Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az 1918 elõtti Magyarország közismerten"

Átírás

1 Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel is járt, különösen a modern nemzetépítés korában. A többségi magyarok mellett a kisebbségi horvátok és szerbek, románok és németek vagy éppenséggel a szerbek és szlovákok is egymással kölcsönhatásban éltek. Szlovákok beilleszkedve Az északi vármegyékben élõ szlovákoknak a régi Magyarország nemzetiségei között az államon belül semmilyen sem vallási, sem nemzeti autonómiájuk nem volt. Eltérõen például a szerbek vallási autonómiájától. Emiatt sokáig nem is alakult ki önálló politikai identitásuk. A fõrendi arisztokráciát leszámítva a hazai társadalom majdnem mindegyik rétegében lehetett találkozni velük a parasztok, a városlakók és a köznemesek között is. A magas rangú katolikus klérus pedig sokszor a szlovákok lakta vidékekrõl származott, és nem egy esetben szlovák etnikai háttérrel is rendelkezett. Komoly hátrányt jelentett azonban, hogy a viszonylag nagyszámú, anyagilag többnyire gyenge, de politikailag tapasztalt és öntudatos felföldi nemesség szlovák ajkú része az 1840-es évektõl nem akart közösséget vállalni a szlovák nemzeti mozgalommal. Szerbek és magyarok ben Apesti szerbek március között gyûlést tartottak, ahol a magyar forradalmat éltetõ kiáltványt fogadtak el, maguknak nyelvi-kulturális önállóságot, politikai autonómiát (a szerb nemzeti gyûlés hatalomként való elismerését) követelve. A követeléseket magyar részrõl az egységes politikai nemzet elvét követve utasították el. A Szerb Fejedelemség támogatásában, illetve Bécsben bízva a szerbek szembefordultak a magyar kormánnyal. Az április 14-i karlócai szerb gyûlésen határozatban követelték a független Szerb Vajdaság létrehozását Bácska, Bánát és Baranya területén. A gyûlést követõen állandósultak a zavargások a Délvidéken, a helyzet stabilizálására a Batthyány-kormány teljhatalmú kormánybiztost küldött, aki statáriumot vezetett be, de hatalma nem terjedt ki a horvát báni igazgatás alatt álló területekre. Május 15-én újabb szerb nemzeti gyûlés kiáltotta ki Karlócán a független Vajdaságot. Létrehozták a szerb nemzet fõbizottságát (fõodbor), amely a Vajdaság kormányaként mûködött. A délvidéki szerb felkelés során, 1848 nyarán a magyarországi szerbek fegyverrel is megpróbálták kiharcolni önállóságukat. A határt már nem õrizték, így akadálytalanul áramlottak be Szerbiából az önkéntesek csapatai, és ellenségeskedést szítottak az addig békés területeken, támadták a magyar és román népességet. Június 12-én a péterváradi helyõrség rárontott a karlócai szerb táborra, ám a támadást visszaverték. Másnap a szerb fõodbor hadba szólított a Magyar Királyság ellen minden szerb férfit. Az eddig lappangó ellenségeskedés nyílt háborúba csapott át. A nyár végére mindkét fél kiépítette saját táborait, és rendkívüli kegyetlenségekbe torkolló harc bontakozott ki. A felkelés komoly magyar haderõt kötött le, és a magyar szabadságharc végsõ kudarcához is hozzájárult. Novemberre újabb szerb védvonal épült ki Pancsova körül, amit a magyar csapatok az év végére felszámoltak, és januárra már közel jutottak a szerb felkelõk legyõzéséhez. A nyugatról betörõ császári csapatok megállítására azonban minden nélkülözhetõ magyar erõt kivontak a térségbõl, és így a szerbek ismét megerõsödtek. Csapataik február 11-én már Szegedet ágyúzták, azonban onnan visszaverték õket. Március 15-én újabb támadás indult, és június végére a magyarok megtisztították a császáriaktól és a szerb felkelõ csapatoktól a Délvidéket. Ekkor béketárgyalások indultak, amelyek azonban a területi autonómia körüli egyet nem értés miatt ismét eredménytelenül zárultak. Jela i vezetésével júliusban császári erõsítés érkezett, és a magyar csapatok visszavonultak júliusában ismét kiszorították a térségbõl a császári erõket, azonban augusztus 13-án Világosnál a magyar haderõ letette a fegyvert, és a szabadságharc ezzel véget ért. A szerbek a háború után csalódtak várakozásaikban, mert Bécs nem a szerbek elképzelése szerint hozta létre november 18-án a Szerb Vajdaság és Temesi bánság tartományt. Ez is csak 1860 õszéig létezett, ekkor Ferenc József kiadta az Októberi Diplomát, amely visszaállította a hagyományos rendi közigazgatást. F. I. A karlócai szerb nemzetgyûlés, május. Korabeli olajfestmény 24

2 Szerbek kiváltságokkal A szerbek némileg más helyzetben voltak, mint a szlovákok. Ha nem is volt területi autonómiájuk, de modern nemzeti mozgalmuk megszületését elõsegítették I. Lipót és utódainak egyházi és a szolgáltatások alól õket kivonó kiváltságai a 17. század végétõl. * Ezek a privilégiumok a szerb pravoszláv egyház számára önkormányzatot biztosítottak, ami lehetõvé tette, hogy rendszeresen egyházi kongresszusokat hívjanak össze a szerb közösség belsõ ügyeinek rendezésére. A 19. század elsõ felében ezekre az egyházi-nemzeti elõjogokra és ígéretekre épült fel a Szerb Vajdaság gondolatában testet öltõ területi különállás követelése, amelyet a születõben lévõ modern szerb nemzeti mozgalom vezérkara magáévá tett. A szerbség társadalmi összetétele is más volt, mint a szlovákoké. A földmûvesek és a papság mellett a szerbek gazdag kereskedõréteggel is rendelkeztek, amely késõbb (az egyházi intézményekkel és alapítványokkal együtt) komoly anyagi bázist volt képes megteremteni a * Vö. erre e számunkban Varga J. János cikkét! Stevan uplika tábornok, a magyarországi szerbek elsõ vajdája szerb szellemi életnek és politikának. Nem elhanyagolható szempontot jelentenek a szerb határõrezred-vidékek is. Jelentõségük az 1848-as esztendõ zavaros hónapjaiban vált nyilvánvalóvá. A létszám tekintetében azonban mégiscsak a szlovákok (és nem a szerbek) voltak azok, akik az 1848 elõtti években Magyarország (Erdéllyel együtt értendõ) harmadik legnagyobb etnikumát alkották (a magyarok és a románok után). Az Erdély nélküli Magyarországon pedig õk voltak a második legnagyobb nemzetiség. (Spira György számításai szerint 1846-ban az országban szlovák és szerb élt.) Szláv szolidaritástudat A magyarországi kisebbségi léten kívül leginkább a szláv kölcsönösség és szolidaritás tudata, valamint a nyelvi közelség volt közös a szlovákokban és a szerbekben. Ez megkülönböztette a szerb szlovák kapcsolatot a román szlovák vagy német szerb viszonyrendszertõl. A közös szláv gyökerek tudatosítása a 19. század elsõ felében vált intenzívvé. Igaz, a nagy és átfogó szláv kölcsönösségnek (némileg pontatlanul fogalmazva: a pánszlávizmusnak) ebben az idõben a német egyetemeken szocializálódott szlovák evangélikus értelmiségiek (mindenekelõtt Ján Kollár és udovít Štúr), illetve a németektõl tartó csehek voltak a bajnokai és nem annyira a szerbek. Õket akkor még inkább a délszláv népek valamifajta egysé- 25

