Adalékok a határvédelem/határőrség második világháború utáni újjászervezéséhez

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Adalékok a határvédelem/határőrség második világháború utáni újjászervezéséhez"

Átírás

1 Baráth Magdolna Betekintő 2013/4. Adalékok a határvédelem/határőrség második világháború utáni újjászervezéséhez Az január 20-án Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezményben a magyar csapatokat és tisztviselőket az december 31-én fennállt országhatárok mögé kellett visszavonni. A határvédelem megszervezése ezen az ideiglenes határvonalon kezdődött meg. A szervezet kettős irányú, részben katonai (honvéd határőrség), részben rendvédelmi (határrendőrség) jellegű volt. Az újjászervezést lényegében az alapokról kellett kezdeni, mert a háború során a régi határőrizeti szervezetek felbomlottak, az államhatár változása miatt a korábbi épületek, műszaki berendezések nem voltak használhatóak, mert az országgyarapítás időszakában ezeket a laktanyákat vagy más szerveknek adták át vagy átalakították. A magyar határvédelem megszervezése egyebek mellett a jugoszláv partizánok által elkövetett atrocitások miatt vált sürgetővé, akik a trianoni határt átlépve, Baja és Szeged környéki településeket szálltak meg abból a célból, hogy ezeket a részeket is Jugoszláviához csatolják. A magyar kormány január 15-én már panaszt tett Szuszajkov vezérezredesnek a Tompa községben előfordult atrocitások miatt, s a partizánok garázdálkodását Valentiny Ágoston igazságügy-miniszter, illetve Gyöngyösi János is szóba hozta az Ideiglenes Nemzeti Kormány február 1-i, illetve február 3-i ülésén.1 A déli határvidéken történtek miatt a határőr alakulatok felállítását a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság is szükségesnek tartotta. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány február 9-i ülésén Erdei Ferenc belügyminiszter utalt arra, hogy Alekszandr Mihajlovics Beljanov vezérőrnagy, a SZEB Adminisztratív osztályának vezetője már érdeklődött aziránt, felállított-e már a magyar kormány határőr alakulatokat. Vörös János honvédelmi miniszter közlése szerint létrehozásuk akkor már tervben volt, de Vörös a Németország elleni harcba bevethető hadosztályok felállítását tartotta fontosabbnak, s azon a véleményem volt, hogy előbbihez a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól kell engedélyt kérni.2 Mindazonáltal a határőrségbe a toborzás az Ideiglenes Nemzeti Kormány felhívása alapján már január 30-án megkezdődött. Az január 31-én kiadott rendelet hasonlóan az évi katonai struktúrához hét honvédkerület parancsnokságot hozott létre; később ezek lettek felelősek a határőrség megalakításáért, tevékenységének megszervezéséért.3 A határőrség struktúrájának kialakítása a honvédség keretében 1945 februárjában kezdődött meg egy február 23-i rendelet alapján. A határőrizeti egységeket kezdetben határportyázó századok, azon belül őrsök alkották. Egy század működési területe az adott vármegye határszakasza volt. Ha az 50 km-nél hosszabb volt, két századot kellett szervezni.4 A határportyázó századokat a honvédkerületi parancsnokságoknak rendelték alá. A Honvédelmi Minisztérium április 24-én a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak küldött jelentése arról számolt be, hogy az ország keleti és délkeleti határain már öt határportyázó század tevékenykedett.5 A határőrség megszervezése tehát a hadsereg megszervezésével együtt, annak részeként indult el, mindazonáltal a Honvédelmi Minisztériumnak a határőrség megszervezésére a SZEB-től külön engedélye nem volt. Utóbbi április 25-én utasította a HM-et a határőrség helyzetének tisztázására, és az ország határainak 1

2 hosszára tekintettel 5000 főben határozta meg a határőrség létszámát. Ennek megfelelően készítette el Vörös János honvédelmi miniszter a határőr csapatokra vonatkozó tervezetét április 27-i feljegyzése szerint a Honvédelmi Minisztérium 27 század felállítását tervezte, amelyek főből álló őrsre tagolódtak volna. Ezt az elképzelést a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről Kolesznyikov ezredes május 14-én jóváhagyta.7 (A későbbiekben ezt a napot tekintették a határőrség születésnapjának.) A határőrség felállítására ezt követően a háborús körülményekből adódóan három lépcsőben került sor február április folyamán a miskolci 7., a debreceni 6. és a szegedi 5. honvédkerület területén jöttek létre határőrizeti alegységek, míg március május hónapokban a budapesti 1. és a pécsi 4. kerületnél alakultak meg a határportyázó századok és őrsök; ezt a dunántúli német ellentámadás egy időre megakasztotta. A székesfehérvári 2. és a szombathelyi 3. kerület esetében a határőrizet megszervezésére május júniusban került sor, s ekkor zárták le a magyar osztrák határt is.8 Vörös János honvédelmi miniszter Miklós Béla miniszterelnök számára készített július 4-i tájékoztatója szerint az 1., 5., 6. és 7. honvédkerületi parancsnokságok területén a határőrizet akkor már kifogástalanul működött, míg a dunántúli 2., 3. és 4. kerületi parancsnokságok területén a határőrség még csupán alakulóban volt. A 2. és 3. kerületi parancsnokságok területén működő határőregységek állományát jórészt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által feloszlatott 5. hadosztály katonáiból hozták létre. A határőrizetet ellátók létszáma, 1945 Határportyázó század sorszáma Alárendelt őrsök száma Századtörzs létszáma (fő) Őrsök létszáma (fő) Összesen Határőrizetet ellátó erők (fő) 2

3 Forrás: Szőcs (s. a. rend.), 1975: 91. A határszolgálat ellátását felettébb megnehezítette a határőr csapatok katasztrofális anyagi helyzete. A legénység ruházata és felszerelése rossz állapotú, szedett-vedett volt, még 1945 végén sem volt minden határőrnek az időjárásnak megfelelő lábbelije.9 A 7. honvédkerületi parancsnokság területén végzett szemle során az alábbiakat tapasztalták: A fegyverzet, felszerelés és ruházat hiányos és silány. Alsó, felső ruházat, ágy és ágynemű kiegészítésre és pótlásra szorul. Téli óvócikkek teljes mértékben hiányoznak. 10 A Honvédelmi Minisztériumban október 5-én készült feljegyzés ugyanerre a megállapításra jutott: A határsávban szolgálatot teljesítő határőrség felszerelése és ruházata igen hiányos. Különösen bakancsban és köpenyben nagy a hiány. A rossz idő beálltával a jelenlegi ruházattal a határőrség fontos feladatának nem tud eleget tenni, ez pedig beláthatatlan következményeket vonhat maga után. 11 Nem volt jobb a helyzet az élelmezés területén sem. Központi ellátás nem volt, így a századok és őrsök egy része úgy próbálta az élelmezést biztosítani, hogy a földosztó bizottságoktól néhány hold földet igényeltek, s az őrs személyi állománya azon gazdálkodott.12 A honvédelmi miniszter ugyanakkor nagy problémának tekintette a határőrség felfegyverzését is. Határőrizeti helyzetünk igen kedvezőtlenül alakul azáltal, hogy határőrségünk részére a SZEB puskánál hatásosabb fegyverek használatát megtiltotta, a környező államok határőrizeti csapatainak (Ausztria kivételével) zöme pedig automata fegyverekkel rendelkezik. Kis hatósugarú fegyverzettel ellátott, igen ritka határmegfigyelésünk többnyire nem képes határsértéseket vagy fosztogatásokat megakadályozni. 13 (A fegyverzeti ellátás 1946-ban sem javult, ezért a határőrség országos parancsnoka október 23-án közvetlenül a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz fordult, és kérte, hogy őrsönként legalább 1 db géppisztolyt, 1 db golyószórót, illetve a zászlóaljak kiképző századai részére 2 db géppisztolyt és 2 db golyószórót utalhasson ki.14) A határportyázó őrsöket az ideiglenes államhatár mellett nagyjából egyenletesen elosztva állították fel, egy-egy őrs km-es határszakaszt őrzött. Kis létszámuk miatt csak határ menti, egylépcsős ellenőrzésre volt lehetőségük, az ún. mélységi őrzésről ekkor még szó sem esett.15 Problémát jelentett az is, hogy a határportyázó századok állományának jelentős része nem kapott speciális határszolgálati kiképzést, és nem állt rendelkezésre megfelelő határszolgálati utasítás sem.16 A kiképzést saját hatáskörükön belül a kerületi parancsnokságok igyekeztek oly módon megoldani, hogy havonta értekezleteket tartottak a határszolgálattal kapcsolatos feladatokról, illetve a személyi állomány részére csoportokban egyhetes speciális kiképzést tartottak tavaszán a hadsereg átalakításával összefüggésben sor került a honvéd határőrség átszervezésére is. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság a magyar hadsereg létszámának 25 ezer főre történő csökkentésére adott utasítást a magyar kormánynak, amely azonban gazdasági nehézségek miatt csak 20 ezer fős hadsereget kívánt fenntartani. Tombor Jenő honvédelmi miniszter június 3-án elrendelte az ország négy honvédkerületre felosztását Budapest, Székesfehérvár, Szeged és Debrecen székhellyel. A hadsereg akkor négy magasabb egységből állt: két gyalogoshadosztály (1. és 6.), műszaki hadosztály és határőrség. A gyalogoshadosztályok létszámának csökkentése és a műszaki hadosztály meghagyása mellett úgy döntöttek, hogy a határőrséget centralizált vezetés alá kell vonni és szervezetileg meg kell erősíteni tavaszán a határportyázó századokat kivonták a kerületi parancsnokságok alárendeltségéből, és az újonnan létrehozott Határőr Parancsnokság alá rendelték. Utóbbi élére Pálffy Györgyöt, törzsparancsnoknak Németh Dezsőt nevezték ki. Ezzel a döntéssel biztosították a kommunista párt befolyását a szervezet felett. Ezzel egyidejűleg változtattak az elnevezésen is; a parancsnokság közvetlen alárendeltségében 14 határvadász zászlóaljtörzset hoztak létre, amelyek 4-4 századot, azok pedig 4 6 őrsöt foglaltak magukban.19 Az átszervezés után a határőrség 250 őrsből állt és 6588 főt számlált.20 Ezeket a szervezeti kereteket a határőrség 1949 végéig alapvetően 3

4 megtartotta. Akkor a határőrség szervezetében 14 határvadász zászlóalj, 43 határvadász század, 13 kiképző század és 194 őrs működött, fős összlétszámmal (546 tiszt, 1097 tiszthelyettes, 9780 sorkatona és 70 polgári alkalmazott).21 A Honvéd Határőrség Parancsnokságának május 1-jén indult tájékoztató lapja, a Határőr első számában Pálffy György a következőképpen határozta meg a határőrség feladatait: Várjuk a határőrségtől határaink biztos, hézagmentes őrizetét a magyar demokrácia ellenségeivel szemben [ ] Ellenségeink, a magyar demokrácia gazdasági ellenségei, a csempészek, a feketézők, a gazdasági kártevők, akik azzal, hogy szinte akadálytalanul hurcolták ki határainkon a még kevés, megmaradt jószágainkat, mérhetetlen kárt okoztak a gazdasági téren nagy nehézségekkel küzdő demokráciának. Ellenségeink a banditák és hivatásos bűnözők, akik a háború utáni zavaros állapotokat felhasználva országról-országra járva, vándorolva űzik veszedelmes és káros foglalkozásukat [ ] Ellenségeink a fiatal magyar demokrácia politikai ellenségei, a külföldi magyar reakció emberei [ ] De a magyar demokrácia itthoni ellenségei és árulói is hamar megtalálták az utat az ország határain túlra, ha támogatásra, utasításra, tanácsra, pénzre volt szükségük, vagy biztos búvóhelyre, ha itthon égni kezdett a lábuk alatt a talaj. 22 A határőrségnek a határon való szabad átjárás megakadályozása mellett egyik legfontosabb feladata volt, hogy meggátolja a csempészést, amely olyan méreteket öltött, hogy veszélyeztette a gazdasági élet normalizálását. A Belügyminisztérium IV/12. osztálya 1946 májusától közel öt hónapon át a határvidék egészére kiterjedő razziákat szervezett, amelyeket a határőrség csapataival együttműködve hajtottak végre.23 A csempészet főleg Ausztriába és Csehszlovákiába irányult az előbbibe élelmiszert, utóbbiba főleg dohányárut vittek ki. A csempészés mértékét jól mutatja, hogy csak május 18. és 24. között a határőrök 456 kg cukrot, 45 kg dohányt, 695 m textíliát, 685 kg sót foglaltak le.24 A helyzeten az sem javított, hogy több rendelet látott napvilágot ezen áruk kivitelének tilalmáról április 3-án a Pénzügyminisztérium átirattal fordult a külügyminiszterhez, amelyben Győr-Moson vármegye főispánjának jelentésére hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a bécsi gyorsvonaton, valamint a nickelsdorfi országúton jelentős mennyiségű élelmiszert visznek ki illegális úton Ausztriába. Mivel a jelentések szerint a csempészésben orosz katonai személyek is részt vettek, a külügyminisztert arra kérte, hogy az ügyben forduljon a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz.25 A szovjet katonákra nem ez volt az első panasz. A magyar kormány december 18- án szóbeli jegyzékben nehezményezte, hogy a szovjetek engedély nélkül szállítanak ki élelmiszert az országból. Debrecenben 3 vagont csatoltak a Nyírábrányba menő tehervonathoz, ami gépeket és hadifelszerelést szállított a Szovjetunióba. A vagonokat Nyírábrányban nem sikerült lekapcsolniuk, Érmihályfalva román határállomáson a román hatóságok viszont lekapcsolták, de nem voltak hajlandók visszaadni a magyaroknak. Miután a határállomásokról több ilyen panasz érkezett, a magyar kormány azt kérte, hogy a határállomásokon tiszti parancsnokság alatt álló közrendészeti őrséget állítsanak fel, amelyek a magyar rendészeti egységekkel együtt látták volna el a határ és a forgalom ellenőrzését. Levuskin vezérőrnagy a szovjet katonákat illető vádakat határozottan visszautasította, és január 17-én azt válaszolta a magyar külügyminiszternek, hogy magyar spekulánsok akarták Romániába kivinni az élelmiszert, hogy cserébe sót kapjanak.26 A határrendőrség felállítása A második világháború utáni magyar határőrizet jellemzője volt, hogy a honvédség szervezetében működő határportyázó/határvadász szervezeten kívül egy másik határőrizeti rendszer is létrejött. A belügyminiszter az Ideiglenes Nemzeti Kormány június 13-i ülésén terjesztette be /1945. sz. alatt a határrendőrség felállítására 4

5 vonatkozó javaslatát. A Belügyminisztérium március 31-i keltezésű előterjesztése szerint a magyar határrendőrség, valamint a révkapitányságok és a repülőtéri kapitányságok felállítását azt tette sürgetővé, hogy az északkeleti határon olyan káros gazdasági tevékenység (csempészet) folyt, ami az ország közellátását hátrányosan befolyásolta, a déli határrészen, Kelebia környékén, valamint a nyugati részen pedig a közbiztonságot veszélyeztető kilengések voltak, amelyek a folyamatos razziák ellenére sem szűntek meg. A javaslat a határrendőrség létszámát 6500 főben javasolta megállapítani. Erdei Ferenc közlése szerint egyes helyeken akkor már voltak kirendeltségek, illetve a szervezet teljesen egészében kész volt.27 Már az államrendőrség megszervezéséről szóló 6690/1945. M. E. rendelet 3. (5) bekezdés lehetővé tette a belügyminiszter számára, hogy összhangban a honvédelmi szervekkel a határrendészeti, folyamrendészeti és légiforgalmi rendészeti szolgálat ellátására az államrendőrség keretein belül különleges hatóságokat és szerveket állíthasson fel.28 A határrendészeti feladatok ellátására Magyar Határrendőrség felállításáról a sz. belügyminiszteri rendelet intézkedett augusztus 17-én; ez azonban csak november 10-én jelent meg a Rendőrségi Közlönyben. A jogszabály úgy rendelkezett, hogy a határrendőrséghez betoborzott személyek (mind a tisztek, mind a legénység) a Vidéki Főkapitányság állományába tartoznak és annak közvetlen alárendeltségében állnak, ugyanakkor leszögezte, hogy a határrendőrség a vármegyei, városi vagy járási kapitányságoktól függetlenül, önállóan működik. A rendelet úgy intézkedett, hogy a határt útlevéllel csak a kijelölt határátlépőállomásokon (Ausztria felé: Oroszvár, Hegyeshalom, Sopron, Szentgotthárd; Jugoszlávia felé: Murakeresztúr, Gyékényes, Magyarboly, Kelebia, Szőreg; Románia irányában: Biharkeresztes, Lökösháza, Nyírábrány; Szovjetunió felé: Záhony, Sátoraljaújhely; Csehszlovákia irányában: Hidasnémeti, Bánréve, Somoskőújfalu, Szob, Komárom) lehet átlépni. A kisebb (nem távolsági) határforgalomban határszéli úti igazolvánnyal, alkalmi úti lappal, birtokos úti igazolvánnyal lehetett közlekedni; ezeket kizárólag a határrendőrkapitányságok állíthatták ki. A belügyminiszteri rendelet a határrendőr-kapitányság feladatkörébe utalta a határon átkelők figyelemmel kísérését, a szomszédos államok lakói részéről személyek és tárgyak ellen irányuló erőszakos támadások meggátlását, az országhatár jelölésére szolgáló határjelek, jelzők, földmérési jelek megrongálásának, megsemmisítésének vagy megváltoztatásának megakadályozását, a kitiltott, rendőrileg kifogás alá eső vagy magukat igazolni nem tudó gyanús egyének az országba történő belépésének megakadályozását, a körözött vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek elfogását, a külföldről érkezett toloncok átvételét és továbbítását. A határszéli vasútállomásokon, a határátlépő-állomásokon és átkelőhelyeken e szervek közbiztonsági teendőket is elláttak és bűnügyi nyomozó rendőrhatósági jogkört is gyakoroltak. A rendelet értelmében a határrendőr-kapitányságok végezték az útlevélvizsgálatot, az utasok ki- és beléptetését, a be- és kilépők nyilvántartását, s ezek állították ki a határszéli úti igazolványokat, illetve láttamozták a szomszédos állam illetékes szervei által kiállított úti igazolványokat. Fontos feladatuk volt a csempészés megakadályozása, valamint a vámjövedéki kihágások megakadályozása. A rendelet meghatározta a határrendőrség szervezeti felépítését (kapitányságok és azoknak alárendelt őrsparancsnokságok), és annak melléklete tételesen felsorolta a határrendőr-kapitányságok és -őrsök székhelyét. Eszerint a Határrendőrség fős határrendőr-kapitánysággal kezdte meg működését, amelynek alárendeltségébe a helyi adottságoktól függően 2 13 őrs tartozott. A távolsági határforgalomra kijelölt átkelőhelyeken (ahol nem volt kapitányság) 43 főből álló ún. tiszti őrsök felállítását tervezték.29 A határrendőrség működését a rendelkezésünkre álló első állománytábla 5

6 szerint 236 fővel kezdte meg. A személyi állomány túlnyomó többségét kitevő őrszemélyzet tagjait a jelentkezők közül egy toborzó bizottság választotta ki. Az alkalmazás alapfeltétele az igazolt -ság volt, és a kinevezés a szaktanfolyam elvégzéséig, illetve a szakvizsga letételéig csak ideiglenes volt.30 A határszéli rendőri kirendeltségek létszámtervezete Kirendeltség Fogalmazó Detektív Segédhivatali Őrszemélyzet Hiv. Összesen tisztv. altiszt Oroszvár Szob Bánréve Hidasnémeti Záhony Nyírábrány Biharkeresztes Lőkösháza Kelebia Magyarbóly Gyékényes Szentgotthárd Hegyeshalom Összesesen Forrás: Ábel (szerk.), 1985 A határvadász egységek létrehozásához hasonlóan amelynek újjászervezése az közötti rendszert követte a határrendőrség felállításához is egy korábbi szervezet, az 1906-tól 1918-ig működött Magyar Királyi Határrendőrség szolgált mintául.31 Dr. Lénárt Imre rendőr alezredes felhatalmazást kapott arra, hogy a Belügyminisztérium IV. (Közrendészeti) Osztály szervezetében a IV/2 Rendőrségi Alosztály alárendeltségében a Határ-, Folyam- és Légirendészeti csoportot és a Határrendőrséget megszervezze.32 A határrendőr kapitányságok nem egyszerre kezdték meg működésüket, egy részük ugyan már augusztus végéig egészben vagy részben felállt, de a szervezés létszám-, szállítási problémák miatt elhúzódott, s a tervezettel szemben egy-egy kapitányság létszáma megalakulásakor mindössze 7-8 fő volt. A szervezőmunka csak akkor öltött nagyobb méretet, amikor a Határrendőrség leendő tisztikara számára 1945 szeptemberében megszervezett tanfolyam eredményesen befejeződött.33 Ennek ellenére a tervezett szervezet novemberi felállítása nem sikerült. A határrendőrség elsősorban a távolsági határforgalom ellenőrzését látta el, de esetenként részt vett a kishatárforgalom ellenőrzésében is. Mindez egyrészt párhuzamosságokhoz, másrészt súrlódásokhoz vezetett az ugyanezen feladatot ellátó határvadász egységekkel. (Valószínűleg nem tévedünk, ha ebben a fegyveres erők feletti befolyás megszerzéséért zajló pártküzdelmet feltételezzük.) A honvédelmi miniszter október 10-én az 1 7. honvédkerületi parancsnokságnak küldött körlevelében a határőrizeti szolgálat hatásosabb és súrlódásmentes ellátása érdekében úgy rendelkezett, hogy a kisebb határszéli forgalomban a katonai határvédelem mellett az utasforgalom ellenőrzését január 1-ig (a határrendőrség felállításának befejezéséig) a honvéd határőrség kizárólagosan látja el. Az áruforgalom ellenőrzését és a csempészés megakadályozását a pénzügyőrséggel és a vámszaki közegekkel (vámhivatalok, mellékvámhivatalok, vámszedő őrség) együttműködve kellett végrehajtaniuk. A rendelkezés értelmében a távolsági határállomásokon a honvéd határőrség csak katonai határvédelmet látott el, valamint a /Eln.hf.tab sz. rendeletnek 6

7 megfelelően átvette a Nyugatról visszatérőktől és a hadifoglyoktól a kincstári eredetű ruházatot. Ezeken a határállomásokon az utasellenőrzést a határrendőrség, az áruforgalmi ellenőrzést és a csempészet megakadályozását a pénzügyőrség szervei látták el októberéig a távolsági forgalom számára a következő határállomásokat nyitották meg: Oroszvár, Hegyeshalom, Sopron, Szentgotthárd, Murakeresztúr, Gyékényes, Magyarboly, Kelebia, Szőreg, Lökösháza, Biharkeresztes, Nyírábrány, Záhony, Sátoraljaújhely, Hidasnémeti, Bánréve, Somoskőújfalu, Szob, Komárom. A Belügyminisztérium a SZEB engedélyét kérte még Battonya, Kőrösnagyharsány, Tiszabecs, Ipolytarnóc, Hont, Vámosmikola, Esztergom határállomások megnyitásához is a távolsági forgalom számára. A honvédelmi miniszter rendeletének megszületéséig a határrendőrség még csak Oroszvár, Hegyeshalom, Sopron, Szentgotthárd, Kelebia, Nyírábrány távolsági határátkelő helyeken kezdte meg a működését, ezeken a helyeken az utasforgalmi ellenőrzést át kellett adni a határrendőrségnek. A többi távolsági forgalom számára megnyitott határállomáson a határrendőrségi alakulatok megalakításáig ezt a feladatot változatlanul a honvéd határőrség látta el. A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság élénk figyelemmel kísérte a határőrizeti szervek felállítását és működését. Kolesznyikov ezredes június 14-én annak a véleményének adott hangot, hogy tapasztalatom szerint a határőrizet nem működik kellőképpen. Véleményem szerint sok helyen kellene az őrsöket sűríteni, de legalábbis a portyázásokat hatékonyabbá tenni.35 Beljanov Szebenyi Endrével március 16-án folytatott beszélgetése alkalmával a határőrség megszervezése kapcsán a következő intézkedések sürgős megtételét tartotta szükségesnek: 1. A határrendőrség létszámának sürgős feltöltése. 2. Annak a lehetőségnek a kizárása, hogy Magyarországra jogsértők, csempészek és más bűnözők hatoljanak be. 3. A határellenőrzési pontokon a külföldi szerelvényeken közlekedő utasok alapos átvizsgálása. Azokat a személyeket, akik nem rendelkeztek ki- vagy beutazási engedéllyel, le kellett szállítani a vonatról, vizsgálatot kellett lefolytatni, és el kellett járni velük szemben. 4. Minden héten egy lista összeállítása a SZEB Adminisztratív Osztálya (Beljanov) számára a feltartóztatott személyekről, amelyen a következő adatokat kellett feltüntetni: név, életkor, nem, nemzetiség, állampolgárság, lakhely, a feltartóztatás helye és oka, akkori tartózkodási helye. 5. A határon erős ügynöki csapatok létrehozása. 6. Minden olyan személy megfigyelés alá vonása, aki csempészéssel vagy egyéb bűncselekménnyel volt gyanúsítható. 7. A Belügyminisztérium azon munkatársai jegyzékének összeállítása, akik a határrendőrség munkájának ellenőrzésére a helyszínre utaznak. 8. A vasúti pénztárak figyelmeztetése, hogy ne adjanak ki jegyeket külföldre olyan személyeknek, akiknek nincs kiutazási engedélyük. 9. Általános intézkedési terv összeállítása a határon lévő helyzet javítására. Szebenyi megígérte, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket a javaslatok teljesítésétére, és többek között egy csoport tisztet irányítanak a helyszínre a határrendőrség munkájának irányítására.36 A SZEB megbízottjának a belügyminiszterrel március 23-án lefolytatandó megbeszélésére készített tervezetében ismét felbukkant a határőrség kérdése. Eszerint a magyar határrendőrség számára 6000 főt engedélyeztek, Beljanov szerint azonban a szervezés lassan és nem szakszerűen folyt, annak ellenére, hogy a határon mindenféle 7

8 disznóság van. A feljegyzés említés tett arról, hogy az összes sürgős intézkedést igénylő kérdésről tájékoztatták Szebenyit, de a belügyminiszterrel folytatandó megbeszélés alkalmával ismételten fel kívánta hívni a figyelmet a legsürgősebb feladatokra: a határrendőrség állományának sürgős feltöltése, szilárd kapcsolat megteremtése a Belügyminisztérium és a határrendészeti igazgatóságok között, utasítások kidolgozása arra vonatkozóan, hogy mit és hogyan kell csinálni, a határrendőrség anyagi ellátása, saját emberekből álló ügynökhálózat létrehozása a határ menti településeken. Beljanov úgy vélte, a rendőrséget a határ második vonalában kell tartani, az első vonalon a határőröknek kell szolgálatot teljesíteni.37 Nem kizárt, hogy a SZEB sürgetésére került sor a szervezet első átalakítására. A Magyar Közlöny április 1-jei 62. számában jelent meg az új belügyminiszter, Nagy Imre /1946. IV. 12. számú rendelete, amely március 14-től megszüntette a Magyar Határrendőrség elnevezést; a határrendőrkapitányság elnevezés helyébe a magyar államrendőrség határrendészeti kapitánysága lépett. A belügyminiszter /1946. IV-12. B. M. számú, május 31-én megjelent rendelete módosította a szervnek a határrendőrség felállításáról szóló rendeletben meghatározott hatáskörét. A legfontosabb változás az volt, hogy rendőri büntetőbíróságként járhattak el azokban a kihágási ügyekben, amelyeket a határrendészeti szervek a határszéli forgalom ellenőrzése során fedeznek fel, vagy amelyeket a határrendészeti ellenőrzés során követnek el, feltéve, hogy a kihágás miatt az eljárás a magyar államrendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak a hatáskörébe tartozik nyarán Szebenyi Endre a honvédelmi miniszterrel történt megállapodás után újra szabályozta a határrendészeti rendőri és a honvéd határőrség szervei közötti együttműködést, és elhatárolta a két szerv feladatkörét. A rendelet szerint a távolsági forgalom számára kijelölt határátkelőhelyeken a személyforgalom ellenőrzése kizárólag a magyar államrendőrség határrendészeti kapitányságainak feladata volt, míg a kisebb határszéli forgalomban közlekedő személyek ellenőrzését és a határ őrzését a honvéd határőrség látta el; a megállapodás értelmében a kisebb határszéli forgalom ellenőrzésében a határrendészeti kapitányságok már nem vettek részt. A távolsági forgalom részére kijelölt határátlépő állomásokon a határszéli forgalmat általában nem engedélyezték. A két szervnek együtt kellett működnie a gépkocsik és vasúti szerelvények ellenőrzésében; a tényleges országhatár és a határállomás közötti szakaszon az ellenőrzést a honvéd határőrség végezte, s utóbbi végezte a szerelvény őrzését is a határátléptető állomáson, míg a rendőri vizsgálat folyt.39 Ekkor került sor egy újabb átszervezésre is, amelynek során megszüntették a vámosmikolai, győri, mosonmagyaróvári, darányi, harkányi, bácsbokodi, makói, almáskamarási, gyulai, zsadányi, nagylétai, fehérgyarmati, vásárosnaményi határrendészeti kapitányságokat. Mindez szükségessé tette a megmaradt kapitányságok hatáskörének pontos meghatározását; erre a belügyminiszter augusztus 2-án kiadott rendeletével került sor.40 A határrendőrség tagjai kezdetben a Vidéki Főkapitányság állományába kerültek, de feladatukat a belügyminiszter felügyelete és irányítása alatt önállóan látták el. Egy kapitányságon 53, egy tiszti őrsön 43 fő teljesített szolgálatot, az őrsök létszáma fő volt. Amikor tevékenységét megkezdte, a határrendőrség 26 kapitányságból és 179 alájuk rendelt őrsből állt.41 A határforgalom ellenőrzése A harcok megszűnése után sokan tértek haza hadifogságból, deportálásból, koncentrációs táborokból, emigrációból és lépték át a határt vagy mindenféle úti okmány 8

9 nélkül, vagy olyan okmányokkal, amelyeket nem a hazahozatali kormánybiztos vagy annak valamely kirendeltsége állított ki. Az ily módon hazatérők állampolgárságra való tekintet nélkül három napon belül kötelesek voltak jelentkezni a tartózkodási helyük szerint illetékes rendőrhatóságnál, amely a jelentkezés megtörténtéről igazolványt állított ki.42 A háború bejeződése után sürgető igényként jelentkezett a közép-európai országok közötti forgalom helyreállítása, illetve ennek szabályozása. Az útlevélügy szabályozását célzó előterjesztés, amelyet az Ideiglenes Nemzeti Kormány július 4-én tárgyalt, a tervezett szigorú rendszabályokat a következőkkel indokolta: Egész Európa területén szertefutott fasisztákat nem lehet azonban másképpen politikai rendőrség ellenőrzése alá vonni, csakis ha az egyes államok határaikon való átlépést erősen megszigorítják és az egész határforgalomnak egyetlen szerv ellenőrzése alá vonását keresztülviszik. Ezért egyelőre az országból kiutazást csak olyan magánszemélyeknek lehet megengedni, akiket a magyar kormány valamelyik tagja gazdasági, népi, kulturális okokból külföldre küld. Ezeknek a személyeknek is előéletét elsősorban a politikai rendőrséggel felülvizsgáltatom, és ha kifogás ellene fel nem merül, úgy kivételes esetben az útlevél kiadását engedélyezem. Természetesen a Külügyminisztérium diplomáciai útlevél-kiadási joga továbbra is érintetlenül marad, csupán az volna célszerű, ha az ilyen útlevelet nyert személyekről havonta egy kimutatást kaphatnék. 43 Az Erdei Ferenc belügyminiszter által beterjesztett javaslat meg kívánta szüntetni az alispán útlevél-kiállítási jogát,44 és útlevelet azt követően csak az Államrendőrség illetékes szervei (Budapesten a budapesti főkapitány, törvényhatósági jogú városokban a városi főkapitányság vezetője, megyei városokban és községekben a megyei főkapitányság vezetője) adhattak ki. Az alispánok által vezetett útlevél-nyilvántartásokat le kellett zárni, és azt az általuk addig kiállított útlevelekkel és útlevélnyomtatványokkal együtt 8 napon belül az illetékes rendőrkapitányságoknak kellett átadni. Az útlevél kiállítására vonatkozó kérelmet személyesen, közvetlenül az Államrendőrség illetékes szerveinél (Budapesten a budapesti főkapitányság útlevélosztályán, törvényhatósági jogú városokban a városi főkapitányságon, megyei városokban a városi kapitányságon, községekben a járási kapitányságon) kellett benyújtani. A kérelmezőnek nyilatkoznia kellett arról, hogy hol tartózkodott március 19. és április 5. között, illetve ezen időszakban teljesített-e katonai szolgálatot. A kérelem elbírálása előtt a rendőrségnek be kellett szerezni a kérelmező politikai magatartására és büntetlen vagy büntetett előéletére vonatkozó adatokat. Az útlevelet csak a belügyminiszter engedélyével lehetett kiállítani.45 A belügyminiszter /1945. VI 2. B. M. számú rendelete a határátlépés szabályozásáról augusztus 21-én kelt, de csak a Rendőrségi Közlöny október 12-i számában jelent meg. E rendelet értelmében a határt csak május 1. után kiállított útlevéllel vagy a kisebb határszéli forgalomban a járási kapitányság által a kettősbirtokosok részére kiállított határátlépő igazolvánnyal lehetett átlépni, bármely más minisztérium vagy az angol, amerikai, szovjet hatóságok által kiadott iratok érvényüket vesztették.46 Mindazonáltal a békeszerződés életbe lépéséig a határok átlépésének engedélyezése a Szövetséges Ellenőrző Bizottság kizárólagos jogköre volt; a ki- és beutazást mind magyar, mind más országok állampolgárai számára kizárólag a SZEB engedélyezhette. Dr. Lénárt Imre rendőrezredes a miniszter rendeletéből április 6-án a magyar államrendőrség határrendészeti kapitányságainak és tiszti őrseinek ezzel kapcsolatban a következő körtáviratot küldte: Az országhatárt a Vörös Hadsereg tagjainak kivételével kizárólag a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság engedélyével lehet átlépni. Vonatkozik ez bármely más külföldi állampolgár vagy bármely más (amerikai, angol) hadsereg tagjaira. Az engedély kizárólag akkor érvényes, ha azt Levuskin vezérőrnagy vagy Malandin vezérezredes írja alá. A Vörös Hadsereg tagjait kizárólag a Vörös Hadsereg illetékes szakközegei igazoltathatják. 47 9

10 Miután Ausztriában is felállították a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot, szabályozták az osztrák területről Magyarországra történő határátlépés rendjét. Eszerint a Vörös Hadsereg katonáit amennyiben egyenruhában voltak a határ átlépése közben ellenőrizni nem kellett, sőt nem is volt szabad; az ellenőrzést a kirendelt szovjet közegek végezték. A Vörös Hadsereg orosz állampolgárságú, szervezetszerűen beosztott polgári alkalmazottai, ha orosz csapatparancsnoki engedéllyel rendelkeztek, annak felmutatásával, minden egyéb igazolvány nélkül léphették át a határt. A szovjet hadsereg tisztjei és tiszthelyettesei engedélyt kaptak arra, hogy családtagjaikat is magukkal vigyék; utóbbiakat a Szovjetunió szabályszerű (szürkészöld színű) útlevelével látták el. Az ausztriai SZEB megalakulását követően osztrák állampolgárokat az ausztriai SZEB engedélyével is ki-, illetve be lehetett léptetni a határon. Hasonló volt a helyzet román viszonylatban is. Viszont a jugoszláv és a csehszlovák határszakaszon kizárólag a magyarországi SZEB írásbeli engedélyével lehetett átlépni a határt, román és osztrák állampolgárok kivételével minden más nemzet állampolgárai csak a magyarországi SZEB zöld sávos engedélye alapján voltak beléptethetők augusztusától a prágai, illetve a belgrádi szovjet külképviseletek láttamozásával ellátott útlevelek is jogosítottak a Magyarországra történő be-, illetve átutazásra, ilyen esetekben már nem volt szükség a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság külön engedélyére.49 A ki- és belépések engedélyeztetése sokat vitatott kérdés volt, és több alkalommal szerepelt a Szövetséges Ellenőrző Bizottság üléseinek napirendjén is szeptember 30-án például azért került szóba, mert a SZEB angol missziójának vezetője, Oliver P. Edgcumbe vezérőrnagy akkor tért vissza Angliából, ahol kormányától azt az utasítást kapta, hogy az egész kérdéskört vesse fel a SZEB ülésén.50 Edgcumbe október 5- én levelet ír Szviridov vezérőrnagynak, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet elnökhelyettesének a brit állampolgárok magyarországi belépési engedélyével kapcsolatban. A leveléhez egy listát is mellékelt, amelyben felsorolta azokat az eseteket (16 alkalom), amikor az általa előterjesztett kéréseket szovjet részről visszautasították október 16-án újabb levélben panaszolta el Szviridovnak, hogy három olyan eset fordult elő, amikor a magyar rendőrség a határon elvette a képviselet munkatársainak a magyarországi területen való utazásra jogosító igazolványát.51 A határátlépéseket illetően azonban másféle problémák is adódtak. A magyar kormány december 20-án szóbeli jegyzék formájában hívta fel a SZEB figyelmét a szovjet katonáknak a normális határszolgálat ellátását akadályozó magatartására. A magyar kormány az osztrák magyar határon szigorú ellenőrzést vezetett be annak érdekében, hogy a háborús bűnösök, volt nyilasok és egyéb nem kívánatos személyek ne léphessenek be az országba. Az ilyen személyeket a magyar határőrizeti szervek visszatartották, hogy ellenük a vizsgálatot lefolytathassák. Ezek a személyek ugyanakkor vonatokon vagy gépkocsikon szovjet katonai segítséget vettek igénybe, amivel szemben a magyar határőrség tehetetlen volt. Ilyen esetek főleg akkor fordultak elő, amikor az utasoknál vám alá eső árut találtak (a csempészek főleg görög és jugoszláv állampolgárok voltak). A határrendőrség különösen a határt átlépni szándékozó nőkkel szemben nem tudott intézkedni, mert azok az átutazó szovjet katonák védelme alá helyezték magukat, és ha a magyar határrendőrség beosztottai ennek ellenére fel akartak velük szemben lépni, több esetben bántalmazták őket.52 Miután úgy látták, hogy ilyen körülmények között a határon szolgálatot teljesítő magyar szervek működése mind a személy-, mind az áruforgalom tekintetében lehetetlen, a közrendészeti ellenőrzés biztosítása érdekében a kormány azt kérte a SZEB-től, hogy az országhatárokon működő magyar határrendészeti szervek mellé rendeljenek ki szovjet őrséget december 16-án Vámosmikolán egy orosz főhadnagy vezetésével meg is jelent egy hét főből álló orosz katonai alakulat, akik kijelentették, hogy határrendőri feladatot fognak ellátni. A helyi határrendészeti egységet és a magyar államrendőrség 10

11 vidéki főkapitányságát az orosz katonai alakulat érkezéséről azonban elmulasztották értesíteni, ezért a főkapitány utasítására dr. Krisztinkovich Antal rendőr vezérőrnagy a belügyminiszterhez fordult és kérte annak meghatározását, hogy milyen vonatkozásban fejlődjön ki az együttműködés az orosz határrendőrséggel, amire ők kifejezetten súlyt helyeznek.54 Kérdésükre a Belügyminisztériumból az a lakonikus válasz érkezett, hogy viszonyukat lehetőleg a legszívélyesebben alakítsák.55 A hatáskörök tisztázatlanságából később számtalan probléma adódott. A Magyar Határrendőrség Szob székhellyel működő II/11. tiszti őrse is kérte orosz katonai őrség odavezénylését tavaszán ez meg is történt, a kért karhatalmat a szentendrei orosz katonai parancsnokság adta, amelynek feladata a határon átlépő katonák igazoltatása volt első felében az orosz katonai alakulat és a magyar határrendőrök között az együttműködés zavartalan is volt, de a nyár elején új parancsnok érkezett, aki elődjénél erélytelenebbnek bizonyult. Mindez azt eredményezte, hogy a szovjet katonák önkényesen beavatkoztak a polgári utasok útlevél- és csomagvizsgálatába is, ami visszaélésekhez vezetett. Miután az őrsparancsnok panaszt tett, a parancsnokot és embereit leváltották, a helyzet azonban változatlan maradt. Az egymás kéthetentehavonta váltogató újabb és újabb parancsnokok és beosztottak az érvényben lévő utazási rendelkezéseket nem tartották be, és a magyar határrendőrök tiltakozása ellenére a SZEB-engedéllyel nem rendelkezőket is beengedték az országba. Ennek az állapotnak a megszüntetése érdekében Nagyőszi Sándor rendőr százados kérte a Belügyminisztérium Határrendészeti Csoportjától a szovjet katonai egység hatáskörének megállapítását. Nagyőszi egyébként azon a véleményen volt, hogy a szovjet katonák határátlépése már csekély mértékű, hogy elegendő lett volna egy orosz tiszt meghagyása, az útlevélellenőrzést már a magyar szervek is zavartalanul el tudják látni.56 A problémákat azonban ez sem oldotta meg. A határrendészeti szervek jelentése szerint a határállomásra érkező vagy oda szolgálattételre kirendelt szovjet katonák több esetben arra kényszerítették a magyar határrendészet beosztottait, hogy a szükséges okmányok és a SZEB engedélye nélkül léptessenek be polgári személyeket a határon. A magyar Belügyminisztérium éppen ezért szeptember 11-én átirattal fordult Beljanov vezérőrnagyhoz, amelyben konkrét példákat sorolt fel, s kérte a SZEB-et, hogy a szabályellenes beléptetéseket szüntesse meg.57 Amikor Fikert Ferenc rendőr alezredes a magyar Belügyminisztérium Határ-, folyam- és légirendészeti alosztálya vezetőjének utasítására szeptember 25-én megbeszélést folytatott a SZEB képviselőjével, Kolesznyikov ezredessel, ezek az anomáliák ismét szóba kerültek. Utóbbi a panaszokat helytállónak tartotta, de arra hivatkozva, hogy azóta a határállomásokon állomásozó szovjet ellenőrző szervek személyi állományában nagy változások történtek, gyakorlatilag elzárkózott a vizsgálat elől.58 Az 1940-es évek végén mind a határvédelem/határőrség szervezetét, mind működését érintő jelentős változásokra került sor. Ez részben összefüggött a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának létrehozásával. Ennek szervezetébe illesztették az államrendőrség határrendészeti, folyamrendészeti, légi közlekedés-rendészeti szerveit, a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóságot, az útlevélosztályokat. A honvéd határőrség belügyi szervezetbe történő beillesztése már az MDP KV Államvédelmi Bizottságának április 26-i ülésén felvetődött, végül a határőrség alárendelésére az ÁVH függetlenítésével egyidejűleg került sor. Az átszervezést a honvédelmi miniszter december 30-i 17. sz. napiparancsa és az ÁVH vezetőjének ugyanakkor kelt parancsa azzal indokolta, hogy a Határőrség átadása az Államvédelmi Hatóság kötelékébe a határszolgálat különleges tulajdonsága és az államhatár fokozottabb őrzésének megerősítése szempontjából történik.59 A határőrségnek az ÁVH-ba történő integrálása rendkívül rövid idő alatt, gyakorlatilag 1949 utolsó két hetében ment végbe. A határőrség főparancsnokát, Szalvay Mihály vezérőrnagyot felmentették és utódjául Kajli József államvédelmi alezredest nevezték ki. Hasonló sorsra 11

12 jutottak Szalvay helyettesei is, és rövid időn belül az összes határvadász (nem sokkal később határőr) zászlóalj élére államvédelmi tisztet neveztek ki.60 1 Szűcs (szerk.), 1997: 155. és Uo Berki, Ehrenberger (szerk.), 2001: Mucs, 1970: Gáspár, A HM szervezési osztályvezetője és a SZEB képviselője közötti május 14-ei tárgyalásokról készült feljegyzésnek a határőrségre vonatkozó részletét közli: Szőcs (összeáll.), 1970: Berki, A határőrség megszervezéséről lásd még Kiss, 1970: Gáspár, 1970: Idézi Mucs, 1970: Uo. 12 Uo. 13 A dokumentumot közli: Ehrenberger (szerk.), 2001: Mucs, 1970: Gáspár, 1970: Mucs, 1970: Uo Berki, 2012: Ernyes, (utolsó letöltés: december 6.). 20 Gáspár, 1970: Berki, 2012: Idézi Mucs, 1970: Berki, 2012: 16. A határsávban végrehajtott razziákról lásd még Szőcs, 1970: és Mucs, 1970: MNL OL XIX-B / d. 26 AVP RF f. 453 op. 2a papka 20a gy Szűcs (szerk.), 1997: Rendőrségi Közlöny, 1945a: A magyar belügyminiszter /1945. IV-12. B. M. számú rendelete a Magyar Határrendőrség felállítása tárgyában. Rendőrségi Közlöny, 1945c. 30 Nagy, 2008: Gáspár, 1970: Nagy, 2008: Uo ÁBTL 4.2. Magyar honvédelmi miniszter szám. Eln. vk d. Országhatár őrzésének megszervezése. 35 Idézi: Kiss, 1970: AVP RF f. 453 op. 5 papka 53 gy Uo. 38 A belügyminiszter /1946. IV-12. B. M. számú rendelete a magyar határrendőrség felállításáról szóló /1945. IV-12. B. M. számú rendelet módosítása tárgyában. Rendőrségi Közlöny, 1946b. 39 A belügyminiszter /1946. IV-12/d. B. M. számú rendelete a határrendészeti rendőri és a honvédhatárőrség szervei feladatkörének elhatárolása tárgyában, július 25. Rendőrségi Közlöny, 1946c. 40 A belügyminiszter /1946. IV. 12/d. B. M. számú rendelete a határrendészeti rendőrkapitányságok hatáskörét megállapító rendelet kiegészítése tárgyában. Rendőrségi Közlöny, 1946c. 41 Ernyes, 2004: (letöltés ideje: november 22.). 42 A belügyminiszter /1946. IV. 12. B. M. sz. rendelete az ország területére utazási igazolvány nélkül visszatért egyének személyes jelentkezésre kötelezése tárgyában. Rendőrségi Közlöny, 1946a. 43 Szűcs (szerk.), 1997: Az évi VI. tc. 6 -a szerint útlevél kiadására jogosult hatóság volt a vármegyében és a rendezett tanácsú városokban az alispán. 45 Szűcs (szerk.), 1997:

13 46 A magyar belügyminiszter /1945. VI 2. B. M. számú rendelete a határátlépés szabályozása tárgyában. Rendőrségi Közlöny, 1945b. 47 MNL OL XIX-B /IV-12. BM szám d. Távolsági forgalomban a határátlépések szabályozása. 48 MNL OL XIX-B / d. Az osztrák határ átlépése, augusztus MNL OL XIX-B /IV. 12. d. BM szám/ d. Magyarországra való beutazásra illetve átutazásra jogosító engedélyek kiállítása, augusztus Feitl (szerk.), 2003: AVP RF f. 453 op. 2a papka 18a gy MNL OL XIX-B-10 V-1/572372/ d. Szob határállomáson szolgálattételre rendelt orosz katonaság hatásköre, július AVP RF f. 453 op. 2a papka 20a gy. 67. A magyar kormány / szóbeli jegyzéke, december MNL OL XIX-B d. Orosz határrendőrség megalakítása Vámosmikolán. 55 Uo. 56 MNL OL XIX-B-10 V-1/572372/ d. Szob határállomáson szolgálattételre rendelt orosz katonaság hatásköre, július MNL OL XIX-B /1946. Magyar Belügyminisztérium átirata a SZEB Közigazgatási Osztálya vezetőjének, Beljanov vezérőrnagynak, szeptember d. 58 MNL OL XIX-B /1946/3. 1. d. 59 Idézi Gáspár, 1970: Uo. Levéltári források Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 4.2. Parancsgyűjtemény Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) XIX-B-10 Határőrség Országos Parancsnoksága Arhiv Vnyesnyej Polityiki Rosszijszkoj Federacii (AVP RF) F. 453 Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság Nyomtatásban megjelent források Szűcs (szerk.), 1997 Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) minisztertanácsi jegyzőkönyvei december november 15. A. kötet. Szerkesztette: Szűcs László. Budapest, Magyar Országos Levéltár. Feitl (szerk.), 2003 A Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzőkönyvei Szerkesztette: Feitl István. Budapest, Napvilág Kiadó. Ehrenberger (szerk.),

14 A béketábor magyar hadserege. A magyar demokratikus hadsereg és a magyar néphadsereg hadtörténelmi levéltárban őrzött katonai irataiból Szerkesztette: Ehrenberger Róbert. Budapest, PETIT REAL Könyvkiadó. Sajtó Rendőrségi Közlöny, 1945a Rendőrségi Közlöny, szeptember 1. Rendőrségi Közlöny, 1945b Rendőrségi Közlöny, október 12. Rendőrségi Közlöny, 1945c Rendőrségi Közlöny, november 10. Rendőrségi Közlöny, 1946a Rendőrségi Közlöny, február 15. Rendőrségi Közlöny, 1946b Rendőrségi Közlöny, június 15. Rendőrségi Közlöny, 1946c Rendőrségi Közlöny, augusztus 15. Hivatkozott irodalom Ábel (szerk.), 1985 Parádi József: A népi demokratikus forradalom határrendőrsége In A határőrség 40 éve. Szerkesztette: Ábel László. Budapest. Berki, 2012 Berki Imre: A magyar határőrség újjászervezése 1946-ban. Rendvédelemtörténeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis), XXII. évf. 25. sz. Ernyes, 2004 Ernyes Mihály: Választóvonal Európában Gáspár, 2012 Gáspár László: A második világháború utáni magyar határőrizet változásai. Rendvédelem-történeti Füzetek, XXII. évf. 25. sz. Kiss, 1970 Kiss Zoltán: A határőrség történetéből. In A határőrség megalakulása és harca a népi hatalomért Összeállította: Szőcs Ferenc. A Belügyminisztérium Határőrség Politikai Csoportfőnökség ünnepi kiadványa a határőrség megalakulásának huszonötödik évfordulójára. H. n., é. n. [1970] Mucs,

15 Mucs Sándor: Adatok a magyar határőrség 1945 utáni történetéhez (1945. február december). In A határőrség megalakulása és harca a népi hatalomért Összeállította: Szőcs Ferenc. A Belügyminisztérium Határőrség Politikai Csoportfőnökség ünnepi kiadványa a határőrség megalakulásának huszonötödik évfordulójára. H. n., é. n. [1970] Nagy, 2008 Nagy György: A Határrendőrség humán viszonyai Rendvédelemtörténeti Füzetek (Acta Historiae Preasidi Ordinis), XIV. évf. 17. sz. Szőcs, 1970 Szőcs Ferenc: A soproni razzia. In A határőrség megalakulása és harca a népi hatalomért Összeállította: Szőcs Ferenc. A Belügyminisztérium Határőrség Politikai Csoportfőnökség ünnepi kiadványa a határőrség megalakulásának huszonötödik évfordulójára. H. n., é. n. [1970] Szőcs (összeáll.), 1970 A határőrség megalakulása és harca a nép hatalomért Összeállította: Szőcs Ferenc. A Belügyminisztérium Határőrség Politikai Csoportfőnökség ünnepi kiadványa a határőrség megalakulásának huszonötödik évfordulójára. H. n. é. v. [1970] Szőcs (s. a. rend.), 1975 Fejezetek a határőrség történetéből. A Belügyminisztérium Határőrsége Politikai Csoportfőnökség kiadványa. Összeállította és sajtó alá rendezte: Szőcs Ferenc. Budapest. 15

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével A feladatom nagyon egyszerű. Felkérés alapján szeretnék tájékoztatást adni

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

SUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban

SUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban SUBA János Védhírszerzőszolgálat kiépítése 1918-ban SUBA János Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban A háború utolsó évében a hadsereg több mint fele már nem a frontokon harcolt,

Részletesebben

ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA

ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA Levélcím: 1286 Budapest Pf.: 9. Telefon: 06-1-391-3548; Fax: 06-1-391-3549; IRM telefon: 38-030 E-mail: arszki@bm.gov.hu Szám: /2009. A fenntartó nevében jóváhagyom:

Részletesebben

A Hírszerző Osztály szervezete és állománya 1956-1962

A Hírszerző Osztály szervezete és állománya 1956-1962 Palasik Mária A Hírszerző Osztály szervezete és állománya 1956-1962 A Belügyminisztérium Könyvkiadója 1980-ban kiadott Állambiztonsági értelmező kéziszótárának meghatározása szerint a hírszerzés a már

Részletesebben

BELÜGYMINISZTERI PARANCS

BELÜGYMINISZTERI PARANCS 5 2/ 1 9 9 0 B M u t. BELÜGYMINISZTÉRIUM SZIGORÚAN TITKOS! 10-21/1/A/1969. 01sz. példány H K 0 1 7 / 7 0 M i n. u t. 01/1969. számú BELÜGYMINISZTERI PARANCS VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA Budapest, 1969. évi március

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés

BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1. Bevezetés BALÁZS GÁBOR: A NEMZETI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1 Bevezetés A II. világháború után, elsősorban a béke első óráiban alapvető szerepük volt a rendkívüli néphatalmi szerveknek a mindennapi életben.

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

A HAJDÚ VOLÁN ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A KÖZFORGALMÚ MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRA ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA

A HAJDÚ VOLÁN ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A KÖZFORGALMÚ MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRA ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA A HAJDÚ VOLÁN ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A KÖZFORGALMÚ MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRA ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA - TERVEZET - 2013. január Érvényes: 2013. március 1-jétıl Jóváhagyta:

Részletesebben

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szervezeti és működési rendjének meghatározásáról szóló 9/201. (IX.29) BM-KIM együttes utasítás.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szervezeti és működési rendjének meghatározásáról szóló 9/201. (IX.29) BM-KIM együttes utasítás. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság 9026 Győr, Szövetség út 15. Tárgy: Tájékoztató a BÁH Nyugatdunántúli Regionális Igazgatóság illetékességi területén (Győr-

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására!

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a 2013. május 29-i képviselő-testületi ülésre! Készítette: dr. Varga Dorina önkormányzati referens Tárgy: A BRFK XVI. kerületi Rendőrkapitányság

Részletesebben

Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között

Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között Reszegi Zsolt Témavezető: Dr. Barta Róbert Társtémavezető: Dr. Szakály Sándor DEBRECENI

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE

A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE Derzsényi Attila attila.derzsenyi@hm.gov.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE Absztarkt Napjainkban ismét kiemelt hangsúlyt kapott a honvédelmi tárca beszerzésének decentralizációja,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 Horváth Attila 1 Az amerikai és brit légierő tömeges légitámadás sorozata a kiválasztott magyarországi célpontok

Részletesebben

Szöveges beszámoló a Rendészeti Biztonsági Szolgálat 2005. évi pénzügyi-gazdálkodási tevékenységéről

Szöveges beszámoló a Rendészeti Biztonsági Szolgálat 2005. évi pénzügyi-gazdálkodási tevékenységéről Szöveges beszámoló a Rendészeti Biztonsági Szolgálat 2005. évi pénzügyi-gazdálkodási tevékenységéről 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az ellátott tevékenységi kör, az év során teljesült feladatok, a szakmai

Részletesebben

1.. (1) A magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről szóló 12 330/1945. ME számú rendelet {alábbiakban: R.) 1.

1.. (1) A magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről szóló 12 330/1945. ME számú rendelet {alábbiakban: R.) 1. Nagy Imre belügyminiszter 70010/1946. BM sz. rendelete a nemzeti kormánynak a magyarországi német lakosság Németországba való áttelepítéséről kiadott 12330/1945. ME sz. rendelete és a Szövetséges Ellenőrző

Részletesebben

legénység felvételének feltételei is, megkötésekkel biztosítván a felvett személyek feltétlen megbizhatóságát.

legénység felvételének feltételei is, megkötésekkel biztosítván a felvett személyek feltétlen megbizhatóságát. Nyomozó alosztályok A csendőr nyomozó alakulatok felállítását megelőzően a testület illetékességébe tartozó minden bűncselekményt az őrs egyenruhás járőre nyomozott. A csendőrség akkor még nem rendelkezett

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről 1 RENDŐRKAPITÁNYSÁG GÁRDONY RENDŐRKAPITÁNY 2483 Gárdony, Szabadság u. 40. Tel./fax: 22/355-338, BM-tel.: 22/5614, BM fax: 22/5642 E-mail: sagij@fejer.police.hu Szám: 07060/ /2011. Ált. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Beszámoló. a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal 2013. évi tevékenységéről

Beszámoló. a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal 2013. évi tevékenységéről Beszámoló a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal 2013. évi tevékenységéről Készítette: Dr. Szuromi Krisztina jegyző Előterjesztő: Dr. Szuromi Krisztina jegyző Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország

Részletesebben

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL Már a rendszerváltás előtti időtől (1987-től kezdődően), a Német Szövetségi Köztársaság fontosnak

Részletesebben

Szám: 29000/105/1270/11/2010. RP. rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T

Szám: 29000/105/1270/11/2010. RP. rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Telefon: (06-1) 443-5573, Telefax: (06-1) 443-5733 BM telefon: 33-104, 33-140, BM telefax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu

Részletesebben

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor 90 éve, hogy megbukott a demokratikus "népuralmi" berendezkedés, de korántsem a kommunisták forradalma

Részletesebben

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor 89 Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása SIMON Gábor Inhabitants of Nyíregyháza in Soviet captivity: Deportation of the civilian population on 2 nd November

Részletesebben

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70.

Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. 3527 Miskolc, József Attila út 70. Beszámoló az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Hajdúszoboszló város helyi közforgalmú autóbusz-közlekedésével

Részletesebben

MIÉRT HELIKOPTER? Koller József ezredes

MIÉRT HELIKOPTER? Koller József ezredes Koller József ezredes SZÁLLÍTÓ ÉS HARCI HELIKOPTER ERŐK MISSZIÓS FELAJÁNLÁSAINAK JELENLEGI HELYZETE, A LÉGI KIKÉPZÉS- TÁMOGATÓ CSOPORT (AIR MENTOR TEAM) VÉGREHAJTOTT MISSZIÓINAK GYAKORLATI TAPASZTALATAI

Részletesebben

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944

K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 K28 Nemzetiségi és kisebbségi osztály 1923-1944 1.csomó 1.tétel. A trianoni békeszerzıdésben a nemzeti kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek ügyei. 1923-1925, 1930. 2.tétel Magyar és osztrák közös

Részletesebben

Szám: 02050-119/2/2013. ált. Jóváhagyom: Dakos József rendőr dandártábornok sk. megyei rendőrfőkapitány A SIKLÓSI KAPITÁNYSÁGVEZETŐ

Szám: 02050-119/2/2013. ált. Jóváhagyom: Dakos József rendőr dandártábornok sk. megyei rendőrfőkapitány A SIKLÓSI KAPITÁNYSÁGVEZETŐ RENDŐRKAPITÁNYSÁG SIKLÓS KAPITÁNYSÁGVEZETŐ 7800 SIKLÓS, BATTHYÁNY U. 7. 7800 SIKLÓS PF: 38. TELEFON / FAX: 72/579-770; BM: 23/44-11 FAX:23/44-41 E-MAIL: LubastyikZ@baranya.police.hu Szám: 02050-119/2/2013.

Részletesebben

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

Részletesebben

I. Hatósági tevékenység

I. Hatósági tevékenység Beszámoló az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenységéről, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alkalmazásának tapasztalatairól (2006. január

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

Hatálytalanítva: 2014.02.07

Hatálytalanítva: 2014.02.07 Hatálytalanítva: 2014.02.07 A NÓGRÁD VOLÁN ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A KÖZFORGALMÚ MENETREND SZERINTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSRA ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRA Érvényes: 2013. május 23-tól 2013.

Részletesebben

Dobos Gábor KÖZÖS GYAKORLAT A MAGYAR HONVÉDSÉGGEL

Dobos Gábor KÖZÖS GYAKORLAT A MAGYAR HONVÉDSÉGGEL Dobos Gábor KÖZÖS GYAKORLAT A MAGYAR HONVÉDSÉGGEL A tűzoltóság és a Magyar Honvédség szervezeteinek közös beavatkozása nem utópia. Elég, ha az elmúlt évek árvizeire gondolunk, ahol szervezetszerűen még

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A SZEGEDI RENDŐRŐRS 2009. ÉVBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ A SZEGEDI RENDŐRŐRS 2009. ÉVBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGÉRŐL Szám:16322/5-3/2010/ált. TISZAI VÍZIRENDÉSZETI RENDŐRKAPITÁNYSÁG VÍZIRENDÉSZETI RENDŐRŐRS SZEGED Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK! S Z E G E D

Részletesebben

JELENTÉS. 12101 2012. augusztus

JELENTÉS. 12101 2012. augusztus JELENTÉS a Szabó Miklós Tudományos, Ismeretterjesztő, Kutatási és Oktatási Szabadelvű Alapítvány 2009-2010. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről 12101 2012. augusztus Állami Számvevőszék Iktatószám:

Részletesebben

8/2004. (III. 25.) AB határozat

8/2004. (III. 25.) AB határozat 8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:

Részletesebben

ORFK TÁJÉKOZTATÓ AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA. Tartalomjegyzék. ORFK Tájékoztató (OT) 2011/11. szám Budapest, 2011. szeptember 01.

ORFK TÁJÉKOZTATÓ AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA. Tartalomjegyzék. ORFK Tájékoztató (OT) 2011/11. szám Budapest, 2011. szeptember 01. - 1-2011/11. szám Budapest, 2011. szeptember 01. Szám: 25088/2011. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Utasítások: 1. 15/2011. (VIII. 25.) ORFK utasítás

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött.

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött. 1944 1944. január 2 4. Nagybecskereken a bánsági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csoportja a városi színházban műsoros estet rendezett. Az est bevételéből az egyetemi ifjúság diáksegélyező alapját

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 16. napján tartott ülésén 6. napirendi pont

Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 16. napján tartott ülésén 6. napirendi pont Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 16. napján tartott ülésén 6. napirendi pont Tárgy: Beszámoló a Közös Hivatal tevékenységéről Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

Cím: 8445 Városlőd, Templom tér 4., Tel/fax: (88) 240-003 E-mail: varoslod@invitel.hu MEGHÍVÓ

Cím: 8445 Városlőd, Templom tér 4., Tel/fax: (88) 240-003 E-mail: varoslod@invitel.hu MEGHÍVÓ V Á R O S L Ő D K Ö Z S É G P O L G Á R M E S T E R É T Ő L Cím: 8445 Városlőd, Templom tér 4., Tel/fax: (88) 240-003 E-mail: varoslod@invitel.hu MEGHÍVÓ Városlőd Község Polgármestere összehívja a képviselő-testület

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek

Részletesebben

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.

Részletesebben

Bevezetés. I. Vezetés-irányítás. II. A bűnügyi helyzet értékelése

Bevezetés. I. Vezetés-irányítás. II. A bűnügyi helyzet értékelése Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság célkitűzéseinek, utasításainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

1956 a szabadságharc katonapolitikája

1956 a szabadságharc katonapolitikája KIRÁLY BÉLA 1956 a szabadságharc katonapolitikája Király Béla hadtörténész az MTA külsô tagja 1912-ben született Kaposvárott. Tanulmányait 1930 1935 között a Ludovika Akadémián, 1940 1942 között a Honvéd

Részletesebben

Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2013. évi működéséről és az ellenőrzések tapasztalatairól

Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2013. évi működéséről és az ellenőrzések tapasztalatairól Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2013. évi működéséről és az ellenőrzések tapasztalatairól A szakfelügyelői kar a tárgyévben tizenegy fővel (8 közlevéltári és 2 nyilvános magánlevéltári szakfelügyelő,

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

A szociális és munkaügyi miniszter. /2007. ( ) SZMM rendelete. a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről

A szociális és munkaügyi miniszter. /2007. ( ) SZMM rendelete. a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 1 A szociális és munkaügyi miniszter /2007. ( ) SZMM rendelete a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.)

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2016. ( ) HM rendelete

A honvédelmi miniszter.../2016. ( ) HM rendelete A honvédelmi miniszter../2016. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet módosításáról A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA P O L G Á R M E S T E R 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. polgarmester@balatonfured.com Szám: 1/205- /2013. E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2013. április

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

FORRÓ János A Kádár-rendszer rendvédelmi szervezetei a BM Karhatalom és a Készenléti Rendőri Ezred

FORRÓ János A Kádár-rendszer rendvédelmi szervezetei a BM Karhatalom és a Készenléti Rendőri Ezred Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis) HU ISSN 1216-6774 XX. évf. (2011) 23. sz. FORRÓ János A KÁDÁR-rendszer 1957. évi tavaszi konszolidációja és az ellenséggel szembeni taktikája

Részletesebben

A LÉGIERŐ LOGISZTIKAI MŰVELETI TANFOLYAM TAPASZTALATAI A TANFOLYAMOK SZERVEZÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A LÉGIERŐ LOGISZTIKAI MŰVELETI TANFOLYAM TAPASZTALATAI A TANFOLYAMOK SZERVEZÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE 1 Dr. Jakab László Phd. alezredes Egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Repülőműszaki Intézet Sárkányhajtómű Tanszék A LÉGIERŐ LOGISZTIKAI MŰVELETI TANFOLYAM

Részletesebben

PÁPAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG

PÁPAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG PÁPAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 8500 Pápa, Széchenyi u. 18. Tel/fax: 89/313-011 Szám: 19030/1935-1/2009.ált. 36. B E S Z Á M O L Ó Pápa Város Önkormányzati Képviselő-testületének ülésére 2 I. rész BEVEZETŐ A rendőrségről

Részletesebben

Szám: 36610/254-1/2015.ált A SZOLNOKI HIVATÁSOS TŰZOLTÓ-PARANCSNOKSÁG 2014 ÉVI TŰZVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Szám: 36610/254-1/2015.ált A SZOLNOKI HIVATÁSOS TŰZOLTÓ-PARANCSNOKSÁG 2014 ÉVI TŰZVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Szám: 36610/254-1/2015.ált BESZÁMOLÓ A SZOLNOKI HIVATÁSOS TŰZOLTÓ-PARANCSNOKSÁG 2014 ÉVI TŰZVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2015 Tartalomjegyzék 1.1. 2014. évi célkitűzések:... 3 2. Az elvégzett feladatok, megtett

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Nyírmártonfalva község Falugyűlésén 2011. május 18. Helye: Művelődési Ház Nyírmártonfalva Jelen vannak: Kövér Mihály Csaba polgármester Debreceni Zsolt alpolgármester Gajdos

Részletesebben

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22.

JELENTÉS. a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak. pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 1990. 22. JELENTÉS a Magyar Honvédség jóléti jellegű beruházásainak pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről... 1990. 22. Az ellenörzést végezték: Kovácsné So6s Piroska számvevő, Révész János s zámvevő, dr. Kardos László

Részletesebben

2015. március 18-án (szerda) napjára de. 9.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

2015. március 18-án (szerda) napjára de. 9.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. oldal Jóváhagyom: Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy BM OKF Főigazgató A GYŐ R-MOSON-SOPRON MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2. oldal TARTALOMJEGYZÉK FEJEZET:

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 1.6. BM Politikai Nyomozó Főosztály iratai (1951) 1957-1962 (1984)

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 1.6. BM Politikai Nyomozó Főosztály iratai (1951) 1957-1962 (1984) Terjedelem: 23 doboz (2,76 ifm) Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 1.6. BM Politikai Nyomozó Főosztály iratai (1951) 1957-1962 (1984) 1. sz. példány elhelyezés: III. raktár 22/B/1-4 1. doboz

Részletesebben

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu Szám: 3028/2012.ált. BESZÁMOLÓ A közrend és

Részletesebben

A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban

Részletesebben

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az

Részletesebben

BENCSIK Péter A kisebb határszéli forgalom Magyarország és a szomszédos államok közt, 1898 1941

BENCSIK Péter A kisebb határszéli forgalom Magyarország és a szomszédos államok közt, 1898 1941 BENCSIK Péter A kisebb határszéli forgalom Magyarország és a szomszédos államok közt, 1898 1941 BENCSIK Péter A kisebb határszéli forgalom Magyarország és a szomszédos államok közt, 1898 1941 A mai szóhasználattal

Részletesebben

PARANCSA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTÉRIUMI ÁLLAM TITKÁRÁNAK 1/1979. SZÁMÚ. Budapest, 1979. évi február hó 13-án. SZIGORÚAN TITKOS!

PARANCSA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTÉRIUMI ÁLLAM TITKÁRÁNAK 1/1979. SZÁMÚ. Budapest, 1979. évi február hó 13-án. SZIGORÚAN TITKOS! b e l ü g y m i n i s z t é r i u m SZIGORÚAN TITKOS! 10-23/1/1979. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTÉRIUMI ÁLLAM TITKÁRÁNAK 1/1979. SZÁMÚ PARANCSA Budapest, 1979. évi február hó 13-án. ÁBTL - 4.2-10

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

Monostorpályi Község Önkormányzata. Közbiztonsági és Bűnmegelőzési koncepció

Monostorpályi Község Önkormányzata. Közbiztonsági és Bűnmegelőzési koncepció Monostorpályi Község Önkormányzata Közbiztonsági és Bűnmegelőzési koncepció 2012 2015 I. Bevezetés I.1. A koncepció célja: a Monostorpályi Község közbiztonsági és bűnmegelőzési filozófiájának megfogalmazása,

Részletesebben

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása

VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége. fejezet. 2009. évi költségvetésének. végrehajtása A VIII. Magyar Köztársaság Ügyészsége fejezet 2009. évi költségvetésének végrehajtása Budapest, 2010. május hó 1 A Legfőbb Ügyészség irányítása alá az 5 fellebbviteli főügyészség mellett 21 főügyészség

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

A BM H atárőrség D éli, K eleti, Északi K erület ( Ö. Z.) P arancsnokság ÜGYRENDJE

A BM H atárőrség D éli, K eleti, Északi K erület ( Ö. Z.) P arancsnokság ÜGYRENDJE BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség Országos Parancsnokság SZIGORÚAN TITKOS! 01800/1967. A M INŐSÍTÉS MEGSZŰNT az1995. évi LXV. tv. 28. -ára figyelemmel A BM H atárőrség D éli, K eleti, Északi K erület ( Ö.

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó. a Győri Ítélőtábla. 2010. évi működéséről

T á j é k o z t a t ó. a Győri Ítélőtábla. 2010. évi működéséről GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE 2011.El.II.B.35.szám T á j é k o z t a t ó a Győri Ítélőtábla 2010. évi működéséről 2 Tisztelt Kollégám! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, módosított 1997. évi LXVI.

Részletesebben

364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól

364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól 364 Jelentés a Budapest Főváros Önkormányzata pénzügyigazdasági ellenőrzésének tapasztalatairól TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. részletes megállapítások 1. A

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám:EBH/554/19/2012. HATÁROZAT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A. B. törvényes képviselőjeként C.D. benyújtott kérelme alapján a Munkácsy Mihály

Részletesebben

Múltunk tanúi - Az aranyvonat

Múltunk tanúi - Az aranyvonat 2012 július 07. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Összeállításunk nem a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét 1945-ben nyugatra

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Határ menti képzési- és állásbörze KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL 2012. MÁJUS-JÚNIUS Határ menti képzési- és állásbörze A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2012.

Részletesebben

J E L E N T É S A KÉPVISELŐTESTÜLET LEJÁRT HATÁRIDEJŰ DÖNTÉSEINEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

J E L E N T É S A KÉPVISELŐTESTÜLET LEJÁRT HATÁRIDEJŰ DÖNTÉSEINEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 Pápa, Fő utca 12. Tel.: 89/515-000 Fax.: 89/313-989 143. J E L E N T É S A KÉPVISELŐTESTÜLET LEJÁRT HATÁRIDEJŰ DÖNTÉSEINEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL Előadó: Dr. Kovács Zoltán polgármester

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

A jóvátételben nem volt kegyelem

A jóvátételben nem volt kegyelem 2014 június 16. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1945. június 15., esti órák, szürkület. Két küldöttség készülődik a

Részletesebben

ZRINYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA. Ébert László okl. közgazdász mérnök, igazságügyi szakértő

ZRINYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA. Ébert László okl. közgazdász mérnök, igazságügyi szakértő ZRINYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Ébert László okl. közgazdász mérnök, igazságügyi szakértő A speciális anyagok áruforgalmának magyar szabályozása és az Európai Unió követelményeihez

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Tokod Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. június 2- án, 16 órakor kezdődő rendes ülésén.

Jegyzőkönyv. Készült: Tokod Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. június 2- án, 16 órakor kezdődő rendes ülésén. Jegyzőkönyv Készült: Tokod Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. június 2- án, 16 órakor kezdődő rendes ülésén. A képviselő-testületi ülés helye: Polgármesteri Hivatal Tanácsterme (Öreg

Részletesebben

A be- és kiutazások állambiztonsági és pártellenőrzése (1965 1970)

A be- és kiutazások állambiztonsági és pártellenőrzése (1965 1970) Krahulcsán Zsolt Betekintő 2010/2. A be- és kiutazások állambiztonsági és pártellenőrzése (1965 1970) Dolgozatom első részében 1 azt mutattam be, hogy az 1956-os forradalom leverése után a hatalomba (vissza)került

Részletesebben

F Ő T I T K Á R Á N A K 1/2016. (I. 12.) számú T Á J É K O Z T A T Ó J A. a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) 2016. 01.

F Ő T I T K Á R Á N A K 1/2016. (I. 12.) számú T Á J É K O Z T A T Ó J A. a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) 2016. 01. FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDINÁCIÓS IRODA Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A. Levélcím: 1388 Budapest, Pf.52 Telefon: 06-1-785-00-10, 06-1-785-07-16 Telefax: 06-1-799-27-13 Mobil:

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Alsózsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 26-án tartandó ülésére Éves ellenőrzési jelentés és az összefoglaló éves ellenőrzési jelentés 2011. évről Tisztelt

Részletesebben

Dr. OROSZ BÁLINT. főosztályvezető. BM Örökségvédelmi Főosztály. Az örökségvédelem átalakulása. (előadás vázlat)

Dr. OROSZ BÁLINT. főosztályvezető. BM Örökségvédelmi Főosztály. Az örökségvédelem átalakulása. (előadás vázlat) Dr. OROSZ BÁLINT főosztályvezető BM Örökségvédelmi Főosztály Az örökségvédelem átalakulása (előadás vázlat) A műemléki értékek és a régészeti örökség védelme 2012. szeptember 21. óta a belügyminiszter

Részletesebben

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2011 április 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Furcsa ezt itt és most kimondani, de az egyenlőtlen fejlődés tézise

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 134. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 134. szám MAGYAR KÖZLÖNY 134. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. szeptember 21., hétfő Tartalomjegyzék 2015. évi CXLII. törvény Egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges

Részletesebben