LIMES /MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LIMES 2009.4/MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA"

Átírás

1 LIMES /MELLÉKLET TUDOMÁNYOS SZEMLE RENDSZERVÁLTÁS ÉS A KISEBBSÉGEK TATABÁNYA

2

3 TARTALOM Rendszerváltás és a kisebbségek Szerkesztette: Zahorán Csaba Zahorán Csaba: A rendszerváltás és a kisebbségi kérdés Közép- és Kelet-Európában előszó... 5 Eva Irmanová: A magyar kisebbség Szlovákiában 1989 novembere után. A kisebbségi és a többségi társadalom viszonya... 9 Binder Mátyás: Nép vagy réteg? Romák és a rendszerváltás Szlovákiában Csortán Ferenc: A román rendszerváltás és a nemzetiségi kisebbségek. (Legújabbkori romániai kisebbségtörténeti vázlat) Zahorán Csaba: Régi konfliktusok, új szereposztás: románok és magyarok a Székelyföldön az 1989-es fordulat után Szilágyi Imre: Demokratikus átalakulás és kisebbségpolitika Horvátországban és Szlovéniában Mészáros Zoltán: Rendszerváltás: esélyek és veszélyek a vajdasági kisebbségek számára Lagzi Gábor: Lengyelek és oroszok a baltikumi rendszerváltásban ( ) 65 Miczov Jordán: A rendszerváltás és a nemzeti kérdés Bulgáriában... 71

4 Limes 4 Limes A nagyszebeni Samuel von Brukenthal német tanítási nyelvű gimnázium ablaka

5 Limes 5 Rendszerváltás és a kisebbségek Zahorán Csaba A rendszerváltás és a kisebbségi kérdés Közép- és Kelet-Európában Közép- és Kelet-Európában, ahol az államhatárok még a második világháború után sem estek teljesen egybe az etnikai határokkal, komoly változásokkal járt az államszocialista rendszerek bukása. Azokban az országokban, ahol nagyobb kisebbségi közösségek is éltek, szinte azonnal a felszínre került a korábban háttérbe szorított, meghaladottnak és főképp megoldottnak tekintett nemzeti kérdés. Pedig az korántsem tűnt el, sőt az as évek végére egyre láthatóbbá vált számos kezeletlen probléma és feszültség, amelyeket sokszor maguk az uralmon lévő állampártok éleztek ki, mint például a romániai vagy bulgáriai nemzeti kommunista rezsimek esetében. Az igazi fordulatot azonban a demokratikus szabadságjogok érvényesülése hozta az új körülmények között a kisebbségi kérdés újra nyíltan jelent meg, majdnem olyan intenzitással, mint az első világháború után. Így a rendszerváltások egyik meghatározó kísérő jelenségévé vált. Mégpedig anynyira meghatározóvá, hogy a politikai, társadalmi és gazdasági struktúrák átalakulásával egy időben feszegetni kezdte az állami kereteket is, sőt, nem egy esetben teljesen szét is zilálta azokat. De még ott is, ahol ez nem következett be, újra kellett definiálni a többség és kisebbség viszonyát, az együttélés módját. Továbbá komoly mértékben befolyásolta a külpolitikai helyzetet és a nemzetközi kapcsolatok alakulását is. Az államszocializmus lebontásának-felváltásának egyaránt megvoltak a közös, a térség nagyobb részére érvényes vonásai és egyedi jellegzetességei. Ha a volt keleti blokk országainak 1989 utáni fejlődését nem túl eredeti hasonlattal élve egy futóversenyhez hasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy bár az egyes államok ugyanazon a rajtvonalon álltak az azonosság az államszocialista berendezkedés jellegéből következett, az újonnan megválasztott kormányok pedig szinte ugyanazokkal a nehézségekkel találták magukat szembe a gazdasági és politikai szerkezetváltás során, de a versenyzők állapota és kondíciója jócskán különböző volt: más és más helyzetben érte a rendszerváltás például Csehszlovákiát, Magyarországot vagy Litvániát, de a hatalomváltás is másképp zajlott le például Bulgáriában vagy Romániában. Az eltérések nem csupán az adott, konkrét körülményekből (pl. a gazdasági helyzetből, a nemzetközi konstellációból) vagy az egyes rendszerek sajátosságaiból fakadtak, hanem a különböző társadalmi, politikai és kulturális hagyományokból is. Ezek a különbségek pedig nagyban befolyásolták a kisebbségi törekvésekhez való viszonyulást és végeredményben a kérdés kezelésének sikerét vagy kudarcát is. Általános érvényű megállapításokat azonban nem könnyű tenni, hiszen ha megnézzük az egyes példákat, egy sor ellentmondásra bukkanunk. És eltérő lehet a fejlemények megítélése is, például annak függvényében, hogy milyen többségi vagy kisebbségi szemszögből vizsgáljuk azokat.

6 Zahorán Csaba 6 Rendszerváltás és a kisebbségek Az értékeléshez mégis kínálkozik néhány támpont. Meghatározónak bizonyult például az egyes közösségek státusa és aránya azaz hogy többé-kevésbé egyenrangúnak tekintett, nagyobb nemzetek közötti viszonyról volt szó, mint például Csehszlovákiában vagy Jugoszlávia tagköztársaságai esetében, vagy többségi-kisebbségi viszonyról, mint például szlovák magyar, szerb albán vagy bolgár török vonatkozásban. Idetartozik az előzmények megléte vagy hiánya is azaz hogy voltak-e olyan keretek, amelyekre a diktatórikus berendezkedés bukása után lehetett támaszkodni (még ha adott esetben csak papíron létező vagy időközben megszüntetett jogokról volt is szó). Jugoszláviában például a Vajdaság autonómiája, a romániai magyarság esetében pedig a kisebbségi kérdés változatos kezelése (a kisebbségvédelmi szerződéstől a székelyföldi Magyar Autonóm Tartományig) szolgálhatott hivatkozási alapul. Ugyancsak rendkívül fontos volt, hogy az újonnan hatalomra került vagy hatalmon maradt elitek milyen mintákhoz nyúltak-nyúlhattak vissza, egyrészt a politikai intézmények újjáalakítása, másrészt az új berendezkedés ideológiai legitimációja tekintetében. Általában a kommunista hatalomátvétel előtti rendszerek kínálkoztak követendő példának. Ám ezekkel az volt a baj, hogy a második világháború előtt és alatt kevés jól működő, valóban demokratikusnak számító berendezkedés volt a térségben. Ráadásul a kisebbségi politika terén ezek meglehetősen merevnek bizonyultak, így a kisebbségi kérdés a korszakban végig a feszültségek és konfliktusok egyik forrása maradt. Az eredmény közismert: a nemzetállami ideológia nacionalista, rasszista vadhajtásai végül egész népeket sújtó tragédiákhoz vezettek, a holokauszttól a kitelepítésekig és jogfosztásokig. Ezeknek a kétes és gyakran idejétmúlt mintáknak a felelevenítése történelmi sérelmekkel és kölcsönös bizalmatlansággal társult ez magyarázza például a baltikumi oroszok sokáig rendezetlen státusát, a romániai interetnikus feszültségeket vagy a délszláv polgárháborúk számos momentumát. A nemzeti-nemzetiségi kérdés kiújulásával napvilágra kerültek a korábbról már ismert ellentmondások is: a nemzeti önrendelkezés elve ütközött az állami szuverenitáséval, és nem egyszer keresztezte egymást az állampolgári és a nemzeti elv is. A centralizált államberendezkedés hagyományainak köszönhetően a térség ún. nemzetállamainak többségére érvényes, hogy a politikai elitek mindmáig elutasítják méghozzá időnként hisztérikus módon az autonómiát (különösen a területi jellegű önkormányzatot), mint a kisebbségi kérdés megoldásának egyik lehetőségét, féltve az állam egységét (és természetesen saját befolyásukat). Bár az etalonnak tekintett Nyugat-Európában az autonómia jó néhány formája sikeresen működik, közben azokra az államokra hivatkoznak, amelyek szintén elvetik ezt a módszert. De más párhuzamokra is felfigyelhetünk a baltikumi oroszajkúak helyzete a rendszerváltás-függetlenedés után például több vonatkozásban is emlékeztet a székelyföldi románokéra, mint ahogy az 1980-as évek végén kialakult bolgár-török feszültségek is az akkori magyar-román viszonyt idézik. Sajnos a közös vonások között kell megemlítenünk azt is, hogy mindeddig nem születtek jó válaszok a Közép- és Kelet-Európában élő, az integráció más-más fokán álló romák problémáira, aminek következtében az ún. cigánykérdés napjainkra a térség egyik legégetőbb főképp szociális kihívása lett. Ugyanakkor számos kérdés továbbra is nyitott: például hogyan értékelhetjük a külső beavatkozásokat? Hiszen tagadhatatlan, hogy a nagyhatalmak egyrészt stabilizáló, közvetítő tényezőként léptek fel (gondoljunk itt az euroatlanti integrációs követelményekre) vagy a kirobbant konfliktusok rendezőjeként, ám az ellentéteket néha inkább csak befagyasztani, mintsem megoldani tudták (mint Bosznia-Hercegovinában vagy Koszo-

7 Zahorán Csaba 7 Rendszerváltás és a kisebbségek vóban, igaz, Macedónia esetében ennek az ellenkezőjére is van példa). Továbbá, hogy az ellentétek elmérgesedésében, illetve békés rendezésében mekkora szerepet játszottak az egyes nemzeti közösségek legyenek azok többségiek vagy kisebbségiek hagyományai és politikai kultúrája, politikai elitjük és értelmiségük víziói, a kulturális-civilizációs különbségek, és mekkorát a különféle, gyakran a háttérben meghúzódó hatalmi vagy gazdasági érdekek, továbbá a nemzetközi politikai-gazdasági erőviszonyok alakulása? Jó néhány összefüggés, ok és összetevő azonban még csak sejthető, nem beszélve egyes történések közép- és hosszú távú következményeiről A kérdések megválaszolását és a törvényszerűségek feltárását csak az 1989 óta tartó időszak kiegyensúlyozott értékelése teszi majd lehetővé, amihez viszont elengedhetetlenek a folyamatok összességére és a térség egészére kiterjedő alapos összehasonlító vizsgálatok. 1 Ehhez kíván hozzájárulni írásaival a LIMES Rendszerváltás és a kisebbségek című melléklete. 2 Jegyzetek 1 A vonatkozó magyar nyelvű szakirodalomból lásd pl.: Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században. Budapest, 1998, Napvilág , ill. Kiss J. László (szerk.): Nemzeti identitás és külpolitika Közép- és Kelet-Európában. Budapest, 2003, Teleki László Alapítvány. 2 Binder Mátyás, Miczov Jordán és Zahorán Csaba dolgozata a Dr. Krausz Tamás irányítása alatt az ELTE Kelet-Európa Története Tanszékén között futó doktori szemináriumsorozat eredményeképpen született. A szemináriumokat egy konferencia zárta le június 5 6-án, a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával és a Terra Recognita Alapítvány szervezésében. A három említett tanulmány a konferencián elhangzott előadások alapján készült, az összes dolgozat pedig hamarosan megjelenik angol és magyar nyelven, Csaplár-Degovits Krisztián, Mitrovits Miklós, Zahorán Csaba és Krausz Tamás szerkesztésében.

8 Limes 8 Limes A szlovákiai magyar kisebbség helye Szlovákia és Magyarország külpolitikájában 1989 után (2005)

9 Limes 9 Rendszerváltás és a kisebbségek Eva Irmanová A magyar kisebbség Szlovákiában 1989 novembere után A kisebbségi és a többségi társadalom viszonya Az 1989 végén Csehszlovákiában történt események a szlovákiai magyar közösség számára elsősorban a politikai életben jelentettek fontos pozitív változást. Több mint ötvenévnyi kényszerű szünet után megszervezhette politikai életét, és létrehozhatta saját politikai szervezeteit. Elsőként a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) jött létre november 18-án, amelynek alapító tagjai a Szlovákiában élő magyar írók, művészek, tanárok, valamint a tudományos és kulturális élet szereplői voltak. Az FMK célja az alulról jövő kezdeményezésekre épülő csehszlovákiai demokratizálás támogatása, az össztársadalmi párbeszédbe való bekapcsolódás, illetve abban a magyar kisebbség képviselete volt január közepén az FMK kibocsátotta Programnyilatkozatát, amelynek bevezetőjében kiemelte azt a tényt, hogy olyan politikai mozgalomnak tekinti magát, amely a magyarok és szlovákok történelme során először a szlovák demokratikus erőkkel közösen vett részt a forradalomban. Továbbá kifejezte azon elhatározását, hogy minden olyan hazai és külföldi politikai erővel együttműködik, amely legfőbb értéknek az egyéni szabadság biztosítását, a toleranciát és a szolidaritást tekinti. Amellett, hogy az FMK a liberális eszmeiséghez csatlakozott, hangsúlyozta magyar jellegét is, és hogy a Csehszlovákiában élő magyarok a magyar nemzet részét alkotják februárjában létrejött az Együttélés-Spolužitie pártjellegű politikai mozgalom, amely elsősorban liberális és konzervatív értékeket képviselt. Célja a demokrácia és a piacgazdaság megteremtése, valamint a Szlovákia területén élő magyarok és más nemzetiségek kollektív jogainak kiharcolása volt. Társult tagja lett a Liberális Internacionálénak, valamint rendes tagja az Európai Egyesült Népek Föderációjának (FUEN) márciusában alakult meg a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM), amelynek programja a keresztény hagyományokból indult ki, az erkölcsi értékeken és a természetjogon alapuló állam létrehozásának szükségességét hangoztatta. Az MKDM eszmei kiindulópontjaként a program a keresztény világnézetet határozta meg, kidomborítva a magyar nemzet egészen Szent Istvánig visszanyúló ezeréves keresztény hagyományát. Ebből vezette le a keresztény Európához és a nyugati kereszténység alapelveihez való tartozást. A mozgalom különleges jelentőséget tulajdonított a magyar kulturális értékek ápolásának, ezen belül pedig a közoktatás fejlesztésének is, amely során nagy hangsúlyt fektetett az anyanyelvi oktatásra és az anyanyelven történő tanulás törvény által biztosított jogára, az önigazgatás és a kulturális autonómia fejlesztésére decemberében, tehát már a parlamenti választások után, alapították meg a Magyar Néppártot (MNP). A párt azt a célt tűzte ki

10 Eva Irmanová 10 Rendszerváltás és a kisebbségek maga elé, hogy demokratikus és törvényes eszközökkel küzd a jogállamért, és annak keretében a csehszlovákiai magyar nemzetrész politikai, gazdasági, kulturális, nyelvi és egyéb emberi jogaiért. Az Együttélés mozgalomhoz hasonlóan a Magyar Néppárt is szorgalmazta egy komplex nemzetiségi törvény megalkotását és elfogadását, amely a szlovák alkotmány része lett volna januárjában az önállósult FMK alapjain létrehozták a Magyar Polgári Pártot (MPP). Az 1990-es választások során az Együttélés és az MKDM koalíciója megszerezte a szavazatok 8,66%-át, és így bekerültek a parlamentbe. Az FMK a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) 3 listáján indult, és a választások megnyerése után képviselői beépültek a hatalmi struktúrákba, a kormányba és a törvényhozásba. Míg az 1990-es parlamenti választások esetében még elmondható, hogy az állampolgári elv volt a meghatározó, az 1992-es választások idején a helyzet már lényegesen megváltozott. Szlovákiában a gazdasági reform megvalósuló forgatókönyvét megkérdőjelező és programjaik nemzeti vonásait hangsúlyozó populista pártok jutottak hatalomra. A három magyar párt az Együttélés, az MKDM és a Magyar Néppárt hármas koalíciót hozott létre, amely megszerezte a szavazatok 7,42%-át. A magyar politikai csoportosulás nyilvánosan kiállt a radikális gazdasági átalakulás mellett, mégpedig a szövetségi állam keretében, amelynek legelszántabb híve volt. A szlovákiai magyar politikai pártok ugyanilyen egyértelműen támogatták a plurális parlamenti demokrácia elvét, a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás következetes szétválasztását, a jogállam kiépítését és az önkormányzati elv megvalósítását. Hangsúlyt fektettek a keresztény elvekre és értékekre, és úgy vélték, hogy ezekre kell építeni a politikai, társadalmi és kulturális élet minden területén. Az összes szlovákiai magyar párt és mozgalom politikai programja kiemelte, hogy a kisebbségi kérdés csak a demokratikus elvek érvényesítése alapján oldható meg, valamint hogy a nemzeti megbékélés megvalósítása és minden nemzeti, etnikai és faji diszkrimináció megszüntetése a regionális és helyi konfliktusok megelőzésének egyetlen eszköze. Bár a magyar politikai pártok vezetőinek retorikája eltérő volt, és egyes kérdések konkrét megoldásában különböző álláspontokat képviseltek, az alapvető problémákat hasonlóképpen érzékelték. E problémák vörös fonalként húzódnak végig a szlovákiai magyarok pártjainak és mozgalmainak politikai programjában, ezek alkották követeléseik alapját és a nemzetközi fórumok elé beterjesztett panaszaik tárgyát, és meghatározták viszonyulásukat a szlovák politika többi szereplőjéhez. Ezekből vezették le a magyar kisebbség által a múltban és a jelenben diszkriminációként megélt, megoldásra váró további kérdéseket, mégpedig: a) a magyarok alkotmányjogi helyzetét, a Szlovák Köztársaság Alkotmányának problémáját, amely Szlovákiát nemzetállamként határozza meg, illetve az ebből eredő problémákat; b) az önkormányzatiság kérdését; c) a területi beosztás kérdését. Az 1990 januárját követő politikai változások jelentős eredményekkel jártak az általános emberi jogok és szabadságjogok területén, megkezdődött a jogállam fokozatos kiépítése és az ország bekapcsolódása az európai, illetve a nyugat-európai értékrendszerbe. A totalitárius társadalomból a plurális demokráciába való átmenetre jellemző általános vonások mellett Csehszlovákiában a 90-es évek elején fontos egyedi vonások is

11 Eva Irmanová 11 Rendszerváltás és a kisebbségek megmutatkoztak. Újult erővel jelent meg a szlovák nemzeti önrendelkezés és az államjogi berendezkedés kérdése, amely egyrészt a szövetségi állam fokozatos leépítésében, másrészt pedig a szlovák szuverenitás és a szlovák nemzetállam létrehozásában nyilvánult meg. Ugyanakkor előtérbe került a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének megváltoztatására irányuló igény is. Ennek jellegét azonban kezdetektől fogva meghatározták az érdekellentétek. Napirendre kerültek a nemzeti kisebbségek egyenjogúságra irányuló törekvései, egyúttal pedig az etatista és nemzetállami eszmét érvényesíteni kívánó erők hatására megjelent az a gondolat is, hogy korlátozni kellene a nemzeti kisebbségek jogait. Ezen ellentétes célok követői között elkerülhetetlenül kemény politikai harc alakult ki. Az összecsapás így nem csak a jobboldal baloldal politikai tengely mentén alakult ki, hanem összeütközéshez vezetett egyrészről az állampolgári társadalmat képviselő csoportok, másrészről a nemzeti érdekeket képviselők között, mindezt pedig bonyolították a nemzeti kisebbségek jogegyenlőségre való törekvései. A kisebbségek azt várták, hogy az 1989 végén lezajlott politikai változások keretében egyrészt megtörténik a kommunista rezsim által ellenük elkövetett bűnök jóvátétele, másrészt, hogy az új establishment a kisebbségekhez egyenjogú alanyokként fog viszonyulni, és megadja nekik a kért jogokat. A helyzet azonban másképp alakult, és a kisebbségi problémát, azon belül pedig a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét, a szövetségi kormányzat az akkori zaklatott helyzetben egyáltalán nem tekintette fontos kérdésnek. Ráadásul, miközben a szlovák kormány minél több hatáskör megszerzésére törekedett, határozottan a szövetségi kormány értésére adta, hogy a kisebbségi problémát és elsősorban a magyar kérdést saját hatáskörébe tartozónak tekinti elején a szlovák politikai színteret uraló VPN az FMK-val közösen nyilatkozatot adott ki a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok szlovákiai együttéléséről. 4 Már a dokumentum bevezető mondatai arról tanúskodnak, hogy a VPN tisztában volt a nemzetiségi politika jelentőségével a közép-európai térségben, és hogy az összefügg a demokratikus állam kiépítésének folyamatával. Alapvető fontossággal bírt az a tézis, miszerint a nemzeteket, nemzeti kisebbségeket és etnikai csoportokat kollektív jogok illetik meg, és csak e kollektív jogokból erednek tagjaik egyéni jogai. A kollektív jogok elismerésével kapcsolatban áttörést jelentett az a kijelentés is, hogy visszautasítjuk a múlt és a jelen gyakorlatát és a kollektív felelősség alkalmazásának kísérleteit, valamint a nemzeti, kisebbségi vagy etnikai csoportok egészének megvádolását. A sztálinizmus és a nácizmus két rettenetes példáját mutatta be annak, hogy mit jelent a lakosság egyik vagy másik csoportjának kollektív megbüntetése. 5 A nemzeti kisebbségek helyzetével, problémáival és követeléseivel kapcsolatos csehszlovákiai, illetve szlovákiai politikai gyakorlat azonban ettől eltérő arcot mutatott. A legmarkánsabban ez éppen a kollektív jogok elismerése és a kollektív felelősség, valamint a kollektív büntetés elvetése tekintetében mutatkozott meg. Ez a két követelés állandó elemévé vált minden magyar politikai párt és mozgalom (amelyek 1998 júliusától a Magyar Koalíció Pártjába az MKP-ba tömörültek) politikai programjának, ám a szlovák politikai formációk teljes egyetértésben mindkettőt elvből elutasították és elutasítják.

12 Eva Irmanová 12 Rendszerváltás és a kisebbségek Az új hatalom nemzeti kisebbségek iránti érzéketlenségére az Együttélés politikai mozgalom október 5-én kiadott Memoranduma mutatott rá. 6 A dokumentum megemlíti, hogy a kommunista rendszer politikai gyakorlatához képest az állam viszonyulása a kisebbségekhez, különösen az oktatás területén, egyáltalán nem lett jobb tavaszán a magyar pedagógusok a szülőkkel együtt kezdeményezték a kommunista rezsim által szlovák iskolákkal összevont magyar iskolák szétválasztását, önállósítását és a magyar iskolahálózat bővítését. A szlovák oktatási minisztérium a javaslatot elutasította, és elvetette a szövetségi parlament három magyar képviselőjének februári javaslatát is egy önálló magyar felsőoktatási intézmény létrehozására. A parlamenti bizottságok a javaslatot arra hivatkozva utasították el, hogy hiba lenne egy magyar főiskola létrehozásának engedélyezése, mivel egy ilyen intézmény állítólag a magyar szeparatizmus központjává válhatna. A magyar kisebbség diszkriminatívnak érzékelte az új nyelvtörvényt is, amelyet a Szlovák Nemzeti Tanács október 25-én fogadott el. A törvényt elsősorban azért bírálták, mert a szlovák nyelvet tehát a többségi nemzet nyelvét védte a nem szlovákok nyelvhasználatával szemben, nem engedélyezte a kétnyelvű táblák kihelyezését, a magyar keresztnevek anyakönyvi bejegyzését, az esküvők és temetések anyanyelven való megtartását stb. A kisebbségi panaszok kimeríthetetlen forrásai lettek a restitúciós (kárpótlási) törvények, különösen pedig a földtulajdon visszaadását elrendelő törvény, amelyeket a szövetségi parlament tavaszi ülésszakán fogadtak el. A törvény elrendelte, hogy a tulajdoni sérelmek kárpótlása csak az február 25. vagyis a kommunista hatalomátvétel után foganatosított intézkedésekre vonatkozik. Nem terjedt ki tehát a magyarok között elszenvedett jogsérelmeire. A földtörvény egy február 17-i rendeletre hivatkozva a magyar nemzetiségű állampolgároknak csak 50 hektár föld visszaadását engedélyezte, míg a többi állampolgár, mivel ez a rendelet rájuk nem vonatkozott, az új földtörvény alapján 250 hektár földtulajdont kaphatott vissza. A szövetségi kormány a magyar képviselők interpellációjára válaszul közölte, hogy nem tervezi az között hozott diszkriminatív rendelkezések anyagi következményeinek semmiféle jóvátételét. Ez a probléma mindmáig nem rendeződött. Mint említettük, a szlovák-kérdés és a nemzeti önrendelkezési jog érvényesítésének kérdése a csehek és a szlovákok közötti viszonyt övező viták részeként Csehszlovákia politikai és gazdasági átalakulásának sajátos problémájává vált. E kérdések megoldása nagymértékben érintette a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét is. A magyar kisebbség politikai képviselőit nyugtalanította, hogy azok a politikai erők, amelyek az önálló Szlovákia elképzelésével léptek fel, mások irányában intoleranciát tanúsítottak, és gyűlöletet keltettek a kisebbségekkel szemben. A szlovákiai magyar politikusok a csehszlovák föderáció megőrzését ezért az állampolgári és a nemzeti elv konfrontációjaként is értelmezték, amelyben egyértelműen a szövetségi állam fenntartását támogatták. A szövetségi állam megőrzésének vágya abból a félelemből is táplálkozott, hogy a magyar kisebbség helyzete az önálló szlovák állam létrehozása után rosszabb lehet. Ezeket az aggodalmakat alátámasztották azok a közvélemény-kutatások is, amelyeket a pozsonyi Comenius Egyetem Társadalmi Elemzések Intézete végzett 1990 októberében és 1991 májusában.

13 Eva Irmanová 13 Rendszerváltás és a kisebbségek A felmérésekből kiderült, hogy a tisztán szlovák vidékeken élő szlovák megkérdezettek 55%-a a magyar kisebbség Csehszlovákiából való kitelepítését kívánta. A magyarok és szlovákok által vegyesen lakott területeken csak a szlovákok 28%-a kívánta ugyanezt. Az intoleráns szlovákok többsége azoknak a pártoknak volt a híve, amelyek Szlovákia önállóságát tűzték ki célul. De még a legliberálisabb szlovák politikai pártok (VPN, Demokrata Párt) követőinek 20%-a is a magyarok kitelepítését óhajtotta. 8 Ugyanebben a szellemben nyilatkoztak egyes szlovák politikusok is, elsősorban a Szlovák Nemzeti Párt képviselői. Ján Slota zsolnai polgármester a Národná obroda szlovák napilapban szeptember 18-án kijelentette, hogy véleménye szerint hamarosan létre fog jönni az önálló szlovák állam, és azokat, akik azt ellenzik, a szlovák nemzet árulóiként fogják elítélni. Nem csoda tehát, hogy a magyar kisebbség képviselői az utolsó pillanatig a csehszlovák föderáció következetes támogatói és védelmezői voltak. Szlovákia kisebbségpolitikája az önállóság elnyerése utáni első években igazolta félelmeiket. A szlovákiai magyar kisebbség politikai képviselői a szlovák magyar megbékélés egyik feltételéül a magyar kisebbség nemzettudatának, mint saját, tudatos nemzeti identitásnak az elismerését tekintették. A nagyon erőteljesen megélt kettős kötődés a szlovákiai magyar társadalom sajátos ismertetőjegyévé vált. A Szlovákiában élő magyarok egyrészt olyan közösségnek tartják magukat, amely az egyéni és kollektív jogok érvényesülése esetében a szlovák társadalom integráns részét alkotja, egyúttal azonban kultúrája, nyelve, történelme, hagyományai, családi kapcsolatai és nemzeti önazonossága révén a magyar nemzet integráns része is. Ez a politikailag, jogilag és kulturálisan meghatározott kettős kötődés történelmi tény, és a szlovákiai magyarok visszautasítják ennek megkérdőjelezését. A Szlovákiában élő magyarok visszautasítják a nemzetiségi kisebbség elnevezést, és ragaszkodnak a nemzeti kisebbség meghatározáshoz, aminek oka éppen a magyar nemzettudat, a magyar nemzeti identitás megőrződése a Szlovák Köztársasághoz és a szlovák társadalomhoz való állampolgári kötődés tudata mellett. A magyar nemzeti identitás kisebbségi helyzetben történő megtartását a magyar kisebbség képviselői egyértelműnek tekintik: A Szlovákiában élő magyarok identitásának kérdése világos. Nemzeti identitásukat a 85 év alatt sem törte meg az a tény, hogy nem Magyarország területén élnek, hanem egy olyan államban, ahol a többségi nemzet anyanyelve a szlovák. Azt is mondhatnánk, hogy állampolgári tudatuk nem zavarta meg nemzettudatukat. A Szlovákiában élő magyarok többsége tudomásul vette, hogy a történelmi események következtében a jelenlegi Szlovákia területén élő magyarok egyik napról a másikra a többségi nemzet képviselőiből egy kisebbségi nemzet képviselőivé váltak. Ezen már sem ők, sem politikai pártjuk, a Magyar Koalíció Pártja, nem akar változtatni. A Magyar Koalíció Pártja az ilyen kihívásoknak éberen ellenáll, mivel a szlovákiai magyarok döntő többsége nem akar háborút. Társadalmi igazságosságot, művelődést, szabadságot, békét akar. A közvélemény-kutatások megerősítik, hogy a szlovákiai magyarok kollektív tudatában a nemzettudat megingathatatlan, szerves elem, amely nem törekszik a Szlovák Köztársaság területi egységének megbontására, sőt, még arra sem, hogy a nyelvi, kulturális és történelmi tudatában egységes magyar nemzet egy politikai nemzetben egyesüljön. Ez politikai hazárdjáték lenne az Európai Unióban. 9

14 Eva Irmanová 14 Rendszerváltás és a kisebbségek A szlovák politikai elit számára a magyar identitás kérdése már nem ilyen világos. A Szlovák Köztársaság Alkotmánya azzal, hogy rögzíti a szlovák nemzettudatot, elismeri a szlovák nemzet kollektív jogait is. Ugyanakkor viszont nem ismeri el ezt a jogot a nemzeti kisebbségek esetében, ami a kölcsönös meg nem értés forrása és a magyar politikai képviselők állandó követelésének tárgya, akik el akarják érni, hogy az állam ne csak saját állampolgárai egyéni identitásválasztását tartsa tiszteletben, hanem a gyülekezési és egyesülési jog alapján a kollektív identitásválasztást is. 10 A szlovák politikai képviselet a kollektív jogok elismerése kérdésében politikai színezettől függetlenül elutasító állásponton van, hangsúlyozván, hogy a kollektív identitás, a kollektív jogok elismerése a gyakorlatban a területi autonómia elismerését, így Szlovákia területi integritásának megsértését is jelenti. Ezen érvelés alapján a Demokratikus Unió képviselői 1996-ban alkotmánytörvény-javaslatot nyújtottak be, amely a szlovák jogrendből kizárta volna a kollektív jogok érvényesítésének és az etnikai autonómia létrehozásának lehetőségét. E javaslatokra (a szlovák többség részéről talán egyedüliként) Miroslav Kusý politológus reagált figyelmeztetett a kettős mérce alkalmazására, és kifejtette, hogy az autonómia követelése legitim védekezés egy olyan nemzetállam etnikai irányultságú politikájával szemben, ahol a lakosság egyenlőségén alapuló állampolgári együttélés elvét felváltotta a domináns nemzet tagjai felsőbbrendűségének elve. Szlovákia mai politikai reprezentációja nemzetállamot alapított, következetesen érvényesíti benne a szlovák nemzeti elvet, a kisebbségektől azonban elvárja, hogy az állampolgári elv vezérelje őket. Ez egyszerűen lehetetlen! 11 Ha a cél a kisebbségi autonómia nélküli demokrácia, véli Kusý, akkor le kell mondani a privilegizált uralkodó nemzettel rendelkező nemzetállamról is, és az országot állampolgári alapokra kell helyezni. A szlovák nyilvánosság általános meg nem értéssel, a szlovák politikai pártok pedig elutasítóan viszonyultak a Magyar Koalíció Pártja képviselőinek részvételéhez az július elején, Budapesten tartott ún. magyar magyar csúcstalálkozón. A találkozót a Magyarország és a határon túli magyarság akció keretében a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezte a magyar parlamenti pártok és a határon túl élő magyar kisebbségek szervezetei részvételével. A konferencia célja a Magyarország és a határon túli magyar közösségek kapcsolatát érintő politikai és stratégiai kérdések megtárgyalása volt. Szlovákiában elsősorban a közös magyar magyar nyilatkozatnak az önkormányzat és autonómia (mint olyan eszközök, amelyek a határon túli magyarok identitásának megőrzését nemzeti közösségként segítik elő) létesítésére vonatkozó utalásai váltottak ki nagy felzúdulást és viharos elutasítást. Ennek következtében tovább nőtt a feszültség és az ellenségeskedés a magyar politikai pártok és az akkori, Mečiar-féle HZDS SNS ZRS (Demokratikus Szlovákiért Mozgalom, Szlovák Nemzeti Párt, Szlovákiai Munkások Szövetsége) kormánykoalíció között. Mi több, a szlovák koalíciós pártok megkérdőjelezték a szlovákiai magyarok lojalitását a Szlovák Köztársaság iránt, és általában véve elmélyítették a szlovák többségi társadalom és a magyar kisebbség közötti bizalmatlanságot. Ahogy már utaltunk rá, azt a szlovákiai magyarok elleni vádat, miszerint hozzájárultak Csehszlovákia széteséséhez, valamint a kollektív bűnösség elve alapján történő megbüntetésüket kezdettől fogva mind a szlovákiai magyar kisebbség, mind pedig az 1947 előtti, majd 1989 utáni magyar külpolitika olyan igazságtalanságnak tartotta, amelyből azután

15 Eva Irmanová 15 Rendszerváltás és a kisebbségek számtalan további sérelem következett. Ezért a szlovákiai magyar kisebbséget képviselő, 1989 novembere után létrejött magyar politikai pártok programjaikban kezdettől fogva követelték a kollektív bűnösség elvének elítélését, majd azoknak a sérelmeknek a jóvátételét, amelyeket ezen elv alkalmazása okozott a szlovákiai magyar lakosságnak. Az egész ügy összefonódik az ún. Beneš-dekrétumok jelenségével, amelyeknek bármiféle megkérdőjelezése majdhogynem hisztérikus reakciókat vált ki a szlovák politikai életben csakúgy, mint a csehországiban, mondván, hogy ez megingatja a közép-európai régió stabilitását, és kétségbe vonja a második világháború eredményeit és az egész háború utáni rendezést. A szlovák politikai vezetők (cseh kollégáikhoz hasonlóan) az elnöki dekrétumokat egyrészt azzal az állítással bagatellizálják, hogy azok már rég érvényüket vesztették, másrészt viszont elvből elutasítják azok bármiféle felülvizsgálatát. Ahogy 2002 tavaszán Ján Figel akkori külügyi államtitkár kijelentette: A dekrétumok a jogrend részei és a háború utáni rendezés napjainkig tartó kontinuitását fejezik ki. Következményeiket tekintve ezek a rendelkezések már nem érvényesek, de a kontextusból való kiszakításuk a háború utáni viszonyok, valamint a győztes hatalmak által az új együttélés és a béke megteremtése érdekében elfogadott döntések revíziója felé vezető lépés lenne. 12 A szlovák politikusok, az értelmiségi elit és a szlovák közvélemény általában véve jogosnak tekinti a kollektív bűnösség elvének érvényesítését és a csehszlovákiai magyarok állampolgári jogainak elvételét mint a horthysta Magyarország és a szlovákiai magyar politikai pártoknak a trianoni határok revíziójára és a háború előtti Csehszlovákia szétverésére irányuló törekvéseire adott, többé-kevésbé igazságos reakciót. A szlovák politikai életben és a közvéleményben így egyaránt hiányzik a politikai akarat, hogy szembenézzenek a kollektív bűnösség elvének a magyar kisebbséggel szembeni alkalmazásával. Erről tanúskodtak a Szlovák Nemzeti Tanács nyilatkozata a kollektív bűnösség elvének a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárokra való alkalmazásáról között 13 című dokumentum körüli fordulatok is. A magyar és szlovák politikusok által 1992-ben közösen kidolgozott munkaváltozat bevezetője megállapítja, hogy a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a szlovákiai zsidó állampolgárok közötti deportálásáról, valamint a német nemzetiségű szlovák állampolgárok második világháború utáni kitelepítéséről szóló nyilatkozatainak közzététele után szükségesnek tartjuk, hogy állást foglaljunk a kollektív bűnösségnek a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárokra való közötti alkalmazásáról is, amikor Szlovákia ezen állampolgárai a különféle intézkedések nyomán néhány évre elveszítették állampolgárságukat és állampolgári jogaikat. A nyilatkozat egyértelműen elítélte a kollektív bűnösség elvének bármiféle indokkal történő alkalmazását, és ugyanezt javasolta a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság szövetségi parlamentjének is. 14 Azonban a szlovák törvényhozás ezt a dokumentumot soha nem tárgyalta meg, és nem hagyta jóvá, ellenkezőleg, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa két évvel ezelőtt olyan törvényt fogadott el, amely kimondta az ún. Beneš-dekrétumok folyamatos érvényességét. A Magyar Koalíció Pártja az 1998-as választások után megkötött koalíciós szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy nem tűzi napirendre a Beneš-dekrétumok kérdését Mikuláš Dzurinda koalíciós kormányának fennállása alatt, és ezt a szerződést végig korrekt módon betartotta. Nem szegte meg az adott szavát akkor sem, amikor Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek az Európai Unió külügyi bizottságában 2002 februárjában mondott beszéde után a helyzet kiélezetté vált, és az egész ügyet nem is

16 Eva Irmanová 16 Rendszerváltás és a kisebbségek kommentálta. A szeptemberi parlamenti választások után a kormányprogram pontjairól folytatott vitában a Magyar Koalíció Pártja felvetette azon állampolgárok kártalanításának kérdését, akiket a második világháború után sújtott a kollektív bűnösség elve. Ez az elképzelés azonban nem talált támogatásra a koalíciós partnereknél, ezért lemondott e követeléséről. A szlovák politikai elit és a szlovák közvélemény elutasító reakciója bármilyen, a kollektív bűnösség problémájára és annak megoldására történő utalásra, összhangban volt a szlovák nyilvánosság viszonyulásával a területi autonómiához és egyáltalán a szlovák magyar kapcsolatokhoz. Szlovákia új közigazgatási beosztásának előkészítése kapcsán 1996 februárjában a FOCUS ügynökség felmérést végzett arról, hogy Szlovákia állampolgárai milyen mértékben fogadják el a területi autonómia gondolatát. A Szlovákiában élő magyarok közül a megkérdezettek közel fele helyesnek tartotta, a szlovák válaszadók 82%-a pedig helytelennek. A területi autonómia gondolatának vehemens elutasítása a dél-szlovákiai szlovák lakosság részéről pontosan tükrözte a Szlovákia területi épségére vonatkozó félelmeiket, miközben a megkérdezettek 34%-a úgy vélte, hogy a Szlovákiában élő magyarok többségének rejtett célja a határok megváltoztatása és Szlovákia déli területeinek Magyarországhoz csatolása. (Ezt az elképzelést egyértelműen elutasította a Szlovákia területén élő magyarok 92%-a.) 15 A hivatalos kormánypolitika 1998-ig az ilyen elképzeléseket és előítéleteket csak támogatta. Az 1998-as választások és főleg azok eredménye, azaz a korábbi HZDS SNS ZRS koalíció veresége kedvező változásokat indítottak el a szlovákiai magyar kisebbség helyzetében és a szlovák magyar kapcsolatokban. Az MKP kormányzati részvétele, valamint az a lehetőség, hogy befolyásolhatják a Szlovákia fejlődését meghatározó döntéseket, jelentősen növelte a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok bizalmát Mikuláš Dzurinda új kormánya és a parlament iránt, valamint erősödött az a meggyőződés, hogy a szlovák társadalom a helyes irányban halad. Sőt, a jövőbeni kilátások értékelésekor az MKP hívei optimistábbak voltak, mint a kormánykoalíció szlovák pártjainak hívei. Ez számottevő változást jelentett az eddigi az önálló Szlovák Köztársaság létrejötte óta tartó időszakhoz képest, amikor a magyar kisebbség tagjai módfelett elégedetlenek voltak a társadalom állapotával, nem bíztak a kormányban és a parlamentben, és nagyon pesszimisták voltak Szlovákia további fejlődése tekintetében. 16 Ennek ellenére továbbra is megmaradtak a magyar és szlovák nézetkülönbségek. Az MKP kormányzati szerepvállalásával kategorikusan nem értettek egyet a Mečiar-féle HZDS és a Szlovák Nemzeti Párt hívei. Egy 1999 januárjában végzett közvélemény-kutatás szerint 92%-uk helytelen lépésnek tartotta az MKP bevonását a kormányba, a kormánykoalíció szlovák pártjainak hívei közül pedig a válaszadók 32%-a nem értett egyet az MKP kormánykoalíciós tagságával. 17 A szlovákok jelentős részének az MKP kormányzati részvételével szembeni tartózkodása a magyar kisebbséggel kapcsolatos történelmi gyökerű bizalmatlanságot tükrözi. A szlovák politikai elit félelme a magyaroktól, valamint az etnikai szlovákok aggodalmainak kihasználása megakadályozta, hogy a magyarok teljes értékűen vegyenek részt a politikai hatalomban, és átvegyék a Szlovák Köztársaság fejlődéséért való politikai és erkölcsi felelősség egy részét. Ahogy az 1989 után végzett összes közvélemény-kutatásból kitűnik, a szlovák nemzetiségű állampolgárok viszonyulását a magyar kisebbséghez befolyásolja az a tény, hogy etnikailag vegyes vagy homogén területen élnek. A magyarok iránti kedvezőbb, nyitottabb viszonyulás a vegyes területeken élő szlovákokra jellemző,

17 Eva Irmanová 17 Rendszerváltás és a kisebbségek akik mindennapi kapcsolatban állnak a magyar kisebbség képviselőivel. Ezzel szemben azoknak a járásoknak a lakosai, ahol nem élnek magyarok, sokkal inkább hajlanak az előítéletekre és a negatív viszonyulásra. 18 Ezért a magyar kisebbség képviselőinek részvétele a kormányban többek közt pozitív elmozdulást eredményezett a magyar kisebbség megítélésében, és szerepet játszott a szlovák magyar viszony általános javulásában is. Ez a helyzet azonban sajnos nem tartott túlságosan sokáig. A legutóbbi, májusi szlovákiai választások, illetve a Smer HZDS SNS kormánykoalíció létrejötte és annak tevékenysége olyan állapotot idézett elő, amelyben a szlovák magyar kapcsolatok mind belpolitikai, mind pedig külpolitikai szinten a fagypont közelébe kerültek. Fordította: Komoróczy Miklós és Zahorán Csaba Jegyzetek 1 Útkeresés és integráció. Budapest, Uo A Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) november 20-án alakult meg Pozsonyban a demokratikus átalakulást szorgalmazó ellenzéki politikai mozgalomként. Később fokozatosan több párt vált ki belőle (szerk. megj.) November a Slovensko (1989. november és Szlovákia). Bratislava, Uo. 6 Útkeresés és integráció. i.m A szlovák parlament (szerk. megj.). 8 Pavol Frič Fedor Gál Peter Hunčík Christopher Lord: Maďarská menšina (A magyar kisebbség). Praha, Béla Bugár: Žijem v takej krajine... (Olyan országban élek...). Bratislava, Uo Miroslav Kusý: Čo s našimi Maďarmi (Mi legyen a magyarjainkkal). Bratislava, Národná obroda Szabó Rezső iratai V. a, Fórum Intézet, Somorja. 14 Uo. 15 Slovensko Súhrnná správa o stave společnosti (Szlovákia Összefoglaló jelentés a társadalom állapotáról). Bratislava, Slovensko Súhrnná zpráva o stave společnosti (Szlovákia Összefoglaló jelentés a társadalom állapotáról). Bratislava, Uo Vö. Z. Bútorová O. Gyárfášová M. Kúska: Aktuálne problémy Slovenska na prelome rokov (Szlovákia aktuális problémái az évek fordulóján). Bratislava, 1996.

18 Limes 18 Limes Merre haladsz (konferencia kötet, 2001) Az ismeretlen romák (1992) Szepesváraljai utcarészlet

19 Limes 19 Rendszerváltás és a kisebbségek Binder Mátyás Nép vagy réteg? Romák és a rendszerváltás Szlovákiában Tanulmányunk az állami cigánypolitika és a cigányképek különböző változatait igyekszik körüljárni a szlovákiai rendszerváltás kontextusában, elsősorban kulturális antropológiai, szociológiai és történeti szakirodalomra támaszkodva. A társadalmi és etnikai megközelítésről A köztudatban a cigányok általában sajátos kultúrával rendelkező népként vannak jelen, annak ellenére, hogy a homogénnek tartott cigány kategória különböző nyelvű, kultúrájú és identitású csoportokat takar. A mindenkori cigány meghatározása egy olyan kritériumrendszer alapján történt, illetve történik, melynek egyik végpontja a társadalmi helyzet, a másik pedig az etnikai vagy népi (néha faji) csoporthoz való tartozás. A meghatározás (vagy besorolás) folyamatában fontos szerepet játszanak az adott korszak politikai, társadalmi viszonyai és a besorolást végző nem-cigányok státusza is. 1 Ennek megfelelően a cigány de modernebb megfelelője, a roma is sokféle értelmet kaphat a kontextustól függően. 2 Napjainkban például nyugati kontextusban a Gypsy nomádot, utazót vagy vándort, ellenben Közép- és Kelet-Európában az ennek megfelelő terminus ( cigány ) elszegényedett, alsóbbrendű és marginális csoportokat foglal magába. 3 A történelmi Magyarországon keletkezett, 18. századi források egy részében a cigány fogalma etnikai dimenzióban jelent meg, a latin nyelvű iratokban: gens, natio; magyar nyelvű iratokban nemzet, nemzetség kifejezésekkel találkozunk. Ebben az esetben cigánynak lenni etnikai, nemzetiségi hovatartozást jelent. A források egy másik csoportjában viszont a cigány fogalma szociális dimenzióban jelent meg, a latin nyelvű iratokban: conditio (társadalmi helyzet) és professio (foglalkozás, megélhetési mód) szerepel. Ez esetben cigánynak lenni sajátos társadalmi állapotot jelent. 4 Judith Okely, angol antropológusnő szerint nem tartható elmélet a mai cigányok kizárólagos indiai származása szerinte az angliai cigányok őseinek nagy része olyan gádzsó, 5 akik a feudalizmus széthullásának idején kerültek a társadalom perifériájára, és túlélésük érdekében vándorló életmódra tértek át. 6 A cigányok és nem cigányok közötti átjárhatóságra, valamint a társadalmi alapú meghatározásra jó példa Siklós városa. Egyes századi források alapján kimutatták, hogy a földdel bíró cigányok közti vagyoni differenciálódás következtében egyes

20 Binder Mátyás 20 Rendszerváltás és a kisebbségek cigányok gádzsókká (neo-colonusokká), az elszegényedett gádzsók viszont cigányokká váltak. 7 A fenti példák után talán nem meglepő a szlovákiai cigányok heterogenitása, az identitásváltozatok sokfélesége. 8 Csak anyanyelvük szerint három nagyobb csoportról beszélhetünk, a többséget alkotó, régen betelepült szlovák és magyar romákról és az ún. oláhcigányokról (vlasike roma/vlachi). 9 Az önmeghatározás és az identitás vállalásának nehézsége (többes identitás, stigmatizált kisebbséghez tartozás) és a külső meghatározás definiálatlansága ( Ki a cigány? ) 10 miatt nagyfokú bizonytalanság övezi a cigány népesség pontos számát: a 2001-es népszámlálás során személy vallotta magát roma nemzetiségűnek Szlovákiában, 11 míg a különféle becslések ezres népességről beszélnek. 12 Az államszocialista cigánykép A mai Magyarország és Szlovákia területén élő cigány lakosság nagyjából azonos helyzetben volt az első világháború végéig. A történelmi Magyarországon, 1893-ban végrehajtott cigány összeírás szerint az ország területén közel 280 ezer cigány élt, az összlakosság 1,8%-a, az összeírt cigányok 90%-a pedig letelepedett életmódot folytatott. 13 Az összeíráson alapuló számítások szerint 1893-ban a mai Magyarország területén 65 ezer, a mai Szlovákia területén ezer 14 cigánynak tartott ember élt. Mások szerint a szlovák részeken csak 36 ezren éltek, akik közül mindössze 600 fő folytatott vándorló életmódot. 15 A cigány közösségek rohamos elszegényedése már a 19. század végén elkezdődött. Az iparosodás háttérbe szorította a cigány kovácsok mesterségét, a meginduló tömegtermelés csökkentette a keresletet a cigányok fő megélhetési forrását képező termékek iránt, továbbá visszaesett az igény a klasszikus cigány szolgáltatásokra is. A trianoni határváltozások következtében a magyar cigányzenészek helyzete is igen nehéz lett, hiszen az új csehszlovák nemzetállamban nem volt kereslet a zenéjükre. Ezért sokan Magyarországra költöztek, ahol viszont túlkínálat alakult ki. A második világháború után a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) a cigányságot nem tekintette önálló nemzetnek vagy nemzetiségnek. Az általános romakép mindenhol az SZKP álláspontját tükrözte, mely a cigányságot a lakosság egy elmaradott rétegének tartotta. 16 Ennek következtében Csehszlovákiában 1948-ban megfosztották a cigányokat nemzetiségi státuszuktól. 17 Egy ellentmondásos időszak után, 1958-ban megszületett a Csehszlovák Kommunista Párt KB határozata A cigány lakosság körében folytatandó munkáról, amely a benne megfogalmazott feladatokkal és célkitűzésekkel bevezette a romák 1970-ig tartó, erőszakos asszimilálásának korszakát. A határozat szerint el kell utasítani egyes közművelődési dolgozók azon törekvéseit, hogy az eddigi dialektusokból mesterséges cigány irodalmi nyelvet és irodalmat alkossanak, hogy cigány iskolákat és osztályokat hozzanak létre cigány oktatási nyelvvel. Ezekben a törekvésekben a romák elzárkózásának további, nemkívánatos fokozódását, átnevelésük lassítását látták. 18 Szlovákiában az ötvenes évektől folyt néhány néprajzi jellegű cigánykutatás, melyek eredményei azonban nem tudtak érvényesülni az állami cigányképpel szemben ben jelent meg a Cikánská otázka v ČSSR (Cigánykérdés a Csehszlovák Szocialista

21 Binder Mátyás 21 Rendszerváltás és a kisebbségek Köztársaságban) című ideológiai kézikönyv, mely vitatta a cigány etnikum létezését, nyelvét és kultúráját. 19 A cigányok elmaradott társadalmi rétegként való megközelítésében csak a 68-as események következtében történt korlátozott mértékű változás. A prágai tavasz idején jött létre a Roma Szövetség nevű szervezet, amely erős állami kontroll alatt négy évig működött, valamint 1973-ig megjelenhetett egy újság, a Romano Lil. 20 Ezután a kis kitérő után az asszimilációs nyomás és a társadalmi alapú megközelítés a 70-es, 80-as évek folyamán végig meghatározó maradt. A rendszerváltás gazdasági és társadalmi hatásai Kelet-Európában a rendszerváltás nem tekinthető csupán a diktatúrából a demokráciába vagy a tervgazdaságból a piacgazdaságba való egyoldalú átmenetként. Talán helyesebb, ha a rendszerváltást az új világgazdasági-hatalmi rendbe való betagolódási lehetőségként és kényszerként is értelmezzük. 21 A gazdaság, az állami identitás (legitimációs ideológia) és a politikai rendszer átalakulásának egyidejűsége (hármas átmenet) példa nélkül álló nehézségekkel szembesítette a kelet-európai államokat. 22 A posztkommunista Kelet-Európát tömeges munkanélküliség, növekvő infláció, adósságválság és a szegénység 2-5-szörös növekedése jellemezte. 23 Az átalakulás különösen nehéz terheket rótt a többnyire a társadalom perifériáján élő cigány közösségekre. Egy összehasonlító elemzés szerint a romák kétszer-háromszor akkora valószínűséggel lesznek szegények a posztkommunista kapitalizmus időszakában, mint a nem romák. A roma szegénység fontos összetevői nehezen meghatározható arányban az alacsony iskolázottság, a foglalkoztatási hátrányok és az etnikai diszkrimináció. 24 Az államszocialista asszimilációs, integrációs politika ingatag eredményeit Szlovákiában is hamar tönkretette a kibontakozó piacgazdaság, illetve az ipari termelés nagymértékű visszaesése. Míg az erőteljes iparosítás hatására Csehszlovákiában 1981-re foglalkoztatottá vált a munkaképes korú cigány férfiak 75%-a, 25 addig a 90-es évekre egyes szlovákiai régiókban a roma munkanélküliség a becslések szerint elérhette a 80%- ot, szegregált településeken pedig a 100%-ot is. 26 A rendszerváltást követően a roma munkanélküliség általában négyszerese az országos átlagnak, 27 a Világbank adatai szerint 2007-ben a romák munkanélkülisége 79,8%-os volt! (Összehasonlításként: az országos munkanélküliség ekkor 18,1%-os volt.) 28 A romák nagy részének rohamos elszegényedését, marginalizációját a fent említett tényezők mellett a területi hátrány is nagymértékben befolyásolja. A cigány lakosság ugyanis magasan felülreprezentált Szlovákia nagyobb munkanélküliségi rátával rendelkező, periférikus keleti és délkeleti régióiban. 29 Sztereotípiák, politika és az etnikus cigánykép Szlovákiában, csakúgy, mint Kelet-Európa más országaiban, a cigányok körében növekvő szegénység egyre inkább etnicizálódik, sokak szemében a nyomornak roma arculata van. 30 A folyamat társadalomlélektani hátterében egyrészt az áll, hogy a

22 Binder Mátyás 22 Rendszerváltás és a kisebbségek sztereotípiák anyaga a másság meg nem értéséből, illetve félreértéséből származik, másrészt a sztereotípiák a saját csoport felértékelése mellett igazolhatják a forrásokhoz való hozzáférésben mutatkozó különbségeket. 31 Ennek az igazolási folyamatnak egyik leggyakoribb eszköze az az előítélet, mely szerint a romák nem akarnak dolgozni. Szlovákiában széles körben elterjedt az a nézet, hogy a roma munkanélküliség az egyén választásától függ, és amint a kommunizmus abbahagyta a romák munkára kényszerítését, otthagyták állásaikat és visszautasítják a becsületes életet. 32 A sztereotípiák makacs jelenlétét, egyéni és társas funkcióit erősíti, 33 ha jól beazonosítható célcsoportra irányulnak, a többségi társadalom pedig általában igen magabiztosan meg tudja állapítani, hogy ki a cigány. A heterogén cigány kategória homogén etnikai értelmezésének felerősödését a hagyományos sztereotípia-tartalmak (piszkosak, nem szeretnek dolgozni, nomádok stb.) 34 mellett különböző nemzetközi folyamatok is táplálják. Az elismerés politikája, 35 az EU-integrációs folyamatok, a nemzetközi roma mozgalom 36 és a Kelet-Európában (újra) megjelenő nacionalizmusok mind a cigánynak mondott emberek egységes és etnikus szemléletét erősítik. Ennek a háttereként szolgál az a gyakorlatilag az egész régióban megfigyelhető jelenség, hogy az államszocialista rendszer és a központi tervgazdaság összeomlása utáni bizonytalan időszakban a nemzeti eszme vette át a kollektív integráció szerepét. A társadalmi dezorientáltságban gyökerezik tehát a fellendülő etnikai politizálás, 37 mely egyszerre jelenti a cigányok etnikai elismerését 38 (roma nemzeti kisebbség) 39 és a nacionalizmus logikájának megfelelően ellenségképként való megjelenését is. 40 Ez utóbbi megjelenési formának különösen nagy teret biztosítanak a különböző pártok populista szólamai, valamint a szlovák nemzettudat sajátos fejlődése. 41 A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetői hírhedtek gyakori magyar- és romaellenes, valamint antiszemita kijelentéseikről, de hasonló stílus jellemzi az 1990 és 1998 között kormányzó Néppárt Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (ĽS HZDS) vezető politikusait is. 42 A napjainkban kormányzó SMER baloldali populista politikájának egyik kötelező jegye szintén a romaellenesség (a magyarellenesség mellett). 43 Az ilyen, népszerűségre törekvő, kirekesztő politika jegyében gyakran a szociális rendszer méltatlan élvezőiként állítják be a romákat. Az állampárt szorításából kikerült sajtó többnyire differenciálatlan és deviancia-orientált cigányképe is fontos szerepet játszik a sztereotípiák terjedésében. Egy a sajtóban megjelent nyilatkozat szerint: A romák meglopják a szociális juttatási rendszert. Nem akarnak dolgozni. Nincs ellenük irányuló diszkrimináció. 44. Ismert folyamat, hogy a csökkenő egzisztenciális biztonságérzet miatt növekednek a csoport- és rendszerigazolási (szociálpszichológiai) szükségletek, aminek következtében megerősödnek a határok cigányok és nem-cigányok között. Ez a jelenség az 1989 utáni Szlovákiában is érzékelhető. Egy 2005-ös adat szerint a szlovákok 63%-a nem értene egyet azzal (ha rajta múlna), hogy cigányok éljenek Szlovákiában, szomszédnak pedig mindössze 12,2%-uk fogadna el romákat. 45 A passzív elutasítás mellett nem ritka a fizikai erőszak sem. Csak 1996-ban 19 rasszista támadást jegyeztek fel a hatóságok. 46 A szlovák média tudósításai alapján úgy tűnik, hogy a roma nem roma viszonyban megnyilvánuló feszültségek tulajdonképpen nem sokban különböznek a magyarországi helyzettől. (Bár Szlovákiában nem került sor a magyarországihoz hasonló romaellenes

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.

Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Államfőválasztás Szlovákiában magyar jelölttel és civil győztessel

Államfőválasztás Szlovákiában magyar jelölttel és civil győztessel Rákóczi Krisztián Államfőválasztás Szlovákiában magyar jelölttel és civil győztessel A hagyományos politikai elit vereségét hozta Szlovákia történetének negyedik közvetlen államfőválasztása, melynek két

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 42. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 42. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 42. hét Erdély Magyarország Oktatási és gazdasági kérdésekről tárgyaltak a MÁÉRT szakbizottságokban Október 8-án ülésezett a MÁÉRT Oktatási és Kulturális Szakbizottsága,

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Vadkerty Katalin: A kitelepítéstől a reszlovakizációig ELŐSZÓ A csehszlovákiai magyarság 1945 tavasza óta olyan megpróbáltatásokon megy keresztül, amelyekre a Dunatáj változatos történetében nincsen példa. A kassai kormányprogram és a belőle kilövellő jelszavak

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ, az ENSZ és különösen

A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ, az ENSZ és különösen Gabriel Toggenburg EGY KÉNYES KAPCSOLATRENDSZER: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KISEBBSÉGI JOGOK Tényezõ-e a kisebbségvédelem az európai integrációs folyamatban? A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ,

Részletesebben

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK

VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK VI. TÁRSADALMI, POLITIKAI ESEMÉNYEK Az új kormány tevékenységét szemlélve egyelôre a nagy ívû tervek megfogalmazásának vagyunk a tanúi, várjuk a tényleges lépéseket. Ezért a 2002-es évet a változás és

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 25. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 25. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 25. hét Erdély Egyházi restitúció: jelentést sürget egy amerikai kongresszusi bizottság Az amerikai képviselőház költségvetési bizottsága egy módosító indítvánnyal beiktatta

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 39. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 39. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 39. hét Erdély Magyarország Megtartották a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási tanévnyitót Az Óbudai Egyetem és hat külhoni felsőoktatási intézmény, egymással videókonferenciával

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás BorsodAbaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály 3525 Miskolc, Városház tér 1. Tisztelt Cím! A Társaság

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Az új szlovák sajtótörvény születése 2008

Az új szlovák sajtótörvény születése 2008 Bíró Ágnes Az új szlovák sajtótörvény születése 2008 Budapest, 2008. november, 2. szám ISSN 2060-0607 ISBN 978-963-88088-5-1 Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021 Hűvösvölgyi

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

etíció az Európai Parlamenthez A petíció címe: "A magyarországi bírósági igazgatás visszaélései és az egyéni bírói függetlenség védelme"

etíció az Európai Parlamenthez A petíció címe: A magyarországi bírósági igazgatás visszaélései és az egyéni bírói függetlenség védelme Tárgy 1.: Petíció az Európai Parlamenthez A petíció címe: "A magyarországi bírósági igazgatás visszaélései és az egyéni bírói függetlenség védelme" Címzett: Európai Parlament (European Parliament) és (a

Részletesebben

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 29. hét Magyarország Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról - jelentette

Részletesebben

1055 Budapest Ajánlott

1055 Budapest Ajánlott Igazságügyi Minisztérium Dr. Kondorosi Ferenc közigazgatási államtitkár úrnak Levéltervezet Készítette: l. sz. Munkacsoport 2005. november. 1055 Budapest Ajánlott Kossuth Lajos tér 4. Tértivevényes Tisztelt

Részletesebben

Az ún. státustörvényrõl 1

Az ún. státustörvényrõl 1 UDVARVÖLGYI ZSOLT Az ún. státustörvényrõl 1 A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) 1999. novemberi ülésének egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozatában fogalmazódott meg az az igény, hogy a kormány vizsgálja

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek!

Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! Civilek, vigyázó szemeteket Orbánra vessétek! A kormányzás félidejéhez érkezve továbbra is magas a bizonytalanok száma, a hagyományos pártpolitikai szereplők mellett pedig a 2010 tavasza után létrejött

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit.

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. (József Attila) A rendszerváltozás veszteseinek

Részletesebben

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007.

J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó. a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4722. számú B E S Z Á M O L Ó a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről (2005. február 2007. február) Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek 5. Bognár Zoltán Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek A trianoni határmódosításokat követően kisebbségbe került erdélyi magyar etnikum 1 elitje meghatározóan

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Abudapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi, valamint

Abudapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi, valamint A STÁTUSTÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA ÉS A MAGYAR KISEBBSÉGPOLITIKÁK A kedvezménytörvény mint támogatáspolitikai lehetõség: segélyezés vagy építkezés? * Problémafelvetés BÁRDI NÁNDOR Abudapesti kormányzatok 1918

Részletesebben

Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció

Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció Bevezetés Térségünkben a nemzeti eszméket a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió sem volt képes kiirtani. A kommunizmus hosszú évtizedei után térségünkben vajon

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Szlovákiai magyarság

Szlovákiai magyarság Jelentések a határon túli magyarság helyzetérõl Határon Túli Magyarok Hivatala Szlovákiai magyarság 2000. T a r t a l o m: Oldal Előszó. 2 1. Történelem 4 2. Általános adatok 8 3. Jogi helyzet 14 4. Érdekképviselet.

Részletesebben

J e g y zőkönyv AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.)

J e g y zőkönyv AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.) AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat választották be. A KB tagjai, póttagjai és a revíziós bizottság tagjai között mindössze 6 magyar nemzetiségű tag van 485 (itteni magyar vezetők szerint legalább 14-16-nak kellene lennie). A megválasztottak

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Szitás Katalin: Választási Válaszút

Szitás Katalin: Választási Válaszút Szitás Katalin: Választási Válaszút Összefoglaló a Political Capital Institute (PC) és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar Választási igazgatás szakirányának közös, Választási Válaszút

Részletesebben

Választások és változások

Választások és változások Hangácsi István Választások és változások Robert Fico, Mikulás Dzurinda és a Gorilla Forrás: shooty.sk Szlovákia választott. A rendszerváltás óta először sikerült egy pártnak abszolút többséget szereznie

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei

A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.

Részletesebben

1735 (2006) sz. ajánlás A nemzet fogalma

1735 (2006) sz. ajánlás A nemzet fogalma 1735 (2006) sz. ajánlás A nemzet fogalma 337 1735 (2006) sz. ajánlás A nemzet fogalma A közgyűlés által 2006. január 26-án (a 7. ülésen) elfogadott szöveg 1 1. 2003-ban a Parlamenti Közgyűlés megvitatta

Részletesebben

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.

Részletesebben

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN*

A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* Székely László A KISEBBSÉGEK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN* A Szerb Köztársaság számos gondja közül a jelentősebbekhez sorolhatjuk a nemzeti kisebbségek helyzetét is. A nemzeti kisebbségek kulturális

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

DOKUMENTUMOK, KRONOLÓGIA

DOKUMENTUMOK, KRONOLÓGIA M A G Y A R O K S Z L O V Á K I Á B A N DOKUMENTUMOK, KRONOLÓGIA (1989 2004) Fórum Kisebbségkutató Intézet Lilium Aurum Könyvkiadó Magyarok Szlovákiában, II MAGYAROK SZLOVÁKIÁBAN II. kötet DOKUMENTUMOK,

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát,

Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat, a Jó Barát, KISEBBSÉGI DISKURZUSOK KISEBBSÉGI DISKURZUSOK Neszméri Csilla Baumgartner Bernadett CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR SAJTÓ. A JÓ BARÁT Bevezetés Í rásom témája egy feledésbe merült csehszlovákiai magyar folyóirat,

Részletesebben

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL - ELFOGADTÁK 1999. JÚNIUS 18-ÁN - ELÔSZÓ Az Európai Rasszizmus- és Intolerancia-ellenes Bizottság (ECRI) az Európa

Részletesebben

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez)

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez) Latorcai Csaba A nemzetiséghez tartozók önkormányzáshoz fűződő jogai az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény tükrében. Rövid történeti áttekintés 1993-tól. A kakukktojás 1 jelenség Mert az egy nyelvű és

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2014. 52. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2014. 52. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2014. 52. hét Erdély Magyarország Stratégiai fontosságú a szakképzés Fel kell hívni a figyelmet, hogy a szakképző intézmények stratégiai fontosságúak, meg kell alapozni a magyar

Részletesebben

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA A MEGTALÁLT ÚT ESÉLYT ÉS SZABADSÁGOT ERDÉLYNEK I. ALAPVETÉS az erdélyi rendszerváltás megújított terve Az erdélyi

Részletesebben

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 331 Jelentés a Magyar Vöröskereszt pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások A) Az alapfeladatok, a szervezet

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK DOKUMENTUMA STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Nyilatkozat A dokumentum eredeti szövegének fordítását az EBRD kizárólag az olvasó érdekében biztosítja. Annak ellenére,

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

AZ INTÉZET 2005. ÉVI TUDOMÁNYOS TERVE

AZ INTÉZET 2005. ÉVI TUDOMÁNYOS TERVE Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet 1014 Budapest, Országház u.30. Postacím: 1250 Bp., Pf. 5. Tel.: 224 6790, 224-6700/470 Fax: 224 6793 titkarsag@mtaki.hu www.mtaki.hu AZ

Részletesebben

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Így választott Budapest

Így választott Budapest SZABÓ SZILÁRD Így választott Budapest Ignácz Károly: Budapest választ. Parlamenti és törvényhatósági választások a fővárosban 1920-1945 Napvilág Kiadó, h. n. 2013, 199 o. Ignácz Károly történész, a Politikatörténeti

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Az Erdőpedagógia projekt hatékonyságának vizsgálata

Az Erdőpedagógia projekt hatékonyságának vizsgálata Iskolai nevelés a fenntartható fejlődésért 397 Kövecsesné Gősi Viktória Az Erdőpedagógia projekt hatékonyságának vizsgálata A környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának megvalósítása a pedagógiai

Részletesebben

A vasút helyzete Európában

A vasút helyzete Európában A vasút helyzete Európában - a fejlesztések előzményei, lehetőségek a jövőben Pais Anna, szociológia szak/iii. évfolyam 2004. június 30. A vasút helyzete Nyugat-Európában a XX. század közepétől Az 1950-70-es

Részletesebben

Amerikai Nagykövetség, Budapest

Amerikai Nagykövetség, Budapest Nemzetközi jelentés a vallásszabadságról 2005 Kiadta a U.S. Department of State, Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor 2005. november 8-án. http://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2005/51556.htm Magyarország

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése.

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Miért a mezõváros? Miért most? Miért itt? Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Mind az emberek, mind a természeti környezet életminõségének emelése. Közép-Kelet-Európában és így Magyarországon

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 11. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 11. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 11. hét Erdély Tízezrek a marosvásárhelyi tüntetésen Marosvásárhelyen esőben kezdődött meg vasárnap délután a székely szabadság napja elnevezésű autonómiatüntetés, amelyen

Részletesebben