MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI

Átírás

1 A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 11/4. MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI AUGUSZTUS ÁPRILIS 18. Magyar Országos Levéltár

2 A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SEGÉDLETEI 11/4.

3 MINISZTERTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK NAPIRENDI JEGYZÉKEI AUGUSZTUS ÁPRILIS 18. Összeállította: G. Vass István, Katona Klára, Kurecskó Mihály, Ring Orsolya, Vesszős Zoltán Szerkesztette: G. Vass István, Kurecskó Mihály, Ring Orsolya Magyar Országos Levéltár Budapest, 2008

4 Lektorálta: Szűcs László Megjelent a és a támogatásával. ISSN ISBN Magyar Országos Levéltár, Minden jog fenntartva. A kiadásért a Magyar Országos Levéltár főigazgatója felel. A nyomdai munkát a MOL házinyomda végezte. Készült 250 példányban, 12,5 A/4-es nyomdai ív terjedelemben.

5 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 15 NAPIRENDI PONTOK JEGYZÉKE Rákosi Mátyás kormánya [Első összetételben] (1952. augusztus szeptember 14.) Teljes ülés augusztus augusztus augusztus szeptember szeptember szeptember szeptember október október október október november Rákosi Mátyás kormánya [Második összetételben] (1952. november július 4.) Teljes ülés november november december Elnökségi ülés december december december Teljes ülés december Elnökségi ülés december [467] január [468] 464. Teljes ülés 1953 január [469] 465. Elnökségi ülés 1953 január

6 470. Elnökségi ülés 1953 január január Teljes ülés 1953 január Elnökségi ülés 1953 január február február Teljes ülés 1953 február Elnökségi ülés 1953 február február március március Teljes ülés 1953 március Elnökségi ülés 1953 március március április Teljes ülés 1953 április Elnökségi ülés 1953 április április április Teljes ülés 1953 április Elnökségi ülés 1953 május május Teljes ülés 1953 május Elnökségi ülés 1953 május május június Teljes ülés 1953 június Elnökségi ülés 1953 június Teljes ülés 1953 július Nagy Imre első kormánya [Első összetételben] (1953. július július 6.) Teljes ülés 1953 július július július július

7 503. Teljes ülés 1953 augusztus augusztus augusztus augusztus szeptember szeptember szeptember szeptember október október október november november december december december január január február február március 12., április április május Elnökségi ülés május Elnöki határozatok május május május május május május május Elnökségi ülés június Elnöki határozatok június június

8 Elnöki határozatok június június június június Teljes ülés június Elnöki határozatok június Elnökségi ülés június Elnöki határozatok június június június június június június június június Teljes ülés július Elnöki határozatok július július Nagy Imre első kormánya [Második összetételben] (1954. július október 30.) Elnökségi ülés július Elnöki határozatok július július július Elnökségi ülés július Elnöki határozatok július július július július Elnökségi ülés július Elnöki határozatok július július Teljes ülés július Elnökségi ülés július Elnöki határozatok július

9 Elnöki határozatok július augusztus Elnökségi ülés augusztus Elnöki határozatok augusztus Teljes ülés augusztus Elnökségi ülés augusztus Elnöki határozatok augusztus augusztus augusztus augusztus Elnökségi ülés augusztus Elnöki határozatok augusztus augusztus Teljes ülés augusztus Elnöki határozatok augusztus Elnökségi ülés augusztus Elnöki határozatok augusztus augusztus augusztus augusztus szeptember szeptember Teljes ülés szeptember Elnöki határozatok szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember Elnökségi ülés szeptember Elnöki határozatok szeptember szeptember szeptember Teljes ülés szeptember Elnöki határozatok szeptember szeptember

10 Elnöki határozatok szeptember szeptember szeptember szeptember Teljes ülés szeptember Elnöki határozatok szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember október október Teljes ülés október Elnöki határozatok október október október október október október október október október október október október október október október október Teljes ülés október Elnöki határozatok október október október október

11 Elnöki határozatok október Nagy Imre első kormánya [Harmadik összetételben] (1954. október április 18.) Elnöki határozatok november november november november Elnökségi ülés november Elnöki határozatok november november november november november november november Elnökségi ülés november Elnöki határozatok november Teljes ülés november Elnöki határozatok november november november november november november november november november november december december december december december december december

12 Elnöki határozatok december Teljes ülés december Elnöki határozatok december december december december december december december december december december december Teljes ülés december Elnöki határozatok december december december december Elnökségi ülés december Elnöki határozatok december Teljes ülés január Elnökségi ülés február Teljes ülés február 11., Elnökségi ülés február Teljes ülés március Elnökségi ülés március Teljes ülés március március Elnökségi ülés március Teljes ülés március Elnökségi ülés április Teljes ülés április

13 MUTATÓK Tárgymutató Személynevek mutatója. 273 Földrajzi nevek mutatója Rendeletszámok mutatója

14 14

15 BEVEZETÉS A jelen kiadvány a második világháború utáni években tartott minisztertanácsi ülések napirendi pontjainak áttekintéséről korábban kiadott három kötet folytatása. Az első kötetben az Ideiglenes Nemzeti Kormány, továbbá Tildy Zoltán és Nagy Ferenc kormánya, a második és harmadik kötetben Dinnyés Lajos és Dobi István kormánya, míg a jelen negyedik kötetben a Rákosi Mátyás és a Nagy Imre kormány időszakában keletkezett ülésjegyzőkönyveket dolgoztuk fel. Az egyes kötetek adatait a következő táblázatban foglalhatjuk össze: Sorsz. Megjelenés Feldolgozott időszak Feldolgozott jkv december május június február február augusztus /a augusztus április ben a kormányzat működését továbbra is azok a tendenciák határozták meg, amelyeket a harmadik kötet bevezetőjében már jeleztünk. A hatalmat a politikailag egyeduralkodóvá vált Magyar Dolgozók Pártja tartotta kezében, így az alkotmányosság legfőbb szerveinek, az Országgyűlésnek és minisztertanácsnak a szerepe a koalíciós időszakhoz képest lényegesen csökkent. Az állami élet legfontosabb kérdéseiről az MDP szervei döntöttek. Az állampárt különböző fórumain született döntések azonban csak az állami szervek többek között a minisztertanács munkája nyomán nyertek közjogilag érvényes formát. Másrészt a tervek, határozatok megvalósulása is leginkább a közigazgatási szervek, így a kormány iratanyagában tükröződik. A minisztertanácsi jegyzőkönyvek tehát e korszak kutatói számára is megkerülhetetlenek. A minisztertanács, mint testületi szerv működésének alapelve, hogy a miniszterek az általuk fontosnak tartott ügyekben, vagy azokban az ügyekben, amelyeket jogszabályok egyértelműen a minisztertanács hatáskörébe utalnak, a kormány ülésén előterjesztést tesznek, s ezekről a testület határozatot hoz. Az előterjesztések és a határozatok lényegét, illetve esetenként az elhangzott hozzászólásokat a jegyzőkönyv rögzíti. A jegyzőkönyv mellett szokás szerint bár sajnos korántsem hiánytalanul lerakták az előterjesztéseket és esetenként a tárcák hozzászólásait is. (A napirendi pontok felsorolásának tárcánkénti tagolása révén a jelen segédlet segítségével tehát azt is meg lehet állapítani, hogy egy-egy államigazgatási feladat intézése, vagy valamely konkrét esemény vagy kérdés megvizsgálása, értékelése mely tárca feladatkörébe tartozott. Ez által kötetünk kiindulópontja lehet az egyes minisztériumok iratanyagában való további kutatásnak is.) A tárgyalt időszakban a minisztertanács működési rendje és a jegyzőkönyvek készítése, a határozatok és rendeletek formába öntése, számozása és közzététele azonban többször változott, lényegesen eltért a korábbi gyakorlattól, ami a jegyzék készítése szempontjából nehézséget jelentett. A változások legjelentősebbike, hogy a közel évszázados hagyományt megtörve a minisztertanács az eléje kerülő előterjesztések jelentős részét nem plenáris ülésen, hanem szűkebb, ún. elnökségi ülésen tárgyalta meg, és hozott róla határozatot, sőt egyes határozatokat a testület utólagos jóváhagyásával a miniszterelnök saját hatáskörében hozta meg. Ezáltal jelentős sérelmet szenvedett az a klasszikus elv, hogy a kormány a maga döntéseit a miniszterek tanácskozása, és ennek következtében kollektív bölcsessége, s egyben kollektív felelőssége alapján hozza. Ennek a változásnak kötetünkben való bemutatása az 1950-es évek kormányzattörténetének feltárása szempontjából is fontos. 15

16 Az közötti időszakban a minisztertanács munkarendjét, működését több alkalommal szabályozták, módosították. A Rákosi-kormány december 23-ai ülésén elfogadott ügyrend (465. sz. jkv., 4. napirendi pont) szerint a minisztertanács a reá háruló feladatokat: a) a minisztertanács teljes ülése, b) a minisztertanács elnöksége, c) a minisztertanács elnöke, d) a minisztertanács elnökségi tagjai útján látja el. Az ügyrend szerint a minisztertanács tagjai voltak a minisztertanács elnöke, elnökhelyettesei, a miniszterek és újonnan bekerült tagként az Országos Tervhivatal elnöke. (Ez utóbbiról csak félévvel később, július 7-én rendelkezett nyilvánosságra hozott jogszabály, az évi VI. tv.!) A minisztertanács Elnöksége a minisztertanács elnökéből, az elnökhelyettesekből és olyan miniszterekből állt, akiket a minisztertanács az elnökség tagjaiul megválasztott. Az ügyrend a minisztertanács teljes ülésének és elnökségének hatásköre között nem húzott éles határvonalat, sőt leszögezte, hogy a Minisztertanács Elnöksége határozatait a minisztertanács jogkörében és nevében hozza. Abban a tekintetben, hogy egy-egy ügy a plenáris ülés, vagy az elnökségi ülés elé kerül-e, az ügyrend szerint a minisztertanács elnöke döntött. Mégis, általában a teljes ülés tárgyalt az alapvető fontosságú államigazgatási ügyekről, mint pl. a minisztériumok többségét érintő jelentős kérdések, a népgazdasági terv és a költségvetés elfogadása, a törvényjavaslatok Országgyűlés elé terjesztése stb. Mind a teljes ülés, mind az elnökségi ülés határozatot hozhatott olyan ügyekben, amelyek a lakosság többségét közvetlenül érintették (pl. árhatósági, ármegállapítási ügyek), továbbá amelyek az egész államapparátusra vagy annak jelentős részére vonatkoztak (létszámgazdálkodás, bérrendszer), végül amelyek minisztertanácsi rendelet kibocsátását tették szükségessé. A minisztertanács elnöke és elnökségi tagjai a minisztertanács nevében határozatot hozhattak a közvetlen felügyeletük alá rendelt minisztériumok területét érintő minden olyan ügyben, amely a minisztertanács hatáskörébe tartozott (pl.: póthitelek engedélyezése, vállalatok alapítása vagy felszámolása, jóváhagyott tervek kisebb módosítása stb.). A miniszterelnöki tisztséget július 4-én átvevő Nagy Imre már kormánya első ülésén élesen bírálta ezt a döntéshozatali mechanizmust, mert, mint rámutatott, ez a miniszterek többségét megfosztotta attól a joguktól, hogy a határozatok egy jelentős részének előkészítésében, illetve a döntések meghozatalában részt vegyenek, és véleményt nyilvánítsanak. Ezért az július 17-én elfogadott új ügyrend (500/1/1953. Mt., illetve 2049/1953. Mt. sz. határozat) eltörölte a hatáskörök fenti szétaprózását, és kimondta, hogy az alapvető fontosságú államigazgatási ügyekben és a jogszabályok által a minisztertanács hatáskörébe utalt kérdésekben a minisztertanács [összességének] joga és feladata dönteni. Így különösen a minisztertanács teljes ülése dönt: 1. az állampolgárok széles tömegét közelről érintő kérdésekben; a valamennyi minisztériumot vagy a minisztériumok többségét közelről érintő kérdésekben, így például az éves népgazdasági terv jóváhagyása és a költségvetés megállapítása tekintetében; a minisztériumok szervezetének megállapítására vonatkozó lényeges kérdésekben; a minisztertanács által előterjesztendő törvényjavaslatok és törvényerejű rendelettervezetek tekintetében; a nemzetközi egyezmények megkötésére és aláírására adott felhatalmazás ügyében; 16

17 a minisztertanácsi rendeletek kibocsátása tárgyában; a minisztertanács hatáskörébe utalt kinevezések ügyében, ideértve a külföldi állomáshelyre kinevezett alkalmazottak külön meghatározott körére a kinevezések jóváhagyását is; a miniszterek külföldi utazásának jóváhagyása ügyében; érdemrendekkel való kitüntetésre vonatkozó javaslatok ügyében. (Az érdemrendekkel való kitüntetésre az illetékes miniszterek előterjesztése alapján a minisztertanács elnöke tesz javaslatot a Népköztársaság Elnöki Tanácsának.) 2. A miniszterek csak a minisztertanács jóváhagyásával bocsáthatnak ki rendeleteket őszén azonban már ismét előtérbe kerültek azok a vélemények, amelyek szerint a minisztertanács teljes ülése elé túlságosan sok kevésbé jelentős ügy kerül, és a kormány egyes tagjai kezdeményezték a minisztertanács elnöke, illetve elnökhelyettesei döntési jogkörének kiszélesítését, beleértve a minisztertanács nevében történő határozathozatal jogát is. Nagy Imre miniszterelnök továbbra is ellene volt ezeknek a törekvéseknek, amelyek azonban 1954 tavaszán mégis oda vezettek, hogy anélkül, hogy ezt új ügyrendben rögzítették volna 1954 májusától a minisztertanács már ismét nem csupán ún. teljes üléseket, hanem elnökségi üléseket is tartott, és a minisztertanács elnöke saját hatáskörében is számos rendelkezést bocsátott ki. A minisztertanács 1955 áprilisában elfogadott újabb ügyrendje (2075/1955. Mt. sz. határozat) már ezt a gyakorlatot szentesítette, és az előző ügyrendhez képest több lényeges kérdésben módosította a minisztertanács működését. E szerint a minisztertanács teljes ülése határozott az alapvető fontosságú ügyekben, így különösen: 1. a népgazdasági terv és költségvetési javaslat tekintetében, 2. a törvények és törvényerejű rendeletek javaslatainak előterjesztéséről, 3. az állampolgárok széles körét közvetlenül érintő kérdésekben, 4. a minisztériumok többségét érintő, általános érvényű szervezési elvek kérdésében, 5. a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok végrehajtóbizottságai munkájának legfelsőbb fokon való irányítása, ellenőrzése, valamint egyéb fontosabb előterjesztéseik tekintetében, 6. a Népköztársaság Elnöki Tanácsa hatáskörébe tartozó kinevezések előterjesztéséről, 7. a minisztertanács munkatervének megállapításáról. A Minisztertanács Elnöksége a minisztertanács elnökéből, az első elnökhelyettesekből és az elnökhelyettesekből állt. Az elnökségi ülésen határoztak a minisztertanács hatáskörébe tartozó minden olyan ügyben, amely nem volt kifejezetten a minisztertanács teljes ülése hatáskörébe utalva, illetve amelyeket a plénum az Elnökség hatáskörébe utalt. Így határozott: 1. egyes kiemelkedő beruházások és városrendezési tervek tekintetében; 2. nemzetközi tárgyalások irányelveinek megállapításáról és a megállapodások aláírására felhatalmazás megadásáról, kormányküldöttség, illetve annak vezetője megbízatásáról; 3. a csak néhány minisztériumot érintő szervezési elvek kérdésében; 4. a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottság elnökének, elnökhelyetteseinek és titkárának megválasztásához, valamint visszahívásához szükséges jóváhagyás kérdésében; 5. a miniszterek és a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságai között felmerült vitás ügyek eldöntése tekintetében; 17

18 6. azokban a kérdésekben, amelyeket a fegyveres testületek, valamint a honvédelmi ipar területéről a minisztertanács elé terjesztenek; 7. a bankjegyforgalom felső határának 100 millió forintot meghaladó túllépése engedélyezése kérdésében; 8. a Szocialista Munka Hőse kitüntető cím, valamint a Magyar Népköztársaság Érdemrendje és a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével, a Munka Érdemrendjével való kitüntetésekre vonatkozó javaslatok előterjesztéséről, valamint a jogszabályokban meghatározott kitüntető címek adományozása kérdésében; 9. a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 17/1953. számú határozatával a minisztertanács hatáskörébe utalt kinevezésekről. A Minisztertanács Elnöksége határozatait a minisztertanács nevében hozta, bármely hatáskörébe utalt ügyet a minisztertanács teljes ülése elé terjeszthetett. Az Elnökség a hatáskörébe utalt ügyek közül egyesek eldöntését az első elnökhelyettesekre, illetve elnökhelyettesekre személy szerint rábízhatta. A minisztertanács működési rendjét lényegesen befolyásolta az őt kiszolgáló hivatali apparátus (Minisztertanács Hivatala, majd Titkársága) felduzzasztása és döntés-előkészítő jogkörének jelentős kiszélesítése. Korábban a hivatali apparátus feladata csak az előterjesztések begyűjtése és a minisztertanács következő ülésének előkészítése, az ideiglenes napirendi jegyzék összeállítása, majd az ülés jegyzőkönyvének és a határozatoknak a megszövegezése, utóbbiak közzététele volt decemberétől az Titkárság (Hivatal) keretében fokozatosan kiépítették az egyes kormányzati feladatköröknek megfelelő szervezeti egységeket (Ipari csoport, Mezőgazdasági csoport, Bér titkárság, Terv- és pénzügyi csoport stb.), amelyek már az egyes minisztériumok előterjesztéseinek elkészítésében is részt vettek, sőt sok esetben különösen az elnökségi üléseken az egyes miniszterek által szignált javaslatok előterjesztője nem az adott minisztérium képviselője, hanem a Titkárság valamely munkatársa volt. Még további szokatlan jelenség, hogy az előterjesztést készítő minisztérium képviselőjét sok esetben meg sem hívták arra az ülésre, amelyen előterjesztéséről döntöttek. Ez ismét a miniszterek jogkörének és felelősségének korlátozását jelentette, amit 1954 végén több miniszter szóvá is tett. * A minisztertanács jegyzőkönyveit 1944-től október 23-áig folyamatos sorszámmal látták el, és a Minisztertanács Titkársága irattárában külön sorozatként kezelték. A sorszámok az ülés dátumával együtt egyértelműen azonosítják az egyes jegyzőkönyveket, ezért a feldolgozás során ezeket változtatás nélkül átvettük. Az 1952 decemberétől 1953 júniusáig tartott elnökségi ülések jegyzőkönyveit is ebben a sorozatban helyezték el, és látták el sorszámmal. Ez a gyakorlat 1954-ben annyiban változott, hogy a májustól ismét rendszeresen tartott elnökségi ülések jegyzőkönyveit sőt az elnöki hatáskörben hozott határozatokat is együtt irattározták ugyan a minisztertanács teljes üléseiről felvett jegyzőkönyvekkel, de az elnökségi ülések nem kaptak sorszámot, pusztán az időrend alapján sorolták be a róluk felvett jegyzőkönyveket a teljes ülések jegyzőkönyvei közé. Ezért az egyes ülések megkülönböztetésére az itt hozott határozatok nyilvántartására egykorúlag kialakított azonosító számokat használtuk. Ezeket az azonosító számokat tulajdonképpen az ülés dátumából képezték. (Pl. az május 21-én tartott elnökségi ülés, és az ezen hozott határozatok azonosító száma: ). Ugyanígy jártunk el a miniszterelnöki hatáskörben kiadott határozatok esetében is szintén az egykorú irattározásinyilvántartási gyakorlatot átvéve. 18