3 gesülése foglalkoztatta. A törökökkel folyamatosan hatalmi-területi ellentétbe kerülõ oroszok számára viszont a pravoszláv szerbek külpolitikailag sokkal érdekesebbek voltak, mint a katolikus és evangélikus szlovákok. A szláv identitásukat politikailag egyre intenzívebben megélõ magyarországi szerbek és szlovákok a 19. század romantikus idõszakában keresték az egymáshoz vezetõ utakat. Az egymás iránti vonzalmaknak egyik bizonyítéka például, hogy az 1840-es években színre lépõ szlovák romantikus nemzedék mûveiben megtalálhatók a szerb tematikájú költemények, elbeszélések is. Ilyen például Ján Kalin iak Serbianka Szlovák önkéntesek kiképzése, Korabeli olajfestmény részlete Stevan Kni anin ezredes, a szerb felkelõk vezetõje címû elbeszélése. A hõsi tettekre, tragikus sorsokra és az önfeláldozás példáira vadászó romantikus szlovák irodalom szívesen fordult ihletért az ilyen eseményekben bõvelkedõ lengyel és délszláv történelemhez. A 19. század eleji szerb szlovák kapcsolatokra jó példa a tudományos szlavisztika egyik alapító atyjának, Pavel Jozef Šafáriknak ( ) az élete is. Csehül és németül publikált, és között az újvidéki szerb egyházi gimnázium igazgatója és professzora volt, és mûvei közül többet kifejezetten a szerb és illír témáknak szentelt. Újvidékrõl való távozása után Prágában telepedett le. Pályafutását a prágai nemzeti könyvtár igazgatójaként fejezte be. A forradalom és szabadságharc hatása Az es polgári forradalom és szabadságharc aktivizált és átpolitizált minden magyarországi nemzetiségi mozgalmat: 1. Mind a szerb, mind a szlovák nemzeti mozgalom megfogalmazta az önkormányzattal rendelkezõ területi-nemzeti autonómiaigényét, de ezt az ország egységét féltõ magyar liberalizmus elutasította. 2. A meghatározó szerb és szlovák politikusok szembekerültek a pesti kormánnyal, amellyel fegyveres konfliktusba is keveredtek. 3. Ugyanakkor mindkét nemzeten belül voltak számosan olyanok is, akik inkább a magyarországi szabadságharccal és annak liberális, valamint függetlenségi eszméivel szimpatizáltak, sõt a zászlai alatt harcoltak is (például az aradi vértanú, szerb származású Damjanich tábornok). A szlovák romantikus prózaíró, Ján Kalin iak a dilemmáját semleges magatartással oldotta meg. Ezért nem szabad fetisizálni sem a szembenállás tényét, sem etnikai-nemzeti jellegét. 4. A pesti kormánnyal szemben álló korabeli szerb és szlovák vezetõk tudtak egymásról, politikailag és néha anyagilag is támogatták egymást (például az 1848 szeptemberében rövid idõre színre lépõ szlovák felkelõket az úgynevezett hurbanistákat nemcsak a konzervatív Bécs és az azzal szövetséges horvát bán, illetve részben a morva tisztek és önkéntesek, hanem a szerbiai Obrenovi Mihály is pártolta). 5. Bár a szlovák és a szerb nemzeti mozgalom kiindulópontjai és fõbb céljai hasonlóak voltak, mégsem volt azonos a helyzetük. A fegyveres konfliktusok jellemzõi A magyar politikai vezetés számára az úgynevezett tót kérdés vagy másképpen megfogalmazva a hurbanisták megmozdulásai csupán az egyik, nem is a legégetõbb politikai, illetve katonai probléma volt. A hurbanisták hadiereje jóval alulmaradt a komoly katonai (határõr) hagyományokkal és emiatt harciasabb lakossággal rendelkezõ horvátok, szerbek, valamint románok erejével szemben. A határõrvidéki ezredekben katonailag iskolázott szerbek, horvátok, románok több tízezres hadseregeket és népfelkelõ egységeket voltak képesek szembeállítani a magyar honvédokkal. A szerbek például már 1848 májusában a Szerbiából érkezõ, vegyes összetételû önkéntesekkel együtt körülbelül 30 ezer fegyverest tudtak kiállítani. A szlovák Hurban és bajtársai azonban az elsõ önálló hadjárat során csupán 500 önkéntessel lépték át a morva határt. Az 1848 decembere utáni szlovák légiókat hozzávetõlegesen 2500 fõ alkotta. Mindennek a hátterében a szlovák nemzeti tábor katonai gyengesége és az egész szlovákságot jellemzõ politikai megosztottság állt. A horvát magyar konfliktus, a délvidéki szerbek felkelése és az erdélyi magyar román véres összecsapások tehát sokkal nagyobb gondot okoztak a liberális pesti vezetésnek, mint az összes szlovák megmozdulás. A magyar 26

4 Hrabovszky János altábornagy, a péterváradi erõd fõparancsnoka Pétervárad, Joseph Alt metszete után készített litográfia honvédség és a szlovák önkéntesek közötti harcok jóval kevesebb emberáldozatot követeltek, s nem alakultak át véres etnikumközi konfliktussá, mint például Dél-Erdélyben és a Délvidéken. A konfliktust az is bonyolította, hogy eleinte mindegyik fél a császárra és a királyra hivatkozott és saját magát a törvényes hatalom képviselõjének tartotta. Sõt hasonló zászlók alatt, néha azonos egyenruhában harcoltak. Amikor például a szerbek 1848 májusában kirobbantották dél-magyarországi felkelésüket, amelynek célja egy összefüggõ autonóm Szerb Vajdaság megteremtése volt, a császárra és a Habsburgoktól kapott õsi szabadságukra hivatkoztak. A magyar kormány a péterváradi fõparancsnokot, Hrabovszky János császári tisztet utasította: verje le a felkelést. Aki viszont szintén az uralkodóhoz való hûségét hangoztatta. Tulajdonképpen a Habsburg tábornok, Hrabovszky János báró vezette Õfelsége sorkatonái összecsaptak egy Habsburg-hû hadnagy, Djordje Stratimirovi vezette Õfelsége szerb határõreivel. A két tábor ugyanazon Habsburg lobogó alatt a király és a császár nevében harcolt vadul egymás ellen, csak a hivatalos zászló mellé tûzték ki a magyar és a szerb nemzeti lobogót. A kormány és a nemzetiségek A tót kérdés periferikus volta azonban nem mindig egyértelmû. A Batthyány Lajos vezette elsõ felelõs magyar kormány már a legelsõ, még Pozsonyban tartott ülésén, április 12-én foglalkozott a szlovákok lakta területekkel. Elsõ napirendi pontként megtárgyalta a selmecbányai polgármester, Czobor János pánszlávellenes jelentését. Ebben a buzgó helyi polgármester azt jelezte, hogy a tót ajkú, leginkább evangelica vallású lakosok, különösen pedig némely tanuló ifjak a horvát és szerb tanulókkal egyetértve, sõt az orosz kormány tudtával, a magyarok elleni lázadásra dolgoznak. Bár a felhozott tények egyáltalán nem voltak rémisztõek és ezt a kormány is érezte, határozatában felhatalmazott egy pozsonyi városi bírót, hogy mint az evangélikus iskolák felügyelõje elõvigyázatosan nyomozzon a tanulók körében. A második határozatban a kormány három biztost nevezett ki, azzal a céllal, hogy figyelemmel kísérjék Árva, Liptó, Turóc, Trencsén és Nyitra megyéket, valamint a szomszédos vidékeket, és ha vétkes irányú mozgalmakat tapasztalnak, akkor tegyenek errõl jelentést a kormánynak. A harmadik határozat pedig azt az óhajt tartalmazta, hogy jó lenne Galíciából Selmecbánya és környékére, valamint az elõbb említett vármegyékbe a szláv nyelvû katonaság helyett magyar ajkú ezredeket vezényelni. Ha fel kellene vázolni a problematikus és veszélyes nemzetiségi mozgalmak sorrendjét a magyar politikai elit szemszögébõl, a következõ kép alakulhatna ki: horvátok, az erdélyi románok, szerbek, szlovákok, ruszinok és németek. Egyes nemzetiségek fegyverrel a kezükben megpróbáltak politikaiközjogi önállóságot szerezni (horvátok, románok, szerbek és szlovákok), mások katonailag teljesen passzívak maradtak (ruszinok) vagy inkább elindultak az asszimiláció útján (németek). A románok és a szerbek esetében nem szabad elfelejteni, hogy rendelkeztek a birodalom határain túl élõ nemzettársakkal, akik szabadulni akarván a török függéstõl, az önálló nemzeti államiság létrehozásának igényével léptek fel. A magyar kormányzatnak számolnia kellett a Belgrád központú Szerbiával és az Erdély keleti és déli határainál fekvõ két, már-már független román fejedelemséggel, Moldvával és Havasalfölddel. Szociális szempontok Meghatározta a nemzeti mozgalmakat ben az is, hogy a feudális függõségek és kötöttségek megszüntetése 1848 tavaszán kinek mit hozott. És az, hogy a jobbágyfelszabadítás érdemét a helyi köztudat kinek tulajdonította. A jobbágyfelszabadításnak is voltak nyertesei és vesztesei. A nyertesek közé inkább a volt telkes jobbágyok tartoztak, a vesztesek közé a föld nélküli zsellérek. A magyar liberálisok számítottak arra, hogy a paraszti töme- 27

5 geknek a feudális kötöttségektõl való megszabadítása pozitívan fog hatni a magyar liberális forradalom megítélésére, és ezáltal az általános közhangulat idõt fog biztosítani a kormánynak a helyzet konszolidálására. Ez részben így is volt, de csak azon rétegek esetében, amelyeknek 1848 márciusa és áprilisa egyértelmû javulást hozott. Idetartozott a korábbi szlovák, ruszin vagy magyarországi román telkes jobbágyok döntõ többsége. Ez a réteg valóban lojális vagy legalábbis passzív maradt a magyar politikai vezetéshez a késõbbi etnikai küzdelmekben. Más volt a helyzet Erdélyben, ahol a közjogi különállás és a magyar nemesség önzõ magatartása, szerencsétlenül késlekedõ hezitálása miatt néhány hónappal elhúzódott a jobbágyviszonyok felszámolása. Ennek kihatása tragikus lett. A román paraszti tömegek ugyanis nem érezték magukénak a magyar önállósodást, alkotmányosságot, és tömegesen beálltak a román nemzeti mozgalom mögé. Így a helyi konfliktus sokkal véresebbé vált, mint arra számítani lehetett. A román magyar összeütközés spontán népi, szociális és etnikai elemeket is ötvözõ harccá alakult át. Ami pedig a szerbeket (és részben a horvátokat) illeti, egyrészt az okozott problémát, hogy a pesti kormány Bécsre való tekintettel is eleinte nem mert hozzányúlni a katonai határõrvidék kiváltságaihoz, és ezért ott a tavaszi hónapok nem hoztak változást a szerbek életében. Másrészt a határõröknek a paraszti szabadságok semmit nem jelentettek: társadalmi státusuk már korábban is magasabb volt, mint a felszabadított parasztságé. Egyház és kulturális szint Nem elhanyagolható szempont a felekezeti és részben ezzel összefüggõ kulturális-civilizációs meghatározottság sem. Amíg például az ortodox (és görög katolikus) erdélyi románság vagy a szintén pravoszláv szerbség vallásilag markánsan elkülönült a nyugati keresztény kultúrkörhöz tartozó helyi magyaroktól és szászoktól, illetve a bánsági németektõl, addig a horvátok és szlovákok vallásilag ugyanazokba a magatartás-kultúrába tartoztak, mint a többségi magyarok. Ugyanabba a templomba jártak. Talán emiatt is a magyar szlovák konfliktus nem lett olyan súlyos, mint a dél-erdélyi vagy a délvidéki szerb harcok. Ez utóbbiak a balkáni civilizációs törésvonalak mentén végbemenõ véres küzdelmekké, kegyetlen háborúvá váltak. A magyar vezetõréteg etnikai kötõdései Befolyásolta a liberális magyar kormányzat úgynevezett szlovák politikájá -t az is, hogy a magyar vezetõ réteg számos képviselõje (illetve családjuk) a szlovákok lakta északi területekrõl származott. Ilyen volt maga a Kossuth család, de innen származott Pulszky Ferenc, Görgey Artúr, Beniczky Lajos, Zay Károly is. Ezek az emberek jól ismerték a helyi viszonyokat, és természetesnek vették, hogy ez a terület az ország szerves részét képezi. Semmilyen más nemzetépítési tervet nem Szerb felkelõk kegyetlenkedése a szabadságharc során. Színezett litográfia, 1850 Raja i szerb pátriárka toborzó körúton, Korabeli rézmetszet 28

6 te, hogy a nemzetiségeknek jogi és intézményi garanciákat is kell adni nemzeti identitásuk megõrzéséhez, de ezzel egy idõben sziklaszilárdan hitte, hogy semmiképpen sem szabad engedni a föderalizációs követeléseknek. Ezt jelezte a magyar képviselõház által a szabadságharc utolsó heteiben (1849. július 28-án) elfogadott nemzetiségi törvény is, amely egyébként Európában az elsõ ilyen jogi normák közé tartozott. Ez a jogszabály fõleg az anyanyelvhasználati jogokra összpontosított, különösen helyi szinten. A megyei szintû gyûléseken szintén bevezette az anyanyelvhasználat jogát és feltételesen a nemzetiségi jegyzõkönyvvezetést is (amennyiben 50% fölött lett volna az adott nemzetiség aránya). Továbbá kimondta, hogy folyamodványait mindenki a saját anyanyelvén terjesztheti elõ a hatóságokhoz, a községi nemzetõrségek vezényleti nyelve a község többségi nyelve legyen, az elemi iskolákban pedig mindig a község vagy egyházközség anyanyelvén kell oktatni. Országos szinten viszont a magyar nyelv megõrizte kizárólagosságát, hiszen ezen a nyelven kellett intézni a törvénykezést, az országos közigazgatást és a hadügyeket. Azt, hogy a kormányt politikailag leginkább a szerb és a román felkelés zavarta, az is jelzi, hogy a törvény külön megemlékezett a görög szertartásúak egyházi önkormányzati és oktatási ügyeirõl, a nekik nyújtott kedvezményekrõl. Sõt kimondta, hogy a kormány felhatalmaztatik különösen a románok és rácok elõadandó jogszerû kívánatainak eleget tenni, sérelmeiket orvosolni rendelet vagy a nemzetgyûlésen hozandó törvény által. A szabadságharc utóélete Magyar, sváb és szerb népviselet Bács-Bodrog megyében, 1909 körül tudtak elképzelni itt, mint a magyart. Ráadásul úgy érezhették, hogy a szlovák próbálkozásokat még csírájában képesek lesznek elfojtani vagy visszafordítani. A szlovák mozgalom reformkori nemzetpolitikai dilemmái (a hungarus patriotizmus, az etnikai szlovákság, a csehszlovákizmus, a renegátság stb.), az önállósodó szlovák politikai és részben kulturális-nyelvi identitás tisztázatlan kérdései ismertek voltak a térségben élõ magyar érzelmû kortársak elõtt. Miközben a szerb világ távolinak, zártabbnak, érthetetlennek tûnt számukra. A nemzeti-etnikai törekvések alábecsülése A régi magyar liberális nacionalizmus hajlamos volt túlbecsülni a polgári átalakulás és az ezzel együtt járó társadalmi folyamatok hatását a nemzetiségi tömegekre. És hajlott alábecsülni az önálló nemzeti törekvések erejét. Rövid távon 1848 tavaszán õszén a magyar szlovák kapcsolatok mintha igazolták volna ezt a feltevést. Éppen a szlovák vármegyék lakossága ugyanis egyáltalán nem etnikai törésvonal mentén, hanem sokszor politikai és ideológiai programok alapján volt megosztott. Egy sor szlovák többségû városkának a polgársága is két táborra bomlott: a kossuthistákra és a hurbanistákra. A kezdetben erõteljesen központosító magyar liberális nemzeti mozgalom nemzetiségi politikája során módosult. A liberális tábor meghatározó és a kormányrúdnál lévõ csapata 1849 késõ tavaszán már felismer- Az es magyar szlovák és magyar szerb konfliktus teljes megértéséhez szükséges legalább röviden megemlíteni a szabadságharc utóéletét. Kossuth az emigrációban arra a meggyõzõdésre jutott, hogy a Habsburg államalakulatból kivált független Magyarországnak és a közép-európai, illetve a délkelet-európai térség határán lévõ kisebb államoknak egy konföderációban kellene egymással összefogniuk. Konkrétan a magyar és a születõben lévõ román és szerb államalakulatok összefogására gondolt. Kossuthnál azonban az államközi összefogás szükségességébõl nem következett automatikusan Magyarország belsõ föderalizálásának a szükségessége. Csak az eredendõen is társországnak tekintett Horvátország és Szlavónia (akár teljes) kiválásába volt hajlandó beleegyezni. A többi nemzetiség igényeit és aspirációit egy meglehetõsen demokratikus és összetett, a különbözõ szintû területi egységek (család, község, megye, állam) komoly önigazgatására épülõ alkotmányos rendszeren belül akarta megoldani, amelyben a községi és megyei önkormányzatok nagyfokú közigazgatási és nyelvi önállóságot élveztek volna. A vegyes lakosságú Délvidék és Erdély területi autonómiáját ben Kossuth elutasította késõbb is csak átmenetileg hajlott erre, a szlovákok esetében pedig ilyen ötlet fel sem merült benne. * A szerb és szlovák nemzeti mozgalom és a két nemzet értelmiségeinek a kapcsolatai a szabadságharc leverése, illetve az évi kiegyezés után sem szûntek meg. Közismert a pesti szerbek és szlovákok közötti intenzív társadalmi és kulturális kapcsolat az es években, majd a 19. század végi nem túl szoros politikai együttmûködés a magyarországi nemzetiségek, különösen pedig a románok, szerbek és szlovákok között. Mindez azonban már egy másik kor volt. HALÁSZ IVÁN 29

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között IZABELLA MAIN Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között A tanulmány a lengyel kommunista állam és a római katolikus egyház között a nemzeti ünnepek

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN Józsefváros A Józsefvárosi Galériában, 2004. március 3-án tartott Budapesti Históriák elõadóesten M. Szûcs Ilona a Budapesti Városvédõ Egyesület Józsefvárosi Csoportjának elnöke

Részletesebben

Az egyik legnagyobb határon-, sõt tengerentúli diaszpórával rendelkezõ

Az egyik legnagyobb határon-, sõt tengerentúli diaszpórával rendelkezõ MÛHELY HALÁSZ IVÁN A külhoni lengyelek és Lengyelország diaszpóra politikája * Az egyik legnagyobb határon-, sõt tengerentúli diaszpórával rendelkezõ kelet-közép-európai nemzet a lengyel. A többé-kevésbé

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének

Részletesebben

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

MÛVELÕDÉS NÉKEM AZ EMBERISÉG S PEST S BUDA TÁJA HAZÁM. Koch István, jezsuita missziós szerzetes

MÛVELÕDÉS NÉKEM AZ EMBERISÉG S PEST S BUDA TÁJA HAZÁM. Koch István, jezsuita missziós szerzetes MÛVELÕDÉS NÉKEM AZ EMBERISÉG S PEST S BUDA TÁJA HAZÁM Koch István, jezsuita missziós szerzetes Félve a kínai ételektõl, megmondtuk, hogy csak tojást kérünk. Nemsokára hozták a rántottából álló vacsorát.

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

1949-es jelentés az ellenségrõl

1949-es jelentés az ellenségrõl Gagyi József 1949-es jelentés az ellenségrõl 1918 után a romániai magyarság egyetlen idõszakban sem volt olyan megosztott, mint az 1948-ban kezdõdõ, a Magyar Autonóm Tartomány megalakulásáig, a Magyar

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE 96 IRINA NASTASĂ-MATEI A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE Ute Schmidt: Basarabia. Coloniştii germani de la Marea Neagră, Editura Cartier, Chişinău, 2014, 420 oldal Túlz ás nélkül állíthatjuk, hogy

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

Egy kárpát-medencei sorsforduló

Egy kárpát-medencei sorsforduló Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

Három reform Magyarországon

Három reform Magyarországon 24 Magyarország és Ausztria allegorikus ábrázolása, 1835 nem is valósulhatott meg hiánytalanul. A 17. század végi alávetési kísérletekhez és a belõlük adódó keserves állapotokhoz képest azonban a helyzet

Részletesebben

KOSSUTH LAJOS IRODALMI HA GYA TÉKA

KOSSUTH LAJOS IRODALMI HA GYA TÉKA KOSSUTH LAJOS IRODALMI HA GYA TÉKA MAGYAR Nemzeti Múzeum és Kossuth Lajos örökösei közt a turini remete irodalmi hagyatéka tárgyában 1894 december elsején Budapesten kötött adás-vételi szerződés értelmében

Részletesebben

2015. március. Tisztelt Polgártársak!

2015. március. Tisztelt Polgártársak! KÉPVISELŐI HÍRLEVÉL 2015. március Tisztelt Polgártársak! Ha tavasz, akkor itt a képviselői hírlevelem legújabb száma. Fontosnak tartom, hogy az önkormányzati képviselők tájékoztassák választóikat a körzetükben

Részletesebben

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2011 április 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Furcsa ezt itt és most kimondani, de az egyenlőtlen fejlődés tézise

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Katonai antropológia?

Katonai antropológia? KULTÚRAKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ Kolossa Sándor Katonai antropológia? Beszámoló A kulturális antropológia lehetõségei a nemzetközi mûveletek támogatásában címû tudományos konferenciáról Akonferenciánharmadikalkalommaltalálkoztakegymássalahadtudományésakulturális

Részletesebben

The Military Balance 2011

The Military Balance 2011 KITEKINTÕ 81 Csiki Tamás The Military Balance 2011 A korábbi évekhez hasonlóan a Nemzet és Biztonság továbbra is kiemelt figyelmet szentel azoknak a meghatározó nemzetközi kiadványoknak, amelyek a katonai

Részletesebben

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Reformkor, forradalom és szabadságharc

Reformkor, forradalom és szabadságharc Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében

A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények

Részletesebben

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé)

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) Harai Dénes A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) A "krisna-tudatról" az egyik kereskedelmi csatornán - a közelmúltban - egy órás műsort közvetítettek,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

Érdekek, lehetõségek és stabilitás Észak-Irakban

Érdekek, lehetõségek és stabilitás Észak-Irakban 15 Csiki Tamás Érdekek, lehetõségek és stabilitás Észak-Irakban A Huszein-rezsim 2003-as megdöntése alapvetõen formálta át Irakot, és korábban nem látott lehetõségeket teremtett az ország kurd lakossága

Részletesebben

A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok

A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 44 44 Varga László A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok A Magyar Köztársaság 1999-ben az akkor éppen ötven éve létezõ szövetséghez, a NATO-hoz csatlakozott.

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

Figyeljük a közép-kelet-európai régió átalakulásának

Figyeljük a közép-kelet-európai régió átalakulásának MÛHELY Elvándorlás, kitelepítés Állam és társadalom mûködõképességérõl Migráció, népmozgás a 20. századi Magyarországon témakörben rendezett konferenciát 1995. szeptember 22 23-án Budapesten a Südostdeutsche

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem. BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár

Részletesebben

Abudapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi, valamint

Abudapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi, valamint A STÁTUSTÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA ÉS A MAGYAR KISEBBSÉGPOLITIKÁK A kedvezménytörvény mint támogatáspolitikai lehetõség: segélyezés vagy építkezés? * Problémafelvetés BÁRDI NÁNDOR Abudapesti kormányzatok 1918

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY MÛHELY Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság Történeti értékítéleteink megformálásakor mindig kísért a veszély, hogy a korabeli küzdõfelek

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban

Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban Pritz Pál A Magyarországi Tanácsköztársaság keletkezése, céljai, mozgástere és helye a történetírásban A Magyarországi Tanácsköztársaság történetének megítélése az elmúlt több mint kilenc évtized során

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

A Kárpát-medence történeti vallásföldrajza

A Kárpát-medence történeti vallásföldrajza A Kárpát-medence történeti vallásföldrajza Tanulmánygyűjtemény Első kötet A Kárpát-medence történeti vallásföldrajza A Kárpát-medence történeti vallásföldrajza Tanulmánygyűjtemény Első kötet Szerkesztette:

Részletesebben

Kérem, mutatkozzon be a magyar olvasóknak. Miért a filozófus pályát választotta fiatalon? Milyen hatások érték az egyetemen és első kutatói éveiben?

Kérem, mutatkozzon be a magyar olvasóknak. Miért a filozófus pályát választotta fiatalon? Milyen hatások érték az egyetemen és első kutatói éveiben? PORTRÉ A megosztó nemzeti narratív szemléletek alternatívája a régi Magyarország intézményközpontú, illetve a társadalomtörténeti változásokra összpontosító vizsgálata lenne. Bemutatjuk Tibor Pichler filozófust

Részletesebben

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában Illés Iván, egyetemi tanár, MTA Regionális Kutatások Központja DTI A balkáni országok történetének egyik legmeghatározóbb vonása az volt, hogy ebben

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban

Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban Mezey Zsuzsanna Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban Munkámban több célt tűztem ki. Először, remélem sikerül eloszlatni azt a tévhitet, hogy az atrocitásokról nem készültek

Részletesebben

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában 7. fejezet KONKLUZIÓK 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában Véleményünk szerint Közép-Európában 1526-tól napjainkig öt kísérlet történt a térség munkamegosztásának megszervezésére.

Részletesebben

2011 évi I. mód/2011. évi eredeti. 2011. évi eredeti 2011. évi I. mód

2011 évi I. mód/2011. évi eredeti. 2011. évi eredeti 2011. évi I. mód 2011. évi 2011. évi I. mód 2011. évi 2011. évi I. mód 2011. évi 2011. évi I. mód 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. összesen ( 1-4 ) 1 500 1 500 100,0% 8 000 8 000 100,0% 1 500 1 500 100,0% 8 000 8 000 100,0%

Részletesebben

Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció

Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció Bevezetés Térségünkben a nemzeti eszméket a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió sem volt képes kiirtani. A kommunizmus hosszú évtizedei után térségünkben vajon

Részletesebben

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor 90 éve, hogy megbukott a demokratikus "népuralmi" berendezkedés, de korántsem a kommunisták forradalma

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. -

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I F R A N Y Ó R E M I G I U S F E L S É G S É R T É S I PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I FRANYÓ REMIGIUS FELSÉGSÉRTÉSI P E R E. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE

MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE irta : B iró Zoltán A szovjet-magyar barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése új történelmi szakasz abban a harcban, amelyet a magyar nép szabadságáért

Részletesebben

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Manuel Mireanu Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Háttérelemzés Sorozat Tanulmány Az Athena Intézet összes kutatása ingyenesen letölthető az Intézet honlapjáról. Az ezen tanulmánnyal

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben