AZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÉS TITKÁRSÁGA ÜLÉSEINEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI I. KÖTET

Átírás

1 MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 18. AZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÉS TITKÁRSÁGA ÜLÉSEINEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI I. KÖTET Magyar Országos Levéltár

2 AZ MDP NAPIRENDI JEGYZÉKEI

3 AZ MDP KÖZPONTI VEZETŐSÉGE, POLITIKAI BIZOTTSÁGA ÉS TITKÁRSÁGA ÜLÉSEINEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI I. KÖTET Összeállította és a bevezetőt írta: T. Varga György Magyar Országos Levéltár Budapest, 2005

4 A kötet elkészítésében részt vett: S. Kosztricz Anna Lektorálta: Szűcs László Megjelent a AAAA és a támogatásával. ISSN ISBN Magyar Országos Levéltár, Minden jog fenntartva. A kiadásért a Magyar Országos Levéltár főigazgatója felel. A nyomdai munkát a MOL házinyomda végezte. Készült 250 példányban, 12,5 A/4-es nyomdai ív terjedelemben.

5 TARTALOM BEVEZETŐ...7 Az MDP Központi Vezetősége üléseinek napirendi jegyzéke...20 Az MDP KV Politikai Bizottsága üléseinek napirendi jegyzéke...24 Az MDP KV Titkársága üléseinek napirendi jegyzéke...52 Rövidítések jegyzéke NÉVMUTATÓ 5

6 6

7 BEVEZETŐ A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) iratai az évi LXXXIII. tv. 2. -a értelmében július 1-jei hatállyal kerültek a Magyar Országos Levéltárba. Jelen kiadvány a fond anyagához készített első kutatói segédlet első kötete. Alapvető célul azt jelöltük meg, hogy olykor talán e segédlettípus műfaji határait is átlépve a lehető legtöbb hasznosítható információt közöljük. Ezt annál is inkább szükségesnek tartottuk, mivel az MDP központi szerveinek üléseiről felvett jegyzőkönyvek nemzeti történelmünk közötti időszakának különlegesen fontos forrásegyüttesét képezik, aminek kiadására azonban a belátható jövőben aligha kerül sor. A napirendi jegyzékeket szervek szerint tagolva, azon belül időrendben közöljük. Feltüntetjük az állagok őrzési egységeinek sorszámát (minden ülés külön ő[rzési] e[egység] számot kapott), az ülés dátumát és iratanyagának mennyiségét. Ezt követően 1. megadjuk a jegyzőkönyv típusát, 2. rögzítjük a hitelesítés vagy a hitelesítés hiányának tényét, 3. kiegészítő adatokat is közlünk. Részletezve: 1. Az MDP központi vezető szervei üléseinek iratanyagában gyorsírói vagy akár szerkesztett jegyzőkönyv aligalig maradt ránk. Az a jegyzőkönyvi forma, amit határozati jegyzőkönyvnek nevezünk, nem sorolható a szerkesztett jegyzőkönyv kategóriájába, leginkább talán az emlékeztetőhöz hasonlítható. A határozati jegyzőkönyv a következőket rögzíti: az ülés időpontját, a testület megjelent tagjainak és a meghívottaknak a nevét, a napirendi pont tárgyát és előadóját, végül a vezető szerv állásfoglalását, illetve döntését. 2. Hitelesítéskor az aláírás névalakját közöljük. Rákosi Mátyás mindig csak a családnevét használta, Gerő Ernő viszont mindig a teljes nevét, míg Farkas Mihály következetlenül járt el. 3. A kiegészítő adatok közül az előzetes napirend feltüntetését azért tartottuk szükségesnek, mert az egyszersmind az adott vezető szerv tagjainak megküldött írásbeli előterjesztések kísérőlevele volt, illetve azért, mert tanulságosak lehetnek a napirendben az ülés időpontjáig bekövetkezett eltérések. A kiegészítő adatok között említjük azt is, hogy mely napirendi pontokhoz találhatók az anyagban előterjesztések, illetve melyekhez nem. A napirend előtt, illetve a napirenden kívül tárgyalt kérdések egytől-egyig szóbeliek és a határozati jegyzőkönyvben túlnyomó többségükben szűkszavúak. Ezeket nem láttuk el sorszámmal. A sorszámozást abban az esetben is fölöslegesnek tartottuk, ha az ülésnek csupán egyetlen napirendi pontja volt. A napirendi jegyzék a napirendi pontok szerkesztett címét tartalmazza, mivel a határozati jegyzőkönyv gyakran pontatlan, hiányos vagy éppenséggel félrevezető módon tükrözi az ülés anyagát. Természetesen figyelembe vettük az eredeti megfogalmazást is, ami hozzájárult ahhoz, hogy a korabeli speciális kifejezések (pl. pártmaximum, kémbanda, imperialista rágalomhadjárat) esetenként beszüremkedtek a szövegbe. A napirendi pontok előadóit csak abban az esetben közöltük, ha azt a határozati jegyzőkönyv rögzítette; feltételezésekbe nem bocsátkoztunk. Mellékelve megjelöléssel megadtuk azon iratok tárgyát, amelyeket az adott napirendhez csatoltak, vagyis arra vonatkoznak vagy azzal kapcsolatosak. A napirendi jegyzék az anyag jelenlegi rendezettségi állapotának megfelelő kutatói segédlet. Ezért kerülhetett sor arra, hogy ad hoc bizottság (1949-ben a Sztálin-ünnepségeket előkészítő pártbizottság) két ülése is a Titkárság üléseként szerepel, vagy arra, hogy a Titkárság öt évi, utólag másodlati példányban előkerült ülésanyagát nem jelzete, hanem dátuma szerint soroltuk be a napirendi jegyzékbe. Kiadványunk remélhetőleg méltóképpen illeszkedik az MSZMP vezető szervei, illetve a minisztertanács üléseiről készített, szintén a MOL kiadásában megjelent kiváló segédletekhez. * * * Az Európa hatalmi megosztására irányuló, már 1944 októberében megkezdett nagyhatalmi alkudozások megváltoztatták a földrész hatalmi szerkezetét. Hazánk a Szovjetunió érdekszférájába került, ami a nemzeti szuverenitás ismételt elvesztéséhez vezetett. Az 1948 júniusában, a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesítésével konstruált Magyar Dolgozók Pártja híven igazodott a kötelező mintához, a bolsevik típusú kommunista párt sztálini alakváltozatához, egyszersmind a mereven hierarchikus kommunista világszervezet tagja lett. A Szovjetunió a szövetségi rendszeréhez csatolt európai szocialista országokat birodalma külső tartományainak tekintette: konszolidált körülmények között irányította és ellenőrizte őket, kritikus helyzetekben politikai, végső esetben katonai intervenciót alkalmazott. 7

8 Bevezető A szovjet pártvezetés az e térség minden fontos pontját összekötő egyirányú utak hálózatát az ún. pártközi kapcsolatok által működtette. Erre az adott lehetőséget, hogy az ún. szocialista országokban a tárgyalt időszakban hozzátehetjük: mindvégig, kivéve a kommunista világrendszer válságának végső szakaszát a kommunista pártok diktatórikus hatalmat gyakoroltak, másként szólva: lényegi ismérveik közé tartozott, hogy nem voltak hajlandók megosztani a hatalmat Ennek a megállapításnak ellene lehet vetni, hogy a létező szocializmusban nemcsak egypártrendszer, hanem hegemón pártrendszer is működhetett, illetve működött. Ez a megállapítás azonban amennyire jogos, annyira érdektelen. Az egypártrendszer beszélő kifejezés, nem szorul magyarázatra. De min alapult a hegemónia? Azon, hogy az ún. munkáspárt vezető szerepét mind a többi politikai párt, mind az egyéb társadalmi-politikai szervezetek kötelezően elismerték. Egy lengyel politológus immár negyedszázados megfogalmazása szerint: ebben a rendszerben a kommunista párt a szocializmus talaján álló pártok koalíciójának vezető ereje, más politikai pártok számára pedig nem megengedett a részvétel a politikai rendszerben. 1 Az MDP minden lényegesnek ítélt politikai, szervezeti és személyi kérdésében a döntést a szovjet pártvezetés hozta meg, vagy hagyta jóvá. Ez olyan körülmény, amit nem szabad szem elől vesztenünk, de éppoly helytelen volna, ha unos-untalan ismételnénk június 12-én a Magyar Kommunista Párt (MKP) IV. és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) XXXVII. Kongresszusának határozatai egyesítették a két pártot, Magyar Dogozók Pártja (MDP) néven. Az MDP aznap összeült I. kongresszusán elfogadták a párt (1975-ig érvényben hagyott) programját és szervezeti szabályzatát. Az MDP az MKP szervezeti felépítését vette át, és noha vezető szerveibe legalábbis átmenetileg beválasztottak ún. baloldali szociáldemokratákat is, a központi apparátus (vagyis az osztályok) személyi összetétele lényegében változatlan maradt. Mindezek ellenére az MDP vezetői haladék nélkül hozzákezdtek a párt átszervezéséhez, mivel nem tartották kellőképpen centralizáltnak a vezető pártszerveket és a központi apparátust. A munkálatok célját, vagyis a kommunista hatalmi struktúra működésének alapfeltételét Gerő Ernő 1949 februárjában abban látta ma már tudjuk: négy évtizedre szóló hatállyal, hogy a párt átfogja a politikai, gazdasági, állami, kulturális élet minden területét. Mert amennyire helytelen, hogy a párt az államapparátus feladatait, vagy a tömegszervezetek feladatait magára vállalja, ugyanannyira helytelen volna, ha»lukak«maradnának, vagyis, ha maradnának olyan területek, melyeken nincs biztosítva a párt irányítása 2 Ennek megfelelően az MDP központi osztályai irányították az alsóbb szintű pártszerveket, a minisztériumokat és más országos hatáskörű szerveket, a társadalmi és tömegszervezeteket. Csupán példaként említem, hogy az MDP Központi Vezetősége (KV) Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztályához tartozott az Országos Tervhivatal, a Bel- és a Külkereskedelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Minisztertanács Bértitkársága, a Szövetkezetek Országos Szövetsége, a Munkaerő-tartalékok Hivatala, az Országos Építésügyi Hivatal, a Központi Statisztikai Hivatal, az Állami Ellenőrző Központ, az Országos Létszámbizottság tavaszán, amikor a KV Titkárságának határozata alapján a terv, pénzügyi és kereskedelmi kérdésekkel a megyei és a budapesti kerületi pártbizottságok apparátusába külön előadókat állítottak, ezek (korabeli kifejezéssel) instruálása is ennek az osztálynak a feladata lett. 3 A pártközpont osztályai azonban az országos vezető szervek választott szervek, azokon belül az operatív vezető szervek, elsősorban a Politikai Bizottság és a Titkárság alárendeltségében működtek. Már 1949-ben tételesen kimondták: Az osztályok nem önálló szervek, hanem a választott szervek kisegítő szervei. 4 A szervezeti szabályzatban a párt alkotmányában rögzített hierarchia (kongresszus Központi Vezetőség Politikai Bizottság Titkárság) csak abban az esetben felel meg a valóságnak, ha a fejéről a talpára állítjuk. Határozatot kizárólag a vezető szervek hozhattak. Számos belső határozat született, a többit a Központi Vezetőség nevében hozták nyilvánosságra. Erre a rituális eljárásra azért volt szükség, mert a szervezeti szabályzat értelmében két kongresszus közötti időszakokban a KV volt az MDP legmagasabb szerve. Szembesítsük ezt Kiss Károly KV-tagnak a Titkársághoz írt, szeptember 8-án kelt levelével! Ebben ugyanis azt kéri, hogy a KV nevében hozott PB- vagy titkársági határozatok közül legalább azokat, amelyeket megkaptak a központi apparátus osztályvezetői és a megyei titkárok, kapják meg a KV tagjai is, így elkerüljük azt a fura helyzetet, hogy a Központi Vezetőség tagjai a sajtóból tudják meg, hogy az ő nevükben mit határoztak. 5 Megoszlanak a vélemények arról, hogy 1953 júniusáig az MDP (és így az ország) legfőbb hatalmi szerve a KV Politikai Bizottsága vagy Titkársága volt-e. Azok közé tartozom, akik az utóbbi mellett foglalnak állást. A Politikai Bizottság február 17-i ülésének határozata 6 a PB tagjai közül a központi apparátus minden osztályvezetője mellé politikai felelőst jelölt ki. A hat ilyen feladattal megbízott PB-tag (Farkas Mihály, Gerő Ernő, Kádár János, Rajk László, Révai József, Szakasits Árpád) mindegyike egyszersmind a Titkárságnak is tagja volt, és néhányan több osztály felügyeletét is ellátták. A PB további nyolc tagja ilyetén megbízatás hiányában osztály nélküli lett. Ez Rákosi Mátyás főtitkár és Marosán György főtitkár-helyettes esetében mindketten a Titkárság tagjai is nem igényel magyarázatot. A többi PB-tag (Apró Antal, Harustyák József, Kossa István, Nagy Imre, Rónai Sándor, Vajda Imre) a hatalom gyakorlásában szinte csak formális szerepet kapott. Nem véletlen, hogy egyikük sem volt tagja a Titkárság WIATR, Jeržy J.: A politikai viszonyok szociológiája. Bp., MOL M-KS-276. f. 54/29. ő. e. MOL M-KS-276. f. 54/312. ő. e. MOL M-KS-276. f. 102/3. ő. e. MOL M-KS-276. f. 63/13. ő. e. MOL M-KS-276. f. 53/21. ő. e.

9 Bevezető nak. Továbbá: a PB létszáma 14 tag és három póttag magasabb volt annál, mint amit a kommunikációhoz optimálisnak tartanak; ezzel szemben a Titkárság nyolc főből állt. Az MDP KV június i ülésén felszámolták a Szervező Bizottságot, míg a Titkárságot politikai vezető szervből a Politikai Bizottságnak alárendelt adminisztratív testületté szervezték át. 7 A váltás lényege egyszersmind az ún. új szakasz problematikájának tüzetesen nem vizsgált eleme, hogy az MDP KV Politikai Bizottsága a tényleges hatalom kizárólagos csúcsszerve lett. A hatalomnak ez a szélsőséges centralizációja szűk határok közé szorította a kormányzati szervek mozgásterét. Az esetleges félreértést elkerülendő hangsúlyoznunk kell: az közötti időszak egészére érvényes, hogy az MDP országos vezető szerveinek határozatai mindenre kiterjedtek, és kizárólagos hatályúak voltak nemcsak a párt szervei, szervezetei és tagjai, hanem az állami szervek, hatóságok, társadalmi szervezetek számára is. Elfogadjuk Bihari Mihály megállapítását: A párt lényegileg az alkotmányos jogrendszer keretein felül lévő és működő szervezet, amely valóságos, bár informális törvény- és jogszabályalkotó szerepet játszik. 8 Egyetértünk ezzel, de tovább kell lépnünk. Meggyőződésünk szerint ugyanis nem egyszerűen arról van szó, hogy Magyarországon 1948 és 1956 között a tényleges hatalmat a Magyar Dolgozók Pártja országos vezető szervei, azokon belül az operatív vezető szervek, elsősorban a Politikai Bizottság és (1953 júniusáig) a Titkárság gyakorolták, hanem, hogy a hatalom ezen testületek néhány tagja kezében összpontosult, illetve a hatalmat birtokló/bitorló személyek döntéseit ezek a szervek ruházták fel az MDP értelmezése szerinti legitimáció látszatával. (Ezúttal nem bocsátkozom annak részleteibe, hogy a valóságban gyakran e rendhagyó módon értelmezett legitimáció látszata is elhomályosult.) Mindaz, amiről vázlatosan írtam, csupán a hatalom csúcsa. Mivel intézményesített demokratikus garanciák hiányában rendkívüli mértékben megnövekedett a káderek szerepe, a személyi kapcsolatok hálózata a hatalmi mechanizmus struktúraképző elemévé vált. Szólnunk kell arról az alsóbb szintű pretoriánus gárdáról is, amely a Sztálin nyomán Rákosi, Révai és mások által előszeretettel politikai hadseregnek nevezett párttagság derékhadát képezte. Révainak Rákosi hatvanadik születésnapjára írott cikkében olvashatjuk: A felszabadulás óta eltelt két esztendő alatt a Rákosi Mátyás vezette politikai hadsereg szétzúzta az ellenséget, és elvezette az országot a szocializmus alapjainak lerakásához. 9 Végezetül hadd utaljak a káderhatásköri listákra. 10 Mint ismeretes, a legmagasabb pozíció betöltéséről a párt vezető szerveiben vagyis a párt legfelsőbb vezetői döntöttek. Az eddigiek ellenére sem tartjuk mellőzhetőnek, hogy az MDP országos vezető szerveit a szervezeti szabályzat(ok) alapján ismertessük. Indokaink a következők: 1. A hívő párttag számára a virtuális valóság volt az egyetlen valóság. 2. Bizonyos mértékig és elháríthatatlanul a párt vezetői is az álságos szertartásrend foglyai voltak. 3. A szervezeti szabályzat(ok) szerinti struktúrának megfelelően történt az irattermelés és az irattározás, illetve 4. a pártlevéltár(ak)ban zömében hívő párttagok által folyt a rendezés. Az MDP országos vezető szervei Kongresszusok Az közötti években érvényes szervezeti szabályzat(ok) értelmében a Magyar Dolgozók Pártja legfelsőbb szerve a kongresszus. A kongresszust a Központi Vezetőség hívja egybe, két évenként (1948. és évi szabályzat), illetve három évenként (1954. évi szabályzat). A szervezeti szabályzat(ok) szerint a kongresszus küldötteit pártértekezleten demokratikusan választják, a pártszervezetek tag és tagjelölt számának arányában. A Központi Vezetőség állapítja meg, hogy a taglétszámnak megfelelően az egyes pártszervezetek hány küldöttet jogosultak választani a kongresszusra. A kongresszus feladatai: megvitatja és elbírálja a Központi Vezetőség beszámolóját (1954-től a Központi Revíziós Bizottságét is); jóváhagyja vagy módosítja a párt programját és szervezeti szabályzatát; kidolgozza a párt politikai, taktikai és szervezeti irányvonalát; meghatározza a Központi Vezetőség és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak (1954-től a Központi Vezetőség és a Központi Revíziós Bizottság tagjainak és póttagjainak) számát és megválasztja ezeket a szerveket. A szervezeti szabályzatok lehetővé tették rendkívüli pártkongresszus, illetve országos pártértekezlet összehívását, ilyenekre azonban az MDP időszakában nem került sor. Központi Vezetőség A kongresszusok választották meg a Központi Vezetőséget. A szervezeti szabályzat(ok) meghatározták a KV feladat- és hatáskörét: a pártkongresszust a KV hívja össze; két kongresszus közötti időszakban a KV a párt legfelsőbb szerve: képviseli a pártot más pártok, szervezetek vagy állami intézmények (1951: és hatóságok) felé, lehetőleg három havonként ülésezik és a kongresszusnak felelős MOL M-KS-276. f. 52/24. ő. e. BIHARI Mihály: A hatalom csúcsán. Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. NYÍRŐ András. Bp., XVIII. RÉVAI József: Rákosi Mátyás hatvan éves. Társadalmi Szemle, sz Első megközelítésére l. Íme a nomenklatúrák. Az MDP és a volt MSZMP hatásköri listái. Közzéteszi, bev., jegyz. T. VARGA György SZAKADÁT István. Társadalmi Szemle, sz

10 Bevezető A szervezeti szabályzatok a Központi Vezetőségnek kulcsszerepet szántak a vezető szervek rendszerében. Kimondták, hogy a KV saját tagjai közül megválasztja a párt elnökét, főtitkárát és főtitkár-helyetteseit (1948), majd a párt főtitkárát (1951-ben a többi tisztség megszűnt), végül a KV első titkárát (1954); a Politikai Bizottságot, a Titkárságot, a Szervező Bizottságot (1953-ban megszüntették), a Központi Ellenőrző Bizottságot (1954), a központi pártsajtó felelős vezetőit (1954: a párt központi lapja szerkesztőbizottságának vezetőjét). Az ún. személyi kultusz éveiben ragaszkodtak ugyan a kollektív vezetés formáihoz, de a legfontosabb kérdéseket nem a Központi Vezetőség ülései döntötték el. A KV június i ülésén elfogadott határozat megállapította: Valójában a vezetés klikkszerű volt, és mindössze négy elvtárs Rákosi, Gerő, Farkas, Révai elvtársak kezében összpontosult. 11 Érdemi vita hiányában a Központi Vezetőség ülései csupán rituális aktusok voltak. Az MDP Központi Vezetőségének 1953 júniusában hozott határozata többek között azt is magában foglalta, hogy vissza kell állítani a pártban a kollektív vezetés és a KV szerepét: Létre kell hozni a párt kollektív vezetését, amely együttesen teljes mértékben felel a párt politikájáért, egész tevékenységéért. Fel kell számolni a személyes vezetést és véget kell vetni a pártban és az országban a személyi kultusznak, annak, hogy egyes személyeket fölébe helyeznek a pártnak, a Központi Vezetőségnek. A párt politikáját a párt legfőbb szerve, a pártkongresszus, és két kongresszus között a Központi Vezetőség kollektívan dolgozza ki és határozza meg. Biztosítani kell, hogy a Központi Vezetőség a párt tényleges kollektív vezető szerve legyen, nem pedig statisztáló szerv, amely szinte vita nélkül hagyja jóvá és veszi tudomásul azt, amit az alárendelt pártszervek eléje terjesztenek. 12 A júniusi határozat az MDP III. kongresszusán elfogadott szervezeti szabályzatban is tükröződött: A Központi Vezetőség tagjai egyenjogúak. A Központi Vezetőség tagjainak minden fontos kérdésben tájékoztatást kell kapniuk. 13 A testületet felruházták azzal a joggal, hogy kivételes esetekben a két kongresszus közötti időszakban tagokat behívjon (kooptáljon) a Központi Vezetőségbe, azzal a megszorítással, hogy a behívott tagok száma nem haladhatja meg a választott tagok 15 százalékát. Ismeretes, hogy a későbbiekben sem valósult meg a KV tagjainak egyenjogúsága, és tájékoztatásuk sem volt kielégítő. Ennek a helyzetnek a felszámolását szorgalmazta a Politikai Bizottság március 9-i ülése. 14 Az ülésre előkészített javaslat abból az MDP egész időszakára érvényes ellentmondásból indul ki, hogy a KV tagjainak és póttagjainak egy része beosztásánál fogva (tehát annak következtében, hogy pártfunkcionárius) már eddig is megfelelően informálódott, részese a határozatok kidolgozásának, végrehajtásának, ellenőrzésének, ezzel szemben a KV tagok másik részének (azoknak, akiknek nem volt szoros kapcsolata a Politikai Bizottsággal, illetve a Titkársággal) tájékoztatása nem kielégítő, és főleg írásos anyagokra támaszkodik. Az ülésen úgy határoztak, hogy biztosítani kell a KV titkárainak és a KV tagjainak állandó kapcsolatát. Ennek érdekében a KV valamennyi tagját és póttagját munkakörük jellegének megfelelően a Politikai Bizottság tagjai és a Központi Vezetőség titkárai köré kell csoportosítani; a KV tagjait kéthavonként szóban informálni kell a PB határozatairól, valamint a fontosabb gazdasági és politikai eseményekről; az írásos anyagokat illetően továbbra is meg kell küldeni a KV tagjainak a PB és a Titkárság egyes határozatait, ezen kívül azonban olyan anyagokat is, mint például egyes kérdésekről az osztályok által készített összefoglalók, a pártélet fontosabb eseményeiről szóló jelentések. A PB tagjainak és a KV titkárainak nemcsak a tájékoztatás, hanem a tájékozódás is feladatuk: meg kell ismerniük a KV tagjainak véleményét, nézeteit, ki kell kérniük javaslataikat. Ennél is fontosabb, hogy elhatározták a KV tagjainak fokozottabb bevonását a munkába (a határozatok kidolgozásába és végrehajtásának ellenőrzésébe): a PB egyes kérések megvizsgálására bizottságokat küld ki a KV tagjaiból; a KV titkárai a központi szervek elé kerülő előterjesztések elkészítésébe bevonják elsősorban azokat, akik a kérdést ismerik, illetve az adott kérdéssel foglalkoznak; az osztályok ellenőrzésébe is be kell vonni a KV tagjait, amihez azonban a Titkárság hozzájárulása szükséges. A Politikai Bizottság határozata végezetül a következőket rögzítette: A KV tagjait rendszeresen be kell vonni egy-egy fontosabb KV határozat végrehajtásának ellenőrzésébe. A jövőben különböző központi rendezvényeken fokozottabb mértékben kell aktivizálni, szerepeltetni a KV tagjait. 15 Ezt a határozatot egyrészt sokkal inkább kétes őszinteségű szándéknyilatkozatnak tekinthetjük, semmint realizálható elképzelésnek, másrészt olyan dokumentumnak, amely összefoglalja mindazt, ami a Központi Vezetőség működése során nem valósult meg. Politikai Bizottság A Központi Vezetőség saját tagjai köréből választotta meg a Politikai Bizottság tagjait és póttagjait. Két KV ülés között a rendszerint kéthetenként ülésező PB volt az MDP legfelsőbb vezető testülete. A szervezeti szabályzatok szerint tehát a Politikai Bizottság a Központi Vezetőségnek alárendelten működött, munkájáért a Központi Vezetőségnek volt felelős. A valóságban a KV a PB alárendeltségében működött: a Politikai Bizottság készítette elő a Központi Vezetőség üléseit, utóbbi testület működését a jóváhagyó szerepére korlátozva. 11 MOL M-KS-276. f. 52/24. ő. e. 12 MOL M-KS-276. f. 52/24. ő. e. 13 A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának jegyzőkönyve május Bp., Szikra, MOL M-KS-276. f. 53/275.ő. e. MOL M-KS-276. f. 53/275.ő. e.

11 Bevezető A Politikai Bizottság és a Titkárság hatáskörét csak általánosságban határolták el egymástól (e szerint a Politikai Bizottság a nagy elvi és politikai jellegű kérdéseket tárgyalja, míg a Titkárság a folyó ügyeket és a szigorúan konspiratív jellegű kérdéseket), 16 a két testület feladat- és hatásköre (legalábbis 1953 júniusáig) a gyakorlatban nem különült el élesen. Két tény mindazonáltal figyelmet érdemel: 1. a PB kéthetenként, a Titkárság hetenként ülésezett; 2. a Titkárság döntéseit jóváhagyásra a PB elé kellett terjeszteni (erre azonban nem mindig került sor), ám ez csupán formális mozzanat volt: a PB minden esetben szentesítette a Titkárság határozatait. Az júniusi határozat olyan Politikai Bizottság létrehozását tűzte ki célul, amely képes a KV teljes ülései közötti időszakban kollektív módon, felelősen irányítani és vezetni a Magyar Dolgozók Pártját. A határozat megszüntette a politikai vezető szerv szerepét betöltő Titkárságot és kimondta, hogy a Politikai Bizottságnak alárendelten létre kell hozni a Központi Vezetőség Titkárságát. A Politikai Bizottság február 17-i ülésén határozatot hozott arról, hogy az osztályok eredményes működésének biztosítására a PB tagjaiból minden osztályvezető mellé egy politikai felelőst jelöl ki. Ezzel a feladatkörrel a Politikai Bizottság 14 tagja közül hat személyt, a három póttag közül egy személyt ruháztak fel: Gerő Ernő lett az Államgazdasági Osztály (vezetője: Szita János), valamint a Mezőgazdasági és Szövetkezeti Osztály (vezetője: Erdei Mihály) politikai felelőse; Rajk Lászlóhoz a Külügyi Osztály (vezetője: Komját Irén), Szakasits Árpádhoz a Tömegszervezetek Osztálya (vezetője: Kovács Zoltán), Kádár Jánoshoz a Káder Osztály (vezetője: Szőnyi Tibor), Farkas Mihályhoz a Gazdasági Osztály, valamint az Ifjúsági-, Nő- és Sportbizottság (vezetője: Szirmai István), Révai Józsefhez az Oktatási-, a Propaganda- és a Kulturális Osztály tartozott; Kovács István (a Politikai Bizottság póttagja) egy személyben volt a Szervezési Osztály politikai felelőse és vezetője. A Politikai Bizottság június 1-jén hozott határozata 17 értelmében az Agitációs és Propaganda Osztály (osztályvezető: Horváth Márton) felügyeletét Révai József, az Államgazdasági Osztály (vezetője: Friss István), valamint a Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztály (vezetője: Hegedüs András) felügyeletét Marosán György, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya (vezetője: Fodor Zoltán) és a Bizalmas Ügykezelési Osztály (vezetője: Fekete Sándorné) felügyeletét Vas Zoltán (a PB póttagja) látta el. Nem jelöltek ki politikai felelőst a Párt- és Tömegszervezetek Osztályához és a Káder Osztályhoz, minden bizonnyal azért, mert azok vezetői (Kádár János, illetve Kovács István) a Politikai Bizottság tagjai voltak. Figyelembe véve a korábbi iratpusztulást és azt a tényt, hogy a PB tagjainak tárgyalt feladatköréről fentieken kívül további határozatokat nem hoztak, feladatunkat a továbbiakban abban látjuk, hogy a ránk maradt iratokból (mintegy tükörből, vagy ha tetszik, mozaiktechnikával) szisztematikusan feltárjuk a vonatkozó adatokat, továbbá abban, hogy a későbbi munkálatok során a hivataltörténeti (szervezettörténeti) kutatásokat kiegészítsük az anchontológiai adatfeltárással. A Politikai Bizottság tagjainak a KV osztályait felügyelő munkakörét a PB július 15-i ülésén hozott a júniusi határozat végrehajtásának részét képező döntés értelmében a Központi Vezetőség titkárai vették át. Tagok: Az MDP KV Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai Apró Antal június június , november október 21. Farkas Mihály június június , május április 14. Gerő Ernő az MDP egész időszakában, október 25-ig Harustyák József június június Kádár János június május 22., majd július től Kossa István június április 25. Marosán György június augusztus 16., majd július től Nagy Imre június szeptember 3., március április 14. Rajk László június május 30. Rákosi Mátyás június július 21. Révai József június június 28., majd július október 24. Rónai Sándor június június 28. Szakasits Árpád június április 25. Vajda Imre június augusztus 16. Horváth Márton szeptember június 28. Kovács István szeptember február 26., majd április 14-től MOL M-KS-276. f. 54/1. ő. e. MOL M-KS-276. f. 53/54. ő. e. 11

12 Bevezető Szabó István május június 28. Zöld Sándor május április 20. Hegedüs András március október 28. Kiss Károly március június 28., majd július október 28. Vas Zoltán március február 26. Zsofinyecz Mihály március május 30. Hidas István május október 24. Kristóf István május május 30. Ács Lajos február október 24. Földvári Rudolf június május 30. Szalai Béla május október 24. Mekis József április október 24. Kállai Gyula október 24. október 28. Gáspár Sándor október 24. október 28. Póttagok: Horváth Márton június szeptember 3. Kovács István június szeptember 3. Vas Zoltán június március 2. Piros László május június 28., majd április október 24. Zsofinyecz Mihály május március 2. Dénes István május március 2. Kristóf István március május 22. Hidas István március május 22. Házi Árpád május június 28. Bata István június október 24. Szalai Béla június május 30. Mekis József május április 14. Gáspár Sándor július október 24. Rónai Sándor július október 28. Titkárság A Központi Vezetőség saját tagjai közül választotta meg a Titkárság tagjait. A Titkárság hetenként ülésezett, a folyó ügyeket és a szigorúan konspiratív jellegű kérdéseket tárgyalta. A legfontosabb ügyekben hozott döntéseit a Politikai Bizottság elé terjesztette. A Politikai Bizottság és a Titkárság feladat- és hatáskörét azonban mint láttuk nem határolták el pontosan. Már említettük, hogy az MDP központi apparátusának (a pártközpont osztályainak) felügyelete a Politikai Bizottság olyan és csak olyan tagjainak hatáskörébe tartozott, akik a Titkárságnak is tagjai voltak. A felügyeleti területek az alábbiak szerint alakultak 1. Az MDP I. kongresszusát követően november 28-áig Farkas Mihályhoz tartozott a Szervezési és Instruktor Osztály, a Pártgazdasági Osztály, az Agitációs Osztály, valamint a Nő-, Ifjúsági Bizottság; Gerő Ernő felügyelete alá tartozott az Állampolitikai Osztály és a Szövetkezetpolitikai Osztály; Kádár János a Szakszervezeti Osztály és a Sport Osztály felügyeletét látta el, egyszersmind augusztus 18-áig betöltötte a Nagybudapesti Pártbizottság titkári tisztét; Rajk László a Közigazgatási Osztály, végül Révai József az Oktatási Osztály és a Külügyi Osztály munkájáért volt felelős. Rákosi Mátyás pártfőtitkár, Marosán György főtitkárhelyettes (egyben augusztus 18-ától a Nagybudapesti Pártbizottság titkára) és Szakasits Árpád pártelnök feladatkörébe felügyeleti területet nem soroltak november 28-ától február 17-éig Farkas Mihály felügyeleti területe nem változott, azt követően május 31-éig hozzá tartozott a Pártgazdasági Osztály, valamint az Ifjúsági, Nő- és Sportbizottság, attól kezdve június 28-áig felügyeleti hatáskörét nem határozták meg; Gerő Ernő felügyelete alá tartozott november 28-ától június 28-áig az Államgazdasági Osztály, valamint a Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztály, azzal a pontosítással, hogy április 9-én az Állampolitikai Osztályt kettéválasztották Ipari és Közlekedési Osztályra, illetve Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztályra. Kádár János felügyeleti területe február 17-éig nem változott, azt követően május 31-éig a Káder Osztály tartozott hozzá, végül (letartóztatásáig) felügyeleti területét nem határozták meg. Kovács István november 28-ától február 17-éig a Tömegszervezési Osztály és a Káder Osztály, majd június 11-éig a Szervezési Osztály, azt követően május 31-éig a Szervezési és Instruktor Osztály felügyeletét látta el, végül március 1- jéig felügyeleti területét nem határozták meg. Rajk László felügyeleti területe február 17-éig nem változott, majd május 30-áig a Külügyi Osztály tartozott hozzá; Révai József felügyeleti területe február 17-éig nem változott, február 17-étől május 31-éig az Oktatási Osztály, a Propaganda Osztály és 12

13 Bevezető a Kulturális Osztály, május 31-étől június 28-áig az Agitációs és Propaganda Osztály tartozott felügyeleti hatáskörébe. 3. Hegedüs András és Nagy Imre mindketten március 1-jétől tagjai a Titkárságnak felügyeleti területét nem határozták meg. Figyelemre méltó különbség azonban, hogy míg a Hegedüs András által vezetett Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztály Gerő Ernő felügyelete alá tartozott, az Adminisztratív Osztályt vezető Nagy Imre fölé senkit sem helyeztek. Szintén nem ruházták fel felügyeleti hatáskörrel Kristóf Istvánt és Hidas Istvánt. A Titkárság működésében a Központi Vezetőség június i határozata hozott döntő változást. A határozat a Titkárságot mint politikai vezető szervet megszüntette, és helyette életre hívta a Központi Vezetőség titkáraiból álló, a Politikai Bizottságnak alárendelten működő Titkárságot, amelynek feladatává a vezető pártszervek határozatai végrehajtásának biztosítását, a végrehajtás ellenőrzését tette, továbbá a döntést a hatáskörébe utalt párt-, tömegszervezeti és állami káderek elosztásáról. A határozat kimondta, hogy a Titkárságnak kis létszámú, legfeljebb három-négy tagból álló testületnek kell lennie és nem szükséges, hogy minden tagja egyúttal tagja legyen a Politikai Bizottságnak is. A Titkárság feladatává tették a Politikai Bizottság üléseinek előkészítését. A Titkárság átvette az e határozattal megszüntetett Szervező Bizottság munkáját: a pártapparátus közvetlen irányítását, és formailag is a Politikai Bizottságtól a KV apparátusa osztályainak felügyeletét. A Titkárság beszámoltatta a Politikai Bizottság által előzetesen jóváhagyott munkaterv alapján a Budapesti Pártbizottságot, a megyei, járási, városi, üzemi pártbizottságokat, a hivatalok és intézmények pártbizottságait egyes határozatok végrehajtásáról, vagy a vezetésük alatt működő pártszervezetek tevékenységéről. A Titkárságnak a KV nevében kiadott PB határozatokat a lehető legrövidebb időn belül el kellett juttatnia mindazon szervekhez és személyekhez, amelyekre, illetve akikre vonatkoztak. A testület egyes pártszervek vagy azok vezetői előtt ismertethette a határozatokat, és erre a célra összehívhatta a megyei pártbizottságok titkárainak értekezletét. A Titkárság feladata lett, hogy összefogja és szervezetileg irányítsa a KV apparátus munkáját: beszámoltatta az osztályvezetőket, akiknek tevékenységét operatívan, a napi munkában ellenőrizte. A testület engedélyezhette a Központi Vezetőség osztályvezetőinek, hogy a megyei bizottságok funkcionáriusai (szervező titkár, agit.-prop. titkár stb.) számára esetenként értekezletet tartsanak. A PB július 15-i határozata végezetül kimondta, hogy a KV osztályainak munkájáért és ellenőrzéséért a KV titkárai felelősek, ennélfogva hatályát veszíti az a határozat, amely egy-egy osztály munkájának vezetésével és ellenőrzésével a Politikai Bizottság egyes tagjait bízta meg. A határozat szerint bár kívánatosnak mondták, hogy az első titkár ne legyen közvetlenül felelős valamely osztály munkájáért és ellenőrzéséért átmenetileg Rákosi Mátyáshoz tartozott az Agitációs és Propaganda Osztály, valamint a Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály, míg Ács Lajos hatáskörébe a Párt- és Tömegszervezetek Osztályát, a Mezőgazdasági Osztályt és a Pártgazdasági Osztályt, Vég Béla hatáskörébe az Ipari és Közlekedési Osztályt, az Adminisztratív Osztályt, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályát és a KV Irodát utalták augusztusában Farkas Mihályt is titkárrá választották. Szeptember 30-ától hozzá tartozott az Agit-prop. Osztály és az Adminisztratív Osztály. Az MDP III. kongresszusa után Matolcsi Jánossal kibővített Titkárság tagjai közötti munkamegosztás az alábbiak szerint alakult: Rákosi Mátyáshoz tartozott a Központi Revíziós Bizottság és a KEB, az illetékes titkáron kívül ő is foglalkozott a Terv- és Pénzügyi Osztállyal, és az ő hatáskörébe tartozott a Minisztertanács által hozott határozatok ellenőrzése (annak vizsgálata, hogy ezek megfelelnek-e a PB határozatainak); Farkas Mihályhoz tartozott az Agitációs és Propaganda Osztály, a Tudományos és Kulturális Osztály és az Adminisztratív Osztály, ezen kívül az ő feladatává tették a Szabad Nép szerkesztő bizottságának operatív irányítását (a politikai irányítás a PB feladata volt); Ács Lajoshoz tartozott a Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, a Pártgazdasági és a Kereskedelmi Osztály; Vég Bélához az Ipari és Közlekedési Osztály, a Terv- és Pénzügyi Osztály, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya és a Központi Vezetőség Irodája; Matolcsi Jánoshoz a Mezőgazdasági Osztály. Ezen az június 30-i ülésen a PB arról is határozott, hogy a Titkárság ülésein a saját területét érintő kérdésekben felszólalási joggal vegyen részt a Szabad Nép szerkesztő bizottságának vezetője, a Budapesti Pártbizottság első titkára, a KV Párt- és Tömegszervezetek, illetve Agit. Prop. Osztályának vezetője. A Politikai Bizottság október 27-i ülésén ismét módosult a Titkárság tagjainak munkabeosztása: Farkas Mihály hatáskörébe tartozott az Agit. Prop. Osztály, a Terv- és Pénzügyi Osztály és a Tudományos és Kulturális Osztály, emellett ő foglalkozott a HM katonai szakkérdéseivel is; Ács Lajoshoz tartozott a Kereskedelmi-, az Adminisztratív- és a Pártgazdasági Osztály; Vég Béla a Nehézipari Osztály, a Könnyűipari Szektor, a Közlekedési Szektor, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya és a KV Iroda felügyeletét látta el; Matolcsi Jánoshoz a Mezőgazdasági Osztályt, az Élelmiszeripari és a Begyűjtési Szektort csatolták. Az említett szektorokat közvetlenül az illető titkárok mellett hozták létre április 14-én a Központi Vezetőség Farkas Mihályt visszahívta a Titkárságból szeptember 1-jén Szalai Bélát, a KV november 9 12-i ülésén Kovács Istvánt és Egri Gyulát is titkárrá választották. Egyidejűleg Matolcsi Jánost felmentették titkári tiszte alól. Ezek után a Titkárság munkabeosztása az december 1-jei állapotnak megfelelően: Ács Lajoshoz tartozott az Agitációs és Propaganda-, a Pártgazdasági- és a Mezőgazdasági Osztály, a Szabad Nép és a Munkásmozgalmi Intézet, Egri Gyulához a Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, az Adminisztratív Osztály, a HM Politikai Főcsoportfőnöksége és a Pártélet, Kovács Istvánhoz a Budapesti Pártbizottság első titkári funkciójának ellátása mellett a KV mellé rendelt kádercsoport, Szalai Bélához a Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály, a Tudományos és Kulturális Osztály és a Társadalmi Szemle, Vég Bélához az Ipari és Közlekedési Osztály, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya, a KV Iroda és a Vasút Politikai Osztály. A határozat kimondta: Rákosi Mátyáshoz a jövőben semmiféle osztály, illetve egyéb szerv közvetlenül ne tartozzék. 13

14 Bevezető Határozatot hoztak arról is, hogy a megyei pártbizottságok, illetve a fővárosi és megyei pártbizottságok első titkárainak rendszeres irányítását ne a központi apparátus végezze, hanem a Központi Vezetőség titkárai, a KV Iroda december 12-én kiadott tájékoztatója alapján a következő beosztás szerint: Rákosi Mátyás Budapest; Ács Lajos Baranya, Bács-Bodrog, Békés, Pest és Somogy megye; Egri Gyula Heves, Komárom, Szabolcs-Szatmár, Szolnok és Vas megye; Szalai Béla Csongrád, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar és Tolna megye; Vég Béla Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Nógrád, Veszprém és Zala megye. Az december 20-i Tájékoztató közölte, hogy a Politikai Bizottság határozata értelmében a Titkárság részéről a Központi Revíziós Bizottsággal és a Központi Ellenőrző Bizottsággal Kovács István, a legfőbb ügyésszel Egri Gyula, a Központi Vezetőség Élelmiszeripari csoportjával és az Elnöki Tanács titkárával Vég Béla foglalkozik. A Központi Vezetőség július i ülése mint ismeretes lényeges személyi változásokat eredményezett. Ezzel összefüggésben a Politikai Bizottság július 23-i ülése határozatot hozott a Központi Vezetőség titkárai közötti új munkamegosztásról: Gerő Ernőhöz, az MDP első titkárához közvetlenül semmiféle osztály vagy szerv nem tartozott; Ács Lajoshoz az Agitációs és Propaganda Osztály, a Mezőgazdasági Osztály és a Szabad Nép került (azzal a megszorítással, hogy a Politikai Bizottság mint testület foglalkozzék a Szabad Néppel, és az erre vonatkozó javaslatot Ács Lajos dolgozza ki), Kádár Jánoshoz a Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, a Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály továbbá a Pártélet, Kiss Károlyhoz a KV Párttörténeti Intézete, és a KV tagjai és póttagjai munkájának megszervezése, Kovács Istvánhoz a Budapesti Pártbizottság első titkári funkciójának ellátása mellett a Káder Osztály, Révai Józsefhez a létrehozandó Kulturális Osztály (a Tudományos és Kulturális Osztály tervezett, de jelen ismereteink szerint végre nem hajtott szétválasztása után) és a Társadalmi Szemle, Szalai Bélához a Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály, a Tudományos és Oktatási Osztály, Egri Gyulához az Adminisztratív Osztály, a HM Politikai Főcsoportfőnökség, a legfőbb ügyész, az Elnöki Tanács munkájával kapcsolatos kérdések, Vég Bélához az Ipari és Közlekedési Osztály, a Külügyi Osztály, a KV Iroda és a Vasút Politikai Osztály. Az MDP KV Titkárságának tagjai: Farkas Mihály június június 28., majd augusztus április 14. Gerő Ernő június június 28., majd július október 25. Kádár János június május 22., majd július október 28. Marosán György június augusztus 16. Rajk László június május 30. Rákosi Mátyás június július 21. Révai József június június 28. Szakasits Árpád június április 24. Kovács István november március 1., majd november október 23. Hegedüs András május június 28. Kristóf István március június 28. Nagy Imre március június 28. Hidas István március június 28. Ács Lajos június október 23. Vég Béla június október 23. Matolcsi János május november 12. Egri Gyula november október 23. Szalai Béla november október 23. Kállai Gyula október Szervező Bizottság A Szervező Bizottság tagjait a Központi Vezetőség választotta. A testület hetenként kétszer, majd február közepétől általában hetenként ülésezett. Programja hosszú ideig túlzsúfolt volt, ülésenként gyakran napirendet tárgyalt. A lényeges elvi kérdéseket a Politikai Bizottság vagy a Titkárság elé kellett terjesztenie. A Szervező Bizottság elsősorban pártépítési munkával és operatív kérdésekkel foglalkozott, feladata a párt szerveinek és szervezeteinek közvetlen irányítása volt. A Politikai Bizottság és a Titkárság elvi határozatait kellett konkretizálnia a pártépítés vonalán, tehermentesítenie kellett ezeket a szerveket és operatív ellenőrzést gyakorolni a határozatok végrehajtása fölött. Gyakran nem volt megfelelő munkamegosztás az MDP vezető szervei között. Így pl. a Szervező Bizottság nem egyeztette munkáját a PB és a Titkárság munkatervével, holott feladatává tették, hogy az ott napirenden szereplő fontosabb kérdések végrehajtását ellenőrizze. A pártban is tapasztalható túlszabályozottság és kaotikus bürokrácia a vezető szervek közül leginkább a Szervező Bizottságnál csapódott le. Joggal írhatta természetesen a bírálatokat is megelőzendő Farkas Mihály: A túlterheltség rombolja az SZB tekintélyét, lehetetlenné teszi az ellenőrzést és demoralizálja a vezetést Valószínű senki nem tudja 14

15 Bevezető pl., hogy mennyi határozatunk van. Ellepnek bennünket a határozatok és fulladozunk alattuk. 18 A Szervező Bizottság ülésein gyakran olyan kérdések is napirendre kerültek, amelyek röpszavazás útján is elintézhetők lettek volna. A Titkárság március 22-én átfogó határozatot hozott a Központi Vezetőség apparátusának átszervezésére. Ebben külön vették azokat a pontokat, amelyek megvalósítása még nem került napirendre, de mint irányvételt rögzíteni kívánták. Ez vonatkozott a Szervező Bizottság átalakítására is. A Titkárság elvi döntése értelmében a Szervező Bizottságot a későbbiekben úgy kellett átszervezni, hogy a Központi Vezetőség titkárai és a központi osztályokat vezető KV tagok legyenek a tagjai. Noha erre sor került, nem sok jel mutat arra, hogy a Szervező Bizottság valóban az osztályok vezető testülete lett volna. A Központi Vezetőség júniusi határozata megszüntette a Szervező Bizottságot június 15-én tartott első ülésén a KV megválasztotta a Szervező Bizottság tagjait és póttagjait. Tagok: Apró Antal, Farkas Mihály, Kovács István, Köböl József, Marosán György, Orbán László, Rákosi Mátyás, Révész Ferenc, Szakasits Árpád, Szőnyi Tibor. Póttagok: Erdei Mihály, Szirmai István, Szurdi István szeptember 3-án Szirmai Istvánt visszahívták a testületből áprilisában Szakasits Árpádot kizárták az MDP vezető szerveiből. A Központi Vezetőség május 31-i ülésén megválasztott Szervező Bizottság tagjai: Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Marosán György, Kádár János, Kovács István, Horváth Márton, Apró Antal, Kiss Károly, Révész Ferenc és Nógrádi Sándor. Póttagok: Dénes István, Hegedüs András, Háder István és Tausz János 1950 augusztusában Marosán Györgyöt és Révész Ferencet kizárták az MDP vezető szerveiből. Az MDP II. kongresszusa után a Szervező Bizottság személyi összetétele a következő volt: Rákosi Mátyás, Kádár János, Kovács István, Horváth Márton, Hegedüs András, Háder István, Rónai Sándor, Apró Antal, Nógrádi Sándor, Kiss Károly, Dénes István. A Központi Vezetőség május 22-i ülésén Kádár Jánost kizárták a testületből. * * * A következő adatsorok azokra vonatkozó információkat hordoznak, akik vezető párt- és kormányzati tisztséget egyaránt betöltöttek az MDP időszakában. Kormányzati pozíciók betöltése olykor mindkét irányban átlépte az MDP időhatárait; ezekben az esetekben a kinevezés, illetve a leváltás napját szögletes zárójelben [ ]-ben tüntettük fel. Apró Antal (Szeged, február 8. Budapest, december 9.) június június 28. A Politikai Bizottság és a Szervező Bizottság tagja augusztus január 5. Az Elnöki Tanács tagja A SZOT főtitkára július november 18. Az Elnöki Tanács tagja július november 18. Az építésügyi miniszter első elnökhelyettese október október 21. A Politikai Bizottság tagja november október 31. A Minisztertanács elnökhelyettese október október 31. Építésügyi miniszter október október 30. Az MDP Elnökségének tagja Bata István (Tura, március 5. Budapest, augusztus 17.) október augusztus 11. A néphadsereg vezérkari főnöke június október 24. A Politikai Bizottság póttagja július október 24. Honvédelmi miniszter Farkas Mihály (Abaújszántó, július 18. Budapest, december 5.) [Eredeti neve: Lőwy Herman, majd 1941-ig Michail Wolf] június március 1. Az MDP főtitkárhelyettese június június 28. A Politikai Bizottság, a Titkárság és a Szervező Bizottság tagja június május 31. A Szervező Bizottság elnöke szeptember július 4. Honvédelmi miniszter augusztus április 14. A Titkárság tagja május április 14. A Politikai Bizottság tagja Gerő Ernő (Terbegec, július 8. Budapest, március 12.) [Eredeti neve: Singer Ernő] 18 MOL M-KS-276. f. 62/13. ő. e. 15

16 Bevezető [1945. november 15.] február 18. Közlekedésügyi miniszter június március 1.[?] Az MDP főtitkárhelyettese június október 25. A Politikai Bizottság tagja június június 28. A Titkárság tagja december június 11. Pénzügyminiszter június november 14. Államminiszter június november 30. A Népgazdasági Tanács elnöke május május 30. Külkereskedelmi miniszter november július 4. A Minisztertanács elnökhelyettese július július 30. A Minisztertanács első elnökhelyettese július július 6. Belügyminiszter július október 25. Az MDP első titkára, a Titkárság tagja július 30. [1957. május 9.] Az Elnöki Tanács tagja Házi Árpád (Komádi, szeptember 20. Budapest, november 13.) november május 4. Az Állami Ellenőrzési Központ elnöke május április 30. Az Elnöki Tanács tagja április november 14. Belügyminiszter május június 20. A Politikai Bizottság póttagja november augusztus 4. A Minisztertanács elnökhelyettese július augusztus 26. Az Elnöki Tanács tagja július augusztus 26. Az Állami Ellenőrzési Központ elnöke augusztus október 24. Az Állami Ellenőrzés minisztere Hegedüs András (Szilsárkány., október 31. Budapest, október 23.) május június 28. A Titkárság tagja május március 4. A Szervező Bizottság póttagja március október 28. A Politikai Bizottság tagja március június 28. A Szervező Bizottság tagja november január 5. Földművelésügyi miniszterhelyettes január június 6. Az állami mező- és erdőgazdaságok minisztere június július 4. Az állami gazdaságok és erdők minisztere július április 18. A Minisztertanács első elnökhelyettese július október 30. Földművelésügyi miniszter április október 24. A Minisztertanács elnöke Hidas István (Budapest, szeptember 29 ) [Eredeti neve: Háder István] május március 1. A Szervező Bizottság póttagja március június 28. A Szervező Bizottság tagja március május 22. A Politikai Bizottság póttagja május október 24. A Politikai Bizottság tagja május június 28. A Titkárság tagja november július 4. A Minisztertanács elnökhelyettese július október 9. Nehézipari miniszter július október 30. Vegyipari és energiaügyi miniszter október július 30. A Minisztertanács elnökhelyettese július október 24. A Minisztertanács első elnökhelyettese Kádár János (Fiume, május 26. Budapest, július 6.) [Eredeti neve: Csermanek János] június március 1. Az MDP főtitkárhelyettese június május 22. A Politikai Bizottság, a Titkárság és a Szervező Bizottság tagja augusztus június 23. Belügyminiszter július október 28. A Politikai Bizottság és a Titkárság tagja október október 30. Az MDP első titkára október október 30. Az MDP Elnökségének elnöke október november 4. Államminiszter 16

17 Bevezető Kállai Gyula (Berettyóújfalu, június 1. Budapest, március 12.) június május 12. Külügyminiszter február október 31. Népművelési miniszterhelyettes október október 28. A Politikai Bizottság és a Titkárság tagja Kiss Károly (Bicske, szeptember 24. Budapest, december 4.) augusztus május 15. Az Elnöki Tanács helyettes elnöke március június 28. A Politikai Bizottság és a Szervező Bizottság tagja május november 14. Külügyminiszter november július 4. A Minisztertanács elnökhelyettese július október 28. A Politikai Bizottság tagja, a Központi Ellenőrzési Bizottság elnöke október október 30. Az MDP Elnökségének tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke Kossa István (Balatonlelle, március 31. Budapest, április 9.) június április 25. A Politikai Bizottság tagja augusztus június 11. Iparügyi miniszter június február 25. Pénzügyminiszter december május 8. A kohó- és gépipari miniszter első helyettese május január 5. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke január december 6. Kohó és gépipari miniszter december július 4. Általános gépipari miniszter december október 25. Az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese október október 31. Pénzügyminiszter Marosán György (Hosszúpályi, május 15. Budapest, december 20.) június augusztus 16. Az MDP főtitkárhelyettese, a Politikai Bizottság, [1950. július 6 7] a Titkárság és a Szervező Bizottság tagja június augusztus 4. Könnyűipari miniszter július október 28. A Politikai Bizottság tagja július október 24. A Minisztertanács elnökhelyettese Matolcsi János (Berettyóújfalu, november 20. Budapest, január 4.) május november 11. A Titkárság tagja november október 24. Földművelésügyi miniszter Mekis József (Budapest, március 10. Budapest, február 11.) május július 3. Az Elnöki Tanács tagja július április 18. Az Országgyűlés alelnöke május április 14. A Politikai Bizottság póttagja április október 24. A Politikai Bizottság tagja április október 24. A Minisztertanács elnökhelyettese Nagy Imre (Kaposvár, június 7. Budapest, június 16.) [1947. szeptember 16.] április 12. Az Országgyűlés elnöke június szeptember 3. A Politikai Bizottság tagja december január 5. Élelmezési miniszter március június 28. A Titkárság tagja március április 14. A Politikai Bizottság tagja január november 14. Begyűjtési miniszter november július 4. A Minisztertanács elnökhelyettese július április 18. A Minisztertanács elnöke október október 28. A Politikai Bizottság tagja október 24. [1956. november 4.] Miniszterelnök október október 30. Az MDP Elnökségének tagja 17