19 A napirendi pont tárgyának meghatározása során az előző kötetek gyakorlatát követve a jegyzőkönyvből indultunk ki, s támaszkodtunk az előterjesztések előzetesen összeállított jegyzékére (azaz az előzetes napirendi jegyzékre). Amennyiben az előterjesztés jogszabály kiadását kezdeményezte, és az valóban meg is jelent, a jogszabály címét tekintettük a napirendi pont tárgyának. Sok esetben azonban ez sem eredményezett a mai olvasó számára értelmezhető tárgymeghatározást. Korábbi jogszabály módosítása esetén, pl. sok esetben csak az előző jogszabály számát tünteti fel mind a jegyzőkönyv, mind az előzetes napirendi jegyzék, mind pedig a közzétett rendelet, más esetekben pedig csak az előterjesztő főhatóság iktatószámát rögzítették a jegyzőkönyvben, illetve legfeljebb néhány szóval az előterjesztés tárgyát. Ilyen esetekben az előterjesztés indoklása, továbbá a megjelent rendelet és a hivatkozott rendelet áttanulmányozása után igyekeztünk a tárgyat úgy meghatározni, hogy az a kutató, illetve használó számára minél pontosabban kifejezze az előterjesztés és az esetleges vita lényegét. Ennek maradéktalan megvalósítását ugyanakkor esetenként a tömörségre való törekvés gátolta. Szükség esetén utaltunk arra is, hogy a javaslatot a minisztertanács elutasította, esetleg a döntést vita után (vagy a nélkül) későbbre halasztotta. Amennyiben jegyzékünkben a tárgymeghatározás ilyen utalást nem tartalmaz, az általában azt jelenti, hogy a minisztertanács az előterjesztést elfogadta. Ilyen esetben is gyakran előfordult azonban, hogy az adott rendelettervezetet vagy egyéb javaslatot valamilyen oknál fogva ismételten a testület napirendjére tűzték. Mint ahogyan az is előfordult, hogy a jegyzőkönyv szerint az előterjesztést a minisztertanács nem fogadta el, de a rendelet néhány nap múlva mégis megjelent a Magyar Közlönyben, anélkül, hogy arról a minisztertanács ismételten tárgyalt volna. Mindezt a tárgymutató segítségével lehet nyomon követni. Amennyiben a napirendi pont személyi döntést tartalmazott, általában közöljük az érintett személy, illetve személyek nevét is. Ezt azért tartottuk fontosnak, mert a tisztviselői és értelmiségi elit személyi állományának dinamikus változása miatt a korábbi tisztviselői garnitúra tagjaira vonatkozó adatok éppúgy fontosak lehetnek, mint az alacsonyabb fizetési osztályokba frissen kinevezett új alkalmazottak, akik közül bárki betölthetett később fontosabb tisztséget is. Amennyiben a napirendi pont tárgyalásának eredményeként a minisztertanács jogszabályt alkotott, ennek számát és közzétételének adatait is közöljük. Ebben az időszakban a minisztertanács elé már csak olyan előterjesztések kerültek, amelyek elfogadása esetén minisztertanácsi rendelet vagy határozat született. Az egyes miniszterek hatáskörébe tartozó rendelkezésekről tehát nem tárgyaltak. Felvettük ugyanakkor a minisztertanács ülésén megtárgyalt törvények és törvényerejű rendeletek adatait, noha ezeket természetesen az Országgyűlés, illetve az Elnöki Tanács alkotta és bocsátotta ki. A korabeli joganyagban való teljesebb tájékozódás elősegítése érdekében végül arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy ebben az időszakban vált egyre általánosabbá az a gyakorlat, hogy a minisztertanács (és más döntéshozó fórumok) ülésén elfogadott határozatokat nem minden esetben és főként nem teljes szövegükkel tették közzé. Erre a körülményre a napirendi jegyzékben többször utalunk, de teljességre nem törekedhettünk. Ezért a kutatónak célszerű megnézni a minisztertanács üléséről felvett jegyzőkönyvet és annak mellékleteit is. A minisztertanács által kibocsátott rendeletek és határozatok számozása (jelölése) a kötetünk által feldolgozott időszakban a következőképpen alakult. A minisztertanácsi rendelteket 1-től folyamatosan növekvő, a Magyar Közlönyben közzé tett minisztertanácsi határozatokat 1001-től folyamatosan növekvő, míg a Határozatok Tárában legalább részben közzétett határozatokat 2001-től folyamatosan növekvő azonosító számmal látták el december 31. előtt azok a határozatok, amelyeket egyáltalán nem kívántak nyilvánosságra hozni, semmiféle azonosító számot nem kaptak januárjától viszont az ilyen határozatokat a jegyzőkönyv számából és az ülés napirendjének sorszámából képzett 19

20 azonosító számot kapott minden nyilvánosságra hozni nem kívánt határozat. (Pl. az január 27-én tartott 472. ülésen a lakásszükséglet fokozottabb kielégítéséről hozott határozat a következő számot kapta: 472/2/1953. Mt. sz. hat.) A teljes üléseken hozott, nyilvánosságra nem kerülő határoztok számozásában ez a gyakorlat december 31-ig maradt fenn. Közben májusától amint már ismételten utaltunk rá az elnökségi üléseken hozott, és a minisztertanács elnöke által hozott, nyilvánosságra nem kerülő határozatokat az ülés dátumából képzett hatjegyű számmal jelölték ( /2/1954. Mt. sz. hat. ) januárjától vezették be a nyilvánosságra nem hozott határozatok számozásában azt a gyakorlatot, amelyet a minisztertanács egészen 1990-ig követett (sőt részben az óta is követ), hogy tudniillik a minisztertanács nyilvánosságra hozott, illetve csak részben nyilvánosságra hozott rendeletei és határozatai számozásának logikáját követve a nyilvánosságra nem hozott határozatokat bizonyos témakörök szerint csoportosítva 3001-től, 4001-től, illetve től stb. kezdődően látta el növekvő sorszámmal. (Ennek a rendszernek a részletesebb ismertetésére a következő kötetünkben térünk vissza.) A kötet használatát mutatók segítik. A tárgymutató az egyes napirendi pontok címében szereplő tárgyakról nyújt alapjában alfabetikus rendszerű áttekintést. A megfelelő betűnél a napirendi pontok minden mutatózásra alkalmas szavát figyelembe vettük, és tulajdonképpen keresztmutatózást alkalmaztunk, így egy napirendi pont több betűnél, tárgyszónál is szerepelhet. Az alfabetikus rendszer mellett nem hagytuk figyelmen kívül a fő tárgycsoportok szerinti tagolás lehetőségét sem. Így pl. a földművelésügy, földművelésügyi igazgatás, a külügyi kapcsolatok, vagy a közoktatás fő tárgyszó alatt alfabetikus sorrendben szerepeltettük az oda sorolható tárgyakat, kérdéseket. A tárgymutató keretében oldottuk meg az egyes intézményekkel kapcsolatos mutatózási feladatokat is (alapítás, feladatkör, személyi ügyek, megszüntetés). Ugyanakkor igyekeztünk elkerülni egyes tárgyaknak (személyi ügyek, kitüntetések, tervmódosítások, külföldi szolgálatra való kihelyezés stb.) a mutató túlságos megterhelését jelentő részletes taglalását. A személynévmutatóba csak a napirendi jegyzékben szereplő neveket vettük fel. Természetesen a nem magyar neveket is a családnevek szerint soroltuk be. A cirill betűs neveket a jelenleg érvényes átírással szerepeltettük. Az egyes személyek nevéhez kapcsolódó titulusokat (dr., gr.) elhagytuk. Egyes esetekben ugyanazon személy neve többféleképpen szerepel, és a hivatalos névalak nem volt megállapítható. Ilyen esetekben a névváltozatokat zárójelben közöltük. A földrajzi nevek mutatójába a helységnevek (községek, városok) mellett felvettük a földrészek, országok, tartományok, tájegységek, megyék, folyók és hegyek neveit, sőt Budapest esetében az egyes városrészek, utcák nevét is. A jogszabályok mutatója csak a nyilvánosságra hozott jogszabályok adatait tartalmazza. A mutató évenként tagolódik. Azon belül külön csoportosítottuk a törvényeket, a törvényerejű rendeleteket, a minisztertanács rendeleteit, továbbá a minisztertanács 1000-es, illetve 2000-es határozatait. Annak ellenére, hogy a közzé nem tett határozatok felsorolását a mutató nem tartalmazza, ezek is könnyen visszakereshetők. Ezek számozása ugyanis mint láttuk úgynevezett beszélő számokkal történt, tehát a jegyzőkönyv sorszámából, illetve más esetben az ülés dátumából képezték, és így a tartalomjegyzék alapján könnyen visszakereshetők. Mind a négy mutató egyes tételeinél megtalálható az adattal kapcsolatos minisztertanácsi jegyzőkönyv száma és mellette, tört jel után, a megfelelő napirendi pont sorszáma, illetve, ha szükség volt, az általunk adott, szögletes zárójelbe tett sorszáma. Pl.: 458/[6]. 20

21 NAPIRENDI PONTOK JEGYZÉKE 11. Rákosi Mátyás kormánya (Első összetételben) augusztus november 14. ( számú jegyzőkönyv) Jkv/napirendi pont NAPIRENDI PONTOK JEGYZÉKE 447. [Teljes ülés] augusztus 15. (Minisztertanács elnöke:) 447/1. Dr. Facsinai László geofizikus kitüntetése a Munka Érdemrend arany fokozatával. 447/2. A miniszterelnök egyhónapos szabadságának bejelentése, szabadsága alatt Gerő Ernő államminiszter megbízása a minisztertanács elnöki teendőinek ellátásával. (Országos Tervhivatal elnöke:) 447/3. A vállalati beruházásoknak saját forrásokból történő fedezése. 2090/1952. Mt. sz. hat., HT szeptember 30., 29. sz. 447/4. Az 1952-ben megépülő és megkezdendő lakások elosztásáról. 447/5. Rendelet-tervezet az állami szervek (vállalatok) és tömegszervezetek elhelyezéséről. Napirendről levéve. 447/6. A magyar-román gazdasági együttműködés kiterjesztésének jóváhagyása. 447/7. A Duna Morva torkolattól Visegrádig terjedő szakasza vízierejének hasznosítása. (Külügyminiszter:) 447/8. Románia felszabadulása 8. évfordulójának alkalmából megrendezendő ünnepségre kormánydelegáció kiküldetése Bukarestbe. 447/9. Balogh Mária és Fóti Iván kiküldetése a helsinki követségre attaséi beosztásba, valamint Ágoston Béla kiküldetése a berlini követségre attaséi beosztásba. (Pénzügyminiszter:) 447/10. Az államkölcsönök, az állam kötelezettségei és a kötvénytulajdonosok kedvezményei. 84/1952. MT sz. r., MK szeptember 25., 70. sz. (Kohó- és gépipari miniszter:) 447/11. Verő József kinevezése a Vasipari Kutatóintézet igazgatójává. (Földművelésügyi miniszter:) 447/12. Az amerikai (kolorádói) burgonyabogár elleni védekezés végrehajtásának fokozott biztosítása. 447/13. A kocaállomány nyilvántartása és a búgatási terv. A napirendről levéve. (Külkereskedelmi miniszter:) 447/14 Kadala Miklós kiküldetése tanácsadónak Moszkvába a KGST Irodájához. 21

22 (Begyűjtési miniszter:) 447/15. Az egyes mezőgazdasági termények forgalmának ideiglenes szabályozásáról szóló 48/1952. MT sz. rendelet módosítása. 69/1952. MT sz. r., MK augusztus 17., 62. sz. (Postaügyi miniszter:) 447/16. Iványi József kiküldetése Buenos Airesbe a Nemzetközi Távközlési Értekezletre A napirendről levéve. (Népművelési miniszter:) 447/17. A zeneoktatás reformja. 68/1952. MT sz. r., MK augusztus 17., 62. sz. 2085/1952. Mt. sz. hat., HT augusztus 30., 27. sz. 447/18. Egyes művészek részére kiváló művészi, illetve érdemes művészi cím adományozása. (Közoktatásügyi miniszter:) 447/19. Határozat a tudományegyetemek és műszaki egyetemek szervezetének módosításáról. 447/20. Szittyai Dénes volt katolikus pap, minisztériumi tisztviselő nyugdíjazása és nyugdíjának megállapítása. (Egészségügyi miniszter:) 447/21. A kórházi betegellátás költségei. 2082/1952. Mt. sz. hat., HT augusztus 16., 26. sz. 447/22. A miniszter egyhónapi betegszabadságának bejelentése [Teljes ülés] augusztus 22. (Gerő Ernő államminiszter:) 448/1. Az 1952-ben tervezett történész, illetve híradástechnikai kongresszus elhalasztása 1953-ra. (Országos Tervhivatal elnöke:) 448/2. Országos Mérésügyi Hivatal létesítése. 73/1952. MT sz. r., MK augusztus 27., 64. sz. (Külügyminiszter:) 448/3. Csatlakozás a fojtó-, mérges- és egyéb gázok, valamint a bakterológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának tilalmáról szóló június 17-én aláírt genfi egyezményhez. 448/4. Olt Károly pénzügyminiszter, Révész Géza altábornagy és Deák János sztahanovista kiküldése a Bulgár Népköztársaság felszabadulási ünnepségére. (Belügyminiszter:) 448/5. Egyes községi tanácsoknál végrehajtó-bizottsági kirendeltségek szervezése évi 17. sz. tvr., MK szeptember 16., 69. sz. 448/6. Új községek alakítása. A napirendről levéve. (Földművelésügyi miniszter:) 448/7. A szerződéses termelésről szóló 167/1951. MT sz. r. módosítása és kiegészítése, valamint az 1952/53. évre kötött termelési szerződések feltételeinek megállapítása. 72/1952. MT sz. r., MK augusztus 27., 64. sz. (Külkereskedelmi miniszter:) 448/8. Lamberger György kiküldése Prágába kereskedelmi titkári beosztásba. (Belkereskedelmi miniszter:) 448/9. A törvényes zálogjog vagy visszatartási jog címén a szálloda birtokában lévő ingóságok értékesítése. 70/1952. MT sz. r., MK augusztus 23., 63. sz. (Begyűjtési miniszter:) 22

23 448/10. A sertés forgalmának és levágásának szabályozása, valamint a kocaállomány nyilvántartása. A napirendről levéve. 448/11. Begyűjtési vándorzászló és pénzjutalom adományozása Vas megyének. 448/12. A nyersrizs forgalma, hántolása, és a rizstermesztésben kitűnt dolgozókat megillető hántolt rizs juttatása. 76/1952. MT sz. r., MK szeptember 6., 67. sz. 448/13. Az őszi kapások begyűjtési tervszámainak módosítása. (Népművelési miniszter:) 448/14. A színházak, mozik és cirkuszok helyárrendezése és a színházak költségvetése. (Közoktatásügyi miniszter:) 448/15. A műszaki egyetemek esti tagozatainak egyes tanulmányi kérdései. 74/1952. MT sz. r., MK augusztus 27., 64. sz. 448/16. A dolgozók továbbtanulásnak egyes kérdései. 1028/1952. Mt. sz. hat., MK augusztus 27., 64. sz. 2084/1952. Mt. sz. hat., HT augusztus 30., 27. sz. 448/17. Egyetemi rektorok kinevezése. (Vörös Imre Budapesti Műszaki Egyetem, Trencsényi Waldapfel Imre ELTE), Fodor Gábor Szegedi Tudományegyetem, Bognár Rezső Debreceni Tudományegyetem, Sályi István miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Egyetem, Kardos György Építőipari Műszaki Egyetem) (Egészségügyi miniszter:) 448/18. A szamárköhögés elleni kötelező védőoltás. 71/1952. MT sz. r., MK augusztus 23., 63. sz [Teljes ülés] augusztus 29. (Gerő Ernő államminiszter:) 449/1. Az Alkotmány ünnepének tiszteletére indított szocialista munkaverseny győzteseinek jutalmazása. 1030/1952. Mt SZOT Elnökségének sz. hat., MK augusztus 31., 66. sz. 449/2. A miniszterek által adományozható kitüntető jelvények. 1029/1952. Mt. sz. hat., MK augusztus 30., 65. sz. 2083/1952. Mt. sz. hat., HT augusztus 30., 27. sz. 449/3. A szénbányászat lakásszükségletének fedezésére irányuló intézkedésekről szóló 2052/1952. Mt. sz. határozat módosítása. 2086/1952. Mt. sz. hat., HT augusztus 30., 27. sz. 449/4. A MÁV vonalain érvényes menetkedvezmények módosítása. (Országos Tervhivatal elnöke:) 449/5. A Magyar Román Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság III. ülésszakán elfogadott határozatok jóváhagyása. 449/[6] 5/a. Herczeg Ferencnek, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének kinevezése az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesévé. 449/[7] 6. Tisza József kinevezése az Országos Tervhivatal elnökhelyettesévé. 449/[8] 7. Nagy Józsefné felmentése könnyűipari miniszterhelyettesi tisztsége alól és kinevezése az Országos Tervhivatal elnökhelyettesévé. 449/[9] 8. Karczag Imre felmentése Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetői tisztsége alól és kinevezése az Országos Tervhivatal elnökhelyettesévé. 449/[10] 9. Felkai István felmentése a Magyar Román Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság titkári tiszte alól és kinevezése a Magyar Csehszlovák Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság titkárává. 449/[11] 10. Szörcsök István kinevezése a Magyar Román Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság titkárává. 23

24 (Külügyminiszter:) 449/[12] 11. Katona János kinevezése követté a Svéd, Dán és Norvég Királyság területére. 449/[13] 12. Kormánydelegáció küldése a lipcsei és a plovdivi vásárra. 449/[14] 13. A miniszter évi rendes szabadságának bejelentése. (Begyűjtési miniszter:) 449/[15] 14. A sertés forgalmának és levágásának szabályozása, valamint a kocaállomány nyilvántartása. 75/1952. MT sz. r., MK augusztus 30., 65. sz. 449/[16] 15. Az őszi kapások megyei tervszámainak módosítása. 449/[17] 16. A miniszter évi rendes szabadságának bejelentése. (Egészségügyi miniszter:) 449/[18] 17. Fazekas I. Gyula kinevezése egyetemi tanárrá a Szegedi Orvostudományi Egyetemre. (Helyi ipar minisztere:) 449/[19] 18. A lakásügyi jogorvoslatok. 86/1952. MT sz. r., MK szeptember 27., 71. sz. 449/[20] 19. A közületi szolgálati lakásokról szóló rendelkezések kiegészítése. 2093/1952. Mt. sz. hat., HT október 8., 30. sz. (Közoktatásügyi miniszter:) 449/[21] 20. Egyetemi tanári kinevezések (Vitális Sándor, Rényi Alfréd, Kardos László, Sőtér István, Bárczi Géza, Fekete Lajos, Kádár Miklós, Weltner Andor, Névai László, Szele Tibor, Kéz Andor, Mérei Gyula, Pach Zsigmond Pál, Falk Richárd, Terplán Zénó, Hajnóczy László, Greschik Gyula, Boldizsár Tibor). 449/[22] 21. Redő Ferenc kinevezése az Országos Szépművészeti Múzeum főigazgatójává [Teljes ülés] szeptember 5. (Gerő Ernő államminiszter:) 450/1. Az államtitok és a hivatali titok megőrzése. 450/2. Varga János felmentése az Országos Munkabér Bizottság elnöki tiszte alól, egyúttal Szász Márton kinevezése az Országos Munkabér Bizottság elnökévé. (Országos Tervhivatal elnöke:) 450/3. A Magyar-Szovjet Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság 4. ülésszakán elfogadott határozatok jóváhagyása. (Külügyminiszter:) 450/4. Márki Pál kinevezése attasévá a római követségre. A napirendről levéve. (Pénzügyminiszter:) 450/5. Az államigazgatás szeptember havi póthitelei. (Földművelésügyi miniszter:) 450/6. Péter Károly kinevezése az Agrártudományi Egyetem rektorává. (Külkereskedelmi miniszter:) 450/7. Sipos László felhatalmazása a magyar-német (NDK) árucsereforgalmi tárgyalások vezetésére. 450/8. Az évi magyar-román árucsereforgalmi megállapodás, és az évekre szóló hosszúlejáratú megállapodás bővítése. 450/9. Baracs György kereskedelmi tanácsos kiküldetése Prágába. 450/10. Surányi Jenőné attasé kiküldetése Washingtonba. 450/11. Bejelentés az évi magyar-román árucsereforgalmi megállapodás körözés útján történt elfogadásáról. (Begyűjtési miniszter:) 24

25 450/12. A bor forgalmának ideiglenes szabályozása. 77/1952. MT sz. r., MK szeptember 6., 67. sz. (Közlekedésügyi miniszter:) 450/13. A Központi Szállítási Tanács tagjainak és titkárának kinevezése. (Egészségügyi miniszter:) 450/14. Az élelmiszerellátásban dolgozó személyek kötelező orvosi vizsgálata és egészségügyi könyvvel való ellátása. 78/1952. MT sz. r., MK szeptember 6., 67. sz [Teljes ülés] szeptember 12. (Gerő Ernő államminiszter:) 451/1. Urbánszky József és Major Ferenc államvédelmi őrnagyok határmegbízotti, valamint Kalapos Ottó és Vass Gyula államvédelmi főhadnagyok határmegbízott-helyettesi kinevezése a magyarromán határra. 451/2. A munkakönyvek kiállítása és kezelése. 79/1952. MT sz. r., MK szeptember 16., 69. sz. 451/3. A létszám- és béralap-ellenőrzéssel kapcsolatos egyes rendelkezések módosítása. 2087/1952. Mt. sz. hat., HT szeptember 15., 28. sz. (Országos Tervhivatal elnöke:) 451/4. Szuszki Károly kinevezése az Országos Tervhivatal elnökhelyettesévé. (Külügyminiszter:) 451/5. Hegedűs József kinevezése a varsói, Keszthelyi Dezső kinevezése a helsinki, Széphelyi Zoltán kinevezése a kairói és Császár Ferenc kinevezése a párizsi követségre, attasévá. (Belügyminiszter:) 451/6. Garasin Rudolf kinevezése büntetés-végrehajtási ezredessé. (Honvédelmi miniszter:) 451/7. Rózsa László és Pesti Endre alezredesek előléptetése ezredessé. (Pénzügyminiszter:) 451/8. A munkaviszonyon kívül végzett tevékenységből származó jövedelem adóztatása. 85/1952. MT sz. r., MK szeptember 25., 70. sz. (Igazságügyminiszter:) 451/9. Rendelet a mezőgazdasági termelés és begyűjtés körében elkövetett kihágásokról. 80/1952. MT sz. r., MK szeptember 16., 69. sz. (Bánya- és energiaügyi miniszter:) 451/10. Az Ólomárugyár 24 fős részlege részére napi 12 órás munkaidő engedélyezése a Tiszamenti Kénsavgyár második részlegének átadásáig. (Földművelésügyi miniszter:) 451/11. Az állattenyésztés és takarmánytermelés fejlesztése az évben. 1031/1952. Mt. MDP KV sz. hat., MK szeptember 14., 68. sz. 451/12. A mezőgazdasági technikumokban a levelező oktatásra való felvételhez szükséges előképzettség megállapítása. 82/1952. MT sz. r., MK szeptember 16., 69. sz. 451/13. Egyes ipari növények termelési körzeteinek kijelölése és kötelező termelése. 83/1952. MT sz. r., MK szeptember 16., 69. sz. (Állami gazdaságok és erdők minisztere:) 451/14. Egyes gyümölcsösök és szőlők haszonbérletének meghosszabbítása. 81/1952. MT sz. r., MK szeptember 16., 69. sz. 25

26 451/15. Állami Gazdaságok Vezetőit Továbbképző Intézet létesítése. 2088/1952. Mt. sz. hat., HT szeptember 15., 28. sz. (Külkereskedelmi miniszter:) 451/16. Szilágyi Béla főosztályvezető felhatalmazása a magyar-svájci vegyesbizottsági tárgyalások vezetésére. (Postaügyi miniszter:) 451/17. Révész Gyula és Iványi József kiküldetése a Buenos Airesbe a Nemzetközi Távközlési Értekezletre. (Közoktatásügyi miniszter:) 451/18. Egyetemi tanárok kinevezése (Rados Kornél, Széll László, Kozmann György, Mika József, Kordoss József, Berényi Dénes). 451/19. A Debreceni Tudományegyetem elnevezésének Kossuth Lajos Tudományegyetemre változtatása évi 16. sz. tvr., MK szeptember 16., 69. sz [Teljes ülés] szeptember 19. (Országos Tervhivatal elnöke:) 452/1. A beruházások egyedi tervezésének jóváhagyására vonatkozó értékhatárok. 2089/1952. Mt. sz. hat., HT szeptember 30., 29. sz. 452/2. A magyar-román gazdasági együttműködéssel kapcsolatos személyi megbízatások 452/3. A lengyel-magyar gazdasági megállapodás alapján alakítandó vegyesbizottságok magyar tagjainak kinevezése. (Külügyminiszter:) 452/4. Külügyi Főiskola létesítése évi 18. sz. tvr., MK október 5., 73. sz. (Belügyminiszter:) 452/5. Az adonyi járás székhelyének Sztálinvárosba való áthelyezése. Közzétételre nem került. (Pénzügyminiszter:) 452/6. Harmadik Békekölcsön kibocsátása. (Földművelésügyi miniszter:) 452/7. A kulákok állattartási kötelezettsége. 90/1952. MT sz. r., MK október 2., 72. sz. (Külkereskedelmi miniszter:) 452/8. Rendelettervezet a kiviteli lehetőségeket növelő, illetve a behozatal csökkentését eredményező javaslatok jutalmazásáról. A napirendről levéve. 452/9. Szilágyi Béla főosztályvezető megbízása a magyar-holland árucsereforgalmi tárgyalások vezetésével. (Belkereskedelmi miniszter:) 452/10. Rendelettervezet a raktárakban és kereskedelmi üzletekben dolgozók anyagi felelősségéről. A napirendről levéve. (Begyűjtési miniszter:) 452/11. A gabonakölcsön engedélyezése és a termelők egymás közti gabonakölcsönének megszervezése. (Közoktatásügyi miniszter:) 452/12. Széki János, a Soproni Műszaki Egyetem tanára részére kivételes nyugellátás biztosítása. 26

27 453. [Teljes ülés] szeptember 26. (Minisztertanács elnöke:) 453/1. Napirenden kívüli beszámoló kérése a pénzügyminisztertől a Harmadik Békekölcsön jegyzésének első napjáról. 453/2. A Szövetkezetek Országos Szövetsége és a felügyelete alá tartozó szövetkezeti szervek dolgozói munkaviszonyának egyes kérdései. 87/1952. MT sz. r., MK szeptember 27., 71. sz. 453/3. Csépa Józsefné és Kerekes Lajos felmentése Termelőszövetkezeti Tanácsbeli tagságuk alól, helyükre Házi Gyula és Bozsó József kinevezése. (Népgazdasági Tanács elnöke:) 453/4. Az állami szervek egyes beszerzéseinek korlátozása. 2091/1952. Mt. sz. hat., HT szeptember 30., 29. sz. 453/5. Az iparitanuló-képzés színvonalának emeléséről szóló 2029/1952. MT sz., hat. módosítása. 2092/1952. Mt. sz. hat., HT szeptember 30., 29. sz. 453/6. Az államtitok és a hivatali titok megőrzéséről szóló 450/1/1952. sz. MT hat. végrehajtásának irányításával Házi Árpád belügyminiszter megbízása. 453/7. Az Országház fenntartási, karbantartási és gondnoki teendőinek ellátása. (Pénzügyminiszter:) 453/8. Felhatalmazás adása a Szovjetunió és Magyarország között vállalatok átadására vonatkozó egyezmény aláírására. 453/9. A takarékbetétekről és a betétesek jogairól szóló évi 9. sz. tvr. végrehajtása, valamint a folyószámlabetétekkel kapcsolatos kérdések rendezése. 1033/1952. Mt. sz. hat., MK október 5., 73. sz. 2096/1952. Mt. sz. hat., HT október 8., 30. sz. 453/10. Vállalatok, intézmények és más közületi szervek pénzforgalmának szabályozása. 2095/1952. Mt. sz. hat., HT október 8., 30. sz. (Igazságügyminiszter:) 453/11. A kecskeméti megyei bíróság és államügyészség bajai kirendeltségének megszüntetése. 89/1952. MT sz. r., MK szeptember 27., 71. sz. 453/12. Rendelettervezet a bíráskodásban részt vevő népi ülnökökről. A napirendről levéve. (Földművelésügyi miniszter:) 453/13. A termelőszövetkezeti tag traktorvezetők jogviszonyának rendezése. 453/14. Rendelettervezet az állami földalaphoz tartozó tartalékszőlők hasznosítása. A napirendről levéve. 453/15. Bejelentés a miniszter éves szabadságának október 1-i megkezdéséről. (Külkereskedelmi miniszter:) 453/16. A magyar-osztrák külkereskedelmi vegyesbizottság jegyzőkönyvének jóváhagyása. (Közlekedésügyi miniszter:) 453/17. Rendelettervezet a vasutak és közutak, valamint a repülőterek területén lévő hóakadályok elhárításáról. A napirendről levéve. 453/18. Felhatalmazás adása Vermessy Sándor MÁV igazgató részére a Személy-, Poggyász- és Árufuvarozási Nemzetközi Egyezmény új szövegének aláírására. (Közoktatásügyi miniszter:) 453/19. Államvizsga és diplomaterv rendszeresítése. 1032/1952. Mt. sz. hat., MK szeptember 27., 71. sz. 453/20. Hébelt Ede, az ELTE Jogi Kar Esti Munkásszeminárium volt igazgatója részére kivételes nyugdíj megállapítása. 27