A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KIS MAGYAR VILÁGRÓL"

Átírás

1 ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, , Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be között, mely az egyik legizgalmasabb és bizonyosan az egyik legkevésbé feltárt téma a modernkori magyar történelemben. A második bécsi döntést követően a magyar állam, a magyar nemzeti érzés Erdély ügyében lehetőséget kapott a kibontakozásra, a nemzet- és országépítésre, ám ez a történet eddig magyar részről vagy csak a szocialista történetírás lehetőségei között került bemutatásra, vagy csak részleteiben tárta fel az eseményeket, miközben a román történetírás óriási döntő részben nemzeti-kommunista irodalmat halmozott fel a témában. Kötetében a szerző, a magyar történetírásban szokatlanul, sokszor személyes megjegyzésekkel kísért, önállóan is olvasható 13 esszéisztikus fejezetben, hatalmas könyvészetre támaszkodva, de minimális jegyzetapparátusra hivatkozva, alapjában véve a saját tudására és tapasztalataira, élményeire hagyatkozva, bravúrosan olvasmányosan mu - tatja be a kis magyar világ történetét. Az es észak-erdélyi évek történetének megírását számos inherens probléma nehezíti. A bécsi döntésben szerepet játszó fasiszta nagyhatalmak szerepe, a bevonulást követő, román civilek ellen elkövetett gyilkosságok, az észak-erdélyi zsidóság deportálása objektíven külön-külön is nehezen feldolgozható, a történészeket folyamatosan önreflexióra késztető események, miközben a kutatómunkát folyamatosan kísérti a történet vége: a katonai összeomlás, politikai bukás, a nemzeti sikertelenség. Ablonczy Balázs könyve érthető és értékelhető módon szubjektív, magyar szempontból megírt mű, az értéksemlegesség megközelítésének esetleges problematikáját a szerző a remekül megírt, szintén rendkívül személyes hangvételű előés utószóval semlegesíti. Ablonczy a címválasztást indokolva írja: a»visszatért«jelző nyilvánvalóan nem fedi a történeti valóságot ahogy nem fedi a»döntés«, a»döntőbíráskodás«, a»diktátum«, a»visszacsatolás«és a»területrablás«sem. Ma - gyarország lakosságának többsége azonban vélhetően úgy gondolta, hogy nem a nagyhatalmi kényszer, az európai politika alakulása hozta vissza az elveszített területek egy részét, hanem valamiféle felsőbb akarat: a második bécsi döntéssel csak a természet rendje állt vissza. A szerző megértő módon e kérdésben nem foglal állást, nem összefoglaló nagymonográfiát, hanem

2 A kis magyar világról 131 krónikaszerűen összeállított kézikönyvet ír, benne felemelő és kisszerű eseményekről, félbemaradt modernizációs kísérletekről és megrázó tragédiákról. Talán nem túlzás, ha hasonló erudícióval megírt könyvre keresünk példát, akkor Makkai László Magyar román közös múlt című könyvét idézzük, mely szintén egy viszonylag kis terjedelmű kötetben adja a két nemzet együttélésének rendkívül alapos és olvasmányos összefoglalását. A Visszatért Erdély felépítése nem kronologikus. A fejezetcímek pontosan jelölik ki azokat a területeket, melyeket a szerző a négyéves nemzetépítés legfontosabb területeinek tart: a bécsi döntést megelőző tárgyalásokat, a katonai bevonulást, a magyar intézményépítést, az oktatás újraszervezését és az egyházak szerepét, az erdélyi politizálás színtereit, az infrastrukturális fejlesztéseket, a modern erdélyi turizmus megteremtését, a telepítéspolitikai elképzeléseket, a Dél-Erdélyben maradt magyarok helyzetét, valamint a román bevonulást megelőző hadi-politikai eseményeket. Ezek közül a recenzens azon témakörök és fejezetek kiemelését tartja fontosnak, amelyek leginkább hozzájárultak ahhoz, amit a szerző így foglal össze a kötet utószavában: A kutatás egyik nagy tanulsága volt, hogy ebben a négy évben minden a nemzeti szupremácia kiépítését szolgálta trafikengedélytől kezdve egészen az autógumi-beszerzésig. Volt, hogy ez csak ürügyként szolgált, olyan be - szédmódként, amit elvártak az állampolgártól. De akadt, hogy az állampolgár maga is őszintén hitte: a Hangya-bolt italmérési engedélye a legfontosabb nemzeti ügyek egyike. És ha e nagyszabású kísérlet el is bukott, szellemi, kulturális, sőt demográfiai értelemben olyan tartalékot jelentett az erdélyi magyar közösségnek, amelynek hatásai még hosszú évtizedeken ke - resztül érvényesültek. Talán még ma is. A Bürók, rétek, villanydrótok című fejezetben a szerző a katonait felváltó polgári közigazgatás céljait és törekvéseit mutatja be. Mint hangsúlyozza, Teleki Pál halálától függetlenül a volt miniszterelnök nemzetiségpolitikai és infrastrukturális elképzelései évekig meghatározóak maradtak Budapest Erdély-politikájában. Telekinek kiforrott elképzelései voltak az iparfejlesztésről, a közlekedési vonalak helyreállításáról, a háziipar fejlesztéséről, a nemzetiségi kérdésről, beleértve a zsidókérdést is, a telepítéspolitikáról és az erdélyi politikai képviselet kérdéséről. A tisztviselői kar kialakulását tekintve a legérdekesebb kérdés a magyarországi illetőségű bürokraták térfoglalása, illetve a román tisztviselők számának eljelentéktelenedése. A nagyszámú magyarországi tisztviselő megjelenése gyorsan kiváltotta az erdélyi nyilvánosságban az arrogáns, az erdélyi viszonyokat nem ismerő, rang- és címkórságban szenvedő anyás vagy ejtőernyős hivatalnok képét, ami a mai napig elengedhetetlen kísérője az észak-erdélyi magyar évekről szóló be - széd módnak, írja a szerző. Ablonczy szerint ugyanakkor még a vármegyei közigazgatásban sem érte el a számuk a 30%-ot, miközben nyilvánvaló, hogy a szükséges számú magyar hivatalnok Erdélyben nem állhatott rendelkezés-

3 132 Zákonyi Botond re, egyfelől a román korszak negatív diszkriminációja miatt, másfelől az 1918 előtti erdélyi magyar értelmiség nagyarányú Magyarországra települése miatt. E közigazgatási-személyzeti politikának ellentmondani látszik a Te - leki és Bethlen István által képviselt politika a román nyelvvel és általában a románokkal szembeni bánásmódot illetőn. A szerző Bethlent idézi, aki a délerdélyi magyarok érekében figyelmeztette a tisztviselőket: csak olyan intézkedéseket tegyenek, amelyek a túlmaradt románságot véglegesen el nem riasztják tőlünk. Mert ezt a határt senki sem tekinti véglegesnek, szögezte le a volt miniszterelnök. Teleki és Bethlen sikerrel szorgalmazták a román nyelv tanításának bevezetését a középfokú oktatásban, és kísérletet tettek annak meghonosíttatására a felsőfokú oktatási intézményrendszerben is. Mindezekkel együtt, a minimum 40%-ban románok lakta Észak-Erdélyben 1941-ben 6,6% maradt a román nemzetiségűek aránya a vármegyei és városi igazgatásban, és ők is elsősorban altiszti beosztásban dolgozhattak. Jellemző ugyanakkor, hogy a visszaemlékezők szerint a közigazgatás hatékonysága nagyban javult a magyar időben, visszaszorult a korrupció és jelentősen megnőtt az adózási fegyelem. A megyei gazdasági igazgatást vizsgálva a szerző arra a nem meglepő következtetésre jut, hogy a korszak Erdélyében a szó legszorosabb értelmében minden nemzetiségpolitikának számított, legyen az trafikengedély, cipőtalpbőr-kiutalás, autóbuszvonal-hosszabbítás vagy leventeavatás. A magyar elitek gondolkodásmódját az Erőterek című fejezetben vizsgálja a szerző. Alaptétele szerint, ha meg akarjuk érteni az erdélyi politikai gondolkodás e négy évben végbement átalakulását, az leginkább a népszolgálati eszme metamorfózisában érhető tetten. Az immár hatalmi pozícióba került erdélyi magyar elitnek a kultúrfölény immár nem megmaradása alapját jelentette, hanem valós helyzetet; a szolidáris, egységes keresztényi szellemmel áthatott magyarság nem lehetséges védelmi mechanizmus volt, hanem az új, regionális társadalomépítés alapja, az»erdélyi szellem«pedig retorikai mentőkötelet adott, ha meg kellett bélyegezni Budapest erőszakosságát és/vagy érzéketlenségét. Rendkívül érdekes, hogy a megerősödött regionális magyar elit pártja, az Erdélyi Párt ugyanakkor az egész időszakban ki volt téve a helyi közvélemény elégedetlenségnek, míg Magyar - országról az Imrédy Béla vezette Magyar Megújulás Pártja próbált rovására egyre nagyobb politikai teret nyerni az erdélyi közéletben. Rögeszmék kora címmel ír a szerző a különféle, részben meg is valósult népesség-áttelepítési tervekről. A kérdés veleje a magyar Alföld és a Szé - kelyföld magyarságát összekötő nyelvi korridor hiánya, a két magyar tömb közötti szerves összeköttetés megteremtése. Mikor erről a kérdésről ír, Ab - lonczy nagyon helyesen hívja fel a figyelmet, hogy mindaz a megszenvedett tapasztalat, ami 20. századi népességcserékhez és telepítésekhez fűződik, a két világháború között még szinte ismeretlen Európában, így a térképen

4 A kis magyar világról 133 elképzelt lakosságcserék igencsak népszerűek voltak, és nemcsak a politikai szélsőségesek táborában. Magyar részről a telepítéspolitika érthetően egybeforrott a szórványkérdéssel. A Mezőség elrománosodása Rákosi Viktor nagysikerű Elnémult harangokja után széles körben vált ismertté Magyarországon, és a nemzethalál víziója mellett aktuálisan a visszakapott Erdély újabb el - vesztésével fenyegetett. A szórványok megerősítése, az elrománosítás megállítása és a telepítések lebonyolítása központi kérdéssé vált. Mint a szerző írja, a falukutató táboroktól kezdve az EMKE-n át a cserkészetig egy sor szervezet foglalkozott a szórványmagyarság kérdésével, nem is beszélve az önjelölt kutatók számtalan javaslatáig és beadványáig, miközben telepített a vármegye, a MÁV, az Államépítészeti Hivatal, sőt sokszor már a katonai köz - igazgatás is próbálkozott vele. A 18. században kitelepített bukovinai székelyeket a kormányzat végül az Al-Dunánál telepítette le, noha az Erdélyi Párt és az erdélyi politikai elit elsősorban a Mezőségre, illetve a Szatmáron nem sokkal korábban letelepített románság helyére kívánta őket visszahozni. A figyelem ezt követően, érthető módon, a csángók felé fordult. A kötetből megtudhatjuk, hogy miközben a Csángóföldről 1941 és 1944 között folyamatos volt a népesség-beáramlás Észak-Erdélybe, a budapesti kormányok az igénytelen, szapora és szorgalmas csángó népességet a Dunántúlra kívánták volna behozni, elsősorban is magyar identitásuk megerősítésére, ezzel együtt az ottani németség ellensúlyozására. Jellemző, hogy ezeket a tervezgetéseket a német politika kelletlensége csírájukban elfojtotta, így sajnos nem derült ki, hajlandóak lennének-e a csángók tömegesen elhagyni szülőföldjüket azért, hogy Magyarországra költözhessenek, ahogy ez a kérdés ma is időnként felmerül különböző nemzetpolitikai ankétokon. A korszak telepítési ábrándjaiban a székelyeknek is jelentős szerep jutott. Közismert volt ugyanis, hogy a Székelyföldről folyamatos a kiáramlás a Regátba, illetve Erdély nagyvárosaiba. A népmozgalom kérdésével mélyebben nem foglalkozó politikum úgy vélte, ennek a népfeleslegnek megfelelő irányba való terelésével megerősíthetőek lennének Észak-Erdély magyarok által ritkán lakott régiói. Venczel József ugyan több tanulmányában hívta fel a figyelmet, hogy népfelesleg csak népmozgalmi szempontból van, és soha nincs népesedéspolitikai szempontból, illetve, hogy a Székelyföldön hiába magas a népszaporulat, mert a halálozási adatok is kiugróan magasak, így összességében a székely megyék vitalitási indexe érdemben nem különbözik a magyarországi megyékétől. Fontos leszögezni, hogy a korszak számtalan, a telepítésre vonatkozó tervezete és beadványa soha nem emelkedett a kormánypolitika szintjére, és ennek nemcsak a realitásokkal való szembenézés volt az oka, de az a hagyomány is, melynek megfelelően Bethlen, Teleki vagy Kállay Miklós egyaránt a hegemón magyarság melletti, többnemzetiségű Magyarországgal számolt a Kárpát-medencében. A szórványkérdéssel érthetően összekapcsolódott az asszimiláció kérdése is, amelynek ráadásul a kor-

5 134 Zákonyi Botond ban megélénkülő falukutatások is új lendületet adtak. A román falvakban található magyar nevű lakosok nagy száma által életre keltett asszimilációs félelem- és fenyegetettségérzés nem csillapult, tulajdonképpen a mai napig sem. E kérdésben Ablonczy Makkai Lászlónak a Hitelben, 1942-ben megjelent alapvető cikkét Észak-Erdély nemzetiségi viszonyainak alakulása idézi: a magyar név bár sok esetben magyar eredetet takar, az etnikai háttérrel kapcsolatosan nem holtbiztos indikátor: viselésének oka az is lehet, hogy a szökött és másutt letelepedett jobbágyok így akartak új identitást kreálni maguknak, vagy a különböző összeírók maguk adtak új nevet olyan parasztoknak, akik csak keresztnévvel rendelkeztek. A szórvány- és telepítéskérdés egy idő után óhatatlanul összekapcsolódott a zsidókérdéssel. Az antiszemita közbeszéd, a korszak zsidóellenes törvénykezése, a nyilaskeresztes párt térnyerése nem erdélyi jellegzetességek, ezért a kötet csak hatástörténeti kontextusban tárgyalja ezeket. A telepítéspolitikai tervekkel áthatott magyar közbeszédben és közpolitikában azonban brutális egyszerűséggel tudott teret nyerni a zsidók gettósítása. A szerző az EMKE ügyvezető alelnökét idézi, aki azt javasolja április végén, hogy a kolozsvári gettót a monostori, románok lakta negyedben állítsák fel, mert ott is létezik szórványkérdés, az ott élő magyarok sorsa majdnem azonos a legsötétebb szolnok-dobokai magyar szórványsorssal. Az alelnök szerint a gettó odatelepítésével szét lehetne robbantani a zsidók és románok hagyományos tömbjeit, és egyúttal jobban meg is lehetne figyelni őket. Az 1940 és 1944 közötti évek magyar nemzetiségpolitikájáról szólva a szerző úgy véli, arra egy szélesebb fogalom: a nemzetépítés és a magyar etnikai tér kialakítása jobban illik, mint a szűkebb szakpolitikai napirendet sugalló nemzetpolitika. Ennek kapcsán szemléletesen mutatja be, hogy a magyar kormányzat hivatalos szinten és nyilatkozataiban hogyan igyekezett Magyarország román ajkú polgárait megnyugtatni, hogy őket is egyenlőknek ismeri el. A bemutatott példákból kiviláglik, hogy a kis magyar világ négy évében nem merült, nem is merülhetett föl az erdélyi románok erőszakos asszimilációja vagy kirekesztése a társadalomból, noha a magyar kormányok kisebbségpolitikája alapvetően különbözött az 1918 előtti magyar liberalizmus nemzetiségpolitikájától. A németajkú kisebbség helyzete más volt, ennek ellenére a magyar visszaemlékezésekben ők is általában negatív környezetben tűnnek fel. A magyar hatóságok figyelemmel kísérték azokat a német nemzetiségűeket, akik a német haderő tagjai lettek, gyanakvó figyelemmel kísérték a Volksbundot, ugyanakkor a Volksbund egyértelmű előzékenységet élvezett saját kezelésű iskoláinak fenntartása során. Az északerdélyi német területvezető irányításával 1944 őszén 30 ezer észak-erdélyi német menekült el, akik nagy része nem is tért vissza szülőföldjére. A zsidó közösség viszont nem társadalmi helyzetének vagy életlehetőségeinek beszűkülésével, hanem az életével fizetett a nemzetiesítő politikák

6 A kis magyar világról 135 paroxizmusig való feszítéséért. A nagyjából 150 ezer ember jogfosztásának egyes állomásai, a zsidótörvények, a zsidó földbirtokok kisajátítása, a kiutasítások, a zsidó sajtó betiltása, a zsidó kereskedelem ellehetetlenítése és a zsidó közalkalmazottak elbocsátása sorra szerepelnek a kötetben, ugyanakkor érezhető, mennyire váratlanul érte az észak-erdélyi zsidóságot a német bevonulás után a Sztójay-kormány április 26-i miniszterelnöki rendelete, amely elrendelte a gettósítást. A következmények ismertek, de nagyon fontos, hogy ebben a kötetben is részleteiben tárgyaltak, attól kezdve, hogy a magyar közigazgatás néhány képviselője nem volt hajlandó részt venni a deportálásokban egészen addig, hogy május 18. és június 9. között a magyar hatóságok az észak-erdélyi másfélszázezres magyar nyelvű zsidóság tagját haláltáborba deportálták. Az elhurcoltak nagyjából 15%-a térhetett vissza Erdélybe a holokauszt után, illetve körülbelül 8 10 ezren a háborút követően Nyugat-Európába távoztak. A szerző a tragédiát dokumentálva nem kerülheti el annak kimondását: az hogy ma olyasmin lamentálunk, hogy Nagyvárad magyar lakossága az 1910-es 92%-ról 27% alá csökkent, nem elválasztható attól a ténytől, hogy 30 ezer, zömében magyar identitású, magyar kultúrát fogyasztó, magyar intézményrendszert támogató, mindennapi szokásvilágában a magyar mintákat követő embert deportáltak ebből a városból, hasonlóan Szatmárhoz vagy Kolozsvárhoz. A kötet egyik legtanulságosabb része A magyar Svájc címen a budapesti koordinálású észak-erdélyi turizmusfejlesztő tevékenységet mutatja be. A korban meglepően fejlett és tudományosan reflektált idegenforgalmi propaganda a visszacsatolást követően három területre koncentrált: Kalotaszegre és Kolozsvárra, Székelyföldre több alrégióval: Marosvá sár - hellyel és Szovátával, Csíkszeredával és környékével, Tusnádfürdővel és a Gyilkos-tó vidékével, illetve a téli sportokra specializálódott Radnai- és Bor - sai-havasok vidékével. Mint a szerző írja, a visszacsatolást követően Erdély meglátogatása egyfajta hazafias kötelességgé vált. A korszak útikönyvei hasonlóan egyébként szűkebb magyarországi társaikhoz és kiadványai egyfelől hemzsegnek a nemzeti problematika leegyszerűsítő taglalásától, ugyanakkor mindent megtesznek, hogy a turistát a lehető legjobb kiszolgálás mellett a legteljesebb körű felvilágosításokkal lássák el. A turizmus nemcsak spirituálisan vált a nemzetnevelés eszközévé, hanem megpróbálták a gazdasági felemelkedés szolgálatába is állítani. A kormányzat, Teleki iránymutatásai szerint, a Székelyföldet kimondottan a háziipar, a bányászat, a középipar révén remélte felemelni, amely törekvéséhez hajlandó volt nagyszabású infrastrukturális beruházásokat is rendelni. Az Erdélyre irányuló, az akkori médiában jelentős szerepet kapó felfokozott figyelem következtében Erdély 1940 és 1944 között rendkívül intenzíven volt jelen a magyar közbeszédben. Mint a szerző nagyon helyesen megállapítja, ekkor alakult a ki a mai napig bejáratott Nagyvárad Kolozsvár Marosvásárhely Székelyföld tu -

7 136 Zákonyi Botond ris taútvonal, míg az ezen kívül eső területek tartós szélárnyékba kerültek. Ez a máig ható turistasztenderd a sajtóban és a könyvekben együtt járt az etnikailag homogén Erdély víziójával, egy olyan elképzelt térrel, amelyből hiányoztak a románok, a zsidók és a szászok. A koncepció által sugallt ar - chai záló-folklorizáló, féloldalas modernizációt előrevetítő kép szívósnak bi - zonyult, és ma is döntően meghatározza a magyarországi Erdély-imázst. Hogy ez a féloldalas Erdély-imázs változzon, és a magyar olvasónak a valós erdélyi hagyományokhoz közelebb álló Erdély-képe lehessen, ahhoz ez a könyv nagyon sokkal járul hozzá. És 2011-ben már nem csupán jámbor óhaj, de nyilván valós igény a fiatalabb román történészek és a román olvasók körében is: a dél-erdélyi, romániai többségi és kisebbségi világokat hasonlóan személyesen, mégis tudományos objektivitással bemutató kötetek megjelenése. Hogy a sokszor megszakadt magyar román párbeszéd erről a kérdésről is megkezdődhessen.

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p.

(Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Martin Hetényi (Zjednotená) Maďarská strana na Slovensku 1939 1945. [Az (Egyesült) Szlovákiai Magyar Párt 1939 1945] Nitra, UKF, 2011. 307 p. Hiánypótló műről van szó, amivel a szlovák és magyar historiográfia

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 31. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 31. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 31. hét Erdély Ponta: Orbán bántó és provokáló alak Victor Ponta sértőnek nevezte a magyar miniszterelnök Romániával szemben tanúsított magatartását. A román kormányfő

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

A fekete és a fehér árnyalatain túl

A fekete és a fehér árnyalatain túl KÁNTÁS BALÁZS A fekete és a fehér árnyalatain túl Értékelés Ungváry Krisztián Tettesek vagy áldozatok Feltáratlan fejezetek a XX. század történelméből című tanulmánykötetéről Ungváry Krisztián válogatott

Részletesebben

Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban

Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban Mezey Zsuzsanna Az 1944-45-ös évi atrocitások dokumentumai a Vajdasági Levéltárban Munkámban több célt tűztem ki. Először, remélem sikerül eloszlatni azt a tévhitet, hogy az atrocitásokról nem készültek

Részletesebben

F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van?

F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van? F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van? Az ETDK Politológia szekciójában, 9 diák előadása előtt, a Magyar Kisebbség című folyóirat új számának

Részletesebben

Négy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG

Négy szolgáltatás-csomag 1. NAPRÓL-HÉTRE-HÓNAPRA-CSOMAG A Méltányosság Politikaelemző Központ új típusú, sokirányú- és műfajú elemzésekkel igyekszik befolyásolni a döntéshozatalt, próbálja erősíteni a politika intellektuális alapú művelésének tekintélyét. Az

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓNYILVÁNOSSÁG A KILENCVENES ÉVEKBEN. A MŰKÖDTETŐK VILÁGA

A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓNYILVÁNOSSÁG A KILENCVENES ÉVEKBEN. A MŰKÖDTETŐK VILÁGA EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola PAPP Z. ATTILA A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓNYILVÁNOSSÁG A KILENCVENES ÉVEKBEN. A MŰKÖDTETŐK VILÁGA TÉMAVEZETŐ: DR. KOVÁCS ÉVA

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat

Részletesebben

Bevezetés. I. Vezetés-irányítás. II. A bűnügyi helyzet értékelése

Bevezetés. I. Vezetés-irányítás. II. A bűnügyi helyzet értékelése Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság célkitűzéseinek, utasításainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A neoliberalizmus mítosza

A neoliberalizmus mítosza Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

1 ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola

1 ELTE TáTK Szociológia Doktori Iskola NÉMETH KRISZTINA 1 WATCH-MEN Bacsák Dániel, Hajdu Gábor, Gerő Márton, Szabó Fanni, Vigvári András (szerk.) (2012) Kötetlen. Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium tanulmánykötete. Budapest:

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás BorsodAbaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály 3525 Miskolc, Városház tér 1. Tisztelt Cím! A Társaság

Részletesebben

Vajda Barnabás: Egy fejezet egy készülő várostörténetből. A város mint a közösségi élet tere:

Vajda Barnabás: Egy fejezet egy készülő várostörténetből. A város mint a közösségi élet tere: Vajda Barnabás: Egy fejezet egy készülő várostörténetből A város mint a közösségi élet tere: Népmozgások (Bizonytalaság, Zsidók, Magyarok, Deportáció Csehországba, Kitelepítés Magyarországra, Lakosságcsere,

Részletesebben

Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum. Programfüzet

Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum. Programfüzet MAROSVÁSÁRHELYI FIÓKEGYESÜLET BORSOS TAMÁS EGYESÜLET Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum Programfüzet 2015. november 28. Marosvásárhely

Részletesebben

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális

Részletesebben

A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában.

A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában. SZÉPFALUSI ISTVÁN VÖRÖS OTTÓ BEREGSZÁSZI ANIKÓ KONTRA MIKLÓS, A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában. Budapest Alsóőr Lendva, Gondolat Kiadó, 2012. (351 lap) A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában

Részletesebben

VITAINDÍTÓ ( I.) Vidékfejlesztés és falupolitika 1. Kerekes Gábor

VITAINDÍTÓ ( I.) Vidékfejlesztés és falupolitika 1. Kerekes Gábor VITAINDÍTÓ ( I.) Kerekes Gábor Vidékfejlesztés és falupolitika 1 Az RMDSZ számára, ahogy a programjából is egyértelmûen következik, különösen fontos a vidékfejlesztés és a falupolitika, amelyeket részletesen

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Abudapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi, valamint

Abudapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi, valamint A STÁTUSTÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA ÉS A MAGYAR KISEBBSÉGPOLITIKÁK A kedvezménytörvény mint támogatáspolitikai lehetõség: segélyezés vagy építkezés? * Problémafelvetés BÁRDI NÁNDOR Abudapesti kormányzatok 1918

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára

Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Szigetvári Viktor előadása

Szigetvári Viktor előadása Szigetvári Viktor előadása info@penzugykutato.hu Tel: +36.1.335.0807 Fax: +36.1.335.0828 Összefoglaló Szigetvári Viktor előadásáról Pénzügykutató Napok, 2012. október 26. Visegrád Mivel mind a független

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA MKKSZ Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA 4 Az MKKSZ Országos Választmányának beszámolója A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Választmányának beszámolója az MKKSZ

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

JELENKOR Az USA és az olasz bevándorlók

JELENKOR Az USA és az olasz bevándorlók JELENKOR Az USA és az olasz bevándorlók Ismertetésünk mottójául a Bevezető két mondatát idézzük: Olaszországot hagyományosan emigránsok országának tekintik... Az Amerikai Egyesült Államok volt egyik legfőbb

Részletesebben

Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei. Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal

Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei. Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal KÖNYVISMERTETÉS Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. december (1027 1031. o.) Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal Fertõ Imre könyvének nincs

Részletesebben

A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza*

A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza* GYIVICSÁN ANNA A szlovák kultúra változása városi környezetben: Nyíregyháza* Nyíregyháza Kisköröshöz hasonlóan a hazai szlovák települések legjellegzetesebb típusához, a mezővárosokhoz tartozott. Létrejötte

Részletesebben

Dr. Kutnyányszky Valéria

Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria Dr. Kutnyányszky Valéria 2009 őszén egy hónapot töltött a Kongói Demokratikus Köztársaság területén fekvő Kiwanjában. A bükkösdi homeopátiás orvos az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU)

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése

Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Manuel Mireanu Belföldi extrémizmus A biztonság és erőszak politikai elemzése Háttérelemzés Sorozat Tanulmány Az Athena Intézet összes kutatása ingyenesen letölthető az Intézet honlapjáról. Az ezen tanulmánnyal

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA A MEGTALÁLT ÚT ESÉLYT ÉS SZABADSÁGOT ERDÉLYNEK I. ALAPVETÉS az erdélyi rendszerváltás megújított terve Az erdélyi

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA.

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. Ha a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának utolsó másfél évtizedéről beszélünk, rögtön megmondjuk olvasóinknak: ezen a területen is a szerves fejlődést becsüljük

Részletesebben

AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN

AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN Varga Attila * AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN I. Nyelvpolitika nyelvi jogok. Fogalmi keret A nyelv és politika a Kárpát-medencében élő népek kapcsolatát évszázadokra visszamenően, hányattatott

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 29. hét Magyarország Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról - jelentette

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.17. COM(2013) 713 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Éves jelentés az Európai Unió 2012. évi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységéről

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,

Részletesebben

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 JUHÁSZ GÁBOR TALLER ÁGNES A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 A tanulmány nyolc új kelet-közép-európai EU-tagállam társadalmi befogadásról szóló nemzeti cselekvési tervein

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

elemzésének lehetőségei és tanulságai. PhD disszertáció, 2012.

elemzésének lehetőségei és tanulságai. PhD disszertáció, 2012. Sz. Simon Éva: A hódoltságon kívüli hódoltság. Oszmán terjeszkedés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. század második felében. (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések) Bp., MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont,

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben