Európai közigazgatás- és alkotmánytörténet. A német állam(ok) alkotmányfejlődése ( század)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Európai közigazgatás- és alkotmánytörténet. A német állam(ok) alkotmányfejlődése ( század)"

Átírás

1 Európai közigazgatás- és alkotmánytörténet A német állam(ok) alkotmányfejlődése ( század)

2 felvilágosult abszolutizmus az abszolút monarchiák sajátos közép- és kelet-közép-európai változatát nevezik felvilágosult abszolutizmusnak z átmeneti uralmi formát jelentett a tiszta, klasszikus abszolutizmus és az 1848-as forradalmakkal felszínre törő polgári nemzetállamiság között. tkp. egy modernizációs kísérletnek tekintendő: melyben nagy szerepe volt az ideológiának - a felvilágosodás a nehézségekkel küszködő, megkésett abszolutizmusok számára nagy esélyt adott az államkonstrukció és az abszolutisztikus ideológia korszerűsítésére az állam magára vállalt olyan feladatokat is, melyeket Nyugaton a szerves fejlődés logikájából eredő, egymással arányosan alakuló társadalmi szférák láttak el, s oldottak meg. a nyugati társadalom autonóm szellemi eredményeit a felvilágosult monarchia állami eszközökkel kívánta elterjeszteni. a felvilágosult uralkodók a felvilágosodás filozófiájának racionális és empirikus befolyása alatt az államrezon gondolatát megfogalmazva egyfajta kötelezettségtan hatása alatt kormányoztak az állam első szolgáiként. a korabeli viszonyok közt modernnek számító értékeket az uralkodók gyakran klasszikus abszolutista módon valósították meg.

3 felvilágosult abszolutizmus (2) A felvilágosult abszolutizmus mind területileg, mind időben korlátozott maradt akár Nagy Frigyes Poroszországát vagy a Habsburgok Ausztriáját nézzük, a 18. század végétől ezeket az országokat ismét hagyományos abszolutista módon kormányozták, még ha a felvilágosodás által inspirált reformok egy része tartósnak bizonyult is.

4 a porosz állam kezdetei a német térség állam- és alkotmány történetében a Brandenburgi Őrgrófság, majd később a Porosz Királyság játszott igen fontos szerepet. a poroszok szerepvállalása a 17. század végétől egyre fokozódott, majd ez az államalakulat kovácsolta össze a 19. század utolsó harmadára az egységes Németországot. a terület (az Elbától keletre, a balti térségtől délre elhelyezkedő uralmi területek) tartományurai és uralkodói szívós munkával kebelezték be az útjukba kerülő idegen területeket. az 1701-ben ünnepélyes külsőségek közepette jött létre a Porosz Királyság a Brandenburgi Őrgrófság, a német lovagrendi eredetű porosz tartományok és bizonyos rajnai területek összeolvadásából, amelyhez mind újabb és újabb territóriumok illeszkedtek később a Hohenzollern-család uralma alatt.

5

6 a porosz állam jellege a brandenburgi-porosz államalakulatot militarista jelleg és folyamatos expanzió, területszerzési étvágy jellemezte. a kortársak szerint ebben a történelmi periódusban Poroszország nem olyan állam volt, amelynek hadserege van, hanem olyan hadseregnek volt tekinthető, amely saját állammal rendelkezett. (az állami bevételek közel kilenctized része a katonai kiadásokra ment el, az államszervezet kiépítését már a kezdetektől döntően a hadsereg emberanyaggal való kiegészítésének, megfelelő felfegyverzésének és logisztikailag kellően biztosított ellátásának szempontjai határozták meg.) az uralkodók a katonai költségek előteremtéséhez szükséges forrásokat ipar- és kereskedelemfejlesztéssel is támogatták. jellemző volt a királyi hivatalnokok kötelességtudata, és az, hogy ennek a bürokratikus elitnek a legkiválóbbjai a korszerűsítés igénye iránt mindig fogékonyak voltak.

7 a porosz állam szerkezete Már Frigyes Vilmos választófejedelem ( ) a 17. század 2. felében a közigazgatás racionalizálása jegyében létrehozta a kormány feladatait ellátó titkos tanácsot, a főhadbiztosságot és a királyi jövedelmeket kezelő kincstartóságot. A katonai jellegű kormányzat irányába tett lépésnek minősült, hogy 1723-ban (I. Frigyes Vilmos király alatt) mindhárom szerv Generális Direktórium néven egyesült, mely kormányzati szerv egyesítette a közigazgatási, kormányzati, hadsereg-szervezési és kincstári ügyek intézését. Minden abszolutizmusok mintahivatalnoksága jött létre Poroszországban Az uralkodók vak engedelmességet követeltek meg a hadsereg fegyelmi viszonyainak mintájára kialakított államapparátusban. A hadsereg nem csupán mintát szolgáltatott, de számos ponton átszőtte az államszervezetet: a katonai vezetők egyben állami vezetőkké is lettek, s fordítva. II. Frigyes ( ) az igazságszolgáltatást szervezte át: a bírákat az állami bürokrácia részévé tette. (megszűnt a kínvallatás is)

8 Polizeistaat rendészeti állam Már Frigyes Vilmos választó az országot behálózó rendőrséget hívott életre és állított a politika szolgálatába. A felvilágosodás szellemében az uralkodó mint a nép első számú szolgája magára vállalta a népoktatás, a vallásügy, az ipar és a kereskedelemügy, a szegényügy és az egészségügy állami irányításának és gondoskodásának feladatát. Ennek ára az volt, hogy az állam addig soha nem látott módon avatkozott be az alattvalók életébe. A mindent átitató ellenőrző, engedélyező, végrehajtó-rendelkező tevékenység foglalata az ún. Polizeistaat ( rendészállam - rendészeti állam ).

9 kabinetkormányzás A fejedelmi abszolutizmus II. Frigyes felvilágosult eszméket is érvényesítő, a porosz térséget sok tekintetben relatíve korszerűsítő uralma idején érte el a tetőpontját, legfényesebb korszakát. Ebben a rendszerben a király személyes uralma érvényesült (melynek keretében egyszerre volt pl. saját hadügyés külügyminisztere ). Frigyes előszeretettel írásban érintkezett minisztereivel, hatalma az uralkodói kabinetkormányzás jegyében majdnem korlátlan volt, amihez az is járult, hogy a király nehezen tűrte a kritikát.

10 vereség és talpraállás A Napóleontól elszenvedett vereségek hatására a területében katasztrofálisan zsugorodó porosz állam iszonyú mélypontra jutott. Az ezt követő években azonban a kiváló porosz államférfiak olyan nagy jelentőségű reformintézkedések sorát valósították meg, amelynek eredményeképpen az állam új erőre kapott. A talpraállás időszaka igen sokrétű társadalom-, hatalom-, közigazgatás-politikai és nem kevésbé katonapolitikai folyamat volt. Az átfogó reformok kiterjedtek a városokra, a központi hatóságok szervezetére, a központi koordináció igényére, a hadügyekre, az agrárreformokra és egyebek mellett a felsőoktatásra is. Kardinális jelentősége volt annak, hogy az alattvalókat állampolgárrá emelve, felébresszék bennük a Porosz Királysággal, annak céljaival való azonosulás érzését, hogy mindezekre alapozva állampolgári kötelességteljesítést és jelentős áldozatokat is várhassanak tőlük.

11 porosz reformok a francia hatás, illetőleg a nyugat- és délnémet államok példája a Rajnai Szövetségen kívüli Poroszországban is államszervezeti reformokhoz vezetett, amelyek lényege a fejedelmi despotizmus lebontása volt egy felvilágosultabb monarchia érdekében. Karl von Stein porosz első miniszter, majd Karl August von Hardenberg államkancellár idején modernizálták a porosz államot től jogi reformok sorozata lépett életbe, amelyek részeként például eltörölték a jobbágyságot, bevezették a földek szabad adásvételét, és megszüntettek számos különbségtételt bizonyos foglalkozások például a közszolgálat körében.

12 porosz reformok (2) Még Stein alatt, 1808-ban városi önkormányzatokat hoztak létre, a városi vagyonos polgárság által választott magisztrátussal (tanáccsal) és 1810 között megreformálták a központi igazgatást: a korábbi, testületi típusú, saját felelősség nélküli központi ágazati igazgatási szervek, a dikasztériumok helyett az uralkodónak felelős, egyszemélyi vezetésű minisztériumokat hoztak létre. A király végrehajtási aktusait miniszteri ellenjegyzéshez kötötték. Ezek a társadalmi és államszervezeti reformok mindazonáltal korlátozottak maradtak, amennyiben nem vezettek el egy alkotmányos monarchiához: több ígéret ellenére nem született írott alkotmány, és a képviseleti kormányzás irányába tett lépések meghiúsultak a tradicionális porosz nagybirtokos osztály ellenállásán.

13 a városok reformja a porosz városok 1808-as reformja tehát modern polgári önkormányzatokat teremtett, ahol a polgárok sajátjuknak érezhették szűkebb életterük, városuk ügyeit, beleszólhattak az intézkedésekbe. a városi reform megoldása mintegy stratégiai jelentőségű volt a talpra álló porosz állam számára, hiszen a városi polgárság ezzel olyan képességek birtokába juthatott, olyan öntudatra tehetett szert, amelyből az állampolgári feladat és áldozatvállalás kisarjadhatott. A rendszer, amely így létrejött a 19. század során több ízben módosult ugyan, de az alapok megmaradtak, és ez a rendszer Európa közepén, és keleti térségeiben jelentős hatást fejtett ki: a városi önkormányzatok szabályozásának egyik alapvető európai modernizációs modelljének bizonyult.

14 Poroszország a 19. század elején

15 Poroszországon kívül - a napoleoni behatás A század fordulóját a többi német államok történetében is a franciák forradalmi serege, majd a Napóleon ellen felálló koalíciós háborúk sorozata határozta meg december 2-án a három császár csatájában Napóleon fényes győzelme megalapozott egy, a francia elképzelések szerint átalakított német államszövetséget. A Német Birodalom felbomlasztása érdekében Napóleon irányítása mellett 112 birodalmi jogállású alkotmányos alakulatot számoltak fel, köztük birodalmi városokat, kisebb fejedelemségeket, grófságokat, megszüntették a lovagi birtokok birodalmi irányítását, az egyházi javakat szekularizálták ban 16 déli és nyugati állam megalakította a Rajnai Szövetséget. II. Ferenc lemondatásával Napóleon egyszer s mindenkorra felszámolta a Német Nemzet Római Szent Birodalmát, s ezzel megteremtődtek a német nemzetállam(ok) létrejöttének feltételei.

16 a Rajnai Szövetség A Rajnai Szövetség eleinte tehát 16 német államot tömörített laza konföderációba. A szövetséget létrehozó, július 12-i okmány (Rheinbunds-Akte) Talleyrand francia külügyminiszter javaslatára készült el, s jellegét tekintve egy Napóleon és a 16 fejedelem közötti szerződés volt. A szövetség valójában sokkal inkább az érintett fejedelemségek és a napóleoni Franciaország közötti katonai szövetség volt, mint egy önálló államalakulat, mindazonáltal egy lépést jelentett a német államok egységesítése irányába. Ugyan tervezték közös, korlátozott jogkörű törvényhozó testület felállítását a részes államok királyainak kollégiuma, illetve külön hercegi kollégium által, ám ezek vagy más közös szervek működésére végül nem került sor.

17 Deutscher Bund Mivel a Rajnai Szövetséget Napóleon háborús sikerei nyomán hozták létre, az a francia katonai vereséggel meg is szűnt; a konföderáció tagjai kiléptek a szövetségből, és csatlakoztak a Napóleon-ellenes szövetséghez. A német területek sorsát az európai abszolutizmust újjáélesztő és a Szent Szövetséget létrehozó ös bécsi kongresszus rendezte újra. Ennek során nem tartották fenn a Rajnai Szövetséget, igaz, a régi birodalmat sem állították helyre. Ezek helyett 1815-ben megalakították a Német Szövetséget (Deutscher Bund), melynek 39 állam köztük Ausztria és Poroszország lett a tagja.

18

19 a Német Szövetség A tagállamok a szuverén fejedelmek és a szabadságukat megőrző egykori birodalmi városok voltak. A Német Szövetség közjogilag államszövetségként került kialakításra, nem pedig szövetségi államként. Az 1815-ös alapító okirat (Wiener Bundesakte), majd az azt kiegészítő as ún. Wiener Schlußakte szerint tehát a Német Szövetség éppúgy, ahogy korábban a Rajnai Szövetség még nem volt szövetségi állam, mert nem rendelkezett közös, azaz szövetségi államfővel, törvényhozó és végrehajtó hatalmi szervekkel és bíróságokkal (a közös szövetségi bíróság felállításának terve például 1820-ban Bajorország ellenállása miatt hiúsult meg), s nem volt közös alkotmánya sem. Ugyanakkor egyfajta nemzetközi jogi entitást képező föderatív államalakulat volt, amelynek tagjai megtartották szuverenitásukat. Célja: Németország külső és belső biztonságának megőrzése, továbbá az egyes német államok függetlenségének és sérthetetlenségének fenntartása volt (Wiener Bundesakte 2. cikk).

20 a Német Szövetség (2) Egyedüli közös szerve a frankfurti székhellyel, az osztrák kancellár, Metternich herceg vezetésével megalakuló Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung vagy Bundestag) volt, melynek tagjait a tagállamok követeit a szövetségben részt vevő uralkodók, illetve kormányok delegálták. Az eredetileg kétkamarásnak tervezett diéta s ezáltal a Szövetség jogkörébe tartozott az alapító döntések módosítása, de az csak egyhangú döntéssel történhetett. A plénum tanácskozásait elvileg az osztrák császár vezette, az érdemi kérdések itt dőltek el egyhangú szavazással vagy minősített többséggel. Hatáskörei kétharmados többséget igényelve kiterjedtek a háborúra és a békekötésre, az államok jogainak védelmére, és az államok közti vámok csökkentésére. A kevésbé jelentős, folyamatos ügyek a 17 tagú tanács hatáskörébe tartoztak ez egyszerű többséggel döntött. Valamennyi döntés, mivel lényegében államszövetségről volt szó, csak akkor lépett hatályba, ha a tagállamok saját törvényhozása ugyancsak elfogadta azt, belső joggá transzformálva. Ez a határozathozatali mód nem igen járult hozzá az egységesítéshez.

21 a Német Szövetség (3) Lényegében sikertelenül ugyan, de kísérleteztek közös szövetségi végrehajtás és bíróság felállításával is A korai föderatív törekvések ellenére a Német Szövetség csak laza, elsősorban védelmi jellegű, illetve a részt vevő fejedelemségek politikai stabilitására ügyelő államszövetség volt. Megerősödését egyaránt nehezítették a kisebb fejedelemségek törekvései önállóságuk megőrzésére, és Ausztria céljai, amelyek a saját birodalmi érdekek (a soknemzetiségű, jelentős részben nem német területek egyben tartása) miatt nem kedveztek egy szorosabb egység megteremtésének.

22 a szorosabb egység esélye Ugyanakkor a progresszív polgári erők a haladás mellett az egységtörekvéseket is szorgalmazták s a Német Szövetséget a restauráció, a partikularizmus, a bürokratizmus, a dinasztikus legitimitás, sőt a despotizmus jelképeként megvetéssel illették ben az egységtörekvések tüntetéseken jelentek meg, és kibontották a német egység jelképét, a fekete-piros-arany színű lobogót. A politikai mozgalmakat ugyan sikerült elfojtani, de a progresszív törekvések (gazdaságilag a Német Vámszövetség - Zollverein) előrehaladtak, és az 1848 előtti másfél évtizedben a liberalizmus eszméi széles körben terjedtek. Vagyis a német egységgondolatnak és a polgári haladás eszmekörének jelentős előtörténete volt már az 1848-as forradalom kitörése előtt Németországban, és volt esélye az egységes államalakítás, a társadalomépítés demokratikus alternatívájának.

23 Zollverein A német szövetségi állam kialakulása szempontjából fontos fejlemény, ám egy politikai egységesülés nélküli erősebb gazdasági integráció példája volt az 1834-ben életbe lépő német vámunió (Zollverein). A mintegy 25 millió lelkes egységes piac létrejötte kétségtelen gazdasági előnyei mellett gazdasági megalapozását jelenthette a későbbi politikai integrációnak is. (18 német állam lett a tagja.) A vámunió célja nemcsak a német ipari forradalom kibontakozásának elősegítése, hanem egy nemzeti alapú gazdaság kialakítása is volt, azon elgondolás alapján, hogy a gazdasági uniónak előbb-utóbb el kell vezetnie a politikai szövetséghez is.

24

25 A politikai szövetségre csak az es forradalmi mozgalmak kínáltak esélyt március 31-én pedig Frankfurtban több délnémet állam képviselői egy ún. előparlamentet (Vorparlament) tartottak abból a célból, hogy egy össznémet alkotmányozó gyűlést készítsenek elő. A tavaszi általános választások után május 18-án a frankfurti Szent Pál-templomban (Paulskirche) tartott nemzetgyűlés már kifejezetten abból a célból ült össze, hogy egy egységes német alkotmányt fogadjon el. A Nemzetgyűlés az első hónapokban A német nép alapjogairól szóló törvény előkészítésével foglalkozott, melyet az év végén hirdettek ki. Ez az alapjogi katalógus kifejezetten a németek jogairól szólt (tehát nem lépett fel a jogok egyetemességének igényével), s tartalmazta a korszak által ismert és elismert valamennyi fontos polgári és politikai szabadságjogot.

26 törvény a a német nép alapjogairól Ez a jogi,,katalógus" átvette az évszázados polgári törekvések teljes tradícióját: az angol fejlődést (a Habeus Corpus Act-et, a Bill of Rightsot, de háttérben a Magna Charta Libertatumot is), az amerikai vívmányokat (a Függetlenségi Nyilatkozatot, az Alkotmányt és kiegészítéseit), a francia forradalom gondolati fegyvertárát (az Ember és Polgár Jogainak Deklarációját, 1789), a belga alkotmányt és Locke, Puffendorf, Montesquieu gondolatait. meghirdette a törvény előtti egyenlőséget, az egyesülési, sajtó- és szólásszabadságot, a lakás sérthetetlenségét és az emigrálás jogát. az állampolgárság egységes jellege plasztikusan fejezte ki német egységet a bírósági eljárásban a bírák függetlenek, a büntető igazságszolgáltatásban esküdtszékek működnek közre, a szóbeliség érvényesül, és a rendőrbíráskodást megtiltják. a német polgár ugyanakkor katonáskodni köteles, és a közteherviselés érvényes rá.

27 frankfurti alkotmány A Nemzetgyűlés március 28-án fogadta el az első össznémet alkotmányt, az ún. paulskirchei alkotmányt. Az alkotmány mely végül sohasem lépett hatályba hangsúlyozottan a Német Birodalom alaptörvénye volt, mely kimondta, hogy a birodalom a korábbi Német Szövetség területeiből áll. Az alkotmány szerint a Német Birodalom szövetségi alkotmányos monarchia volt, amelyben a tagállamok megtartották függetlenségüket minden olyan ügyben, amely nem tartozott birodalmi hatáskörbe. az alkotmánytörténetben korábban nem volt példa monarchikus tagállamok demokratikus föderációjára. Ez a Német Birodalom volt (pontosabban lett volna) az első valóságos német szövetségi állam ezzel jött létre Németország föderatív államszerkezeti tradíciója, mely később (a hitleri Németországot nem számítva) a német állam jellemzőjévé vált.

28 frankfurti alkotmány (2) A Német Birodalom élén az örökletes uralkodó, a németek császára áll, kifejezve az államfői hatalom néptől eredeztetett legitimációját. Az alkotmány forradalmi gyökereihez képest meglehetősen széles császári hatáskört határozott meg: a császár joga a miniszterek kinevezése és felmentése; ő a birodalom képviselője, a fegyveres erők főparancsnoka, joga van törvényt kezdeményezni, a Reichstag (a parlament alsóháza) döntését megvétózhatja, illetve elnapolhatja vagy akár fel is oszlathatja a törvényhozás alsó házát. Ezzel együtt, az uralkodó jogállása alkotmányosan korlátozott is volt, elsősorban a szövetségi rendszer és a kétkamarás törvényhozás által, illetve az alkotmányos jogokon keresztül. A miniszterek még az uralkodó miniszterei voltak, akiknek nem volt parlament előtti felelősségük. A Frankfurtban eltervezett alkotmányos monarchia nem volt egyben parlamentáris jellegű is, jóllehet az alkotmány szerint a császár döntéseit legalább egy miniszternek ellenjegyeznie kellett, márpedig az ellenjegyzés jogintézménye kifejezetten a parlamentáris kormányformához kötődik.

29 frankfurti alkotmány (3) Az 1849-es frankfurti alkotmány szerint a törvényhozó hatalom szerve a kétkamarás Birodalmi Gyűlés (Reichstag) volt: az általános választójog alapján választott, az egész német nép képviseletét ellátó Népek Háza (Volkshaus) a tagállamok képviseleteként működő Államok Házából (Staatenhaus) állt. (A német szövetségi állam történetének egyik legnagyobb problémáját, Poroszország és Ausztria aránytalanul nagy súlyát, kompromisszumos módon oldották meg: a 194 felsőházi helyből Poroszország 40, míg Ausztria 38 helyet tölthetett be) Az alkotmány közös Birodalmi (szövetségi) Törvényszéket állított fel, s a korábban elfogadott törvény alapján egy az alapjogokról szóló fejezetet is becikkelyezett.

30

31 az álom vége A Frankfurti Nemzetgyűlés az alkotmány elfogadásának politikai biztosítékaként IV. Frigyes Vilmos porosz királyt választotta meg birodalmi császárnak, aki azonban nem fogadta el a császári címet, azonnal jelezte, hogy továbbra is Isten kegyelméből eredezteti jogait, és nem kíván szatócsok akaratából német császár lenni. A nemzeti parlament a reakció egyre erősödő csapásai alatt fokozatosan leolvadt, végül dolgavégezetlenül feloszlott. Ezzel elillant a német modernizáció és egység demokratikus változatának álma, mivel a polgári társadalom gyengesége miatt az es német forradalom is elbukott. De hagyatékként a frankfurti gondolat fennmaradt, és az 1919-es weimari alkotmány és később az 1949-es bonni alaptörvény eredménnyel nyúlhatott vissza hozzá, a 19. század közepén a német térség nagy feladatait azonban más úton kellett megoldani.

32 az egység felé Az 1848-as forradalmak bukása után a korábbi liberális reformok a német államokban rendre visszaszorultak Formailag a Német Szövetség működött tovább a korábbi porosz és osztrák hegemóniának megfelelően. Ugyanakkor a német államok megőrizték saját korábbi alkotmányaikat, amelyek közül néhány mérsékelt alkotmányos monarchiát intézményesített. (pl. a porosz 1848/50-es oktrojált alkotmány) Az 1861-es porosz választásokon az addigi liberális ellenzék került többségbe, ami hamarosan politikai konfliktushoz és alkotmányos válsághoz vezetett. A válság megoldását Otto von Bismarck 1862-es kancellári kinevezése oldotta meg, miután Bismarck hajlandó volt az alkotmányos rendelkezések mellőzésével kormányozni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a kancellár a törvényhozás hozzájárulása nélkül is végrehajtotta a hadsereg átalakítását, és a parlament által elfogadott költségvetés nélkül kormányzott. (Poroszországnak Bismarck kancellárságának első évei alatt nem volt a parlament által elfogadott költségvetése egy olyan feudális eredetű uralkodói előjogra hivatkozva, amely alapján a király felhatalmazta a kormányt, hogy az az utolsó rendes (vagyis jóváhagyott) költségvetés szerint kormányozzon. )

33 az egység felé A 19. század közepétől Poroszországnak egyre nagyobb esélyei voltak az egységesülési folyamat irányítására. Egyre erősebb lett hadserege, a vámunióval gazdasági kötelékei is kibővültek. A mind bonyolultabb belpolitikai problémákkal küszködő Ausztriával 1866-ban Észak-Csehország (Königgrätz) csatamezején megtörtént a nagy összecsapás, Ausztria vereséget szenvedett, és Poroszország megvalósíthatta az egységesülés döntő munkáját jelentő Észak-német Szövetséget.

34 az Észak-német Szövetség Az egység első alkotmányos modellje az Észak-német Szövetség (1867) lett. 21, a Majna folyótól északra lévő kis és közepes állam lett a tagja Poroszországgal együtt. Az új szövetség átmenetet jelentett a korábbi államszövetség és a hamarosan megalakuló szövetségi állam között. Az új államalakulat tagjainak 1867 áprilisától közös (Bismarck által javasolt) alkotmánya volt, s közös szervek is alakultak. A Szövetség elnöke a porosz király, akinek a kormányfő, a kancellár felelős volt. A törvényhozásban a föderatív jelleget képviseli a Szövetségi Tanács, ahová az egyes tagállamok küldtek ki képviselőket Poroszországnak hangsúlyozott szerep jutott. A képviseleti elemet a Birodalmi Gyűlés reprezentálta, a tartományok (Landok) önállóságukat sok tekintetben megőrizték.

35 az Észak-német Szövetség (2) Sajátos volt, hogy a tartományok belső szervezete akár rendi elemeket is konzerválhatott, és ami birodalmi szinten, modernizációs szinten megvalósult, nem szükségképpen tükröződött a Landok hatáskörébe tartozó ügyekben és szervezetükben. Németország ezen felemás modernizációja és a föderatív jelleg egészen ig feudális maradványokat is megőrzött. (Ilyen volt például porosz és szász területen a közigazgatásilag önálló uradalmak kategóriája, amely a községekkel azonos jogállású egységnek minősült, a mezőgazdasági cselédek jogfosztásának adminisztratív keretét adta.) Ugyanakkor a jogrendszer korszerűsítésében már az Észak-német Szövetség is előrelépett. Az észak-német szövetségi alkotmány nem tartalmazta az alkotmányos jogok katalógusát, és nem intézményesítette a végrehajtó hatalom parlamenti felelősségét sem. Inkább a tagállamok gazdasági egységére fektetett nagyobb hangsúlyt. Ezáltal azonban a német egység még nem volt teljes. Poroszország helyzete miatt aránytalan, intézményei hiányosságai miatt pedig elégtelen belső hatalmi struktúrája volt, és nem integrálta a dél-német államokat.

36

37 az egység megvalósulása A Franciaország elleni háború sikere (1870) után azonban az utolsó akadály is elhárult a német egységes (ám államszerkezetét tekintve szövetségi) állam megalakulása elől. Miután Franciaországgal szemben a dél-német államok is csatlakoztak az északi államokhoz, s a közös győzelem hamar nyilvánvalóvá vált, még a francia kapituláció előtt Versaillesban az egységes birodalom császárának nyilvánították I. Vilmos porosz királyt, s ezzel január 18-án megalakult az egységes Német Birodalom. Végeredményben a nemzetállam háborúk és felülről végrehajtott reformok után jött létre.

38 porosz túlsúllyal Németország 25 tagállamból 4 királyságból, 18 fejedelemségből és 3 városállamból alakult meg, közülük azonban nagyságát és jelentőségét tekintve továbbra is kiemelkedett Poroszország, mely egymaga a birodalom területének több mint háromötödét képviselte, s nagyjából ugyanilyen túlsúlya volt a népesség tekintetében is. Mindezt tükrözte az új birodalmi alkotmány is mely jelentős részben megegyezett a Észak- Német Szövetség évi alkotmányával és melyet április 17-én fogadtak el: hiszen alkotmánymódosításról, fontos katonai ügyekben, a vámokról és az adókról nem lehetett Poroszország nélkül vagy ellenében döntést hozni. a tagállamokat képviselő Szövetségi Tanácsban Poroszországnak az 58 helyből 17 jutott; a császári címet a porosz királyi trónhoz kötötték; a birodalmi végrehajtás feje pedig a gyakorlatban a porosz miniszterelnök (Bismarck) lett (bár ez nem volt alkotmányos előírás); a porosz dominancia csak egy generációval később oldódott fel az egységes Német Birodalomban.

39

40 birodalmi alkotmány Az új alaptörvény a porosz királyt tette meg német császárnak. A császár jogállása azonban alkotmányos szempontból korlátozott volt. valójában a szövetség egyik (bár legerősebb) tagjának volt az uralkodója, aki mintegy a szövetség elnökeként látott el végrehajtó funkciókat; de ő volt a hadsereg főparancsnoka, s e tekintetben hatalma lényegében korlátlan volt; a császár nevezte ki a birodalmi kancellárt, aki csak neki tartozott felelősséggel (az 1871-es alkotmány tehát éppúgy megmaradt a parlamentarizmus nélküli alkotmányos monarchia modelljénél, mint az azt megelőző államszövetségi kísérletek.) Az alkotmányban nem szerepelt a birodalmi kormány intézménye, s nem voltak minisztériumok sem: a legfontosabb központi hivatalok (Reichsämter) a Kancellári Hivatalból nőttek ki (élükön a kancellárnak felelős államtitkárokkal). bár a birodalmi törvények végrehajtása a birodalmi alkotmány szerint a császár feladata és jogköre volt (aki azt a birodalmi kancelláron keresztül gyakorolta), az igazgatás javarészt a tagállamok saját igazgatási apparátusára maradt.

41 közigazgatás a közigazgatási feladatok döntő része tehát a tagállamok közigazgatásának a kezében maradt, még akkor is, ha a Birodalmi Gyűlés birodalmi szintű törvényt fogadott el, mivel ennek végrehajtása döntően a tagállamok feladata volt. a birodalmat ugyan a tagállamok felett éppen a szövetségi feladatok és jog betartása tekintetében felügyeleti jog illette meg, de az eredeti megoldás az volt, hogy a szövetségi körben felmerülő feladatokat és hatásköröket a porosz megfelelő minisztériumok látták el. Ezzel valójában egy tagállam kormányzati adminisztrációja rendelkezett volna a szövetségi ügyek felett is, ezért a többi tagállam igyekezett szövetségi szintű önálló hivatalok létesítésére, és az 1890-es évek végére már 12 ilyen hivatalt hívtak létre: o a külügyek voltak leginkább birodalmi ügyek, már a tagállamok egyikéhez sem tartozó gyarmatokra is tekintettel. o a hadsereget illetően volt központi parancsnokság, de a hadsereg az egyes államok kontingenseiből állt össze, és megmaradtak a tagállamok hadügyminisztériumai is. o még kevésbé volt birodalmi szintű a pénzügy, hiszen az adófelségjog az egyes tagállamokat illette, ezért a pénzügyi közigazgatási szervezet alapvetően tagállami volt.

42 birodalmi alkotmány (2) Az alkotmány a német hagyományok szerint kétkamarás parlamentet hozott létre. A 397 tagú alsóházat, a Birodalmi Gyűlést még az 1849-es általános (minden 25. életévét betöltött férfi választójogosult volt), egyenlő és titkos választójog, valamint kétfordulós egyéni többségi választási rendszer szerint választották, míg a Szövetségi Tanács, szintén a tradícióknak megfelelően, a tagállamok képviselete, egyben a nemzeti szuverenitás megtestesítője volt. (A Reichstag népképviseleti jellege mindazonáltal korlátozott volt, ami a választási rendszer rendkívüli aránytalanságából következett.) Az alkotmány aszimmetrikus törvényhozó hatalmat hozott létre: az alsóház jogköre erősen korlátozott volt (például csak hétévenként szavazhatott a honvédelmi költségvetésről, vagy a végrehajtó hatalom gyakran ún. közvetett adókat vetett ki), míg a legtöbb törvényjavaslatot a Szövetségi Tanácsban nyújtották be, s csak ha az jóváhagyta azokat, kerülhettek a Reichstag elé.

43 birodalmi alkotmány (3) Az igazságszolgáltatás a tagállamok hatáskörében maradt, de 1879-ben létrehozták a birodalmi (azaz szövetségi) bíróságok rendszerét, élén egy birodalmi bírósággal. Az 1871-es alkotmány az 1867-es észak-némethez hasonlóan nem tartalmazta az alapjogok felsorolását. ez részben Bismarck pragmatikus, az államszervezeti kérdéseket előtérbe helyező szemléletéből fakadt, részben azonban a tagállamok önállósága iránti érzékenységet mutatta, amennyiben az állami beavatkozás korlátjaiként szolgáló szabadságjogok szabályozását a tagállami törvényhozásokra bízta. Ezzel együtt, a következő években számos alapjog jelent meg a szövetségi törvényekben, jóllehet azok nem rendelkeztek alkotmányos ranggal és védelemmel.

44

45 a 19. századi német alkotmányfejlődés A 19. századi német alkotmányfejlődés eredménye elsősorban az volt, hogy a középkori feudális partikularizmusból létrehozta az egységes német államot. A nemzetállami gondolat meghatározó volt a legtöbb német államban a korábbi fejedelmi despotizmus helyén alkotmányos monarchia alakult ki, s maga az egységes Németország is ilyen kormányzattal jött létre. A német fejlődés egyszerre, párhuzamosan valósította meg a nemzetállami önállóságot a polgári alkotmányos állam intézményeinek kifejlesztésével. Ez a fejlődési vonal elsősorban az erős és radikális polgárság hiánya, illetve gyengesége miatt a megkésettség jeleit mutatta a nyugat-európai fejlődéshez képest.

46 a 19. századi német alkotmányfejlődés De a birodalom parlamentáris demokráciává alakítása nemcsak a 19. században maradt el, hanem a 20. század elején sem sikerült. okai: a tradicionális uralkodó osztályok érdekei, valamint a militarista értékek olyan erősek voltak, hogy azok szinte elnyomták a polgári értékeket. a politikai hatalomgyakorlás ezért forma szerint alkotmányos jellege ellenére inkább az autokratikus volt - nem volt valóságos esély arra, hogy a kormányzás irányát szabad választások eredményeként meg lehessen változtatni. mindezzel együtt a német állam alapjaiban megőrizte a Rechtsstaat korábban kialakított értékeit: hatékony és szakszerű közigazgatás és bürokrácia, az egyéni jogokat érvényesítő, s az írott jog alapján eljáró bíróságok működése, a politikai szabadságjogok egy része mint például a pártok alapításának joga vagy a sajtószabadság is érvényesülhetett mindaddig, amíg az nem veszélyeztette a fennálló hatalmi-politikai konstellációt.

47 közigazgatás A korszak német közjogának jelentős eleme volt a modem viszonyokkal megbirkózni kívánó közigazgatási jog, amelynek kialakítása több szálon a német államfejlődéshez kötődött. A központi hatalom erősödésével a bővülő közigazgatás a 17. századtól a 19. század elejéig rendészeti államként definiálható, ahol a hivatásos hivatalnokok mellett az intenzív gazdaságszabályozás (merkantilizmus), az alattvalókról való gyámkodó, aprólékos gondoskodás igénye egyaránt megtalálható volt. A közigazgatást a bíráskodástól még nem választották el, a szerteágazó, egyre inkább az emberi életviszonyok terén apró részletekbe is benyúló joganyag elméleti alapjait a kameralisztika, és a rendészeti tudományok igyekeztek megteremteni. A 19. század állama a hatalmi ágak megosztásának elve alapján elkülönítette a többi hatalmi ágtól a közigazgatást, a végrehajtást és annak mindenképpen a törvényekhez való kötöttségét, ellenőrzését kívánta. Olyan éjjeliőr"-államot teremtett, amelynek adminisztratív tevékenysége elsősorban a rend kereteit teremti meg, amelyek között azután a liberális szabadságok kibontakoznak. (Lorenz von Stein, Otto Mayer) A hatósági igazgatás mellett a szolgáltatásokat nyújtó közigazgatás első jelei a század fordulóján jelentek meg, és tettek szert egyre nagyobb jelentőségre.

48

49 Weimari köztársaság A Weimari Alkotmány (1919) állama a Német Birodalom alkotmányos monarchiáját erős államfői (elnöki) hatalommal rendelkező parlamentáris, vagy inkább félprezidenciális köztársasággá alakította, egyúttal az állam birodalmi szintjét elődjénél jóval erősebben centralizálta, kiterjesztette a birodalmi szintű törvényhozás, és ezzel együtt értelemszerűen a birodalmi ügyek tartományát.

50 Weimari köztársaság (2) A kormány mind az államfő, mind a parlament felé felelősséggel tartozott, ugyanakkor az államfő intézkedései csak miniszteri ellenjegyzéssel váltak érvényessé. A kormány feje a birodalmi kancellár, javaslatára nevezte ki az államelnök a minisztereket. a kormány általános irányvonalának a meghatározása a kancellár hatásköre, az általános irányvonalon belül a miniszterek önálló jogkörben, önálló felelősséggel jártak el, a kormány rendeleteket tanácsban hozott, s ezek a rendeletek magasabb rendű jogforrások voltak, mint a miniszterek rendeletei. A kormányt az elnök is felmenthette, de a Birodalmi Gyűlés is megvonhatta tőle a bizalmat (kettős politikai felelősség).

51

52 Weimari köztársaság - közigazgatás Kialakult a birodalmi kormány és a tagállami kormányok közötti határozott elválasztás, amivel együtt járt a két szint adminisztrációját végző közigazgatások elkülönítése, azzal, hogy mindegyik szint a hatáskörébe tartozó feladatokat látta el. Amennyiben a tagállam szövetségi feladatot látott el, annak költségeit a szövetség át kellett utalja a tagállam közigazgatása számára. Ebből is következik, hogy megteremtették a birodalmi szintű pénzügyeket, élén a birodalmi pénzügyminisztériummal, amely alá még három szinten volt pénzügyi közigazgatási szerv. Kiépültek különböző mértékben az egyes közigazgatási ágak birodalmi szintű szervei, annak a függvényében, hogy az alkotmány, és a birodalmi törvényhozás az adott közigazgatási ág milyen ügyeit emelte birodalmi szintűvé. A jogállam jegyében az alkotmány rendszeresítette a Birodalmi Közigazgatási Bíróságot, ezt azonban nem hozták létre. Összességében elmondható, hogy a korszak német állama és ennek megfelelően a közigazgatása centralizációs jellegű volt a korábbiakhoz képest.

53

54 Harmadik Birodalom A Harmadik Birodalom kormányzati rendszerének jogi alapja a Hitler kancellári kinevezését követő március 24-i felhatalmazási törvény volt, amely a Birodalmi Kormányt felruházta a birodalmi törvénnyel megegyező erejű rendelet alkotásának a jogával, sőt e rendeletek az alkotmánytól is eltérhettek. ezzel gyakorlatilag a kormány vált a birodalom törvényhozó, sőt alkotmányozó szervévé, mindenféle politikai kontrollt mellőzve. (Magát a felhatalmazási törvényt azonban megfelelő eljárásban hozták meg.) A felhatalmazási törvény az államhatalmi ágak egyesítését jelentette azzal, hogy az államfő a birodalmi kormány egyetlen kontrollja, tekintettel arra, hogy az ő jogállását a törvény elvben nem érintette.

55 Harmadik Birodalom (2) A birodalmi centralizáció: a kormány gyakorlatilag feloszlatta a tagállamok kormányait és az önkormányzati szerveket, mindenütt kinevezett vezetőket állítva, az egyes korábbi országok élére helytartóként. A továbbiakban a helytartók hatásköre volt az adott tagállami kormányok kinevezése és felmentése, amely kormányok maguk is megszerezték a saját törvényi felhatalmazásukat. gyakorlatilag minden érdemleges képviseleti funkció megszűnt. Teljesen centralizált egységes német állam: az államelnök halála (1934) után a birodalmi kancellár helyettesítette az államelnököt, s ezzel voltaképpen kialakult az egyszemélyes kancellári diktatúra. Megszűnt a bíróságok közigazgatás feletti kontrollja, s ezzel egyebek mellett a rendőrség is szabad kezet kapott bármilyen általa célracionálisnak tartott cselekvésre. A bíróságok és a közigazgatás közötti különbség is gyakorlatilag eltűnt, mivel a bíróságok éppen úgy végrehajtó szerepkörben jártak el, mint a közigazgatás.

56 Harmadik Birodalom - közigazgatás Az államszervezet feletti irányítást átvette a Nemzeti Szocialista Párt, azzal a megoldással, hogy a megfelelő szinteken szimmetrikusan kiépítették a párt és az állam szerveinek kettősségét: a párt megfelelő vezetői irányították a közigazgatás megfelelő szintű szerveit, gyakran úgy, hogy mindkét szerv vezetője azonos személy volt. gyakorlatilag a párt ellenőrizte az egész államéletet, bele értve az egyes köztisztviselők kiválasztását, alkalmazását is. a párt ügyeit kivonták az állam felügyelete alól, és létrehozták a párt ügyeiben döntő szerveket, pártbíróságokat, amelyek büntető ítéleteket is hozhattak.

57 Harmadik Birodalom közigazgatás (2) a közigazgatási ágak vezetőit, azaz a minisztereket a kancellár nevezte ki és mentette fel, más felelősségük nem volt. a kormány elvben kollegiális szerv maradt, de az egyes miniszterek reszortfelelősként a döntési javaslatokat, tervezeteket készítették elő, de a döntés a kancellár véleményének a meghallgatása után történhetett, azaz valójában a kancellár volt a döntési fórum. a miniszterek döntési jogköre csupán a kancellári utasításokban foglalt végrehajtás körében maradt, önállóságuk tehát jelentősen csökkent. más oldalról azonban ágazatuk teljes gépezetének korlátlan uraként, korábban illetve egy alkotmányos államban elképzelhetetlen hatalommal rendelkeztek.

58 Harmadik Birodalom közigazgatás (3) A teljes közigazgatás gyakorlatilag a kancellári szinten meghozott döntések végrehajtásának a szolgálatában állt, minden helyi kezdeményezést, önállóságot félretéve, a közszolgálattól feltétlen hűséget megkövetelve, a köztisztviselőknek azonosulniuk kellett az állam céljaival, erkölcsi követelményként pedig a párt által megfogalmazott népi elkötelezettséggel. A Harmadik Birodalom az egyik abszolútnak tekinthető példája a teljesen centralizált közigazgatási rendszernek.

Európai közigazgatás- és alkotmánytörténet

Európai közigazgatás- és alkotmánytörténet Európai közigazgatás- és alkotmánytörténet A német állam(ok) alkotmányfejlődése (17-20. század) felvilágosult abszolutizmus az abszolút monarchiák sajátos közép- és kelet-közép-európai változatát nevezik

Részletesebben

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus.

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)

Dr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat) Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az

Részletesebben

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter

Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1. GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY 2013-2014. FELADATLAP 1. 1 Kedves Diákok, kedves Kollégák! A Géfin Gyula emlékverseny három feladatlapja három, némileg eltérő tematika köré fog csoportosulni. A köztük lévő kapcsolatot

Részletesebben

TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3

TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 1 TÁRSADALOMISMERET_12_TÁVOKTATÁS_1_V3 ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1, Tétel Mi a politika? Mi a demokrácia? A politika fogalma. Alkotmány. A demokrácia alapelvei. A demokratikus társadalmi és állami berendezkedés

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Az alkotmányos demokrácia

Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Államfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói

Államfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói Modern Állam funkciói Organizatórikus; Államépítő Államelmélet Ideologikus funkció Politikai funkció Alapismeretek Funkciók, forma, ismérvek, kormányforma, Alkotmányos Állam Társadalmi érdekegyeztető,

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I]

NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I] NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR TÖRVÉNYHOZÁS EZER ÉVE [I] muzeum_brosura_168x238.indd 1 2016. 04. 29. 11:28 [ II ] BEVEZETŐ Az Országgyűlési Múzeum első alkalommal 1929 és 1949 között működött az Országházban.

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

15) A liberalizmus és a nacionalizmus hatása a nemzeti egységmozgalmakra (német egység)

15) A liberalizmus és a nacionalizmus hatása a nemzeti egységmozgalmakra (német egység) 15) A liberalizmus és a nacionalizmus hatása a nemzeti egységmozgalmakra (német egység) Mutassa be az egységes német nemzetállam kialakulásának folyamatát! Ismertesse a német egység létrejöttének lehetőségeit,

Részletesebben

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens

Pécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):

Részletesebben

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák 11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata)

Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény. Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Alkotmány, alkotmányozás, alaptörvény Európai alkotmányozási tendenciák (dr. Szili Katalin előadásának vázlata) Mi az alkotmány? Különleges törvény, legmagasabb szintű jogi norma Törvények törvénye (jogrendszerben

Részletesebben

Tudományos segédmunkatárs MTA Társadalomtudományi Központ Jogtudományi Intézete Közigazgatás-és Büntetőtudományok Osztálya Közigazgatási Csoport

Tudományos segédmunkatárs MTA Társadalomtudományi Központ Jogtudományi Intézete Közigazgatás-és Büntetőtudományok Osztálya Közigazgatási Csoport dr. Koi Gyula Megbízott előadó Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék Tudományos segédmunkatárs MTA Társadalomtudományi Központ Jogtudományi Intézete Közigazgatás-és

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A magyar politikai rendszer Az államfő

A magyar politikai rendszer Az államfő Az államfő 1 Főbb témakörök 1. Az államfő a parlamentáris rendszerekben 2. A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör 3. Alkotmányos jogkörök 4. Választás és legitimáció 5. Karrierút, rekrutáció,

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

A weimari köztársaság

A weimari köztársaság dezs.extra.hu tételek gyûjteménye A weimari Szerzõ dezs Történelem tétel 1. A weimari 1918. nov.: forradalom / kieli matrózlázadás > Németország > Az új alkotmányt Weimarban dolgozták ki, ezért nevezik

Részletesebben

A feladatokkal kapcsolatos kérdéseket és a megoldott feladatokat az címre küldje!

A feladatokkal kapcsolatos kérdéseket és a megoldott feladatokat az címre küldje! A házi dolgozattal kapcsolatos formai követelmények 1. A dolgozat terjedelme minimum 2-3 oldal, amibe nem értendők bele a szöveg végén mellékletként prezentált táblázatok, képek, ábrák, stb. az áttekinthetőség

Részletesebben

Bírálat Szente Zoltán Kormányforma és parlamentáris kormányzás a XIX. századi európai és a dualizmus kori magyar közjogban címő doktori munkájáról

Bírálat Szente Zoltán Kormányforma és parlamentáris kormányzás a XIX. századi európai és a dualizmus kori magyar közjogban címő doktori munkájáról Bírálat Szente Zoltán Kormányforma és parlamentáris kormányzás a XIX. századi európai és a dualizmus kori magyar közjogban címő doktori munkájáról Értékelésemet az MTA Doktori Tanácsa döntése nyomán, a

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA 15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

II. Köztársasági Elnökség

II. Köztársasági Elnökség II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Merénylet Szarajevóban LEGO

Merénylet Szarajevóban LEGO Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra

Részletesebben

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest

Részletesebben

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

Tartalomj egyzék. Előszó 13

Tartalomj egyzék. Előszó 13 Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma

A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma A1. Az alkotmány és alkotmányosság fogalma Az Alkotmány: az alkotmányjog kódexe; egy adott országban a közhatalom gyakorlásának alaprendjére vonatkozó szabályokat rendszerezett formában összefoglaló törvény,

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt

Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Kongresszusi állásfoglalás az önkormányzati választások előtt Magyarországon, 1990-ben 98 %-os többséggel fogadta el az Országgyűlés az Önkormányzati Törvényt. Az ezt követő két évtizedben alakult ki az

Részletesebben

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) 1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat Polgármesterétől Képviselő-testület február hónap 18. napján tartandó ülésére

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat Polgármesterétől Képviselő-testület február hónap 18. napján tartandó ülésére Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat Polgármesterétől Képviselő-testület 2016. február hónap 18. napján tartandó ülésére Tárgy: A Hajdúhadházi Család- és Gyermekjóléti Központ alapító okiratának

Részletesebben

Az összetett monarchia igazgatásának változásai a XVIII. században

Az összetett monarchia igazgatásának változásai a XVIII. században 1 IX. előadás 2015. április 23. Az összetett monarchia igazgatásának változásai a XVIII. században állandó pénzhiány folyamatosan burjánzó hivatalok keveredő hatáskörök de mégis működik A bécsi udvarban

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman

a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman Kvíz2011.10.28 Name: 1. Mi tartozik a magyar államszervezethez? a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman 2. Ki az államf? a) köztársasági elnök

Részletesebben

Típusok és a demokrácia problémája. TÓTH CSABA, PhD

Típusok és a demokrácia problémája. TÓTH CSABA, PhD Típusok és a demokrácia problémája TÓTH CSABA, PhD Kiindulópontok: science fiction és politika kapcsolatának tanulmányozása Irányok: Mint irodalmi alkotások a jelenről, a korszellemről szólnak Science

Részletesebben