROS FALU VISZONY ÚJRAGONDOL[SA *

MUR[NYI PÉTER ALIGV[ROSOK ÉS TÖRPEFALVAK A V[ROS FALU VISZONY ÚJRAGONDOL[SA * 1. évf. 1. sz{m: 2011/ 1. Feltöltve: 2011.szeptember 1. MUR[NYI PÉTER ALIGV[ROSOK ÉS TÖRPEFALVAK A V[ROS FALU VISZONY ÚJRAGONDOL[SA * A multidiszciplinarit{s mindig bonyolultabb{ teszi egy adott probléma

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2013.06.17.

Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2013.06.17. Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2013.06.17. 1. verzió Arrixaca padlótisztító Zöld szappan 1 l 1. SZAKASZ: Az

Részletesebben

Ő Ö É ü ü É ö é Ö é ő ü é é ó í ü é é ő ö ő ó é é ő É Á é ő Á Á í ó é ő ó é ö ó ö ó í ö ó é ű ö é é Á ö É ő ő ő ö ö í ü é ü é é ő ö Ü ő í ü é ü é ő ő é é ő ü ú Ü é ó ö ő ő ö ö ü Ö ő é é ü é ö ö ö ő é é

Részletesebben

Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve. a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve. a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szárazépítő szakképesítés (34 582 10) helyi tanterve a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelettel

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

SZAKMAI PROGRAM az. Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ. valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ

SZAKMAI PROGRAM az. Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ. valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ SZAKMAI PROGRAM az 54 346 02 Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ K[ROLYI MIH[LY KÉT TANÍT[SI NYELVŰ KÖZGAZDAS[GI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013. 1 I. A szakképzés jogi

Részletesebben

A KATOLIKUS SAJTÓMOZGALOM MAGYARORSZ[GON 1896 1932

A KATOLIKUS SAJTÓMOZGALOM MAGYARORSZ[GON 1896 1932 DOKTORI DISSZERT[CIÓ TÉZISEI KLESTENITZ TIBOR ISTV[N A KATOLIKUS SAJTÓMOZGALOM MAGYARORSZ[GON 1896 1932 EÖTVÖS LOR[ND TUDOM[NYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOM[NYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOM[NYOK DOKTORI ISKOLA BUDAPEST,

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A felhasználói dokumentáció: https://felnottkepzesiengedely.munka.hu/img/felhasznaloi.pdf T[JÉKOZTATÓ

A felhasználói dokumentáció: https://felnottkepzesiengedely.munka.hu/img/felhasznaloi.pdf T[JÉKOZTATÓ T[JÉKOZTATÓ A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a tov{bbiakban: Fktv.) értelmében engedélyezési elj{r{s kezdeményezésére a https://felnottkepzesiengedely.munka.hu on-line felületen elérhető

Részletesebben

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS... 113 RUHAIPARI TECHNIKUS...

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS... 113 RUHAIPARI TECHNIKUS... Tartalom INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS... 113 RUHAIPARI TECHNIKUS... 243 2.56. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint

Részletesebben

TAK[CS PÉTER [LLAMELMÉLET A XIX. SZ[ZADBAN 1789 1914 *

TAK[CS PÉTER [LLAMELMÉLET A XIX. SZ[ZADBAN 1789 1914 * 1. évf. 1. sz{m: 2011/ 1. Feltöltve: 2011.augusztus 27. TAK[CS PÉTER [LLAMELMÉLET A XIX. SZ[ZADBAN 1789 1914 * A NÉMET [LLAMTUDOM[NY A hosszú XIX. sz{zad (1789-1914) folyam{n német területen az {llamtudom{-

Részletesebben

K E R E S E T E T. végül kötelezze az alperest az elj{r{s sor{n felmerülő perköltség viselésére.

K E R E S E T E T. végül kötelezze az alperest az elj{r{s sor{n felmerülő perköltség viselésére. Dr. Fazekas Tamás ügyvéd 1055 Budapest, Nyugati tér 6., III. emelet 6. Mobil: +3630-7434294 Fax: +361-3025206 tamas.fazekas@gmail.com Nyilvántartási szám a Budapesti Ügyvédi Kamaránál: 17008 É R T E S

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Á Ö É É É Ó Ü Ő É ó ő ö ő ű ö ó Á ö ő ü ő ő ü ő ö ő ő ú ö ó ö ő ű ö ú Ü ö ú ö ő ö ó ö ő ő ü ó ó ú í ó ó ó ű ö ö ü ő ó ú ö ö ö ö ő ó í ö í ó ó ö Á Ó Ü Ö Í Ú ö ó ő ő ő ő ó ó ü ü ü í ö ó ü ő ó ö ö ő ü ü ö

Részletesebben

A XXI. sz{zad első évtizedéről és napjainkról. (Szacsky Mih{ly) A gazdas{gi fejlődés és annak v{rható következményei

A XXI. sz{zad első évtizedéről és napjainkról. (Szacsky Mih{ly) A gazdas{gi fejlődés és annak v{rható következményei A XXI. sz{zad első évtizedéről és napjainkról (Szacsky Mih{ly) A gazdas{gi fejlődés és annak v{rható következményei Az elmúlt időszakokban bekövetkezett v{ltoz{sok azt mutatj{k, hogy bolygónk arculata

Részletesebben

Segédlet közhasznús{gi jelentés elkészítéséhez NCA p{ly{zók sz{m{ra

Segédlet közhasznús{gi jelentés elkészítéséhez NCA p{ly{zók sz{m{ra Segédlet közhasznús{gi jelentés elkészítéséhez NCA p{ly{zók sz{m{ra Készítette: ESZA Kht. 2009. janu{r 22. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 1.1. A segédlet célja, szerkezete... 3 1.2. Jogszab{lyi h{ttér...

Részletesebben

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata

Részletesebben

*Eg-Gü Fürdőszoba tisztító

*Eg-Gü Fürdőszoba tisztító Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. *Felülvizsg{lat: 2014.05.29. 2. verzió *Eg-Gü Fürdőszoba tisztító 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék

Részletesebben

ú í ú ú űú í úú ő ü ü ő í í í ö ő Í í ő ő ü ü ő ü ü ő ő ü ő í í ő ü ü ő ő ö ő í í ö ü ö ő ő Jövedelemi adatok krelmező,valamint bzastrsnak (lettrsnak)sa vele egy hztartsban 1őgyermekeinek a havi 3. Jogosultsgi

Részletesebben

Jegyzőkönyv. 2013. május 9. napján megtartott nyilvános rendkívüli testületi ülésről. Készült: 2 eredeti példányban

Jegyzőkönyv. 2013. május 9. napján megtartott nyilvános rendkívüli testületi ülésről. Készült: 2 eredeti példányban Sarród Község Önkormnyzatnak Képviselő-testülete 6/2013. Jegyzőkönyv a 2013. mjus 9. napjn megtartott nyilvnos rendkívüli testületi ülésről Készült: 2 eredeti példnyban 2 Jegyzőkönyv Készült: Sarród Község

Részletesebben

A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma

A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma Az Alkotmány: az alkotmányjog kódexe; egy adott országban a közhatalom gyakorlásának alaprendjére vonatkozó szabályokat rendszerezett formában összefoglaló törvény,

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

Közigazgatási alapfogalmak

Közigazgatási alapfogalmak ATALANTA Üzleti Szakközépiskola Közigazgatási alapfogalmak Jogi asszisztens tanfolyami jegyzet (ideiglenes) dr. Bednay Dezső 2011 január Tartalomjegyzék I. Rész: A közigazgatás az állami szervek rendszerében

Részletesebben

A felvilágosodás (Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája c. könyve alapján.)

A felvilágosodás (Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája c. könyve alapján.) SZAMOSI LÓRÁNT A felvilágosodás (Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája c. könyve alapján.) A. A háttér A felvilágosodást kiteljesedésének századában, a XVIII. században a fénnyel azonosították. Az ész,

Részletesebben

SZEGEDI L[SZLÓ A PÉNZÜGYI FELÜGYELETEK EURÓPAI RENDSZERE A MERONI-DOKTRÍNA TÜKRÉBEN *

SZEGEDI L[SZLÓ A PÉNZÜGYI FELÜGYELETEK EURÓPAI RENDSZERE A MERONI-DOKTRÍNA TÜKRÉBEN * 1. évf. 1. sz{m: 2011/ 1. Feltöltve: 2011.szeptember 1. SZEGEDI L[SZLÓ A PÉNZÜGYI FELÜGYELETEK EURÓPAI RENDSZERE A MERONI-DOKTRÍNA TÜKRÉBEN * A 2007-2008-as pénzügyi majd gazdas{gi v{ls{g egyértelműen

Részletesebben

í Í ő ó í í ó í í ó ő ó ó ö ö í í Ó í ó ó ó ó ö ö í ö ő ó ó ö ö ö ö Ó í ö ó í í ö í ó ö í ö ő ó ó ó ó ö ő ü ö í Ó ó í í ü Ó ó ó Á Í í í í ó Í Í ú Í ő ő ő ü ó Í ó ú ö í í Á ó ő ő ö ó í ó ö í í ó ö ó ö Ó

Részletesebben

Kivonat Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 75/2011. (IV. 13.) Kt. határozata

Részletesebben

15) A liberalizmus és a nacionalizmus hatása a nemzeti egységmozgalmakra (német egység)

15) A liberalizmus és a nacionalizmus hatása a nemzeti egységmozgalmakra (német egység) 15) A liberalizmus és a nacionalizmus hatása a nemzeti egységmozgalmakra (német egység) Mutassa be az egységes német nemzetállam kialakulásának folyamatát! Ismertesse a német egység létrejöttének lehetőségeit,

Részletesebben

PANNON-PALATINUS Tudom{ny

PANNON-PALATINUS Tudom{ny PR/B11WG0125T0010TT007 PANNON-PALATINUS Tudom{ny A KÉSŐ RENESZ[NSZ ERŐDÉPÍTÉSZET, A GYŐRI PÉLDA DR WINKLER GUSZT[V Az 1530-as években It{li{ban, Franciaorsz{gban és Magyarorsz{gon elterjedt, úgynevezett

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

Effi Briest könyvben és filmben

Effi Briest könyvben és filmben JURONICS KATALIN Effi Briest könyvben és filmben /témavezető: dr. Tak{cs Dóra/ Tém{m Theodor Fontane 1896-ben keletkezett Effi Briest című regényének és Hermine Huntgeburth 2009-ben ugyanezzel a címmel

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

2.94.5. KERETTANTERV. a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ

2.94.5. KERETTANTERV. a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ 2.94.5. KERETTANTERV a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ A kerettanterv a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalommal a Rendészet {gazatra egységesen vonatkozik: Megnevezés: Fegyveres szervek és vagyonvédelmi

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Magán Alapfokú Művészeti Iskola és Zeneművészeti Szakképző Iskola Makó HÁZIREND. Hatályos: 2013. szeptember 1-től

Magán Alapfokú Művészeti Iskola és Zeneművészeti Szakképző Iskola Makó HÁZIREND. Hatályos: 2013. szeptember 1-től Magn Alapfokú Művészeti Iskola és Zeneművészeti Szakképző Iskola Makó HÁZIREND Hatlyos: 2013. szeptember 1-től TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ...2 2. A tanulók tvolmaradsnak, mulasztsnak, késésének igazolsra

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0038 Esély-Háló területi együttműködést segítő programok kialakítása a Debreceni járásban. Szociális kisokos

ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0038 Esély-Háló területi együttműködést segítő programok kialakítása a Debreceni járásban. Szociális kisokos ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0038 Esély-Háló területi együttműködést segítő programok kialakítása a Debreceni járásban Szociális kisokos Felelős kiadó: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 Szerkesztette:

Részletesebben

Á Ó ó Á Á Á Á ó ó ü Ú ú Ü Ű Ö Á Á é ö é ő ő ő é ő ó ő ü ü ö ö ő Ö ú Ö é ő é é é ő ő é ö ű í ö é é ő ő Ö é ö ó é ó é í ő é ő í ó é é ó ó Ü é ü é é é é é ü ö é é ü ű ö é í é Ü ű Ö é ö ú é é ü é Ű Ö ú ö é

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott

Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta

Részletesebben

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában 7. fejezet KONKLUZIÓK 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában Véleményünk szerint Közép-Európában 1526-tól napjainkig öt kísérlet történt a térség munkamegosztásának megszervezésére.

Részletesebben

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORR[SOK SZOCI[LIS ÉS GYERMEKVÉDELMI MINISZTÉRIUMA FŐIGAZGATÓS[G MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcs{n a gyermek b{ntalmaz{s{nak felismerésére és

Részletesebben

Nagyat{di Region{lis Szennyvízt{rsul{s KÖZBESZERZÉSI TERV

Nagyat{di Region{lis Szennyvízt{rsul{s KÖZBESZERZÉSI TERV Nagyat{di Region{lis Szennyvízt{rsul{s KÖZBESZERZÉSI TERV 2009. évi tervezett beszerzések 1 Figyelemmel arra, hogy a Nagyat{di Region{lis Szennyvízt{rsul{s (tov{bbiakban: T{rsul{s) a közbeszerzésekről

Részletesebben

Dinók Henriett A KÖZIGAZGAT[S MŰKÖDÉSE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Dinók Henriett A KÖZIGAZGAT[S MŰKÖDÉSE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Pro Publico Bono Online T{mop Speci{l 2011 Közigazgat{studom{nyi Kar T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 Dinók Henriett A KÖZIGAZGAT[S MŰKÖDÉSE ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK 1. Bevezetés Az {llam a legtöbb ember

Részletesebben

Megyei Jogú Város Önkormányzatának. 2011. évi 8. szám 2011. április 29. I. kötet T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal

Megyei Jogú Város Önkormányzatának. 2011. évi 8. szám 2011. április 29. I. kötet T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal DEBRECEN Megyei Jogú Vros Önkormnyzatnak K Ö Z L Ö N Y E 2011. vi 8. szm 2011. prilis 29. I. kötet T A R T A L O M J E G Y Z É K Szm Trgy Oldal DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 14/2011.

Részletesebben

Esettanulmány ny 1. Feladat. Hatékony marketingkommunikáció?

Esettanulmány ny 1. Feladat. Hatékony marketingkommunikáció? + Feladat Esettanulmny ny 1. Készítette: Tóth Éva Tanrsegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar 1. A cég rövid bemutatsa, kialakulsnak története 2. A cég székhelye, nemzetközi környezete (hny orszgban van jelen)

Részletesebben

Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Plotinus Vagyonkezelő Nyilvnosan Működő Rszvnytrsasg Negyedves jelents: 2011 negyedik negyedv s 2011 Q1-Q4 (2011 janur 1.-december 31.) Kszült: 2012/01/06 Vezetősgi jelents A Plotinus Vagyonkezelő Nyrt.

Részletesebben

NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I]

NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I] NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I] muzeum_brosura_168x238.indd 1 2016. 04. 29. 11:28 [ II ] BEVEZETŐ Az Országgyűlési Múzeum első alkalommal 1929 és 1949 között működött az Országházban.

Részletesebben

HELYI TANTERV. a 34 542 06 NŐI SZABÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

HELYI TANTERV. a 34 542 06 NŐI SZABÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ HELYI TANTERV a 34 542 06 NŐI SZABÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi h{ttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

Helyreállított Európa

Helyreállított Európa Mezei Géza Helyreállított Európa GROTIUS E-KÖNYVT[R 2010 1 Sorozatszerkesztő Horv{th Jenő Mezei Géza 2 Mezei Géza Helyre{llított Európa Egy önsorsrontó kontinens gazdas{gi és politikai felépülése a Marshall-tervtől

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

T{jékoztató leendő nevelőszülőknek

T{jékoztató leendő nevelőszülőknek Főv{rosi Gyermekvédelmi Szakszolg{lat Nevelőszülői H{lózat T{jékoztató leendő nevelőszülőknek :1081 Budapest, Alföldi u. 9-13. :1430 Budapest Pf.: 20 : 3232-900 : 3232-911 www.tegyesz.hu neveloszuloiszolgalat@tegyesz.hu

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

É Á É Á Á ö É Ü ő É ü É Ü Ü Ö ú ő Í Ó Ú Á Ö Ó ü ü Ö Í Ö ó Ö Ü Ú ú Ö ó Ö í ő ó Í ö Íó ü űí É í ö ú ó ő ö ó ö í í Í ó í ó ő Ú Ó ó ö ú ü Ó Ó Ö ü Ő í ó Í ö ü ú ü Ó Ó Í Ö Í Ö ö ú ü Ö Í í Í Ó Í ö Í Ó Í ó ó ú

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

14. Legislatio és iurisdictio

14. Legislatio és iurisdictio 14. Legislatio és iurisdictio a belső béke megteremtésének legfontosabb eszköze a norm{k alkot{sa, a közösség együttéléséhez szükséges szab{lyok megteremtése volt ennek több útja lehet: 1. közismert norm{k

Részletesebben

Belügyi Rendészeti Ismeretek

Belügyi Rendészeti Ismeretek Belügyi Rendészeti Ismeretek Tansegédlet Társadalomismeret Tereptan Szabálysértések Büntetőjog Kriminalisztika Készült a TÁMOP 2.2.3-9/1-2009-0003. számú program keretében, az Országos Rendészeti TISZK

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. amely készült a Hangony Községi Önkormányzat Képviselő - Testülete január 14. napján órától megtartott üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. amely készült a Hangony Községi Önkormányzat Képviselő - Testülete január 14. napján órától megtartott üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V amely készült a Hangony Községi Önkormnyzat Képviselő - Testülete 2015. janur 14. napjn 15.00 órtól megtartott üléséről. Jelen vannak: Kovcs Szilrd polgrmester Bartók Péter Bartók

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLLAMIGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Államigazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött: Dr.

Részletesebben

Történelem. A Bécsi Fegyvert{r

Történelem. A Bécsi Fegyvert{r Történelem A Bécsi Fegyvert{r Szacsky Mih{ly (első közlés 1990/3 Venatus) Bécsben a Ringből nyílik egy sug{rút, az Arsenal, amelynek egyik oldal{n egy nagy park közepén {ll névadója, az Arsenal, azaz a

Részletesebben

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Antall József A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Igen tisztelt vendégeink, hölgyeim és uraim! Megtisztelõ felkérésnek teszek eleget, amikor a nemzetközi pszichoanalitikus konferencia alkalmából

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Az olasz békeszerződés

Az olasz békeszerződés Az olasz békeszerződés 1947. 02. 10. (Részleges közlés) Az Amerikai Egyesült [llamok, Kína, Franciaorsz{g, Nagy-Britannia és Észak- Írorsz{g Egyesült Kir{lys{g, a Szovjet Szocialista Közt{rsas{gok Szövetsége,

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben