KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1
|
|
- Márk Fekete
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista országhoz súlyos gazdasági kihívásokkal szembesült. Kiderült, hogy az 50-es évek extenzív nehézipar-fejlesztési stratégiája alapján működő gazdaság nem képes biztosítani az életszínvonal emelését. A gazdasági problémák jelentkezése kikényszerítette a túlbürokratizált tervezési mechanizmus reformját. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága (KB) december 10-én úgy határozott, hogy két év alatt el kell végezni az érvényben lévő gazdasági mechanizmus (beleértve a tervezési, a pénzügyi, az ár- és anyagi érdekeltségi rendszert) kritikai értékelését, és ennek alapján ki kell alakítani a gazdasági mechanizmus korszerűsítésének tervét. 2 Nyers Rezső, a KB gazdaságpolitikáért felelős titkára irányította a reformmunkálatokat. Erre az időszakra visszatekintve több interjúban is elmondta: Az előkészítés munkálatai során sokféle kompromisszum épült a reform új építményébe. 3 Az MSZMP KB a gazdasági mechanizmus reformjának részletes irányelveit az május i ülésén fogadta el. 4 Az új gazdasági mechanizmust január 1-jével vezették be. Legfontosabb újdonságai három területet érintettek: 1. Megszüntették a központi tervutasítások rendszerét, a korábbi kötelező erejű, közvetlen tervutasítások helyett közvetett gazdasági szabályozókra (ár, nyereség, adó, hitel stb.) tértek át. Ennek jegyében több önállóságot kaptak a vállalatok, esetenként a külkereskedelem jogát is megkapták. Az utasítások helyett részben már a piaci kereslet és kínálat határozta meg a vállalatok működését. Elismerték továbbá a szövetkezeti for- 1 Jelen tanulmány a Pest Megyei Levéltárban november 25-én rendezett tudományos ülésen elhangzott előadás szerkesztett változata. 2 Vass Henrik (szerk.): A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, o. (A továbbiakban: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, ) 3 Berend T. Iván: A magyar gazdasági reform útja. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, o. 4 A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, o. 1
2 ma állami tulajdonnal való egyenrangúságát, illetve kiszélesítették a mezőgazdasági szövetkezetek tevékenységi körét. 2. A legfőbb közvetett szabályozóvá az árrendszer vált. A reformelképzelések azt a követelményt fogalmazták meg, hogy az árak jelezzék a termelés költségeit, a piac értékítéletét és a gazdaságpolitika szándékait. Így 1968-tól vegyes árrendszer lépett életbe, amelyben három típus különült el: a rögzített ár, a hatósági megkötések között mozgó és a szabad ár. Rögzített maradt például az élelmiszerek, az energia, a szolgáltatások ára. A termelői szférában a belföldi nyersanyagok és félkész termékek 70%-át rögzített vagy maximált áron hozták forgalomba, s a szabadáras termékek aránya csak 30%-ot tett ki. A fogyasztói szférába kerülő termékek esetében 50%-ban állapították meg a rögzített és maximált árak arányát. 3. Új bérrendszert vezettek be, ami az anyagi érdekeltség elvére épült. Ez szabadabb jövedelemszabályozást eredményezett, ami az egyéni és a kollektív eredményességtől függött. Ezzel véget vetettek az alacsony színvonalon történő jövedelemkiegyenlítésnek. A reformot folyamatként képzelték el még a legelkötelezettebb hívek is. Érvek ellenérvek a jövedelempolitikai vitában A reformnak kezdettől voltak ellenzői. A pártvezetésen belül Biszku Béla, Komócsin Zoltán, Gáspár Sándor, Pullai Árpád tartoztak ehhez a csoporthoz, amelyet Hajdú Tibor így jellemzett: Voltak»keményvonalasok«a szakszervezeti és pártvezetésben, a belügyi apparátusban [ ] az ő»baloldaliságuk«inkább értelmiségellenesség volt, s egyben ideológiaellenesség, amely jól megfért a szovjet ideológiai jelszavak gondolkodás nélküli szajkózásával. Saját gazdaságpolitikai koncepció híján kezdetben még reformellenesek sem voltak. Kritikájuk ben erősödött fel, s akkor sem a reform lényegére vonatkozott. Hatalmuk, hatáskörük korlátozásától tartottak, felháborodtak azon, hogy egy ügyes tsz-elnök többet keres, mint az őt felügyelő párttitkár. Az összefonódott apparátusok hangadói sok követőjükkel együtt munkás- vagy parasztfiatalokból lettek pártmunkások 1945 után és az 50-es években, eredetükre és felemelkedésükre büszkék, pozíciójukra féltékenyek voltak. 5 A reformellenes konzervatív erők egyik fő támadási területe a jövedelempolitika lett. Mit tartottak sérelmesnek? Azt, hogy nézetük szerint a tsz-parasztság jövedelme gyorsabban nőtt, mint a városi, ipari munkásoké. Kifogásolták azt is, hogy a termelőszövetkezetek ipari, 5 Hajdú Tibor: A csőd kezdete. Beszélő, 1998/5. szám, 85. o. 2
3 kereskedelmi vállalkozásokat folytattak. Így természetesen extra jövedelemhez jutottak. (Több munka, több pénz.) Úgy vélték, a tsz-ek melléküzemágai a magasabb kereseti lehetőségekkel elcsábítják a gyáraktól a szakmunkások egy részét. Emellett beszéltek az infláció réméről, valamint a munkanélküliség veszélyéről is. Érvelésüket igyekeztek olyan hangulatjelentésekkel alátámasztani, amelyek a nagy ipari centrumokból érkeztek. Jól illusztrálja mindezt a következő, Győr-Sopron megyéből származó jelentés: A városokban élő párttag munkások a munkás-paraszt szövetséget gyakran leegyszerűsítve a két osztály életszínvonalán keresztül mérik. Helyenként fellelhető a parasztellenes hangulat, a kimagasló falusi jövedelmeket állítják szembe az alacsony keresetű munkás jövedelmével. Gyakran találkoztunk ezzel a megjegyzéssel:»mindig a munkásosztálynak kellett és kell áldozatot hozni.«egyesek szerint a mezőgazdaság állami támogatása csak a parasztok érdeke. Egyetértenek a parasztság életszínvonalát javító intézkedésekkel, de hozzáteszik, hogy a munkáshatalomnak a munkások életszínvonala növekedésének érdekében is többet kellene tenni. 6 Az eddigiekből kiderült az is, hogy a mezőgazdaság és a parasztság lett a reformellenes erők fő célpontja. Valójában az agrárszektor volt az a szektor, amely a legjobban ki tudta aknázni az új gazdasági mechanizmus teremtette lehetőségeket. 7 Az agrárium, s közvetve a reform szellemiségének védelmében a pártvezetők közül Nyers Rezső, Fock Jenő mellett erőteljesen kiállt Fehér Lajos, Csizmadia Ernő és Dimény Imre is. 8 E csoport érvanyagát szemléletesen mutatja be az a beszéd, amit Fehér Lajos november 25-én mondott el az MSZMP KB Politikai Akadémiáján. Ő ekkor hivatalosan a mezőgazdaságot felügyelő miniszterelnökhelyettes, illetve a Politikai Bizottság (PB) tagja volt. Előadásában kitért arra, hogy a munkások körében napirenden szerepel az életszínvonal kérdése, sérelmezve azt, hogy csak a parasztok életszínvonala javult, az övéké nem. Több a jövedelmük a parasztoknak, mint az ipari munkásoknak. Mi az igazság? tette fel a kérdést Fehér Lajos. Hozzáfűzte továbbá, hogy ennek eldöntését nem a hangulatkeltés, hanem a statisztikai adatokból kirajzolódó tendencia segíthet eldönteni. Fehér Lajos emlékeztetett arra, hogy a kiindulási pont a második ötéves terv utolsó éve, 1965, amikor a paraszti reálfogyasztás a munkás-alkalmazotti reáljövedelmeknek 85%-a volt. Ennek alapján határozott úgy az MSZMP IX. kongresszusa 1966-ban, hogy az elkövetkező években a 6 Jelentés a párttagság ideológiai nevelésének eredményeiről, problémáiról, a feladatokról. In: Bartha Eszter: A munkások útja a szocializmusból a kapitalizmusba Kelet-Európában L Harmattan Kiadó, Budapest, ELTE BTK Kelet-Európai Történeti Tanszék, o. 7 Erről bővebben lásd: Varga Zsuzsanna: Illúziók és realitások az új gazdasági mechanizmus történetében. In: Rainer M. János (szerk.): Hatvanas évek Magyarországon. Budapest, 1956-os Intézet, o. 8 Rainer M. János: A Kádár-korszak In: Romsics Ignác (szerk.): Magyarország története. 22. kötet, Kossuth Kiadó, Budapest, o. 3
4 parasztság életszínvonalát és ellátottságát a munkásosztályéhoz kell közelíteni. Arra törekszünk, hogy végső fokon megszűnjön a különbség a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság életszínvonala között. A következő években jelentékeny lépéseket teszünk azért, hogy a parasztság életszínvonalát és ellátottságát tovább közelítsük a munkásosztályéhoz. 9 A harmadik ötéves terv egyik feladataként tűzte ki, hogy a tervidőszak végére a munkások-alkalmazottak reáljövedelmében 14-16%- os, a parasztok reálfogyasztásában 18%-os növekedés legyen. A reáljövedelmek alakulását tekintve 1968-ra a munkásoké-alkalmazottaké 16-17%-kal, míg a parasztságé 26,5%-kal nőtt. Becslések szerint 1969-re a munkás-alkalmazotti rétegnél további 6,5%-os, a parasztságnál pedig 4,5%-os emelkedés volt. Ezáltal 1969 végére az össznövekedés a munkás-alkalmazotti reáljövedelemnél 23,5%-ra, a parasztinál 32%-ra becsülhető. Ebből az adatsorból Fehér Lajos az alábbi következtetéseket vonta le. Egyrészt a két dolgozó osztály reáljövedelmének növekedési üteme a harmadik ötéves terv során a tervezetthez képest várhatóan megkétszereződik. Másrészt elismerte, hogy a parasztságé a tervidőszak első felében valamivel gyorsabban nőtt a munkás-alkalmazotti csoporthoz képest. Rögtön hozzá is tette, hogy ennek a növekedésnek megvolt a termelési alapja, hiszen a tervidőszak mind a négy évében jó vagy elég jó volt a termés. Így 1970-ben az egy főre eső személyes rendelkezésű jövedelem a munkás-alkalmazottaknál Ft, a parasztságnál Ft körül volt várható. 10 Tehát mindaz, ami bekövetkezett, teljes egészében összhangban volt a IX. kongresszus határozatával. Ezzel szemben a sajtóban egyre-másra jelentek meg olyan híradások, amelyek azt a látszatot keltették: a paraszti életszínvonal magasabb, mint a munkásosztályé. Ez azonban nem felelt meg a valóságnak, ugyanis a legjobb termelőszövetkezetek eredményeit ismertették, a legszebb falusi házakat mutatták, és az életszínvonal fogalmának megfelelő meghatározásával nem rendelkeztek. A jövedelemviszonyokat az életszínvonallal azonosították. Érdemes végigtekinteni, hogy a korabeli kutatások szerint mi tartozott az életszínvonal fogalomkörébe A jövedelem színvonala és összetétele, figyelembe véve a jövedelem megszerzésének körülményeit 2. Az élet- és munkakörülmények 3. A jövedelem felhasználásának jellemző vonásai 4. A kulturális és az egészségügyi ellátottság színvonala 5. Lakás- és kommunális ellátottság színvonala 9 Az MSZMP IX. kongresszusa november 28. december 3. In: Népszabadság, június Agrár- és szövetkezeti politikánk időszerű kérdései. In: Népszabadság, november o. 11 Zsarnóczai Sándor: Paraszti jövedelmek, paraszti életszínvonal. In: Társadalmi Szemle, június, o. 4
5 Mindebből kiderül, hogy az életszínvonal alakulásának felmérésekor az összes jövedelmet figyelembe kellett tehát venni, de nem elfelejtkezve az összes társadalmi juttatásról, így az ingyenes egészségügyi, oktatási és egyéb társadalmi szolgáltatások értékéről. Azt is hozzá kellett venni, hogy falun a munka- és életkörülmények rosszabbak voltak, mint a városban. Falun például többet kellett befektetni ahhoz, hogy villanyvilágítás és vezetékes víz legyen a lakásokban. Városon olcsóbban lehetett ezekhez a szolgáltatásokhoz jutni. Az életszínvonal meghatározásán tehát mást értettek a statisztikusok, szociológusok, és megint mást a politikusok. A politikusok csak a kereseteket nézték, holott a tsz-tagok jövedelmébe beleszámított a háztáji gazdaságból származó bevétel, amit a hivatalos munkaidőn túl, jelentős többletmunkával értek el. A Központi Statisztikai Hivatal 1965-ben végzett felmérése is alátámasztja ezt. A parasztok időmérlege: 12 Kereső tevékenység Saját gazda- A férfi termelőszövetkezeti tagok átlagos időbeosztása (órában) Téli időszak Nyári időszak hétköznap szombat vasárnap hétköznap szombat vasárnap 7,9 6,9 2,5 11,7 10,3 4,7 1,2 1,4 1,9 1,2 1,4 2,0 ság ellátása Együtt 9,1 8,3 4,4 12,9 11,7 6,7 Házimunkák 1,2 1,5 1,3 0,5 0,6 1,1 Gyermekek 0,5 0,5 0,8 0,2 0,2 0,7 ellátása és egyéb elfoglaltság Együtt 1,7 2,0 2,1 0,7 0,8 1,8 Alvás 8,3 8,1 8,5 6,7 6,8 6,5 Személyi el- 2,7 2,7 3,1 2,6 2,7 2,9 látás Együtt 11,0 10,8 11,6 9,3 9,5 9,4 Szabad idő 2,2 2,9 5,9 1,1 2,0 6,1 Összesen 24,0 24,0 24,0 24,0 24,0 24,0 12 Zsarnóczai, o. A nap 24 órája KSH 1965/8. 5
6 A munkások és az alkalmazottak időmérlege: 13 A munkások és alkalmazottak átlagos napi időbeosztása (órában) Hétköznap Szombat Vasárnap Szabadnap 9,8 8,9 2,3 0,8 Kereső és termelőtevékenység Házimunkák 1,5 1,8 2,4 3,7 Gyermekek ellá- 0,5 0,5 0,8 1,5 tása és egyéb elfoglaltság Együtt 2,0 2,3 3,2 5,2 Alvás 7,6 7,2 9,3 9,4 Személyi ellátás 2,4 2,5 2,7 3,2 Együtt 10,0 9,7 12,0 12,6 Szabad idő 2,2 3,1 6,5 5,4 Összesen 24,0 24,0 24,0 24,0 A vita politikai háttere Az eddigiekben ismertetett eltérő megközelítések eljutottak a legmagasabb szintre. Erről a PB október 7-i ülésén elhangzottakról készült jegyzőkönyvből is tájékozódhatunk. Biszku Béla azt mondta, hogy a munkásosztály és a parasztság közötti jövedelemarányokban változás következett be, olyan mértékű változás, ami már túlment az eredeti elképzeléseken. 14 Pontos adatokra nem tudott ugyan támaszkodni, de helyettük a hangulatjelentésekre hivatkozott, amelyekben szerinte a következő problémák érdemeltek figyelmet: a munkásság életszínvonala nem nőtt megfelelően; az áremelésektől és az inflációtól való félelem; a munkások egy része otthagyta a nagyüzemet, és szövetkezeti üzemben vállalt munkát, állást. 15 A jövedelem-differenciálás kérdése már korábban is előkerült az MSZMP vezető testületeiben. Nyers Rezső is hallatta a hangját ez ügyben. Az alakuló reformellenes tábornak is üzent. Elismerte, hogy a munkásosztálynak a fogyasztásban valamivel többet kell adni, de a parasztságtól nem lehet elvenni azt, amit kapott. A jövedelemarányokat nem lehet úgy biztosí- 13 Zsarnóczi, o. 14 Magyar Országos Levéltár (MOL) M-KS 288. f. 5. cs ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság október 7-i üléséről. 15 Ferber Katalin Rejtő Gábor: Reform (év)fordulón. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, o. 6
7 tani, hogy a paraszti jövedelmet visszafogják, mert mint hangsúlyozta, ez gazdaságilag nem lehetséges. 16 Nyers nagy figyelmet szentelt annak a kérdésnek, hogy vajon mennyiben és mire használhatók a hangulatjelentések. Ő azon az állásponton volt, hogy a parasztság jövedelmét támadó hangok korántsem voltak olyan általánosak az ipari munkásság körében, mint ahogy azt a jelentések sugallták. A jelentések nem tükrözik a valóságot. Ha az ember lemegy egy üzembe, nem azt hallja, ami a hangulatjelentésben van. Az üzemekben nagyon normális hangulat van. 17 Később erre az időszakra visszatekintve a hangulatjelentésekkel kapcsolatban elmondta, hogy mivel a Politikai Bizottság 1,5-2 éven át ezeket olvasta, így el is hitték az abban foglaltakat. A hangulatjelentések azt is sugallták, hogy a közvélemény szerint bizonyos viszszaközpontosítással, a piac korlátozásával javítani lehetne az életviszonyokat. 18 Ha a kutató a viták hátterét próbálja feltárni, akkor érdemes emlékeztetni arra is, hogy a vita egyfajta figyelemelterelést is szolgált. Nem a parasztok és a munkások között volt az igazán nagy jövedelmi szakadék, hanem sokkal inkább a munkások és a vállalatvezetők között. Erre van utalás az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottságának anyagaiban is. A reform eredményeképpen jelentősen nőttek a jutalmak. A munkások szemében az új anyagi különbségek mélyítették a társadalmi szakadékot az egyszerű dolgozók és a vezetők között. A nyugati utak, a luxusirodák és a drága autók mind azt sugallták, hogy a gazdasági vezetők profitáltak a legtöbbet a reformból, és persze ők húzzák a legtöbb hasznot a «nép tulajdonában» lévő gyárakból. 19 A jelentésekből kitűnik, hogy vezetőellenes hangulat alakult ki az üzemekben. Ennek oka: az új nyereségrészesedési rendszer. Ez nagyon megnövelte a vezetők és a munkások közötti anyagi egyenlőtlenséget. Mindezt a rendszert 1968-ban vezették be nyarán viszont korrigálták. A vállalati vezetők nyereségét az összes jövedelmük átlag 20-25%-ában határozták meg. Mind a párt-, mind a szakszervezeti apparátusnak ez a konfliktus nagyon kellemetlen volt, hiszen ők voltak a felelősek a munkásosztály érdekeinek védelméért. Közös érdekük volt minél előbb elterelni a figyelmet erről a feszültségről. Ehhez adott kiváló hivatkozási alapot a parasztság gyorsan javuló jövedelmi helyzetéről szóló jelentés. Az üzemekben a klasszikus szakmunkás réteg úgy érezte, hogy akik faluról járnak be, ingáznak, és segédmunkásként vagy betanított munkásként dolgoznak, mégis gyorsabban gyarapodnak. Nem gondol- 16 MOL M-KS 288. f. 5. cs ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság augusztus 12-i üléséről. 17 MOL M-KS 288. f. 5. cs ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság augusztus 12-i üléséről. 18 Huszár Tibor: Beszélgetések Nyers Rezsővel. Kossuth Kiadó, Budapest, o. 19 Bartha, 94. o. 7
8 tak arra, hogy az ingázók a gyári munka után otthon folytatják a háztájiban, ők pedig munka után pihenhettek. A falvakban ugyanis ebben az időszakban lendült fel a családi házépítés, a tartós fogyasztási cikkek vásárlása. Tovább rontotta a városi munkások hangulatát, hogy a szolgáltatói, kisipari-szövetkezeti munkásság jövedelmi helyzete szintén gyorsabban javult. Tehát: itt az ipari munkásság különböző csoportjain belüli feszültségekről volt szó, amit a munkásosztálynak tulajdonítottak a párt- és szakszervezeti vezetők. Túlságosan leegyszerűsítették, túldramatizálták, és munkás-paraszt ellentétként jelenítették meg a helyzetet. Valójában nem is annyira a munkások és a parasztok között feszült az ellentét, hanem inkább a munkásosztály bejáró és városi munkásai között. A falun élő családok közül minden ötödik kettős jövedelemmel rendelkezett, azaz az egyik kereső az iparban, a másik pedig a mezőgazdaságban dolgozott. 20 Az ő jövedelemlehetőségeik meghaladták mind a paraszti, mind a munkáscsalád jövedelmét. De nem szabad elfelejteni, hogy ők többletmunkával, hosszabb munkaidővel érték ezt el. Ez viszont hibás következtetés arra vonatkozólag, hogy a kettős jövedelműek magasabb életszínvonalon élnek. 21 Kulturális és társadalmi összetételét tekintve ugyanis két, különböző csoport ez. A városi munkások a bejáró dolgozókat is parasztként kezelték. A jövedelempolitikai vitának az volt az egyik tanulsága, hogy az új gazdasági mechanizmus hatására olyan társadalmi feszültség jött létre, amire nem volt felkészülve a pártvezetés. Időközben megváltozott a reform nemzetközi megítélése, Magyarország egyedül maradt a reformmal. A csehszlovák események után a többi szocialista ország is a destabilizációtól tartott. Ezért Moszkvában fogadókészség mutatkozott a Biszku nevével fémjelzett konzervatív csoport irányvonala iránt. Kádár János, aki eddig az egyensúly híve volt, Biszkuék érveit elfogadva az ipari munkások pártjára állt. Most már ő is azon a véleményen volt, hogy ne gazdagodjon gyorsabban a parasztság. Ez persze már része volt annak a szélesebb folyamatnak, ami a reform 1972-es lefékeződéséhez vezetett. 20 Dimény Imre: A munkás-paraszt szövetség néhány időszerű kérdése. In: Társadalmi Szemle, 1970/7. szám, 35. o. 21 Garamvölgyi Károly: A jövedelemszabályozás és a paraszti jövedelmek. In: Pártélet, 1972/9. szám, 33. o. 8
9 Felhasznált források MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR (MOL) M-KS 288. f. 5. cs. Az MSZMP Politikai Bizottságának iratai NÉPSZABADSÁG Szakirodalom BARTHA ESZTER: A munkások útja a szocializmusból a kapitalizmusba Kelet-Európában L Harmattan Kiadó, ELTE BTK Kelet-Európai Történeti Tanszék, Budapest, BEREND T. IVÁN: A magyar gazdasági reform útjai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, DIMÉNY IMRE: A munkás-paraszt szövetség néhány időszerű kérdése. In: Társadalmi Szemle, 1970/7. szám. FERBER KATALIN REJTŐ GÁBOR: Reform (év)fordulón. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, GARAMVÖLGYI KÁROLY: A jövedelemszabályozás és a paraszti jövedelmek. In: Pártélet, 1972/9. szám. HAJDÚ TIBOR: A csőd kezdete. Beszélő, 1998/5. szám. HUSZÁR TIBOR: Beszélgetések Nyers Rezsővel. Kossuth Kiadó, Budapest, RAINER M. JÁNOS: A Kádár-korszak In: Romsics Ignác (szerk.): Magyarország története. 22. kötet, Kossuth Kiadó, Budapest, VARGA ZSUZSANNA: Illúziók és realitások az új gazdasági mechanizmus történetében. In: Rainer M. János (szerk.): Hatvanas évek Magyarországon. Budapest, 1956-os Intézet, ZSARNÓCZAI SÁNDOR: Paraszti jövedelmek, paraszti életszínvonal. In: Társadalmi Szemle, 1969/6. szám. 9
és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenHelyzetkép 2013. július - augusztus
Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó
RészletesebbenA HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE
A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,
RészletesebbenAZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÉS TITKÁRSÁGA ÜLÉSEINEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI I. KÖTET
MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 18. AZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÉS TITKÁRSÁGA ÜLÉSEINEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI I. KÖTET 1948 1953 Magyar Országos Levéltár AZ MDP NAPIRENDI JEGYZÉKEI
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...
Részletesebben1 Havasi: A magyarországi létminimum-számítás korszakai. című tanulmány melléklete
1 Havasi: A magyarországi létminimum-számítás korszakai. című tanulmány melléklete Melléklet M1. Korabeli feljegyzés a Statisztikai Hivatal a Társadalmilag indokolt szükségletek minimuma témában tartott
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenA nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenA cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján
KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság
RészletesebbenEGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök
EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/234 / 1 /2009 Ügyintéző: dr. Kegye Adél Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A.B Kérelmező által az egyenlő bánásmód követelményének
RészletesebbenBALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés
BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.
2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE
RészletesebbenK. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény
K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a
RészletesebbenÉrdekképviseleti események a SZEF-ben és tagszervezeteiben 2008
1 Érdekképviseleti események a SZEF-ben és tagszervezeteiben 2008 I. 8. A SZEF Ügyvivő Testületének ülésén Pető Ferenc, a Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke javaslatot tett a tagszervezetek létszámának
RészletesebbenA válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév
A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom
RészletesebbenGEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály
RészletesebbenMarelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors.
231 Marelyin Kiss József Valuch Tibor: Rekviem a parasztságért. Hat falu egy sors. Kalocsai Múzeumbarátok Köre Viski Károly Múzeum Jelenkutató Alapítvány, Kalocsa Budapest, 2011. 296 oldal. 1984 és 1987
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenEgy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében
6 Dr. Fá z si Lá sz l ó PhD * Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 1. Miről van szó A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv [Btk.] Különös Részének
RészletesebbenTISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet
Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenJELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól
JELENTÉS a Kormány részére a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól Budapest, 2016. április 1. JELENLEGI SZABÁLYOZÁS A kiskereskedelmi
RészletesebbenJegyzőkönyv. A képviselő-testület 10 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. Határozat
Jegyzőkönyv Készült: Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében 2009. augusztus 27-én tartott nyílt üléséről. Jelen voltak: Gémes
RészletesebbenNemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ
Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen
RészletesebbenV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2014. január-február
Pontot TETT-ek az alszerzõdések végére 3. oldal TETT HÍRLAP BÁTASZÉK BÁTAAPÁTI CIKÓ FEKED MÓRÁGY MÕCSÉNY VÉMÉND V. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2014. január-február EZÉRT TET(T)SZIK NEKEM A TELEPÜLÉSEM... Fogalmazásíró
RészletesebbenJELENTÉS ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS Az önkormányzatok gazdasági társaságai - Az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátását érintő gazdálkodási tevékenysége szabályszerűségének
RészletesebbenJ e g y z ő k ö n y v. Készült: Heves Város Képviselő-testületének 2011. február 18-án (pénteken) 15.00 órai kezdettel megtartott rendkívüli üléséről.
51 2513-2/2011. J e g y z ő k ö n y v Készült: Heves Város Képviselő-testületének 2011. február 18-án (pénteken) 15.00 órai kezdettel megtartott rendkívüli üléséről. Az ülés helye: Heves Városháza 204-es
RészletesebbenJelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről
Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban
RészletesebbenTÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*
TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"
RészletesebbenHelyzetkép 2013. augusztus - szeptember
Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra
ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött
Részletesebbenforrások Tisztelt VIII. kongresszus! Három levélíró a származási megkülönböztetés eltörlésérôl TAKÁCS RÓBERT
[ ] 256 források TAKÁCS RÓBERT Tisztelt VIII. kongresszus! Három levélíró a származási megkülönböztetés eltörlésérôl Felvonulók (Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára) A Magyar Szocialista Munkáspárt
RészletesebbenBESZÁMOLÓ. A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának 2010. évi szociális igazgatási és intézményellenőrzési tevékenységéről
FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Szociális és Gyámhivatala Ügyszám: 06/181-2/2011. BESZÁMOLÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának 2010. évi szociális igazgatási és intézményellenőrzési
RészletesebbenA HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI
SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti
RészletesebbenSebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA
NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.
RészletesebbenLAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004
Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenGIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége
MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
RészletesebbenNők a munkaerőpiacon. Frey Mária
Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3
Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
Részletesebben375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól
375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A feladatellátás szervezettsége,
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
RészletesebbenAz atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése
Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenGyőri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása. Gödöllő, 2013. szeptember 16.
Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása Gödöllő, 2013. szeptember 16. Tisztelt Konzul Hölgyek és Urak! Én is szeretettel köszöntöm Önöket. Keleti nyitásról és globális
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4
Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6
RészletesebbenJ E G Y Z Õ K Ö N Y V. Tinyó Ottó polgármester. Csorba Tibor képviselõ. Mertusné Varga Katalin képviselõ. Suga László alpolgármester
J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2008. június 19-én 14.00 órai kezdettel megtartott nyílt ülésérõl. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme
RészletesebbenRENDSZERVALTOK A BALOLDALON
RENDSZERVALTOK A BALOLDALON REFORMEREK ÉS REFORMKÖRÖK 1988-1989 VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK KOSSUTH KIADÓ BUDAPEST 1999 NIEDERS, \ ATS- U. UNIV.-! Tartalom Előszó 19 Géczi József: Reformerek és reformkorok
RészletesebbenK i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,
Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat
RészletesebbenInterjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával
JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,
RészletesebbenHáttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára
Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára A Budapesti Békéltető Testület 2014-es éve Értékelés, tapasztalatok Majdnem négyezer beérkezett és 3720 lezárt ügy, mintegy
RészletesebbenA NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló
A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS Záróbeszámoló I. A kutatás célja A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a lakótelepi
RészletesebbenJárai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja
Járai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja Az Echo Televízió egyik, nemrég ismételt adósából két meglepı hírrıl értesültem. Mindkettıt azért találtam különösen meglepınek, mert az eseményeket
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG PIACFELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Iktatószám: PIF-00831-7/2014 Témafelelős: Butsi István ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a játszótéri eszközök üzemeltetési feltételeinek piacfelügyeleti
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4
RészletesebbenFigyeljük a közép-kelet-európai régió átalakulásának
MÛHELY Elvándorlás, kitelepítés Állam és társadalom mûködõképességérõl Migráció, népmozgás a 20. századi Magyarországon témakörben rendezett konferenciát 1995. szeptember 22 23-án Budapesten a Südostdeutsche
RészletesebbenCSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS
4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által
RészletesebbenA párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója
Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA
AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
RészletesebbenTÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév
TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés
RészletesebbenVIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása
A VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet 2009. évi költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó 1 A Legfőbb Ügyészség irányítása alá az 5 fellebbviteli főügyészség mellett 21 főügyészség
RészletesebbenEGYÉNI KÉRDŐÍV MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZAT BUDAPEST I. ÚRI UTCA 5. A kérdőív sorszáma: Kérdezés helye: Az interjú időtartama: óra perc
MTA SZOCIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZAT BUDAPEST I. ÚRI UTCA 5. A kérdőív sorszáma: EGYÉNI KÉRDŐÍV Kérdezés helye: Az interjú időtartama: óra perc Kérdezés időpontja: Év hó nap Kérdező neve: BUDAPEST, 1972 1.
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Ismerteti a nyilvános ülésen megtárgyalandó napirendi pontokat, majd a zárt ülésen tárgyalandó három napirendi pontot.
JEGYZŐKÖNYV Készült Balatonföldvár Város Képviselőtestületének 2011. december 15. napján tartott üléséről. Jelen vannak: Holovits Huba polgármester, Babina Éva alpolgármester, dr. Szakács László alpolgármester,
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
RészletesebbenA Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai
A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés
RészletesebbenÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. III. negyedév) Budapest, 2007. január
ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. III. negyedév) Budapest, 2007. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:
RészletesebbenJegyzőkönyv. Készült: 2011. december 20-án, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről
Jegyzőkönyv Készült: 2011. december 20-án, a Heves Megyei Közgyűlés üléséről Az ülés helye: Megyeháza II. emeleti Barkóczy terme Eger, Kossuth Lajos utca 9. Jelen voltak: Bossányi László,, Dr. Gondos István,
RészletesebbenSzentes Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 2009. évi hatósági intézkedéseiről, feladatairól a következők szerint számolok be:
Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 6600 Szentes, Kossuth tér 6. J-122-6/2010. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Tárgy: Tájékoztató a gyámhivatal 2009. évi hatósági
RészletesebbenBeszélgetés Szelényi Ivánnal
Beszélgetés Szelényi Ivánnal Szelényi Iván a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakán, 1960-ban szerezte közgazdász diplomáját. Ezt követően a Központi Statisztikai Hivatalban kezdett
RészletesebbenA hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján*
Tanulmányok A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Éltetô Ödön címzetes egyetemi tanár, a KSH ny. főosztályvezetőhelyettese E-mail: odon.elteto@ksh.hu
RészletesebbenE U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.
E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint a világ szállodaiparában 2012 első két hónapjában az elmúlt évhez hasonlóan,
RészletesebbenSzabó Ervin és Budapest közkönyvtára
BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta
RészletesebbenTörténelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat
Történelemtanítás Online történelemdidaktikai folyóirat (XLV.) Új folyam I. 2010. 2. szám folyoirat.tortenelemtanitas.hu Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/05/albert-b-gabor- kulonos-sulyt-helyezek
RészletesebbenFalevicz, Jan Karol 1974 A lengyel ifjúság alkoholfogyasztásának társadalmi tényezõi. (Fordította: Andorka Rudolf) In: A deviáns viselkedés
Irodalomjegyzék Anuarul Statistic al R.P.R. Editura ªtiinþificã. Bucureºti. 1957. Anuarul Statistic al R.P.R. Bucureºti. 1959. Anuarul Statistic al R.P.R. Bucureºti 1963. Anuarul Statistic al R.S.R. Bucureºti
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*
JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról
RészletesebbenJELENTÉS a Miniszterelnökség fejezet működésének ellenőrzéséről
JELENTÉS a Miniszterelnökség fejezet működésének ellenőrzéséről 2002. május 0216 Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V-17-141/2001-2002. Témaszám: 572 Az
RészletesebbenNyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007
MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.
RészletesebbenEgy szokatlan és mondhatjuk előzmény nélküli dokumentum készült
kozma & barta: budapest oktatásfejlesztési... 3 BUDAPEST BUDAPEST OKTATÁSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, 1985 2000 Egy szokatlan és mondhatjuk előzmény nélküli dokumentum készült 1982. február-december között
RészletesebbenA Magyar Rádió és közléspolitikája a hatvanas évek második felében
Múltunk, 2008/3. 173 186. 173 [ ] VÁMOS GYÖRGY A Magyar Rádió és közléspolitikája a hatvanas évek második felében A Magyar Rádió a hatvanas évek végén elterjedtségét és igénybevételét tekintve közepes
Részletesebben