ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL"

Átírás

1 STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája (EUDRS) 2010 elején az Európai Bizottság megkezdte a Duna Régió Stratégiájának kidolgozását. E több területet is érintő stratégia a Bizottság számos különféle feladatát és politikáját fogja majd össze (integrált megközelítés), és figyelmét egyúttal egy-egy kiemelt jelentőségű alkalmazási területre összpontosítja, melyek a nagytérség egészének életére valamilyen formában befolyást gyakorolnak (fókuszált megközelítés). A Bizottság javaslata egy hárompilléres modellt vázol fel: Környezetvédelem : témái között például a vízgazdálkodás (árvízi védekezés) és a minőségmenedzsment (a biodiverzitás fenntartása és támogatása, a fenntartható energiák rendelkezésre állása) szerepel; Összeköttetések : témái között például a szállítási (vízi, vasúti, közúti), az energiaellátási és az információtechnológiai infrastruktúra fejlesztését találjuk; Társadalmi-gazdasági integráció : témái között a polgárok között a kapcsolatok és a gazdasági integráció erősítése és fejlesztése, a régió kulturális sokszínűségének fenntartása, fejlesztése és hasznosítása szerepel. Menetrend A Bizottság június végéig tervezi lefolytatni a konzultációkat a Duna-medence térségének jelentősebb szereplőivel és érdekeltjeivel. A konzultációk keretében már a projektjavaslatok és a konkrét intézkedési javaslatok összegyűjtése is megkezdődik. A Bizottság 2010 nyarán kívánja elkészíteni a cselekvési tervet, ezt követően válik lehetővé, hogy az Európai Tanács 2011-ben, a magyar elnökség idején elindítsa az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiáját. Kapcsolódások Az EUDRS kialakítására irányuló projekt szoros összefüggésben áll a Baltitengeri régióra vonatkozóan június 10-én elfogadott európai uniós stratégia, illetve az ehhez kapcsolódó cselekvési terv kidolgozásának folyamatával.

2 Állásfoglalás az EU Duna Stratégiájáról 129 A Balti-tengeri régióra vonatkozó stratégia legfontosabb célkitűzése a balti régió államai (nyolc EU-tagállam és az Orosz Föderáció) közötti együttműködés intenzívebbé és átfogóbbá tétele. A résztvevők négy főbb területet határoztak meg közösen. E szerint a régiónak ökológiailag fenntarthatóvá (például a Balti-tenger megóvásával, a szennyvíz megfelelő kezelésével), jómódúvá (például a kis- és középvállalkozások innovációs és beruházási támogatásával), elérhetővé és vonzóvá (például a jobb infrastruktúra kialakítása révén) és biztonságossá (például jobb válságkezeléssel és a szükséghelyzetek jobb menedzselésével) kell válnia. A cselekvési terv a fenti területek alapján összesen 15 cselekvési irányt, s ezenfelül 80 kapcsolódó projektet határozott meg. Bizonyos értelemben az EUDRS mintájául szolgált az unió nagytérségekkel kapcsolatos politikáinak tapasztalata is: a Földközi-tenger medencéjére kialakított politika (1997-től Barcelonai Folyamat, 2008-tól Unió a Földközitengeri Térségért), illetve et követően az Európai Szomszédsági Politika keretén belül elindított Keleti Partnerség. Egy régió (eszményi képe) és az emberek, akik lakják Az a földrajzi térség, amelyet a kidolgozás alatt álló Duna Stratégia le kíván fedni, aligha mutathatna változatosabb vagy heterogénebb képet. A Duna régióban találhatók az EU legfejlettebb és legmagasabb termelékenységű területei, ahol a legnagyobb az érték-előállítás és a jólét, ugyanakkor ebben a térségben találhatók a legalacsonyabb fejlettségű és termelékenységű régiók is, ahol a legalacsonyabbak a jövedelmek (GDP/lakos: Felső-Bajorország euró, Románia északkeleti régiója 5800 euró). A Duna régióban egyszerre van jelen a kimagasló termelékenységű ökológiai földművelés (Burgenland, Ausztria) és a szétesett, romokban álló mezőgazdasági termelés (Románia bizonyos területein a földek 25 30%-a áll parlagon). A Duna régióban találhatók robbanásszerűen fejlődő városi övezetek (Pozsony, Budapest) és olyanok is, ahol az elvándorlás és a demográfiai hanyatlás kiugróan magas. Összefoglalva, a régiót mind a jólétet és a jövedelmeket, mind az infrastruktúrát és a közlekedési összeköttetéseket, mind pedig a gazdasági szerkezetet és a növekedést tekintve széles és mély szakadékok szelik keresztülkasul.

3 130 Stefan August Lütgenau Ma még csak vízió egy olyan Duna régió, amely politikai, kulturális és gazdasági értelemben egységet alkot. Ez az egység nem áll fenn még az unió tagállamai között sem, még kevésbé azon államok között, melyek jelenleg az unió határain kívül vannak. Törésvonalak, konfliktusok Az a régió, melyre vonatkozóan az Európai Unió a Duna Stratégiát ki kívánja dolgozni, nemcsak földrajzi értelemben heterogén és sokszínű. A különböző kultúrák és vívmányaik sűrű egymásmellettisége ugyanúgy jellemző a Duna régióra, mint a szegénység és a gazdagság ellentéte, vagy a termelékeny és az alacsonyan fejlett területek és struktúrák dichotómiája. A Duna régiót emellett szemben például a Rajna vidékével (Svájc, Franciaország, Németország, Benelux országok) különféle kulturális törésvonalak és nyilvánvaló ellentmondások is jellemzik, melyek a Római Birodalom 395-ös kettéválása óta konfliktusok változatos sorát okozták a térségben. E térségben zajlott le a Római Birodalom keleti és nyugati részre válása. Közigazgatási szétválás volt ez, mégis a keleti és a nyugati, a görög és a latin világ elválásának kezdőpontja lett. E rést tágította és szilárdította meg kulturális értelemben az 1054-ben bekövetkezett nagy szakadás, ami legalábbis részben reprodukálta a 395-ben meghúzott határvonalat. A Duna régió a 13. századtól kezdődően évszázadokon keresztül az európai hatalmak és az Oszmán Birodalom közötti ellenségeskedés színtere lett. E konfliktus nemcsak Ausztria és Magyarország régióhoz való viszonyát határozta meg, hanem Szerbia, Bulgária és Románia nemzeti identitásának középponti elemévé is vált. Ezek az országok csak a 19. század végén vívták ki az Oszmán Birodalommal és a Habsburg fennhatósággal szembeni harcban részleges nemzeti függetlenségüket. Az Oszmán Birodalom elnyomó politikája megszilárdította e szembenállás tudatát az osztrák önazonosság-felfogásban Bécs kétszeri, 1529-es és 1683-as ostroma is hozzájárult ehhez. A Duna-medence térségét évszázadokon keresztül katonai határ szelte át, mely a Habsburg oszmán szembenállás jelképévé vált. E konfliktust régen és ma is két világvallás, a kereszténység és az iszlám konfliktusaként is értelmezik. Mindezen felül a régió a Habsburg hegemónia következményeként egyre inkább gyarmati jellegű politika célpontjává vált, ami Bosznia-Hercegovina 1908-as megszállásában érte el tetőpontját. A Duna régiót ellenségeskedések sokasága jellemzi. Ezek legtöbb esetben az egyik nemzetnek a régióra irányuló hegemón törekvéseivel szembeni reakciókként jelentkeztek, melyeket a legkülönfélébb okok táplálták, eredetük pedig különböző korokba nyúlik vissza. E konfliktusok mindegyike szolgált már háborúk kitörésének indokául is. Mindenekelőtt az osztrák szerb, az osztrák magyar konfliktust, a szomszédoknak a magyar kulturális hege-

4 Állásfoglalás az EU Duna Stratégiájáról 131 móniával szembeni 19. századi ellenállását és a Balkán-háborúkat kell említenünk, mely utóbbiak függetlenségi harcból egyik napról a másikra váltak a regionális dominanciáért folytatott küzdelemmé. A Duna régió a 20. században a német nemzetiszocializmus szuperhatalmi törekvéseinek célpontjává vált. Az 1941 és 1947 közötti évek a szenvedés évei, amit a német megszállás, s emberek millióinak elűzése és meggyilkolása jellemzett. Európa nyugati keleti megosztottsága részeként a vasfüggöny 1947-től kezdődően egészen 1989-ig választotta ketté a tágabb Duna régiót. A Balkán térséget a szélsőséges nacionalizmus újra felbukkanása és az ennek következményeként kitört háborúk, valamint a volt Jugoszláviában fellobbant konfliktusok szakították szét, melyek emberek millióit nyomorították meg. E konfliktusok formálták egyúttal a szomszédok egymásról, illetve saját politikai és társadalmi énjéről alkotott felfogását is. és paradoxonok A Duna régió (kulturális) történelmében fellelhető többszörös törésvonalak mellett a makrorégiót számos paradoxon is jellemzi, melyek az itt élőket nemcsak az európai eszménytől idegenítik el, hanem attól is, hogy a Duna régiót a sajátjuknak érezzék. Alig akad még egy ország, amely akár politikailag, akár gazdaságilag vagy kulturálisan többet profitált volna a vasfüggöny leomlásából, az ország Európai Unióhoz való csatlakozásából, illetve az EU 2004-es és 2007-es keleti bővítéséből, mint Ausztria. Ennek ellenére az osztrák közvéleményben az unió kezdeti, átlagot meghaladó támogatottsága hamar visszájára fordult. Ausztria lakosságának többsége ma negatívan viszonyul az EU-hoz, és elutasító a Duna régió bővítésével szemben is, melynek gazdasági összeolvadása és egységesülése jelentősen hozzájárult az osztrák jóléthez az elmúlt évben. A törésvonalak és paradoxonok mély gyökeret vertek az emberek tudatában, bár ennek azért van valós alapja is. Az a tény, hogy a Dunát egy közel 400 kilométeres szakaszon (a 863-as folyamkilométernél lévő Vaskapu II és a 488,7 folyamkilométernél lévő Gyurgyevó/Rusze között) egyetlen híd sem íveli át, ennek az attitűdnek az egyértelmű megnyilvánulása. Az Angern-szindróma Az, hogy a Duna régióra a megszakadt (vagy megszakított) összeköttetések jellemzőek, nem kis részben az itt élők akaratából alakult így, akik elutasítják a kapcsolatok kiszélesítését vagy az egymással való érintkezést, és arra félelemmel tekintenek. Angern an der March kicsiny határváros Alsó-Ausztriában éppen a szlovákiai Záhorská Vesszel (Ungeraiden, Magyarfalu) szemközt. A komp ma már

5 132 Stefan August Lütgenau kisebb teherautókat, személygépkocsikat, motorkerékpárokat, bicikliket és gyalogosokat szállít néhány percenként. Ha csak egy kicsivel is hosszabb lenne, a komp szinte már híd lenne. Mégis, csak 2000-ben kezdte meg működését, és akkor is nagy nehézségek árán. A vasfüggöny leomlását követően az új Európát övező eufória az osztrák oldalon, Angernben nagyon is szűk körre korlátozódott. Egy közvéleménykutatás szerint 60% ellenezte, hogy hidat építsenek a szomszédok felé. A Kelet és a Nyugat közötti határ és törésvonal már réges-rég a tudatban jelen lévő határrá és törésvonallá alakult át, amely jelentősen hozzájárult a mi és a miénk öndefiníciójához. Csak a 2007-ben lebonyolított új szavazás hozta meg a hídépítéshez hozzájáruló kétharmados támogatást, az osztrák oldalon azonban a kocsmák törzsközönsége körében még ma is hiába keresnénk az egyetértő pártfogást. A falak emelése és lerombolása, ugyanúgy, mint a hidak építése, olyan folyamat, amely az emberek fejében és lelkében kezdődik. Nem mindenki és nem mindenhol áll erre készen. Angern és Záhorská Ves esetében az uniós források jelentősen hozzájárultak a híd megépítéséhez ben, 21 évvel a vasfüggöny leomlását követően Angernben és Záhorská Vesben is kinyílt az ajtó a közös Európára. Ha Angern és Záhorská Ves lakosai, akiket csak 1945-öt követően választottak és idegenítettek el egymástól, ily rövid idő alatt ilyen tüneteket produkálnak, mennyivel inkább számolnunk kell még szilárdabb törésvonalakkal és a közvetlen szomszéd még vehemensebb elutasításával azokban a régiókban, ahol nem is oly rég még véres háborúkat vívtak, és az embereket tömegesen üldözték el lakóhelyükről? Európai béketerv Manapság sokan elfelejtik, hogy az európai integráció a legnagyobb szabású európai béketerv. Ez a béketerv az 1950-es évek elején egy másik nagy európai régióban indult el, amit szintén egy folyó, a Rajna köt össze. Évszázadok szembenállását követően a franciák és a németek a konfliktusokat és a határokat előremutató módon megszüntető Benelux államok társaságában és támogatásával végre összefogtak. Nem kívánjuk alábecsülni a hidegháború és a szovjet tömb jelentette valós vagy vélt fenyegetés szerepét a nyugat-európai integráció elindításában és életben tartásában. A Duna régióban ma abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy semmilyen közvetlen katonai veszéllyel nem kell számolnunk. Nyugat-Európa népeinek ugyanakkor mélyen átérzett vágya volt közös erőfeszítéssel túllépni az elmúlt évszázadok és a két világháború által előidézett megosztottságon. Európát modernnek, jövőbe mutatónak, nem

6 Állásfoglalás az EU Duna Stratégiájáról 133 egyszer eszménynek látták. Az Európa nyugati felében lezajlott integrációs folyamat sikerességét segítette elő az 1950-es, 1960-as évek gazdasági fellendülése során megtapasztalt újfajta mobilitás is, ami a világháborús hadjáratokat nem számítva először tette lehetővé emberek nagy tömegei számára, hogy Európát beutazzák. A lakosságot magával ragadó pozitív hangulat segített át a politikai egyesülést kísérő legnehezebb kríziseken is ( üres székek politikája, ). Mindeközben az egyesülő Európát eluraló eufória a korábbi vasfüggöny mentén és a Duna vonalán egyszerűen semmivé foszlott. A térség államainak és az itt élő embereknek, valamint az Európai Uniónak ennek ellenére is, sőt annál inkább az a feladata, hogy a Duna térségét a béke, a jog uralma és a demokrácia jellemezte régióvá változtassa, s ezzel megnyissa az utat a régió jólétéhez és fenntartható ökológiai fejlődéséhez. Európai folyó: hagyományokra épít, jövőbe tekint, reménnyel teli Az EUDRS szembefordul a régi, konfliktusokkal terhelt és az emberek tudatába magát befészkelt régiókkal és elkülönülési törekvésekkel, melyek a Duna-medence térségének történelmét mind ez ideig meghatározták, s helyébe a lelki beállítódás új vízióját állítja, amely a Duna-medence népeit és kultúráit a maguk sokszínűségében kívánja egységgé kovácsolni. A Duna Stratégia egyszerre és egyenlő mértékben épít a hagyományokra, tekint a jövőbe és reménnyel teli. Jövőbe tekint, mert az unió és tagállamai olyan folyamatba kezdtek bele, amelynek határozott célja a megosztottságok és törésvonalak ősrégi sémáinak tudatos meghaladása. Reménnyel teli, mert e folyamat részeként a Duna régióban átfogó, forradalmi változások indultak meg, melyeket több, igen eltérően működő motor hajt. A stratégia kiindulópontjában minden valószínűség szerint Baden- Württemberg dunai régiója állt. Itt nyílt lehetőség arra, hogy az elgondolásnak Brüsszelben, valamint a tagállamok és a Duna menti régiók nagyobb városaiban is támogatást szerezzenek. Az a tény, hogy az ötlet apaságát a bécsi és a bukaresti külügyminisztérium is magának tulajdonítja, ugyancsak a Duna Stratégia fontossága mellett szól. A hagyományra épít az a megközelítés, ami a Duna régió egyesítését a folyó menti térség gazdasági fejlődése révén kívánja előmozdítani. Jean Monnet óta ez a megközelítés újra és újra bizonyította eredményességét. A 2010-ben figyelembe vett megfontolások persze nem kizárólag a gazdasági szférára korlátozódnak. A jövőorientált ökológiai tervezés a készülő stratégia középponti eleme.

7 134 Stefan August Lütgenau Az Európai Unió régiókon átívelő további stratégiái A makrorégiókra kidolgozott stratégiák viszonylag újszerű megközelítésnek számítanak. A 2009-ben elfogadott Balti-tengeri Stratégia még túl friss ahhoz, hogy végső következtetésekhez adhasson támpontot. A külkapcsolatokat tekintve azonban az EU és a civil társadalom a szomszédsági politikák keretében már 1995 óta gyűjti a tapasztalatokat. A nagytérségi stratégiákhoz hasonlóan a szomszédsági politikák az ESZP és a Barcelonai Folyamat / Unió a Földközi-tengeri Térségért egyszerre szolgálták az EU közvetlen szomszédságában elterülő térség stabilizációját, a jólét és gazdagság térnyerését, a demokrácia és a jogállamiság megerősítését, a fenntartható ökológiai fejlődés megindulását, valamint a különféle kulturális értékek védelmét és a régióban élő népek és emberek részére történő közvetítését. Az EUDRS számára is mintául szolgálhatnak a nagytérségi politikák különösen az ESZP és a Barcelonai Folyamat / Unió a Földközi-tengeri Térségért, melyekben nagy hangsúlyt kapott a civil társadalmi részvétel. A civil társadalmi dimenzió mindkét esetben a szélesebb politikai folyamatba ágyazódik be, és többek között rendszeresen megtartott nyilvános fórumokban, illetve a civil társadalom és a miniszterek / Európai Bizottság közötti eszmecserében ölt testet. Civil társadalmi részvétel a Duna Stratégiában Az EU Duna régióra vonatkozó stratégiájának kidolgozása céljából az érdekeltek számára nyitott és befogadó konzultációs folyamat kezdődött, ami a Duna régióban elviekben valamennyi résztvevő és érdekelt fél számára lehetővé teszi, hogy az uniós Duna Stratégia kialakításába és későbbi megvalósításába bekapcsolódjon, hallassa hangját és azt figyelembe is vegyék. E megközelítést hangsúlyozottan üdvözöljük és támogatjuk. A civil társadalom részvétele az EUDRS-ben azonban ez ideig meglehetősen gyenge volt. A Duna Stratégiáról Ulmban megtartott első uniós konferencia tapasztalatai is azt mutatják, hogy a legnagyobb civil társadalmi csoportok, különösen azok, melyek a Duna-medence déli országaiban tevékenykednek, nem tudtak részt venni az összejövetelen. A konferencia programja, műhelybeszélgetései, valamint a hozzászólók listája is egyértelműen arról tanúskodik, hogy a civil társadalmi részvétel túlságosan is erőtlen volt. Az EUDRS társadalmi vitájában diktált feszes menetrend strukturális hátrányt jelent általában a civil társadalom, és különösen a délebbre fekvő országok gyengébb civil társadalmai számára. Bár az Európai Bizottság által nemrégiben elindított nyílt konzultációs folyamat jelentősen megkönnyítheti a civil társadalom véleményének meg-

8 Állásfoglalás az EU Duna Stratégiájáról 135 fogalmazását, nem feltételezhető, hogy a folyamat elégtelen nyilvánosságának következményeként is azokat a hiányzó lehetőségeket, melyek a civil társadalom kevésbé fejlett csoportjainak részvételét akadályozzák, megfelelőképpen ellensúlyozni lehet. Megkerülhetetlen akadály a konzultációs folyamat többnyelvűségének hiánya ami tehát feltételezi az angol nyelvtudást. A Bizottság által nemrégiben kezdeményezett konzultációs folyamat számos érintett államban teljességgel ismeretlen, és a média sem foglalkozik érdemben a kérdéssel. Az egyes országokban működő EU-képviseletek kevéssé vesznek részt a munkában, és nem is szolgálhatnak hatékony közvetítőkként. A jelenlegi menetrend a bulgáriai és a romániai konzultációkat a társadalmi vita utolsó fázisában, májusban és júniusban tervezi lefolytatni, ebből következően az ottani civil társadalom részvételére a vitában már nagyon későn kerülhet sor, ha egyáltalán sor kerül. E csoportok kénytelen távolmaradása az Ulmi Konferenciától tovább erősíti ezt a strukturális hátrányt. A társadalmi vita 2010 júniusáig tervezett lezárásáig a Duna régió civil társadalmainak jelentős csoportjai még saját belső véleményformálási processzusaik végére sem jutnak el. Ez nem utolsósorban azoknak az EU által is jelzett strukturális deficiteknek a következménye, melyek a transznacionális cserekapcsolatok, az infrastruktúra és a kommunikációs kapcsolatok terén állnak fenn, melyeket a Duna Stratégia helyesen éppen felszámolni kíván. A civil társadalmi részvétel másik pillére A Foster Europe [Támogasd Európát] nevű szervezet ezért azt kéri, hogy a Duna Stratégia kidolgozását és megvalósítását célzó konzultációkba a civil társadalom strukturális beágyazását tegyék lehetővé. Ezzel párhuzamosan a cselekvési terv véleményezésének és elkészítésének folyamatát oly módon kell megtervezni, hogy a stratégia tervezése során a civil társadalom igényei, aggodalmai és kérései 2010 júniusát követően is befogadhatóak és maradéktalanul figyelembe vehetőek legyenek. A civil társadalom részvételének és a részvétel módozatainak befogadó jellegűnek kell lennie. Amellett, hogy széleskörűen magába kell foglalnia valamennyi érintett államot és régiót, nemzetközi szinten is szervezettnek és összekapcsoltnak kell lennie. Egy életképes és aktív civil társadalmi struktúra a résztvevők közötti közvetlen kapcsolatot feltételez. A rendszeres találkozók és megbeszélések, melyeken a szűkös pénzügyi lehetőségekkel rendelkező helyi szervezetek és csoportok is részt vehetnek, előfeltételét képezik annak, hogy a Dunamedence civil társadalmai eredményesen és kreatívan tudjanak a folyamatban közreműködni.

9 136 Stefan August Lütgenau A Duna régióban élő emberek részvétele nélkül lehetetlen meghaladni azokat a törésvonalakat, szakadékokat és paradoxonokat, melyek elválasztják és megosztják a régiót, és egyúttal az ott élőket is távol tartják egymástól. Az állami szereplők már eddig is arra használták a Duna Stratégiát, hogy saját, részben már évek óta követett napirendjüket az új stratégiába is átemeljék. A Duna folyómedrének mélyítése, folyami erőművek építése, a hajózási infrastruktúra fejlesztése kétségtelenül fontosak, ugyanakkor a legkevésbé sem tekinthetők újszerűnek. A Duna medence lakossága nélkülözhetetlen és felbecsülhetetlen kreativitásának, életerejének és innovációs potenciáljának bevonására leghatékonyabban a civil társadalom részvételével kerülhet sor. A mediterrán térségben szerzett tapasztalatok különösen jól mutatják, hogy egy jól szervezett civil társadalmi dimenzió gyakran jóval hatékonyabban segíthet túllendülni a politikai kríziseken, mint az az állami szereplők közreműködésével lehetséges volna. Az erős civil társadalmi dimenzió arra is garanciát jelenthet, hogy a stratégiát a jó kormányzás ismérveinek megfelelően és a Duna régió lakosságának érdekében kialakított politika jegyében fogják végrehajtani. A Duna-medence civil társadalmainak strukturálisan beágyazott és ön - szerveződő részvétele a Duna Stratégiában hozzájárul ahhoz is, hogy az EU ezen új megközelítését az emberek a magukénak érezzék, és egyúttal a közös európai Duna régió céljainak és víziójának megvalósításában is hatásosan működjenek közre. A Duna-medence Civil Társadalom Hálózat Projekt A Foster Europe a Duna régióban működő partnerekkel együttműködésben azon munkálkodik, hogy a Duna régióban megindítsa a civil társadalom önszerveződési folyamatát. A Duna-medence Civil Társadalom Hálózat Projekt és a honlap bármely érdeklődő számára lehetővé teszi, hogy a Duna Stratégia tartalmáról, formájáról, időkeretéről és aspektusairól gyorsan és tömören informálódjon. A Duna-medence Civil Társadalom Hálózat Projekt egyben a Dunamedencében tevékenykedő vagy ott érdekekkel bíró valamennyi civil csoport kiindulópontja és találkahelye. Dunai Civil Fórum: a hálózat hálózata A Foster Europe és a Duna-medence Civil Társadalom Hálózat Projekt munkájának a célja, hogy hálózatok hálózataként Dunai Civil Fórumot indítson el és tartson fenn, ami a Duna Stratégia civil társadalmi dimenzióját jeleníti meg, és a civil társadalmi döntéshozatali folyamatok számára megfelelő fórumot és eszközt bocsát rendelkezésre.

10 Állásfoglalás az EU Duna Stratégiájáról 137 A Duna-medence Civil Társadalom Hálózat Projekt és a Dunai Civil Fórum jelentik azokat a struktúrákat, amelyek biztosíthatják a civil társadalom részvételét és befolyását az Európai Unió Duna régióra vonatkozó straté - giá jában. (Fordította: Böszörményi Jenő)

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Meg akarjuk mutatni, hogy a helyi szintű elkötelezettség tényleges eredményekhez vezethet a roma lakosság életében.

Meg akarjuk mutatni, hogy a helyi szintű elkötelezettség tényleges eredményekhez vezethet a roma lakosság életében. Roma-Net 2011. március 1. Hírlevél Köszöntő Kedves Olvasó! Ön a Roma-Net URBACT II. projekt első hírlevelét tartja a kezében. A Roma-Net egy kilenc európai várost tömörítő nemzetközi hálózat, amelynek

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

panorama a duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia inforegio egységes válasz a közös kihívásokra 2011. tavasz

panorama a duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia inforegio egységes válasz a közös kihívásokra 2011. tavasz panorama inforegio 37 2011. tavasz a duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia egységes válasz a közös kihívásokra hu TARTALOmJEgYZÉK 3 AZ OLVASÓKHOZ 4-7 KÖRKÉP Európai uniós stratégia a virágzó Duna-régióért

Részletesebben

Oktatási kézikönyv a diszkriminációról

Oktatási kézikönyv a diszkriminációról Az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos tudatosság fokozását célzó szemináriumok civil társadalmi szervezetek számára Oktatási kézikönyv a diszkriminációról Az egyenlő bánásmóddal és az

Részletesebben

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK, VALAMINT AZ ÁLTALÁNOS (GAZDASÁGI) ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

Részletesebben

Committee / Commission ENVI. Meeting of / Réunion du 08/09/2011 BUDGETARY AMENDMENTS / AMENDEMENTS BUDGÉTAIRES. Rapporteur: Jutta HAUG

Committee / Commission ENVI. Meeting of / Réunion du 08/09/2011 BUDGETARY AMENDMENTS / AMENDEMENTS BUDGÉTAIRES. Rapporteur: Jutta HAUG Committee / Commission ENVI Meeting of / Réunion du 08/09/2011 BUDGETARY AMENDMENTS / AMENDEMENTS BUDGÉTAIRES Rapporteur: Jutta HAUG HU HU Módosítástervezet 6300 === ENVI/6300 === előterjesztette: Jutta

Részletesebben

Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája

Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája Strasbourg, 2010. július 9. 15 CEMAT (2010) Final 6E Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája CEMAT/ET Moszkva, Orosz Föderáció 2010. július 8-9. AZ EURÓPA

Részletesebben

k é r e m az Ön fellépését a Kormánynál: a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény [Ütv.] 3. (1) b) alapján;

k é r e m az Ön fellépését a Kormánynál: a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény [Ütv.] 3. (1) b) alapján; Dr. Polt Péter úr, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze részére Legfőbb Ügyészség B u d a p e s t 1155 Markó u. 16. Fax: 269 2862 Tisztelt Legfőbb Ügyész ú r! Alulírott dr. Jánossy András magánszemélyként

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

2. Általános megjegyzések

2. Általános megjegyzések 2006.1.31. C 24/73 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Szociális politika a belvízi hajózás európai szabályozásának keretében (2006/C 24/15) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.17. COM(2014) 357 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai

Részletesebben

A romakérdés europaizálódása?

A romakérdés europaizálódása? 56 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2010. OKTÓBER Csiki Tamás A romakérdés europaizálódása? Az elmúlt két hónapban váratlanul nagy visszhangot kapott Európában egy olyan kérdéskör, amelyet az Európai Unió legfejlettebb

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés Magyarország Ezt az utólagos értékelést az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága kezdeményezte és egy magánkonzorcium végezte el. A Konzorcium teljes

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről. 40.145-22/2007. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről. Jelen vannak: Képviselők, jegyző, aljegyző és a meghívott vendégek Köszöntöm

Részletesebben

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről Vállalatok és más pályázók számára Nemzetközi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 JUHÁSZ GÁBOR TALLER ÁGNES A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 A tanulmány nyolc új kelet-közép-európai EU-tagállam társadalmi befogadásról szóló nemzeti cselekvési tervein

Részletesebben

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Tóth László Ma Európában a nemzetállami logika és a közös európai fellépés vitája feszül. A kérdések úgy hangzanak, hogy

Részletesebben

Tanulói részvétel öt magyarországi iskolában

Tanulói részvétel öt magyarországi iskolában szemle Tanulói részvétel öt magyarországi iskolában A viharosnak nevezett huszadik század után a huszonegyedik század embere kelletlenül és némileg csalódottan kénytelen tudomásul venni, hogy a történelem

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM A "Duna-Pannon" határon átnyúló régió városi (Baja-Mohács-Eszék-Pélmonostor-Zombor-Apatin) együttműködésének keretei és az együttműködő felek fejlesztési elképzeléseinek

Részletesebben

A Progress eredményeinek biztosítása

A Progress eredményeinek biztosítása A Progress eredményeinek biztosítása A Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007 2013) végrehajtására vonatkozó keretstratégia Európai Bizottság A Progress eredményeinek

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

(Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) VÉLEMÉNYEK RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 81. PLENÁRIS ÜLÉS, 2009. OKTÓBER 5-7.

(Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) VÉLEMÉNYEK RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 81. PLENÁRIS ÜLÉS, 2009. OKTÓBER 5-7. 2010.3.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 79/1 I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) VÉLEMÉNYEK RÉGIÓK BIZOTTSÁGA 81. PLENÁRIS ÜLÉS, 2009. OKTÓBER 5-7. A Régiók Bizottsága véleménye A Duna-medencével

Részletesebben

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában KENGYEL ÁKOS 1 Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában A tanulmány az Európai Unió kohéziós (regionális fejlesztési) politikája vonatkozásában vizsgálja meg a szubszidiaritás elvének

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa:

Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: 1 Juhász József, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa: A koszovói konfliktus magyar szemmel (Az előadás 2007. december 14-én hangzott el az MTA Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban. A Duna Stratégia lehetőségei

Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban. A Duna Stratégia lehetőségei Koller Boglárka Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban A Duna Stratégia lehetőségei (A Zsigmond Király Főiskolán 2009. december 4-én elhangzott előadás) Erre a rövid előadásra készülve, a Korunk

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT. 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL

A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT. 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL A főtitkár 2009/03/05 Réf.: D(2009) 9352 A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL (az Eljárási

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről

Részletesebben

Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő

Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 213-220. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő JAMES WESLEY SCOTT (ED.): EU ENLARGEMENT, REGION BUILDING AND SHIFTING BORDERS OF INCLUSION AND EXCLUSION

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában 7. fejezet KONKLUZIÓK 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában Véleményünk szerint Közép-Európában 1526-tól napjainkig öt kísérlet történt a térség munkamegosztásának megszervezésére.

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

A KÖZÉP-EURÓPAI, A DUNA MENTI ÉS AZ ADRIAI TÉRSÉG INTEGRÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA' Policy Option Paper

A KÖZÉP-EURÓPAI, A DUNA MENTI ÉS AZ ADRIAI TÉRSÉG INTEGRÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA' Policy Option Paper Tér és Társadalom XIII. évf. 1999 1-2: 195-251 vision planet A KÖZÉP-EURÓPAI, A DUNA MENTI ÉS AZ ADRIAI TÉRSÉG INTEGRÁLT TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA' Policy Option Paper A tanulmány 1999. május 17-18-án,

Részletesebben

VMegvalósult tervek. Egyensúly és növekedés Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon, 2010 2014. Matolcsy György

VMegvalósult tervek. Egyensúly és növekedés Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon, 2010 2014. Matolcsy György Matolcsy György Egyensúly és növekedés Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon, 2010 2014 Kairosz Kiadó, 2015 VMegvalósult tervek Vannak a magyar történelemnek meghatározó gazdaságpolitikai fordulatai.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI ELŐTERJESZTÉS

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI ELŐTERJESZTÉS Oktatási és Kulturális Minisztérium ELŐTERJESZTÉS A nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSE: FOLYAMATOSSÁG VAGY MEGTORPANÁS?

AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSE: FOLYAMATOSSÁG VAGY MEGTORPANÁS? NYUGAT-BALKÁN ÉS AZ INTEGRÁCIÓ IVO SAMSON AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSE: FOLYAMATOSSÁG VAGY MEGTORPANÁS? Az Európai Unió vonzereje A viszonylag mély válság ellenére az Európai Unió nem változtatott a nyitott

Részletesebben

Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve

Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Készítette: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Tervszám:

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S NYÍLT ÜLÉS AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 62. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2009. évi tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z

Részletesebben

A torz magyar térszerkezet dr. Rigó Mihály okl. erdőmérnök okl. építőmérnök

A torz magyar térszerkezet dr. Rigó Mihály okl. erdőmérnök okl. építőmérnök A torz magyar térszerkezet dr. Rigó Mihály okl. erdőmérnök okl. építőmérnök Írásom természetesen az ország gazdasági térszerkezetéről szól. A felhasznált adatokat, képeket a napokban (2011. december) megjelent

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban

Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban A kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak tudati eszközei. Az objektív földrajzi tér egyéni

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Város Képviselő-testület

Város Képviselő-testület Város Képviselő-testület O k t a t á s i B i z o t t s á g 205 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 2 0-74/2,, 42 Fax: 06 2 0-5 E-mail: hivatal@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Gázvezetékek övezik hamarosan Európát

Gázvezetékek övezik hamarosan Európát BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 9. sz. 2006. p. 36 43. Az energiagazdálkodás alapjai Gázvezetékek övezik hamarosan Európát Az orosz állam tulajdonában lévő Gazprom új gázvezetékeket

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

GYŐRI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

GYŐRI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV I 2015. SZEPTEMBER GYŐRI JÁRÁS Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló... 3 II. A győri járás rövid bemutatása... 5 III. Bevezetés és illeszkedés... 10 Pályázati háttér, a megvalósításról átfogóan... 10

Részletesebben

A helyi társadalom elégedettsége a lakással, a lakókörnyezettel és néhány szocio-kulturális tényezôvel

A helyi társadalom elégedettsége a lakással, a lakókörnyezettel és néhány szocio-kulturális tényezôvel A lakások 15,9%-ában van kiépítve a helyi körülmények között nagyobb energiatakarékosságot biztosító cirkófûtés. A lakások több mint felében gázkonvektorral történik a fûtés, illetve elég magas arányt

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE:

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.27. COM(2013) 321 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: "EREDMÉNYESEK VOLTAK-E A MARCO POLO PROGRAMOK A FORGALOM KÖZUTAKRÓL VALÓ

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben