ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ"

Átírás

1 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan tényező befolyásolja és határozza meg. A hadtudomány iránti nyilvánvaló elfogultságunktól függetlenül kijelenthető, hogy kevés összetevőnek van olyan történelmileg kialakult szerves kapcsolata a közlekedéssel, mint a hadászatnak. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a közlekedési vonalak irányának kiválasztását a földrajzi, kereskedelmi-gazdasági tényezők mellett elsősorban katonai szempontok határozták meg. A felsorolt összetevők napjainkban is alapvető területei a közlekedési rendszer fejlesztésének. A közlekedésügyben a katonai szempontok fontosságát hadtörténelmi tapasztalatok sora bizonyította. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy a mozgás és a szállítás lehetőségei döntően meghatározták és napjainkban is meghatározzák a hadseregek alkalmazási lehetőségeit. A közlekedési adottságok és lehetőségek behatárolják a hadjáratokban és a katonai műveletekben a hadvezérek cselekvési szabadságát. A mozgás és szállítás hadászatban betöltött szerepét nem csak a hadtudósok és a kiemelkedő katonai vezetők, hanem a jelentősnek tekinthető geopolitikai iskolák képviselői is elismerték. Magyarországon a közlekedéspolitika és honvédelem jelenlegi kapcsolatrendszerének elemzését a trianoni békeszerződés aláírása (1920. június 4.) óta eltelt időszak összefüggéseinek ismeretében célszerű elvégezni. A vizsgált időszak kezdetének kiválasztását főként földrajzi tényezők indokolják. Nézetünk szerint a földrajzi térnek meghatározó szerepe van a jelen vizsgálat tárgyát képező közlekedésügyben és a katonai stratégiában egyaránt. Szükséges megjegyeznünk azt is, hogy a tér hatás-mechanizmusa kiterjed valamennyi ismert és még fel nem tárt természeti és társadalmi tényezőre is. Így döntő mértékben befolyásolja a nemzetközi folyamatokat és az államok politikájának alakulását, 1 s ezért meghatározza a közlekedéspolitika és a honvédelem kapcsolatrendszerének kereteit is. 1 Erről a kérdésről lásd bővebben: Izsák Éva: A világ klasszikus politikai földrajzi kérdései. A tanulmány megjelent: A globális világ politikai földrajza című könyvben. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Szerkesztette: Bernek Ágnes o. 115

2 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Az első világháború után aláírt trianoni békeszerződés miatt bekövetkezett jelentős területvesztés gyökeresen megváltoztatta Magyarország korábbi közlekedés-földrajzi viszonyait. A békediktátum közlekedési rendszerre gyakorolt túlnyomó részt negatív hatásai napjainkban is érezhetők. Ennek bizonyítására elég csak a magyar közlekedési hálózat jelenleg is túlzott Budapest koncentráltságára gondolni. Magyarország határai a trianoni békeszerződés életbe lépését követően az 1938 és 1941 közötti területgyarapítások miatt ideiglenesen a háború végéig, majd a második világháború után a pozsonyi-hídfőben levő falvak elcsatolása miatt változtak. 2 Emiatt valljuk azt a nézetet, hogy a földrajzi tér viszonylagos változatlansága miatt a magyar közlekedéspolitika és a honvédelem kapcsolatrendszerének kérdéseit lehetetlen megérteni az 1920 óta eltelt időszak vizsgálata nélkül. Ez annak ellenére kijelenthető, hogy elismerjük, az azóta eltelt több mint 80 év alatt a közlekedéspolitikában érvényesítendő honvédelmi érdekek hangsúlyai és irányai folyamatos változáson mentek át. Általánosságban elmondható, hogy az általunk vizsgált időszakban szinte mindig volt politikai akarat arra nézve, hogy a közlekedési fejlesztések során figyelembe vegyék a reális katonai igényeket. Az ország katonai stratégiájához igazodó közlekedésfejlesztési tervek megvalósításához azonban vagy a szükséges pénzügyi források nem álltak rendelkezésre, vagy magát a közlekedésügyet szorították méltánytalanul háttérbe. Főként pénzügyi és politikai okok miatt a XX. századi magyar közlekedésfejlesztés ügye sajnálatos módon a meg nem valósult modernizációs elképzelések, tervek történetévé vált. A közlekedéssel foglalkozó szakemberek, valamint a közlekedésügyért felelős politikusok számtalan olyan elképzelést vázoltak fel és tervet készítették el, amelyek megvalósítása elmaradt és hiányuk napjainkban társadalmi és nemzetgazdasági szinten jelentkezik. A meg nem valósult fejlesztési tervek elemzése nem képezi vizsgálatunk tárgyát. Szükséges azonban megjegyeznünk, hogy az elmaradt közlekedés fejlesztési elképzelések hatásainak elemzése számos tanulsággal járna a gazdasági és védelmi szférában egyaránt. A közlekedéspolitikában érvényesítendő katonai követelmények gyakorlati megvalósításának lehetőségeit döntően befolyásolja, hogy egy adott időszakban a közlekedésügy és a honvédelem kérdéseit mennyire veszi figyelembe a állam politikája. Mindkét terület politikai súlyának változását hosszasan lehet és kell elemezni. Mivel a tanulmány adta keretek között erre nincs módunk, ehelyett egy érdekes adalékot emelnénk ki. Az első felelős magyar kor- 2 A második világháború után az február 10-én aláírt párizsi békeszerződésben foglaltak szerint stratégiai okokra hivatkozva az ország december 31-ei területéhez képest három, többségében magyar lakta falvat (Dunacsúnyt, Oroszvárt és Horvátújfalut) Csehszlovákiához csatoltak. 116

3 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY mány több mint 156 éve április 7-én alakult meg. Az azóta eltelt idő alatt 18 minisztérium és országos főhatóság irányította a közlekedésügyet. 3 Legtöbb név- és hatáskörváltozás: 5 alkalom 1919-ben, és ugyanennyi történt 1989-tól a rendszerváltozás kezdetétől is. A Tanácsköztársaság bukásától kezdődően a közlekedésügyet irányító minisztériumok elnevezése az alábbiak szerint változott 4 : 1. Kereskedelemügyi Minisztérium VIII VIII Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium VIII XI Közlekedésügyi Minisztérium XI VI Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium VI I Közlekedésügyi Minisztérium I VII Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium VII VI Közlekedési Minisztérium VII XII Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium I V Közlekedési és Hírközlési Minisztérium V IX Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium IX VII Közlekedési és Vízügyi Minisztérium VII V Gazdasági és Közlekedési Minisztérium V. 27.-től. A közlekedésügyet irányító minisztérium elnevezésének vizsgálata nem öncélú. Egy tárca önállósága és elnevezése egyéb más tényező mellett kifejezi, hogy az adott minisztérium egy adott időszakban mennyire képes az általa irányított és képviselt terület érdekeit érvényesíteni az állami politika szintjén. A honvédelmi szempontok érvényre juttatása a legfelsőbb állami támogatás birtokában is tárcaközi együttműködés keretében valósul meg, ezért nem elhanyagolható, hogy az adott közigazgatási területet önálló minisztérium jeleníti-e meg a végrehajtó hatalomban, vagy pedig az adott terület a több ügykörért felelős tárca irányítása alá tartozik. Az általunk vizsgált időszakban a közlekedésügy és honvédelem kapcsolatrendszere többször is jelentős változáson ment keresztül. Az időszak hossza, és a jellemző körülmények eltérései miatt, témánk szempontjából célszerűnek látjuk az 1920 óta eltelt időszakot az alábbi korszakokra bontani: I június 4. a trianoni békeszerződés aláírástól május 26-ig, a magyar közlekedési rendszer háborús irányítási rendre való áttéréséig; 3 Csak a független magyar kormányokat vettük számításba, a Szemere-kormány működésének kényszerű befejezése (1849. augusztus 11.) és az Andrássy-kormány megalakulása közötti időszakot (1867. február 20.) figyelmen kívül hagytuk. 4 Bölöny József: Magyarország kormányai Akadémiai Kiadó, negyedik bővített és javított kiadás, Budapest,

4 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK II. a május 26-tól 1945 április 13-ig, a magyarországi harcok befejezéséig 5 ; III december 22. az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásától augusztus 1-ig, a három éves terv elindulásáig; IV augusztus 1-től, a hároméves terv elindulásától május 14- ig, a Varsói Szerződés létrejöttéig; V május 14-től, a Varsói Szerződés létrejöttétől május 23-ig, Antall József kormányának megalakulásáig; VI május 23. Antall József kormányának megalakulásától március 12-ig, Magyarország NATO csatlakozásáig; VII március 12-től, Magyarország NATO csatlakozásától. A továbbiakban az egyes időszakok általános jellemzőinek bemutatására törekszünk, olyan mélységig, amellyel a fenti szakaszolást indokolni tudjuk. A közlekedéspolitika és a honvédelem kapcsolatrendszerének korszakolására a XX. századi magyar hadtörténet eddig még homályos és feltáratlan kérdéseinek tisztázása miatt van szükség. AZ I. SZAKASZ JELLEMZŐI (1920. június 4-től, a trianoni békeszerződés aláírástól május 26-ig, a magyar közlekedési rendszer háborús irányítási rendre való áttéréséig) A trianoni békeszerződés miatti területvesztés, illetve a gazdasági-, politikai- és katonai tiltó rendelkezések gyökeres változást idéztek elő az ország geopolitikai helyzetében, és közlekedési-földrajzi viszonyaiban is. Az 1920-as évek első felében mind az ország közlekedéspolitikájának mind a hadügyének elsőként a trianoni békediktátum által okozott sokkot kellett kezelni. Csak ezután nyílt mód a közlekedésügyeket irányító és a honvédelmi kormányzat közötti rejtett együttműködés módjának és kereteinek meghatározására. A honvédelmi és a kereskedelemügyi tárca együttműködését rejtve, az antant hatalmakat kijátszva kellett megszervezni. 6 A vezérkar az 1920-as évek második felében határozta meg a közlekedéspolitikában érvényesíthető honvédelmi érdekeket. Ezek a katonai szempontok igazodtak az ország megváltozott geopolitikai helyzetéhez és figyelembe vették a április 4-én a szovjet hivatalos szervek bejelentették, hogy a magyarországi harcok befejeződtek. Később ez a nap lett a Felszabadulás Ünnepe annak ellenére, hogy Magyarország területén a harcok csak később, a rendelkezésre álló források szerint ténylegesen április 13-án fejeződtek be. 6 A trianoni békeszerződés katonai rendelkezései tiltották a mozgósítás előkészítését és közlekedési rendszer háborús felkészítését, beleértve a polgári járművek, a közlekedési hatóságok és vállalatok alkalmazottainak katonai célú igénybevételét is. 118

5 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY gazdasági reálistásokat is. A közlekedéssel kapcsolatos honvédelmi érdekek összhangban álltak a két világháború közötti magyar katonai stratégiával. A gazdasági és pénzügyi helyzet stabilizálása után a kereskedelemügyi tárca 1928-ban kidolgozta és elfogadta a MÁV 2x5 éves felépítménycsere programját, majd 1929-ben egy 10 éves útépítési tervet fogadtak el. A fejlesztési elképzelések kialakításakor figyelembe vették a katonai vezetés hadszíntérelőkészítéssel összefüggő igényeit. A magyar vezérkar a vasút- és közúthálózat korszerűsítésével javítani kívánta egy kisantant ország elleni megelőző támadás végrehajtásához elengedhetetlen gyors felvonulás feltételeit. Budapest földrajzi fekvése miatt fő hadászati irányként Csehszlovákiát, mellékirányként Jugoszláviát jelölték meg. A fejlesztési programok megvalósítását azonban a nagy gazdasági világválság kedvezőtlen hatásai miatt el kellett halasztani. A közlekedés modernizációjában a honvédelmi szempontok érvényesítésére csak a gazdasági helyzet javulása után nyílt mód. Az európai politikai helyzet változása miatt a magyar kormány 1938 tavaszán elérkezettnek látta az időt egy 5 éves időtartamú, 1 milliárd pengő összegű fegyverkezési program beindítására. Ez volt az ún. győri program. Az júniusában törvényerőre emelt beruházási terv jelentős hányadát 216 millió pengőt a közlekedési rendszer fejlesztésére irányozták elő. A győri program megvalósításának kezdeti időszakában a közlekedéssel kapcsolatos fejlesztéseknél, már a területgyarapítások időszakában az eredeti elképzelésekhez képest hangsúlyeltolódás következett be. Ennek okát abban kell keresni, hogy Csehszlovákia es felbomlása után gyökeresen megváltozott a magyar külpolitika hangsúlya. A fő cél immár Erdély visszaszerzése volt. Ehhez igazodott a közlekedéspolitikában érvényesítendő katonai érdek is. Ezért 1939-ben a gyors és tömeges katonai felvonulás érdekében felgyorsították a Budapest Szajol Püspökladány Debrecen vasútvonal kétvágányosítását. A területgyarapítások befejezése után a beruházásokra rendelkezésre álló pénzösszeg nagy részét a visszacsatolt elsősorban Észak-Erdélyben és a Kárpátalján területek közlekedési hálózatának fejlesztésére fordították. Így azok eredményei a második világháború után az országhatárán kívül maradtak. A második világháborúban a közlekedési rendszer fejlesztését pénzügyi források hiányában, 1943-ban leállították. A II. SZAKASZ JELLEMZŐI (1940. május 26-tól április 13-ig, a magyarországi harcok befejezéséig) A közlekedésügyben ebben az időszakban elsődleges katonai érdekként jelentkezett a magyar és német csapat- és anyagszállítások biztosítása. A szakaszha- 119

6 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK tár május 26-án kezdődött. Ezen a napon mozgósították a katonai közlekedési szerveket a Románia elleni felvonuláshoz. A katonai közlekedési szervek háborús készenlétének fokozása azt jelentette, hogy a vasútvonalakon részben vagy egészben hadiforgalmat vezettek be. A vasúti forgalom irányítását a vezérkar igényei szerint a katonai vasúti hatóságok végezték. A katonai közlekedési szervek az 1938 nyara után elrendelt mozgósításokkal és katonai akciókkal ellentétben ezt követően már nem tértek át újra a békeszervezetre és működési rendre. Ezért gyakorlatilag ettől a naptól lehet számítani, hogy a második világháború alatt a magyar közlekedésben bevezették a háborús működés szabályait. Ez nem jelentette folyamatosan a hadiforgalom fenntartását, de a katonai közlekedés szervek végig különleges jogokkal rendelkeztek, amelyek biztosították a katonai szállítások prioritását. A vasúti közlekedés közvetlen katonai irányítása a második világháború végén a magyarországi harcok befejezése után is tartott, csak az irányítást a későbbiekben részletesebben tárgyalt módon a szovjet katonai szervek vették át. A magyar közlekedési rendszer katonai irányításra való áttérése így majd egy évvel megelőzte Magyarország második világháborúba való sodródását. 7 Tehát a közlekedési rendszer háborús működési rendre való áttérése és a katonai közlekedés prioritásának biztosítása megelőzte az ország hadbalépését. Erre azért volt szükség, mert a tömeges katonai szállítások már 1940 nyarán, a Románia elleni felvonulás idején elkezdődtek. Még ugyanabban az évben, 1940 októberében az ún. tancsapatok Romániába való átcsoportosításával megkezdődtek a Magyarországon átmenő német csapat- és anyagszállítások. A német katonai szállítások változó intenzitással tulajdonképpen a magyarországi harcok végéig folytatódtak. A katonai szállítások szervezésének és végrehajtásának rendje a Szovjetunió ellen való hadbalépés után minőségileg is megváltozott. A katonai vasúti hatóságoknak már nemcsak a MÁV-val kellett együttműködést szervezni, hanem a németek által megszállt területek katonai és polgári vasúti szerveivel is. A katonai szempontokra hivatkozva a közúti közlekedés korlátozása már a második világháború kitörése után elkezdődött. 8 Az szeptemberében foganatosított intézkedések azonban nem jelentették a közúti forgalom közvetlen katonai irányítását. A közúti forgalom teljes katonai irányítását a hadműveleti területté vált térségekben az ország hadszíntérré válása után vezették be. 7 Magyarország április 11-én lépett a második világháborúba. A mozgósított és az ország déli határára felvonult 3. magyar királyi hadsereg ezen a napon kapcsolódott be a németek által április 6-án megkezdett Jugoszlávia elleni hadjáratba. 8 Horváth Attila: A Magyar Királyi Honvédség szállító szolgálatának működési elvei és annak gyakorlati kérdései ( ). Kandidátusi értekezés, Budapest, 1997, 203. o szeptember 2-án a kormány a lovak és járművek szigorított nyilvántartását és évenkénti vizsgálatát rendelte el, valamint szeptember 7-én felhatalmazta a kereskedelmi és közlekedési miniszter, hogy szükség esetén korlátozza a járművek közlekedését, az üzemanyag fogyasztást. 120

7 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY A közlekedési rendszer létesítményeiben, járműveiben a háborús károkat a szövetséges légierő támadásai, a szárazföldi hadműveletek alatt a lőfegyverek és egyéb tűzeszközök pusztító hatása, a német és magyar csapatok ún. kiürítési tevékenysége (járművek és más berendezések elszállítása, pálya- és műtárgyrongálása), a szovjet csapatok zsákmányszerzése, valamint a rossz közbiztonság miatti fosztogatások idézték elő. A második világháborús közlekedési rendszert érintő kár nagyságát évi értéken számolva 3689 millió pengőre becsülték, amely az összes háborús veszteség 16,8%-át tette ki. A háborús károk hivatalos számítása szerint az évi januári állapotokhoz képest a közlekedési létesítmények, műtárgyak és járművek becsült értékének 59%-a pusztult el. 9 A közlekedési rendszert ért második világháborús háborús károkat kiváltó okok közül a német és magyar katonai hatóságok kiürítéssel kapcsolatos tevékenységének elemzésének feldolgozása olyan kérdésekre adhat választ mint: Milyen mértékben lehet az ellenség térnyerésével párhuzamosan egy adott terület anyagi javait elszállítani? Milyen mértékben szabad az ellenség közeledtére a közlekedési létesítményeket megrongálni és elpusztítani? A III. SZAKASZ JELLEMZŐI (1944. december 22-től, az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásától augusztus 1-jéig, a három éves terv elindulásáig) A háborús károk helyreállítását a harcok befejezése után a szovjet katonai hatóságok irányításával azonnal megkezdték. Megalakulása után a Miklós Béla által vezetett Ideiglenes Nemzeti Kormány a vasúti forgalom szükség szerinti helyreállítását kiemelt, össztársadalmi feladatként kezelte. Azokon a területeken, ahol harcok még nem fejeződtek be, folytatódott a háborús pusztítás és a közlekedés hálózat rombolása, így a II. szakasz vége és a III. szakasz kezdete közötti átfedés nyilvánvaló. Ebben az időszakban, a közlekedésügyben az önálló magyar katonai érdek érvényesítéséről szinte semmilyen formában nem lehet beszélni. A vasúti közlekedés újraindulása 10 után, a szövetséges hatalmakkal január 20-án 9 Pető Iván Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története, I. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1985, 18. o. 10 A harcok befejeződése után a vasúti forgalom elindítása nem jelentette a teljes helyreállítás befejezését. Első ütemben a vasúti pályákat csak a csökkentett terhelésű és sebességű forgalom lebonyolítására tették alkalmassá. 121

8 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezmény 3. pontja alapján, a Vörös Hadsereg szállítási igényeit térítésmentesen kellett teljesíteni. A harcok befejezése után bármilyen magyar szállítási igényt a szovjet katonai parancsnokságok engedélye alapján, az ún. ötnapos szállítási program -ban meghatározottak szerint elégítették ki. Ez a forgalomirányítási rendszer novemberig tartott. Ezt követően a szovjet katonai hatóságok a vasúti közlekedéssel kapcsolatos érdekeiket a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által delegált és a MÁV üzletigazgatóságokon tevékenykedő ún. összekötőtiszteken keresztül érvényesítették. Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy a közúti és vasúti forgalom gyors újraindítása csak a Magyarországon állomásozó Vörös Hadsereg csapatainak érdekeit szolgálta. A közlekedési rendszer helyreállítása, a közigazgatás újra szervezésének, a gazdasági helyzet normalizálásának egyik legfontosabb alapfeltételévé vált. Ezt a koalíciós pártok mindegyike felismerte és az ország újjáépítési programjában prioritást biztosítottak a közlekedési kérdéseknek. A látványos sikerek ellenére azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a helyreállítást sokkal lassabban lehetett végrehajtani, mint a pusztítást. A közlekedési hálózat háborús kárainak teljes restaurációja évekig elhúzódott. Ebben az időszakban a közlekedéspolitika alakításában és irányításában lényeges szervezeti változás is történt. Az november 4-ei választások után Tildy Zoltán kormányának megalakulásakor a közlekedésügy kormányzati irányítását leválasztották a kereskedelmi (gazdasági) ügyekről. 11 Ezáltal a későbbiekben a közlekedéspolitika irányítói és a honvédelmi tárca vezetői között könnyebbé vált az együttműködés. A IV. SZAKASZ JELLEMZŐI (1947. augusztus 1-jétől, a hároméves terv elindulásától május 14-ig, a Varsói Szerződés létrejöttéig) Közvetlenül a második világháborút követően a közlekedésügy fontosságát jelzi az is, hogy az augusztus 1-jén elinduló hároméves terv beruházási előirányzatainak 20%-a a közlekedési hálózat további újjáépítését és fejlesztését szolgálta. 12 A tervgazdálkodás politikai és szervezeti kereteinek kialakításakor határozták el az Országos Tervhivatal megalakítását. A szervezet működésének megkezdése után a közlekedésügyben érvényesítendő katonai célú fejlesztések előkészítésének döntéshozatali mechanizmusa bonyolulttá vált. A katonai vezetés számára ugyanakkor az Országos Tervhivatal létrehozása és 11 Az 1945 és 2002 közötti kormányokban a közlekedésügyeket vagy önálló, vagy a postaügygyel, hírközléssel, vízüggyel és építésüggyel összevont tárca irányította. 12 Pető Iván Szakács Sándor: id. m., 124. o. 122

9 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY tevékenysége némi garanciát jelentett a fontosabb beruházások megvalósulására. A hivatal hadszíntér-fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladata volt a legfelsőbb politikai vezetés által jóváhagyott tervek kivitelezésének koordinálása az érdekelt minisztériumok, országos főhatóságok és helyi közigazgatási szervek között. Az évi politikai fordulatot követően a Magyar Dolgozók Pártja vezetésének elhibázott gazdaságpolitikájában a közlekedés a túlzott ipari fejlesztések és az erőltetett méretű fegyverkezés miatt háttérbe szorult. Emiatt között az első ötéves terv teljesítése időszakában az összes beruházásokra fordított összeg 12,8%-a nem volt elegendő a háborús károk következményeinek teljes felszámolására, illetve a közlekedési hálózat modernizációjára. A közlekedési fejlesztések elmaradásának okát nem lehet csak a túlzott ipari beruházások miatti forráshiányban keresni. Magyarországon között az ország túlzott mértékű és hisztérikus jelleget öltő hideg háborús felkészítés jegyében a déli határszakasz teljes hosszában műszaki munkálatokat folytattak. Az ennek eredményeként kiépített erődrendszer finanszírozására megközelítően annyi pénzt fordítottak, mint a közlekedési célú beruházásokra. A fenti tényezők ahhoz az ellentmondáshoz vezettek, hogy miközben az es évek első felében Magyarországon soha nem látott méretűvé duzzadt a hadsereg békelétszáma és országszerte erőltetett ütemű beruházások folytak, miközben a közlekedési hálózat fejlődésében hadszíntér-előkészítés szempontjából értékelhető változás néhány kivételtől eltekintve alig történt. 13 Az február 10-én aláírt párizsi békeszerződés 22. cikke a Vörös Hadsereg Ausztriában állomásozó megszálló erői utánpótlásának biztosítására hivatkozva engedélyezte, hogy továbbra is szovjet csapatok tartózkodhassanak Magyarországon. Ez a felhatalmazás természetesen a magyar közlekedési vonalak használatának a jogát is jelentette. A fegyverszüneti egyezményhez képest lényeges változást jelentett az, hogy a békeszerződés értelmében a szovjet fél térítés ellenében vehette igénybe a magyar közlekedési hálózatot. 14 A Vörös Hadsereg magyarországi tartózkodása azonban nem korlátozódott az Ausztriában megszállási feladatokat ellátó csapatok logisztikai biztosítására. A magyarországi katonai jelenlét kedvező feltételeket teremtett az expanzív szovjet külpolitika céljainak megvalósításához is. A Magyar Dolgozók Pártja befolyásának kiterjesztése és hatalmi pozícióinak kiépítése után Magyarország a Szovjetunió katonai szövetségesévé vált. 13 A kivételek sorából kiemelkedik a Dunával párhuzamos közlekedés feltételeinek javítása Budapesttől déli irányba, illetve a Záhonyi átrakó körzet kiépítése. 14 A magyar közlekedési hálózat igénybevételének rendjét és szabályait, az elszámolás módját a két fél a Budapesten december 6-án kötött államközi szerződésben rögzítette. Közli: Okváth Imre: Bástya a béke frontján magyar haderő és katonapolitika, Aquila Könyvkiadó, kiadási hely nélküli, 1998, o. 123

10 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Ezt követően a szovjet csapatok állomásoztatása Magyarországon már a magyar közlekedés- és katonapolitikában sem korlátozódott az ausztriai megszálló erőkkel való összeköttetés fenntartására. A szovjet katonai vezetés 1949-ben felmérette az ország teljes közlekedési rendszerének állapotát és katonai igénybevételének lehetőségeit. 15 Az ország egész területére és közlekedési hálózatára kiterjedő vizsgálat elsősorban a Vörös Hadsereg Jugoszlávia, majd Ausztria, Olaszország és a Német Szövetségi Köztársaság elleni hadászati felvonulás tervezéséhez gyűjtött adatokat. A szovjet vezérkar a Honvédelmi Minisztériumba delegált katonai tanácsadóin keresztül a hadászati tervezés követelményei és a közlekedési rendszer felmérésének alapján fogalmazta meg a közlekedés fejlesztésével kapcsolatos követelményeit. A vasút és közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos konkrét katonai követelményeket a szovjet igények figyelembevételével 1951-ben határozta meg a Magyar Néphadsereg vezérkara. Nem túlzás kijelenteni azt, hogy Magyarországon ezt követően egészen az es rendszerváltásig a szovjet külpolitikai szándékok és katonai tervek döntően befolyásolták a közlekedésügy és a honvédelem kapcsolatát. A szovjet vezérkar már az 1950-es évek elején a katonai igénybevételre tervezett vasútvonalak és közutak gyors átépítésével akarta elérni a közlekedési hálózat hadászati tervekben rögzített áteresztőképességét. 16 Amint arra már utalást tettünk a túlzott méretű iparosítási törekvések, a magas békelétszámú hadsereg hadrendben tartása, valamint a déli határszakasz erődítési munkálatai annyi pénzt emésztettek fel, hogy már nem maradt elegendő forrás az egyébként a polgári életben is hasznosítható közlekedési beruházások kivitelezésére. AZ V. SZAKASZ JELLEMZŐI (1955. május 14-től, a Varsói Szerződés létrejöttétől május 23-ig, Antall József kormányának megalakulásáig) A második világháborúban győztes nagyhatalmak az május 15-én kötött ún. Államszerződés -ben meghatározottak szerint visszaállították Ausztria függetlenségét. Ez egyebek között azt jelentette, hogy megszűntették nyugati szomszédunk katonai megszállását. Az Államszerződés aláírása előtti napon május 14-én nyolc európai szocialista ország aláírta a Var- 15 Balló István: Törekvések Magyarország háborús felkészítésére ( ). Új Honvédségi Szemle, Magyar Honvédség Központi Folyóirata, Budapest, 1994/5. sz., o. 16 Uo. 124

11 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY sói Szerződést. 17 A Varsói Szerződés megalakítása az alapító országok politikai és katonai együttműködésének kiszélesítését jelentette. A szövetséghez való tartozás azt is jelentette, hogy a közlekedéspolitikában megvalósítandó katonai érdekeket állami és koalíciós szinten egyeztették. A Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erők törzse és a tagállamok képviselői rendszeres időközönként, általában kétévente tárgyalták az egyes országok hadműveleti előkészítésének egyes kérdéseit. A vezérkarok képviselői beszámoltak a már betervezett feladatok végrehajtásának tapasztalatairól. A közlekedési kérdések és problémák a szövetség hadászati tervezésének egyik prioritást élvező szerves részévé váltak. A hadszíntér-előkészítés követelményeit az Egyesített Fegyveres Erők törzse az ún. PROTOKOLL-ban határozta meg. A fejlesztési feladatok megvalósítását a középtávú, vagyis az 5 éves népgazdasági tervezés- és végrehajtás rendjébe illesztették be. A közlekedéssel kapcsolatos szövetségi követelmények elsősorban a katonai igénybevételre tervezett közlekedési hálózat áteresztőképességét és a pályák műszaki paramétereit foglalták magukba. 18 A Varsói Szerződés működése ideje alatt a közlekedéspolitikában érvényesítendő szempontok az alábbi főbb kérdéskörökre összpontosultak: a felvonulási és utánszállítási vonalak előkészítésére; a vasúti nyomtáv különbségekből adódó és a tiszai és dunai áthidalások folyamatos biztosítására, az ún. Ideiglenes Átrakó Körzetek kiépítésére; a vasúti gördülőanyag biztosítására; a rombolt közlekedési vonalak, műtárgyak, berendezések helyreállítási feltételeinek megteremtésére; a nagyobb városok, valamint rombolt vasútvonal- és közútszakaszok megkerülési lehetőségeinek kiépítésére. 19 Az 1968-ban bevezetett új gazdasági irányítási mechanizmushoz kapcsolódóan az 1968 októberében nyilvánosságra hozott Közlekedéspolitikai Koncepció elkészítésénél a gazdasági, regionális és közlekedéspolitikai szempontok mellett az alapvető szövetséges katonai tényezőket is figyelembe vették. A fejlesztési elképzelések kialakításánál azonban a katonai vezetőknek nem sikerült elérni a vezérkaroknak a trianoni békeszerződés hatálybalépése óta állandó- 17 A Varsói Szerződést Albánia (1968-ban kilépett a szövetségből), Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió írta alá. 18 Báthy Sándor: Az ország területe védelmi célú előkészítésének logisztikai támogatása, különös tekintettel a közlekedési hálózatra. Hadtudományi Tájékoztató, 2002/3. A Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományszervező Főosztály kiadványa. Az ország területének védelmi célú előkészítése. Alternatívák a múlt tükrében november 13-án tartott tudományos konferencia anyaga, o. 19 Generál Tibor: A hadszíntér-előkészítés közlekedési vonatkozásai különös tekintettel a vasúti és közúti hálózat valamint a járműpark fejlesztésére. Kandidátusi értekezés, Budapest,

12 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK an felmerülő kérését a közlekedési hálózat Budapest központúságának csökkentését. A Közlekedéspolitikai Koncepció modernizációs célkitűzései az 1970-es évek elejétől folyamatosan rosszabbodó gazdasági feltételek miatt csak részben valósultak meg. A közlekedési beruházások nagyságrendje az államszocialista időszak végére már olyan mértékben csökkent, hogy már csak a hálózat színvonalának fenntartásról lehetett beszélni. A VI. SZAKASZ JELLEMZŐI (1990. május 23-ától Antall József kormányának megalakulásától március 12-ig, Magyarország NATO csatlakozásáig) Az 1980-as évek végén Szovjetuniónak, a Varsói Szerződés meghatározó nagyhatalmának folyamatosan csökkent a befolyása a magyar belpolitikára, így a közlekedésügyre is. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a piacgazdaságra való áttérés. Mégis az Antall-kormány megalakulása szimbolizálja markánsan a folyamatot, amelyet ma rendszerváltásnak hívunk. 20 A politikai-gazdasági rendszerváltozás utáni években az anyagi források hiányában nem volt mód a közlekedési rendszer számottevő fejlesztésére. A katonai érdekek érvényesítésnek módja és lehetőségei is jelentős változáson mentek keresztül a piacgazdaságra való áttéréssel párhuzamosan. A rendszerváltás után a közlekedéspolitikában megvalósítandó honvédelmi érdekeket a piacgazdaságságra való áttérés viszonyai között kellett újra fogalmazni, miközben Magyarországon a Varsói Szerződés formális működése és a szövetség 1991-es megszűnése miatt is önálló védelmi rendszert kellett kialakítani. A piacgazdaság bevezetése időszakában felszámolták a tervgazdaság működését szolgáló intézményrendszert, így megszűnt az Országos Tervhivatal is. Talán nem túlzás kijelentenünk azt, hogy térségünkben Magyarország élenjárt a szocialista típusú gazdaság átalakításában. Ez nyilvánvalóan ösztönözte a hazai vállalkozások elindulását és a külföldi tőkebefektetéseket is. Az átalakulás kapcsán viszont egy sor fontos állami stratégiai feladat maradt a mai napig is megoldatlanul. Ezek közé tartozik a védelemi tervezőrendszer, amelynek kiépülése napjainkban is tart. A rendszerváltás után az 1990-es évek elején esetenként még a közlekedésügy egyes irányítóival is nehéz volt elfogadtatni a katonai tényezők fontossá- 20 Magyarországon több mint 40 év után, március 25-én (második forduló április 8.) rendeztek szabad többpárti Országgyűlési képviselő-választásokat. Ennek eredményeként Antall József a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és a Keresztény Demokrata Néppárt részvételével alakíthatott koalíciós kormányt. 126

13 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY gát. Ez a szemlélet lassan változott, de a magyar közlekedésügyben végbement változások nem kedveztek a háborús katonai szállítások előkészítésének. A piacgazdaság viszonyai között a közlekedési tárcának, a közlekedési vállalatoknak és önkormányzatoknak számos katonai jellegű kötelezettsége szűnt meg. Emiatt jelentős mértékben nehezebbé vált a közlekedéspolitikában a védelmi követelmények megjelenítése. Ebben A Honvédelemről szóló 1993 évi CX. törvény hatálybalépésével történt előrelépés. Jelentős minőségi változás azonban a törvény elfogadása után sem történt, hiszen a közlekedés jelentős fejlesztésére az 1990-es évek közepén sem állt rendelkezésre megfelelő nagyságú pénzügyi forrás. Ebben az időszakban a katonai közlekedés szerepére és a közlekedéspolitikában érvényesítendő honvédelmi szempontok fontosságára olyan jelentős katonai szállítások tapasztalatai is felhívták a figyelmet, mint a szovjet csapatkivonással, illetve az IFOR- és SFOR-erők felvonulásával kapcsolatos mozgások. A délszláv háború katonai hatásai és a nemzetközi békefenntartó erők magyarországi jelenléte a Magyar Műszaki Kontingens horvátországi és boszniai tevékenysége olyan tanulsággal is szolgált a magyar politikai és katonai vezetés számára, hogy a katonai közlekedés ügye nem jelenthet elhanyagolható feladatot. A VII. SZAKASZ JELLEMZŐI (1999. március 12-től, Magyarország NATO csatlakozásától) Magyarország NATO-csatlakozása után az ország geopolitikai helyzete alapvetően megváltozott. Az ország ismét egy politikai és katonai szövetségi rendszer része lett. A szövetség történetében először Magyarország lett a NATO olyan tagállama, amely úgy lett a szövetség szárazföldi-szigete, hogy nincs tengeri kapcsolata sem. Ebben az évben az újabb NATO-bővítéskor Szlovákia, Szlovénia és Románia taggá válásával megszűnt az ország szárazföldi-sziget jellege. Térségünkben Magyarország már nem egyedül játssza a szövetség peremország szerepét. Ezzel egyértelműen nőtt az ország biztonsága. A bővítéssel a NATO felvonulási lehetőségei jelentős mértékben kiegészülnek. Az európai földrészen lehetővé válik az erők szárazföldi felvonulása északi és nyugati irányból Délkelet-Európa és a Közel-Kelet felé. Az ehhez párosuló tengeri hatalom az Atlanti-óceán, az Északi-tenger és a Földközi-tenger felett, valamint az Európában meglevő szinte korlátlan légi fölény birtokában kimondható, hogy a NATO-erőknek korlátlan mozgási lehetőségei lesznek. Ezzel gyakorlatilag megvalósulhat H. J. Mackinder, a brit geopolitikai iskola jeles képviselőjének nézetrendszere a szárazföldi és tengeri hatalom együttes kiterjesztésének szükségességéről. 127

14 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK Magyarország felértékelődő geopolitikai helyzete miatt újra kell értelmezni a szövetségi kötelezettségek teljesítéséből eredő, főként a befogadó nemzeti támogatás 21 feladataiból adódó feladatokat és prioritásokat. A jövőben anélkül, hogy csökkenne a szövetséges csapatok fogadásának képessége, fel kell készülni arra, hogy az átvonuló szövetséges erők mozgását és ellátását a szükséges mértékben támogassuk. Az ország területén átmenő NATO-erők támogatására úgy kell felkészülni, hogy ennek nem szabad torz hangsúly eltolódást eredményeznie. A közlekedési rendszernek továbbra is képesnek kell lennie az országot ért támadás esetére a Magyarországra a Washingtoni szerződés V. cikkelye értelmében a kollektív védelem elvének megfelelően segítségünkre felvonuló szövetséges erők fogadására. A befogadó nemzeti támogatás sokrétű közlekedési feladatokat foglal magába. Ezeket tartalmukat tekintve nem lehet, a tisztán katonai jellegű tevékenységekhez sorolni. A különböző szintű szakmai tanácskozások és a törzsgyakorlások tapasztalatai megfelelően alátámasztották, hogy a befogadó nemzeti támogatással összefüggő feladatok meghatározó része a közlekedést érinti. A Magyar Honvédség közlekedési szempontból sem az országon átvonuló szövetséges erők mozgásának biztosítását, sem a Magyarországra érkező csapatok felvonulásának támogatását nem képes egyedül megoldani. Ebben a tekintetben a mozgatás és szállítás kérdéseinek megoldása sem jogilag, sem a szervezés és végrehajtás tekintetében nem maradhat tisztán a védelmi szféra keretein belül. A NATO- és az Európai Uniós tagság azonban nem ugyanazt jelenti, mint a VSZ- és a KGST-tagság. A hadtudományi paradigma váltás és a szövetség stratégiai koncepciója változása ellenére a NATO-ban felértékelődött a mozgatás és szállítás szerepe. A mozgatási és szállítási képesség feltételeinek a kialakítása a közlekedési hálózat szempontjából elsősorban nem katonai feladat, hanem más, az infrastruktúraépítési és fenntartási kategóriába eső állami feladatot jelent. A közlekedési hálózat fejlesztése viszont szövetségi kötelezettségeink részének is felfogható. Európai Uniós csatlakozásunk is számos közlekedéspolitikai változással és közlekedési hálózati fejlesztéssel jár. A kérdés ebben a tekintetben az, hogy úgy legyünk-e tranzit ország, hogy annak előnyeit is ki tudjuk használni, vagy csak hátrányait élvezzük tovább. Magyarország versenyképességének javítása szempontjából halaszthatatlan feladatot jelent a közlekedési rendszer modernizációja. Fejlett közlekedési hálózat nélkül lehetetlen hosszú távú gazdasági növekedést elérni és nem lehet kiaknázni az ország földrajzi fekvéséből adódó előnyöket sem. Az ezredfordulón az ország közlekedési hálózatának 21 Befogadó nemzeti támogatáson a fogadó nemzet által, békében, válság, vagy háború idején a fogadó nemzet területén elhelyezkedő, átvonuló szövetséges és NATO-szervezetek számára nyújtott katonai és polgári segítséget kell érteni. 128

15 VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY modernizációja kezdődött el. A korábban megkezdett beruházásokra alapozva az Országgyűlés március 26-án határozatot fogadott el a magyar közlekedési hálózatfejlesztés feladatairól között a magyar közlekedési rendszer modernizációjában a gyorsforgalmú utak kiépítése élvez prioritást, de komoly előrelépés várható a vasúti és légi közlekedésben is. 22 A közlekedési hálózat minőségében tervezett előrelépésnek nyilvánvalóan pozitív hatása lesz az ország biztonságára is. Javulnak az összekötetés feltételei a szomszédos országokkal, a tengeri kikötőkkel, így könnyebbé válik a szövetségi kötelezettségből adódó kötelezettségekkel összefüggő szállítási igények teljesítése. Csökken a magyar közlekedési hálózat Budapest központúsága és a régiók közlekedési hálózatai közötti különbségek is kiegyenlítődnek, ezáltal az ország területén a haderők mozgását meghatározó infrastrukturális feltételek is fejlődnek. A fejlesztési elképzelések megvalósításakor tekintettel kell lenni a speciális teherbírási és helyreállítási követelményekre is. A katonai vezetésnek markánsan meg kell fogalmaznia a honvédelmi igényeket és követelményeket, amelyeket összhangba kell hoznia a középtávú közlekedéspolitikai fejlesztési tervekkel. Az ország biztonságának egyetemlegessége érdekében a közlekedéspolitikában érvényesítendő hadműveleti követelményeket összhangba kell hozni a terrorizmus elleni harc, a katasztrófavédelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelem szempontjaival. Nem célunk, hogy az időszakok között mindenre kiterjedő összefüggéseket találjunk. Erre további elemzések és vizsgálatok után vállalkozhatunk. Annyi azonban bizonyosan látszik, hogy a közlekedéspolitikában a védelmi aspektusokat nemzetközi kötelezettségeink és nemzeti érdekeink összhangjának figyelembe vételével kell érvényesíteni. A múlt olyan kézenfekvő tanulsággal szolgál ebben a tekintetben, hogy válsághelyzetben nincs mód és lehetőség a közlekedési rendszer számottevő fejlesztésére. FELHASZNÁLT IRODALOM 20. századi magyar történelem Egyetemi tankönyv. Korona Kiadó, második bővített kiadás, Budapest Szerkesztette: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos. 19/2004. (III. 26.) OGY határozat a ig szóló magyar közlekedéspolitikáról. Complex CD-Jogtár, Hatályos, július 31. BALLÓ ISTVÁN: Törekvések Magyarország háborús felkészítésére ( ). Új Honvédségi Szemle, Magyar Honvédség Központi Folyóirata, Budapest, 1994/5. sz., o. BÁTHY SÁNDOR: Az ország területe védelmi célú előkészítésének logisztikai támogatása, különös tekintettel a közlekedési hálózatra. Hadtudományi Tájékoztató 2002/3. A Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományszervező Főosztály kiadványa. Az ország területének védelmi célú előkészítése. Alternatívák a múlt tükrében november 13-án tartott tudományos konferencia anyaga, o /2004. (III. 26.) OGY határozat a ig szóló magyar közlekedéspolitikáról. Complex CD-Jogtár, Hatályos, július

16 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK BÖLÖNY JÓZSEF: Magyarország kormányai, Akadémiai Kiadó, negyedik bővített és javított kiadás, Budapest, ERDŐSI FERENC: Európa közlekedése és a regionális fejlődés. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, ERDŐS FERENC: Az európai légi közlekedés és Magyarország. A közlekedéspolitika szerepes az ország területi fejlesztésében. országos szakmai konferencia előadásainak gyűjteménye. Kiadta: Hazai Térségfejlesztő Rt., Budapest, Szerkesztette: Hahn Csaba o. Források a magyar népi demokrácia történetéhez, V. kötet. Főszerkesztő: Verő Gábor; Szerkesztő: Káposztás István. Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből. A kötetet összeállította és bevezetőt írta: Pálmány Béla. Közlekedési Dokumentációs Vállalat kiadása, Budapest, Bevezető III LXXX. o. GENERÁL TIBOR: A hadszíntér-előkészítés közlekedési vonatkozásai különös tekintettel a vasúti és közúti hálózat valamint a járműpark fejlesztésére. Kandidátusi értekezés, Budapest, HALMOSY DÉNES: Nemzetközi szerződések, A második világháború utáni korszak legfontosabb külpolitikai szerződései. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó és a Gondolat Könyvkiadó közös kiadása, Budapest, HORVÁTH ATTILA: A hadszíntér-előkészítés és a közlekedésügy összefüggései a két világháború között. Hadtudományi Tájékoztató, 2002/3. A Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományszervező Főosztály kiadványa. Az ország területének védelmi célú előkészítése. Alternatívák a múlt tükrében november 13-án tartott tudományos konferencia anyaga, o. HORVÁTH ATTILA: A NATO csatlakozás hatása a magyar közlekedéspolitikára. III. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia. Konferencia kötet. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Pécs, 2004, o. HORVÁTH ATTILA: A térszemlélet változása a magyar katonai stratégiában 1920-tól napjainkig. Tér és Társadalom. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja folyóirata, Győr, 2004/1. sz., o. IZSÁK ÉVA: A világ klasszikus politikai földrajzi kérdései. A tanulmány megjelent: A globális világ politikai földrajza című könyvben. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Szerkesztette: Bernek Ágnes o. KOVÁCS FERENC: A NATO Biztonsági Beruházási Program integrálása a magyar nemzetgazdaság, az országos és katonai infrastruktúra, valamint az államigazgatás rendszerébe. Doktori (PhD) értekezés, Budapest, Letétbe helyezve: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem könyvtárában. Magyar közlekedéspolitika Háttéranyag. Elérési lehetőség: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja. (2004. március 30.) OKVÁTH IMRE: Bástya a béke frontján magyar haderő és a katonapolitika, Aquila Könyvkiadó, kiadási hely nélküli, PETŐ IVÁN SZAKÁCS SÁNDOR: A hazai gazdaság négy évtizedének története, I. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, SZÁSZI GÁBOR: Magyarország katonai repülőtereihez kapcsolódó közlekedési infrastruktúra jelenlegi helyzetének vizsgálata az új szövetséges stratégiai koncepció tükrében. Repüléstudományi Közlemények. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Tudományos Kiadványa, Szolnok, Különszám, o. SZŰCS LÁSZLÓ: A haderő felülvizsgálat utáni honvédség közlekedési támogató képessége. Katonai Logisztika, az Integrált Logisztikai Tudományos Tanács Folyóirata, Budapest, Különszám. 130

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 Horváth Attila 1 Az amerikai és brit légierő tömeges légitámadás sorozata a kiválasztott magyarországi célpontok

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.

Részletesebben

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása A VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet 2009. évi költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó 1 A Legfőbb Ügyészség irányítása alá az 5 fellebbviteli főügyészség mellett 21 főügyészség

Részletesebben

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007.

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. február) Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

VMegvalósult tervek. Egyensúly és növekedés Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon, 2010 2014. Matolcsy György

VMegvalósult tervek. Egyensúly és növekedés Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon, 2010 2014. Matolcsy György Matolcsy György Egyensúly és növekedés Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon, 2010 2014 Kairosz Kiadó, 2015 VMegvalósult tervek Vannak a magyar történelemnek meghatározó gazdaságpolitikai fordulatai.

Részletesebben

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor 89 Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása SIMON Gábor Inhabitants of Nyíregyháza in Soviet captivity: Deportation of the civilian population on 2 nd November

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július

Részletesebben

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Réti Tamás mk. ezredes 1 A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Mint minden dolognak, az inverz logisztikának is többféle megközelítése lehet. Itt nem a fogalmi meghatározás

Részletesebben

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól 2002. június 0219 Az ellenőrzést felügyeli: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945 Sallay Gergely Témavezető: Dr. Phil. habil. Püski Levente, egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

NAV sajtótájékoztató háttéranyag. Budapest, 2013. november 28.

NAV sajtótájékoztató háttéranyag. Budapest, 2013. november 28. NAV sajtótájékoztató háttéranyag Budapest, 2013. november 28. Válasz a NAV-ot ért támadásokra A feketegazdaság elleni harc komoly háború, melyhez nem összeesküvés-elméleteket gyártó gerillaharcosokra van

Részletesebben

A településrendezési tervek fejlesztési összefüggései A tervezési program és a területek adottságai Annak idején, a 80-as években, s különösen az önkormányzati rendszer létrejötte után rendszeres és erőteljes

Részletesebben

MIÉRT HELIKOPTER? Koller József ezredes

MIÉRT HELIKOPTER? Koller József ezredes Koller József ezredes SZÁLLÍTÓ ÉS HARCI HELIKOPTER ERŐK MISSZIÓS FELAJÁNLÁSAINAK JELENLEGI HELYZETE, A LÉGI KIKÉPZÉS- TÁMOGATÓ CSOPORT (AIR MENTOR TEAM) VÉGREHAJTOTT MISSZIÓINAK GYAKORLATI TAPASZTALATAI

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzetét érintően az új kormány részben halogató, részben problématagadó,

Részletesebben

Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel

Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel http://www.honvedelem.hu/cikk/14500 Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes az elmúlt hetekben több konferencián is jelen volt. A Magyar Honvédség

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL Már a rendszerváltás előtti időtől (1987-től kezdődően), a Német Szövetségi Köztársaság fontosnak

Részletesebben

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról

Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Magyar Tudományos Akadémia Főtitkára Előterjesztés a Közgyűlés részére az MTA 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról Budapest, 2007. május T a r t a l o m j e g y z é k I. Az Akadémia rendelkezésére

Részletesebben

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével A feladatom nagyon egyszerű. Felkérés alapján szeretnék tájékoztatást adni

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről. 40.145-22/2007. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről. Jelen vannak: Képviselők, jegyző, aljegyző és a meghívott vendégek Köszöntöm

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés

Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés Cser Orsolya Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés A biztonság az egyik legalapvetõbb emberi szükséglet, amely sohasem önmagában, hanem mindig a veszélyhelyzetre történõ reagálásként

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com

JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com BALATONFÜREDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐ 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. titkarsag@balatonfured.com Szám: 1/367- /2015. Előkészítő: Harsányiné dr. Tóth Beáta E l ő t e r j e s z t é s a

Részletesebben

A földügyi szakigazgatás és a HM ingatlanok specialitásai

A földügyi szakigazgatás és a HM ingatlanok specialitásai Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. Jogi Divízió Ingatlanértékesítési Osztály A földügyi szakigazgatás és a HM ingatlanok specialitásai Sándor József ingatlanértékesítő

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A NAV az általános forgalmi adó alanya, pénzügyi igazgatási tevékenysége adómentes, vállalkozási tevékenységet nem folytat. XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító száma: 295868 Államháztartási szakágazati besorolása: 841112 Pénzügyi, költségvetési igazgatás Adószáma: 15789934-2-51 Székhelye:

Részletesebben

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről 1 RENDŐRKAPITÁNYSÁG GÁRDONY RENDŐRKAPITÁNY 2483 Gárdony, Szabadság u. 40. Tel./fax: 22/355-338, BM-tel.: 22/5614, BM fax: 22/5642 E-mail: sagij@fejer.police.hu Szám: 07060/ /2011. Ált. Tartalomjegyzék

Részletesebben

VII-B-004/761-4 /2013

VII-B-004/761-4 /2013 VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és

Részletesebben

357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről

357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről 357 Jelentés a Duna Televízió működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. DTV Rt működésének

Részletesebben

Tanulmány ÁROP-1.A.5-2013-2013-0028

Tanulmány ÁROP-1.A.5-2013-2013-0028 Tanulmány ÁROP 1.A.5 számú pályázat keretében, a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2 pályázatban vállalt intézkedések felülvizsgálata ÁROP-1.A.5-2013-2013-0028 Tartalom 1. Bevezetés...

Részletesebben

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22.

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22. JELENTÉS a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről... 1990. 22. Az ellenörzést végezték: Kovácsné So6s Piroska számvevő, Révész János s zámvevő, dr. Kardos László

Részletesebben

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata 2008/2 XVIII. évfolyam 2. szám A tartalomból: Jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő. 2 Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő

Részletesebben

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9825 Jelentés a Nemzeti Kulturális Alap pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Az alap kezelésének és

Részletesebben

A KATONAI REPÜLŐTEREK BIZTONSÁGÁNAK RÉSZE A TŰZVÉDELEM

A KATONAI REPÜLŐTEREK BIZTONSÁGÁNAK RÉSZE A TŰZVÉDELEM A KATONAI REPÜLŐTEREK BIZTONSÁGÁNAK RÉSZE A TŰZVÉDELEM A repülőtér kezdetben a fel- és leszállópályát jelentette. Az első repülőeszközök valójában nem igényeltek repülőteret. Elég volt egy viszonylag nagyobb

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT. A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2008. augusztus 28-án megtartott üléséről.

JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT. A Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának 2008. augusztus 28-án megtartott üléséről. SZENTGOTTHÁRD VÁROS ÉS TÉRSÉGE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 9970 Szentgotthárd, Széll Kálmán tér 11. Tel.: 94/553-044, Fax.: 94/553-055, E-mail: kisterseg@szentgotthard.hu JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT A Szentgotthárd

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

Nyertesek vagy vesztesek

Nyertesek vagy vesztesek Nyertesek vagy vesztesek BAJOR Tibor Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest bajor.tibor@avf.hu Csop, Záhony, Tiszacsernyő (Cerna nad Tisou) - három település, három történet: közös bennük, hogy mindhárom

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Lakossági fórum TÁRSASHÁZAK BEKÖTÉSI MÉRŐ (FŐMÉRŐ) NÉLKÜL A MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSHOZ RENDEZETT ÁLLAPOTOKRA VAN SZÜKSÉG

Lakossági fórum TÁRSASHÁZAK BEKÖTÉSI MÉRŐ (FŐMÉRŐ) NÉLKÜL A MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSHOZ RENDEZETT ÁLLAPOTOKRA VAN SZÜKSÉG ÖNKORMÁNYZAT Lakossági fórum TÁRSASHÁZAK BEKÖTÉSI MÉRŐ (FŐMÉRŐ) NÉLKÜL A MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSHOZ RENDEZETT ÁLLAPOTOKRA VAN SZÜKSÉG Közmeghallgatás keretében adtak tájékoztatást a BÁCSVÍZ Zrt. vezető szakemberei

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

A NATO békemûveletek Afganisztánban (ISAF) és a védelemgazdaság kérdései

A NATO békemûveletek Afganisztánban (ISAF) és a védelemgazdaság kérdései Szenes Zoltán A NATO békemûveletek Afganisztánban (ISAF) és a védelemgazdaság kérdései A NATO mûveleteinek bemutatása elõtt három elõzetes megjegyzést kell tenni. Az elsõ, hogy az ISAF-mûvelet ahogy nevében

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

Jelentés a 2009-2010. évek költségvetési folyamatait érintő gazdálkodási problémákról

Jelentés a 2009-2010. évek költségvetési folyamatait érintő gazdálkodási problémákról Jelentés a 2009-2010. évek költségvetési folyamatait érintő gazdálkodási problémákról A 2009. évi költségvetési törvény végrehajtásáról szóló 2010. évi XCVIII. törvény 30. -ának (2) bekezdése előírja a

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 36. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

Részletesebben

KÉT HÍD EURÓPÁBA. -A Széchenyi-Lánchíd és az M1/M15 gyorsforgalmi út beruházások összehasonlítása-

KÉT HÍD EURÓPÁBA. -A Széchenyi-Lánchíd és az M1/M15 gyorsforgalmi út beruházások összehasonlítása- KÉT HÍD EURÓPÁBA -A Széchenyi-Lánchíd és az M1/M15 gyorsforgalmi út beruházások összehasonlítása- Készítette: Orosz Csaba (PhD) okleveles építőmérnök, egyetemi docens Princz-Jakovics Tibor okleveles építőmérnök,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2015.12.15. COM(2015) 675 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés 2015. május 1-december

Részletesebben

~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS. 1992. január 80. a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről

~IIami ~ámbrbö5?ék JELENTÉS. 1992. január 80. a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről ~IIami ~ámbrbö5?ék ;; JELENTÉS a központi államigazgatási szervezetek létszám- és bérgazdálkodásának ellenőrzéséről 1992. január 80. A:z ellenőrzést végezték: Bakonyvári Róbertné tanácsos Éva Katalin tanácsos

Részletesebben

BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11

BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 18 1. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete 18 1.1. A tervezett költségvetési

Részletesebben

A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései

A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései Kondorosi Ferenc A büntetõjogi kodifikáció és a börtönügy idõszerû kérdései A büntetõ jogalkotás néhány társadalmi összefüggése A büntetõjog az a jogág, ahol a társadalom elvárásai a legközvetlenebbül

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

A BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS ÉS A HADSZÍNTÉR-ELŐKÉSZÍTÉS KAPCSOLATA A TERVEZÉSHEZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓKKAL TÖRTÉNŐ GAZDÁLKODÁS TÜKRÉBEN

A BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS ÉS A HADSZÍNTÉR-ELŐKÉSZÍTÉS KAPCSOLATA A TERVEZÉSHEZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓKKAL TÖRTÉNŐ GAZDÁLKODÁS TÜKRÉBEN VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY NÉGYESI IMRE A BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS ÉS A HADSZÍNTÉR-ELŐKÉSZÍTÉS KAPCSOLATA A TERVEZÉSHEZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓKKAL TÖRTÉNŐ GAZDÁLKODÁS TÜKRÉBEN Doktori (PhD) értekezésem

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek Dr. Kelemen József * A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák

Részletesebben

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 14-én megtartott üléséről

Jegyzőkönyv. Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 14-én megtartott üléséről Jegyzőkönyv Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 14-én megtartott üléséről Mutató: Határozat tárgya: Határozat száma: Old. Beszámoló két ülés között történt fontosabb

Részletesebben

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése Báger Gusztáv A természetes személyek adósságrendezési eljárásának hazai bevezetése Összefoglaló: A túlzott eladósodás a háztartások milliói számára teszi szükségessé a rehabilitáció támogatását. Magyarország

Részletesebben

TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004

TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004 TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004 MEGOLDÁSOK Tesztkérdések:. Drakón 5, 9 Szolón, 3 Peiszisztratosz 4, 0 Kleiszthenész 2, 8 Egyik sem 6, 7 Helyes válaszonként 0,5 2. Uralkodásának jellemzője

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

JELENTÉS. Az Európai Bizottság részére

JELENTÉS. Az Európai Bizottság részére JELENTÉS Az Európai Bizottság részére a víz-politika területén a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a Víz Keretirányelv 3. cikk 8.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1 1. oldal 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1 A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

A FEJEZET BEMUTATÁSA... 4 ÖSSZEFOGALÁS A FEJEZET HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ELŐIRÁNYZATOK 2007. ÉVI TELJESÍTÉSÉRŐL...

A FEJEZET BEMUTATÁSA... 4 ÖSSZEFOGALÁS A FEJEZET HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ELŐIRÁNYZATOK 2007. ÉVI TELJESÍTÉSÉRŐL... Tartalomjegyzék A FEJEZET BEMUTATÁSA... 4 ÖSSZEFOGALÁS A FEJEZET HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ELŐIRÁNYZATOK 2007. ÉVI TELJESÍTÉSÉRŐL... 5 Nemzeti Fejlesztési Terv... 5 Új Magyarország Fejlesztési Terv... 7 ISPA/Kohéziós

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben