AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad /1943. ikt. sz.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz."

Átírás

1 L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi múlt már lezártnak vélt kérdéseit. Ilyen dossziéra bukkantunk nemrég a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában őrzött Esztergom város évi polgármesteri iratai között. 1 A dokumentumok az esztergomi városi zászló történetével kapcsolatosak, és eddigi ismereteinkhez képest merőben új szempontokat vetnek fel. Az okmányokból ugyanis egyértelműen kiderül: az 1940-es évek elején Esztergom városa nem a sokak által már akkor is ősinek tekintett, vörössel és ezüsttel nyolcszor vágott, tehát vörös alapon négy ezüst pólyát ábrázoló zászlót használt, hanem vörössel és ezüsttel egyszer vágottat. Összehasonlításként: a magyar városok közül Mohácsnak volt ugyanilyen zászlaja, míg a nagykanizsai zászlón a színek fordított sorrendben helyezkedtek el ezüst-vörös, akárcsak a lengyel zászlón. Az iratok zömét dr. Etter Jenő, Esztergom város január 20-án megválasztott polgármestere (illetve az addig a város ügyeit ténylegesen intéző dr. Brenner Antal polgármester-helyettes) és dr. Széll Sándor, Budapesten élő heraldikai író közötti levelezése alkotja. Olvasható a jeles tudós, dr. Lepold Antal kanonok, valamint a Magyar Királyi Országos Levéltár főigazgatója, dr. Herzog József szakvéleménye is. Amint az a dokumentumokból kitűnik, Széll (aki Bihar vármegye tiszteletbeli főszolgabírája volt) 1940 novemberében kereste meg levélben az esztergomi polgármestert: adatokat kért tőle a magyar városok címereiről és lobogóiról készülő tanulmánya számára. Elképzelhető, hogy ismerte már az Esztergomban használatos általa történelmietlennek és elhibázottnak tartott zászlót, hiszen levelében kitért bizonyos szabálytalanul képezett városi lobogók használatára, és pont e szabálytalanságok kiküszöbölését, új lobogók megtervezését tűzte ki céljául. Meg sem várva a polgármester-helyettes válaszát aki lerajzoltatta neki az egyszer vágott vörösezüst zászlót, majd a rajzot postafordultával elküldte, ugyanebben a levélben (kéretlenül) már közölte is elképzelését a heraldika szabályai szerint a városi címerből képezett új lobogóról. Ez a vörös alapon négy ezüst pólyát ábrázoló zászló tervezete volt. Széll február végén keltezett újabb levelében, az Országos Levéltár véleményére is hivatkozva, a tervezete melletti érveket sorolta. Ezt követően nyomatékosította: leghelyesebb, ha Esztergom ma is a címerben látható fehérrel nyolcszor vágott vörös lobogót használja. Ehhez ősi joga is van és lobogóján is felmutathat egy olyan ősi privilégiumot, amellyel kevés más város dicsekedhet. A polgármester azonban nem volt meggyőződve a változtatás szükségességéről, ezért az Országos Levéltárhoz fordult szakvéleményért. A levéltár főigazgatója egyértelmű választ adott: indokolatlannak és történetietlennek nevezte az esetleges zászlócserét. 1 Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: K-EMÖL), Esztergom város polgármesterének iratai (V-2-a), ad /1943. ikt. sz. 1

2 Kitért arra is, hogy a változtatás, miként általában a lobogó színeinek hiteles megállapítása, a m. kir. belügyminisztérium illetékességébe tartozik. Ezzel az ügy akár le is zárulhatott volna, hiszen Herzog levelének hátoldalára a polgármester március 27- én feljegyezte: a zászló megváltoztatására kellő indok nem áll fenn, további eljárást nem igényel irattározandó. Az események azonban további fordulatot vettek Széll újabb, ugyancsak március 27- i keltezésű levelével. Ebben tényként közölte, hogy az Esztergom városi lobogó egyben egyezik az Árpádok korabeli magyar birodalmi lobogóval. Megismételte érvelését, miszerint a zászló jogalapját és heraldikai forrását Esztergom ősi vágásos (vörös sávok között négy fehér pólya) címerének kell képeznie. A polgármestert azonban ezúttal sem sikerült meggyőznie. Etter, aki szerette volna már lezárni a városi zászló kérdésének ügyét, áprilisban dr. Lepold Antal kanonokhoz, az esztergomi régészeti és történelmi társulat elnökéhez fordult újabb szakvéleményért. Herzoghoz hasonlóan, Lepold is egyértelműen elutasította a zászló lecserélésének gondolatát. Érvelése közjogi és tudományos síkon mozgott. Az első szempontot illetően kifejtette, hogy a m. kir. belügyminiszter heraldikai kérdésekben az Országos Levéltár véleménye alapján szokott intézkedni. Bizonyosra vehető tehát, hogy a belügyminiszter elfogadja a Levéltár álláspontját, amely ellenzi a változtatást. A kérdés tudományos vonatkozásaira térve megállapította: mivel a zászlók kezdetben a sisaktakarók színeit utánozták, így eredetileg kétszínűek s a két színt egymás mellett, tehát nem csíkosan ismétlődve viselték. [ ] Amint az Árpádok és a vegyes házi királyok idején a zászló nem a pólyákat utánozta, hanem a kívül vörös, belül fehér királyi sisaktakarót: úgy Esztergom városa is a két színt egyszerűen egymás mellé tette a zászlaján. Tehát a két színnek egymásmellettisége és nem csíkos ismétlődése nézetem szerint éppen a zászló régisége mellett bizonyít. Lepold véleményének kézhezvételét követően Etter akárcsak március 27-én ismét úgy vélte, hogy a városi zászló kérdése ezzel nyugvópontra jutott, és minden marad a régiben. Széll azonban folytatta a levelezést, és 1941 őszén először a Városok Lapjában közölt egyik heraldikai tanulmányát postázta, majd frissen megjelent könyvét küldte meg a városnak megvétel céljából márciusában Széll fényképet küldött az általa Nagyvárad részére készíttetett, az ünnepélyes felvonulásokon használatos heraldikai, más szóval polgármesteri, a város címerét is ábrázoló díszes zászlóról. Fordulatot jelez az ügyben, hogy a Széllel való levelezést a maga részéről jó ideje szüneteltető Etter érdeklődését ezúttal felkeltették Széll sorai, mert először Nagyvárad polgármesterénél, majd magánál a levélírónál érdeklődött a fotón látott zászló elkészítésének költségei felől. Széll április 28-án közölte, hogy az Oberbauer cég mintegy pengőért, műselyem anyagból elkészítené Esztergom város lobogóját, amely gyors rendelés esetén akár már a hét végére vagy pedig a jövő hét elejére kész lehet. Levelében kihangsúlyozta: Esztergom város lobogója és polgármesteri zászlaja kilenc sávból áll az ősi címerpajzsnak (az Árpádok jelvénye) megfelelően, éspedig öt vörös sáv között futó négy fehér sáv (1708 óta). 2 Feltehetően a Széll Sándor: Városaink neve, címere és lobogója. Történeti és heraldikai tanulmány. Budapest, 1941 c. könyvről van szó. A polgármesteri hivatal a kötet árát később tévedésből kétszer is átutalta a szerzőnek, aki viszont azt állította, hogy két példányt küldött a könyvből, amit a városháza tagadott. 2

3 Etter nem rendelte meg ugyan a lobogót, de Széll azt minden kötelezettség nélkül, szíves megtekintés végett június 15-én postázta neki. Útmutatást is mellékelt hozzá: Tisztelettel kérem, hogy ezt a lobogót a város főterén, vagy pedig épületeken elhelyezett (városházára szerelt) árbócra való felvonás céljaira megvásárolni méltóztassék. A polgármester levélben köszönte meg a küldeményt, és jelezte, a város ki fogja fizetni az árát, 48 pengőt. Kérdésként merül fel: mi késztette arra a polgármestert, hogy megvegye Szélltől azt a lobogót, amelynek hivatalossá nyilvánítását mindaddig nem támogatta? Megváltoztatta vajon a véleményét, vagy esetleg így akart kitérni Széll további próbálkozásai elől? A pontos választ nem tudjuk, de inkább az utóbbi változatot valószínűsítjük. A már említett köszönőlevélben ugyanis Etter feltételes módban fogalmazott: Ha a zászlót használatba vennénk, úgy értesíteni fogom. [ ] Egyelőre csak a nagyterem díszítésére kívánjuk felhasználni. Ha a lobogó megvásárlásával Etter csakugyan Széll kitartó próbálkozásait próbálta leszerelni, úgy nem érte el célját, mert a tiszteletbeli főszolgabíró továbbra is szorgalmas levélírónak és tanácsadónak bizonyult július 10-i válaszlevelében kioktatta a polgármestert, hogy termek díszítésére a zászlók és a lobogók alkalmatlanok, s ez a megoldás teljesen szokatlan és esztétikailag is zavaró. Egyben jelezte, hogy a város által megvásárolt 200x300 cm nagyságú városi lobogó árbócra való felvonásra alkalmas. A polgármester, úgy tűnik, engedte magát meggyőzni, mivel augusztus 24-i válaszában értesítette Széllt, hogy a küldött selyemzászlót a nagyboldogasszonyi és szentistváni ünnepek alkalmával a városháza előtti zászlórúdon kifüggesztettem. A kettejük közötti levélváltás ezt követően több mint egy évig szünetelt. Széll szeptember 11-i soraiból megtudjuk, hogy időközben teljesült régi kívánsága: ellátogatott Esztergomba, és gyűjteménye számára lefényképezte az újra talán ismét az augusztus 20-i ünnepségek alkalmából kifüggesztett lobogót. A látvánnyal azonban nem volt elégedett. A városháza előtti őrfákról készített képen látható Esztergom városi lobogója (oldalt fordítva, keresztrúdra rögzítve felvonva). [ ] A lobogó így felfüggesztve legfeljebb annak illusztrálására lenne alkalmas, hogy miként nem szabad lobogót árbócra felvonni. De azt hiszem, esztétikai szempontok is szólnak a lobogóknak függönyszerű felvonása ellen. A sávos lobogó szokásos propagálásán kívül a levélben, az eddigiekhez képest, új motívum is megjelent: a kettős keresztes magyar birodalmi lobogó melletti érvelés. Mivel a kettős kereszt még a sávos jelvénynél is régebbi, és első használata az esztergomi III. Béla által emelt királyi palotában mutatható ki, megfontolásra javasolta, hogy nagy nemzeti ünnepeinken az esztergomi vár ormán vonják fel a történelmi lobogókat. Etter a javaslatot közvetítette ugyan Lepold Antalnak, de további következményről nem tudunk. Széll utolsó dokumentálható levelét szeptember 15-én írta a polgármesternek, s abban, két fénykép kíséretében, a felvonulási díszzászlókat ajánlotta figyelmébe. A levelezés ezzel végleg megszakadt. Az iratokból amelyekből alább válogatást közlünk egyértelműen leszűrhető a következtetés: az 1940-es évek elején Esztergom városa vörössel és ezüsttel egyszer * 3

4 vágott zászlót használt. Igaz, az eddigi kutatások még nem derítették ki, hogy ez a zászló mikor, mely intézkedés révén vált városi zászlóvá. A /1903. sz. belügyminiszteri rendelet a város címerét állapította meg, de zászlóról nem rendelkezett. Esztergom ban elfogadott szervezeti szabályrendelete is csak a címert említi, zászlóhasználatot szabályozó korabeli képviselő-testületi határozatra pedig nem akadtunk. Pedig Esztergomnak már 1940 előtt is nyilvánvalóan volt zászlaja: erről tanúskodik pl. egy 1915-ös városi leltár, amely szerint a városháza padlásán egyebek mellett több városi lobogó is található. 3 A további levéltári kutatások, valamint a korabeli sajtóban közölt fényképek, vagy az esetleges archív filmfelvételek tanulmányozása segíthet annak a kézenfekvő következtetésnek a megerősítésében, hogy 1940 előtt is az egyszer vágott zászlót használta a város. Széll Sándornak a zászló lecserélésére irányuló erőfeszítései hivatalosan végül is nem jártak sikerrel, hiszen sem a már ismertetett levelezésben, sem egyéb, általunk kutatott levéltári forrásban nincs nyoma a változtatásnak. Véleményünk szerint azonban a kitartóan sulykolt de hamis tézis, miszerint az ősi címerpajzsnak megfelelően Esztergom város lobogója kilenc sávból áll, végül is bizonyos mértékig elfogadottá vált mind a közvélemény, mind a tudományos élet számára. Mivel magyarázhatnánk mással, mint ezzel a feltételezéssel azt a furcsaságot, hogy talán még az idősebb esztergomiak emlékezetében sem maradt meg az egyszer vágott vörös-ezüst városi zászló? Nem egyértelműek a városi VB-titkár 1974-ben leírt sorai, 4 de úgy tűnik, még ő is a sávosat tartotta a város ősi zászlajának. Városszászlónk az árpádházi királyok zászlaja volt, s amikor a királyi székhely a XIII. század derekán Esztergomból Budára került, az árpádházi királyok a zászlót Esztergomnak adományozták. (A 4/1974. sz. tanácsrendelet végül az alábbi városi zászlóleírást fogadta el: fehér alapszínű, téglalap alakú, a városi címert és Esztergom helynevét ábrázoló jelkép. Majdnem harminc év elteltével pedig az Esztergomi Önkormányzat a 63/2003. sz. rendelet II. melléklete szerint így határozott: a város zászlaja vörös alapon négy vízszintes fehér [ezüst] sáv. Nem csak a levelezésében, de tudomány-népszerűsítő írásaiban is tényként kezelte Széll, hogy Esztergom városi lobogója vörös-fehér sávos és pedig kilenc sávból áll. 5 A már említett, 1941-ben megjelent könyvében szintén vörös-fehér sávos esztergomi lobogóról írt. 6 Nem tudunk róla, hogy kortársai közül nyilvánosan bárki is cáfolta volna az állítását. Az alábbiakban válogatást adunk közre a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában, Esztergom város évi polgármesteri iratai (V 2 a) között, a /1943. pm. alapszámon található levelezésből. A mai helyesírási szabályok szerint, szöveghűen közölt dokumentumokat sorszámmal láttuk el. Az iratok típusára vonatkozó, valamint egyéb megjegyzéseinket szögletes zárójelben, dőlt betűkkel tüntettük fel. 3 K-EMÖL, Esztergom város Tanácsának iratai (V-3-b), 7422/1915. ikt. sz. 4 K-EMÖL, Esztergomi Városi Tanács iratai (XXIII-526-b), 315/1974. ikt. sz. 5 Városok Lapja, július Széll: Városaink neve i. m. 4

5 Dokumentumok 1. Széll Sándor dr. Budapest, november 13. V. Deák Ferenc utca 2 4. Városok Lapja Szerkesztősége Mélyen tisztelt Polgármester Úr! A Magyar Városok Országos Szövetségének hivatalos közlönye, a Városok Lapja részére egy tanulmányt készítek a magyar városok címereiről és lobogóiról. A tanulmányban közöljük az összes városok címerrajzait és színes mellékletben a városi lobogók rajzait. Az egész tanulmányt pedig külön lenyomatban is ki szándékozunk adni. A városok címerrajzai egy-két kivétellel mind megvannak. A lobogók adatait most gyűjtjük. A heraldika szabályai szerint a lobogók színei a címer színeiből adódnak. A legtöbb városi lobogó így is készült, nagy számban vannak azonban ettől eltérően, vagyis szabálytalanul képezett lobogók használatban, sőt van több, egymással egyező városi lobogó is. Az ilyen módon előállott szabálytalanságokat kívánjuk kiküszöbölni az összes városi lobogók összehasonlításával és újonnan való megtervezésével. Tisztelettel felkérem ennek kapcsán Méltóságodat, hogy amennyiben valamilyen lobogó eddig is már használatban volt az igazgatása alatt álló törvényhatóságban méltóztassék ennek vázlatát a mellékelt lapon /A/ hozzánk lehetőleg postafordultával beküldeni, hogy azt az új lobogók összeállításánál tekintetbe vehessük. Egyben közlöm Méltóságoddal városának a heraldika szabályai szerint a városi címerből képezett lobogójának /B/ tervezetét. Teljes tisztelettel vagyok Méltóságodnak mindenkor készséges híve [olvashatatlan aláírás: Széll Sándor] tb. főszolgabíró [gépelt, sokszorosított] [A lap alján két rajz látható, a következő képaláírással:] 5

6 /A/ Esztergom város jelenleg használt és /B/ a városi címer alapján képezett lobogója [Az irat hátoldalán két, kézzel írott feljegyzés és egy szintén kézírásos fogalmazvány olvasható:] Műszaki ü. o.! Készítse el az alanti lapon a város jelenlegi lobogójának ábráját. Eszt XII/3. [olvashatatlan aláírás: Dr. Brenner Antal] aláírás] pm. h. [olvashatatlan előadó Polgármester Úr! Jelentem, hogy a város lobogójának ábráját elkészítettem. Esztergom, dec. 10. aláírás] [olvashatatlan v. mérnök Nagys. Dr. Széll Sándor úrnak Bpest visszajuttatom azzal, hogy a város jelenleg piros-fehér lobogót használ címer alkalmazása nélkül. Eszt dec. 31. [városi pecsét] [olvashatatlan aláírás: Dr. Brenner Antal] polgármester h. 2. Széll Sándor Budapest, február 27. III., Csalogány utca 4/B. Mélyen tisztelt Helyettes-Polgármester Úr! Köszönettel vettem Polgármester Úrnak múlt évi december 31-én kelt /1940. szám alatti szíves értesítését, amely szerint Esztergom város színei a piros-fehér és ilyen színű lobogót is használ. 6

7 Amint az Országos Levéltárban folytatott vizsgálódásaim során megállapítottam, Esztergom városa jelenlegi címerét 1708-ban kapta, és azt a belügyminiszter is igazolta a város részére. A jelenlegi címer fő részén, vagyis a belső vagy ún. boglárpajzson látható címer (ősi címer) látható a város egyik évből való kiadványán is (legrégibb városi címer). Mivel pedig az Országos Levéltár véleménye szerint leghelyesebb az a városi lobogó, amely a címerképet mutatja, és mivel Esztergom már a XIII. század óta nyilván különös és igen kitüntető királyi kegy következtében az akkori királyi, illetve az azzal egyező magyar állami címerrel azonos címert visel, leghelyesebb, ha Esztergom ma is a címerben látható fehérrel nyolcszor vágott vörös lobogót használja. Ehhez ősi joga is van, és lobogóján is felmutathat egy olyan ősi privilégiumot, amellyel kevés más város dicsekedhet. A piros-fehér lobogó egyébként Mohács ősi lobogójával, a fehér-piros pedig Nagykanizsáéval egyezik. Fogadja Polgármester Úr, őszinte tiszteletem nyilvánítását, amellyel vagyok mindenkor készséges híve [olvashatatlan aláírás: Széll Sándor] tb. főszolgabíró [gépelt eredeti] [Az irat hátoldalán az alábbi gépelt fogalmazvány olvasható:] 2653/1941. pm. sz. Tárgy: A város ősrégi címerének megállapítása Országos Levéltár Igazgatósága! Budapest Széll Sándor tb. szolgabíró úrtól vett értesülés szerint <lásd bent.> A város jelenleg használt lobogója piros-fehér. Mielőtt ennek, a fent említett ősi lobogóval való felcseréléséhez hozzá kezdenénk [az áthúzott szövegrész helyébe a következő, ceruzával írott betoldás került: iránt megfelelő intézkedést tennénk], kérjük a T. címet, hogy minket véleményéről értesíteni szíveskedjék. Esztergom, március 1. Kiadta III/5. [olvashatatlan aláírás: Dr. Etter Jenő] polgármester [olvashatatlan aláírás] előadó 7

8 3. Magyar Királyi Országos Levéltár Budapest I. Bécsi kapu tér /1941. O. L. sz. Nagyságos Polgármester Úrnak Esztergom 2653/1941. pm. sz. megkeresésére van szerencsém közölni, hogy a város címere /1903. sz. belügyminiszteri rendelettel megállapíttatott. Eszerint a város címerében szereplő boglárpajzs leírása: piros mezőben négy ezüst pólya. A város jelenleg használt lobogójának színei (piros-fehér) nyilvánvalóan a boglárpajzs színeinek felelnek meg. E lobogónak olyan megváltoztatása, hogy a lobogó piros-fehér színe a pajzs négy ezüst pólyájának megfelelően ismétlődjön, vagyis hogy a lobogó mintegy a boglárpajzsnak színelosztását mértanilag felvegye, egyáltalában nem indokolható és történetietlen. A változtatás egyébként, miként általában a lobogó színeinek hiteles megállapítása, a m. kir. belügyminisztérium illetékességébe tartozik. Budapest, március 12-én. [a Magyar Királyi Országos Levéltár pecsétje] Dr. Herzog József főigazgató [Az irat hátoldalán az alábbi, kézzel írott feljegyzés található:] A bentiek szerint a zászló alakjának megváltoztatására kellő indok nem áll fenn, további eljárást nem igényel irattározandó. Esztergom, III/27. [olvashatatlan aláírás: Dr. Etter Jenő] 8

9 4. Budapest, március 27. II. Csalogány utca 4/B. Mélyen tisztelt Polgármester Úr! Hivatkozással Esztergom városi lobogója tárgyában folytatott levelezésünkre, mellékelten megküldöm Polgármester Úrnak a piros-fehér színekből képezett egy-két városi lobogó vázlatát, valamint Esztergom városának egyik, a XIV. századból származó pecsétjének fényképmásolatát. [Az] Esztergom városi lobogó egyben egyezik az Árpádok korabeli magyar birodalmi lobogóval. Esztergom város mai, a belügyminiszter által régebben igazolt címerén is, boglárvagy szívpajzs alakban szerepel az az ősi vágásos (vörös sávok között négy fehér pólya) címer, amely ezen városi lobogó jogalapját és heraldikai forrását képezi. Esztergom városának régi és legújabb címerének rajzát is a Városok Lapja egyik legközelebbi számában közölni fogjuk. Kérem Polgármester Úr, fogadja őszinte tiszteletem nyilvánítását, amellyel vagyok készséges híve Esztergom szab. kir. megyei város polgármestere 4195/1941. pm. szám A régészeti és történelmi társulat Elnökségének; Méltóságos és Főtisztelendő 5. [olvashatatlan aláírás: Széll Sándor] tb. főszolgabíró Dr. Lepold Antal elnök úr címén H. 9

10 Dr. Széll Sándor tb. főszolgabíró budapesti lakosnak a városi zászló megváltoztatása ügyében hatóságomhoz intézett iratait és az azokban eddig történt levelezéseket oly tiszteletteljes kéréssel küldöm el Méltóságodnak, szíveskedjék véleményt nyilvánítani arra nézve, hogy a felderített heraldikai tények alapján, figyelemmel a város nagy történelmi múltjára, célszerű és kívánatos lenne-e a városi zászló megfelelő új összetételének kérdésével tovább foglalkozni, vagy a felvetett kérdés felett térjünk napirendre, amiről köszönetünk kifejezése mellett az ezen kérdésben szerényen és önzetlenül munkálkodó Dr. Széll Sándor tb. főszolgabíró urat értesítenénk. Esztergomban, évi április hó 12-én Nagyságos Polgármester Úr! 6. [városi pecsét] [olvashatatlan aláírás: Dr. Etter Jenő] polgármester Nagyságodnak f. hó 12-én 4195/1941. sz. alatt kelt szíves fölszólítása kapcsán Esztergom sz. kir. megyei város zászlajának megváltoztatása ügyében, a velem közölt iratokat / alatt visszaküldve, van szerencsém véleményemet a következőkben előterjeszteni. Miután a M. Kir. Országos Levéltár az ügyben állást foglalt, nem tartom tanácsosnak, hogy a város a zászló megváltoztatását tárgyalja. A m. kir. belügyminiszter heraldikai kérdésekben az Országos Levéltár véleménye alapján szokott intézkedni. Bizonyosra vehető tehát, hogy a belügyminiszter elfogadja a Levéltár álláspontját, amely ellenzi a változtatást. Nemesi családoknál a zászló a sisaktakaró színeivel volt azonos. Ennek a takarónak volt egy külső és egy bélés színe. Azért a zászlók eredetileg kétszínűek, s a két színt egymás mellett, tehát nem csíkosan ismétlődve viselték. A takaró színei természetesen a címerpajzsból voltak véve. Városoknak nem volt sisakjuk, s így sisaktakarójuk sem. Zászlójuk színeit a címerpajzsból vették közvetlenül. Minél ősibb a címer, annál inkább jellegzetes a kétszínűség. Több szín csak a Habsburgok idejében kezdett kifejlődni. Esztergom címere a Civitas Latinorum rendes és titkos pecsétjének egymásra illesztéséből keletkezett. A városkapus pecsétre ráhelyezték a pólyás pajzsos pecsétet, amelyben a vörös mezőt négy fehér pólya vágta úgy, mint az Árpád-ház címerpajzsán. Amint az Árpádok és a vegyes házi királyok idején a zászló nem a pólyákat utánozta, hanem a kívül vörös, belül fehér királyi sisaktakarót: úgy Esztergom városa is a két színt egyszerűen egymás mellé tette a zászlaján. Tehát a két színnek egymásmellettisége és nem csíkos ismétlődése nézetem szerint éppen a zászló régisége mellett bizonyít. Egészen helyes az Országos Levéltár megállapítása, hogy a tényleges zászló megváltoztatása indokolatlan és történetietlen. Fogadja kérem, Nagyságos Polgármester Úr, legmélyebb tiszteletem őszinte nyilvánítását. 10

11 Dr. Lepold Antal kanonok [Az irat hátoldalán az alábbi, kézzel írott feljegyzés olvasható:] A bentiek szerint az ügyben további intézkedés nem indokolt, az esetleg beérkezendő további aktákig irattározandó. Esztergom, IV/25. [olvashatatlan aláírás: Dr. Etter Jenő] Irattár [ ] 11

á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á

Részletesebben

Ü Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é

Részletesebben

Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É

Részletesebben

ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú

Részletesebben

ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö

Részletesebben

É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú

Részletesebben

É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű

Részletesebben

Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö

Részletesebben

Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É

Részletesebben

ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É

Részletesebben

ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő

Részletesebben

ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö

Részletesebben

É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú

Részletesebben

ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü

Részletesebben

Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É

Részletesebben

Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú

Részletesebben

ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő

Részletesebben

Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É

Részletesebben

É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű

Részletesebben

ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű

Részletesebben

É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á

Részletesebben

Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű

Részletesebben

Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő

Részletesebben

Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó

Részletesebben

ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É

Részletesebben

ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő

Részletesebben

Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö

Részletesebben

Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é

Részletesebben

ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é

Részletesebben

Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó

Részletesebben

É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó

Részletesebben

ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö

Részletesebben

ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü

Részletesebben

Á ú Ö Ú Á Á ú ú ú ú ü ü ú É ő ú ű ú ü Á É Á Í Á ú ú ú ű ú Ö ú ü ú ú ü ú ú ü ú ü ü ú ü ü ú ú ú ü ű ü ü ü ü ú ü ú ő ő ú ü ű ü ő ú ő ú ü ú ü ő ű ő ő ő ő ő ü ú ú ü ő ü ü ú ő ü ü ü ü ő ü Á ú ő ú ú ú ő Á ú ü

Részletesebben

Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó

Részletesebben

ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö

Részletesebben

ű Ö ű ú ű ü ú Á ű Á ű Á ú ű ü ú ú Í ü Á ú Ö ú ú ú ű ú ü ú Ö ú ű ű É ü ű ü ű ű É ü ű Ö ú É ú ú ú Á Á Á Á Á Á ú Ö Á Á Á Á ú ú Á Í Ü Á Á ú ú ú ú Á Á Á ű ü ü ü Ö ű ú Á Á Á É ú Á Á ű ú Ö ű ú ű Ö ű ű Ö ű ű Ö

Részletesebben

Á É ü Ö Á ö ö ö ö ü ö ö ö ü ö ű ö Í Ü ü ö ö ö Ü ö ö ö ö ü ö ö ú ö ö Í ű ö ű ü ö ú ü ü ű ö ö ö Ü ú ú ö ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű Á ü ü ü ö ü ö ö ü ü Í ö ü ü É ű ű ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö ü ö ö ö ö ü

Részletesebben

É ü É É ü Á Á Á ö É ú ő í á é ő á á á é é ü é é é é é ú é é ő ü ü é é í á é é é ő ő á é ü é é ü á é ú úá íő ű á ő é ü á á é é é é í üé á ő é é é ü Í é ő á í á é ú á á á é á ö ü Á á ő é é ü á é á á ö í

Részletesebben

Í É ő ű Á ő ő ú ű ő ő ű ú ü ő ú ű ő ú ú ü ő ú ü ú ü ü ü ő ő őü Í ú ű ő É ű Í ű ű ű ü ő ő ű ő ű ű Á Á ú ú ú ú ú Í ő Í ő ü ú ü Ü ő Á ő ő ő Á ő ő ő ű Ü ú ü Á ő ű É ü ú ő ú ü Ö Í É Ü É Ü ú Ü ő ő Ő Á ű ü ő

Részletesebben

Ü Á Á ü É ü ü Í ú Í ú É ű ü ű ü ö ö Í ü ö ü ü ö Í ü ö ö ö ú Í ü ö ö ü ű ö ú ö ö ö ú ú ö ű ö ű ü ü Í ü ú ü ú ö ú ú ú ú Ő É É Ü É Á ü ü Í ü ü ö ö ú ö Á Á Ő ü ü ú ú Ö ü ö ö ö ö ú Í ö ú ö Í ö ö Í ú Í Í ü ú

Részletesebben

í ö ö ü ü í ü ö ü ö í ú ú Ö ö ö ü ü ö ö ű í ö ö ü ű ö í ű ö ö ü Á ö í ö í í í í ö ö ű ű í í í í í í ö í Ú í ü ü ö ű ö ö í ú ö ö ö ö ö ö Á í ö ú í ü í ú í ú Á í ú í ú ú Á ü ü í í í ö í í Á ú í ö ö í í ú

Részletesebben

Ö ö ö í ö í ű ö ő ú ü í ú ő ő ő ú ő ú ő í ő í Á Ö ő ő í ö ö Ö í É Á Á ú Ú í í í í í ű ö í í í ő ö ü ü ö í í ú í í ö ő ü ú ő ö ö ő ú ú ö ű ú í ő Á ú ú ő ú ű ü í ú ü ü ü ö ő í ő Ö ú ö ö ö ő ü ü ö őí ö ö

Részletesebben

ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö

ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ú Ú Í Ú Ú ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ü É Í ü Á É Ö Ő ú Ö ű Ő Ő Ő Í Ö ü Í Á Ö Ö Í ű Ő Í É É ü ü Í ü Í Í ű Í Ö É Ö ü É ű ű Ö ü Í Í ü Ö Í ű Ö É Ö ű Ö ü Ő Ő Á Í Í Í Ö Í É É Í ű ü ü ű É ü ű Ö Ö Ö ü Ö Í ü ű

Részletesebben

ö ü ö ú ú ö Í Ú ü Í ö ö ü É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ú ü ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö Í Í ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ú ö ö ü ü ú Í ö ü ű ö Í ü Í ü ö ö Í ö ö ö ö ü ü ű ö Í ö ö Ö ú Í ú Í ö ö ö ö ö ö ú ú Á ö ö

Részletesebben

Á Á Á ö Á ű Á Á ű ő ö ö í É ő í ő ő í ő ö ö ö ü ö ő É Ö ő í ü ü ö ö ő ö ő ő í ő ö ú ü ö ő Á ő ö ö í ö ö ö ö ú ő ú ú ő Í ü ő ő ű ő í ö ú ú ő ő ö ü ő É ö ő ö ö ő ü ö ú ő í ű ö ű ü ö ő í ö ő ő ő ö ő í í ö

Részletesebben

É Á í Ú É í ö í ő ú ö Í ö ü Ö ö ü ö Ö ö Á É őí ö ú ő í ő í ú ö í ő ő ö ú Ú ű ő ő Ú ü ö ú ü ö ö ü í Í ú ő í ü ü ő ö ö Ú ú Í Ú ü Ú ö ő ú ö ű ü í Ö Ö ö í ö ő ö ú ő Ú ú Ö í Ú ü í Á í É ő ö ő ö Á ű Ü í ü í

Részletesebben

ú ű ú ú ü í Ü í Ü ü ö ö ű í ö ű ü ö ö ö ö ö ú ú ü í í ű í ú ű ú ű ú ü ú ö ö ö ö ú ú í ű í ú ö ú ú ú ú ü ü ö ü ü ö ö ö ö ú í ü ö ü ú ö ü ü í ü í ö ü ü í ö í í ö í ú ü ö í í ú ü ö ü Á ü ú ü ö Á ö ö ü ö ü

Részletesebben

Ü É Á í í Á ü ű í ú í ű ü ü Ö í Ü É Í í ü ü ü ü í ú ü í ü ű í í ü ü í í ü Í ú ú ú ű ü É ü í ü í Í í í ű ú í ú Á í í Ü É í í ú ú ű í í í ü í ú Ö ü ü ü ú ű ü í í í ü ü ü ű ü ü ű í ű Ö í í í ü ú Ü É í ú ú

Részletesebben

Á É ú Ö ü ö É ü ő Á í ő ú ű ő ü ű ö ö ö Ö Ö ü í ü ű ö ő ö Ö ü ö í ü ő ő ő ö í ő ö ű í ü í ú í í í í í ő ő ö ő í ü ű í í ő í ő í ő ű í ű Ő í ú ű ü ö ö ő ő ő ü ö ö ő Ú ű ő í ü ő ö í ö ü ö ö ö ü ö ü ő í í

Részletesebben

ő ű ü ü ű í í ú ő Í ő ö ő ő ő í ö ő ő ő í ő ő ö ö ő ő í ő ö Í ő í ü ú ő ő ű ö ő ő ü É í ú ő ö ü ő ü ü ú ü ő í í ő ü í É í ú ő í ú í ő í í ú í ő ö Ú ő ú ő í Á Ú ő Ú Ú ú ú ü ő ő ü Ú í ú ő ő Á í í ű ő Ú ö

Részletesebben

ú í ö ü í íí ő ö ö ö ü ö ö ö ú ű ű Í Í í ő í ű í ő ü Í ő íú í ö ö ö ő í í í Í Í í í ö ö í í ö ö ö ő Í Í ÍÍ ö ö ő ö ö í ő ő ö í ö ö ú í ő ö ő í ö ő ö ö ö í ö ú Í ő í ű ö ő ú ö ő ö í í ő ö ö ő ö ö ú ö ű

Részletesebben

É É ú í ö É É í ú É Á Á Á ö í ö í ú í Ö ö ö í í Á ö ö ö í í ö í É í ö ö í í í ö í í í í ö í í ö ö í ö ö í ö í ű í ö ú ű í í ö Ö ö ö í ö ö í ö ö í í í ö É ö ö ú ö ö ö í ö ű í ú ö ú Í É ú ö ö ö É ö ö í Íí

Részletesebben

é é é ú Ü é é ü é é ú é ü é é ü é é é Á é é é é ú é é é ü é ú é é é ű í é é é é é é ü é í é ü é é é é é é é ú é é í ü é é ú í í é é é é ü í ü é é é é é é é í é é é é é ü é é é é é é í é é í ü é ú ü é é

Részletesebben

ü ű ö Á ö Ü Ú Ö Á Á ö ő ö ö ö ű ű ö ő ő ö ő ü Ú ú ü ö ö ő Ö ö ő ö ő ő ö ú ö ő ő ö ö ú ö ő ö ö ő ö ö ő ö ő ö Ö ö ö ö ő ö ő ö ö ö ü ű ö ö ő ö ö ű ö ő ö ö ű ö ü ö ö ö ő ö ö ő ű ö ö ü ű ö ö ő ö ö ü ő ő ő ő

Részletesebben

Ö í í ű í ü í ú í ü í ü í ü í ű í íí ü ü ű í í ú ü í ü ü ü ü ü ü ü í ü í ű ü í ü í ü ü ü í ü ű ü ü ű Í ü í ü ü í í ű ű ű í ü ű ű ü ü ü Í ü ú ú ü ű ü í É ü í í ü ü í í ü í Ú í í ü ü í ű í í í ü ű Á Ú í

Részletesebben

ú ű ű ü ú Ó ú ü É ú ű ú ú ü ú ű Á ü ú ü ü ű ú ü ü ü ú ü ü ú Ú ü ű ú ü ű ü É ú ú ú ü ú ú Ö ú ü ü ü ü ü ü Á ú ú ú ú ü ü ű ü ú ú ü ü ü ü Ö ü ú ü Ö ü ü ű ű ü ü ü ű ü ÍÓ ú ü ü ü ü ú ü ú ú Á É ú ü ü ű ü ú Á

Részletesebben

ő Á Ó ő ú ő ő ő ő ü ü ő ü ö ö ű ű ö ő ú ü ő ű ö ő ü ö ö ő ö ő Ú ú ü ö ő ö ü ő ő ü ő ü ü ö ő ű ű ö ö ö ö ö ű ö ő ű ű ö ö ő ü ő ü ő ö ú ú ő ő ú ö ö ü ü ö ő ő ü ő ő Í ü ő ü ő ö ö ő ú ű ö ú ő ő ő ő ű ö ü ö

Részletesebben

Magyarszerdahely községi Önkormányzat 6/2007.( IV. 5.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Magyarszerdahely községi Önkormányzat 6/2007.( IV. 5.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról . sz. melléklet Magyarszerdahely községi Önkormányzat 6/2007.( IV. 5.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Magyarszerdahely Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló módosított

Részletesebben

ő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú

Részletesebben

ő ú ú ú ú ő É Á Ő ú ő ű ő ő ü ú Ö É É Á Á Á Á ú ő ü ú ő Ö ú ú Á Á Á ő ü É Á Á ú Ö Ö É É ü Á É Á Ü É Ö Á Á Á Á Ó É Ó Á Á É É É Ü Ö Ú É ú Á É É ü ú Ö Ú É É Ő Ó Ó Ö Ó ú Ő ű ú Ő ű ő ő ú Ö ű ő ő ű É Ő É ű Ü

Részletesebben

ő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő

Részletesebben

Í É Á Á É É Á Ó É ú ü ö ű ű ö ű ö Í É É É Á Ő É ú ö ü ú Í Á ü ö ö ö ű ö ú ú ü ö ö ö ü ú ú Ü ö ű ú ö ö ű ü ú ö ö ű ü ö ű ü ö ű ü ö ö ű ö ö ű ö ű ö ö ű ö ű ö ű ö ű ö Á Ú ü ü ú ű ö ö ö ö ö Á ú ú Ü Á É ö ü

Részletesebben

ö ö ö ö ü ő ű ó ö ö ű ó ú ó ű ó ú ó ó ü ó ö ó ó ű ö ó ű ö ö ü ü ó ó ü ü ó ő ó ü ó ü ó ó ó ó ő ő ü ő ü ű ó ó ü ó ö ó ó ű ű ő ű ö ö ü ű ő ü ő ű ő ú ü ö ö ó ó ü ü ó ü ó ű ú ó ú ó ö ű ő ü ö ó ó ó ő ó ö ó ő

Részletesebben

ö ü ő ö ű É ö ö ü ü ö ö ő ő ö ö ü ő ő ö ö ö ö ü ö úő ö ö ő ű ú ő ü ő ő É öü ú Í ú ü ő ő ú ű ő ú ü ú ú ú ő ö ö ő ö ü ü Ú ö ő ü ö ő ö ü ű ü ö ü ö ő ű ö ő ü ő ű ú ü ő ő ő ú ú ü ö ö ő ő ű ő Ü ö ö ö ö ű ú ö

Részletesebben

ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú

ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú ű ú ű ű ű É ű ú É É ú Ó Á ú ú Á ú É É ű ű É ú ú ű ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú ú ú ú É ú ű ű Ú ú É ű ú ú ú ú ú Á Ú ú Ú ű ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú Ú ú ú ű ú ú Á ú ú ú ű ú Ú ú ú ú ű ú ú Ú ú ű

Részletesebben

Á ö ö Á É ü É ö í ü í ü é é é é é é í é é é ö é í í ü ö ü é é é é é ü í ü é ü ü é é é é é í é é ö é ú é é ú é é é í ö é ű ü é ö é é ü é é í ü í ü é é é é é ö é é é ö ö ö é ü ü é í é ü é í é é ú ú ö é Ö

Részletesebben

Á Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó

Részletesebben

ű ű ű ű É ű É Ú É É ű Ú É ű ű É É ű ű ű ű É É ű É ű ű ű É ű ű Á Ü Á ű Ú É É ű É ű ű É É ű ű É Á Á ű É É Ü ű Ú Ü ŰŰ ű ű ű Ó Ú ű ű Ö É ű Ú ű ű ű ű ű ű ű Ú Á É Ö Ü ű ű ű É É Á Á Á Á Ú É ű É ű ű Ü É É Ú ű

Részletesebben

ű ö ö ö ű ö ö ö ű ö Á Á Á Á É ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Á ö Á Á ű Í ű Ü ö ú ü ü ö ú ú ü Ú ö ö ú ö ü ü Ü ú ö ö ö ű ö ö ű ö ü ü ű ö Í ű ö Ő Á Í ö ö ú ú ü ö ü ö Ó ö ú Í ü ö ű ö ü ö ű ú Í ö ü ú ö ö ú Á Ü

Részletesebben

Í É É É ú ú ö ü Á ö Ó ú ö Ö ú ú ö ö É ü ű Í ű ú Á ö ö ö ö ü ö É ö ö ö Á ö ö ö ü Á Á É ö ö Í Í ű ú ú Í ü ö ű ü ö Í Í ö ü ö ö ö Ú ú Ö ö ü ö ú ú ű ö ü É ü Í ö ú ö ö ü ö ö ö ö ö ü ű ü ö É Á ü ú ú ö ö ö ü ü

Részletesebben

Ó Á É Á É Ő Ü É í í ü ü ö ö ö ö í ü ü ü ö ö ö ö ü í Í í ö ű É ö í ö ö Í í ö ú Í ö í öíö ö í Í ö Í Í ú ü í í ö Ö ú ö É Í Íí ö ü É í ö Í í í Í ö É Í Íí Á ü ö Öú í Í í ü ü ü í Ú ú í Íí É í ö ö ö ü ö öí ö

Részletesebben

Á Í Á É ö É í É í í ú Í ö Í Á ü ú í ő ú ú í É É Á Á ú ő ö ü Í ő ü ü ö í ő Í ő ű í ő ő ü ö ö ő í Í ö ő öíö ő ő í í ú ú ü í ü Í í ö ő Í ő ő ő ő ű ö ű ö Í ö ö ő ú ü ö ű Í ő ő Í ü ő ő ö ö ő Á ő ő ü ö ö ő ő

Részletesebben

é é É É Á Ó é ű ú ü ü é ü é ő é é é ü ő é ő É é é é í í Í é é ö é ú ö é Ö ő í é í é ú ú ü é é é ö ö é ő éí é é é ő é é ő é é í é é ő í ő é Á ö é í ö é ő é é ő é é é ő ö é ő ö é í í Í É é í é é é é é ö

Részletesebben

ő Á Ö ÉÓ Á É Ü É Í í ü ü ő ő ö Í ö ö ő í ő ö í ő í ü ö í ő ű í ö Ö ú ú Í ö í öíö ö Ö Í í ő í ü ü ö ö ö í Í ú Í í ö í í ü ö í ő É Í Í í ö í í Í í Í ÍÍ í ő Í í ő ú í ő ö ö ő É í ő Í ú ő Íő Í Í Í ÍÍ í Ö í

Részletesebben

ű ú ü ü ü ü ü ü ű ü ü É É É É ü ü Ú ű ú Í Á ú Ö Ö Ö Á Í Á ú ú ú ú Á Ö ű ú ú ú ü ű ú ű ű ü ú ű ú ú ü ú ú ű ú ú ü ü ü ú Ü Í Ö ü Ö Ú ü ú Ö ú ü ü Ö Á ú ű ú ü ú ű Ü ú ú ú ú ú ú ü ú Ü ű Ű ú ú ú ű ú ú ü ü ü ú

Részletesebben

Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í

Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í Ü ü Ö ü ú ö ö Ö ú Í ü Á í ö ö ö Ö ü ü í ü ö ű ö í ú í í í ö í í ű Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í í í ö ú í ö ö í í ü ü

Részletesebben

ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű

Részletesebben

Á ü ü Á ú ő Á ő ő ő ö ö ö ő ü ü ő ü ő ő ő ű ű ö ő ő ő ü ő ő ő ő Á ő ő Í ú ú ú ú Ö Á É Á Í ú ű Ö ú ú ú ő ü ő ő ü ő ü ü ő ü ő ü É É ű ü ő ő ő ő ü ő ü Í É É Á Ó É ú Ö Ó ú Ö ü ú Í ő ő ő ö ő ü ú ő ö ő ő ü ű

Részletesebben

ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ű ü ü ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ű ü ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ú ü Ö ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ű ő ő ő

Részletesebben

ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú

Részletesebben

ü ö É í ü ö ö í Í ü ö ü ú í ű ö É ú í í í í ü ö Ú ü ö ö ö Í ú í Á ö ö í Í í í í ö í í í í í í ü ü ú ö ö Í ö Á ö Á Í í Á í ö í ö í ü ö Í ö ö ü í í í Íü ö í Í í í í ö ü ú í í í í í ö í ü í ö Ü öí ű ü í í

Részletesebben

Á Ő É ú ó ő ó ó ó ü ő ö ű ő É ü ö ö ő ű ü ő Á Ő É ö ó ú ó ő ó ö ú ó ú ó ő ó ö ő ó Ü ő ö ó ő Ü ő ü ö ö Ü ö ö Ő É É ó ö ő ö ó ü ö ö ű ő ú ó ő ó ó ó ő ő ó ó ö ó ó ó Ö ü ő ó ó ó ö ö ö ő ú ó ő ó ó ó ü ó ö ű

Részletesebben

í ú ő ü Í ö í í ú ú ü í í ő ú ö í Ú Í ö ú Á É Í Á É É í Á Á ö É ú É Ü Á Á ö É Á Á Á É É Á Í í ő ö Á Á Á Í ö É Í í Í í ő í ő í í Á Á É Á ő ő ő ő í í Í Í ő ö Ö É Á É ő Ú ö ö ö ő ő É Á É É Á Í Á ő É Á ő ő

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

ú ő ű ű ő ő ő ő ú ő ü ü ü ú ú ü ő Ó ő ü ő ú ü ú ü ő ú ü ú ü ü ü ü ü ú ü ő ü ü ű ü ő ü ü ü ü ú ü ü ő ú ü ő ú ú ü ü ü ü ü ü ő ü ü ü ú ü ü ü Ö ü ú ú ü ü ű ű ü ü ü ő ü ő ü ü ú ú ú Í ü Ü Ö ű ú Ú ú ü ű ü ú ü

Részletesebben

Ö é Í Í ü ü é é ö é ö é ÖÍ é éé ű ú é Í ö ű ö é é é é é Í é é é Í Í ö é ö é é é ü ö é Ó Ö é ü é ü ü é é Ü é Í é é é ü ö é é ü é é ü é ö éé é é Í ú é é é Í é Í Í é é ü Í ö é ö é é é ü é ü Í é ü Á é é éé

Részletesebben

Á ö É ö Á É ú ö í ü é é ö é ö é é é é é í é ú ö ö é é é í ü é é é ö é í é é é ú ö ö ö ö é é íú ö Ó é é ö é é í é ö é ú ö é í é é í í í í í é é ö í í ö é í ú é ö é é é é í é é Ö ö é ú é é é é í é ö í é

Részletesebben

ú ö Á ö Á Á ő ö ö ő ö ő ű ő ü ú ö ő ő ú ö ö ő ű ő ü Ó ö ö ü ö ú ö ü ü ü ő ö ö ú ü É ő ö ő ő ö ű ú Ü ő ő Á É ő ű Ü ő ő Ű ö ő ű ő ü ű ö ü ö ő ő ő ő ő ö ü ü ő ü ö ö ő ü ö ö ő ö ő ö ö ü ö ü ő ö ő ü ö ö ő ü

Részletesebben

Újudvar Község Önkormányzatának 7/2007.(IV.18.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Újudvar Község Önkormányzatának 7/2007.(IV.18.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Újudvar Község Önkormányzatának 7/2007.(IV.18.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Újudvar Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 18..

Részletesebben