Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában között

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között"

Átírás

1 Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az közötti észak-erdélyi kérdést. Azt vizsgálom, melyek voltak a hatalmon lévő román politikai elit főbb nemzetpolitikai elképzelései, és miként alakultak a bukaresti külpolitika Észak-Erdéllyel kapcsolatos tervei. Ezt követően említést teszek a második világháború alatt született legfontosabb román lakosságcsere-tervről, mint az erdélyi kérdés megoldásának, a homogén román nemzeti állam megteremtésének egyik eszközéről. Röviden kitérek az Antonescu-rezsim béke-előkészítő tevékenységére, arra, miként jelentkezett ebben Észak-Erdély kérdése. Végül összehasonlítom egymással az Erdély jövőjére vonatkozó, között született magyar és román stratégiai elgondolásokat. 1. Elsőként lássuk a hatalmon lévő román politikai elit legfontosabb nemzetpolitikai elképzeléseit, és azt, miként alakultak a bukaresti külpolitika Észak-Erdéllyel kapcsolatos tervei. Tudvalevő, hogy 1940 nyarán, a gyökeresen megváltozott európai nagyhatalmi viszonyok egyik következményeként, Nagy-Románia szétesett. Alig több mint két hónap alatt, június 28- a és szeptember 7-e között az ország elveszítette területének és lakosságának mintegy harmadát. II. Károly király megalázó körülmények között, katonai ellenállás nélkül engedte át előbb Besszarábiát és Észak-Bukovinát a Szovjetuniónak, ezt követően Észak-Erdélyt Magyarországnak, majd Dél-Dobrudzsát (az ún. Kadrilatert) Bulgáriának, holott a bukaresti propaganda két évtizeden át sulykolta az egy barázdát sem vissza! jelszót. A súlyos területi veszteségek egyöntetű elkeseredéssel és felháborodással töltötték el a román társadalmat. A legtöbben nemzeti tragédiaként fogták fel Nagy-Románia váratlan összeomlását, főleg a román nemzet bölcsőjének tartott Erdély egy részének az elvesztését. Az országban hatalmi harc robbant ki, melynek következtében a Berlin által támogatott Ion Antonescu tábornok teljhatalmú államvezetőként került az ország élére. A mintegy négy éven át tartó Antonescu-rezsim idején a legfontosabb közvéleményformáló nemzeti ideál a megcsonkított határok (és ezzel együtt a nemzet önbecsülésének) helyreállítása volt, elsősorban Észak-Erdély mindenáron való visszaszerzése révén. A területi revízió, ezzel összefüggésben pedig a Szovjetunióval és Magyarországgal szembeni reváns eszméje hatotta át a politikai elit képviselőinek gondolkodását is. A második bécsi döntés semmissé tétele, ideológiai meggyőződéstől függetlenül, az összes román pártnak, politikai csoportosulásnak (a szélsőbaloldali kommunistáktól a szélsőjobboldali Vasgárdáig) közös célja volt; ez képezte a fő törekvését a hatalmon lévő, németbarát irányzatot követő politikai elitnek, akárcsak a Iuliu Maniu vezetése alatt álló angol- és franciabarát polgári ellenzéknek. Mindezek alapján érthető, hogy az közötti román külpolitika legfőbb célját a területi integritás helyreállítása, elsősorban Észak-Erdély visszaszerzése képezte. A hatalmon lévő román politikai elit Románia helyét a vizsgált időszakban egy német dominanciájú Európában, a német élettér keretében képzelte el. E politika legfőbb exponensei Ion Antonescu miniszterelnök és helyettese, Mihai Antonescu voltak. Elsődleges céljukat a fenyegető szovjet veszély elhárítása, valamint Észak-Erdély visszaszerzése képezte. Ion Antonescu mély meggyőződéssel hitte: a Hitlerhez való hűsége jutalmaként végül visszakapja tőle Észak-Erdélyt. Ez a hamis illúzió, továbbá Besszarábia és Észak-Bukovina visszaszerzésének, valamint a szláv veszély leküzdésének az igénye motiválta külpolitikáját. Bukarest felkészült arra az eshetőségre is, hogy nem diplomáciai, hanem fegyveres úton szerzi vissza Magyarországtól Észak-Erdélyt, az európai háború végeztével. Több alkalommal is hangzatosan kijelentette: számunkra a magyar kérdés nem probléma; mert ha

2 2 román nem lesz képes kiszabadítani a rabszolgaságból az Észak-Erdélyben maradt románt, vesszen el a román. Az államvezető utasítására vezérkari szinten egyébként már 1941 őszétől elindult a tervezés egy esetleges magyar támadás kivédésére, illetve Észak-Erdély fegyveres visszavételére. Az augusztus 23-i fordulat így nem érte felkészületlenül a román hadsereget, hiszen készen álltak már a részletes katonai tervek az észak-erdélyi bevonulásra őszén, a sztálingrádi ütközet nyomán félfordulat következett be a román külpolitikában: a fő cél továbbra is Észak-Erdély visszaszerzése és a szovjet fenyegetés kivédése maradt, ugyanakkor Mihai Antonescu közvetítésével (különböző titkos csatornákon keresztül) az államvezető megpróbálta felvenni a kapcsolatot a szövetséges nyugati hatalmak képviselőivel, abban a reményben, hogy majd az ő segítségükkel sikerül megvalósítani a területi revíziót. 2. A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy a diplomáciai és katonai eszközök mellett milyen egyéb lehetőségekkel számolt a hatalmon lévő román politikai elit az erdélyi kérdés hosszabb távú megoldását illetően. A Hitler által uralt Európában divatosnak, modernnek számított az etnikailag homogén nemzeti államok létrehozására való törekvés. A két Antonescu kiforrott, koherens eszmerendszerrel rendelkezett e téren. Ideológiájuknak három alappillére volt: a szélsőséges nacionalizmus, a xenofóbia és a rasszista antiszemitizmus. Az egyik legfontosabb távlati céljuk nekik is a homogén nemzeti állam létrehozása volt, az összes nem román lakos eltávolítása az országból. Románia etnikai egyneműsítését részben a szomszédos országokkal eszközölt lakosságcsere révén kívánták volna megoldani, ha pedig ez nem volt lehetséges mint például a cigány és a zsidó népesség esetében, úgy Transznisztriába irányuló, egyoldalú kitelepítést, deportálást hajtottak végre. Az átfogó lakosságcserét, amelynek fontos része lett volna a magyar román lakosságcsere is, Nagy-Románia helyreállítása, Észak-Erdély visszaszerzése után valósították volna meg, az erdélyi kérdés végleges lezárásaként. Elméleti téren Romániában az 1930-as évektől kezdve a lakosságcsere-gondolat egyik legfőbb képviselője Sabin Manuilă, a neves román demográfus, a román Központi Statisztikai Intézet egykori igazgatója, Ion Antonescu személyes jó ismerőse volt. Manuilă 1941 őszén egy részletes tervezetet állított össze a magyar román viszály végleges rendezéséről, a lakosságcsere romániai alkalmazási lehetőségeiről, amelyet az év október 15-én megküldött Antonescunak. Mivel Manuilă a tervezetet az államvezetővel történt egyik találkozóját követően állította össze, az fő vonásaiban feltehetően Antonescu nézeteit is tükrözte. A tervezetet az elmúlt évek során Sorina és Ioan Bolovan, valamint Viorel Achim román történészek ismertették a szakirodalomban. Tekintsük át mi is a dokumentum főbb pontjait. Szerzője, Sabin Manuilă az 1940 előtti román határokból indult ki, s az elérendő fő cél szerinte az etnikailag homogén Románia létrehozása. Ennek érdekében az összes centrifugális szándékú kisebbséget a jövő román Romániájából át kell helyezni a határokon túlra, s az országba hozni az összes vér szerinti románokat, legyenek azok bárhol, s meg kell húzni a román Románia, az örök Románia új határait, hogy a politikai határok pontosan megfeleljenek az etnikai határoknak. A centrifugális kisebbségektől (magyarok, oroszok, ukránok, bolgárok, szerbek) a több lépcsőben végrehajtandó, teljes és kötelező lakosságcsere révén kell majd megszabadulni. Ennek során Nagy-Románia területéről 3,5 millió lélek távozna, és mintegy 1,6 millió román érkezne. Ami az erdélyi magyarokat illeti, ők részben a Bácskába és a szerb Bánátba, részben a Nagyszalonta Nagyvárad Szatmárnémeti sávba, a székelyek pedig Kárpátaljára költöznének a rutének helyébe, akiket viszont Ukrajnába telepítenének. Kompenzációként a romániai magyarok áttelepítéséért, Magyarország megkapná a szerb Bánátot, Temes-Torontál 2

3 3 megye északnyugati szögletét, illetve Nagyszalonta, Nagyvárad, Nagykároly és Szatmárnémeti városokat, Romániáé lenne viszont Békéscsaba. A magyarok, illetve a többi kisebbség áttelepítésével egy 91%-os román nemzetállam jött volna létre, amelynek területe nagyjából 5000 km 2 -rel kisebb az 1939-es Nagy-Románia területénél. A fent vázolt elképzelés, mint említettük, beleillett a koreszmékbe. Hibáznánk, ha pusztán a nemzetiszocializmus faji alapú ideológiájának román változatát látnánk benne, hiszen a kizárólagosságon, az intolerancián alapuló gondolkodásmód nemzetiségtől függetlenül az Erdélyben élő, ún. egyszerű emberek gondolkodását is megmérgezte ebben az időben. Jellemző, mit ír Sztankay Zoltán brassói magyar kir. konzul egy évi jelentésében: a három erdélyi nemzet (magyar, szász, román) fiatalsága a koreszmék, a türelmetlen nacionalizmus hatása alatt áll, és át nem hidalható űr tátong közöttük. Szerinte a nemzetiszocialista eszmék befolyása alatt álló szász fiatalság kitelepítené Dél-Erdélyből a románokat, ugyanezt tennék a dél-erdélyi magyarok közül is sokan, ha Dél-Erdély visszakerülne Magyarországhoz, míg a vasgárdista hatás alatt álló román fiatalok lemészárolnák a magyarokat ugyanúgy, mint sok zsidót Romániában. Ami a magyar kormányt illeti, nem tudunk arról, hogy az erdélyi kérdés megoldásaként tervbe vette volna a lakosságcserét. Amidőn Werth Henrik magyar vezérkari főnök augusztus 19-én egy memorandumában azt javasolta, miszerint az ezeréves magyar határokon belül telepítsék ki az összes szláv és román lakost, hogy a Kárpát-medence kizárólag a magyarság élettere legyen, Bárdossy László miniszterelnök ezt határozottan elvetette, kivihetetlennek és károsnak minősítve az ötletet. Román részről viszont s ez kevésbé ismert még egy, szintén megvalósulatlan lakosságcsere-ötlet is felmerült két évvel később, 1943 szeptemberében, igaz, nem Erdéllyel kapcsolatban. Ez egy román orosz ukrán lakosságcsere lett volna, amelynek során ha megvalósul összesen mintegy 400 ezer oroszt és rutént telepítenek az észak-besszarábiai és észak-bukovinai, valamint a Duna torkolatánál lévő kompakt szláv területekről a Dnyesztertől keletre, helyükbe pedig ugyanennyi románt hoznak: 250 ezret Transznisztriából, 150 ezret pedig a Bugtól keletre fekvő területekről. A területi kérdésekkel kapcsolatos román tervek, köztük a lakosságcserék gondolata azonban, úgy tűnik, nem illettek bele a hosszú távú német elképzelésekbe második felében bizonyos német körökben, sőt magában Hitlerben is, felmerült a terv, hogy Románia korlátlan módon terjeszkedjen kelet felé, az erdélyi románsággal népesítve be a területek egy részét. Mivel a terv elfogadása gyakorlatilag Erdély feladását jelentette volna, a bukaresti vezetés határozottan elutasította azt. Ion Antonescu szavai szerint a románok nem nézhetnek Kelet felé, és nem fordíthatnak hátat a Nyugatnak. Többször is kijelentette: Észak-Erdélyért cserében húsz Transznisztriát sem fogadok el. A német vezetés viszont nem mondott le az elképzelésről, mert 1941 októberében Martin Luther birodalmi külügyi államtitkár nem hivatalosan közölte a román követtel: a magyar román ellentétet nem lehet lakosságcserével megoldani, ellenben meg lehetne vizsgálni, hogy a magyarok által elfoglalt Erdélyből a Dnyeszteren túlra telepítsék a román lakosságot, keleten kártalanítva Romániát. Észak- Erdélyben egyébként bizalmas jelentések szerint a német és a román lakosság körében is azt híresztelték, hogy a szovjetellenes háború végeztével az erdélyi románságot részint Besszarábiába, részben pedig a Dnyeszteren túlra fogják áttelepíteni. Nem tudjuk, mi volt Hitler valódi szándéka Erdéllyel, de ismerve az ún. nagytérgazdaságra vonatkozó különféle német elképzeléseket, egy esetleges német háborús győzelem esetén sem a román, sem a magyar fél nem sok jóra számíthatott volna. 3. Röviden szóljunk arról is, miként jelentkezett Észak-Erdély kérdése az Antonescurezsim békeelképzeléseiben, béke-előkészítő tevékenységében. 3

4 4 A módszeres román béke-előkészítő tevékenység 1942 nyarán vette kezdetét. Irányítója Mihai Antonescu volt, aki június 16-án megalakította az ún. Béke irodáját. Ekkor elhangzott hosszú beszédében így indokolta lépését: a háború egyelőre nem nyújt semmiféle kedvező békeperspektívát, de egyszer majd eljön a béke, ezért kötelességének érzi a dokumentációs anyag előkészítését. Melyek voltak a román béke-előkészítés főbb jellemzői? A legfőbb célkitűzés természetesen Erdély etnikai, történelmi, gazdasági egységének a propagálása volt. Erdély egységének ez a gondolata kell a tájékoztató, propaganda-tevékenységünk és politikai állásfoglalásunk alapját képezze mondta Mihai Antonescu. Az erdélyi kérdést két perspektívából kellett megközelíteni: egyrészt a negatív, magyarellenes propaganda, másrészt a pozitív anyaggyűjtés szemszögéből. Mihai Antonescu nagy súlyt helyezett a magyar kétértelműség leleplezésére, Romániát ugyanakkor úgy volt célszerű bemutatni, mint az európai rend és újjáépítés tényezőjét. Kiemelt figyelmet kapott a második bécsi döntés utáni események feldolgozása, az észak-erdélyi románság sérelmi anyagának összegyűjtése és rendszerezése, annak bizonyításaképpen, hogy a magyaroknak kisebbségeket átengedni nem lehet. A konkrét határkérdéseket illetően, Mihai Antonescu álláspontja 1942-ben a következő volt. A már említett, június 16-i beszédében kijelentette: Romániát etnikai határok közé kell helyezni, mint mondta, elsősorban az Erdély földjéhez való jogaink helyreállításával. Minden más határkérdést ennek rendelt alá. Kijelentette: Románia nem akar a Dnyeszteren túli, tehát a keleti határkérdésben véleményt nyilvánítani mindaddig, amíg nem ismeri meg a döntést Erdély kérdésében, illetve addig, amíg meg nem oldják az orosz kérdést a békekonferencián. Besszarábiát és Észak-Bukovinát az etnikai határokon belüli Románia szerves részének tekintette, Transznisztriát viszont Észak-Erdélyért cserébe valószínűleg egy jövőbeli alku tárgyának tartogatta a békekonferenciára. A béke-előkészítő munkába bekapcsoltak pártállástól függetlenül minden olyan román tudóst, közírót vagy gazdaságpolitikust, aki egyetértett az Antonescu által megfogalmazott nemzeti célkitűzésekkel. A közreműködők többsége augusztus 23-át követően is folytathatta munkáját, biztosítva ezzel a békekonferenciára való román felkészülés folytonosságát. A cél a román átállást követően is főleg annak bizonyítása volt, hogy Közép- Európa békéjének előfeltételét a trianoni határok képezik. 4. Előadásunk végén hasonlítsuk össze egymással az Erdély jövőjére vonatkozó, között született magyar és román stratégiai elgondolásokat. A bukaresti kormányzat legfőbb célját, mint láttuk, Észak-Erdély visszaszerzése képezte, ezt szolgálták nemzetiségpolitikai elképzelései is: az észak-erdélyi románság megtartása és lehetőség szerinti megerősítése, valamint Dél-Erdély megtisztítása a magyaroktól. A magyar kormányzat viszont a második bécsi döntést a trianoni békeszerződés részbeni orvoslásaként fogta föl, olyan végleges impériumváltásként, amelyet Románia is elfogadott és aláírt. Ebből következőleg olyan intézkedések megtételére törekedett, amelyek szerinte az észak-erdélyi magyarság által korábban elszenvedett igazságtalanságok és jogtalanságok részbeni reparálására adtak módot, helyreállítva úgymond a nemzetiségek közötti igazságos egyensúlyi helyzetet. Az 1940 őszén körvonalazódott román külpolitikai iránynak megfelelően, Bukarest egyre nyilvánvalóbban annak igazolására törekedett, hogy a bécsi döntés lényegében érvénytelennek tekinthető, mivel a magyar fél folyamatosan megszegi az előírásait. Ezzel összefüggésben a román kormány lépten-nyomon érzékeltetni akarta a tengelyhatalmak előtt a bécsi döntés abszurditását. Mihail Sturdza külügyminiszter azt javasolta: semmi ne köttessék véglegesen Magyarországgal, hagyjunk minél több időt eltelni, hogy megmutathassuk a Bécsben előidézett helyzet gazdasági és földrajzi abszurditását. 4

5 5 A gazdasági nyomásgyakorlás már közvetlenül a bécsi döntés után is a román politikai eszköztár részét képezte Magyarországgal szemben. Ennek lényegét október 4-én Gheorghe Crutzescu budapesti román követ is felvázolta. Eszerint a kellő időben alkalmazott gazdasági nyomásgyakorlással Bukarest meg tudja bizonyos mértékig akadályozni a magyarokat abban, hogy románellenes akciójukban túllépjenek bizonyos határt. Minden jövendőbeli egyezményt javasolta Crutzescu, amely megkönnyíti majd a magyaroknak az átmenő forgalmat a Kolozsvár Marosvásárhely vasútvonalon, megkönnyíti a városok és ipari üzemek ellátását román kőolajjal, Kolozsvár ellátását a mi földgázunkkal stb., természetesen rövid távra kell megkötni, megadatva nekünk bármikor a visszavonás vagy a módosítás lehetőségét. Ugyanilyen természetű intézkedés [lehetne L. B. B.] például a Székelyföldre néző határok lezárása, amelynek következménye az egész térség megfojtása, stb. Ion Antonescu is tudatában volt a gazdasági nyomásgyakorlás fontosságának, és kezdetektől fogva alkalmazta ezt az eszközt őszén úgy határozott, hogy a politikai kérdések elsőbbséget élveznek az egyéb természetű kérdésekkel szemben, és addig, amíg a Magyarországon lakó románok nem kapnak statútumot, Magyarországnak nem adható semmiféle gazdasági vagy pénzügyi kedvezmény. A magyar kormánynak azonban nem volt szándékában statútumot, azaz politikai és területi autonómiát adni az észak-erdélyi románok számára. Magyar szemszögből e román igény csupán átlátszó taktika volt, és Csáky István külügyminiszter szavaival a románok azért akartak kisebbségi szerződést kötni, hogy ezzel konszolidálják 22 éven át elkövetett gaztetteiket és ilyen egyezmény megkötése után a többi, reájuk részben terhes tárgyalásokat kényelmesen végletekig kihúzni. Mi abból indulunk ki, hogy az 1918-i állapotot, és nem az 1940-ik évi helyzetet rögzítsük le összegezte néhány évvel később Ghyczy Jenő, a külügyminiszter akkori állandó helyettese. Ebben a keretben, a fenti megszorításokkal kell értelmeznünk Teleki Pál miniszterelnök Szent István-i nemzetpolitikai elképzeléseit is. Látnunk kell, hogy Teleki elgondolásai az észak-erdélyi románsággal szemben jogkorlátozó, az ottani magyarokkal szemben pedig jogkiterjesztő jelleget öltöttek. Összegezve: az közötti magyar román viszony elsősorban Észak-Erdély kérdése miatt az ún. nulla összegű játék dinamikáját követte, ahol a megbékélés, a kompromisszum szinte lehetetlen volt. Valeriu Pop meghatalmazott miniszter, Ion Antonescu államvezető bizalmasa 1941 februárjában az alábbi szavakat vetette papírra. Románia és Magyarország között valóságos idegháború zajlik. Az fogja hamarabb elveszíteni a harcot, aki hamarabb elveszíti a türelmét. Valeriu Pop akkor még nem láthatta előre, hogy az idegek háborújának kimenetelét Erdély kérdésében legalábbis a második világháborút követően a győztes nagyhatalmak döntik majd el. * L. Balogh Béni 5

MAGYAROK, ROMÁNOK ÉS A KISEBBSÉGEK A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN

MAGYAROK, ROMÁNOK ÉS A KISEBBSÉGEK A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN 145 SÁRÁNDI TAMÁS MAGYAROK, ROMÁNOK ÉS A KISEBBSÉGEK A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN L. Balogh Béni: Küzdelem Erdélyért. A magyar román viszony és a kisebbségi kérdés 1940 1944 között, Akadémiai Kiadó, Budapest,

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

STÚDIUM. Magyar berendezkedés Észak-Erdélyben (1940. szeptember 1941. április)

STÚDIUM. Magyar berendezkedés Észak-Erdélyben (1940. szeptember 1941. április) STÚDIUM Szavári Attila Magyar berendezkedés Észak-Erdélyben (1940. szeptember 1941. április) 1940 nyarának legvégén a német olasz döntõbíráskodást követõen Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt a Székelyfölddel.

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p.

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Martin Hetényi (Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Hiánypótló műről van szó, amivel a szlovák és magyar historiográfia

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.

A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. KISZOLGÁLTATVA A DÉL-ERDÉLYI MAGYAR KISEBBSÉG 1940 1944 KÖZÖTT 1 FORRÁSOK A ROMÁNIAI

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

A román magyar lakosságcsere kérdése 1940 1947 között

A román magyar lakosságcsere kérdése 1940 1947 között L. Balogh Béni Olti Ágoston A román magyar lakosságcsere kérdése 1940 1947 között A magyar román kapcsolatok 20. századi történetének egy sajátos, kevéssé vizsgált fejezetét képezi a lakosságcsere kérdése.

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 29. hét Magyarország Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról - jelentette

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban

Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban Cím: 1094 Budapest, Páva utca 39. Tel: 1-455-3313 Mobil: +36-70-505-0360 Fax: 1-455-3399 E-mail: korosmezo1941@hdke.hu www.hdke.hu Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában Illés Iván, egyetemi tanár, MTA Regionális Kutatások Központja DTI A balkáni országok történetének egyik legmeghatározóbb vonása az volt, hogy ebben

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 42. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 42. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 42. hét Erdély Magyarország Oktatási és gazdasági kérdésekről tárgyaltak a MÁÉRT szakbizottságokban Október 8-án ülésezett a MÁÉRT Oktatási és Kulturális Szakbizottsága,

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Az izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései. Jeruzsálem

Az izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései. Jeruzsálem A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *)

1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *) 1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *) 1. a Magyar Köztársaság által a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével, Nagybritannia

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Egyeztetési anyag Véglegesített változat a hatósági vélemények figyelembe

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

Magyarország II. világháborús. Rehabilitálni, de kit? Magyarország a II. világháborúban. A magyar politikai elit szerepe DISPUTA

Magyarország II. világháborús. Rehabilitálni, de kit? Magyarország a II. világháborúban. A magyar politikai elit szerepe DISPUTA DISPUTA Rehabilitálni, de kit? 2006 szeptemberében a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottságának javaslatára a köztársasági elnök a honvédelmi miniszter ellenjegyzésével posztumusz helyreállította

Részletesebben

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945 Sallay Gergely Témavezető: Dr. Phil. habil. Püski Levente, egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem. BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár

Részletesebben

LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA

LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA TARTALOM Rendszerváltás és a kisebbségek Szerkesztette: Zahorán Csaba Zahorán Csaba: A rendszerváltás és a kisebbségi

Részletesebben

Új Szó, 1968. szeptember 8. 1 2. p.

Új Szó, 1968. szeptember 8. 1 2. p. Ma a CSEMADOK Központi Bizottsága folytatja munkáját. A napirendi pontok megtárgyalásán kívül dr. Gustáv Husák, az SZLKP Központi Bizottsága első titkára részvételére is számítanak. A CSEMADOK Központi

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

ERDÉLYI VASUTAK. Erdélyi Magyar Adatbank

ERDÉLYI VASUTAK. Erdélyi Magyar Adatbank ERDÉLYI VASUTAK ENNEK A CIKKNEK nem feladata az erdélyi vasúti kérdés részletesebb tárgyalása. Hiszen ahhoz előbb ismertetni kellene a mult század hetvenes évei óta sok tekintetben teljesen hibás és a

Részletesebben

III. A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS MEGHOZATALA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

III. A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS MEGHOZATALA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI III. A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉS MEGHOZATALA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Fegyveres konfliktus küszöbén A tárgyalások megszakításának napján a magyar kormány több olyan intézkedést is foganatosított, amelyek már a Románia

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 10. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 10. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 10. hét Magyarország Rétvári: Fontos eredmények a nemzetpolitikában A külhoni magyarok egyszerűsített honosítását, a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot és

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat választották be. A KB tagjai, póttagjai és a revíziós bizottság tagjai között mindössze 6 magyar nemzetiségű tag van 485 (itteni magyar vezetők szerint legalább 14-16-nak kellene lennie). A megválasztottak

Részletesebben

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg?

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? Talán az a kérdés, hogy Ahmet Zog albán király miért hagyta el országát, amikor 1939 áprilisában a fasiszta Itália elfoglalta Albániát,

Részletesebben

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Tóth László Ma Európában a nemzetállami logika és a közös európai fellépés vitája feszül. A kérdések úgy hangzanak, hogy

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"

Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni "Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 A NÜRNBERGI, A JUGOSZLÁV, ILLETVE A RUANDAI NEMZETKÖZI BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉKEK JOGHATÓSÁGA SZABÓ ADRIENN* jelen tanulmányom célja a legjelentősebb

Részletesebben

Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya

Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya EURÓPAI SZEMMEL LAKOS NÓRA Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya A hazai sajtó több héten keresztül foglalkozott az általa Fekete angyal -nak elkeresztelt ápolónõ állítólagos

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

Az egyik legnagyobb határon-, sõt tengerentúli diaszpórával rendelkezõ

Az egyik legnagyobb határon-, sõt tengerentúli diaszpórával rendelkezõ MÛHELY HALÁSZ IVÁN A külhoni lengyelek és Lengyelország diaszpóra politikája * Az egyik legnagyobb határon-, sõt tengerentúli diaszpórával rendelkezõ kelet-közép-európai nemzet a lengyel. A többé-kevésbé

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban

Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban SAJTÓMEGJELENÉSEK ARCHÍVUMA Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban Népszava 2015. szept. 19. 08:35 FORRÁS: YAD VASEM A magyar kormány augusztus 27-én emlékművet állított Kamenyec-Podolszkijban,

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. július 16-án 17,05 órai kezdettel. tartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. július 16-án 17,05 órai kezdettel. tartott rendkívüli üléséről 11 / 2015. szám J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2015. július 16-án 17,05 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről A rendkívüli képviselő-testületi ülés helyszíne: Városháza nagyterme Jelen vannak: - a képviselő-testület

Részletesebben

Gyarmati István nagykövet: Koszovó és az európai biztonságpolitika

Gyarmati István nagykövet: Koszovó és az európai biztonságpolitika Gyarmati István nagykövet: Koszovó és az európai biztonságpolitika (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága és az Európa Intézet Budapest által

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Tisztelt Főügyészség!

Tisztelt Főügyészség! Pest Megyei Főügyészség részére 1054 Budapest, Vörösmarty u. 34/A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság útján 1557 Budapest, Pf. 20. ügyszám: 13000-349/2011. bü. tárgy: panasz nyomozás megszüntetése ellen Tisztelt

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány Dr. Gaudi-Nagy Tamás ( Magyar Jelen) Döbbenet: Bíróság mondta ki, hogy a délvidékiek ma is magyar állampolgárok, egy 56-os hõsnek viszont börtönben a helye 2008. október 28. Beszélgetés Gaudi-Nagy Tamással,

Részletesebben

19. AZ ELNÖKI DEKRÉTUMOK TÖRVÉNYERÕRE EMELÉSÉRÕL SZÓLÓ 1946. ÉVI 57. SZÁMÚ ALKOTMÁNYTÖRVÉNY

19. AZ ELNÖKI DEKRÉTUMOK TÖRVÉNYERÕRE EMELÉSÉRÕL SZÓLÓ 1946. ÉVI 57. SZÁMÚ ALKOTMÁNYTÖRVÉNY 19. AZ ELNÖKI DEKRÉTUMOK TÖRVÉNYERÕRE EMELÉSÉRÕL SZÓLÓ 1946. ÉVI 57. SZÁMÚ ALKOTMÁNYTÖRVÉNY Prága 1946. március 28. A Csehszlovák Köztársaság Ideiglenes Nemzetgyûlése a következõ alkotmánytörvényt hozta:

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26.

Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26. Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26. 1998. évi XIX. törvényből lesz a vizsga. Kifejezetten nehéz jogszabály. Két vezérelv irányítja a válogatást:

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek

Tartalomjegyzék. Elméleti szintézisek Tartalomjegyzék Elméleti szintézisek A románság római eredete a történészek szemszögéből... 2 Az elrómaiasítás (romanizare) lépései... 2 A római eredet a történelmi dokumentumokban... 3 Helyi autonómia

Részletesebben

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában 7. fejezet KONKLUZIÓK 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában Véleményünk szerint Közép-Európában 1526-tól napjainkig öt kísérlet történt a térség munkamegosztásának megszervezésére.

Részletesebben

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL Már a rendszerváltás előtti időtől (1987-től kezdődően), a Német Szövetségi Köztársaság fontosnak

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 4. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 4. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 4. hét Erdély Magyarország Folytatódik a Kőrösi Csoma Sándor Program Folytatódik a diaszpóra magyarságának megerősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor Program, amelyre február

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 25. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 25. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 25. hét Erdély Egyházi restitúció: jelentést sürget egy amerikai kongresszusi bizottság Az amerikai képviselőház költségvetési bizottsága egy módosító indítvánnyal beiktatta

Részletesebben

A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei

A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei (1. rész) A tételes jogszabályokra vonatkozó információszolgáltatás VARGA Tímea Bevezetô Jogi információn legáltalánosabb értelemben a jogalkotási, jogalkalmazási

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum. Programfüzet

Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum. Programfüzet MAROSVÁSÁRHELYI FIÓKEGYESÜLET BORSOS TAMÁS EGYESÜLET Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum Programfüzet 2015. november 28. Marosvásárhely

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Konfrontációs levelek

Konfrontációs levelek Konfrontációs levelek Írta: Negyedik bővített változat 2016 Tartalomjegyzék Bevezetés 8. 1. Tisztelt Szerkesztőség! (2014.10.13) 8. 2. Nyílt levél a magyar titkosszolgálatok állományához! (2015.09.08)

Részletesebben