18 Piros László (Újkígyós, május 10.) Bevezető május június 28. A Politikai Bizottság póttagja október január 3. Az ÁVH Belső Karhatalom és Határőrség főparancsnoka január július 4. Az ÁVH vezetője július július 6. A belügyminiszter első helyettese július október 24. Belügyminiszter április október 24. A Politikai Bizottság póttagja Rajk László (Székelyudvarhely, március 8. Budapest, október 15.) [1946. március 20.] augusztus 5. Belügyminiszter június június 11. A Politikai Bizottság és a Titkárság tagja augusztus június 11. Külügyminiszter Rákosi Mátyás (Ada, március 9. Gorkij, február 5.) [Eredeti neve: Rosenfeld Mátyás] [1945. november 15.] november 5. Miniszterelnök helyettes államminiszter június július 21. A Politikai Bizottság és a Titkárság tagja június június 28. A Szervező Bizottság tagja június június 28. Az MDP főtitkára szeptember augusztus 14. A Minisztertanács elnökhelyettese augusztus július 4. A Minisztertanács elnöke június július 21. Az MDP első titkára, a Politikai Bizottság és a Titkárság tagja szeptember 15. [1957. május 9.] Az Elnöki Tanács tagja Révai József (Budapest, október 12. Balatonaliga, augusztus 4.) június június 28. A Politikai Bizottság és a Titkárság tagja június július 4. Népművelési miniszter július 3. [1958. november 26.] Az Elnöki Tanács helyettes elnöke július október 24. A Politikai Bizottság tagja Rónai Sándor (Miskolc, október 6. Budapest, szeptember 28.) [1945. november 15.] július 11. Kereskedelmi- és szövetkezetügyi miniszter június június 28. A Politikai Bizottság tagja június május 8. Külkereskedelmi miniszter május augusztus 14. Az Elnöki Tanács elnöke május június 28. A Szervező Bizottság tagja augusztus 18. [1962. november 5.] Az Országgyűlés elnöke június október 28. A Politikai Bizottság póttagja július 30. [1965. szeptember 28.] Az Elnöki Tanács tagja Szakasits Árpád (Budapest, december 6. Budapest, május 3.) [1945. november 15.] augusztus 5. Államminiszter (miniszterelnök-helyettes) [1948. február 26.] augusztus 5. Iparügyi miniszter június április 25. Az MDP elnöke, a Politikai Bizottság, a Titkárság és a Szervező Bizottság tagja augusztus augusztus 23. Köztársasági elnök augusztus április 20. Az Elnöki Tanács elnöke Szalai Béla (Kutas, július 26. ) július május 30. A Politikai Bizottság póttagja július október 30. Az Országos Tervhivatal elnöke május október 24. A Politikai Bizottság és a Titkárság tagja október szeptember 8. Könnyűipari miniszter 18

19 Bevezető Tausz János (Barcs, március május 25.) május március 1. A Szervező Bizottság póttagja augusztus január 27. Belkereskedelmi minisztériumi államtitkár január július 4. Belkereskedelmi miniszterhelyettes július július 6. Bel- és külkereskedelmi miniszterhelyettes július április 14. A belkereskedelmi miniszter első helyettese április október 31. Belkereskedelmi miniszter Zöld Sándor (Nagyvárad, május 19. Budapest, április 20.) október június 23. Belügyminisztériumi adminisztratív államtitkár május április 20. A Politikai Bizottság tagja június április 20. Belügyminiszter Zsofinyecz Mihály (Kispest, február 20. Budapest, április 30.) június december 16. Néhézipari miniszter május március 2. A Politikai Bizottság póttagja december január 5. Kohó- és gépipari miniszter március május 30. A Politikai Bizottság tagja január július 4. Középgépipari miniszter december július 4. Megbízva a kohászati minisztérium vezetésével július október 9. Kohó- és gépipari miniszter [ : a Népgazdasági Tanács tagja] 19

20 276. f. 52. cs. Központi Vezetőség Az MDP Központi Vezetősége üléseinek napirendi jegyzéke MOL M-KS-276. fond 52. csoport 1. ő. e június lap 20 Szerkesztett jegyzőkönyv; előzetes napirendi jegyzék. 1. Az MDP elnökének, főtitkárának és főtitkárhelyetteseinek megválasztása. 2. A Politikai Bizottság és a Szervező Bizottság tagjainak és póttagjainak, illetve a Titkárság tagjainak megválasztása. 3. A Szabad Nép főszerkesztőjének megválasztása. Mellékelve: Az MDP Központi Vezetősége tagjainak és póttagjainak szavazólapja. 2. ő. e június lap Gyorsírói jegyzőkönyv; ceruzával írott feljegyzés a résztvevők köréről. A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának határozata a Jugoszláv Kommunista Párt helyzetéről. (Szakasits Árpád elnöki megnyitója, Rákosi Mátyás referátuma, Rákosi Mátyás válasza a hozzászólásokra, Szakasits Árpád elnöki zárszava.) 3. ő. e július lap Feljegyzés a tartalomról; gyorsírói jegyzőkönyv. A köztársasági elnök lemondásával kapcsolatos kérdések. (A résztvevők névsora, Rákosi Mátyás referátuma, Szakasits Árpád hozzászólása, a Központi Vezetőség kibővített ülésének határozata.) 4. ő. e november lap Feljegyzés a tartalomról; gyorsírói jegyzőkönyv. 1. A bel- és külpolitikai helyzet és a párt feladatai. Ea. Rákosi Mátyás. 2. Szervezeti kérdések. Ea. Szakasits Árpád. (Szakasits Árpád elnöki megnyitója, Rákosi Mátyás referátuma, a hozzászólók névsora és felszólalása, Rákosi Mátyás válasza a hozzászólásokra, Szakasits Árpád elnöki zárszava.) Megjegyzések: A jegyzőkönyv a 2. napirendi pontot nem rögzítette. A referátum szövegében javítások és kiegészítések olvashatók, Rákosi kézírásával. 5. ő. e március lap Gyorsírói jegyzőkönyv; Gerő Ernő, Szakasits Árpád és Marosán György előzetes észrevételei az 1. napirendi ponthoz, határozati javaslatok a második napirendi ponthoz. 1. A belpolitikai helyzet és a párt feladatai. Ea. Rákosi Mátyás. 2. A tagfelülvizsgálat eredményei. Ea. Kovács István. (Elnököl: Szakasits Árpád. Rákosi Mátyás referátuma, hozzászólások, Rákosi Mátyás zárszava. Kovács István referátuma, hozzászólások, Kovács István válasza a felszólalásokra.) Megjegyzés: Az 1. napirendi pont referátumának és zárszavának szövegében javítások és kiegészítések olvashatók, Rákosi kézírásával. 6. ő. e április lap Az ülés résztvevőinek (a KV és a KEB tagjai és póttagjai a meghívottak és a gyorsírók) névsora; hiányos gyorsírói jegyzőkönyv; az MDP KV határozata az 5 éves tervről; a gyorsírók beosztása.