elemzésének lehetőségei és tanulságai. PhD disszertáció, 2012.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "elemzésének lehetőségei és tanulságai. PhD disszertáció, 2012."

Átírás

1 Sz. Simon Éva: A hódoltságon kívüli hódoltság. Oszmán terjeszkedés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. század második felében. (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések) Bp., MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, A hódoltságon kívüli hódoltság a szerző hosszas kutatásainak, tanulmányainak 1 és PhD disszertációjának 2 összegzése. A 368 oldal terjedelmű monográfia igényes borítóval, fehér lapon, térképeket tartalmazó CD-melléklettel, illetve számos egyéb segédlettel (forrásközlés, felhasznált források és irodalom jegyzéke, angol nyelvű összefoglaló, idegen kifejezések magyarázatai, táblázatok és térképek listája, személy- és helynév mutató) látott napvilágot. Formailag, a számos hasznos melléklet által keltett hatást csak erősíti a precíz, egységes lábjegyzet apparátus, illetve az elgépelések, helyesírási hibák hiánya. Makroszerkezetét tekintve a szöveg jól átlátható, az előszót öt fejezet követi: a tudománytörténeti bevezető, a források leírása, az összehasonlító elemzés módszertani problémái, a kanizsai náhije szerepe az oszmán közigazgatásban és végül a hódoltatás módszereinek leírása. Ugyanakkor a jól tagolt szerkezet alegységeit tekintve néhány megoldás kérdőjellel illethető: az előszó meglehetősen sűrítetté vált, mivel ez tartalmazza az ajánlást, a kutatás céljainak rögzítését, a kötet szerkezetének felvázolását, a köszönetnyilvánítást, továbbá a közölt források átírásának elveit is. A sommás, egy oldalas zárszó viszont az ötödik, a hódoltatás módszereit leíró összefoglaló fejezeten belül, annak végén kapott helyet. A tudománytörténeti bevezető alapos áttekintést ad a török összeírásokkal foglalkozó defterológiáról és a magyar forrásokat feldolgozó történeti statisztikáról. Majd a második fejezet e tudományágak forrásait ismerteti. Egyrészt felmerül, hogy ez az elválasztás túl kategorikus, akár a két fejezet egybe dolgozható is lett volna. Másrészt, ha már ragaszkodunk az elvágólagos eljárásokhoz, talán fel lehetett volna cserélni a két fejezetet. A könyv, 1 Például: Zala vármegye évi oszmán és magyar adóösszeírásai. In: Birtalan Ágnes, Yamaji Masanori (szerk.) Orientalista Nap Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, Budapest: MTA Orientalisztikai Bizottság- ELTE Orientalisztikai Intézet, pp és Kényszerű együttélés a múltban - kényszerű forráshasználat a jelenben: Az oszmán és magyar adóösszeírások komparatív vizsgálatának tapasztalatai. In: J Újváry Zsuzsanna (szerk.) Az oszmán-magyar kényszerű együttélés hozadéka. Konferencia helye, ideje: Piliscsaba, Magyarország, Piliscsaba:2013. pp (A szerző publikációi: https://vm.mtmt.hu) 2 Oszmán terjeszkedés Zala megyében a 16. század második felében. Egy szandzsák-összeírás összehasonlító elemzésének lehetőségei és tanulságai. PhD disszertáció,

2 mint szöveg, kimondottan két súlyponttal rendelkezik: a kutatás forrásainak leírása és a forrásokból következő adatok, folyamatok prezentálása. Azonban e kettőből a hangsúly a források bemutatására került. Bár a kvantitatív megközelítés nem mindig szerencsés a történettudományban, de az öt fejezetből kettő, a 70 oldal terjedelmű IV. fejezet amely A kanizsai náhije helye és szerepe az oszmán had- és pénzügyigazgatásban címet viseli és a 10 oldal terjedelmű utolsó rész (amely valójában főként a IV. fejezet összefoglalója) foglakozik kifejezetten a könyvcímben jelzett hódoltatás módszereivel és folyamatával, míg a kötet első 138 oldala a forrásokra és módszertani problémáikra koncentrál. A szerző munkája műfaját mélyfúrásként, mikrotörténeti esettanulmányként jelöli meg. E tekintetben felmerül legalább két kérdés. Az egyik, hogy érdemes lett volna-e beágyazni a monográfiát a mikrotörténetírás elméletébe, 3 avagy sem. Hiszen komoly szakirodalma van annak az elsőre egyszerűnek tűnő problémának, hogy hogyan lehet egy egyedi esetben megtalálni a regionális folyamatokat, azaz jelen esetben a kanizsai náhije évi összeírásában az oszmán terjeszkedés folyamatát a 16. század végi Zala megyében. A másik (az éppen a jelen recenzió lábjegyzetében szereplő) Szijártó M. István által is felvetett kérdés, hogy mennyire kell beavatni az olvasót a történészi munkába, azaz mennyire érdemes ismertetni a forrásokat vagy a kutatás folyamatát. Máshogy fogalmazva: a történész feladata a források bemutatása (vagy ez inkább a filológia területe) vagy az azokból következő folyamatok, koncepciók prezentálása? Sz. Simon Éva könyvében átveszi a hódoltsági peremvidék terminológiáját Szakály Ferenctől és célkitűzése ennek megfelelően az, hogy bemutassa az oszmán hódoltatást, ha úgy tetszik, a hódoltság kiterjesztését, annak fizikai határain (a végvárakon) túlra, annak peremvidékére. Ennek kapcsán jelzi, hogy ez egy komoly munka, hiszen Szakály Ferenc már hozzávetőleg tizenöt éve sürgette e téma monografiakus szintű feldolgozását, [ ] azonban az általa javasolt kiadvány azóta sem készült el [ ] írja a szerző. (86.) Ebben egy bizonyos szemszögből igaza is van, mivel nem egy, hanem számos tanulmány és monográfia készült el az elmúlt tíz évben a hódoltsági peremvidék működéséről, igaz nem a 16. századi török, illetve magyar adóösszeírásokra támaszkodva, hanem a 17. századi kártételi listák, összeírások alapján. Ezekből néhány: Illik Péter: Minden nap háború: a Magyar Királyságbeli török kártételek anatómiája ( ), 4 Uő.: Török 3 Például: Mikrotörténelem másodfokon. Szerk.: Papp Gábor, Szijártó M István- Budapest, L'Harmattan Kiadó, és Szijártó M István: A történész mikroszkópja: A mikrotörténelem elmélete és gyakorlata. (Mikrotörténelem 7.) Budapest, L'Harmattan, Ez utóbbit a szerző nem olvashatta, de a recenzens mindenképpen ajánlja az érdeklődők számára. 4 Budapest, L' Harmattan Kiadó,

3 dúlás a Dunántúlon. Török kártételek a nyugat-dunántúli hódoltsági peremvidéken a 17. század első felében (PhD disszertáció) 5 és az az alapján készült kötet, 6 Jánokiné Újváry Zsuzsanna: Mint bárányok a farkasok között, 7 Uő.: Csak az nevét viseljük az békességnek : Oszmán hódoltatás és hódító levelek a Dunántúlon a 17. században, 8 etc. Mindez két szempontból érdekes. Egyfelől, bár példáik későbbiek, analógiaként 9 számos jelenségre nyújthatnak magyarázatot vagy vethetnek fel új kérdéseket. Másfelől viszont ráirányítják a figyelmet egy másfajta, de a szerző témájához igen adekvát forrástípusra, a kártételi listákra, illetve hódoltató levelekre. Ezek a magyar tágan értelmezett sérelmeket, azaz az oszmán békebontó cselekedeteket mint hódoltatás, summaemelés (egy összegben fizetett adó), emberölés, emberrablás, rablás írták össze. Bár ezek jelenleg elsősorban a 17. századra vonatkozóan állnak bőségesen rendelkezésre, Pálffy Géza A rabkereskedelem és rabtartás gyakorlata és szokásai a XVI-XVII. századi török-magyar határ mentén. (Az oszmán-magyar végvári szokásjog történetéhez.) c. alapművének 10 lábjegyzeteiben utalt több 16. századi kárösszeírásra, így például az ÖStA, KA, HKR, Akten aug. No 88. jelzet alattira, amely az 1580 és 1588 közötti országos károkat írja össze mintegy 150 lap terjedelemben, így fontos adalékokkal szolgálhatott volna a kutatott témához, rávilágítva a közvetlen 1579 utáni eseményekre. 11 A Hadtörténelmi Levéltárban is állnak rendelkezésre különböző kártételi listák. Ezek: A török hódoltság és a török elleni háborúk iratai , VII /9, 1549/3, 1575/5, 1616/7, 1674/1. Ebből az egyik direkt módon is relevánsnak tűnik: Jegyzék a dunántúli megyék, török illetve magyar fennhatóság alatt lévő porták számáról (1575/5.). Továbbá a teljesség kedvéért említendők az UeC adatai amelyeket Sz. Simon Éva részben használt is például: MNL OL Urbaria et Conscriptiones, UC 1:2, 4:8, 101: század második feléből való urbáriumok, amelyekben olyan török kártételek szerepelnek, amelyek érdekes adalékokkal szolgálhatnak például a falvak pusztásodásához. A forrásoknál és a szakirodalomnál maradva, a kötetben többször felmerül a Zrínyiek neve, tekintve, hogy az ő elvesztett birtokaikon 5 Piliscsaba, (http://mek.oszk.hu/08300/08386/08386.pdf) 6 Török dúlás a Dunántúlon. Török kártételek a nyugat-dunántúli hódoltsági peremvidéken a 17. század első felében. (A források tükrében 2.) Budapest-Szigetszentmiklós, WZ Könyvek, In: Tíz éves a Pázmány Péter Történelemtudományi Doktori Iskola. Szerk.: Fröhlich Ida. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK In: Mindennapi élet a török árnyékában: Kora újkori társadalom- és életmódtörténet. Szerk.: J. Újváry Zsuzsanna, ifj Bertényi Iván, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, A szerző nagyon ritkán hivatkozik 17. századi példákra, azonban ezek talán éppen nem a legszükségesebbek: a Batthyány család uralma alatt álló 18 őrségi falvak körüli jogvita a1610-ben (88.) vagy a zászlók alatt kifejezés 17. századi továbbélése. (175.) 10 Fons: Forráskutatás és Történeti Segédtudományok szám A forrás jelenleg feldolgozás alatt áll a recenzens által, tudomása szerint más nem foglalkozik vele. 3

4 szerveződött a szigetvári szandzsák. Ennek kapcsán releváns lehetett volna Babos János tanulmánya: Birtokváltozások Zrínyi III. és IV. Miklós idejében. 12 A felhasznált elsődleges forrástípusok mindig meghatározzák a koncepciót. Sz. Simon Éva kötete az általa használt török (részletes szandzsákösszeírások, javadalombirtok-összeírások, birtokadományozási naplók és államiadó-összeírások) és magyar források (államiadó-összeírások, tizedjegyzékek, urbáriumok, illetve a szerző által külön nem bemutatott levelezések, jelentések) nyomán alapvetően a hódoltatás térbeliségére, a hódoltság térben való terjedésére helyezte hangsúlyt, egyfajta közigazgatási szempontból. Ugyanakkor a fent említett kártételi listák számos emberi tragédiát említenek, amely az oszmán-magyar hatalmi harcot életmódtörténeti közelségbe hozza. Szintén Pálffy Géza javasolta éppen ennek, és az időbeliség szempontjának megfelelően a háborús békeévek fogalmát az 1568 és 1591 közötti időszakra, 13 amelyre a folyamatos nagy háborúk, hadjáratok nélküli végvári harcok, hódoltatás, rajtaütések jellemzők. Azaz, bár statikusnak látszik ez az időszak, mintha semmi nem történne, mégis naponta változik a mindennapi hatalmi helyzet a végeken. Ez talán ott is látszik, hogy a szerző a forrásai alapján úgy látja, hogy Miután az oszmán és a magyar fél is a behódolás fogalmát elsődlegesen, mint státust értelmezte, meg kell vizsgálni azt, hogy az egyes zalai településeket milyen időponttól tekintették a szemben álló felek hódoltnak. (90.) A 17. századi kártételi listák és tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek viszont gyakran használják (többek között) a különösen hódolt kifejezést, ami arra utal, hogy a falvak lakói nem mint státust, hanem mint állapotot tekintették a hódolást, azaz akkor tekintették magukat hódoltnak, amikor az oszmánok a gyakorlatban is tudták érvényesíteni elméleti jogigényüket, vagyis kiverték belőlük a summát. A kötet címe szempontjából legfontosabb részei a kanizsai náhije szerepét és a délnyugat-dunántúli hódoltatás folyamatát feldolgozó fejezetei. Ezekben a szerző a következő kérdést teszi fel: Milyen módon és miért jött létre a Dunántúl legnagyobb, ún. meganáhijéje? (138.) Zala megye oszmán hódoltatása már 1555-től bizonyíthatóan megindult. (részletesen vö ) Ez a hódoltatási folyamat ment tovább 1566-ban a szigetvári hadjárat során. A kanizsai náhije, mint közigazgatási egység első említése 1568-ból való. Az azóta elveszett évi összeírás 82 ide tartozó települést tartalmazhatott. A tíz évvel későbbi összeírás szerint már 527 helyiség tartozott ide. Ezek között voltak a korábban hódolt, az újonnan fejet hajtott, és a később 12 In: Tanulmányok évszázadok történelméből. Szerk.: J. Újváry Zsuzsanna. Piliscsaba, PPKE BTK, Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. (Vázlat egy készülő nagyobb összefoglaláshoz.) Történelmi Szemle szám

5 hódoltatandó (azaz csak papíron alávetett) magyar települések. (208.) Az 1569-es állapotokhoz képest a települések beszolgáltatásainak mértéke különbözőképpen, de emelkedett. (209.) A magyar adóösszeírások szerint 1566 után a térség települései gyorsan regenerálódtak, így megérte az oszmánoknak hódoltatni őket. Az oszmán hódoltatás a következő lépésekben történt: (1) 1574-re meghódoltak a kanizsai mocsár előterében lévő palánkkal rendelkező helyek. Ebben az 1568-as drinápolyi béke megkötése után nagy szerepe volt a helyi szpáhiknak (151.) A szerző ebben az időszakban vizsgálja Szinán (1570-től) és Pírzisz Ali szigetvári bégek tevékenységét (részletesen, vö ), amelyet beilleszt a nagypolitikai kontextusba is. Itt kiemeli, hogy a hódoltatott falvak már szinte körülzárták Kanizsát, aminek jelentősége például abban állt, hogy a hódolt településeket például kényszerítették, hogy oszmán részre kémkedjenek, híreket szállítsanak a kanizsai várról. 14 (169.) (2) 1574 és 1575 között Szári Ali szigetvári szandzsákbék alatt (részletesen, vö ) a kanizsai mocsáron túli területek nagy arányban hódoltak be. (3) 1576-ban az oszmánok lerombolták a Kanizsa előterében lévő újudvardi átkelőt védő őrházakat. (4) Ez után már könnyebb volt további települések megszerzése 1578-ig. (210.) A szerző pontos térbeli vizsgálatokkal bizonyítja az oszmán hódoltatási folyamat tervszerűségét, amely folyamatosan szem előtt tartotta a földrajzi adottságok adta lehetőségeket. (173.) Sz. Simon Éva könyve egy tradicionális szövegszerkezetet, módszertant 15 és forráscsoportot 16 használó forrás-összehasonlító, filológiai igényű munka, amely egy hatalmas téma a századi Magyar Királyságbeli hódoltsági peremvidék szeletébe (a délnyugat-dunántúli peremvidék kiterjedése a 16. század második felében) enged betekintést az oszmán kútfők és a magyar kontrollforrások összevetésével. Illik Péter 14 Ugyanakkor ez vissza is üthetett, tekintve, hogy voltak kettős ügynökök is. A pribékekre vonatkozó egyre bővülő szakirodalomból csak egy példa: Szakály Ferenc: Egy végvári kapitány hétköznapjai. Horváth Márk szigeti kapitány levelezése Nádasdy Tamás nádorral és szervitoraival, Somogy megye múltjából: levéltári évkönyv szám A magyar történettudományban az összehasonlító forráselemzésnek komoly hagyománya van, ld. pl. Hajnal István munkássága. 16 A török kártételi listák közlése is jellemző volt a 20. század első feléig, majd ez a forráscsoport mintegy 80 évre kikerült a respektált történeti kútfők közül. 5

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Szabó Balázs A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége Forrástanulmány a japán művelődéstörténethez Nyelvtudományi Doktori

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

POLITIKAI NARRATÍVÁK ÉS MEGÉRTŐ SZOCIOLÓGIA

POLITIKAI NARRATÍVÁK ÉS MEGÉRTŐ SZOCIOLÓGIA (Pászka Imre: Narratív történetformák. Belvedere Kiadó, 2007.) Löffler Tibor (SZTE ÁJK Politológiai tanszék) Pászka Imre szociológus terjedelemre és tartalomra egyaránt tekintélyes kötetben foglalta össze

Részletesebben

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN

MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN MAGYAR DOKTORANDUSZOK A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKBAN Papp Z. Attila Csata Zsombor Külhoni magyar doktoranduszok: nemzetközi kontextusok és Kárpát-medencei jellegzetességek 1 1. Bevezető Talán nem szükséges bizonyítani,

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors.

Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors. 231 Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors. Kalocsai Múzeumbarátok Köre Viski Károly Múzeum Jelenkutató Alapítvány, Kalocsa Budapest, 2011. 296 oldal. 1984 és 1987

Részletesebben

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében A kutatás tárgya és feladatai DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Érfalvy Lívia Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola

Részletesebben

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit.

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. (József Attila) A rendszerváltozás veszteseinek

Részletesebben

Szabó Péter János. Intenzív alakítási és hőkezelési folyamatok mikroszerkezetre gyakorolt hatásának értelmezése visszaszórtelektron-diffrakcióval

Szabó Péter János. Intenzív alakítási és hőkezelési folyamatok mikroszerkezetre gyakorolt hatásának értelmezése visszaszórtelektron-diffrakcióval Szabó Péter János Intenzív alakítási és hőkezelési folyamatok mikroszerkezetre gyakorolt hatásának értelmezése visszaszórtelektron-diffrakcióval c. MTA doktori értekezés bírálata A 114. szövegoldalon 112

Részletesebben

BIBLIKUS CSEH NYELVŰ GYÁSZBESZÉDEK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON

BIBLIKUS CSEH NYELVŰ GYÁSZBESZÉDEK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BIBLIKUS CSEH NYELVŰ GYÁSZBESZÉDEK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON A nyomtatott korpusz bemutatása és irodalomtörténeti vizsgálata Papp Ingrid Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi

Részletesebben

A 2. fejezet (68 oldal) a határfelületek mikroszkopikus tulajdonságaival kapcsolatos eredményeket összegzi. A 4 alfejezet mindegyike szakirodalmi

A 2. fejezet (68 oldal) a határfelületek mikroszkopikus tulajdonságaival kapcsolatos eredményeket összegzi. A 4 alfejezet mindegyike szakirodalmi Bírálat Dr. Nagy Gábor Szilárd/folyadék határfelületek elméleti leírása, kísérleti vizsgálata és gyakorlati szerepe címmel benyújtott doktori értekezéséhez Az elektrokémiai témájú doktori értekezések bírálói

Részletesebben

A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2012. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében

A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2012. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében J / 11282 A KÚRIA ELNÖKE 2013. El. II. A. 4/1. szám A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2012. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek Dr. Kelemen József * A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák

Részletesebben

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,

Részletesebben

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Az előttünk fekvő disszertáció szerzője korábbi munkáival már egyértelműen bizonyította kiemelkedő kvalitásait,

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Bajmócy Zoltán A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Doktori értekezés

Részletesebben

20. századi magyar gazdaság és társadalom

20. századi magyar gazdaság és társadalom 20. századi magyar gazdaság és társadalom Konferencia kiadvány (válogatott tanulmányok) Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Győr, 2007. november 8. Széchenyi István Egyetem Kautz

Részletesebben

Maárné Molnár Csilla. A Kaposvári Állami Gimnázium diákjai (1870-1910)

Maárné Molnár Csilla. A Kaposvári Állami Gimnázium diákjai (1870-1910) Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Maárné Molnár Csilla A Kaposvári Állami Gimnázium diákjai (1870-1910) Doktori (PhD) értekezés Témavezetõ Géczi János habilitált

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165

KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165 kutatás közben 165 KUTATÁS KÖZBEN A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003 A rendszerváltozás követően olyan alapvető társadalmi és gazdasági változások történtek, amelyek új regionális

Részletesebben

Goreczky Tamás. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet

Goreczky Tamás. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet Goreczky Tamás BURIÁN ISTVÁN, EGY MAGYAR DIPLOMATA AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA SZOLGÁLATÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet

Részletesebben

JELENTÉS a felsőoktatás feladatfinanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről

JELENTÉS a felsőoktatás feladatfinanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről JELENTÉS a felsőoktatás feladatfinanszírozási rendszere működésének ellenőrzéséről 0503 2005. február 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1 Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám:

Részletesebben

Agrárkérdések, alapkérdések, a termőföld

Agrárkérdések, alapkérdések, a termőföld gazdálkodás 54. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2010 650 V ITA Agrárkérdések, alapkérdések, a termőföld ALVINCZ JÓZSEF Kulcsszavak: birtokrendezés, üzemszabályozás, földpiac, földár, családi gazdaságok. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. május 17. 2013. 11. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3103/2013. (V. 17.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 520 3104/2013. (V. 17.)

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1259/2013. (VII. 24.) sz. HATÁROZATA

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1259/2013. (VII. 24.) sz. HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/10459-11/2013. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu

Részletesebben

A munkavédelmi oktatás helyzete a felsőoktatásban

A munkavédelmi oktatás helyzete a felsőoktatásban A munkavédelmi oktatás helyzete a felsőoktatásban (összegző megállapítások) 1. Bevezetés, a vizsgálat célkitűzései A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény végrehajtását az Országgyűlés és a Kormány

Részletesebben

Tanulmányom célja annak leírása, hogy a nevelési tanácsadók illetve

Tanulmányom célja annak leírása, hogy a nevelési tanácsadók illetve KONFLIKTUSOS KAPCSOLATOK Nevelési tanácsadók, szakértői bizottságok, szülők és gyerekek Tanulmányom célja annak leírása, hogy a nevelési tanácsadók illetve szakértői bizottságok formálisan meghatározott

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓNYILVÁNOSSÁG A KILENCVENES ÉVEKBEN. A MŰKÖDTETŐK VILÁGA

A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓNYILVÁNOSSÁG A KILENCVENES ÉVEKBEN. A MŰKÖDTETŐK VILÁGA EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola PAPP Z. ATTILA A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓNYILVÁNOSSÁG A KILENCVENES ÉVEKBEN. A MŰKÖDTETŐK VILÁGA TÉMAVEZETŐ: DR. KOVÁCS ÉVA

Részletesebben

Tézisfüzet. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció Ph.D. Program. Ferencz Angéla

Tézisfüzet. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció Ph.D. Program. Ferencz Angéla Tézisfüzet Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció Ph.D. Program Ferencz Angéla Helyi kulturális események prezentációs gyakorlata a Csíki medencében 2012

Részletesebben

19 A 2008. évi Éves Továbbképzési Terv végrehajtása és a 2009. évi tervezett képzések _ 19

19 A 2008. évi Éves Továbbképzési Terv végrehajtása és a 2009. évi tervezett képzések _ 19 III. évfolyam 2 3 Az Alkotmánybíróság 2008. év folyamán hozott döntéseinek tematikus összefoglalója _ 3 A fás szárú növények védelméről 4 Az Alkotmánybíróság 611/B/2000. AB számú határozata és a közterület-felügyelet

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Doktori Program. -A magyar pszichiátriai ellátórendszer és az egyén viszonya- Témavezető:

Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Doktori Program. -A magyar pszichiátriai ellátórendszer és az egyén viszonya- Témavezető: Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Doktori Program TÉZISGYŰJTEMÉNY Légmán Anna Az őrület és az őrültek helye a társadalomban -A magyar pszichiátriai ellátórendszer és az egyén viszonya- című Ph.D.

Részletesebben

MÁRCIUS 30. MÁRCIUS 20. ÁPRILIS 20. 2013. MÁJUS 9-10.

MÁRCIUS 30. MÁRCIUS 20. ÁPRILIS 20. 2013. MÁJUS 9-10. 2013. MÁJUS 9-10. A JELENTKEZÉS MÁRCIUS 20. A DOLGOZAT KIVONATÁNAK MÁRCIUS 30. HATÁRIDEJE: LEADÁSI HATÁRIDEJE: A DOLGOZAT LEADÁSÁNAK HATÁRIDEJE: ÁPRILIS 20. PÁLYÁZHATÓ SZAKOSZTÁLYOK: Angol nyelv és irodalom

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. dr. Nagy Anita

PhD ÉRTEKEZÉS. dr. Nagy Anita PhD ÉRTEKEZÉS dr. Nagy Anita MISKOLC 2007 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA dr. Nagy Anita ELJÁRÁST GYORSÍTÓ RENDELKEZÉSEK A BÜNTETŐELJÁRÁS BÍRÓSÁGI

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Szakmai zárójelentés Az erdélyi magyar nyelvjárások anyagának feldolgozása és közzététele (11. szakasz) c. pályázatról

Szakmai zárójelentés Az erdélyi magyar nyelvjárások anyagának feldolgozása és közzététele (11. szakasz) c. pályázatról Nyilvántartási szám: T 68951 Szakmai zárójelentés Az erdélyi magyar nyelvjárások anyagának feldolgozása és közzététele (11. szakasz) c. pályázatról 1. A kolozsvári nyelvészek a második világháború után

Részletesebben

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI

A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tilinger Attila okleveles közgazdász A REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI TÉRSÉG PÉLDÁJÁN

Részletesebben

291. szám 2014. március 3.

291. szám 2014. március 3. Kari Kurír A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hírlevele Elektronikus változat: http://www.arts.u-szeged.hu/kurir 291. szám 2014. március 3. Hírek, információk 1. A 2014. február 20-án

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

http://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval

http://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval http://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval Köznevelés, 2011. junius 17. Interjú Ameddig telik tőlem, teszem a dolgomat - Beszélgetés

Részletesebben

Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban

Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Széchenyi István Egyetem Regionális Gazdaságtudományi Doktori Iskola Doktori iskolavezető Prof. Dr. Rechnitzer János Schuchmann Júlia Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Témavezető:

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,

Részletesebben

BÍRÁLAT. Szabó Péter János

BÍRÁLAT. Szabó Péter János BÍRÁLAT Szabó Péter János Intenzív alakítási és hőkezelési folyamatok mikroszerkezetre gyakorolt hatásának értelmezése visszaszórtelektron-diffrakcióval című MTA doktori értekezéséről A Szabó Péter János

Részletesebben

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009.

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009. JÁTSZANI IS ENGEDD A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése Készítette: Meleg Gábor Budapest, 2009. ELSŐ RÉSZ A drámapedagógia térhódítása I. 1. A drámapedagógia fogalma Sokan tettek arra kísérletet,

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy

Részletesebben

Alulírott Papp Gábor polgármester, Hévíz Város Önkormányzata képviseletében. büntető feljelentést teszek

Alulírott Papp Gábor polgármester, Hévíz Város Önkormányzata képviseletében. büntető feljelentést teszek 1 Zala Megyei Rendőr-főkapitányság részére ZALAEGERSZEG 8901 Pf.: 218. Tisztelt! Alulírott Papp Gábor polgármester, Hévíz Város Önkormányzata képviseletében büntető feljelentést teszek M. Sz. volt közalkalmazott,

Részletesebben

Ferencz Jácint. Doktori értekezés

Ferencz Jácint. Doktori értekezés Ferencz Jácint Az atipikus munkaviszonyok komplex megközelítése Doktori értekezés Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Témavezető: Társ-témavezető: Dr. Hágelmayer Istvánné, CSc.

Részletesebben

ö ö ű ö ö ű ű ö ö ű ű ű ö ö ö ö ö ű ű ű ö ö ű ű ű ö ű ö ö ö ű ű Ú ö ö ö ö ö ö ö ö Ú ö ö ű Ú ö ö Ú Ú Ú Ú ö Ú Ú ö ö Ú Ú ö ö Ú ö Ó ö ö ö ű ö ö Ú Ú Ú ű ö ö ö ö ö ö ö Ó ö ű ö ű Ü ö ű ö Ú ű ö Ú ű ö ö ö Ú Ú ű

Részletesebben

ö ü ó Ö ü ó ü Ü ó ó ó ó ö ö ö ü ó ü ű ü ó Ö ü ó ü ó ó ó ö ó ó ó ó ó ó ö ó ó ó ü ó ó ó ö ü ó ü ó ó ó Á ü ű ó ó ü Ü ö ö ü ó ó Ó ü ó ü ö ü ó ó ö ó ó ö ó ó ó ó ü ó ö ö ó ó Ó ü ó ü ó ó ó ó ó ó ö ö ó ó ó ó ö

Részletesebben

Á Ö É Ö Á Ü ö ü ö Ö ü ü ó ó ó ö Á ó ö ö ö Ö ü ü í ö ü ü ü ü ö í ó ü ó Í ö ü ö ó ü í í ú ó ó ó ó ö ó í ó ó ó ö Á ó ö í ó ö ó ö ó ö ö Ö ó Á ü í ó ű Ó ü ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ó í í ó Á í í ó Ü ö í Ü Ü ó ó

Részletesebben

Í Á Ó ö ő Ü Ö ö ü ő ö ö ó ő ő ő ő Á ó ü ö ö ö ő ő ú ő ő ü ü ó ó ö ü ő ő ö ő ő ö ü ó ö ö ö ú ö ö ő ő ö ő ő ö ő ő ó ő ő ő ő ü ö ű ó ő ő ó ő ü ő ő ő ö ő ő ö ő ű ő ő ö ő ő ő ö ő ő ó ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő

Részletesebben

Á Ú Ö É É É É Í Ü Ü Ó É ü ó ű ó ú Ü Ő Á Ü ü ö ú í ó í ó ó ó í ó í ó ö ü ó ű ö ű ó ü ü ű í ü ó ö í ö ó ó ó ö ó ö Ü ü ö ö ó í ű ü í ü í í ö ü í ö í ű ú ö í í ű í ó ö ó ó ö ű ö í í ű ó ö í í ü ö ű ö ö ö í

Részletesebben

ö Ö ő ü ú ő ü ő ő ő Í ü ő í ő í ő ő Á ő ő ő ú ü ö ö ő Í í ú ő ő ó ő ö í ő ő ő ü ő ő ő ő ö ő ö ú ű ö Ö ő ü Ö ű ö ó í ú í í ö í ü ő ő ő í ő ü ö ő ö ő ű ő ő ő í ó ö ü ő ő ó í ű ö ú ő ú ő ü ö ö ö ó ü ö ő ó

Részletesebben

Á ű Ö ő ü ő ú Ú ő ó ó ó Ő ő ő ü ő ő ó ő ő ő ű ő ó ó ó ü ü ü Ó ó ő ó ő ó ó ó ó ó ő ó ő ó ó ó ü Ö ó ú ó ó ó ő ü ü ó ő ó ü ó ő ó ó ő ó ó ü ü ű ó ó ü ő ó ó ó ó Ö ü ó ű ű ő ú Ö ő ő ü ő ü ó ü ó ü ü ó ó ü ü ü

Részletesebben

Ó É É ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É É ő É Ü É É Ö É ű ő ő Ú Ú Ú É ő ő ő ő Ú Ú Ú ő ő ű ű ő É ű ő É Ó Ú É Ú É É ő ő É ő Ü ő ő ő ő ő ő ű ű ő ű Ü ű Ü ő ű ő ő ő Ó É ű ű ő ő É Ü É É ő ű ű É ű Ú É Ú É É ő ő ő ő Ö É Ú

Részletesebben

Á Ő É ö í ó ö ö í í í ö ö ü ú ü í ö í í í ö É í í í Í í Í í í ö ü Í ö ü ü í í ú ö ö ü ö ö í í ó ó Á ó ü í í ú ö ö ü ö ö í ó Í í ö ó í í í í ú ö ű í í ö í ó í ó ó ó ö ö ö ű ö í í ö í Á í ö í í Á ó í ú í

Részletesebben

Á É Ű ő É ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ű Í ő ö ő ő ű ú ő ü ú ö Ü ú ő ö ú Ó ő ö ő É ö ő ű ű ő ú ő ő ő ő ő ü ő ő ü Á Í ő ő ú ü ü ö ö ő ú ő ü ő ő ü ü ő ő ö ö ő ő ő ü ú ő ő ü ű ö ő ö ő ü ő ü ö ö ö ő ü ú ő ű ü ő ö ö

Részletesebben

Á Á Ő ö ö Ö ö ö ó ó ö ö Á ö í ö ű ű í ű ú ű Ő Ű í ö ó í ű ö í ö ö ű ó í ü ó ű í ü í ó ó ö ű í ű ö ó ö ü ö ű í ű ö ó ö ó ö É ó ö í ö ü ö ü ó ű í ö í ó ó ö ö ü ó ü í ö ü ö í ö ü ö í ű í í ö ü ű ó í ü ű ö

Részletesebben

ő ő ö ő ö ő Ö ö ő ő ő ő ő ö ő ő ó ó ó ó ö ö Ő ő ó ö ő ű ő ü ú ő ő ő ó ő ö ű ű ő ó ő ű ő ő ő ő ő ö ű Ó Ú ű ő ü ú ő ő ö ő ó ő ű ő ö ó ö ö ő ű ű ő ó ő ü ó ó ü ó ó ö ű ő ű ö ó ő ö ü ö ő ő ű ű ő ő ő ö ó ó ő

Részletesebben

Í Á ó É ó É Á Ü É Á Á Ő É É Ü É Á É É Á ö É É Ő Í Ó Ó Á Ú Á Á Á ö ö ó ó ö ó Ó Ó Ú Ó ó Ö ö Ö ő Á ő ű Ü ü ő ó Ü Ö ö Ő É É Ó ö ó Ö Ü ó ő ö ő Ó ű Ü Ó Ú ó ó ő Ó Ó ö Ő Ó Ó ö ő ó ő ó ö Ö Ö ő ó Ö ű Ü Ó Ö Ú Í ő

Részletesebben

Á Á Ó É ö ö Ö ö ő ú ő ő ő ő É ő ö úő ő ü ő ö ö ő ö ő ő ő ő ő ö ú ú ő ő ú ő ú ő ő ő ő ö ú Ó É Ű Á ö ű ő ö ő ő ú ő ö ö ö ú ü ő ü ö ú ő ú ö ő ö ő ő ő ü ö ő ű ú ő ő ő ö ő ö ő ö ő ö ü ö Á ü ú ő ö ő ö ö ü ü

Részletesebben

ő ö ó ő ő ő ü ó ü ő Ü ó ő ő ó ó ő ő ő ö ő ő ó ó ő ő ö ö ü ó ő ü ü ó ő ő Ó ő ü ó ó ö ö ö ő ő ó ő ő Ó ö ó ó ő ő Ó ó ő ő Ó ö ó ó ő ő ű ő ő Ó ó ő ő ü ő ő ó ő ő Ó ö ó ó ő ó ó ó ö ó ó ő Á Á ó ü ö ö ö ő ő ő ő

Részletesebben

Ő Ú Ú Á Á Ő Ő ú ú ú ű ú Á Á Á ú ú Á Ö ű Ú Ú ú Ú ű ú ú ú ú ú Ö ú ú ú ú ú Á ú Ú ú Á Ú Ö Ú Á ú Ú ű ö Ő Ú Ű ü Ü ű Ö Á ú Ő Ú ú ö Á Ú ú Ú ú ú ú ú Á Ü Á ú ÜÖ Ü ú Ő Á ú Ű Ú Á Á Ú Ú Á Á Ú ú ö Ú ú Ú Á ű Ü ú ú Ú

Részletesebben

Ü ú ű ű ö í ö ú ű Í í í ű ö Á ú ű Í ö í í í ö ú úö ú ű ű ű ö ö í ö í ű ö ö ü ú ü ö ü ö ú ü ö ü ú ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ú ü ö ü ú ű Á í íí í Í íí ú ú Í Í í íí í ú ű Í Í í Á í í íí í Íí í í íí í í í ö ű

Részletesebben

ö Ő Ö ö Ö Á ö ö ö ö Ö ö Ó ű Á Ö ö Á Á ö Ó ű Í ö ö Á ö ö ö ö Ö ú ö Ó ű ö Ö ú ö ú ű ú ö Ó ű ö ö ö ö űö ö ö Ö ö ú ö ö ö ö Í ö Ő ö ö ű ű ö ö ö ö Ő ö Ö ú ú ö ö Ö Í ö ö ö Ö ö ű ö ű ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö Ö

Részletesebben

í ó Í ó Í Á í ó ú í ó ü ő ú ő ó ü ó í ü ő ő Ú í ó í í ó ő ű í ú ő í í ó ő í ó í ó ű ő í ő ő ő í ü í ó í ü ó í ó É ő ó Í ő í ő ő í Á í ő ú ő ó ó ő ő ő í ő í ú í ó ó í ő í ó ó í í ő ú ő Á ó ő ú í Á í ő ú

Részletesebben

ú ű ú ü ü ü ü ü ü ű ü ű ü ü ű ú ü ü Í ü ű ü Ó ű ű ű Í ü ű ü ü ü ű É Í Ö Í É Í Í Í ű ű ű ú ü Ö ú ű ü ű ű ű ű É ú ű ü ü ü Á Ő ú ú Á ú ű É Í Ő Á Á É Ő Í É Í Ú É É Í Í Ö É Ú É ü ű ú ú ü ú ü ü Í ú Ú ú ü ü ú

Részletesebben

Ő Ö ü ü ü ó Á ó ó ó Ü í í ó Ö í ü ó í í ü ü ü ü í ó ü ü ó ó ú ü ú ü í ó ú ü ü í ü ú ó í ó í ó Ö í ó í ó í í ó í ó ü ú ó ü ü ú ú ó ü ó í ó ü ó í í ó í ó ó ü ü ü ó í Ú ó í Ú ű Á í ü ó í í ü ó ó Á ü ó í ü

Részletesebben

Á É Ö Á É Ü É í ü ü ö ü í í í ö ö í ö í ü ü ű ö ö í í ü Ö Á Á í ö ö í ű ö í ö í ü í Üö ö í í í É í í ü ö É Ü ö í É ü ö í í í ö ö í ö ö ö ö í ü ö í ö ö ö ü í ö í ü ö ü ö í í ö ö ö í ö ö ö Ö ü í ö ö í ü

Részletesebben

Ó Ö ö Ö ó ó ö Ö ó ó ó ó ó ö ö ö ö ó ö ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ö ö ú ú ö ö ó ö ó ö ú ö ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ó ö ö ú ú ö ö ó ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ó ó ó ú ö ó ö ö ó ö ö ö ó ú ó ó ó Í ó ó Á ó ö ó ö ó ú

Részletesebben

Ú ő Ü ő ő ű ő ő ő Ú ő ű Ú Ü ű ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ű ő Ú Ú Ú Ú Ó Ó ő ő Ó Ó Ü Ú Ú Ú Ú ű Ü Ö Ú Ú Ü Ó Ú Ü Ő Ú Ú ő Ú Ü Ö Ú ő ő Ö ő ő ű Ü ő ő ő Ö ő ő ő ű ő ő Ö ő ő ő ő Ó ő ő ő Ü ő ő Ö ő Ú Ó ő ő ő Ü ő Ó ő

Részletesebben

Á Á É ü ü Í ö ú ú ö ö ö ö ű Í ö ü ö ö ö ú ö ú ö ü ö É ö ü ű ö ű ü ö ű ö ö ű ö ö ü ö ö ű ö ö ö ö ú ö ö ü ü ö ö Í Í ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ű ö ö ö ü ű ö ö ö ö úö ö ö Í ö ö Í ü ö ö ú ö Í ú ú ü ú ö ü ü ü ü ö

Részletesebben

É É Á ő ó Á ó ö ó ú ó ü ö ö ö ö ó ü ö ö ó ö ö ó ű ö ó ó ü ó ú ó ö ú ö ó ö ó ö ö ó ó ó ő ö ú ü ü ü ö ö ü ó ö ü ö ö ö ö ö ó ü ó ö ö ö ó ő ó ű ő Ö ó ü Í ú ó ó ó ó ú ö ó ö ó ö ö Ó ú Ü ó ö ó ú ö Ú ó Ó Á ó É

Részletesebben

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti

Részletesebben

Óbudai Egyetem Csoportos kutatási pályázat

Óbudai Egyetem Csoportos kutatási pályázat Óbudai Egyetem Csoportos kutatási pályázat Eredmények összefoglalása A tanítás és a tanulás eredményességének indikátorai, fejlesztésének módszerei A pályázatot a Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központban

Részletesebben

Vélemény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciójáról 1 (nem teljes körű!) A törvényalkotási folyamat, 2010-2011

Vélemény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciójáról 1 (nem teljes körű!) A törvényalkotási folyamat, 2010-2011 Vélemény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciójáról 1 (nem teljes körű!) A törvényalkotási folyamat, 2010-2011 Több mint egy év telt a 2010. augusztus 2. és 6. között, Piliscsabán megtartott

Részletesebben

Könyvek a Pécsi Egyetemi Könyvtárból.

Könyvek a Pécsi Egyetemi Könyvtárból. 392 Figyelő 6. rotterdami Erasmus, A nőkről és a házasságról, szerkesztette, jegyzetekkel ellátta és a bevezetőt írta Petneházi Gábor, Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2011. Erasmus és magyar barátai (vö. Trencsényi-Waldapfel

Részletesebben

Cigánypénzek, káoszprojektek 2011. March 05.

Cigánypénzek, káoszprojektek 2011. March 05. Cigánypénzek, káoszprojektek 2011. March 05. Nem lehet pontosan tudni, hogy a rendszerváltás óta mennyit költöttek a kormányok összesen a roma integrációra. Ennek oka, hogy rengeteg foglalkoztatási és

Részletesebben

Települési vízgazdálkodás, lakossági csapadékvíz-gyűjtés és -felhasználás

Települési vízgazdálkodás, lakossági csapadékvíz-gyűjtés és -felhasználás EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET FÖLDRAJZTUDOMÁNYI KÖZPONT TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGFÖLDRAJZI TANSZÉK Földtudományi Doktori Iskola Földrajz Meteorológia

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.364/2007/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Radnóti István ügyvéd (1055 Budapest, Bihari János u. 20.) által képviselt felperes neve (felperes címe)

Részletesebben