Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban. A Duna Stratégia lehetőségei

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban. A Duna Stratégia lehetőségei"

Átírás

1 Koller Boglárka Konstruált identitás egy konstruált makro-régióban A Duna Stratégia lehetőségei (A Zsigmond Király Főiskolán december 4-én elhangzott előadás) Erre a rövid előadásra készülve, a Korunk folyóirat 1926-os száma akadt a kezembe, ahol a szerző egy Ady idézettel kezdi a gondolatait a közép-európaiságról történő elmélkedésről, amely így hangzik: A Duna-parton soh se éltek, boldog, erős kacagó népek? (Ady Endre) Vajon miből adódik ez? Történelmi adottságról van szó, melyet ez a régió eddig sosem tudott levetkőzni? Pedig már számos terv született ennek megvalósítására korábban is, például Kossuth Lajos Dunai konföderációs terve is 1862-ből, amelybe Magyarország, Erdély, Románia, Horvátország, Szerbia és a délszláv államok (Törökország felbomlásával) tartoztak volna, és fő célja a kárpát-medencei és környező területek gazdasági és politikai egységének a megteremtése lett volna. Vagyis e tervezetnek is földrajzi értelemben a folyót követve egy közép-kelet európai és dél-európai hatósugara lett volna (hasonlóan a körvonalazódó Duna makró-régióhoz). Kossuth gondolatát 1918-ban Jászi Oszkár állította megint a figyelem középpontjába. Az 1918-ban publikált A dualizmus bukása és a Dunai Egyesült Államok című munkájában a Monarchia föderalisztikus átalakításának tervét vázolta fel. 1 Amint azt a történelemből tudjuk, ezen tervek jó időre lekerültek a napirendről. 2 A rendszerváltás után, ha nem is a Duna menti országok, de a közép-kelet európai országok szubregionális együttműködése ismét felmerült, mint egy lehetséges együttműködési keret ebben a térségben. A megvalósított összefogás, és együttes érdekérvényesítés azonban nem volt sikeres. 3 A térség államai számára az integrációs tagság elérése, mint elsődleges célkitűzés minden más szempontot felülírt, és ezen államok inkább versenytársakként mintsem együttműködő partnerekként tekintettek egymásra (legalábbis addig, amíg hittek a Bizottság által is képviselt differenciálás elvében.) 4 A 2009-ben, Ulmban a hét ország által aláírt Európai Duna Stratégia (EDS) is azt a célkitűzést fogalmazta meg, hogy a térségben erősödjön meg a területi, gazdasági és kulturális kohézió és jöjjön létre a közös Duna régió, amely a 2014-es, új uniós költségvetési periódusban már egy olyan térséget jelölne, amelyhez közös kutatási és fejlesztési projektek kapcsolódnának. 1 A Dunai megbékélés apostola. Jászi Oszkár nemzetiségpolitikai gondolatai In Európai Utas 2 Míg a második világháború után a Nyugat (a hatok) Jean Monnet és Robert Schuman tervéből kiindulva - amely egy szektorális együttműködés megvalósítását jelentette- a nemzetek feletti szupranacionális Európa létrehozása mellett kötelezte el magát (még akkor is, ha az integrációtörténetből ismert, hogy később az együttműködés inkább kormányközi jelleget öltött), a szovjet zónába sorolt országok kényszerpályára lettek állítva. 3 Ilyen volt az ún. Közép-európai Kezdeményezés, mely Olaszországon, Ausztrián és Jugoszlávián kívül eleinte csak Magyarországot foglalta magában, de 1989-ben csatlakozott hozzá Lengyelország és Csehszlovákia is. Szubregionális együttműködés volt az 1991 óta működő Visegrádi Együttműködés is, amely Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia tagságával indult, majd több régiós ország is csatlakozott hozzá. 4 Az 1990-es években is voltak kezdeményezések a Duna-menti országok együttműködésére. 1

2 A Duna Stratégia, a folyó vízgyűjtő területét is belevéve 14 országot érint: Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Bulgária, Románia (EU tagok), Horvátország, Bosznia, Szerbia, Montenegró, Macedónia (Nyugat-Balkán), Ukrajna és Moldávia (Kelet-Európa). Ma már számos együttműködési és projekt-terv áll készen, amelyek mind ahhoz járulhatnak hozzá, hogy a kijelölt dunai makro-régió életre kelljen. Mit jelent mindez az identitás-kutató számára? Alapfeltevésem az, hogy a Duna Stratégiában javasolt és létrehozott projektek is csak akkor lehetnek sikeresek, ha a Duna-mentén élő emberek tudatában is változás történik, vagyis létrejön az itt élők közösségi azonosságtudata. Ez talán az egyik legnagyobb kihívás, hiszen az itt élők körében felépíteni a bizalmat, kialakítani a közösségi tudatokat, és lebontani ebben a régióban is meglévő mentális elválasztó határvonalakat nem megy egyik napról a másikra. Az Európai Unió törekvései egy közös identitás létrehozására konstrukcióként értelmezhetők. Az Unió döntéshozói az 1970-es évektől folyamatosan hozták létre a közösségi azonosságtudat strukturális (intézményes és jogi) valamint szimbolikus elemeit (zászló, himnusz, jelmondat és pénz stb.), melynek következtében már kezd kialakulni egy szupranacionális identitás, amely a nemzeti hovatartozás melletti és nem mindenütt (minden tagállamban, kisebbségben) ugyanolyan tartalommal bíró kategória. Az Unió legújabb fejleményei (széles körben elterjedő europesszimizmus és az uniós polgárok inaktivitása az EP választásokon vagy a Lisszaboni Szerződés ratifikációjának elhúzódása és a Lisszaboni Stratégia már az uniós döntéshozók által is vállalt kudarca stb.) azonban arra utalnak, hogy új lendületet kell adni a közösségi identitás kialakításának a felülről jövő kezdeményezések szerepét fokozatosan, átveszik az aluról építkező stratégiák és programok. A Duna Stratégia éppen ennek lehet az egyik építőköve. Az egyén identitását meghatározó egyik alapvető dimenzió a terület. Ma már az idenitáselméletek írásaiban elfogadott nézet, hogy az egyén azonosságtudatát nem úgy kell elképzelni, mint egy hierarchikus rendszert, ahol az identitás-hierarchia csúcsán a nemzeti identitás állna (ez a sz-i nemzetkoncepció), és nem is úgy, ahol csupán az európai és a nemzeti kötődések együttes jelenléte lenne jellemző, hanem egy olyan struktúrát, ahol az egyének lokális, regionális, nemzeti, szupranacionális elemei egy dinamikus többszintű rendszert, ún. identitás-hálót alkotnak. Ebben a rendszerben az egyén az adott szituációnak megfelelően változtatja és alakítja ki az identitás-elemeinek azt a portfólióját, amely a saját mindennapi életében az adott szituációban az önazonosság leginkább használható definícióját adja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a saját hazájában országgyűlési választásokat tartanak, akkor abban a pillanatban lehet, hogy a nemzeti, ha egy regionális pályázatot ad be, akkor a regionális, de mikor a lánya óvodáját festi ki társadalmi munkában a többi szülővel együtt, akkor a lokális tudata kerülhet előtérbe. Az egyén tehát élete során dinamikusan alakítja ki a saját identitását. Identitás-döntéseiben mind racionális mind irracionális (érzelmi) tényezők is szerepet játszanak. Arra is számos tanulmány rámutat, hogy ebben a rendszerben a területi dimenzió milyen fontos szerepet játszik. Egyes szerzők szerint annál erősebb az egyén kötődése egy földrajzi egységhez minél közelebb van ez a kategória az ő közvetlen környezetéhez (Ld. Matrojska baba ill. koncentikus körök elméletek). Ha ezt az elméletet vesszük alapul, akkor a Duna Stratégia azért is megfelelő kezdeményezés a részt vevő tagállamok közös identitásának a kialakításához, mert a Duna-menti emberek azonosulásához egy közös területi 2

3 referenciapontot határoz meg, a közös folyót, amely országhatárokon átnyúló, de nem olyan távoli egységet képvisel, amely mind a 27 tagállamot magában foglalná. (Itt meg kell jegyeznem, hogy DS kibővítése az eredeti hét államról 14-re e közösséget is túlságosan távolra helyezheti az egyéntől) Utóbbi ugyanis már sok esetben az egyéntől túlságosan távol lévő és heterogén közösséget képvisel, melyet éppen ezért nehéz is az identitásba beépíteni. (Ez a szemlélet egyébként összhangban van a változó geometriájú vagy többsebességes unió koncepciókkal) Tovább boncolgatva az identitás területi dimenzióját érdemes más összefüggésekre is rávilágítani, melyeket részletesen tárgyalni nem fogok, de úgy gondolom, hogy fontos relevanciával bírnak a Duna Stratégia tekintetében. Európa határainak a meghatározása mindig is nehézségekbe ütközött, és Európát ma is számos megosztó határvonal szeli át (vallási határvonal: protestáns, katolikus, ortodox, Kelet- Nyugat maradványok a vasfüggöny óta, Észak-Dél megosztottság stb). A Kelet-Nyugat megosztottság, és e földrajzi fogalmak használata még ma is, 20 évvel a rendszerváltás után továbbélő mentális megosztottságot jelöl. A Duna kijelölése, mint e makrorégió fontos területi referenciapontja, amely a Fekete erdőt köti össze a Fekete tengerrel éppen azért lehet jó választás, mert nem követi Európa korábbi belső határait, hanem a folyót jelöli meg összekötő kapocsként. A Duna Régióban részt vevő államok között van a rendszerváltás előtti fogalmat használva nyugat-európai (Németország-NSZK része, Ausztria) 5, közép-európai (Magyarország, Szlovákia, Csehország), kelet-európai (Bulgária, Románia, Ukrajna, Moldávia) és délkelet-európai v. nyugat-balkáni (Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Montenegró, Bosznia) is, a lakosság vallása alapján élnek itt katolikusok, protestánsok, evangélikusok és ortodoxok is. Vagyis egy olyan makro-régióról van szó, amely a Huntingtoni civilizációs fogalmat használva nem csak a nemzeti, de a civilizációs határokat is átszeli. Az itt élő népek etnikai értelemben is rendkívül heterogén népességet alkotnak. A Duna régió a Balti Stratégia receptjét követve, egy olyan makro-régió, amely a teljes jogú tagságot sem feltételezi, így a nyugat-balkáni országok, valamint Moldávia és Ukrajna is részeseivé válhatnak. Ezt az EU szomszédságpolitikája teszi lehetővé, amely az Európai Unión belül megvalósuló többszintű kormányzás gyakorlatát az unión kívül is alkalmazza. Ha ennyire heterogén térségről van szó, akkor mi lehet az alapja egy Duna-völgyi identitásnak? És hogyan kötődik ez majd egy térben nagyobb területhez, az Európai Unióhoz kapcsolható európai identitáshoz? Egyelőre a Duna-völgyi identitás még leginkább az uniós döntéshozók kreációja, bár erről szóló közvélemény-kutatások adatai nem ismertek, de valószínűleg az egyének azonosságtudatának még egy olyan eleméről van szó, amely nem bír olyan relevanciával, mint a nemzethez való kötődés. Az identitás-formálás konstruktivista tézisét melyet Benedict Anderson és Eric Hobsbawm is képvisel véve alapult már a nemzet is képzelt közösség, egy igencsak fiatal az uralkodó elitek által kitalált konstrukció, amelyben kulcsszerepe van a kitalált rítusoknak, viselkedésmintáknak, szimbólumoknak. Ez utóbbiaknak azonban világos kontinuitásban kell állniuk a múlttal. A Duna Régió, és az ide tartozó tagállamok lehatárolása is egy konstrukció, és e makro-régió területi egységének deklarálása is egyelőre egy felülről kijelölt, és létrehozott egység (még akkor is, ha vannak múltbéli alapjai). Vajon lehet-e esélye az identitás-elemek konstruálásának egy konstruált makro-régióban? 5 Itt most a rendszerváltás előtti besorolást használom és nem a Mitteleuropa koncepcióra támaszkodom. 3

4 Visszakanyarodva Benedict Anderson gondolatához, a célkitűzés az kell legyen, hogy az itt élők tudatában kialakuljon egy mély, bensőséges közösségi érzés, amelynek alapja a Dunához való kötődésük, és amely beépülhet a már meglévő egyéb kötődéseik közé (nemzeti, regionális, lokális stb.) Van-e esély erre? Véleményem szerint igen, mert nagyon erős a Duna, mint összekötőkapocs szimbolikája: a Duna Régió ugyan egyelőre konstruált makro-régió, de az összekötő kapocs nem kreált, hanem természeti elem, amely igen hitelessé és megkérdőjelezhetetlenné teheti az itt élők sorsközösségét, és természetesen alátámaszthatja a közös történelmi múlt létezését. Ehhez persze frappáns, egyedi imázsépítés szükségeltetik a kommunikációban, amely releváns üzenetekkel szolgál a mindennapi polgároknak. A dunai makro-régió akkor lesz egy valós tartalommal bíró képzelt közösség az itt élők számára, ha azok, akik a konstruálás folyamatának részt vevői (Kulcsterületek: turizmus, média, oktatás, kultúra) elérik az állampolgárokat. Esélye lehet azért is, mert vízi közlekedési útvonal kialakításával és az ehhez kapcsolódó szárazföldi útvonal és infrastruktúra fejlesztésével az emberek mindennapi tevékenységéhez kapcsolódó olyan területet állít a stratégia középpontjába, amely kézzel-fogható és az egyének által közvetlenül érzékelhető előnyöket hordoz, a mobilitásukat segíti elő. (Érdemes megjegyezni, hogy ma már az euró-zónához tartozó tagállamok polgárai számára az euró, az a közös európai szimbólum, amely az egyik legerősebb jelképe a közös Európának, talán éppen azért, mert a polgárok mindennapjainak részévé vált.) Geopolitikai szempontból is változást jelenthet a Duna Stratégia meghirdetése. A Duna Románia és Bulgária csatlakozásával egy valóban uniós folyóvá vált egy transz-európai folyosóvá, amely összeérve a Rajnai folyosóval összeköti a Fekete-tengert az Északi tengerrel. Ez azt jelenti, hogy ez a térség az Európa egyik stratégiailag fontos makro-régiójává, pólusává válhat. Ha ez valóban megvalósul, akkor Magyarországnak e makro-régióban kulcsszerep juthat a koordinációban és a résztvevő tagállamok együttműködésének elősegítésében. A Duna völgyében megvalósuló szorosabb régiós, lokális együttműködés az EU öndefinícióját is érinti. Gondoljuk csak bele: az 1950-es években az észak-nyugati pólusú integráció fokozatosan vett fel mediterrán, északi arculatot, amely tovább bővülhet egy közép, és délkelet európai értelmezéssel. Esélye lehet egy közös identitás kialakításának a másik kulcsterület a környezetvédelem fókuszba állításával is, hiszen szintén az emberek mindennapjait, egészségét, és jövőjét érintő ügyről van szó. (Az egy másik kérdés, hogy a gazdasági érdekek sokszor felülírják a környezetvédelmi szempontokat, valamint az is, hogy a tagállamok között is vannak érdekellentétek a megvalósítással kapcsolatban). Az Unió ajánlása szerint a környezetvédelmi, közlekedéspolitikai, és infrastruktúra-fejlesztési célokat összhangba kell hozni, például úgy, hogy a vízi közlekedés növekedése emisszió csökkenést eredményezzen. Úgy gondolom azonban, hogy e területen számos ellentmondás is adódhat: tagállami érdekellentétek, üzleti érdekek, melyek jobban kiküszöbölhetőek, ha a makro-régión belüli kohézió növekszik, vagyis az egyes tagok gazdasági fejlettsége közelebb kerül egymáshoz. Hogyan konstruálható egy Duna-völgyi identitás? Small is beautiful A túl nagy szervezetek, a túl bonyolult és hierarchikus társadalmi struktúrák nem segítik azt, hogy hatni lehessen az identitás-formálás folyamatára. Elég közel kell lenni az uniós polgárhoz ahhoz, hogy az identitás-formálás hatékony lehessen. Ez a megközelítés a hivatalos uniós dokumentumokban is megjelenik. Egyrészt a polgárközeliség deklarálásában, másrészt a kulcsszereplők megnevezésében. Az Európai Bizottság a helyi és regionális 4

5 önkormányzatokat (1) nevezte meg legfontosabb szereplőkként a Duna Stratégia megtervezésében, kialakításában és végrehajtásában. 6 A gazdasági szférában a kis és középvállalkozások (2) kerülnek a kapcsolat, és hálózatépítési stratégia céltáblájára. Ide kell ezeken túl sorolni még harmadik pillérként a civil szervezeteket (3) is, amelyek szintén az alulról építkezést segíthetik a Duna-völgyi identitás kialakításában. Nem elég, ha felülről létrehozzuk a különböző programokat, azokat alulról az érintett állampolgárok akár- ötletei alapján, hozzájárulásával és aktív részvételével kell megvalósítani. A civil szféra működése a poszt-kommunista államokban a rendszerváltás óta eltelt 20 év óta is számos anomáliát mutat, amely nehézségeket okozhat a polgárok bevonásának megteremtésében. Ez a megközelítés is teljes mértékben megfelel a többszintű identitásmodelleknek, ugyanis az alulról építkezést és a polgárközelség minél nagyobb fokú érvényesülését jelöli meg követendő irányként. A small is beautiful 7 a közgazdaságtanban használt szemlélet megjelenése a Duna Régió Stratégiájának a kialakításában. Az Európai Unióban funkcionális makrorégiók kijelölése ugyanakkor azt is jelenti, hogy ez a szemlélet kiegészül azzal, hogy small is beuatiful but size matters. A közös identitás kialakításában ez azt jelenti, hogy a Duna völgye az összuniós közösségnél kisebb, az egyén számára is elképzelhetőbb közösséget jelöl, amely azonban már méretében elég nagy egység ahhoz, hogy a közös programok, projektek jól működjenek benne, elősegítve egy régiós, vagyis makro-régiós identitás kialakítását. Az Dunához kötődő identitás kialakulását az egyének mobilitásának növelésével is segíteni kell. A személyes élmény, tapasztalat ugyanis helyet csinálhat egy új identitás-elemnek is az egyén identitás-struktúrájában. Utazás, turizmus, munkavállalás és tanulás összekötheti a makro-régió egyes altérségeit. Az oktatás-, és a kulturális politika szintén jelentős területe az identitásformálásnak, hiszen az lehet a végső célkitűzés, hogy egy közös kulturális tér jöjjön létre. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a felajánlott tervek és projektek közötti szelekcióban az identitásépítés szempontjából különös hangsúlyt kell kapjanak az alábbi területek: turizmus, média, oktatás, kultúra 8. És végezetül, arról szeretnék beszélni, hogy ebben a régióban a Duna-völgyi identitás létrejötte kapcsán melyek lehetnek a veszélyforrások: Problémának látom a másság definícióját. Európa, és az európai nemzetek számára is az öndefiníció mindig is másoktól, más nemzetektől való különbözőség függvényében alakult ki. Az európai uniós azonosságtudat is így formálódott, még akkor is, ha minden egyes csatlakozási hullám az európai identitás újra értelmezését eredményezte. A közösség határainak a behatárolásához az egyén számára egy viszonylag konkrét fogalomra van szükség (ki a tagja, ki nem tagja a közösségnek). Az EU-n belül a többsebességes koncepció, kívül, pedig a szomszédságpolitika igyekszik éppen ezt a másság koncepciót lebontani, differenciáltabbá tenni. Ennek egyik mellékhatása, hogy az egyén számára is nehezebb az öndefiníció. 6 A Külkapcsolatok és decentralizált együttműködés szakbizottság véleménytervezete. A Duna-medencével foglalkozó uniós stratégia. Régiók Bizottsága, 18. szakbizottsági ülés június 24, RELEX-IV-025, 4.o. 7 A Small is beautiful kifejezése E.F. Schumacher brit közgazdásztól származik, aki 1973-ban publikálta igen híres könyvét, melynek címe Small is beautiful: economics as if people mattered,. Ld. SCHUMACHER, E.F. (1973): Small is beautiful: economics as if people mattered. HarperCollins Publishers Incorporated. 8 Oktatást érintő projektek, (általános iskola és közép-iskola felső tagozatán, valamint a felsőoktatásban az egyéni mobilitások, tanári továbbképzés, szabadidős, és művészeti programok), kulturális projektek, turizmus élénkítésére szolgáló programok (pl. Testvérvárosi programok a Duna régión belül),média stb. 5

6 Másik veszélyforrás lehet a 14 állam között fennálló ellentétek: pl. Magyarország és Szlovákia. Civil szféra gyengeségei egyes tagállamokban, amelyek éppen az állampolgári bevonódottságot áshatják alá Nem folytatva a sort, ha a Duna Stratégia megvalósul, akkor talán a történelemben először nem lesz igaz többé Ady Endre gondolata, és a A Duna-parton is boldog, erős kacagó népek élnek majd. 6

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 JUHÁSZ GÁBOR TALLER ÁGNES A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 A tanulmány nyolc új kelet-közép-európai EU-tagállam társadalmi befogadásról szóló nemzeti cselekvési tervein

Részletesebben

Régiók Bizottsága. 9. szakbizottsági ülés 2007. szeptember 19. A Külkapcsolatok és decentralizált együttmûködés szakbizottság VÉLEMÉNYTERVEZETE

Régiók Bizottsága. 9. szakbizottsági ülés 2007. szeptember 19. A Külkapcsolatok és decentralizált együttmûködés szakbizottság VÉLEMÉNYTERVEZETE EURÓPAI UNIÓ Régiók Bizottsága 9. szakbizottsági ülés 2007. szeptember 19. RELEX-IV-008 A Külkapcsolatok és decentralizált együttmûködés szakbizottság VÉLEMÉNYTERVEZETE FEKETE-TENGERI SZINERGIA ÚJ REGIONÁLIS

Részletesebben

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Tóth László Ma Európában a nemzetállami logika és a közös európai fellépés vitája feszül. A kérdések úgy hangzanak, hogy

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő

Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 213-220. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő JAMES WESLEY SCOTT (ED.): EU ENLARGEMENT, REGION BUILDING AND SHIFTING BORDERS OF INCLUSION AND EXCLUSION

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1

A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 PALÓCZ ÉVA A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 Bevezetés A szerkesztők szándéka szerint a kötet írásai azt a kérdést járják körül, hogy milyen a magyar polgár, a magyar középosztály. Közgazdászként

Részletesebben

SZAKMAI MEGJEGYZÉSEK

SZAKMAI MEGJEGYZÉSEK SZAKMAI MEGJEGYZÉSEK A DUNA STRATÉGIA HAZAI MEGBESZÉLÉSE ELÉ 1 Fleischer Tamás BEVEZETÉS A Bizottság 2009. október 22-én 14 érintett országot keresett meg a Duna Stratégia megindítására vonatkozó levelével.

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,

Részletesebben

Az európai romastratégia

Az európai romastratégia Bene Márton Az európai romastratégia Az Európai Unió ebben a félévben szeretne elfogadni a régóta szorgalmazott romastratégiát, amelyik a magyar EU elnökségnek is kiemelt prioritása. Nagyon úgy tűnik,

Részletesebben

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem

Részletesebben

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 81 final AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Párizsi Jegyzőkönyv terv a globális éghajlatváltozás

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

3.1. Fizikai és mentális határok a társadalmi térben, a mentális térképezés elméleti háttere és gyakorlati kutatásai

3.1. Fizikai és mentális határok a társadalmi térben, a mentális térképezés elméleti háttere és gyakorlati kutatásai 3.1. Fizikai és mentális határok a társadalmi térben, a mentális térképezés elméleti háttere és gyakorlati kutatásai UszkAI AndreA A társadalomtudományok átalakulása, valamint a gazdaság fejlődése együttesen

Részletesebben

Az én Európám. Szabó Nikolett Török Pál Református általános iskola 5.o. Készítette: Európa föld és vízrajza

Az én Európám. Szabó Nikolett Török Pál Református általános iskola 5.o. Készítette: Európa föld és vízrajza Az én Európám Európa föld és vízrajza -Európa - A név eredete, Európa történelme - Európa fekvése - Európa vallási térképe - Európai unió története - Európai unió mai földrajza - Európai unió tagállamai

Részletesebben

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai

Részletesebben

Az én Európám. Készítette: Majláth Norbert

Az én Európám. Készítette: Majláth Norbert Az én Európám Készítette: Majláth Norbert Európa Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jegestenger, keleten az Urál hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSE: FOLYAMATOSSÁG VAGY MEGTORPANÁS?

AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSE: FOLYAMATOSSÁG VAGY MEGTORPANÁS? NYUGAT-BALKÁN ÉS AZ INTEGRÁCIÓ IVO SAMSON AZ EURÓPAI UNIÓ BŐVÍTÉSE: FOLYAMATOSSÁG VAGY MEGTORPANÁS? Az Európai Unió vonzereje A viszonylag mély válság ellenére az Európai Unió nem változtatott a nyitott

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

P6_TA-PROV(2008)0336 A Balti-tengerbe tervezett gázvezeték környezetre gyakorolt hatásai

P6_TA-PROV(2008)0336 A Balti-tengerbe tervezett gázvezeték környezetre gyakorolt hatásai P6_TA-PROV(2008)0336 A Balti-tengerbe tervezett gázvezeték környezetre gyakorolt hatásai Az Európai Parlament 2008. július 8-i állásfoglalása a tervezett balti-tengeri, Oroszországot és Németországot összekötő

Részletesebben

"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"

Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni "Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról 2011. március 31. - 10. évfolyam 6. szám

Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról 2011. március 31. - 10. évfolyam 6. szám Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról 2011. március 31. - 10. évfolyam 6. szám A. Meghívó B. Jelentkezési lap C. Hírek D. EU2011 magyar civil esemény E. Állás

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#!

!#$%#&'(&%)*&+,)-#! 2!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(01!-%)2" % ).!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(034$)#5&" !"#$%&' BEVEZET 4. oldal I. FEJEZET 7. oldal Szakmai alapvetések 7. oldal Nemzeti Fejlesztési Terv bemutatása 2007-2013

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban

Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban A kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak tudati eszközei. Az objektív földrajzi tér egyéni

Részletesebben

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

További információ: http://www.europarl.europa.eu/news/public/story_page/051-61762-292-10-43-909- 20091002STO61727-2009-19-10-2009/default_hu.

További információ: http://www.europarl.europa.eu/news/public/story_page/051-61762-292-10-43-909- 20091002STO61727-2009-19-10-2009/default_hu. Elektronikus hírlevél 2009/14. szám Tartalom: - EU hírek - Eseménynaptár - Aktuális pályázati lehetőségek - Hónap témája: Európai Duna Stratégia (EDS) EU hírek Energiatakarékos autógumik: 10 százalékot

Részletesebben

KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM A "Duna-Pannon" határon átnyúló régió városi (Baja-Mohács-Eszék-Pélmonostor-Zombor-Apatin) együttműködésének keretei és az együttműködő felek fejlesztési elképzeléseinek

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában KENGYEL ÁKOS 1 Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában A tanulmány az Európai Unió kohéziós (regionális fejlesztési) politikája vonatkozásában vizsgálja meg a szubszidiaritás elvének

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai A Határırség 1997. november 01-tıl kezdıdıen lát el bőnüldözési feladatokat

Részletesebben

A Progress eredményeinek biztosítása

A Progress eredményeinek biztosítása A Progress eredményeinek biztosítása A Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007 2013) végrehajtására vonatkozó keretstratégia Európai Bizottság A Progress eredményeinek

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I.Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet elemzése 4 1.1. Külső környezet vizsgálata 4 1.1.1.

Részletesebben

Szerencsehozó Négylevelü Lóhere Projekt

Szerencsehozó Négylevelü Lóhere Projekt Szerencsehozó Négylevelü Lóhere Projekt Egy projekt Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország és Szlovénia különböző városainak es régióinak polgáraiért. Támogatja az Europai Unió 2010.

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ

Részletesebben

Expozé: 2013-as ÁSZ beszámoló 2014-10-28 Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről

Expozé: 2013-as ÁSZ beszámoló 2014-10-28 Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről Expozé: 2013-as ÁSZ beszámoló 2014-10-28 Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke parlamenti

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

erôsítésére. Mindkettô helyes cél, csak az a kérdés, hogy melyiknek

erôsítésére. Mindkettô helyes cél, csak az a kérdés, hogy melyiknek Készült az Európai Unió társfinanszírozásával a ROP 3.4.1 központi program keretében 2007. NOVEMBER A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁGI LAPJA REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÜLÖNSZÁM

Részletesebben

EGY ÚJ FÖLDRAJZI DISZCIPLÍNA? BEVEZETÉS A VALLÁSFÖLDRAJZBA Pete József 1

EGY ÚJ FÖLDRAJZI DISZCIPLÍNA? BEVEZETÉS A VALLÁSFÖLDRAJZBA Pete József 1 EGY ÚJ FÖLDRAJZI DISZCIPLÍNA? BEVEZETÉS A VALLÁSFÖLDRAJZBA Pete József 1 A keresztényeket nem különbözteti meg a többi embertől sem a táj, sem a nyelv, sem az életmód. Nem laknak ugyanis külön városokban,

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei

A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei Megvalósíthatósági tanulmány Összeállította Tóth Pál Péter Készült a A migrációs statisztika fejlesztésének lehetőségei c. projekt (EIA/2010/3.2.1.1.)

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Rendszerterv. 1. Funkcionális terv. 1.1. Feladat leírása:

Rendszerterv. 1. Funkcionális terv. 1.1. Feladat leírása: Rendszerterv 1. Funkcionális terv 1.1. Feladat leírása: A feladat egy GPS-képes eszközökön futó alkalmazás, illetve ennek szerver oldali párjának létrehozása. A program a szerveren tárolt adatbázis alapján

Részletesebben

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,

Részletesebben

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL

Részletesebben

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Segitő jogász Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Dr. Mészáros József nyugalmazott ezredes hetven esztendősen is aktívan dolgozik. 1958 óta vesz részt a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á

Részletesebben

É Ő É É Á É Á Ü Ú ű Á ü Á ú ü ú ü Á Á Ú Ü ü ű ú ü ú Ü ű Ü ü ü ű ü ü ű ű ü ü ü ü ü ü ú ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü ú Ü ü ü Á Ü ú ü ú ü ü ü ü ü ü ú ü Ú ú ü ü ü ü ú ú ű ú ü ü ú ű ü ü É ú ü ü ü ü ú Á ü ü É Á ü ü ü

Részletesebben

AZ ANEKDOTA (NEM LEHET) TÁMASZ Kertész Imre: K. dosszié

AZ ANEKDOTA (NEM LEHET) TÁMASZ Kertész Imre: K. dosszié 111 AZ ANEKDOTA (NEM LEHET) TÁMASZ Kertész Imre: K. dosszié A K. dosszié német kiadásának alcíme Eine Ermittlung vizsgálat, nyomozás, kutatás. Talán ennek (is) köszönhetõ, hogy, ahogyan az Élet és Irodalomban

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, 2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

Részletesebben

Magyarországon az elsõdleges energia-felhasználáson

Magyarországon az elsõdleges energia-felhasználáson NB4_bel.qxd 4/9/2008 6:26 PM Page 23 23 Sz. Bíró Zoltán A Déli Áramlat és a Nabucco Azt követõen, hogy Ausztria, Olaszország, Görögország, Bulgária és Szerbia elkötelezte magát a Déli Áramlat mellett,

Részletesebben

Nem feltétlenül, és akkor sem biztos, hogy azonnal. Az alábbiakban ennek az elhatározásához adunk néhány meggondolandó szempontot és tapasztalatot.

Nem feltétlenül, és akkor sem biztos, hogy azonnal. Az alábbiakban ennek az elhatározásához adunk néhány meggondolandó szempontot és tapasztalatot. 343. Az EU-jövôkép készítés jelentôsége, funkciói 1. Kell-e minden vállalkozásnak EU-jövôképet készítenie? Nem feltétlenül, és akkor sem biztos, hogy azonnal. Az alábbiakban ennek az elhatározásához adunk

Részletesebben

Új erdélyi stratégia?

Új erdélyi stratégia? AZ EGYÜTTÉLÉS LEHETŐSÉGEI POMOGÁTS BÉLA Új erdélyi stratégia? Az Európai Utas ezúton köszönti a hetvenéves Pomogáts Bélát! Olvasom az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap szeptember 23- i számában, hogy

Részletesebben

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Kapcsolatok szakirány TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA

Részletesebben

1. Az Európai Unió 7 1.1. Az Európai Unió tagállamai 8 1.2. Az Európai Unió jelképei 9

1. Az Európai Unió 7 1.1. Az Európai Unió tagállamai 8 1.2. Az Európai Unió jelképei 9 Tartalomjegyzék 1. Az Európai Unió 7 1.1. Az Európai Unió tagállamai 8 1.2. Az Európai Unió jelképei 9 1.2.1. Az európai zászló 9 1.2.2. Az európai himnusz 10 1.2.3. Európa Nap, május 9. 10 1.3. Az Európai

Részletesebben

MÁRCIUS 10, SZERDA. ELNÖKÖL: PITTELLA ÚR alelnök

MÁRCIUS 10, SZERDA. ELNÖKÖL: PITTELLA ÚR alelnök 1 MÁRCIUS 10, SZERDA ELNÖKÖL: PITTELLA ÚR alelnök 1. Az ülés megnyitása 2. A Parlament álláspontjaival és állásfoglalásaival kapcsolatos további intézkedések: lásd a jegyzőkönyvet 3. Európa 2020 - A 2010.

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

Szilárd. Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Magyar Regionális Tudományi Társaság, Gyõr, 2012.

Szilárd. Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Magyar Regionális Tudományi Társaság, Gyõr, 2012. Közgazdász Fórum Forum on Economics and Business 16 (1), 73 83. 2013/1 73 Dialógus a regionális tudományról 1 Könyvrecenzió VINCZE MÁRIA 2 Mielõtt a könyv ismertetésére térnék, néhány szóban vázolnám a

Részletesebben

Miért van szükség közigazgatási minimumra?

Miért van szükség közigazgatási minimumra? Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.

Részletesebben

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika Csoport Átláthatósági politika 2015. március 2015. március 6. 1 / 17 Tartalomjegyzék 1. Háttérinformációk és a politika célja... 3 2. Vezérelvek... 3 Nyilvánosság... 3 A bizalom biztosítása és az érzékeny

Részletesebben

AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL A BUDAPEST-FOLYAMAT ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN, PRÁGÁBAN, 1997 OKTÓBER 14-ÉN ÉS 15-ÉN TARTOTT MINISZTERI KONFERENCIÁN

AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL A BUDAPEST-FOLYAMAT ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN, PRÁGÁBAN, 1997 OKTÓBER 14-ÉN ÉS 15-ÉN TARTOTT MINISZTERI KONFERENCIÁN AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL A BUDAPEST-FOLYAMAT ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN, PRÁGÁBAN, 1997 OKTÓBER 14-ÉN ÉS 15-ÉN TARTOTT MINISZTERI KONFERENCIÁN ELFOGADÁSRA KERÜLT AJÁNLÁSOK Ülésezve Prágában, 1997.

Részletesebben

ő ü ő ü ő ü ő Ő ü ő ú ő ű ü ú ő ű ű ű ú ű ő ő ő ő ő Ó Á Á ő ő ő ő ő ő ő ő Ó Ó ü ő ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ü ü ü ü ü ő Á ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ü ü ő ű ő ü ő ő ü ő ő ő ü ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ü É ü ő É ű ő ű

Részletesebben

PUBLIC LIMITE HU AZEURÓPAIUNIÓ TANÁCSA. Brüszel,2012.november23.(30.11) (OR.en) 16471/12 LIMITE

PUBLIC LIMITE HU AZEURÓPAIUNIÓ TANÁCSA. Brüszel,2012.november23.(30.11) (OR.en) 16471/12 LIMITE ConseilUE AZEURÓPAIUNIÓ TANÁCSA Brüszel,2012.november23.(30.11) (OR.en) PUBLIC 16471/12 LIMITE JAI816 ECOFIN962 TRANS404 RELEX1064 PESC1417 COTER113 ENFOPOL380 COSDP996 PROCIV187 ENER477 ATO157 DATAPROTECT130

Részletesebben

Ü Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V

J E G Y Z Õ K Ö N Y V 1 J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2004. november 25-én 15.00 órai kezdettel megtartott nyílt ülésérõl. Az ülés helye: Jelen vannak: Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Az európai országok. Ausztria,Belgium,Bulgária,Ciprus,Cseh ország,dánia,egyesült Királyság,Észtország,Finnország,Franci

Az európai országok. Ausztria,Belgium,Bulgária,Ciprus,Cseh ország,dánia,egyesült Királyság,Észtország,Finnország,Franci Az én Európám Készítette:Lipcsei Márk 7.a. Az európai országok Ausztria,Belgium,Bulgária,Ciprus,Cseh ország,dánia,egyesült Királyság,Észtország,Finnország,Franci aország,görögország,hollandia,írorszá g,lengyelország,lettország,litvánia,lu

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 45/2004.(XII.3.) Kt. számú rendelete a közművelődésről

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 45/2004.(XII.3.) Kt. számú rendelete a közművelődésről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 45/2004.(XII.3.) Kt. számú rendelete a közművelődésről Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

Javaslat az Új Széchenyi Terv egészségturizmussal foglalkozó részének öko- és aktív turizmus feltétel-fejlesztéssel történő kiegészítésére

Javaslat az Új Széchenyi Terv egészségturizmussal foglalkozó részének öko- és aktív turizmus feltétel-fejlesztéssel történő kiegészítésére Javaslat az Új Széchenyi Terv egészségturizmussal foglalkozó részének öko- és aktív turizmus feltétel-fejlesztéssel történő kiegészítésére Az Új Széchenyi Terv közel sem szentel annyi figyelmet a turizmusfejlesztésre,

Részletesebben

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT. Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2004 Alkotmányügyi Bizottság 2009 2007/2240(REG) 30.1.2007 JELENTÉSTERVEZET az Európai Parlament eljárási szabályzatának az uniós jelképek parlamenti használatáról szóló, új 202a. cikkel

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Babeº-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, professzor emerita, PhD.

Babeº-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, professzor emerita, PhD. Közgazdász Fórum Forum on Economics and Business 15 (4), 65 73. 2012/4 65 VINCZE MÁRIA 2 Környezetipar, újraiparosítás és regionalitás Magyarországon 1 A kötetet két kiváló szakember, Baranyi Béla és Fodor

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben