A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében / /

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/"

Átírás

1 A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében / / Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének meghatározó eleme volt. A kiegyezés után kiépült államhatalmi szervezetet az erőteljes centralizáció éppúgy jellemezte, mint az önkormányzatiság. A települések önkormányzatai az országgyűlés törvényeit foganatosító kormányzat felügyelete alatt működtek. Az országgyűlés a legfőbb törvényalkotó az évi XLII. számú törvényével Debrecen szabad királyi várost törvényhatósági jogkörrel ruházta fel. Ennek értelmében a város képviselőtestülete gyakorolhatta az önkormányzati jogot, közvetítette az állami közigazgatás rendelkezéseit, és felterjesztés révén beleszólhatott az országos ügyekbe is. A törvény végrehajtásáért felelős kormányzat helyi képviselője a főispán volt, akit a belügyminiszter előterjesztésére a király nevezett ki. 1 Debrecenben a főispánság intézménye mellett nagyon fontos testület volt a közigazgatási bizottság, amely a kormányzat és a törvényhatóság közt közvetítő, a városban működő állami és önkormányzati szervek között pedig koordinációs funkciót töltött be. Az 1876: VI. tc. értelmében a törvényhatósági közgyűlés által választott képviselők is tevékeny részesei a főispán elnökletével ülésező közigazgatási bizottságnak. A debreceni törvényhatósági bizottság az július 22-i ülésén, Patay András főispán elnökletével alakult meg. A bizottsági köz- 1 Magyar törvénytár évi törvénycikkek. Szerk., Márkus Dezső. Bp., , 216. /Továbbiakban l.: Magyar törvénytár i. m./

2 gyűlés július 31-én pedig megválasztotta a városi tanács tisztviselői karát. A városi tanács a törvényhatósági bizottság határozatainak végrehajtó közege, ugyanakkor önálló közigazgatási hatóság is minden olyan ügyben, melyeket a jogszabályok hatáskörébe utaltak. 2 A vizsgált korszakban a virilizmus elve jelentette egyrészt az adófizetéshez kötött választójogot, másrészt azt a választási rendszert, amelyben az önkormányzati képviselőtestület tagjainak jelentős része a virilisták, a legvagyonosabbak közül került ki. A szakirodalomban a törvényhatósági bizottság történetének 1872 és 1929 közötti időszakát, a legtöbb adót fizető képviselők túlsúlya miatt a nyers virilizmus korának is nevezik. A virilizmus érvényesítésével augusztus 1-én választójogi szempontból is egy új típusú törvényhatóság kezdte meg a működését. Amíg az 1848: XXIII. tc. alapján egyenes választás útján alakult a képviselőtestület, 3 az évi XLII. tc. hatályba lépése után a közgyűlés tagjainak a felét a legtöbb adót fizető, úgynevezett virilisek, másik felét a város szavazó polgárságának választottjai alkották. A törvényhatósági bizottságot ezen kívül a városi tanács legfőbb tisztviselői egészítették ki. 4 A bizottság létszámának megállapításánál a fenti törvény 21. -a úgy rendelkezett, hogy törvényhatósági jogú városban 250 lakos után kell egy képviselőt megállapítani. Debrecen sz. kir. város szabályrendeletei /1872., 1887., 1896., és évekből/ a virilista és a választott bizottsági tagok összlétszámát 186 főben határozták meg. A testület létszáma és megoszlása - a nyers virilizmus idején - a következőképpen alakult: 2 HBML IV. B.1403/a. l.; IV.B.1405/b.l. 5641/ Magyar törvénytár évi törvénycikkek. Szerk., Márkus Dezső. Bp., Magyar törvénytár i. m. 213.; Debrecen szabad királyi város törvényhatóságának szervezeti szabályrendelete. In: Debrecen szabad királyi város törvényhatósági bizottsági közgyűlései jegyzőkönyveinek /határozatainak/ gyűjteménye. Összeáll.: Vásáry István évf. 2/a. füzet Db., /Továbbiakban l.: Szervezeti szabályrendelet i. m./

3 Év Legtöbb adót fizető Választott Tisztviselő Együtt A különböző évek kimutatásai a városi tanács beterjesztéseiből származnak. 5 A legtöbb adót fizetők. A vagyonhoz, mint legfőbb értékmérőhöz való ragaszkodásnak jó példája a törvényhatósági bizottság egyik nyilatkozata ben, amikor Sopron sz. kir. város pártolólag megküldte a képviselőházi felterjesztését a virilista intézmény eltörlésére, a debreceni képviselők a következő választ adták: " általános kulturális fejlettségünk, ma még -sajnos- nincs azon a fokon, hogy a helyhatósági érdekképviseletünknél a vagyon, mint a kultúra és civilizáció tőkéje teljesen nélkülözhető volna." 6 A téma jelentőségére utal a törvényhozók állásfoglalása is, amikor az 1870: XLII. tc ában előírják, hogy év végén a választott képviselők bizottsági csoportját csak a legtöbb adót fizetők névjegyzékének elfogadása után lehet pótválasztások révén kiegészíteni. Kik is voltak a legtöbb adót fizetők? Az 1870: XLII. tc a értelmében a sorrend megállapításánál a törvényhatóság területén lévő ingatlan vagyon és élvezett jövedelem utáni egyenes államadót, valamint a személyes kereseti adót vették számításba, mégpedig úgy, hogy a tanárok, a tudományos akadémiai tagok, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarai tagok, az okleveles tudo- 5 HBML IV.B. 1403/a /4412/1893.; IV.B.1403/a /7304/1899.; Debrecen sz. kir. város törvényhatósági bizottsági közgyűléseinek jegyzőkönyvei az évről /A városi tanács a jegyzőkönyveket tól kezdődően- nyomtatásban adta ki. Továbbiakban l.: Közgyűlési jegyzőkönyv. /; Közgyűlési jegyzőkönyv az l928. évről, 93.; Közgyűlési jegyzőkönyv az évről, HBML IV.B. 1403/a /1138/1907.

4 rok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, bányászok, erdészek és gazdatisztek egyenes államadóját kétszeresen számították be. 7 A virilisek kimutatását a városi adóhivatal készítette el, melyet először a törvényhatósági bizottság igazoló választmánya, fellebbezés esetén az állandó bíráló választmánya is megtárgyalta. Ezután a városi tanács által beterjesztett - a rendes és póttagokból álló - névjegyzéket a közgyűlés tudomásul vette és kormányhatósági jóváhagyás végett a belügyminiszterhez továbbította. Az évi névjegyzékben például a 93 rendes tagon kívül 77 póttag neve szerepel. 8 A legtöbb államadót fizetők közül az alábbiak miatt törölték a tagok neveit: l. Lemondás vagy halálozás. 2. A jelölt nem volt felvéve az országgyűlési választók névjegyzékébe; egyáltalán nem, vagy két évnél rövidebb ideje lakott a városban, vagy elköltözött. 3. Bírósági eljárás folyt a polgár ellen /pl. csőd-, vagy büntetőeljárás/. 4. Folyamatban lévő honossági tárgyalás esetén. 5. Haszonbérleti vagy számadási viszonyban állt a várossal. A törvényhatósági bizottság minden év végén, a legtöbb adót fizetők névjegyzékének beterjesztésekor a polgármestert hatalmazta fel, hogy üresedés esetén a soron következő póttagokat a közgyűlésre folyamatosan behívja és erről jelentést tegyen. Ezáltal biztosítva volt a virilisek állandó képviselői létszáma. Az adónagyság szerinti besorolás rendje ellen két esetben szólaltak fel: ben az adóhivatal a házbirtokosok után kiosztott új földek adóját nem számította be a tulajdonosok adójába ben a m. kir. közigazgatási bizottság ítélkezett Rósenfeld Salamon és Gara Alajos adó megállapításával kapcsolatban 9, és utasította a közgyűlést a névjegyzék megváltoztatására. Egyetlen egyszer 1919-ben a Tanácsköztársaság idején szünetelt a virilizmus intézménye, amikor a magyar népkormány rendeletére a 7 Magyar törvénytár i. m., HBML IV.B. 1403/a /16261/1902. bkgy. 9 HBML IV.B. 1403/a /6712/1881.; IV.B. 1403/a /3026/1907. bkgy. sz.

5 legtöbb adót fizetők helyét a debreceni munkások és a politikai pártok képviselői foglalták el. 10 A szünetelésen kívül 1920-ban a törvény szerinti működés rendjét az zavarta meg, hogy nem készült el időre az évi legtöbb adót fizetők névjegyzéke. A közgyűlés az ügyben nem állapított meg mulasztást, egyrészt azért, mert amire számítottak, a városokról és községekről szóló törvény ígért módosítása elmaradt, másrészt a kereseti adó kivetése elhúzódott. 11 Választott képviselők. A törvényhatósági bizottságban a 93 főből álló legtöbb adót fizetők csoportjának stabilitására nagy gondot fordítottak többek között azzal is, hogy a képviselői hely üresedése esetén azonnal behívták a soron következő póttagot. Amint látni fogjuk ez a létszámbeli állandóság és a bizottságon belüli túlsúly nem volt jellemző a választott képviselők esetében. A törvényhozók nem is tekintettek másként a képviselői választásra, mint a törvényhatósági bizottság "természetes felfrissítésére". 12 Az 1870: XLII. tc a szerint: "Választó és választható a törvényhatóság mindazon lakosa, aki az országgyűlési képviselőválasztásra jogosítva van." 13 A törvényhatóság központi választmánya a belügyminiszter rendeletére és a közgyűlés határozatára, a választójogi törvények alapján állította össze az országgyűlési képviselők választói névjegyzékét. A választói jogosultságot elsősorban az adózóképesség törvényben meghatározott mértéke alapján döntötték el. A mennyiségi mutatókat tekintve megállapítható, hogy Debrecenben az országgyűlési és a törvényhatósági képviselőket választók összlakossághoz viszonyított aránya rendkívül alacsony, a választói jogosultság a vagyonosok szűk körének kiváltsága Közgyűlési jegyzőkönyv az évről Közgyűlési jegyzőkönyv az évről, 671., 705.; Közgyűlési jegyzőkönyv az évről , Közgyűlési jegyzőkönyv az évről, Magyar törvénytár i. m A városi lakosság létszáma a népszámlálás adatai alapján van megállapítva /1869., 1890., 1900., 1910., évek/.

6 Év Választók száma Városi népesség Választók %-os aránya Debrecen hét választói kerületében - az 1870: XLII. tc. alapján - először 1872-ben választottak bizottsági tagokat. A képviselői mandátum hat évre szólt, de a fenti törvény 28. -a értelmében háromévenként a választott bizottsági tagok fele kilépett és helyüket általános választással töltötték be ben a háromévenkénti váltás biztosítása érdekében a testületből a választott képviselőknek közel a fele sorshúzás útján került ki. Így vált lehetővé a 3 évenkénti általános választás kiírása és lebonyolítása az utolsó jogérvényes országgyűlési képviselőválasztói névjegyzék alapján. Az 1886: XXI. tc a szerint a tagsági képességet elvesztett, "valamint az időközben elhunyt és leköszönt tagok helyei minden év végével betöltetnek, azon kerület által, amely által megválasztattak." 15 Erre a célra szolgáltak a pótválasztások ben a törvényhatósági bizottság közgyűlése az arányos képviselet érdekében a város területét - a korábbi hét helyett - 6 választói kerületre osztotta fel: 16 I. választói kerület a Hatvan utcai 16 bizottsági taggal II. " " a Péterfia " 15 " " III. " " a Csapó " 14 " " IV. " " a Czegléd " 16 " " V. " " a Varga " 16 " " VI. " " a Piacz " 16 " " Ez a választókerületi beosztás 1929-ig érvényben maradt. A szavazás után a választottak névjegyzékét az igazoló választmány kapta meg, amely a virilistáknál tapasztalt módon és kizáró okok alapján véglegesítette, majd a városi tanács - tudomásulvétel 15 Magyar törvénytár évi törvénycikkek. Szerk., Márkus Dezső. Bp., /Továbbiakban l.: Magyar törvénytár i. m./ 16 HBML IV. B. 1403/a /1875.

7 céljából - a bizottsági közgyűlés elé terjesztette. A választók személyével, vagy a választási eljárással kapcsolatos fellebbezések ügyében a közigazgatási bíróság döntött. A m. kir. közigazgatási bíróság az december 18-i Hatvan utcában lezajlott választást, Wilhelms Emil december 13-i megválasztását és az február 9-én tartott részleges választást érvénytelenítette. 17 A bíróság döntése megfellebbezhetetlen volt, s ezért a közgyűlés csak a választások újra kiírását rendelhette el. A választások során történtek olyan intézkedések, amelyek megzavarták a törvényhatóság működésének jól szabályozott rendjét. A működés kezdeti nehézségeire utal, hogy 1875-ben 51 bizottsági tagot választottak meg a kisorsoltak és az elhalálozottak helyére, ami a 93 fős képviselőcsoportnak több mint a fele. Ezzel szemben a törvényes rendelkezések szerint a város szavazó közönsége három évenként csak 46, illetve 47 tagot választhatott. A probléma végül is az 1878-as választásnál magától megoldódott, amikor is három képviselő idő előtt kilépett, egy elhalálozott és a helyük nem került betöltésre. 18 Az 1878-as eseménynél súlyosabb helyzet alakult ki az I. világháborút követően. Az utolsó törvényhatósági bizottsági választásra 1914-ben került sor. Az 1915: VI. tc. 2. -a az általános választás megtartását szüneteltette és a lejárt bizottsági tagságot az újabb rendelkezésekig meghosszabbította. A fenti paragrafus csak a halálozás, vagy lemondás miatt szükséges időközi választást engedélyezte, ami ben meg is történt és 1923 között 20 tagsági hely üresedett meg, a pótválasztásokra viszont a Tanácsköztársaság és az azt követő válságos helyzet miatt nem kerülhetett sor. Ezek után az 1923: IV. tc. a tárgyév végéig, az évi 204. M. E. számú kormányrendelet a tagsági megbízást bizonytalan ideig hosszabbította meg ra a választott képviselők száma 65-re csökkent, szemben a 90 virilissel és a 27 tisztviselővel. 20 A törvényhatóság megkeresésére a belügyminiszter ugyan a döntés jogát a m. kir. Közigazgatási Bizottság hatáskörébe utalta, ám ő sem látta törvényes akadályát az időközi választásnak, 17 HBML IV. B. 1403/a /1908/1907. bkgy. sz., 52/1907. bkgy. sz., 56/3027/1907. bkgy. sz.; IV.B. 1403/a /8035/1914. bkgy.; Közgyűlési jegyzőkönyv az évről, HBML IV.B. 1403/a /1878. sz. 19 Magyar törvénytár évi törvénycikkek és néptörvények. Szerk., Térfi Gyula. Bp., Közgyűlési jegyzőkönyv az évről,

8 hivatkozva az 1915: VI. tc. pótválasztást engedélyező rendelkezésére. Így kerülhetett sor a választásra meglehetősen későn, február 9- én a város hat kerületében. A választás előkészítését rendkívül megnehezítette az 1915: VI. tc. azon rendelkezése, amely csak az évi választói névjegyzék szerinti szavazást tette lehetővé. A városi tanács tisztviselőinek több mint 3000 egyén debreceni tartózkodásáról és pontos lakcíméről kellett meggyőződnie. 21 A választások ilyen mértékű eltolódása megtalálja a magyarázatát a világháború utáni válságos kül- és belpolitikai helyzetben éppúgy, mint az új törvényhatósági választójog rendezésének az elhúzódásában Törvényhatósági bizottság. Különösen a múlt század 90-es éveitől egyrészt a népesség, s ezzel együtt a választók körének a növekedése, másrészt a város lakott területének a bővülése kellően indokolta volna a törvényhatósági bizottság létszámának és a választói kerületek számának az emelését. Ám nem így történt ben a belügyminiszter az 1886: XXI. tc. 30. és 32. -ai alapján jóváhagyta azt a közgyűlési határozatot, amely az évi népszámlálás demográfiai adatait alapul véve, 10 évre terjedő mandátummal 114 virilis és 114 választott képviselőből álló törvényhatósági bizottság megalakításáról döntött. A határozat azonban nem valósult meg, mert az 1892: XXVI. tc. a fenti paragrafusokat hatálytalanította és ismét az 1870: XLII. tc. előírásait léptette életbe. Ugyanakkor az 1892: XXVI. tc. 1. -a a bizottsági tagok számának a népszámlálás eredményéhez igazítását a következő népszámlálásig elhalasztotta. 22 Az évi népszámlálás befejezése után a közgyűlés ismét tárgyalta a 1892-es tervezetet és 10 választói kerületben 145 bizottsági tag választását, ugyanennyi virilis taggal együtt 290 fős képviselőtestület megalakítását határozta el. A határozat azonban a belügyminiszter évi módosító indítványa miatt nem lépett hatályba, két évvel később pedig a törvényhatósági bizottság úgy döntött, hogy megvárják 21 Közgyűlési jegyzőkönyv az évről, Magyar törvénytár i. m., 384.; HBML IV.B. 1403/a /1072/1892., 107/5787/1892., 200/10311/1892.; Magyar törvénytár évi törvénycikkek. Szerk., Márkus Dezső. Bp.,

9 az újabb népszámlálást, illetve az általános választójog bevezetésére vonatkozó, az akkor éppen tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat elfogadását. 23 Az 1910-es népszámlálás eredményeit figyelembe véve jelentősen bővült a választók köre, ezért az első választókerületbe besorolták a város külső területét felölelő Mezőségi szavazó kört is. A közgyűlés a törvényhatóság bizottság tagjait választó kerületek számát hétben, a választott képviselőket változatlanul 93 főben állapította meg. Bár az így módosított szervezeti szabályrendeletet - az 1914: XV. tc. és annak végrehajtására kiadott 55000/1914. B. M. számú rendelet alapján - még 1914-ben jóváhagyta a belügyminiszter, a választás még ben is a korábban megállapított hat kerület szerint történt. 24 A törvényhatósági bizottság megalakulásakor gyakran előfordultak olyan esetek, amikor a képviselők kettős jogon szerepeltek az öszszeállított névjegyzékben. Ilyenkor az érdekelt képviselők írásos nyilatkozata alapján dőlt el, hogy a tárgyévben, milyen jogon vesznek részt a törvényhatóság munkájában. Például az évi jegyzékben szereplő dr.hadházy Zsigmond főispán, dr.magos György polgármester és dr.vásáry István polgármester-helyettes-főjegyző, mint legtöbb adót fizetők és mint tisztviselők nyilatkozatuk alapján ez utóbbi jogon gyakorolták tagságukat. 25 Állandó bizottságok. A fentiek szerint megalakult törvényhatósági bizottság önkormányzati munkáját nemcsak a közgyűlésen, a határozathozatal folyamán gyakorolta, de az előkészítést végző állandó bizottságokban is. Az állandó vagy szakbizottságok elsősorban vélemény- és javaslattételi joggal voltak felruházva. A bizottságok egy része törvények és kormányrendeletek alapján, másik része az önkormányzat hatásköréből fakadóan alakultak meg. Debrecen sz. kir. város törvényhatóságá- 23 HBML IV.B. 1403/a /14192/1902. bkgy. sz.; IV.B. 1403/a /7243/1905. bkgy. sz., 286/14700/1905. bkgy. sz.; IV.B. 1403/a /19957/1907. bkgy. sz. 24 Magyar törvénytár évi törvénycikkek. Szerk., Térfi Gyula. Bp., ; HBML IV.B. 1403/a /9311/1914. bkgy. sz.; Közgyűlési jegyzőkönyv az évről Közgyűlési jegyzőkönyv az évről

10 nak szervezeti szabályzatai 26 alapján megállapítható, hogy 1927-ig a bizottságok száma jelentősen emelkedett. Ezen belül a törvények, illetve a törvényhatóság által szabályozott bizottságok köre mindvégig fele-fele arányban szerepelt. Szabályrendelet éve Bizottságok száma Törvény alapján alakult bizottság száma A statisztika egyértelműen jelzi az állami és az önkormányzati hatósági feladatok növekedését, ami Debrecenben a városiasodással, a népesség ugrásszerű gyarapodásával magyarázható. Sem az 1872-es, sem az 1887-es szervezeti szabályzat állandó bizottságai között nem sorolták fel az 1870: XLII. tc. alapján a törvényhatósági bizottság tagsági viszonyát elbíráló, évenként választott igazolási és a háromévente megújuló állandó bíráló választmányt. A felsorolásban nem található az 1874: XXXIII. tc. szerint 24 törvényhatósági bizottsági tagból álló központi választmány sem, amely a törvényhatóság területén a választók névjegyzékét állította össze és az országgyűlési képviselő választásokat vezette. 27 Mindhárom választmány a törvényhatósági bizottság folyamatos működéséhez szükséges és nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy a vagyonnal és a magas jövedelemmel rendelkezők választási és képviselői jogosultságát biztosítsa. A közgyűlés a törvényhatósági bizottságba bekerült polgárok közül választotta ki egy, három és hat évre szóló megbízással a különböző bizottságok tagjait. Arra törekedtek, hogy a bizottságok megalakítása az állandó választásokkal szinkronban történjék, ezáltal az új képviselők is bekerültek tagjaik sorába. 26 Debreczen sz. kir. város törvényhatóság szervezete In: HBML IV.B. 1405/b.l. 5641/1872.; Debreczen szab. kir. város köztörvényhatóságának szervezeti szabályzata. Db., ; Debreczen szab. kir. város köztörvényhatóságának szervezeti szabályzata Db., ; Debreczen sz. kir. város törvényhatóságának szervezeti szabályzata Db., l ; Szervezeti szabályrendelet i. m., HBML IV.B. 1403/a /7645/1874.

11 A bizottságok elnökei a vezető tisztviselők közül kerültek ki, vagy a főispán, vagy a polgármester, vagy a tanácsnokok valamelyike, akik egyszemélyben tisztviselők és képviselők ben az alakulás időszakában jellemző, hogy egy állandó bizottság több különböző hatósági terület véleményező szerve. Így működött a rendőri és katonai-, az adó-számvevő-iskolai-egylet-sajtó és közmunkaügyi-, az árva-szegény-közkórház és közegészségügyi-, a levéltári rendezésre felügyelő-, a gazdasági-, a jog és pénzügyi-, az építészeti és szépítészeti bizottmányok. A később bekövetkező differenciálódásnak alapvetően az volt az oka, hogy megnövekedtek az egyes szakterületekkel kapcsolatos feladatok, vagy ezek köre új hatósági területekkel bővültek. A törvényhatósági bizottság hatásköréből eredően 1897-ig a következő szakmai választmányok alakultak meg: 1. A városi reáliskolára felügyelő bizottságról 1875-ben található jegyzőkönyvi utalás. 2. A városi színház felépítése után 1878-ban már létezett a színházi bizottság. 3. A városi tisztviselők és állandó szolgák nyugdíjintézeteként 1879-ben alakult a nyugdíjellenőrző bizottság. 4. Az állandó színházi tűzvizsgáló bizottságot az 1883-ban készített helyhatósági szabályrendelet szerint alapították. 5. Az újonnan épített városi kórház alapszabálya szerint ban újraalakult a kórházi bizottság. 6. Ugyancsak 1893-ban a törvényhatósági közgyűlés által jóváhagyott szabályrendelet alapján megválasztották a szegényügyi bizottságot. 7. A lótenyésztő bizottságot a debreceni gazdasági egyesület 1893-ban kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabálya szerint hozta létre. A törvényhatósági közgyűlés 1912-ben a bizottság megalakítását nem javasolta. 8. A számvevőség és házipénztár működésére felügyelő bizottság három tagját a közgyűlés 1897-ben választotta meg HBML IV.B. 1403/a /1875.; u. o /5180/1878.; u. o /7005/1879.; u. o /1906.; u. o /4369/1893., 143/8547/1893.; u. o /1912.; u. o /3129/1897.

12 1879-ig a törvényhatósági bizottság új szervezeti szabályzatának jóváhagyásáig jelentős számban alakultak az állandó bizottságok törvények és kormányhatósági rendelkezések alapján: 1. Az egészségügyi és kórházi bizottságot augusztus 3- án választották meg az 1876: XIV. tc. előírásainak megfelelően. Veszélyes járványok idején - például koleraveszély esetén - az óvintézkedések meghozatalára járványbizottsággá alakult át és élére a polgármester került december 7-én megalakult a népnevelésügyi bizottság, amelynek hatásköre a törvényhatóság összes népiskolájára kiterjedt. /1876: XXVIII. tc./ 3. Az 1874: XXV tc. szerint létesült a statisztikai bizottság. 4. A lóavató bizottságot /majd bizottságokat/ a m. kir. honvédelmi miniszter rendelkezésére 1881-től évente megalakították. /1873: XX. tc./ ben működött az ipariskolai /ipartanodai/ felügyelő bizottság a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezésére. /23439/1882. V. K. M./ 6. A főispán elnökletével 1886-tól a tanács ügyfélforgalmát felügyelte a számonkérőszék. /1886: XXI. tc./ Az és évek szabályrendeleteiben az állandó bizottságok között nem említik. 7. A városban működő iskolák és kisdedóvók községi iskolaszéke 1892-ben alakult. /1876: XXVIII. tc./ 8. Az iparos tanonciskolai felügyelő bizottság a m. kir. vallásés közoktatásügyi miniszter 33564/1893. számú rendeletére jött létre. 9. A város törzsménesének ügyeiben adott szakvéleményt a ménesrendező bizottság. /1894: XII. tc./ ben a város szervezeti szabályrendeletében a törvényhatósági bizottság következő szakválasztmányai szerepelnek: jog és pénzügyi-, gazdasági-, színházi-, szegényügyi-, nyugdíjellenőrző-, magán levéltári-, építési-, állandó színházi tűzvizsgáló-, a számvevőség és a házipénztár működésére felügyelő-, közegészségügyi-, állandó statisztikai-, népnevelésügyi-, kórházi-, lóavató-, lótenyész-, ménesrendező-, 29 HBML IV.B. 1403/a /4570/1876.; u.o /5180/1878.; u.o.7. 57/1138/1881.; u.o.8. 35/432/1884.; u.o /1886.; u.o /10313/1892.; Közgyűlési jegyzőkönyv az évről. 41.; IV.B. 1403/a /1912.

13 iparos tanonciskolai felügyelő bizottságok; központi-, igazoló-, állandó bíráló választmányok; községi iskolaszék; számonkérőszék. Az 1872-es állapothoz viszonyítva valóban jelentősen érvényesült a differenciálódás tendenciája, és ez érthető is, hiszen az egyes hatósági területek ügyforgalma a város növekedésével bővült, önálló bizottságokat igényeltek után a differenciálódást az új feladatok megoldására létesült szervezetek alakulása követte: 1. A leltározó bizottság az évi vagyonleltár egybeállításáról szóló szabályrendelet alapján szerveződött. 2. A város évi legeltetési szabályrendelete a legeltetés közös ügyeinek a megoldására hortobágyi intéző bizottság megalakítását írta elő. 3. A vízvezetéki bizottság a város vízvezeték rendszerének kiépítése során alakult, az évi vízvezetéki szabályrendeletnek megfelelően. 4. A törvényhatósági közgyűlés által 1908-ban alkotott múzeumi szabályrendelet előírásai szerint választották meg a múzeumi bizottság tagjait től az 1912-es törvényhatósági szervezeti szabályzat megjelenéséig ad hoc jelleggel működött, majd vált állandóvá a közlekedési bizottság ban még építészeti és szépítészeti bizottság, két évvel később már csak építési bizottság létezett. Az 1912-es közgyűlési jegyzőkönyv tesz említést az önálló szépítészeti bizottságról, amely a város kertészeti szépítésével foglalkozott ben kezdett el működni az élelmezési, vásári és piaci ügyeket rendező közélelmezésügyi bizottság ban a debreceni zenede városi kezelésbe vétele során alakították meg a zeneiskolai bizottságot ban szűnt meg a magán vagy titkos levéltár, majd követte a közlevéltár és az irattár elkülönítése. Így vált lehetővé a nyilvános levéltári kutatás. 10. A bizottsági közgyűlés 1920-ban fogadta el a telekértékadóról szóló szabályrendeletet, amelyből következően ala- 30 HBML IV.B. 1403/a / /1907. bkgy., 35/598/1907. bkgy. Közgyűlési jegyzőkönyv az évről, 60.; IV.B. 1403/a /4068/1909. bkgy.; u. o /15490/1910. bkgy.; u.o /1912. bkgy.

14 kult meg a fellebbezéseket véleményező telekértékadó bizottság és a szakbizottság ben alakult meg a tűzrendészeti bizottság, amely a tanáccsal közösen a városi tűzoltóság felügyeletét és ellenőrzését látta el. 12. A népjóléti bizottság január 1-től a népjóléti hivatal mellett működött, a szegényügyi bizottság jogutódjaként. 31 A törvényhatósági bizottság között törvények és kormányrendeletek alapján alakította meg az alábbi szakbizottságokat: ben a debreceni királyi törvényszék jogszolgáltatásában is bevezették az esküdtbíráskodást. A következő évben pedig megalakult az esküdtképes egyének összeírását teljesítő bizottság. /1897: XXXIII. tc./ 2. A m. kir. belügyminisztériumi szabályzat szerint állt össze a gyámpénztárat vizsgáló bizottság. /55200/1903. B. M./ 3. A tanyai állami elemi iskolai gondnokság /később állami elemi iskolai gondnokság/ az 1907: XXVI. tc. és a szakminisztérium gondnoksági utasítására létesült. /73776/1907. V. K. M. sz./ 4. A hadiszolgáltatásokért térítést megállapító bizottság ben alakult meg. 32 /1912: LXVIII. tc./ tól elhagyott gyermek-védő bizottság létesült minden olyan községben, ahol gyermekmenhely létezett, így Debrecenben is. /M. Kir. Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium 33092/1920. IV. számú rendelet./ 33 Az évi szervezeti szabályrendelet szerint Debrecen sz. kir. város törvényhatóságának állandó bizottságai a következők voltak: állami elemi iskolai gondnokság; állandó bíráló választmány; igazoló választmány; egészségügyi-, elhagyott gyermek-védő-, esküdtképes egyének összeírását teljesítő-, gyámpénztár vizsgáló-, hadi szolgálta- 31 HBML IV.B. 1403/a /1912.; u. o /12441/1913. bkgy.; Közgyűlési jegyzőkönyv az évről. 322., 323.; Közgyűlési jegyzőkönyv az évről HBML IV.B. 1403/a /11876/1898.; u. o /8233/1904.; u. o /16750/1907. bkgy.; Debreczen sz. kir. város törvényhatóságánál alakított bizottságok névjegyzéke az 1915-ik évre. Db., Közgyűlési jegyzőkönyv az évről, 496.

15 tásokért térítést megállapító-, iparos tanonciskolai felügyelő-bizottság; központi választmány; községi iskolaszék, úgyis mint óvodai felügyelő-, mezőgazdasági-, ménlóvizsgáló és ménesrendező-, népnevelési bizottság; számonkérőszék; építési-, gazdasági-, hortobágyi intéző-, jog- és pénzügyi-, kórházi-, közélelmezési-, közlekedési-, leltározó-, múzeumi-, népjóléti-, nyugdíjellenőrző-, szépítési-, színházi-, színházi tűzvizsgáló-, telekértékadó-, telekértékadó szakbizottság; tűzrendészeti ellenőrző-, vízvezetéki-, zeneiskolai bizottság. Ad hoc bizottságok. A törvényhatósági bizottság szervezete és tevékenysége nehezen érthető meg csupán az állandó bizottságok révén, szükséges a városi élet fontosabb eseményeihez kapcsolódó, egy bizonyos célra szerveződő és ideiglenes jellegű úgynevezett ad hoc bizottságok bemutatása is. Felsorolásuk egyben a sokirányú hatósági munka bizonyítékai is: 1. A törvényhatóság 1874-ben a kormányzati szerveknél is szorgalmazta a Debrecen székhelyű, Hajdú vármegye létrehozását. A közgyűlés ezzel a céllal teljhatalmú bizottságot bízott meg ban a belső legelő kiosztásakor földosztályozó bizottmányt választottak Tartósnak bizonyult az március l-én megalakult szervező bizottság, hiszen a tisztikar létszámának és munkakörének kialakítására szánt szervezet 1904-ben is teljesítette a feladatát. 4. Az új vágóhíd építésének előkészítésével foglalkozott az 1880-ban alakult bizottság. 5. A vöröskereszt egylet debreceni fiókegyletének létrehozásán fáradozott egy képviselőkből álló bizottság. 6. Egy választmány 1889-ben a katonai laktanyák és a közkórház építését készítette elő. 7. A debreceni királyi ítélőtábla elhelyezésének tervezetét ugyancsak egy bizottság terjesztette a közgyűlés elé ben Ferenc József uralkodó debreceni látogatásának előkészületeit tíz tagból álló bizottság irányította. 34 HBML IV.B. 1403/a /5821/1874. sz.; u. o /5520/1876.

16 ban Budán a koronázási évfordulón felvonuló bandériumot a főispán elnökletével alakult bizottság szervezte meg től a közvilágítás javítására irányuló tárgyalásokat egy nagybizottság és egy szűk körű választmány bonyolította től a vizsgált korszak végéig működött a város törzsvagyonát képező Hortobágy puszta jövedelmezőbbé tételét tanulmányozó bizottság. 12. A köztemető rendezésére 1899-ben szerveződött bizottság még 1922-ben is létezett ben az általános vízvezeték- és csatornahálózat létesítésére bizottság alakult. 14. Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójára a közgyűlésrendező bizottságot küldött ki ben a politikai válság idején választott bizottság kísérte figyelemmel az alkotmányellenes kormány rendelkezéseit. 16. Az egyetem létesítésére 1906-ban alakult meg a bizottság től a korszak végéig működött a szennyvíztisztító telep gazdálkodásának tervezésére létesített bizottság. 18. A Magyar városok országos kongresszusának helyi bizottságába 1912-ben választották be a képviselőket. 19. Az 1910-es években tevékenykedett a városi takarékpénztárt előkészítő bizottság ben a város tisztviselőinek és alkalmazottainak a Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartását vizsgálta a Baltazár-féle igazolóbizottság ben erdőgazdasági bizottság foglalkozott az erdei termékeket hasznosító önálló vállalat megszervezésével. 22. A gróf Tisza István szobor-bizottság 1921-ben kezdte meg a működését ban a vízszolgáltatás zavarainak a kivizsgálására alakult bizottság HBML IV.B. 1403/a /7953/1876.; u. o /6250/1880. sz.; u. o /6543/1881. sz.; u. o /2131/1889. bkgy., 59/3971/1889. sz., 81/5635/1889. sz., 105/6304/1890. sz.; u. o /1266/1896. bkgy; u. o /3125/1897. sz., 269/12829/1897. sz., 210/10691/1897. sz.; u. o /9814/1899. sz.; u. o /1597/1901. sz.; u. o /7783/1902. bkgy.; u.o /eln. 3813/1905. bkgy.; u. o / /1906.

17 A törvényhatósági bizottság közgyűlése. A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben az előkészületi munkálatokat a városi tanács tisztviselői és a törvényhatósági bizottságok tagjai végezték, szükség szerint külső, vagy helyi szakértők bevonásával. A bizottsági közgyűlés a törvényhatóság önkormányzatának legfelsőbb fóruma, ahol a várost érintő alapvető kérdésekben döntöttek. A testület elnöke a főispán, távolléte esetén a polgármester. A helyettesítésről érdekességként említhető meg egy eset, amikor a polgármester a főispán akadályoztatása miatt annak jogkörébe tartozó ügyben intézkedett ben ugyanis a polgármester a belügyminisztertől kért engedélyt, hogy az igazoló választmány elnökét és két tagját kinevezhesse. 37 A város évi szervezeti szabályzatában először kapott helyet az a rendelkezés, amely a főispán és a polgármester egyidejű akadályoztatása esetén a közgyűlés elnöki tisztét a főjegyzőre ruházta. 38 Az és évek közötti időtartamban a közgyűlés hatáskörét az 1870: XLII. tc. és az 1886: XXI. tc. alapján a törvényhatóság hatályos szervezeti szabályzata állapította meg. Ez a hatáskör négy hatósági területet ölelt fel: Az önkormányzatét, a törvényhatóság által közvetített állami közigazgatást, a közérdekű országosat és másodfokon a városi tanács döntéseit. Csak kiemelve néhány fontosabb mozzanatot, a helyi képviselőtestület önkormányzati hatáskörben hozta határozatait: a tisztikar választásakor és a bizottságok megalakításakor; a városi költségvetés és zárszámadás megvizsgálásakor; a városi peres ügyek tudomásulvételénél; a törzsvagyon szerzésében és elidegenítésekor; a helyi adózásban és a hitelfelvétel alkalmával; a városszabályozás és a közművek létesítésekor; a polgárság soraiba és a községi kötelékbe felvétel során. A törvényhatósági bizottság ellátta mindazokat az államigazgatási feladatokat, melyeket a törvények vagy a törvényerejű rendeletek a hatáskörébe utaltak, például a had-, az adó-, a közegészség-, az ál- 36 HBML IV.B. 1403/a /14184/1911. bkgy.; u. o /24151/1912. bkgy.; u. o /1915. bkgy.; Közgyűlési jegyzőkönyv az évről, , ; Közgyűlési jegyzőkönyv az 1923.évről, HBML IV.B. 1403/a /7365/ HBML IV.B. 1403/a /5678/1886. sz.

18 lategészség-, a közművelődésügy, a népoktatás, vagy a mezőgazdaság területén. A közgyűlés a parlamenttel, a kormánnyal, a közigazgatási bírósággal és a törvényhatóságokkal kapcsolatos helyi érdekű, vagy országos ügyekben kérvényezési, felírási, panasz és levelezési joggal élhetett. A közgyűlés fellebbezés esetén, másodfokon bírálta el a városi tanács döntéseit a vagyonkezelés, a községi kötelékbe felvétel és a községi illetőség fenntartása tárgyában ban a törvényhatósági bizottság a közgyűlés ügyrendjében még úgy határozott, hogy a rendes üléseket havonta tartják, a hónap első csütörtöki napján délelőtt. Hamarosan azonban az 1876: VI. tc. alapján megszervezett közigazgatási bizottság működésével több ügy intézését illetően tehermentesült a közgyűlés és kéthavonta tartották meg ben pedig úgy módosították az ülések rendjét, hogy évenként hétszer tartották meg és a délutáni órákban, tekintettel az elintézendő ügyek nagy számára és a képviselők elfoglaltságára. 39 A rendes és rendkívüli közgyűlések időpontjáról és tárgyáról nemcsak a képviselőket, de a hírlap útján a város nagyközönségét is tájékoztatták. Az évi törvényhatósági szabályrendelet például előírta, hogy a közgyűlés előtt legalább 24 órával, sőt bizonyos törvényben meghatározott ügyek tárgyalása esetén - ilyen volt a városi ingatlan elidegenítése -, már 8 nappal előbb meg kellett hirdetni. 40 A közgyűlésen egy javaslat, vagy tervezet csak a képviselők többségének szavazatával válhatott határozattá. Az állásfoglalás történhetett nyilvánosan, például felállással és ilyenkor a képviselők "közfelkiáltással egyhangúlag" fogadtak el egy határozat-tervezetet, vagy titkosan szavazatlapok kitöltésével és összeszámlálásával ban még tíz bizottsági tag írásos nyilatkozatára rendelte el a főispán a névszerinti szavazást, ez a képviselői létszám 1878-ban már 20 főre emelkedett. 41 A titkos szavazás esetén a közgyűlés elnöke legalább két szavazatszedő küldöttséget jelölt ki. A közgyűlés nemcsak tudomásul vette a képviselőtestület névjegyzékét, de rendelkezett azok időbeni előkészítéséről is: A legtöbb adót fizetők esetében utasította a polgármestert a jegyzék összeállítá- 39 HBML IV.B. 1403/a.l. 66/1357/1873. sz.; u. o /7953/ HBML IV.B. 1403/a /7318/1887. sz. 41 HBML IV.B. 1403/a.l. 66/1357/1873. sz.; u. o /1878. sz.

19 sára, évközi üresedéskor a póttagok behívására; a képviselőválasztások lebonyolításához pedig meghatározta az időpontot, a kihirdetés rendjét és a választókerületek mindegyikébe választási elnökből és két bizottsági tagból álló választási bizottságokat küldött ki. A városi tanács főtisztviselőinek és a 286 bizottsági tagnak a részvételével zajló közgyűlés ünnepi eseménye volt a király által kinevezett főispán beiktatása, melyre más törvényhatóságok képviselőit is meghívták. Hasonlóan ünnepélyes körülmények között zajlottak a hatévente megtartott tisztújítások, melynek legfontosabb aktusa a polgármester választás volt. A polgármester a tisztikar nevében lemondott és ennek külső jeleként a rábízott hatósági jelvényt, a város pecsétjét a főispánnak átadta. A főispán-elnök jegyzőt és tisztiügyészt nevezett ki erre az alkalomra, majd sor került a hattagú kijelölő választmány megalakítására. Az állásra szóban, vagy írásban jelentkezők, tehát pályázók közül ez a választmány jelölte ki a posztra alkalmas személyeket. Így történt a többi tisztviselő kijelölése is, majd a képviselőtestület szótöbbséggel választott. Hosszú ideig gyakorlat volt, hogy a tisztújításkor megalakított kijelölő választmány működött közre az időközi választásoknál is, de 1911-től már minden egyes tisztválasztási alkalomra új választmányt jelöltek ki. 42 A bizottságok névsorát a tanács képviseletében a polgármester terjesztette be és a közgyűlés vagy nyílt szavazással, vagy szavazatlapok révén határozott az összetételükről. A törvényes rendelkezések azonban a közigazgatási bizottság és a központi választmány esetében mindig titkos, szavazatlapokkal történő választást határozott meg. Érdekességként említhető meg egy 1910-ben történt esemény, amikor a közgyűlésen egyszerre választották meg a két szavazatszedő bizottságot úgy, hogy az egyiknél a közigazgatási bizottság, a másiknál a központi választmány tagjaira lehetett voksolni. Ez a más törvényhatóságnál már kialakult eljárás azonban egészen újszerűnek bizonyult. 43 Minden esetben a közgyűlés döntésének meghozatalához elégséges volt a szótöbbség, kivéve például a városi ingatlan elidegenítését, ilyenkor ugyanis az 1886: XXI. tc a értelmében a képviselőtestület felének az igen szavazatára volt szükség. Például 1899-ben a Simonffy utcai piac létesítésekor ingatlanokat kívánt a város megvásá- 42 HBML IV.B. 1403/a /1911. bkgy. 43 HBML IV.B. 1403/a /1910. bkgy.

20 rolni. Két közgyűlésen sem jött össze a képviselők fele, ezért a harmadik ülésen a törvény szellemében szótöbbséggel a vásárlás mellett döntöttek. 44 Akár a tisztviselői, akár a bizottsági tagsági viszony szűnt meg valamilyen oknál fogva, a megüresedett helyet betöltő személy megbízatása addig tartott, mint az eredetileg megválasztott mandátuma. Természetesen a közgyűlésen nemcsak a beterjesztés lehetőségével éltek, de a képviselők kérdéseket is intézhettek az elnökhöz, amelyre az illetékes által megadott választ vagy elfogadta a bizottság, vagy további kiegészítést és intézkedést rendelhetett el. Például az egyik képviselő a bizottság július 12-i ülésén arra kérdezett rá, hogy a kiküldött szervező bizottság mikor terjeszti be a tervezetét. A felszólalásra a közgyűlés kötelezte a bizottságot, hogy még a tárgyévben mutassa be a javaslatát. A szabályrendeletek megalkotása a törvényhatósági bizottság alapvető feladatai közé tartozott. A közgyűlés által megtárgyalt és elfogadott szabályzatot a határozathozataltól számított 8 napon belül közszemlére tették és 30 nap elteltével, az esetleges fellebbezéssel együtt - jóváhagyás céljából - a belügyminiszterhez továbbították. Majd amikor a belügyminiszter a szabályrendeletet jóváhagyó záradékkal ellátta, a törvényhatósági kihirdetés napjától számított 30 napon belül hatályba lépett. 45 A közgyűlési munka befejező fázisa volt a jegyzőkönyv felolvasása, hitelesítése, majd kihirdetése. Az 1887-es szabályrendelet szerint például a közgyűlés napirendjét tartalmazó jegyzéket a városháza táblájára tették ki és a hozott határozatokat 15 napig a kiadóhivatalban lehetett megtekinteni. 46 Összefoglalva a törvényhatósági bizottság szervezetének vizsgálatát egyértelműen megállapítható, hogy a dualista és az I. világháború utáni államhatalmi berendezkedést a szigorú centralizmus és a túlzott szabályozottság jellemzi. Mindez nem mond ellent annak, hogy a törvényhatóság saját belügyeit illetően határoz, intézkedik, szabályrendeletet alkot, tisztviselőket választ és költségvetési jogot gyakorol. A 44 HBML IV.B. 1403/a /1898. sz.; u. o /9817/1899. sz. 45 HBML IV.B. 1403/a /473/1902. bkgy.; u. o /16587/1912. bkgy. 46 HBML IV.B. 1403/a.10. 5/250/1887. sz.

21 hatósági feladatok megoldásában tehát az államigazgatás és az önkormányzatiság kölcsönhatása érvényesül. A törvényhatósági bizottság, mint a városi önkormányzat képviselőtestülete a virilizmus alapján szerveződött, tehát tevékenységében a legtöbb adót fizetők a meghatározóak, ezért ezt a korszakot a nyers virilizmus megnevezéssel illetik. A választójogi rendszer is a vagyonos polgári rétegre épített, ezzel is alátámasztva a hatalmi túlsúlyukat az önkormányzatban. Debrecen város lakossága a századfordulón ugrásszerűen megnőtt, amely a 20-as évekre túlhaladta a es lélekszámot, kölcsönhatásban a tőkés gazdaság kiépülésével és az urbanizálódással. A népesség gyarapodásával együttesen a város lakott területe is kiterjedtebbé vált. A változás kétirányú mozgást indukált, egyrészt a törvényhatósági bizottság összetételének a tényleges helyzethez igazítását, másrészt a közigazgatási feladatok növekedésével a szervezeti rendszer bővülését. A nyers virilizmus idején a változások ellenére nem került bevezetésre az általános választójog és a lakosság létszámához képest nem nőtt jelentősen a választók köre. A törvényhatósági bizottság - több kezdeményezés ellenére - képviseleti rendszerét és létszámát illetően is állandó maradt. A képviselőtestület bizottságait a századfordulóig a differenciálódás, majd az önkormányzati feladatok bővülésével a számbeli növekedés jellemezte. A törvényhatósági bizottság tevékenységének jobb megismeréséhez az állandó és az ad hoc bizottságokat együttesen kell megvizsgálni. A törvényhatóság legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés. Az üléseken a képviselők egyszeri szótöbbséggel döntöttek a várost érintő alapvető kérdésekben, ami leegyszerűsítette és zökkenőmentessé tette a határozathozatal folyamatát. A törvényhatósági bizottság egész szervezete a gazdag polgárság érdekeit képviselő hatalmi szerv. Az 1929: XXX. tc. ezen az egyoldalú meghatározottságon formailag változtatott azzal, hogy a törvényhatósági bizottság teljes létszámának 2/3 része a virilisek és a választók képviselőiből, 1/3 része pedig a szakszerűségi és az érdekképviselet jelöltjeiből állt. Ennek az új, alapvetően azonban a virilista szervezeti konstrukciónak a vizsgálata egy másik tanulmány témája lehet.

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

Részletesebben

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22.

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22. JELENTÉS a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről... 1990. 22. Az ellenörzést végezték: Kovácsné So6s Piroska számvevő, Révész János s zámvevő, dr. Kardos László

Részletesebben

Jelentés. A forrásmegosztás ellenőrzése

Jelentés. A forrásmegosztás ellenőrzése Jelentés A forrásmegosztás ellenőrzése A Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2015. évi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata 15216

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT 082019 EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4030 Debrecen, Epreskert u. 80. OM: 200020 Elkészítette: Elfogadta: Véleményezte: Intézményvezető

Részletesebben

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól

391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól 391 Jelentés a helyi önkormányzatok 1996. évi normatív állami hozzájárulása igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR CSONGRÁDI LEVÉLTÁRA FOND- ÉS ÁLLAGJEGYZÉKE

A CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR CSONGRÁDI LEVÉLTÁRA FOND- ÉS ÁLLAGJEGYZÉKE A CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR CSONGRÁDI LEVÉLTÁRA FOND- ÉS ÁLLAGJEGYZÉKE 2009. december 31. V. MEZŐVÁROSOK, 1848-TÓL RENDEZETT TANÁCSÚ VÁROSOK, 1929-TŐL MEGYEI VÁROSOK LEVÉLTÁRAI CSONGRÁD VÁROS LEVÉLTÁRA

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről

9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről 9806 Jelentés a Magyar Rádió Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Magyar Rádió Részvénytársaság gazdálkodásának ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2007. július 09. -i rendkívüli ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete és a Zirci Városüzemeltetés Kht. 2007-es

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések és javaslatok II. Részletes megállapítások 365 Jelentés az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-től járó - a belterületi föld értékének megfelelő - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

2015. február 18-án (szerda) napjára du. 16.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

2015. február 18-án (szerda) napjára du. 16.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

HELYESBÍTÉS. Tisztelt Olvasó/Pályázó!

HELYESBÍTÉS. Tisztelt Olvasó/Pályázó! HELYESBÍTÉS Tisztelt Olvasó/Pályázó! Ezúton tájékoztatjuk, hogy a Bírósági Közlöny 2012/4. számának 36. és 37. oldalán az Országos Bírósági Hivatal 1-6. szám alatti pályázatának kiírási szövege kiegészítésre

Részletesebben

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása A VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet 2009. évi költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó 1 A Legfőbb Ügyészség irányítása alá az 5 fellebbviteli főügyészség mellett 21 főügyészség

Részletesebben

OU VZÍ. Készítette: Varga Hajnalka 3. évfolyam könyvtár-történelem 2003.11.20

OU VZÍ. Készítette: Varga Hajnalka 3. évfolyam könyvtár-történelem 2003.11.20 OU VZÍ Készítette: Varga Hajnalka 3. évfolyam könyvtár-történelem 2003.11.20 1. Mezőkovácsháza története vázlatosan (1) Mezőkovácsháza Magyarország egyik legnagyobb megyéjében, az 5669 km2 területű Békés

Részletesebben

SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA

SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA módosított Alapszabálya Egységes szerkezetben Szeged Gutenberg u. 4. sz. A Szegedi Ügyvédi Kamara 2007. június 15-i közgyűlésének VI/6/2007. sz. határozata alapján 2 A Szegedi Ügyvédi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 41. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 41. szám MAGYAR KÖZLÖNY 41. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. március 26., csütörtök Tartalomjegyzék 2015. évi XV. törvény Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról 3175 2015. évi XVI.

Részletesebben

Iskolaegészségügyünk történetébıl 1

Iskolaegészségügyünk történetébıl 1 Katona Ibolya Iskolaegészségügyünk történetébıl 1 A XIX. század végén a középiskolai egészségtan oktatás nagyobb részben a polgárság gyermekeinek juttatott új és hasznos ismereteket, de a leglényegesebbek

Részletesebben

A Kormány../2007. ( ) Korm. rendelete. egyes munkavédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány../2007. ( ) Korm. rendelete. egyes munkavédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról TERVEZET 1. számú melléklet a 6591/2007. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány./2007. ( ) Korm. rendelete egyes munkavédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról Egyes foglalkozás-egészségügyi feladatok

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,

Részletesebben

T/3090. számú törvényjavaslat. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról

T/3090. számú törvényjavaslat. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3090. számú törvényjavaslat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Petrétei József

Részletesebben

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, rendeltetése, jogforrásai, hatályba lépése.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, rendeltetése, jogforrásai, hatályba lépése. A DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE D E B R E C E N 2004. El. II. B. 18. A DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, rendeltetése, jogforrásai,

Részletesebben

Járművezetők képzése Magyarországon a kezdetektől napjainkig 2007. október 02. kedd, 08:15

Járművezetők képzése Magyarországon a kezdetektől napjainkig 2007. október 02. kedd, 08:15 A feljegyzések szerint Budapesten 1895-ben jelent meg az első automobil. Ebben az évben Törley József pezsgőgyáros személyautót és teherautót is vásárolt. A századfordulóra a gépkocsi műszakilag annyira

Részletesebben

JELENTÉS. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi. XCIII. törvény 8. (3) bekezdése értelmében

JELENTÉS. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi. XCIII. törvény 8. (3) bekezdése értelmében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Dr. Navracsics Tibor miniszter JELENTÉS a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény 8. (3) bekezdése értelmében 2012. március 31.

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2015. október 28. napján tartandó ülésére Készítette: dr. Lukács Titanilla vagyonhasznosítási irodavezető Müller Kinga

Részletesebben

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Az ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződésének egységes szerkezetbe foglalásáról, a 17. sz. módosítás

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLYA 2014. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. A KÖZTESTÜLET NEVE Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara 2.. 1./ SZÉKHELYE 9023 Győr, Corvin u. 22. 2./ ILLETÉKESSÉGI

Részletesebben

TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013. (IX.18.) önkormányzati rendelete

TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013. (IX.18.) önkormányzati rendelete TABDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2013. (IX.18.) önkormányzati rendelete Tabdi Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról Tabdi Község Képviselőtestülete a Magyarország

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR FOND- ÉS ÁLLAGJEGYZÉKE SZEGED

A CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR FOND- ÉS ÁLLAGJEGYZÉKE SZEGED A CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR FOND- ÉS ÁLLAGJEGYZÉKE SZEGED Feudális- és kapitalista kor IV. MEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁGOK ÉS TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROSOK CSANÁD VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA. A) Feudális kor CSANÁD VÁRMEGYE

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzata

Szervezeti és Működési Szabályzata A Könnyűipari Szakképző Iskola és Speciális Szakiskola 4027 Debrecen, Sétakert u. 1-3. OM azonosító: 031249 Szervezeti és Működési Szabályzata Érvényes: A kihirdetés napjától Készítette: Kovácsné Győrfi

Részletesebben

JELENTÉS ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

JELENTÉS ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS Az önkormányzatok gazdasági társaságai - Az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátását érintő gazdálkodási tevékenysége szabályszerűségének

Részletesebben

Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013.

Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013. Fővárosi Törvényszék Elnöke 2014.El.II.D.1/38. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2013. évi működéséről TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 7 2. A Fővárosi Törvényszék személyi

Részletesebben

JELENTÉS. az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett. 1994. január 188.

JELENTÉS. az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett. 1994. január 188. ' JELENTÉS az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett ellenőrzés ut6vizsgálatár61 1994. január 188. A vizsgálatot vezette: Harsányi Sándor osztályvezető

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések 1. Értelmező rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések 1. Értelmező rendelkezések Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (X. 23.) sz. önkormányzati rendelete az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról Nyírmártonfalva Községi

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

Előterjesztő: Gábor Ákos, JÜK Bizottság elnöke ^ ^ ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2012. szeptember 05-i ülésére

Előterjesztő: Gábor Ákos, JÜK Bizottság elnöke ^ ^ ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2012. szeptember 05-i ülésére Előterjesztő: Gábor Ákos, JÜK Bizottság elnöke ^ ^ ELŐLAP számú napirend. 3-u \L I3C0- Előterjesztve: ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2012. szeptember 05-i ülésére Tárgy: A Pátyolgató Óvodára vonatkozó

Részletesebben

Beszámoló a 2011. év I. félévi tevékenységről

Beszámoló a 2011. év I. félévi tevékenységről TARTALOMJEGYZÉK I. BESZÁMOLÓ A KORMÁNYHIVATAL 2011. ÉV I. FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 4 1. Bevezetés 4 1.1. A megye főbb jellemzőinek bemutatása 4 1.2. A Kormányhivatal megalakulása, jogállása 6 2. A törvényességi

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Hajdúbagos Község Önkormányzat 2013. november 07-én megtartott rendkívüli nyílt Képviselő-testületi ülésén.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Hajdúbagos Község Önkormányzat 2013. november 07-én megtartott rendkívüli nyílt Képviselő-testületi ülésén. Ikt. szám: 6-23/2013. POLGÁRMESTERI HIVATAL HAJDÚBAGOS, Nagy u. 101. JEGYZŐKÖNYV Készült: Hajdúbagos Község Önkormányzat 2013. november 07-én megtartott rendkívüli nyílt Képviselő-testületi ülésén. TARTALOMBÓL

Részletesebben

T á r g y: Összefoglaló tájékoztató a Baranya Megyei Békéltető Testület 2012. évi tevékenységéről

T á r g y: Összefoglaló tájékoztató a Baranya Megyei Békéltető Testület 2012. évi tevékenységéről Nemzetgazdasági Minisztérium 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. T á r g y: Összefoglaló tájékoztató a Baranya Megyei Békéltető Testület 2012. évi tevékenységéről Dr. Matolcsy György Miniszter Úr részére Tisztelt

Részletesebben

A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁRA MAKÓ FOND-, ÁLLAG- ÉS KONKORDANCIA-JEGYZÉKE. Összeállította: URBANCSOK ZSOLT

A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁRA MAKÓ FOND-, ÁLLAG- ÉS KONKORDANCIA-JEGYZÉKE. Összeállította: URBANCSOK ZSOLT A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR CSONGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁRA MAKÓ FOND-, ÁLLAG- ÉS KONKORDANCIA-JEGYZÉKE Összeállította: URBANCSOK ZSOLT MAKÓ 2015. április 20. IV. MEGYEI TÖRVÉNYHATÓSÁGOK 1 1872-1949-ig terjedő

Részletesebben

Szentes Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 2009. évi hatósági intézkedéseiről, feladatairól a következők szerint számolok be:

Szentes Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 2009. évi hatósági intézkedéseiről, feladatairól a következők szerint számolok be: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 6600 Szentes, Kossuth tér 6. J-122-6/2010. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Tárgy: Tájékoztató a gyámhivatal 2009. évi hatósági

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás. 2014. június 10.

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás. 2014. június 10. ELŐTERJESZTÉSEK Gyomaendrőd Város Önkormányzata Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás 2014. június 10. napján tartandó rendes üléséhez Tárgy: 1. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról 9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Összeállította: Lovász Beatrix igazgató Kisújszállás, 2013. március Módosítva: Kisújszállás, 2015. augusztus 24. Hatályos: 2015. szeptember 1. Tartalom Bevezetés... 4 I. Általános rendelkezések... 5 1.

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLY 2014. 05. 19. CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLY

CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLY 2014. 05. 19. CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLY CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLY Elfogadva a Taggyűlés 6/ 2014 (V.19.) Tgy. sz. határozatával. A lábjegyzetben kurzív betűkkel a kamarai törvény kivonata olvasható. 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. április 2. napján megtartott közmeghallgatással egybekötött ülésének. J e g y z ő k ö n y v e

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. április 2. napján megtartott közmeghallgatással egybekötött ülésének. J e g y z ő k ö n y v e Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. április 2. napján megtartott közmeghallgatással egybekötött ülésének J e g y z ő k ö n y v e 24/2012./IV.02./ számú testületi határozat Öcsöd Nagyközség

Részletesebben

Adalékok a határvédelem/határőrség második világháború utáni újjászervezéséhez

Adalékok a határvédelem/határőrség második világháború utáni újjászervezéséhez Baráth Magdolna Betekintő 2013/4. Adalékok a határvédelem/határőrség második világháború utáni újjászervezéséhez Az 1945. január 20-án Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezményben a magyar csapatokat

Részletesebben

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR

VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VASUTAS EGÉSZSÉGPÉNZTÁR KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. 1. ÁLTALÁNOS KIEGÉSZÍTÉSEK A Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár (továbbiakban Pénztár) területi elven működő nyitott kiegészítő Egészségpénztár,

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készítette: Göröghné Bocskai Éva óvodavezető Alkalmazotti közösség elfogadásának dátuma:2013.08. 30. Az SZMSZ hatályba lépése:2013.09.01. Ph.. aláírás 1 Bevezető Az intézmény

Részletesebben

R E N D E L E T E T A KÖZSÉGI KÉPVISELŐ-TESTÜLET KÉPVISELŐI ÉS A KÉPVISELŐ- TESTÜLETI MUNKATESTÜLETEK TAGJAINAK TÉRÍTMÉNYEIRŐL. 1.

R E N D E L E T E T A KÖZSÉGI KÉPVISELŐ-TESTÜLET KÉPVISELŐI ÉS A KÉPVISELŐ- TESTÜLETI MUNKATESTÜLETEK TAGJAINAK TÉRÍTMÉNYEIRŐL. 1. A helyi önkormányzatokról szóló törvény (az SZK Hiv. Közlönye, 129/2007. szám) 32. szakasza 1. bekezdésének 6. pontja, valamint Zenta község statútuma (Zenta Község Hivatalos Lapja, 1/2006. sz. egységes

Részletesebben

Szervezeti és működési szabályzat

Szervezeti és működési szabályzat 2014. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Szervezeti és működési szabályzat A Hajdúdorogi Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola SzMSz-e tartalmazza az intézmény működésére, belső és külső

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: Mezőkomárom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 27-én 14 óra 30 perces kezdettel megtartott nyílt üléséről. Az ülés helye: Községház Tanácsterme 8137

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Pest Megyei Bíróság 6.K.26.451/2005/44. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Bíróság a dr. ügyvéd ( ) által képviselt felperesnek a Közép- Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (1052 Budapest,

Részletesebben

A MŰKÖDÉS TÖRVÉNYESSÉGE, ELLENŐRZÉSEK

A MŰKÖDÉS TÖRVÉNYESSÉGE, ELLENŐRZÉSEK TEVÉKENYSÉGRE, MŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ ADATOK A MŰKÖDÉS TÖRVÉNYESSÉGE, ELLENŐRZÉSEK * A Polgármesteri Hivatal 2008/2009. évi munkájáról szóló JEGYZŐI BESZÁMOLÓ * JELENTÉS a 2009. évi belső ellenőrzési tevékenységéről

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról BF. 652/2015/1. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS a korrupciós bűncselekményekkel érintett büntetőügyek vizsgálatáról Legfőbb Ügyész Úr rendelkezése alapján vált szükségessé azoknak a büntetőügyeknek a vizsgálatát

Részletesebben

HISTÓRIA A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI RENDSZER TÖRTÉNETI ALAKULÁSA. A felvételi rendszer alakulása 1948-ig

HISTÓRIA A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI RENDSZER TÖRTÉNETI ALAKULÁSA. A felvételi rendszer alakulása 1948-ig HISTÓRIA A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI RENDSZER TÖRTÉNETI ALAKULÁSA E TANULMÁNY A MAGYAR FELSŐOKTATÁS FELVÉTELI RENDSZERÉNEK történeti alakulásáról ad áttekintést, különös tekintettel az államszocialista periódusra,

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

A Budapest XXI. Kerületi 2015/ 2016

A Budapest XXI. Kerületi 2015/ 2016 A Budapest XXI. Kerületi Karácsony Sándor Általános Iskola a 2015/ 2016 1 Tartalomjegyzék 1. A célja és feladata 4 2. A alapjául szolgáló jogszabályok 4 3. Az SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy) Előadó: dr. Kéri Szilvia Az eljárás megindítása A hivatalhoz érkezett beadvány szerint a

Részletesebben

S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I

S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I 1 " DÓZSA" LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T A a 2001. 11. 28-i igazgatósági ülés 20./2001. sz. határozatával elfogadott módosításokkal, a 2002. 12.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 24-án megtartott üléséről

JEGYZŐKÖNYV Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 24-án megtartott üléséről Polgármesteri Hivatal Törtel, Szent István tér 1. JEGYZŐKÖNYV Törtel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 24-án megtartott üléséről Rendeletek száma: - Határozatok száma: 23. 36./2011.(VI.24.)

Részletesebben

31-5/2015/231. Heves Megyei Közgyűlés. H e l y b e n

31-5/2015/231. Heves Megyei Közgyűlés. H e l y b e n 31-5/2015/231. Heves Megyei Közgyűlés H e l y b e n J a v a s l a t a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2014. (XII. 15.) önkormányzati rendelet, valamint a Heves Megyei

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések 1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan

Részletesebben

BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NAGY LÁSZLÓ GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NAGY LÁSZLÓ GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NAGY LÁSZLÓ GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TARTALOMJEGYZÉK I. Az intézmény és szervezeti tagozódása 1 II. A működés

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. dr. Nagy Anita

PhD ÉRTEKEZÉS. dr. Nagy Anita PhD ÉRTEKEZÉS dr. Nagy Anita MISKOLC 2007 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA dr. Nagy Anita ELJÁRÁST GYORSÍTÓ RENDELKEZÉSEK A BÜNTETŐELJÁRÁS BÍRÓSÁGI

Részletesebben

Gazdag Erzsi Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

Gazdag Erzsi Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Gazdag Erzsi Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Szombathely, 2015. 01. 05. Készítette: Molnár Anikó óvodavezető Elfogadta: Nevelőtestület - 1 - TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. AZ INTÉZMÉNY

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésre Tárgy: Beszámoló Zirc Városában végzett Gyermek-és Ifjúságvédelmi feladatok ellátásáról, valamint a Szociális

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

"11/1991. (X.10.) sz. önkormányzati rendelet a közgyűlés egyes hatáskörei gyakorlásának átruházásáról

11/1991. (X.10.) sz. önkormányzati rendelet a közgyűlés egyes hatáskörei gyakorlásának átruházásáról Tárgy: ASKO Német Áruház RT. és az Önkormányzat közötti szerződés módosításának jóváhagyása - A közgyűlés 24 szavazattal - ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással - az alábbi határozatot hozta: 218/1991.

Részletesebben

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének Szervezeti és Működési Szabályzata

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének Szervezeti és Működési Szabályzata A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének Szervezeti és Működési Szabályzata (2014. november 11-én módosított szöveg.) 2 Tartalomjegyzék A szabályzat hatálybelépése I. Általános rész 1.1 A

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

VII-B-004/761-4 /2013

VII-B-004/761-4 /2013 VII-B-004/761-4 /2013 Beszámoló A Fejér Megyei Kormányhivatal 2012. évi tevékenységéről FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... - 3-2. A kormányhivatalt érintő feladat- és

Részletesebben

DEBRECENI VÁLTOZÁSOK AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK HATÁSÁRA

DEBRECENI VÁLTOZÁSOK AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK HATÁSÁRA 47 DEBRECENI VÁLTOZÁSOK AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK HATÁSÁRA ÖLVETI GÁBOR z 1848/49-es évek Debrecenben is, mint Magyarország más szabad királyi városában változásokat hoztak. A bevezető terjedelmi korlátai miatt

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 1952. ÉVI III. TÖRVÉNY A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL...4 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...4 I. Fejezet Alapvető elvek...4 A törvény célja...4 A bíróság feladatai a polgári perben...5

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2010. szeptember 30-án tartandó ülésére. Beszámoló az adóhatósági tevékenységről. Tisztelt Képviselő-testület!

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2010. szeptember 30-án tartandó ülésére. Beszámoló az adóhatósági tevékenységről. Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. szeptember 30-án tartandó ülésére Beszámoló az adóhatósági tevékenységről Tisztelt Képviselő-testület! Az alábbiakban szeretnék számot adni és beszámolni az önkormányzati

Részletesebben

Bevezető. Általános rendelkezések. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Bevezető. Általános rendelkezések. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Alsónémedi nagyközség Önkormányzatának 7/1999.(05.12.)sz. rendelete egységes szerkezetben a módosítására kiadott 8/2003. (04.26.), 16/2003.(11.03.), 13/2006. (X. 18.), 4/2007. (III. 08.), 4/2008. (III.

Részletesebben

AZ EGRI TÖRVÉNYSZÉK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. a 2015. évi módosításokkal egységes szerkezetben

AZ EGRI TÖRVÉNYSZÉK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. a 2015. évi módosításokkal egységes szerkezetben 2015.El.I.D.16. AZ EGRI TÖRVÉNYSZÉK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA a 2015. évi módosításokkal egységes szerkezetben Kiadta: Dr. Nyiri Beáta az Egri Törvényszék elnöke Jóváhagyta: Dr. Handó Tünde az

Részletesebben

A SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK

A SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék E l n ö k e 5001 Szolnok - Pf.: 100 2012. El. I. A. 11/3. szám A SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság elnökének 1999.El.III.A.3/18. számú A Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek Dr. Kelemen József * A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. december 17-én tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. december 17-én tartandó ülésére Tárgy: Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. december 17-én tartandó ülésére Polgármesteri jelentés a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról és a két ülés közötti időben történt

Részletesebben

JELENTÉS. a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának. Kazincbarcika Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

JELENTÉS. a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának. Kazincbarcika Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzéséről Kazincbarcika Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat 14226 2014. december Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0568-077/2014.

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2015. évi költségvetésének I. féléves teljesítéséről

TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2015. évi költségvetésének I. féléves teljesítéséről TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2015. évi költségvetésének I. féléves teljesítéséről Salgótarján, 2015. szeptember 11. Előterjesztő: Dóra Ottó polgármester TARTALOMJEGYZÉK Tájékoztató Salgótarján

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELTE SPECIÁLIS GYAKORLÓ ÓVODA ÉS KORAI FEJLESZTŐ MÓDSZERTANI KÖZPONT OM AZONOSÍTÓ: 034374 ELTE SPECIÁLIS GYAKORLÓ ÓVODA ÉS KORAI FEJLESZTŐ MÓDSZERTANI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2012 Tartalom

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Körösladányi ÁMK Zöldág Napköziotthonos Óvodája SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Körösladány, 2013. szeptember 01. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája 5516 Körösladány,

Részletesebben

KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELETI HATÓSÁG. Beszámoló

KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELETI HATÓSÁG. Beszámoló KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELETI HATÓSÁG Beszámoló a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság 2015. évi tevékenységéről NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELETI HATÓSÁG NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (ÜGYREND) - a módosításokkal egységes szerkezetben -

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (ÜGYREND) - a módosításokkal egységes szerkezetben - MAGYAR IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (ÜGYREND) - a módosításokkal egységes szerkezetben - 2002., 2005., 2011. A MAGYAR IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI EGYESÜLET

Részletesebben

I. Fejezet. Az önkormányzat szervezete. 1. Az önkormányzat. 2. Az önkormányzat székhelye: 1145 Budapest XIV., Pétervárad utca 2.

I. Fejezet. Az önkormányzat szervezete. 1. Az önkormányzat. 2. Az önkormányzat székhelye: 1145 Budapest XIV., Pétervárad utca 2. Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról /egységes szerkezetben a 21/2010.

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó. a Győri Ítélőtábla. 2010. évi működéséről

T á j é k o z t a t ó. a Győri Ítélőtábla. 2010. évi működéséről GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE 2011.El.II.B.35.szám T á j é k o z t a t ó a Győri Ítélőtábla 2010. évi működéséről 2 Tisztelt Kollégám! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, módosított 1997. évi LXVI.

Részletesebben

430/2015. (XI.19.) Kt. határozat melléklete ALGYŐI SZIVÁRVÁNY ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2015. November 03.

430/2015. (XI.19.) Kt. határozat melléklete ALGYŐI SZIVÁRVÁNY ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2015. November 03. 430/2015. (XI.19.) Kt. határozat melléklete ALGYŐI SZIVÁRVÁNY ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015. November 03. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Algyői Szivárvány Óvoda 6750 Algyő, Kastélykert

Részletesebben